Feladatlap a szóképek és alakzatok témakörből

Név:
Szak, évfolyam:

1. Állapítsd meg milyen alakzatokat találhatóak a következő idézetekben!

a) halálnak halálával halsz /Halotti beszéd/ figura etimologica

b) Barlangjában belöl bömböl a mord medve. alliteráció

(Csokonai Vitéz Mihály: Az este)

c) Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! szóismétlés

(József Attila: Betlehemi királyok)

d) És az erdő, mint egyetlen lény megrendült, összecsapott,

fölzengett, zizzent, reccsent, megindult, lengett, rázta fejét, halmozás
váró arcot öntött, fölegyenesedett, összeolvadt egyetlen nagy elhatározásban.
(Babits Mihály: Az erdő megváltása)

e) Mert szeretem, hőn szeretem, imádom fokozás

Gyalázatában is nemzetemet!
(Petőfi Sándor: Magyar vagyok)

f) Áldjon vagy verjen sors keze: ellentét

Itt élned, halnod kell.
(Vörösmarty Mihály: Szózat)

g) Akinek sok hazája van, egy hazája sincsen. paradoxon

(Aforizma)

h) Hull a levél a virágról,

Elválok én a rózsámtól. párhuzam
(Népdal)

i) De jó messze volt még szép Magyarországtól,

Mert Franciaország esik tőle távol. - inverzió
(Petőfi Sándor: János vitéz)

j) Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet!

Ordítson orkán, jöjjön ezer veszély; --------
(Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz)

k) Egy másodperc és ott vagyok. kicsinyítés/oximoron

l) Határozd meg az idézetek rímképletét! Nevezd meg a rím típusát!

Alkonybíborban úszik a hajó, Hajdanában, amikor még,

A tenger keble álmodón piheg, - kereszt ABAB Igy beszélt a magyar ember: - ölelkező rím ABBA
Csélcsap Zefír, az arra illanó, Ha per, úgymond hadd legyen per,
Hableplét pajkosan lebbenti meg. (Ami nem volt éppen oly rég).
(Reviczky Gyula: Pán halála) (Arany János : A
fülemüle)
2. Ismerd fel az alábbi idézetekben a szóképeket, illetve a szóképekhez kapcsolódó stiláris
eszközöket!
a) Azt mondják, hogy méltóságod értelmi tehetség dolgában nem egészen áll azon a magaslaton,
mely egy ilyen megye kormányzásához kívánatos volna…
(Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival) - eufemizmus

b) Ötszáz halál megyen háta után ennek - metonímia

( Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem)

c) Lélek ez ajtón se’ be se’ ki! - szinekdoté

(Arany János: Tetemre-hívás)

d) Kóbor kutyaként jár a szél, -hasonlat

(József Attila: Külvárosi éj) .

e) Mit rákentek a századok, - metonímia

Lemossuk a gyalázatot!
(Petőfi Sándor: Nemzeti dal)

f) Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég. - körülírás

Zöld ág virított a föld ormain.
( Vörösmarty Mihály: Előszó)

g) Ott lenn: zsibongott még a völgy a láztól. metonímia

(Áprily Lajos: Tetőn)

h) „Erdő, megfejthetetlen, zöld álom” (Csoóri Sándor) metafora

i) „…a szellőzködő, lágy melegben megszemélyesítés

tapsikoltak a jázminok” (József Attila)

j) „Menjünk, édes rózsám, az édesatyádhoz” (Petőfi) - metafora

k) „Fölvevé a hajnal piros köpönyegét” (Petőfi )- megszemélyesítés

l) „S a hűs homályon úgy remeg tovább” (Tóth Árpád) -szinesztézia

m) Fényesebb a láncnál a kard…. (Petőfi) -szimbólum

n) „Zengő pirosban nyújtózkodtak a duzzadó fák.”- szinesztézia

(Tamási Áron: Zöld ág)

o) „Föltámadott a tenger,
A népek tengere,
Ijesztve eget-földet,
Szilaj hullámokat vet - allegoria
Rémítő ereje” (Petőfi: Föltámadott a tenger)-metafora

p) „Láng volt az élet”- metafora