Szabályok a j és az ly írásához:

 
Nyelvünk világunk megismerésére szolgál, s ahogyan állandóan változik világunk,
társadalmunk, életünk, a nyelvnek
is meghatározott módon, de változnia kell. Így a nyelvet beszélõ, a társadalomban élõ
embernek is idõrõl idõre
képeznie kell önmagát, hogy korunk változó követelményeinek megfelelhessen.

Olvasni és helyesen írni mindenkinek meg kell tanulnia, másképpen nem tud
beilleszkedni a társadalomba.
A tapasztalat azt mutatja, hogy mind az olvasási, mind a helyesírási készség egy bizonyos
életkorban alakítható
ki a legjobban, s ez a 6-10. év.  De szerencsére helyesírásunk ezután is fejleszthetõ!
A helyesírási szabályok,
törvényszerûségek ebben a tanulásban segítenek bennünket, mindenkor (hiszen
állandóságot nyújtanak a változásban).

       . . .            ...                   ..  .                         ...  .....                . 

 

A j és az ly írásában bennünket segítõ

szabályok, összefüggések:
 
 

          I. A szó elején:

 

                                                - mindig j írandó  (javul, jel, jó, jég, jegenye stb.)

                                      - kivétel: a lyuk szó és származékai  (lyukat, lyuggat, 

lyukasztó stb.)
 
 
 

          II. Szó belsejében:

 

                                             -   -r után mindig  –j írandó  (férj, fürj, varjú, sarjú  stb.)
 

                                              -   a szótõhöz tartozó  –t elõtt mindig  –j  írandó 

(sajt,  hajt, rejt, sejt,
                                                    ejt, felejt, selejt, fojt(ani), sújt(ani), gyújt(ani), gyûjt(eni)
stb.

                             Figyelem!   A toldalék elõtt a következõ szavakban ly

írandó:
                                                     helytelen, folyik, folyton, folytonosan, folytat, folytán,
folyt (a víz), súly, súlyos,
                                                     súlytalanság stb.
 

                                  - a tulajdonviszonyt jelölõ   –ja, -je  toldalék

                                    mindig   „pontosjével"  írandó:   kapuja, ceruzája,
medvéje stb.
 

                                    Figyelem!     Gyakori a szótõhöz tartozó  –lya, -lye 

végzõdés:
                                                                      gálya, pálya, osztálya, ibolya,   máglya,
mulya, furulya, skatulya, gólya,
                                                                      Orsolya, zsöllye, gereblye stb.
 
 
 

          III. Szó végén:

 
 

                 1. Egy szótagból álló szavak végén:

 
                                       -  legtöbbször –j  írandó:  baj, haj, zaj, báj, háj, báj, nyáj, tej,
fej, díj, új stb.
 
                                 Figyelem!  Egy szótagból álló szó végén ritkán írunk 
„ellipszilon”-t:
                                                              hely, mely,  mély, ily, oly, boly, foly(ik), moly,
súly,  gally stb.
 

 
 

               2. Két vagy több szótagból álló szó végén:

 

                                     - legtöbbször –aj:  robaj, kacaj, óhaj, talaj, olaj, karaj, paraj,
moraj, tolvaj, zsivaj stb.

                                        Ritkán   –aly:   tavaly, karvaly stb.

                                    -   legtöbbször   –ály:  akadály, apály, aszály, dagály,  hatály,

kristály, osztály,
                                                                         tartály, viszály stb.

                                 Ritkán   –áj:  muszáj, papagáj stb.

 

                                  -   legtöbbször –ely:  gerely, pehely, székely, tengely, zsindely,

hüvely stb.
 
                                     Ritkán    –ej:   dörej, zörej stb.
 

                                   -  legtöbbször  –ély:  csekély, esély, ünnepély, tekintély, 

személy, kedély, szenvedély,
                                                                           szeszély, rejtély stb.

                                 Ritkán   –éj:   karéj, taréj stb.

 

                                  -  legtöbbször  –oly, -öly:  komoly, mosoly, fogoly stb.

 
                                   - legtöbbször  -lya, -lye a végzõdés:   datolya, derelye, fáklya,
gálya, máglya  stb.

                              Ritkán   -ja, -je:   kopja, szója, tuja, cserje, fehérje

          IV. A toldalékokban:

 

                 Igékben:  -  a felszólító mód jele mindig  j:  írj, mondja, várj, 
mosolyogjon, folyjon!

                                        -  -ja, -juk, -jük, -játok, -ják  igei személyragok 

mindig j-vel írandók:
                                                                                          látja, mondjuk, kérjük, várjátok,
írják stb.

                                       -  -ajt, -ejt  igeképzõ mindig  j-vel írandó:  felejt, hullajt

stb.

                                       -  -olyog, -elyeg, -ölyög  igeképzõ mindig  ly:   gomolyog,

émelyeg, hömpölyög stb.

 
 

               Névszókban: -  -ja, -je, -juk, -jük  birtokos személyjel

mindig   j:
                                                                                   kapuja, hegedûje,  darujuk, heverõjük
stb.
 

                                                    -  -jai, -jei,  a több birtok jele mindig  j:   vejei,  

haverjai stb.
 

                                                    - a  (j)ú, -(j)û  melléknévképzõ  mindig  j:  erejû, 

hajú, szép ruhájú,
                                                                                                                                      nagy
erejû
                                          -  az  –aj, -ej  fõnévképzõ legtöbbször  j:  kacaj, 
zörej, dörej stb.

                                                    -   az  –ály, -ély  fõnévképzõ többnyire  ly:  

rejtély, veszély, szabály stb.
 
 
 
 

          V. Névmások   írásakor:

                            - a   j   hang  mindig   ly :  ilyen, olyan, milyen, semmilyen,
valamilyen,             ,            .                                                                                           
akármilyen, bármilyen stb.
                                                                        .

                                             Kivétel:   vajon

 
 
 
 

        VI. Indulatszókban :

                                -    a   j   hang  mindig   j:   jaj, hej, ej
 
 
 
 

         VII. A hiátus  jelensége esetében:

                         (amikor két magánhangzó közé j hangot ejtünk)
 

                                    - nem írunk semmiféle j hangot:  Mária, dió, fiú, leány

stb.
 
 
 
 
          VIII.
Mássalhangzó-törvényszerûségek
érvényesülése esetén:
 

                             Fokozottan ügyeljünk az összeolvadás, részleges hasonulás

és az írásban
                             nem jelölt teljes hasonulás eseteire!

                            - Azokat a szavakat, amelyek kiejtésében összeolvadás,

részleges hasonulás
                              vagy írásban nem jelölt teljes hasonulás történik, a
szóelemzés elve szerint
                              írjuk (barátja, kapáljon, adjátok, kertjei stb.)
 
 

 
Gyakran használt szavak  (érdemes tudni a következõ kifejezések írását):
 

ajánlat, ajtó, akadály, akármilyen, amely, amilyen,  apály, aszály, bájos,

bélyeg,  beljebb, bója, bolyong, csekély, cserje,  dagály,  duhaj, engedély,
erkély,  éjjel, fajta, fejleszt, fejlõdik,
feszélyez, fogoly, fojtogat (pl. a füst), folyik, folyjon, folyó, folyosó, folytat, 
folytatólagosan,
folyton,  folyvást, fúj, fújjon, furulya, gally,  gólya, golyó, gömbölyû, gyûjt,
hajó, hajsza, hagyja, harkály, héja, hely, helyes,  ibolya, ifjú, ijed, ilyen,
játszik, játsszon,  javít, jó, kályha, karaj,
kevély, kijjebb,  király, kristály, komoly, kölyök, lejjebb, lesújt, lyukas, majd,
mély, milyen,  mindjárt, moly, mosoly, muszáj, óhaj, olyan,  osztály,  pálya,
papagáj, rejtély, robaj, saját, sajnos, selyem, súly, súlyos, süllyed, süllyeszt,
szabály, széjjel, személy, szenvedély, szeszély,
táj, talaj, tartály, tavaly, tengely,  új, ujj (végtag), újjá (varázsol),  újdonság,
ujjong, újság, ünnepély,  vajon, varjú,  veszélyes, vijjog, zaj, zsámoly,  zsivaj,
zsöllye.

 
 
És: Ha nem vagy biztos valamelyik szó írásában, inkább nézd meg a helyesírási
tanácsadó szótárt!