Lanyiné Engelmayer Agnes Intellektualis képességzavar és pszichés fejlédés Medicina Kényvkiad6 Zrt. + Budapest, 2009Lettordlta Buda Béla (@ Lanyiné Engetmayer Agnes, 2008 E konyv szOvege, abraanyaga és minden tatozéka szer26i ogi otalom 6s kizardlagos Kiadi felhasznlas jog védelme alat all. Csak a szerz6i jog ‘ulaidonosénak és a Kényy kiadojanak elézetes irasbeli engedéye alapjn jogszerd a mG barmely részének vagy egészének felhasznalésa vagy t6bbsz5r6z6se brmiyen médon, akér mechanikus, aka elekvorikus Gton. Ezen engedtlyek hidnyaban mind a masolatkésztés, mind a sugarzés vagy a vezeték ian a nyivanossagho2 kézvetiés, mind a digitalzaltfoemdban val trol, mind a szmitégépes halozaton dtvitt mi anyag)formaban val6 megielentése jogszeritten ISBN 978 963 226 2307 MEDICINA A Kadésés @ Medicina Kenyukacé Zn. vezérigazgatéia fll. Miiscak szerkeszt6: Kokes-Sigmond Gabor A bortétervezé: Bode Tamasné Feels szerkoszté: Pbozsnyi Agnes Terjedelem: 33,41 (A/5) iv Azonossdgi szam: 9214 KészUlt: Darer Nyomda Kit, Gyula Folelés vezet6: Kovacs Janos igyvezet6 igazgaté TARTALOMJEGYZEK El6s26 Az intellektuélis képességzavarlértelmi fogyatékossig értelmezése Regi nézetek tj megkézelitésben, Gj nézetek a régickre reflektalva A korszellem human tudoményokban tkriz6d6 hatésa_az intellektuslis kepesséyvavart mutat6/értelmi fogyatékos emberek létprobléméire, élethelyzetére Aa A szociologiai megkizelitések térhdditasa a 20. szizad kizepétdl A jogok és az emberi méltésig érvényesilésének korsvaka A pszicholdgia tudoményinak szerepvillalisa az stalakulasi folyamatban téktelen élet” felfogas hatdsa A Klasszikus irinyzatok hozzajdrulisa az intellektwalis képességzavart mutat6/értelmi fogyatckos személyek megismeréschez Az értelmi fogyatékos emberekre vonatkoz6 tudds és emberszemlélet 2.19. szvadban 6s a 20. sztzad elsé felében Bevezetés . Az éxtelmi fogyatékossag fogalom definiciés kisérletei, fogyatekossigueyi nyelvujstas . Az eugenikai szemlélet térhédstasa, az értelmi fogyatékosok vesvélyertetése; a tarsadalom védelme a fogyatékos embertl A svazadtordulé A 20, szizad elsé évtizedeinek definici6i, az orvosi betegsézmodell mint magyarizé elv Eunspai helyzetkép Kozis vonisok a 20, szizad els6 felének definicisiban A 20. szizad eleji definiciok hatasa a késdbbi magyar fogalomhaszndlatra "7 Is 9 19 2 21 45 4” st 3 s46 Tartlomieqyzak A képezhetéség-képezhetetlenség fogalma a klasszikus definiciokban 420. szizad els6 feleben Osszegzés Pszichometriai megkézelités és intellektudlis képességzavar/értelmi Togyatckossig ... A mérés igénye az emberi tulaidonsigok és az értelmi fogyatckos svemélyek mey ‘ben Intelligenciaelméletek mint 9 tesztek hattertényersi A Binet-Simon gyermek-intelligenciates az értelmi fogyatékossig felismerése és az iskolai szelekcié szolgilataban . a A pszichometria twdoménnya alakulisa, a7 1Q és alkalmazdsinak hhatasa ai intellektudlis képességzavar/értelmi fogyatckossig mindsitésére. A Wechsler-teszte cee Az adaptiv magatartis zavarinak, a tarsadalom segitségére val6 riutaltsig mértékének pszichometriai megkizelitése Az intellektualis képességzavart mutat6/értelmi fogyatckos svemélyek vizsgilataban a pszichometriai megitélésee vonatkoz6 Dirdlatok £6 érvei Valtozisok a seakmai megkézelitésekben a 20. szizad masodik felében A biolégiai,illetve kornyezeti paradigma kezelése az értelmi fogyarékossig magyardzataban, uj értelmezések Kétesoportos felosztasok, a biolégiai-kornyezeti hatasok seétvilaszaisinak kisérlete Kevert diagnsisi, mentalisan retardalt személyek mintval és meghatarozot K6reredeti esoportokkal szerzett psvicholégiai tapasctalatok - A merev svéwwilastdsellenérvei A stlyossig 6 az organikus-nem organikus kéreredet dsszeuggése Az ardklés és a kornyezet hatdsainak szétvalaszthatatlansiga « A hatrinyos helyzetbol fakad6 elmaradas és iskolai sikertelenség nem jelent képességayengeséget Egységesit6 torekvések a tudomanyos terminolégisban az érintett seemélyek megnevezésére a 20. szizad maisodik feletél Az Intellektuilis és fel6dési kepesséqzavarok amerika egyesilletének terminoligiai és Klasszifikicids rendszerei Newaltozasok [Az Egészséqdgyi Viligszervezet (WHO) sllisfogllssaiterminoligiai erdésekben 55 6 a co 2 64 80 86 86 87 89 1 93 95 96 100 100 100 JelentOs dllomasok az intellektualis képességzavart mutat6 személy és csalidja élet wees Tntaomegyeek 7 Az intellektualis képességzavar/értelmi fogyatékossig gyakorisiga és ezen adatok kiilinbizé céld felhasznalisa Beveretés ‘Néhiny, eyakorisiera vonatkoz6 fontos alapfogalom Hazai statistika, nyilvintartisi rendszerek A beeslések szetepe az incidencia- és a prevalenciaértékek meghatdrozisaban Az cltér6 gyakorisigi értékek értelmezése [A szociolbgiai gondolkodés téchoditisa 6s befolyisa a minGsitési ayakorlatra Epidemioldgit felméréek a prevalenciaértkek feltarasara Uj kutatisi tertletek az epidemiol6giai vizspélatokban Virhaté viltozisok az értelmi fogyatékossae/intellektuslis képességaavar incidencidjénak é prevalenciajanak mutat6iban in ~ Fejl6déslélektani megkizelités A korai életszakasz €5 a korai intervencié Szembesiilés a diagnézissal A probléma korlése az anyaval/szlékkel Az els megmondisi stratégiak gyakori bizonytalansigai, hibai Gydszreakeidk Rovetkeztetés « sl6i elmondésokbol a trauméra . A korai életkorban nytjtott segit6 beavatkozasok kislakulasinak haértényezdi ‘Az els6 goneraci6s korai fejleszxési program jellegzetessgei ‘Valtozisok a korai feilesztési programok filoz6fidjaban A megindulo korai ellatist biztosit6 szolgattatasok kezdeti rnchézségei és eredményei hazainkban . A sal6-szakember kapcsolatfelvétel a koraifsjlesctésben A sail6k £6 gondjai a kezdeti években : Cseesemokonzultici és felddésléekcaniirdnyultsigd tandesadas A Korai fejl6désben a kivetkezs képesség/készségtertileteken mutatkozik fejlédési meglassuibbodis, eltérd feildés ‘A megindulo fejlédes apro jelei Fejletségi szintek haroméves Korban és a7 6vodlaskorban A nappali ellitast biztosit6 elhelyezési lehetSségek fiatal életkorban Tart6s bentlakist biztosit6 elhelyezési lehetdségek fiatal életkorban Osszefoglalis| no ne 121 125 126 - 129 - 30 134 M42 M3 145 -M47 47 - 153 155 - 156 158 = 166 a nm 173 178 181 185 186 191 - 194 198 201 2058 Tatlomipgyatk Tartaomjegyetk 9 Az iskolas évek 206 A koreredet szerepe az allapot pszicholégiai jellegzetességeinck “beshliis min prblemablye, lege vem 206 iegismereathen esa speci megsegesbon 29 A soils nes tans posal a inlelauala Dovmasindima hoi cx pions meget ©. 29 Képentgzran moat pemctlad ns Teves. a Maat llegeteek ts problem aliskaban 20 ElGamenye,egitenin vir ae A senor 6 a iho itll Kepeszaact mua! Imgescenimé en menahoaik Downs értelmi fogyatékos személyek életében 244 2 Kori 6 ws ‘rcrteim ogyatton seem sei tapas ee 2 kerdések hattérbe szorulsa a kizgondolkodasban . 244 a &. patoloeia i ene oS mara vagy es, polis es x7 Pszicholégiai viltozasok serdulékorban : 246 ‘Az Gri fogyatékosok feiiésetszolgalé magyar Down eed rr 249 ree a vee és csaladjaik segitésében aL Fonte alapelik init kapsgzaaral erin ae : Wiliamsindrma pechlingvisla megan sc... 314 fogyahosembock sonal eelmezsthee 288 a a A fen serpin eykoriinak fell Eioumensek es inlets Kepesezaart musa fates seemsck orgies 6 a vinsomotrae nie as ditiea noon 2 Steals, semdyngellemGk = os ess sess ccc 6 Ar intelli hepessgava mula fgptcos fai ogni met ees ns életét befolyasolé tényez5k ae 261 Iskolazas: . . we 320 Ar eetmintty 20 A fests Keel rae x1 Teylcao a xl fopyathon aemsiyekbenakiso A Mair Wilms sindrin Tai erp xc insenck emberclen Krtinényeil 20s 6: cali septten ms A ormalnsi tata, a yak ast kiindul6pontjai = . 267 Kepek jegyzeke 06.6... 324 Furdpai deinstitucionalizaciés programok 268 Irodalomjegyzék sevens B25 ‘Tényfeltérisok Magyarorseagon a 90-e3 évek kézepétl az értelmi ‘Targymutats . . oe ee 39 fgytchs smell ) ets psc és sc inaményekbon mm Av inzetkten ita int nin osatéos same Spon gata m ‘A lesopotsaktthonok salsa hd, ca tene ik dling, pices le sencilis anulsa aboot nav : m A nine vio psa lan yen! gondri ees tere Keseck picolgia spelt. = 2a Pues, oglalkotis minkaéeds 2s Az iddskord személy élethelyzete, a segités teriletei 286Miyes Gouliné de. Kocmatca Fira cmstinok ELOSZ0 1966-han védiem meg kandidatusi étckezésemet Entel fogatthos vermoke fide tani sata’ cimen. A26tafoglalkozzaott a gondolat. hogy syéeypedagsus és psc. logus hallgatok szimérajewyzetet vagy tankinyvet jak az értelmi fopyatéhosokpszicho logit. Ezt a tantargyat 1973 61a taniottam a gygypedagosia’ tanarkénzesben, maid svigypedagiai pwicholgiai tirgyba integrilva 0bb egyetem pszichologus, il. tanie képzésehen. Végul 1996-ban jelent meg fiskolai tankonyvként az Erte fogatéhosok praichligiga I. Regi nszutck a) meghielcson clmomel. A Klinikai €s felodéstélektani sempontokat érvenyesité masoike Rott megiiss hizédowt. Jelen kote tartalmazza ar 1996-05 konyy stdolgozott & korszerdsitett véltozatit, €s teljesen uj a felGdésetektani ise, lewvet atfogéan, a korai évektél az dregedésig bemutatva az intellektulis képessé ‘avant mutaté/értelmi fogyatékos emberck élethelyzetének pseicholégiai mozzanatait. Ezt -overden ket jellegzetes allapot, a Down-szindréma és a Williams-szindrima dtfogs bemu- tatiséra villakozam. A kényy nem pszichodiagnosztika, de sok ilyen osszefiggésre ual ‘Az, hogy ennek a7 dsszefoglalé jellesii munkinak a megirisa 2008-ig eltolédott, sok okkal fgg Ossze. Ezek kozil ek egy ~ szakmai (elddésemhez jelentOsen hozzajarulé ~ subjektiv élményre utalok, ami az wiristuddk felelésségénck” snéraéset kizvetitene sz momra. Foiskolai hallgatékent Gleimavn Anatol tanultam felGdéstelektant, Szakito- dalom, tankinys,jegyzet az akkori, hibori utdni idében gyakorlatilag nem sllt endelke- sésinkre, rdekl6d6 hallgats voltams, megigézett Gleimann Anna tudisa, szorgalmasan jegyzeteliem eléadissit, Megkisércliem ennek alapiin évfolyamtirsaim szimira egy sok- sworositasra saint jegyzetet osszeallitani, A szoveget megmutattam Gleimann Amnanak, kértem észrevételit. Figyelmesen elolvasta a sziveget, amelyben eldadssa alapjn eeflexi- 6k vollak példéul Wide pszichologiara, Pager szerepére a fedésilektanban, Rim anézett 6 megkéndezte: Volt mar egy Wandt- vagy Piaget-kinyy a Kkezében, olvasta mér ‘kev Megsaégyenuten mondtam, hogy nem. ~ «AkKor ne akarjon riluk imnit” A bescth sget€s tovibbi Konkrét mezzanataira nem emlékszem, de Gleimann Amma nem jérult hozzé, hogy a kézirat akircsak virlatos segédanyagkémt megielenjek. Az irott sé feleldssége Jontos gondoat lett szimomra n12 Bos26 ‘Az6ta elolvastam Wiendtot & Plager, &s elolvastam mindenkity ake Kinyvemben hivat- Kozom. Az elmlt &tizedek aatt az imellekwudis képességzavart mutato/érelmi fogyaté- kos emberekre vonatko76 tudésban jelentés szemlélewiltozds zajlot le, amit indokoltan neverhetink skopernikuszi fordulatnak”. A tudis aértékel6désének folyamatit é a mes: lids sckségességet magam is étéltem. Mindennek egyszerd, érthetd, mégis tudomanyos inenyi kazvettése nehéz feladat, amivel komolyan kiszkédtem. Konywem cimében tj fogalomként jelenik meg a7 inelleMadlis Aipeségcacar az angol intellectual disability szoveghd forditésakent,felvéliva az értelmi fogyatékossig, mentdlis retandicio kiejezéscket, Ext a kilejerést eretném sltalanossa tenn a hazai tudominyos és Jeaiszlaciés nyelvhasendlathan, mert ez fejezi ki legjobban az érintett személyek kulestine- ‘et, &s vildgszerte ex van terjedében. A kényy szdvegeben adott torténeti dswefigasben jyckeztem a korban szokisos megjelléseket a2 Gj fogalom elteriedéscig az értelni fogy ‘éhos kifejezéssel exyutt hascndlni. Az elneverdsek, definicios kategiriik viltorisitrészle- tesen mutatom be ~ érzékeltetve, hogy nem egyszerien néveserérl van sz6, hanem a kite onbsa6 Korsvakokban haszndlt elnevezésck mogott megragadhatéak az emberkép, a fopya- tekos emberekre iranyulé Lrsadalmi bindsméd viltozisa. Ezek megismerését footosnak tartom a mai korban is, amikor @ publikicidk hivatkozssaigyakran esake nak vissza, mert a felgyorsult iden a tie éy elti mar siz este nytl- wvulinak sedi. A szakirodalmi feldolgozast 2007 végevel 2irtam le, Csak néhiny 2008-ban megictent fontos magyar mivet vettem be potldlag. A kinywtarayi korszeri forrisbél igyekeztem tigy Vilogatni, hogy a 20. sizad veének és a 21, szizad elejének Knyeges paradigmavdltésit az intllektualis kénességzavart mutati/értelmi fogyatékes emberekre wonatkor6 tudom: ryos nézetekben, kutatésokban, médszerekben hitelesen megragadiam, A szakinodalmi feldolgozison kivil uimaszkodtam sojat kutatsi tapasztalataimra is, & ‘nem utols6 sorban arta a tabby évtizedes diagnosziikus, tanécsadbi/konzulticids munkir, ‘melynek sorin értelmi fogyatckos gyermekek és esalidjaik lett kisérhettem. Koszine tem elsisorban nekik szél. Segitettekt megérteni helyzetlket és OsGndztek a jobbits {orekvésekben valo aktiv résavétele a KOzoktatis, az egéseséauey, a szocidlis dgazatterie- ‘én Gletmindségik javitisa érdekeben Kosconom kollégdim és tanitvinysim reflexiGit, melyek hozzdiarultak a sokéves egyttte ondotkodésbsl is alakuls seakmai tudisom feidéschez. Végil seereiném kisednetemet kitejezni az ELTE Béreei Gusctiv Gyégypedagégiai Foiskolai Kar Konyvtdra munkataesai- zak sokoldal segitsépukért, Toth Gyrgyinck a sedvee ér gondozdséért, Lanyiné Engelmayer Agnes As intllekeudlis hepességeavar as értelmi fogyatchossdg fogalmat {felvalts, ij megjelélés. Azokra a scemélyekre alkalmazhaté, aki az intellektudlis-kognitée miikbdések, valamint a kortdrs csoportokhoz viseonyitott adaptty magatartds jelentés akaddlyosotisdgaval jelle- mezhetéek. E képességeavar killonbozd silyossigi megnyilodnuldsa nem befolydsolja a kizés emberi setikségletek birtokldsdt, é nem Rérdéjeleci meg as érintetick scemélystatuszdt. Az intellektudlis Aépességzavarral él6 emberch az emberi Istexés egy lehetséges odlto- zanét képoiselik. Fejlddésre, tamulasra, tdrsadalmi integréciéra min- don élethorban hépesck, ehhez tdrsadalmi segitséget igényelnck az esélvegyenléség bistositdsa érdekiben. Az dllapot hdtterében léoé okok felderitése segtti specials sciikségloteik kielégitését a gydgy- pedagégiai oktatds, fejlesetés, pedagdgiai hisérés, a pszicholégiai segité beavatkozdsok és a hiilinbizé terdpids eljérdsok tervezésekor. Allapotuk megismerése nem csupdn akaddlyozottsdgaik szambavéte- et, hanem erdsségeikfelderitésct is jelenti az egvén &s Rarnyezete interakci6jnak kontextusdban.Az intellektualis kepességzavar/ értelmi fogyatékossag értelmezése Régi nézetek uj megkdzelitésben, Uj nézetek a régiekre reflektalvaAz emberipiché mogéteénck az embori lit fells ‘szirma svelte analizisere ell amaschodnia Fromm 1955, 51 A korszellem human tudomanyokban tukréz6d6 hatasa az intellektudlis kepességzavart mutat6/értelmi fogyatékos emberek létproblémaira, élethelyzetére [A kvethezé fejezetekben végigkovetiink sokfée viltozist a fogyatékos emberekre irényalé tudoméinyos vizsélatok és gyakorlati megoldsok tGrténettbél. Ezek a valtorésok egyrésct folyamatos ismeretbiviléssel, « tudominyok fejlédésében mindig tetten érhet6 kontinui- tissal jellemechetdek, misrészt azonban leirhatéak nagyobb id6i tivolsighdl vizsgslva, cenésen i felismeréseker ho26, mintegy forradalminak nevezhet6 paradigmavaltassal is, Ha a 21, seazad Gj feladatainak szimbaveteléhez szeretnénk rviden dttekinteni a meg clos idésaakok nagy tudomanytorténeti fordulépontait az intellektuslis képesstezavart mutat6 emberckre vonatkoaden, akkor most csak egy szempontot emellnk kis a tirsada- lomban elfoglalt helyzetiket ‘Az intelektuilis képességzavart mutat6/értelmi foryatékos emberrl vallott felfogisok lapvetsen meghatiroztak a velk valé bindsmadot és ezzel emberi vagy emberhez nem mls letfeleteleiket. 4 felgjuk irinylé bandsméd, a részdkre biztositott gyéaypedagé siti, pszicholigiai, egésaséstayi, eehablivici6s, szocslis szolgaltatésok sxinvonala meg- hatirozta, hogy hogyan élhettck, Bletfeltételeik hogyan jarultak hozza emberi tulaidons asik kibontakozisihoz, vagy éppen rossz KorUlményeik hogyan viltak felidéstk akads- Iyonsiava Hoogy hogyan alakul ki a térsadalmi Polivka 1990, 1s, A klasszikus értelmi fogyatékossig fogalom — mint tudoményos é nemesek kéznyelvi kifejezés ~elsé mogiclenése #19, szizadelejée tehetS, Eguio,francia szakember nevéhez filzbdik. Vildgosan felismerte, hogy bizonyos emberi rendellenességcknél wfogyatekos mene ‘alis miveletek” figyethetGk meg, é emellett slyes zavarok a ymindennapi cletfeladatok™ teliesitéehen, Ezzel mir a mai definiciokban is megielené fontos krtériumokra hivia fel sigi Katepérist kulonitet cl az imbeclitdst € az id Késobb irtdk Je a harmadik, a legenyhebb oki katogorist, a debiidst. Esguiral vat fle hasznilja az wAveyroni vad fid"-val foglalkord and aydeypedagigiai tapasctalatait, & kortarsa annak a Seguinnak, aki a gyengeelméjiek nevelésigyének utr’ francia képvise- je. Mindketten a pirizsi Bicétre és Salpewiére kithézakban dolgoztak, melyek a értelmi Fogyatékossigiay kutatésinak jelentis kizpontjai voltak hosszi Gtizedeken kereszill (Es ‘qurol 1838, tard 1801, idézi Solarova 1983). Esquirol kovetden a7 oligofrénia Kilejezés hosszi karriert futott be e psrichstria 4 gybaypedagégia torténetében, Nemzetkizi téen, a volt Szovjetunishan terjedt el legjob- than haszndlata, hazinkban részben innen importalva,réschen a pscichiatriai gondotkodis befolyase réven maradt fenn hossai ideig. A sok hozzétapadt negatiy, pejorativ tartalom miatt, mely killnésen az idista kifejeais esetében volt igen szembetiind, az 1950s ‘vektil Kerdve a terminolégiaval foplalko7® nemzetkiai servezetek nem javasoltik hase- iilatat, uj kilejezésekkel val6 helyetesitésére tetek javaslato. Ako defini hated ac udoméninéna esemenyes, Optimist, humana trekvisek, a egyén videre a irsatlomtl Az sb ints slaps a 19, szachen Europaban nem véletlendl Austrian, Svéjcban és Németorsaig deli teretein kezdtek 4 19, szizad Kizepén a gyengeelméjtick (a német nyelvteriler Schwachsinn fogalmanak ‘orai magyar forditasa) dgyével foplalkozni, hiszen azon a videken akkoriban a7 endémiés kretenizmus igen elterjedt volt, ezért ezeken a vidékeken tit fel leginkibb a probléma, ‘xz Crein ogyattkos emberektevonathazbtudis és enberszemiet 43 | silyosabb szinten allo gyengeelmejeknek bentlakisos imézeteket alapitottak. A tanks telezetségi térvények megielenése (Européban dlualiban a 19. szizad kévepe, Magyaror svigon 1868) utda figyelnek fel a népiskola kovetelményet teljesteni nem tud6, eyenge képesséai, lassan fejl6ds, ,enyhe mértekben elmegyenge” tanulokra, és indulaak el a ki 1m iskolik,illewe osalyok, Aa els cura intzctalapit, Guggenmoos (Ausztria, Hallein 1816), Guggenbiil (Sva, Abendberg 1841), Georgens 6 Deinhardt (Ausztria, Baden 1856) egyértelmien geigvté neveld intézeteket Kivintak [étrehozni, intézményeiket a fogyatékos emberek vedelmét szolgilé helynck irik le (Rettungsanstalt, Asylum). Gyakorandwoshomégt mégdte olvan ‘foasatchosemberkép dt, melyben nem tagadidk meg a sértck emberi mivoedt,hitek a fogvate ‘hos emboroh ncveletisigiben, Répechetésigton. Korukat meghalads gondolatokat fogalmar- tak meg az éleszerd, praktikus képzése, a neveléssel trénd gydgyitas szerepérdl a fogya- 1ékos emberck éllapotinak javitisdhan. A személyi korbe — akiknek ellis nycket Iétrehoztik ~ a Kesbbbi terminologiaval élve a Kozépsilyos és silyos értelmi fogyatekosok, a7 akkori megfogalmazishan idiétak, hUlyék, gyengeelméjuek tartoztak (Guggenbuhl 1840, Geonens, Deinhardt 1861, 1863) Ae ebié sod skolik a mult szizadban Franciaorszighan és Németorsedghan is eayer- telmden humanitérius motivumokat logalmaztak meg, a eyengetchetségi gyermekeket véleni akartdk a iskolairterhelés éri6 behatésait6l. Okonomikus szempontokat emeltek Ii azzal, hogy a megtelels képzéssel a gyengetchetséaiayermek maid shasznos dllampol- sr legyen” [Amerikaban ~ az eurépai imtézctalapité mozgalmakkal egy iddben — szin iranyban alakult az értelmi fogyatéhosssetey Howe ¢s Ireland voliak azok az amerika gtorik, akik Buropablatvitték a tengerentiea 8 francia Seguin és a svbici Guggenbil nézeteity tapasetalatait, wrekvéseit a7 értelmi Fogyatekosok tgysben, Howe volt az els6, aki 1846-ban, Amerikiban a értelmni fogyatékos avermekek szimara intézetet alapitou. 1876-ban 6 lett az eladke az els6 enyestletnek, amely a2 értelmi fogyatékos emberekkel foglalkozott, az Ertelmi Fogyatckosség Amerika Egyestleténck (American Association on Mental Deficiency/AAMD) amely a mai napig is mk0ds vrsasig, Ae Incllotudlsé Fildes! Képersigcavarok Amerikai Exvesideténak (Amer- ican Association on Intellectual and Developmental Disabilities/AAIDD) jogelodie vot. hol az értelmi fogyatékos gyer hasonls ‘Seguin a napéleoni habordk utin Amerikiha emigr mekek szimara lecesl6 programok kialakitasaban donts szerepe let, Az USA-ban is a 19. szizad sorin létestltek az esé ulin isholdk a gyengeelméill gyer- ‘mekek azon csoportja sziméra, akik simenciet Képeztek a ynormalisok” é a slyosabban ayengeelmejiick kazott (Rosen é mtsai 1976). ‘Az intézet- 68 iskolaslapitok eden’ akurtk ac tel fogyais emborher a vrsadalom uk rake cthanyagolo bandsmédatsl, a kizsikmanyolistl, lenézéstl, esifolésto;filozs tikus megvalisitisa sorin ezeket a gondolatokat kivintak seolgélni. A mozgalom hatterdhen44 Az ietololuashapessencavrrten foyathossig étimeztse igen optimist és humanists fogyatchsemberkp dil. EI6feltevésuk az volt, hogy megfelel6 nevelésel, pscicholigiai kezeléssel meg lehet az értelmi fogyatékosokat gyégyitani, a de- vidnssigot nem deviénssd Iehet valtoztani. Gyakorlati tapasztalatok alapiin Késobb mar nem a tees gyéayulds lebegett szemik elt, de még mindig az a nagyon ember cél, hogy sogiteni kell ket lohetséges legjob szinjakeléréschen. A nimat nee kori defeict Hasenétatos volt a 19, szizadban és @ 20, szézad elején a német ayelsterleten is az oligofténia Kitejenés, melyet day értelmez ok, mint a »... psichikai eyengeséy dllapotit, rely vagy OrOklbtt, vagy korén szerzet (lerhesség alat,s7léskor, korai gyermekkorban), 6 elsdsorban az értelmességet érint” (idézi Harbauer és misai 1971, 167) A korai idészakban az oligofrénia kifejezéssel azonos értelemben a Schwachsin, schwachsinnig, Geistesschwiche, geistesschisach megieloléseket haszndltik. Mindket ife- jezésben megtalalhats a schwach (gyenge) s26,ilyen értelemben a mi gvengeelméidség, gyengeelméidfogalmainkkal rokonithatéak. Az. egyik kifejeztsben szerepl6 Sinn inkaibb az Grtelemre, érzdkelési mindségekte utal, mig a masik kfeiezés, a Geist dtfogsbb fogalomra, a szellemte uta ‘2 angolszész neler hoa defi Jellem26, hogy mar 219. srizadban megiclenik az angol nyelvd publikiciokban a ments defektivtas és a mentélis betegségek (elmebetegségek, pszichistriai betegségek) elkilini- ese, Howe & Ireland atvoték az Esguirl-éle Klasszikus definicist, hasenaltak az oigofre- nia kifejezést, de a kitejezésben rei skevés értclem” helyett @ gyengén mikods értelmet hhangsilyozték. A debiltés, imbecilitas, ididcia silyossigi hategéridk is megielentek mar 19, sedzadi leirdsokban, Ezeket azonban sak megfigyelés és gyakorlati szempontok alapiin kiliniik el, a meghatérozashoz szUkséges pszicholopial vagy egyéb tudoményos kritéziumok nem dllnak még ekkor rendelkezéste. Az is jellemznek mondhats, hogy ragyon éles hatirt vontak az enyhe értelmi fogyatékossig és a7 dgynevezott imbecillis és dita katepéridk kaze, Az eldbbickbe tartoz6kat biol6giai értclemben normélisnak te- kintették, akiknél ninesenck durva fizikilis stigmik, vagy a szervezetet ért biol6giai kérosodésok, az wtibbi Kategoriak képwiseit betegnek, sérltnck, biol6giaiErtelemben is albnormalisnak tartottik. Az oligofrénia mellew ebben a korai korban a wfeebleminde ness” (gvengeelmejség), a smental deficiency” (mentalis fogyatékossig) & a «mental retardation” (ments elmaradés) Kifejeések a leggyakeabban haszndlatosak, Ez utébbi papiainkban véltozott esak mi | rtm fogycthos emberekre vonatozd tudas és emberszeritet 45 ‘kei magyar dtc [A magyar gyogypedagdei-t6eténet és a eyoeypedagéiai szakirodalom kell réscletesséazel feldolgozta mar az értelmi fogyatekossig (hulyeség,idiotizmus, syengeelmeéjdséa, eyenge- ‘chetséy) ls leirdinak (Prim Jakab 1852-1919, Berinza /Berkes/ Fines 1862-1934, Robo {osef 1864-1908, Scenes Adolf 1868-1948) 2 19. szizadban é a seézadfondulon végzett ‘munkésségit, igy a Kévetkezdkben ext nem részletezzik, utalunk elsésorban Gordooné ‘Soubé Anna magyar eyégypedagdgia-rténeti munkjéra é a Pedagéaiai Lexikon biogré- i sadcikkeiee, valamint Mesterhizi Zovssa .A2 érebmifogvattossigvaltosd meghatérosésai- nak clifordulisa sypedagieia’ nevelsi dfaomentunokban” cimi tanulmanyéra (Gordosné Scab 1963, Mesterhizi 1985, Bathory, Falus 1997) relmi fogyatékos gyermekekkel & felndtickkel foglatkor6 francia é angolszise ayely= ‘Megallapithats, hogy az magyar svakemberek defincidiban is fellethetGek a néme rertlten tapascalhats tendencisk, azok jellegretes viltozisa meghatarozott torténelmi idszakokban. A korai korszak magyar orvossi, evSuypedagogusai is hittek a fogyatékos sGseyében, a2 optimista, humanista emberszem- yermek gyéevitésinak, nevelésének Ie leleinek voltak képvisel A pszicholigia szerepe a korai defniciokban [A pocicholigdnak ekkor mée alig volt scerepe a gengeelméjisi fogalom kritriumainak mex “lapisiban, az cayénte irdnyulé diagnosatikus munka eszkbecinek kidolgozasiban, Hi seen a pszicholdgia ebben az idoben éppen onallosod6 tudomany volt, még nem differen cifédtak kell6 mértékben specidis szakigai. A gvengelmjit germokekre és felniutckre ‘vonatkosd tudés ace forlalhoaskgyakortati meghgyeléebil searmazot Az eugenikai szemiélet térhéditésa, az értelmi fogyatékosok veszélyeztetése, a tarsadalom védelme a fogyatékos embertél. A szazadfordulé ‘Az eugenika megneverést Francs Galton vezette be 1883-ban annak @ tevekenyscanek 1 megelolésére, melynek segitsegével az or8klidés az ember fa} esetében tudatosan befo- lem képessceck javithatiak, a betegségek megelzhetdek. Galton, Iydsolhars, @ test akit az emberi Grdkléstan megtesemtjeként cart szimon a tudomans, abban a2 idoben azonban még utdpisrtikus gondolatokat fogalmazott meg, hiszen maga a genetika sem volt akkor még kifeléd6tt tudomany. (Czeizel 1977, 1983) Azt, hogy a2 euenikai gondolatot46 Az intoelaaisKopestgzavartotifoqyatohossig étemezése rsadalomellenes iranyban is lehet értelmezni és felhaszndlni, maga Galton nem gondolta, (Covi 1972/a, 1972/b) A kvetkezikhen hivatkozott serail csak eléfutérai a negyven &v malva 2 néci birodalomban trtént tomeges méretd emberistdsnak, melynek fogyatekos tek ddozatel Megealtozot a 19. szizadi optimista és fogyatékos-barét szemiéet a szdzadforduléra és az ant kivet6 évtizedekben. Ebben a folyamatban sok ok jétszott kizre. Ezek Kizott emberck ease ketséghivul az epyik az érteimi fogyatekossig €8 az erkblesi tulaidonsigok orbkléidésével kapesolatos vélekedések téehéditisa volt. Minder abban az idsben, amikor a genctika, illewe a humangenetika még nem volt kialakult twomény. A szizadfordulé neves amerikai értelmi fogyatékossighgyi svakemberei sorozatosan publikiltak az értelmi fogyatékossig familiar, halmozott eléfordulsiél lletve drdkletes voltirl cikkeket, kinyeket. Richard Dugdale Konyvében, a Juke csaléd”-ban olyan esala ddot mutat be, ahol nagyon magas ardnyban voltak biin6zk, zallotek, szegények. Alacsony rmorilis norméikat Dugdale velesailetettnek velte (Dugdale, idézi Curtis, Krishef 1983). E korszak sok szerzéje minésiti az értelmi fogyatckosokat mordlisan is abnormélisnak, lofordul a smordlisimbecilias” kitejenés. Ez osszeflgg6tt azzl is hogy abban az idaben ligy vélidk, hogy a morils értekekhes elsisorban értelmi Gon lehet eluni, Az értelmi fogyatekossig tehat sugalta azt az értelmezést, hogy a gyakran megfigyelhets magatartasi prablémake mOgott az erkolesi értgkek é& normak megértésének hidnyossiga reiik. Csak sokkal késObb ismeti fel a szocidlpszicholigia, hogy az erkolesi magatartas fejlodésehen 4 vocilis kirnyezetben ZaI6 szerepelsajaitésnak, mintakivetésnek, érzelmi azonosulas nak van igazi dont6 szetepe é nem az broklésnek Houry Gaddard 1912-ben publikilia a Kallikak caléd cimd konyvét, melyben az értelmi fogyatekossig orbkletességet kivinta bizonyitani (Goddard 1912/3). gy ~j6 esalddbsl szarmaz6” fa és egy értelmi fogyatekos Tiny hazassigon kivull Kap. harast emeliék ki a seocidlis elkalmackodésbaa, a felnétt szerepeke betoltéschen. ‘+ Az dllapotot gydgyithatatlannak, més szerzdk megfogalmazdsiban vissafordtiatatannal, ietilegtareésoake idk le ‘Az érielmi fogyatékos személyt a csaldd és tirsadalom szempontjabél teherételnek luriottik, és a kilénbiz sakmak, pl. a gyégypedagégia feladatat abban hatdvoztak. meg, hogy ezt a terhet vegyék le a esalidokeil&s vllaljak st, ‘+ A koraiirdsokban még nem hasznéljak az értelmifogatihossd minds Kiejezés.54 Az inteletuas hepesséncavvétem’fgyathossagéreimeztse + Kevesen vizsgiliak az értelmi fogyatéhossie diagnosztikus kritériumai & a gyakorisag ossreftggest ‘A 20, szazad eleji definicidk hatésa a késébbi magyar fogalomhasznalatra E sadzad ele, (leg angoszase definicisk havisa vikrizbdik a 60.as évek magyar eyéey~ pedagiyii-prichologiai irodalmsban is. A bizonyos késéssel megielens hatés dsszefUgg a 40-s évek véyGtl a nemzetkari tudoményos kommunikicioban Kialakul viszonylagos leitsigal. Mig a etch fogyatékossig hstsiumaiaak lissban thrzidnek a szazad- clejei Koncepeiok, maga a magyar gvdgypedagdgii psvichologial elméletkepzesi keret czoket a nézeteket mir tilhalada, A fogatches gwomeht fit ogy fender) eqpoldal rkeive, saemésiségonk slobaitasaban flideben és hormsezzben ell smi” (yes Gyné 1968, 263) Ez a sivid, de igen fontos megillaptis mar nem a szézadel6 negativ hagyoményaitviseli magén, hanem elbremutts 1968-an a kovetkezd defines jelenik meg a sGreoredagiga psccholipa” cid Kanye ben: 5 eel fatchsay(lgéna) cfs iene mindacohnak a ilonbcs slog Algptoknak, amevchre elorhan a nllkishireodsa jes. eas allapot + neurendolrin render struts cbenrisgen cay sein, ite fankcicavarn lapis + jllemcé vd, hogy eagy robo, vagy velar vagy hora eszakacoBban elects + maradand reverie ten tar, 6b ads seis srs eerie femal a llapor nem sncter6 megs + as él er bilge hirodisa mele az ge semebigzvardt hoa le, vag a ines ebenesen vil as ps fogsatces crcl iit ming lonbsegck mutt soonaks + a lephilonbnidd citi hiképebes, mint inet calahsik™ (yés Gyné 1968, 231) ‘Azcbben a definicdban szerepl6 -minGségi miss azosban ner aban az éclemben fogalmazédik meg ~ melyet olyan sok jogos bisslat éx ~ hogy az értelmi fogyatékos, embertst megvonnd. az ember tlajdonsipokat. wc én fogatces germek tag a ember inadalomnak,fodescn anérsadalrnsexh jee crept jacana. As oligfrin permek bless egy adot térsadalomb, amely — a maga Rulirjical, kolku tapastala tdoal, az embork alta tara viligioal, az emberkisihapcolatok bomylult rendsceréol a gyermehrilalkotttfefogdsual & a nec sntéaminyhkel cgyitt — a gyermel fjldétt Jorma. A magasend ember unkikfoyathosia ellenre a embitettirsadam hatsok fothestbene= a fs sajtsan ember jee Use” Ua az oigotén Kleen Kicserl- helyst Lanyind rénk egy ma hasznilatosra, a megéllapitis 221, szazadban is megilln Engelmayer 1965, 24) ‘Az cto ogyatékosemberekeevoratknadtudis és emberszemidet 55 A ,minésigi massig” wételezéseben inkabb azoknak a pszicholégiaiiskoliknak a hatésa rkrizédik, melyek nemesak 27 egyszeril kvantitatiy megkbzelitést, vagyis « hidnyok scimszetlkitejenését, a eltérés méxtékének megragaddsét lattak lenyogesnek A magyar {lléspont tehét abban a Kérdésben, hogy csak meglassibbodore az értelmi fogyatékos agyermekek feldése, vagyis a fjl6dési szakaszok egymésra épilése a nem sérilt gyerme- kek feilidését vet, esak mepkésett Gtemben, vagy pedig maganak a felbdésnek a szer- ezete eltérive a kognitiv és személyiségjllemik feilettségi ardnyt wnsiga mitt ~ e2 tabi véleményher dll kivelebb, Ezen vilmutatva azt angsalyozza, hogy az érrelem séralése miatt sejtosan strukturdhidé piss soomévisget kell fgyelembe venni, a képes: ségstrukidira egyéni jellegzetességcivel, « fogyatékos gyermek és kornyezete kezdtt kiale -ulé bonyolule kolesonhatasokkal A képezhetdiség-képezhetetlenség fogalma a Klasszikus definiciskban a 20. szazad elsé felében Az imtellekalis képességravar diagnosatizslisiban, a silyossig, megitélésthen &s leg képpen az iskolizési dontésck kialakitisiban jelent®s mindsit6 szempont volt az adoxt avermek képechetWsége, feilesathetisége. A gydgypedagéria samara Kezdet6l fogva ez volt a leggyakorlatiasabp mindsit6 szempont, hisz hosszi tapasctalat bizonyitotta, hogy 4 Kilonbozs silyossigd sinten led gyermekek legfeltindbben abban Kuloabsznek egy- ‘mist, hogy menayite eredményesen fejleszthetdk, mennyi idé- & enempia-befektetésse] mire tnithatdk meg. Nagyon durva dliinostéssal dy jellemezherik e2t a korai gysuy- pedogéiai tapasztalatt, hogy mine! silyosabban értelmi fogyatékos egy gyermek, anndl kevesebbre fanithat6 meg, illetve annal Korlétozotabbak, beszakultebbek a képezhetdség cestlyei. A képezhetSség ménékshen mutatkoz6 eltérésckhez alkalmazkodva a gyégypeda- égia a képzési, nevelési célokat az egyes silyossigi katepéridkba tartoz6 gyermekek ceseteben elterden fogalmazta meg. A kipeahetisée, fejlesethetisée megitlése nem egy sit é most” allapot felmérésevel ‘rt. Nem a jelenlegi ranetck és a fejletséyi int vizsgilataialapidn sorolték az adott agyermeket meghatirozott silyossigi kateg6ridba, hanem egy jovibelifel6dési szint eve teleaésével: tie €v mulva ilyen szintet fog elérai, akkor erre lesz képes, arma meg nem ‘A mindsitést chat deduktiv uton, nem méréssel, nem tudoményos vizsgalattal, nem konteoll esoportal valé dsszchasonlitéssal végertk. Evtizedes pyéeypedagégusi tapaszaalat lialénositésa volt a beeslés alapia. Az adott életkord, a2 elmaradas, ejletlenség bizoayos sini, tineteit mutat6 gyermeket a gyaypedagdgus dsszchasonlitotta nevel6i gyakorla- than szerepl6 mis, hasonl6 Kor & hasonl6 fejlettséget mutat6 gyermekekkel &s azz, hogy velik mit tudott a nevelés soran elérni, Biztos, hogy a gyakorlati tapasztalat alta nositissbsl lehet — bizonyos hatirok kizitt érvényes ~ Kovetkeztetéseketlevonni, de kony.56 Az inteleluas képesséacavaértemlfogyathossig étémezése yen beléthat6, hogy mennyi szubjekiiv szempont Keveredik az ilyen tipusti megitelésbe, smelyek természetesen erdsen torzitak a tenymegillapitésokat. A fejlestés eredményessé- sét tahbek kézt hefolyasolja maginak a gyéeypedagégusnak a szaktudisa, ambicigja, clkbtclezetsége is. Mindez természetesen egy adott kor és folajzi regis gySgypedagogiai imézményi feltétclei kézow realizalodik, befolyéssal vannak ri a gyégypedagégiai nevelés tendelkeréste sill madszerei, eszkize, EzenkivUl az is figyelembe kell venank a yen Lipusi megitclés lehetséges bibaforrasai kit, hogy a mindsites,siyossigi kategoriaba sorokis aktuilis diagnovztikus feladatat nem mindig (st ayakran nem) olyan személy végai, aki hossai & si tapasctalatabél kovetkezter egy adott gyermek ceseteben a prognézisea. A misoki6l divett nevelésitapasztalat felhaszndisa méy nagyobls bizonytalansigor oko A kepechetisg-hipechetetlensig relat haterish Rrtelmezéstk mindig ttl fgg, hogy mire 6 milyen eszkozikkel akarjuk tanitani a eyermeket. Szizadunk els§ flének gyégypedagé- sida elsdsorhan az iskolai Kovetelményeknck valé meg nem felelésttekintete {8 mindsits ényezdnek. A aydeypedagégiai iskolok intéeményestlése utdn minden orseaghan tandeyi ddokumentumok prabiltik meghatirozni azoknak a kone, akiknck oktatasira az iskola (ép- iskola,alapiskola, elemi iskoa, stalénos iskola) nem villalkozott, aki az adotiskola felt telei kzott nem wot eredményesen fejlesthets. len tangy dokumentumok voltak ovelezetségi torvenyek, ennek végrehajtsi utastisi, a fogyatckos gyermekek beiskolizi sit, syduypedagogiai sthelyexését szabilyors miniszteri utaitisok, kulonbéz6 szakmai iinyelvek és maguk a gyOeypedagosia iskolik tanterve, amelyek sajat szempontjukbil hatéroztik meg a iskoliba felvenni seandékozotttanulé népességet (Gordosné Stabs 1990). Aszerint, hogy milyenck voltak a feltgtelek az altakinos iskotaban, és hogy milyen differencialisigi soinvonalon fejlédbtt ki az adott orzae eyeypedagdgiaiiskolahilzata, ltr médon fogalmazédiak meg a meg nem folelés kritériumai. Aol kiscbbek voliak az des sai ney cosaalyleisedmok, elfogads pedagdgia’ atmoseféra vette kOrdl az elgsien fjlidé gyerme- ket, mélyebb gyermeklclektaniismeretekre épult a tanitoképzts, ott Kevésbé alakult ki az ‘ltalinos iskola kisvorit6 felvételt megtagads, vagy a bekerUlés utén 1Ubbszbri buktadssal syéaypedagégiai oktatisra dthelyezs gyakorlata A suizad elején Kialakul6 ~ gyengetchetségi, enyhe értelmi fogyatékos ayermekek szimira létesil6 — gyogypedagégia (specs és Klin.) iskolik filozoidjaban egyeérelmt: cen fogalmazidott meg az vép ayermekek védelme", az dltalinos iskola tehermentesitése za felfogis wukrézi a silyosabb fogvatékos gyermekekrdl alkotott negativ Klisck kiter: jesatését a kevésbé stlyostneteket mutats gyermekekre is. Az Altalinos iskolaban eredményesen nem oktathat6 értelmi fogyatékos ayermekek kérét dltaldban a kivetkezdképpen hatdroztik meg: telesitményk a2 iskola normélis ‘gyermekekre kiulakitott nevelési-oktatisi médszereinek alkalmazssa mellett tartésan és jeleatsisen elmarad a kortits csoporttolelvihatstl. A tartés és jelentGs jel utal ara, hogy mir felismerték a legkiilénbszabb okok miat felléps iddleges & nem sulyos tanukisi — ‘Az rein fogyatétos emberekte vonathozd tudis és emberszemiet 57 problémékat, melyeket meg akartak kulonbéztetni az értelmi fogyatékossigtl. A normélis ‘ayermekekhez torténd viszonyttds kifejezi ebben a személetben, hogy a gyenge tehetséad 6 értelmi fogyatékos gyermekek anormalisak vagy abnormélisak. Mir a szizad els Gtizedeiben megiclenik az igény, hogy a walédi értelmi logyatekossagot” a sfiziolbgias sgvengetchetségtl” a nevelési elhanyagolisig miatt Kalakulé lassabb Lejl6dést6l és egy nem értelmi fogyatékossiggal dsszeliggd tanulsisikertclenségtdl elvilasszak. A legtobb kdrilitis a tanugyi dokumentumokban azt is megfogalmazta, hogy vgyanakkor az értelmi fogyatékos gyermekek speciilis iskolsban, specslis nevelési madszerekkel fejleszthetik fay alakulnak ki a 20. szizad elején, egészen a 60-as 70-es évekig érvényesen a képezhe 18ség, szempontiabél torténd megitélés alapjén a Kévetkeabkben ismertetett silyossigi ategériak, ‘Az enyhe mértekben értelmi fogyatékos gyermekek képezhetésége Specs itll seg isha febttlk zit kita gyrmek + Az educable mentally retarded child (EMR) az oktathat6, mentilisan retardalt gyermeket jelemtette az USA-ban, Evtizedeken keresztl ez a kilejeats jelent meg a tandigyi doku- ‘mentumokbun é& a tudominyos publikicidktan is, Bir az educatio se eredetijelemtése sverint tg értelemben jelenti a nevelést,fejleszést, oktatst, a7 amerikai nyelvhaszndlat elsSsorban ~ ebben az dsszefgeésben ~ a iskolai oktatisra fopllta le. Az a meghatiro 2s is gyakori vot, hogy az a gyermek val6 a specials iskoliba, aki képes az alapwetd kultirtechnikik (academic skill, iris, olvasis, szimolis) elsajititésira, de esak @ ayengebh kepességekher, médszertanilag igazitott feltételek kézott, lassabb tempoban haladva, csikkentett tunanyaggal. Az USA-ban el6fordult olyan megel6lés is, hogy: smentalisan retardalt ayeemck a hirom R elsajititisinak képességével”. A hairom R: Reading (olvasis), wRighting (rds), Rithmetic (seamols) + Az educationally subnormal pupil (ESN), az oktatési szempontbsl szabnormalis tanul6 ifejezés Angliaban terjed cl. Hasznilatos volt még a saubnormilisjlas helyett a back- ‘ward (visszamaradot) is, Bzeket a fogalmakat az 194+es angol oktatisi torvény még igy hasznalta, & csak a 7Oes évek végén, a Warnock-jlentésben vilidk fel gjak (Warnock 1978, Clarke és misai 1985). Hilfschulbedirfige Debivar (kisewt6 iskolt jgényl6 debilitis) volt a német nyelvterdle, szakkifsjezésc, maid a deblitas seénak fokozatos kiszorulisival megmaradt a ayelvi sverkezet: vkisegt6 iskolit igényl6 gyermek” forméban. A 6O.as, 70-es évekig élt ex a megielGlés az akkori NDK-ban és NSZK-ban, azonban eltéré szinonimakkal. AZ NDK-ban schulbildungstiig (skolailag Képezhet6) exyértelmiien a kisegit6 iskoliba utalt és ott tanitort gyermekekre vonatkozott, kizérva izilik a schulbildungsuntanig58 Azialesuas epesséncavarétamifogyathassag érelmezise Liskolai szempontbsl képezhetelen), Kézépsiyos és silyos értelmi fogyatékos ayerme- keket. Az NSZK-ban ebben az id6ben mar a lernbehindert (anulisban akadélyozott) fogalmat haszndljak, szonban a fogalomhox még hozzatartozott, hogy ezek a gyermekek kisegit6 iskoldra szorulnak. (A Lernbehinderung/tanulisi akadalyozousig fogalom rész~ Fetes magyarazatat hist késobb!) ‘+ Hlazinkban Toth Zoluin koncepcidjdban ex a gyermekesoport fgy jelenik meg»... akik rmegielel6 gyouvits nevelés & oktatés mellett, 27 iskolai rend keretében, syakorlatilag Extékesithet tudatos gondotkodisra, tudatos és tervszerdcselekvésckre nevelhetik és ‘oktathatdk (nevelheté esoport).” (Toth 1933, 183-185) A nevelhetd kifejezés egybecseng az angol educable-el. Ismerve Toth Zoltan sréleskor ilfoldi szakivodalmi maveltségt, biztes, hogy ez nem véletlen A késibbi magyar szakirodalomban megiclenik a sdebilis eyermek’, wa” enyhe fokban értelmi fogyatckos gyermek”, A magyar kiljezések valtozisirél, antgyi dokumentu mokban val megielenésérdl részletes elemzés talhatd Meweriisi Zausa mér idézeu, 1985-ben megjelent tanulményaban. A gybeypedagigia elméletalkotsi és psvicholdgusai azonban a kiloniskolizés (kisegitd iskola vagy birmilyen més elnevezést enyhe értelmi fogyatckosokat oktat6 iskola) specif kumai kézittdltalaban nem elsOsorban a tananyagesdkkentést tartottak a legfontosabb jellem76 jegynek, hanem a sayengetchetség természetéher” tOrtén6 pedagégial igazodist, au sanormalisfejl0dsifltetelek célout sepitésé’, a pedagigiai tamasznyijtis’ « gyenge lelki adottsigok meer West", @ savengeelméjiek szellemi folyamatinak wkéletestése, AA Kbzépsiiyos értelmi fogyatékos gyermekek képezhetdsége A savahorlai/teyprakebus semponthalfjlesehets” kiejezés ezokra @ gyermckekre vonatko- volt, akiket nem iskola feltételek kizott, nem kultdrtechnikak elsajatitatiséval oktatiak, rmert kepezhetsséguket olyan mértékben beszkalinek tartottk, hogy fejlesmésiket esak clemi szintG gyakorlai teljsitméayekre irdayuléan velték eredményesnek, A siilyosabb atogdritdltorténé elhatérolisndl pedig azt emelték ki, hogy az értelmi sllapotnak a nor- silistl val6jelentOs eltérése ellenére ,a képezhetdség IehetGsge még megvan". A stlyo- san sériltek esetéhen ugyanis a képezhetisée Ichetségét abban az idoben nem fel tek, Nem a tudoményos meghatdrozésokban, hanem a2 intézmények hetkoznapi gyakorla- ban gyakran az mindsultimhecillisnek (kizépsilyos értelmi fogyatckosnak), aki a debi- Tisek (enyhén értelmi fogyatékos gyermekek) iskoldjinak KOvetelményeit nem tudt telie siteni. Itt py eee 70k a nehezen objektivilhaté szempontok Keraltek elotérbe, melyek az enyhe értelmi fogyatékossig esetében is egy adott regio helyi iskolat viszonyait tet filgaivé az anor silyosséginak megiélést ne ‘Az rein fogyattos embereke vonatoad tudes és emberszemidet 59 + A wainable menally retarded child/TMR (s6szerintifonliésban: gyakorol sgeaetheto mentalisan retardalt gyermek) kifejezés az USA-ban terjedt el. Elemi onallo- sig az dnkiszolgdléshan, ax tkexésben, a szobatisatasigban, egyszerG praktikus hizi- és ‘munkafeladatok elvéyzésében azok a eélok, amelyeknek kialakitisit a rendszeres gyogy- pedaggiai nevel6munkival megvaldsitbatinak veliek. A neveléshen a szoktatdsnak, ayakoroltatisnak, munkara nevelésnek volt dint6 szerepe, a célok kézitt megiclent a aréseleges hasznossig” elézése Frderunesfhiges Kind, prokuch bildbares Kind (ejlesztbetS eyermek, gyakorlati szem- pontbsl képezhet gyermek) a német nyelvterdlet kifeieései, A Fonderung sz jelentés- tartalma itis inkabb a nem iskolai, hanem élet-praktikus teljesitmények kislakitisira onatkozik, Az NDK-ban tovabbél6 fogalomban az enyhe csoporttol val6 elvilasztast wvteénin- kivdnték hangsilyozni aziltal, hogy a .iskolai szemponthél képezhetetlen, de fejleszt bets gyermek” kifejezést haszndlti, A legtobb orszigan szizadunk els felében a kozépsilyo értelmi fogyatekos avermekokre ay része, nem iskoldkban, anem caésrségigyi vagy a szocislis gondoskodés kérébe tartoz6, rendszerint bentlakisos intéze tekben folyt. Kivételt képez ex al6l Hollandis, ahol mér 1910-ben az imbecillis eyeemeele irdnyul6 nevel6, fejlesz16 munka nem volt 22 okt tankbtelezettsget torvenyben szabslyoztak, és szimukra jo kigpitet iskolarendszer alakult i (dz Speck 1980, 18). Hazankban Toth Zoluin mar idézest munksiaban ex a esoport, mint a wesokkentértelmi, \drsadalmi fogyatékosok szoktathat6 esoportja” jelenik meg. Az imbecillis kilejezés is hasznilatos volt Rezdettl fogva. Baresi munkassiga nyomin az imbecillis, kézépsalyos Grtelmi fogyatékos avermekek gyGeypedagdiai nevelése is gviqypedagdgiatistoldkban val6- sult meg a 30-as évcktél kezdve. Nem pontosan kilénitettk cl azonban a gycrmekeket abbol a szempontbsl, hogy meddig fognak tovabbjutni az iskolai osélyokban, Az enyhebb fogyatékosok tabb osztiyt tudtak elvégezni, a silyosabban fogyatékosok, alacsonyabb cosztélyokb6l maradtak ki, Csak a 70-esevektél keadve tortént meg az enyhe és ko2épsilyas <értelmi fogyatekos gyermekek evogypedagoxiai iskoldinak széwvalasetésa, ‘A silyos értelmi fogyatékos gyermekek és a ,kepezhetetlenség” [Az wntrainable, uneducable kilejeztsek az angolszise ayelvterdleren €% a német bildungs: nahi (képezhetetten) fogalom mind az iskolai, mind a gyakorlati képeésbalval6 ire kesztést jelenteték, Av értelmi fogyatékossig ayilvinvalé nagyon silyos eseteiben eleve rmegtagadtak a fejleset intézményekbe tirtcnd bejutést, « gyermeket felmentettck & ta kotelezetség epész id6tartamdra annak teljestése a6l, A nem egyértelmd esetekben mex kisérelték ngyan a fejleszést, de ha az sikertelen volt, akkor utaltsk a gyermeket intézeti(60 Az iteloktuds kpesstozavaretonifogyatiossig Grekmeztse ‘poldsra, A gyermek jellemzéséhen is megielenik e2, Oey; mintha a gyermeK sajat tula- ddonsiga volna, Angolszisz nyelvterileten a custodial, német nyelvterleten 2 pllegebedii- tig jlentik az imézeti Apolisra szorul6t, Hazanktban Tith Zoltan terminolégisidban a siyos értelmi fogvarékos személyek, mint 4 scxokkentértelmd, tirsadalmi fogyatékosok ipothat6 esoportia” jelennek mex. ‘Az siiguak? jellemzéscben jelenik meg legpresninsabban aZ, amit Thalhanmer win snegativ jellemzési Konstrukeiénak” nevezink, még azokndl a szakembereknel is, akik cegycbként elkételezettek az értelmi fogyatékos gyermek fejlesaése irént. «AZ idi6tik semainemd dnallo tevékenységre nem alkalmasak”, wteljesen képezhetetlenek, esak po- list igenyelnek’, az emberiértelem ayomai sem fedezhetGk fel niluk’, yelvselhetetlenek 4 csalid seimara”, .sohasem lesznck hasenas emberek”, ezek azok a legiellemzibb kifeie zések, melyeket a slyos értelmi fogyatékosokra haszndlnak. Németorszighan a hitleri harmadik birodalomban mir @ 30-a5 évek elején clrevetti érnyékat @ holocaust, aziltal, hogy a slyos fogyatgkosokat a térsadalom saimara hasenot nem hozs embereknek jellem- 2k, akiktl a térsadalomnak meg kell sabadulnia Osszegzés A képezhetiség szempontjabol kialakitott solyossigi kategoriakat Késobb megfellteték az idekichen bevezetert 1Q seerinti ostalyorassal is, Ax IQ-

You might also like

• D. Crystal - A Nyelv Enciklopédiája

  

  Document602 pages

  D. Crystal - A Nyelv Enciklopédiája

  habibzita

  98% (40)
• Tételsor

  

  Document5 pages

  Tételsor

  Gulácsy Katalin

  No ratings yet
• CD Módszertani KézikönyvPrint

  

  Document240 pages

  CD Módszertani KézikönyvPrint

  TormaGabriella

  77% (13)
• • Magazines
  • Podcasts
  • Sheet music
• Új Tanulmányi És Vizsgaszabályzat - 20220627 Hatályos 2022. Augusztus Elsejétől

  

  Document60 pages

  Új Tanulmányi És Vizsgaszabályzat - 20220627 Hatályos 2022. Augusztus Elsejétől

  Gulácsy Katalin

  No ratings yet
• Termeszettudomanyos Problemamegoldas

  

  Document321 pages

  Termeszettudomanyos Problemamegoldas

  Gulácsy Katalin

  No ratings yet
• Differenciált Feladatbank - Téri Tájékozódás

  

  Document24 pages

  Differenciált Feladatbank - Téri Tájékozódás

  Gulácsy Katalin

  100% (2)
• Nemeth Mtsai 2019

  

  Document3 pages

  Nemeth Mtsai 2019

  Gulácsy Katalin

  No ratings yet
• Mesterkurzus 1

  

  Document54 pages

  Mesterkurzus 1

  Gulácsy Katalin

  No ratings yet
• Diszl-Diszg 3.

  

  Document20 pages

  Diszl-Diszg 3.

  Gulácsy Katalin

  No ratings yet
• Csiszar Mtsai 2019

  

  Document5 pages

  Csiszar Mtsai 2019

  Gulácsy Katalin

  No ratings yet
• Diszl-Diszg 6.

  

  Document20 pages

  Diszl-Diszg 6.

  Gulácsy Katalin

  No ratings yet
• A Fájdalom

  

  Document2 pages

  A Fájdalom

  Gulácsy Katalin

  No ratings yet
• Diszl-Diszg 1.

  

  Document20 pages

  Diszl-Diszg 1.

  Gulácsy Katalin

  No ratings yet
• Kompetencia, Készség, Képesség

  

  Document3 pages

  Kompetencia, Készség, Képesség

  Gulácsy Katalin

  No ratings yet
• Diszl-Diszg 8.

  

  Document18 pages

  Diszl-Diszg 8.

  Gulácsy Katalin

  No ratings yet
• Diszl-Diszg 2.

  

  Document20 pages

  Diszl-Diszg 2.

  Gulácsy Katalin

  No ratings yet
• Bognarne SZ Anna Projektoktatas Mi Igy Is Tanulunk.

  

  Document44 pages

  Bognarne SZ Anna Projektoktatas Mi Igy Is Tanulunk.

  Gulácsy Katalin

  No ratings yet
• A Megkésett És Akadályozott Beszédfejlődés Terápiája

  

  Document19 pages

  A Megkésett És Akadályozott Beszédfejlődés Terápiája

  Gulácsy Katalin

  No ratings yet
• A Differenciált Beiskolázás Néhány Mérőeszköze

  

  Document23 pages

  A Differenciált Beiskolázás Néhány Mérőeszköze

  Gulácsy Katalin

  No ratings yet
• Jatekhaz - Meixner Tanmenet 1.osztaly

  

  Document33 pages

  Jatekhaz - Meixner Tanmenet 1.osztaly

  Gulácsy Katalin

  91% (11)
• Gyógypedagógiai Pszichodiagnosztika-Gyakorlatn

  

  Document121 pages

  Gyógypedagógiai Pszichodiagnosztika-Gyakorlatn

  Gulácsy Katalin

  100% (2)
• Kincsét Ontja

  

  Document22 pages

  Kincsét Ontja

  Gulácsy Katalin

  No ratings yet