TELEPÜLÉSEK

A település meghatározására többféle definíció is létezik:

● A település egy embercsoport lakó és munkahelyének térbeli egysége.

● A település egy embercsoport lakóhelyének, munkahelyének és az általa igénybe vett rekreációs térnek a
funkcionális egysége.

● A település emberek közössége, beépített területek, amelyeket mezők, rétek, erdők szegélyeznek.

Ez egy gyűjtőnév, amely magában foglalja a szórványtelepüléseket (pl. tanya), a falvakat, városokat,
nagyvárosokat.

A város valamilyen központi szerepkört betöltő, döntően nem mezőgazdasági jellegű település. Vonzáskörzete a
város által ellátott terület A városok körét a különböző országokban más-más szempontok alapján határozzák
meg. Van, ahol a lélekszám a döntő, máshol a funkció számít.

Urbanizáció: városodás: a városok számának és méretének, valamint a városi népesség számának és arányának
növekedése. A fejlődő országok népességének csak 6-7 %-a, a fejlett országok népességének 70-80 %-a
városlakó. Megfigyelhető a túlzsúfolt nagyvárosokból a vidékre költözés folyamata is, az "ellenvárosodás".
Jelenleg az emberiség kb. 60 %-a lakik városokban.

városiasodás: a falusi települések átalakulása, melynek során hasonlítani kezdenek a városokhoz

mind külsőleg (építkezés, gazdasági tevékenység, szolgáltatások), mind az életmód (fogyasztás, kulturális
szokások) tekintetében.

Városszerkezet: a városok belső szerkezete, általában övezetes elrendeződést mutat:

● belső munkahelyöv: állami és közigazgatási szervek, pénzintézetek, üzletek, oktatási, kulturális

intézmények, irodák
● belső lakóöv: sűrű beépítésű terület, sokemeletes bérházakkal (ezt az övet érinti leginkább a slumosodás
- a lakóépületek műszaki állapotának leromlása)
● külső munkahelyöv: nagy helyigényű pályaudvarok, ipari üzemek, raktárak, sporttelepek, laktanyák,
kikötők, hűtőházak
● külső lakóöv: város peremi nagy lakótelepek, kertvárosi részek, családi házak
Agglomeráció: A nagyvárosok előterében kialakuló település- és népességkoncentráció, amely területi -
gazdasági egységet alkot, a települések egymással szoros kapcsolatban állnak. Az agglomeráció központja a
centrum- vagy magtelepülés, amelynek környezetében kialakulnak a:

⮚ bolygóvárosok: munkahely funkciójú kisebb városok, amelyek ipari tevékenységükkel tehermentesítik a

nagyvárost, főleg ipari üzemek, raktárak, kereskedelmi vállalatok találhatók itt.
⮚ alvóvárosok: lakóhely funkciójú városok, amelyek népessége a központban vagy a közeli bolygóvárosban
dolgozik.

Az agglomeráció lehet egyközpontú (monocentrikus), pl.: London, illetve többközpontú (policentrikus), pl.:
Ruhr-vidék.

Megalopolisz: az agglomerációk fejlődésével, bővülésével és összeolvadásával agglomerációs zónák vagy

megalopoliszok jönnek létre, pl.: USA keleti part Boston - Washington (700 km hosszú, 80 millió lakos), Japán:
Tokió - Nagoja - Osaka - Kobe.

Szuburbia (előváros): az agglomerációt gyűrűszerűen körülvevő, a közlekedési vonalakhoz kapcsolódó, családi

házakból álló kertvárosi lakótelepülések.

A városok felosztása funkciók alapján:

● világváros (metropolisz): nemzetközi jelentőségű politikai, adminisztratív, gazdaságirányító, ipari,

pénzügyi, kereskedelmi, közlekedési, tudományos, kulturális centrum.
● országos jelentőségű város: sokféle funkciójú, de kisebb (országnyi) vonzáskörzetű város, pl.: San
Francisco, München
● kereskedelmi és közlekedési központ: útvonalak találkozásánál, tengerpartokon kialakult városok
● ipari központ: főleg ipari tevékenységgel foglalkozó város
● mezőváros: lakóinak jelentős része a mezőgazdaságból él
● egyéb városok: pl.: egyetemi-, üdülő-, fürdőváros, szórakoztató központok, vallási központok.

A nagyvárosok, megavárosok perifériáján sajnos sokszor találhatóak nyomornegyedek.

Nyomornegyed Dél-Afrikában: balra a színesbőrűek által lakott, de aránylag rendezett lakónegyed, majd az út túloldalán a
kép közepén a valódi bádogváros. Az autópálya a kép jobb oldalán nem csak határként működik, hanem igazodási pont is: a
slum lakói ennek mentén gyalogolnak a belső kerültek felé valami megélhetés után nézni.
A felhőkarcolókövezete Frankfurt történelmi belvárosának peremén (Frankfurt am Main, Németország)
 A szótő és a toldalék

A beszédben és az írásban a szavak különféle alakokban fordulnak elő, általában valamilyen viszonyító mozzanatot is
tartalmaznak. Azt a szót, amely a mondatban jellel, raggal fordul elő, szóalaknak nevezzük. A legtöbb szóalak
szóelemekből épül fel, szerkesztés eredménye.

Az egyszerű szavak szerkezeti elemei: a szótő /fő szóelem/ és a hozzá kapcsolódó toldalékok.

A szó legfontosabb alkotórésze a szótő, amelynek önmagában is van jelentése. A szótő a mondatban, vagy önállóan
fordul elő, vagy más szóelemekkel összekapcsolva.

Nyelvünk az ún. ragozó nyelvek csoportjába tartozik. A magyar nyelv egyik igen jellemző sajátossága tehát, hogy
benne az egyszerű szavak szótövéhez különféle toldalékok járulhatnak, ezek sorrendje kötött. A toldalékok nem
fordulnak elő önállóan, csak a szótövekkel együtt, a szótőhöz járulva alkotnak szóalakot:

A képző: az alapszóhoz kapcsolva megváltoztatja annak a jelentését, az új jelentéssel új szót hoz létre, gyakran a
szófajt is megváltoztatja. Pl. ember + ség, szép + ség

Igéből – ige:

Cselekvő igékből
A à T (mos) Az alanyból indul a cselekvés és a tárgyra irányul.

● Műveltető: az alany mással végezteti a cselekvést pl.: mosat

● Visszaható: az alany cselekvése visszahat önmagára pl.:mosakodik
● Szenvedő: a cselekvés az alanyra irányul pl.: mosatik
● Ható: az alanynak lehetősége van a cselekvés végrehajtására pl.: moshat
Tartós igékből, amelyek folyamatos cselekvést fejeznek ki
● gyakorító: a cselekvés hosszabb ideig tart, vagy többször ismétlődik. Pl. rágcsál
● mozzanatos: a cselekvés egyszerű, vagy rövid ideig tartó Pl. villan, csattan
● kezdő: a cselekvés kezdetét jelenti Pl.: indul, éled

Névszóból – ige
Pl. dolgozhat, furcsál, kedveskedik

Igéből – névszó
Alapsz Képzett szó Képző A képzett szó jelentése
ó
Tanul Tanulás -ás A cselekvés folyamata
Ég Égés -és A cselekvés folyamata
Gondol Gondolat -at A cselekvés eredménye
Felel Felelet -et A cselekvés eredménye
Ad Adomány -mány A cselekvés eredménye
Vet Vetemény -mény A cselekvés eredménye
Lát Látvány -vány A cselekvés eredménye
Önt Öntvény -vény A cselekvés eredménye
Tanul Tanulékony -ékony Képesség, tulajdonság
Félt Féltékeny -ékeny Képesség, tulajdonság
Fal Falánk -ánk Képesség, tulajdonság
Fél Félénk -énk Képesség, tulajdonság
Tanul Tanulatlan -tlan Képesség, tulajdonság hiánya
Neve Neveletlen -tlen Képesség, tulajdonság hiánya
Ír Írni -ni Főnévi igenév
Kér Kérni -ni Főnévi igenév
Ír, kér Írva, kérve -va, Határozói igenév
-ve
Ír Író -ó Melléknévi igenév
Kér Kérő -ő Melléknévi igenév
Ír Írott -tt Melléknévi igenév
Kér Kért -t Melléknévi igenév
Ír Írandó -andó Melléknévi igenév
Kér kérendő -endő Melléknévi igenév
Igenevek:

Főnévi Melléknévi igenév Határozói igenév

igenév

Folyamatos Befejezett Beálló

(jelen) (múlt) (jövő)

-ni -ó, -ő -t, -tt - andó, -endő -va, -ve, -ván,

-vén, -vást, -vést

Pl. kérni kérő kért kérendő kérvény, kérvén

olvasni olvasó olvasott olvasandó olvasva, olvasván

nézni Néző nézett nézendő nézve, nézvén

várni váró várt várandó várva, várván

Névszóból – névszó

Pl. erdő -> erdők, fa -> fák, fű -> fűből, fej -> fejből
Képző:
● -s, -ász, -ész (foglalkozás)
● -ság, -ség (gyűjtőnév)
● -ság, -ség (elvárt fogalmak)
● -né (asszonynév)
● -s, -ú, -ű (valamivel ellátott /jellemző tulajdonság/)
● -tlan, -tlen, -talan, -telen (valaminek híján lévő)
● -i (valahová tartozó)
● -nyi, -d (törtszámnév)
● -dik (sorszámnév)
A jel: /nyelvtani jel/ az alapszó jelentését módosítja, viszonyít. pl. fiúé, olvasott
● Múlt idő: -t, -tt
● Felszólító mód: -j
● Feltételes mód: -na, -ne, -ná, -né
● Többes szám: -k
● Középfok: -bb
● Birtokos többes szám: -i
● Birtokjel: -é
A rag: szerepe a szavak mondattá fűzése, a mondatbeli viszonyítás pl. tárgyrag (-t); határozórag (-ban, -ben)
Toldalékok kapcsolódása:
Tanul + ó + k + nak
képző jel rag
A szóalakok egynél több főszó elemet is tartalmazhatnak -> ezek az összetett szavak.
Ha az elő- vagy utótag /esetleg mindkettő/ összetett szó: többszörösen összetett szóról beszélünk.

  

 

 



        


 
        


     



         


  
 


 

  

 

      

 

  !  "  



  

 
 
 
#  $   

 
 
    



   

  

 $  

  

 !  

 
  $  

 
     

     

 "



 $ "  


 $" 


 



   


 

  

 
    

  


 " 




  "


 "   

 


#      

 
 
 
#  "  

 
 
 
 

 
   " 


 "




  " 




   


     

 


       



     "    

  


   "   


 $ 



      

 


 


 


  
               



      %"  
   
 !
"!


  $  $  &  "

  


  

 
    

 

      


 &   


 " 



     "


  & 

 !
 !
    !  & !   !  !

" !
" !
    " ! " ! "" !

    


     $


       


   

   


  

!#
!$
!#
!$ $!#  !$


 &" 

!
 !   !  !




    $ 

!
!  ! !


     $  





       

%
% !" %  %

#$!%

 
  &  

 !
 !  !  !


 " "

  !   


   


  

  '
 
 
 '
   $   

 
       


   

 !
"!

& 
& 
    !&  &  & 


    

 ( )

&  *&  & 

& +&

& ,&

  -

  )  

   

& 
&  .&  "& 

 /

  ,


 ) /

    



            


    



       " 

  

&
 &
 &  &  &


   


    

     

#$!



        

#
$
#
$
    #
 $

  

 

 
 
 '
       

!   !  !

%
%
%  %  %  %

% 
% 
%   %   %   %


 



      






   

' '

' '

%$  %$

$!
0" "

  
 
  1

  
 
  1

  
      &   
0" "  

 "  '  


   
" '  
 
  "   "  
0 "
"
"
" 
"  &" " $"  "
 Birtokos személyjelek

Személy Egy birtok

Egy 1. fá-m, kez(e)-m, láb(a)-m, kard(o)-m, fürt(ö)-m
birtokos
2. fá-d, kez(e)-d, láb(a)-d, kard(o)-d, fürt(ö)-d

3. fá-ja, kez-e, láb-a, kard-ja, fürt-je

Több 1. fá-nk, kez-ünk, láb-unk, kard-unk, fürt-ünk

birtokos
2. fá-tok, kez(e)-tek, láb(a)-tok, kard(o)-tok, fürt(ö)-tök

3. fá-juk, kez-ük, láb-uk, kard-juk, fürt-jük

Több birtok
Egy 1. fá-i-m, kez-ei-m, láb-ai-m, kard-jai-m, fürt-jei-m
birtokos
2. fá-i-d, kez-ei-d, láb-ai-d, kard-jai-d, fürt-jei-d

3. fá-i, kez-e-i, láb-a-i, kard-ja-i, fürt-je-i

Több 1. fá-i-nk, kez-ei-nk, láb-ai-nk, kard-jai-nk, fürt-jei-nk

birtok
2. fá-i-tok, kez-ei-tek, láb-ai-tok, kard-jai-tok,
fürt-jei-tek
3.
fá-i-k, kez-ei-k, láb-ai-k, kard-jai-k, fürt-jei-k

Birtoktöbbesítő jel
-i
De! Egyes szám 1. és 2. személyben a szótő és a birt. személyjel közé ékelődik.
Egyes szám 3. személyben a birt. személyjelet követi.
Többes számban szintén a szótő és a birt. személyjel közé ékelődik.
-i, -ei, -ai, -jei, -jai
U [V] I [mA] I [mA] I [mA]
1 0,19 0,20 16,77
2 0,98 0,58 23,94
3 2,04 1,05 30,23
4 3,01 1,58 35,35
5 4,08 2,08 40,80
 A nagy francia forradalom

Franciaország a 18. században

- a gazdaságot ellentmondások jellemzik
o az ország falusias jellegű maradt – a lakosság 85%-a földből él
o a mezőgazdaság nem tud fejlődni, változni – szükség lenne reformokra
- társadalom – ancien régime (régi rend)
o alapja: nemesség, földbirtok
o az első két rend (nemesség, papság) csak a lakosság 2%-át alkotta
o az ország gazdaságát a harmadik rend működtette, a parasztsággal ők viselték
az állam költségeit (jobbágyság kb. 82%)
- Oroszország után a 2. legnépesebb állam Európában
o nő a népesség, a gazdaság viszont alacsony színvonalú
o az elavult termelési mód nem tudja biztosítani az ország ellátását alapvető
élelmiszerekkel sem
o 1780´ évek – rossz termés
o → az élelmiszerek ára magasba szökken
- háborúk – amerikai függetlenségi háború, osztrák örökösödési háború, hétéves háború
- udvar fényűző életmódja

- válsághelyzet – XVI. Lajos bejelenti, hogy összehívja a rendi gyűlést (175 év szünet
után, abszolutizmus!)
o soha nem látott politikai izgalmat vált ki – különböző gyűlések, panaszfüzetek,
röpiratok jelennek meg (pl. Emmanuel Joseph Sieyés (szjejész): Mi a
harmadik rend?)
▪ a harmadik rend – polgárok, jobbágyok - a rendi gyűlésen a harmadik
rendet a polgárok képviselik, jobbágyok nem
o legaktívabb a polgárság – felvilágosodás gondolatain nő fel, kirekesztették a
politikai hatalomból – részt akar vállalni, reformokat akarnak
- 1789 – rendi gyűlés Versailles-ban (175 év szünet után)
o XVI. Lajos megnyitójában óvatos reformokról beszél
o a polgárság reformjavaslatai háttérben maradnak
o egy hónap után a harmadik rend önmagát Nemzetgyűléssé nyilvánítja
▪ június 20 – zárva találják termüket – átmennek a labdaházba – esküt
tesznek, hogy addig nem oszlanak fel, amíg alkotmányt nem adnak az
országnak – labdaházi eskü
▪ → a király katonákat hív Versailles-ba
- a párizsi nép a katonák láttán utcai verekedéseket provokál
o július 14 – felfegyverezve megrohanják a Bastille-t (eredetileg várbörtön,
ekkor lőporraktár – az abszolutizmus jelképe)
o → a francia forradalom kezdete
- a nemzetgyűlésnek foglalkoznia kell a parasztok helyzetével
o augusztus 4 – „csodák éjszakája” – eltörlik a feudális kiváltságokat
o augusztus 26 – elfogadják az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát
 ▪ az amerikai Függetlenségi nyilatkozat mintájára
▪ a polgári rend alapelvei:
● születési és törvény előtti egyenlőség
● szabadság
● magántulajdon sérthetetlensége

- 1791 június – varrenes-i szökés – XVI. Lajos megpróbál külföldre menekülni

o bízik a külföldre szökött francia arisztokráciában és a külföldi dinasztiákban
o a szökési kísérlet sikertelen – Varrenes városkánál feltartóztatják a királyt,
visszaviszik Párizsba
o teljesen megváltozik a nép királyról alkotott képe
o később Lajost és családját börtönbe vetik (vétójogával próbálta gátolni az új
törvényeket)

- 1791 – alkotmány
o államforma: alkotmányos monarchia
o a király hatalma a vétójogra korlátozódik
o 1791 – pillnitz-i nyilatkozat – az osztrák és porosz uralkodó fegyveres
beavatkozással fenyegetőzik
- a háború és béke kérdése megosztja a Nemzetgyűlést is
o girondisták (Brissot) – háborút támogatják (céljuk: a demokrácia kiépítése,
liberalizmus megőrzése, a tulajdon- és szabadságjogok védelme)
o jakobinusok / Hegypárt (Robespierre, Danton) – a háború helyett az
élelmiszerhiány megoldása az elsődleges (céljuk: a társadalmi egyenlőség
fenntartása, akár a szabadság- és tulajdonjog felfüggesztésével)
o a nép a jakobinusokat támogatja, a Nemzetgyűlésben viszont a girondisták
vannak többségben → 1792 április – Franciaország hadat üzen Ausztriának –
elindul a háború (1792 – 1815)
- az osztrák és porosz sereg Párizs felé közeledik – fokozódik a nyugtalanság
- szeptember 20. – Valmy – francia győzelem → a királyság bukása – a Nemzeti
Konvent (új parlament) kihirdeti a köztársaságot

Az első francia köztársaság

A girondista köztársaság (1792. szept. 22 – 1793. jún. 2)
- Valmy – fordulat a háborúban – francia támadás
- a Konventben megkezdődik „Bourbon Lajos polgártárs” pere
o a király szökési kísérletét hazaárulásnak minősítik – megfosztják királyi
címétől
o 1793 januárjában halálra ítélik (a Konvent 387 : 334 arányban szavazott)
o Marie Antoinette-t néhány hónap múlva végzik ki
- 1793. június 2 – a sans-culotte-ok betörnek a Konvent épületébe, 31 girondista
vezetőt letartóztatnak, egy rögtönítélő bíróság halálra ítéli őket
o sans-culotte – („térdnadrág nélküli”) alacsony származású, szegény társadalmi
réteg – nem térdnadrágot hordtak, mint a nemesek, hanem hosszú nadrágot
A jakobinus köztársaság (1793. jún. 2 – 1794. júl. 27)
- javítani akarnak a szegények helyzetén
- cél: a forradalom megvédése mindenáron → felszámolják a forradalom eszmeiségét
(szabadságjogok felfüggesztése)
- általános hadkötelezettség bevezetése, ármaximalizálás
- diktatúrát építenek ki → terror – rögtönítélő bíróságok, gyanúsakról szóló törvény
o 16 ezer halálos ítélet – fellebbezni nem lehet, védő nincs, az ítéletet gyorsan
végrehajtják
o + az ítélet nélkül kivégzettek → összesen 35-40 ezer halálos áldozat
- terror a vezetésen belül is:
o mérsékeltek (Danton) ↔ Robespierre ↔ „Veszettek”
o Robespierre kivégezteti a „Veszettek”, majd a mérsékeltek vezetőit is
- 1794. júl. 27 – thermidori fordulat – letartóztatják és kivégzik Robespierre-t és híveit

A diktatúra felszámolása
- a kivégzés után a Konvent leállítja a terrort és felszámolja a diktatúra egyes
intézkedéseit (bíráskodás, árak maximalizálása)
- nyugtalan belpolitika – sans-culotte és királypárti felkelések fenyegetése
- 1795 – új alkotmány
o végrehajtó hatalom a Direktórium kezében – öttagú testület
- a háború tovább folytatódik

A francia forradalom jelképei

- trikolór kokárda – a fehér a Bourbonok színe, a kék és vörös Párizs színei → nemzeti
zászló
- jelszava: szabadság, egyenlőség, testvériség
- forradalmi naptár
- Marseillaise [marszejesz] – a háború kitörése után írt, a népet harcra szólító, buzdító
dal – 1795-től nemzeti himnusz
Gramatické kategórie slovies:
1. osoba 1. (ja), 2. (ty), 3. (ona, ona ono)/ 1. (my), 2. (vy), 3. (oni, ony)
2. číslo jednotné číslo (singulár), množné číslo (plurál)
3. čas prítomný, minulý, budúci
4. spôsob oznamovací, podmieňovací, rozkazovací
5. vid dokonavý, nedokonavý

Časovanie slovies

Oznamovací spôsob

Prítomný čas
Jednotné číslo Množné číslo
1. (ja) píše-m 1. (my) píše-me
2. (ty) píše-š 2. (vy) píše-te
3. (on) píše-0 3. (oni) píš-u / uč-ia

Minulý čas
Jednotné číslo Množné číslo
1. (ja) písal som 1. (my) písali sme
2. (ty) písal si 2. (vy) písali ste
3. (on) písal 3. (oni) písali

Budúci čas
Jednotné číslo
1. (ja) budem písať
2. (ty) budeš písať
3. (on) bude písať
Množné číslo
1. (my) budeme písať
2. (vy) budete písať
3. (oni) budú písať

Rozkazovací spôsob – len v prítomnom čase v 2. osobe singuláru a v 1. a 2. osobe plurálu

Jednotné číslo Množné číslo
1. (my) píš-me! rob-me! pi-me!
2. (ty) píš! rob! pi! 2. (vy) píš-te! rob-te! pi-te!

Podmieňovací spôsob – prítomný čas

Jednotné číslo Množné číslo
1. (ja) by som písal 1. (my) by sme písali
2. (ty) by si písal 2. (vy) by ste písali
3. (on) by písal 3. (oni) by písali

Podmieňovací spôsob – minulý čas

Jednotné číslo Množné číslo
1. (ja) bol by som písal 1. (my) boli by sme písali
2. (ty) bol by si písal 2. (vy) boli by ste písali
3. (on) bol by písal 3. (oni) boli by písali
 Slovesá
- sú ohybné slová, ktoré pomenúvajú alebo vyjadrujú dej, činnosť alebo stav

Delenie:
1. plnovýznamové
o činnostné – podmet vykonáva dej
▪ predmetové
▪ bezpredmetové (letieť, behať, ležať)
o stavové – podmet je dejom zasiahnutý (narodiť sa, zomrieť, rásť, kvitnúť,
červenať sa)
2. neplnovýznamové (pomocné)
o sponové (byť, stať sa)
o fázové (začať, prestať)
o modálne (chcieť, musieť, môcť)
o limitné (ísť, mať)

sloveso BYŤ
plnovýznamové → existovať – V Tatrách sú plesá. Na strome je veverička.
neplnovýznamové → v spojení s mennou časťou prísudku – Mrakodrap je vysoký.
sloveso MAŤ
plnovýznamové → vlastniť niečo – Máme moderné auto.
neplnovýznamové → v spojení s neurčitkom – Mám sa veľa učiť.

1. zvratné
2. nezvratné

1. určité
2. neurčité

Gramatické kategórie slovies:

1. osoba 1. (ja), 2. (ty), 3. (ona, ona ono)/ 1. (my), 2. (vy), 3. (oni, ony)
2. číslo jednotné číslo (singulár), množné číslo (plurál)
3. čas prítomný, minulý, budúci
4. spôsob oznamovací, podmieňovací, rozkazovací
5. vid dokonavý, nedokonavý
6. slovesný rod činný, trpný

VID slovies:
dokonavý (dokončený dej) → jednoduchý budúci čas
napísať, kúpiť napíšem, kúpim
nedokonavý (neuzavretý, opakujúci sa dej) → zložený budúci čas
písať, kupovať budem písať, budem kupovať

Pravopis slovies
- v príponách slovies sa vždy píše -i, -í
- výnimka: tvary rozkazovacieho spôsobu utvorené z vybraných slov (zakry, umy, ukry)
Slovesá - Test

1. Označte dokonavé sloveso.

a) kričať
b) zmrazovať
c) zapisovať
d) zaspievať

2. Označte možnosť, v ktorej nie je použitý trpný rod.

a) Posledný dobehol náš spolužiak.
b) Farba je namiešaná.
c) Počítač som mal zapnutý.
d) Deti sú oblečené do teplých vetroviek.

3. Označ, v ktorej z možností nie je použitá tretia osoba.

a) bol by odsekol
b) spieval som
c) bežali by
d) stála

4. V ktorej z možností nie je použitý budúci čas.

a) Nebudeš tam tejto noci.
b) Po sídlisku môžu pobehovať deti.
c) Tisíci návštevník dostane odmenu.
d) Spievajúca speváčka uvarí aj polievku.

5. Označte nedokonavé sloveso.

a) vypočuť si
b) označovať
c) označiť
d) započuť

6. POOBZERÁME SI JASKYŇU. V predchádzajúcej vete sa nenachádza sloveso v

a) v pluráli
b) prvej osobe
c) podmieňovacom spôsobe
d) budúcom čase

7. Sloveso ROZKVITLA BY je slovesom v

a) prítomnom čase
b) prvej osobe
c) minulom čase
d) oznamovacom spôsobe

8. Označte správny tvar slovesa NEZAMRZNÚŤ v rozkazovacom spôsobe, v 2. osobe

singuláru.
a) nezmrz
b) nezamŕzaj
c) nezmrzni
d) nezamrzni
9. Označte, v ktorej z možností nie je správne vytvorený rozkazovací spôsob slovesa.
a) vypočuť si - vypočuj si!
b) oddeliť - oddel
c) spievať - spievaj!
d) ísť - choď!

10. Ktorý z rozkazovacích spôsobov nie je vytvorený správne?

a) veliť - vel
b) sadnúť si - sadni si
c) vedieť - vedz
d) ísť - choď

11. Označte, ktorá z možností nie je v prítomnom čase.

a) napíš
b) zakričte
c) listoval by
d) bola by sa obliekala

12. Označte správny tvar slovesa otvárať v rozkazovacom spôsobe, v 1. osobe plurálu
a) otvorme
b) otvorte
c) otváraj
d) otvárajme

13. UČILI STE SA? V predchádzajúcej vete sa nachádza sloveso v...

a) podmieňovacom spôsobe
b) oznamovacom spôsobe
c) rozkazovacom spôsobe
d) opytovacom spôsobe

14. Označte možnosť, v ktorej je použitá 1. osoba singuláru.

a) Nikto učený z neba nespadol.
b) Kráčajúc k tomu dievčaťu sa usmieval.
c) Videl som padajúce snehové vločky
d) Popred našu školu prešiel plný autobus.

15. Označte sloveso, ktoré nie je neplnovýznamové.

a) smieš
b) vädnú
c) musíte
d) začínam

16. Označte, ktorá z možností je uvedená v minulom čase.

a) kráčala by
b) prepisujem
c) bol by som spieval
d) čítaj

17. Sloveso SNEŽILO je

a) v tretej osobe singuláru
b) v prvej osobe singuláru
c) v tretej osobe plurálu
d) v druhej osobe singuláru

18. Označte možnosť, v ktorej nie je použitá 1. osoba slovesa

a) spievala by si
b) boli by sme pestovali
c) pečieme
d) naučím sa

19. Ktorý typ slovies označuje pohyb?

a) činnostné
b) stavové
c) neplnovýznamové

20. Označte možnosť, v ktorej je použitýprítomný čas.

a) Dostali sme dobré vysvedčenie.
b) Strúhanie ceruziek by ho bavilo.
c) Vystrihli sme označenú budovu.
d) Získal kvalitné potraviny.

21. Označte správny tvar slovesa veliť v rozkazovacom spôsobe, v 2. osobe singuláru
a) veľ
b) velij
c) veluj
d) vel

22. Označte sloveso, ktoré nie je stavové.

a) modrelo
b) môžete
c) kvitne
d) svitá

23. Označte možnosť, v ktorej je v slovese použitá druhá osoba.

a) idem s tebou
b) zaveľte!
c) tancujú
d) spievame s vami

24. Označte možnosť, v ktorej je správneuvedený rozkazovací spôsob slovesa.

a) sadať si - sadni si!
b) načrieť - načri
c) kráčať - choď!
d) jesť - jeď!

25. Označte, ktoré zo slovies je v minulom čase.

a) nepočúvaj
b) boli by sme sa učili
c) večer sa zvyknem sprchovať
d) nekradol by
Opakovanie slovies – test - vyhodnotenie

1) d

2) a

3) b

4) b

5) b

6) c

7) a

8) d

9) b

10) a

11) d

12) d

13) b

14) c

15) b

16) c

17) a

18) a

19) a

20) b

21) a

22) b

23) b

24) b

25) b