K 202.692 RACZ TIBORNE GONDOZASI ISMERETEK atodik kinds ‘Nemzeti Munkatgyi Hivatal Szak- &3 Felndttképeési Igazgatéasg, BudapestA tankinyy a Scocls és Munkaigy Minster imogatdsival, ‘a NemtiScabhépzsi és Felnickpcés Ize lta dirt ply doat beretén blll Késilt Jovihagys sim: 11,318/2003-0009¢SF SZTE Klebelsberg Kényvtar iii (—} Srerkestet Majik Katalin Srerkestet: Kéir Magdolna ‘© Rice Tiborné (© Kind Nemact Munkaigs HvatalSeak 6 Felkdpotst Iguagtisig 1085 Budapes, Bao. 52 hs kinds: 1997 Negpeik,vltonstin Kade 2012 shi vleonslan kad 2014 ito, vonaian Mads 2014 Minden og Senna, beletrve a soksaorsi, a mG Bites, eee vide ‘loratakindsinak ogi i. A Nemzeti Mukabgy Hiatal Sak és Feladkpaisi lenge horijrlis nk em ats mb, sem anna ze semmife Forman ropa, mikes vagy ‘ns hordo2s) nem soksiocosthas X 202692 TARTALOMJEGYZEK Beveretés 9 GONDOZASTAN a LA szodialis gondoskodis trténete « . 23 VLA gondoskodst jgéaylk sorsinak alakulisa a tténelem Sorin B 12 A seacils gondoskods kialakuldsénaktirénete Magyarorszéigon ...... 17 LA szocalis gondoskodés fogalona, llenskire 2 WA. A szocidis gondoskods fogalma 2% 112. swocidlis pondoskods Mlenskre a TIL. A szocilis gondozss elemet 38 VL. Et6gondozds coe 38 V2. Fizika eas 2 HVS. Eyésoséggy elit . ce HV. Memthigiénés gondozis 3° TUS. Erdekvédelem oe 6 [A aldokI6 ember / A bskés & meltdsgteljs hall Koelinéayeinek bios 71 IV.A szoctilis gondoskods ellitislformé ..... 2 IVI. Pénabei ellis 0 IVP, Termeszethen ait szocils elisok aL VB, Szocsis solgshatésok . 8 V.Alapelitisok a Vi. ikeateés ne VP. Hai segtségnyiés o 87 VB. Caalidsegtés 93 ‘Via Spots lapels eladatok 96 16. Korszent gondorss formak 2 svocsis lapels terletén 96 ‘VI Szakosfttt lls formék 99 ‘VU Nappaliellsst ny intemények 9 ‘VU2. Armeneti ethelyerés nits inéeméayek us ‘VU. Gondonsi kézpontok wr VU, Apol6:gondozs thon elt ny inézmeéayek 108 ‘VUS. Rehabiliicidsinéamények _ 2 ‘VUE. Laksothonok 19 Irodalom 1 5FOGLALKOZTATASTAN LA fogalkortats fogalma,jllem2 lve A foglalkoztatés forméi TI. foplakoztatis szervenése 1, Foplalkortadsok a szocilis ets terletén Y. Ailami és esa Gnnepeke Irodalom HAZTARTAS-GAZDALKODAS ES MUNKAVEDELEM. AZTARTAS-GAZDALKODAS. 1. Csaléd 6s hétartés —_ Th Haztartés-gazdalkods, esa klsegvetés MILA esaléd etmenése, hitartisveretts Irodalom MUNKAVEDELEM {A dolgordk letki epésaséqvédeime . Mankavéelmi ismeretek ‘Tiavédelm emeretek Irodalom MELLEKLETEK I melléket 'A gyertckekelfoglatasignak megterverése 2 mallet Gondoesstdokumenscis ‘3. melléklet Gondozis anand 4, mllélet Gondozisi lap S.mellélet Ekjgondorss aatlap L 6. mellklet, lggondonss adap 7. mele Egyszertstet el6gondorés satay IDEGEN SZAVAK ES KIFEJEZESEK JEGYZEKE 13 1s Ma “Ww 148 133 156 1st 159 139 160 6s 7 178 m8 180 188 190 i ws 205 206 210 »Felelések vagyunk mindenért, amit az emberekkel, ‘az embereknek és az emberekértcseleksciink.” (Albert Schweitzer)BEVEZETES A masokon val6 segités az ember természetes tulajdonsgai k8zé tartozik, A trténelem folyamsin mindig voltak olyanok, akik felkaroltak, segttették 4 bajbajutottakat egyénileg vagy valamilyen szervezetbe timérilve. A segités médja fliggdtt az ceyén (vagy egyének) erejétol, lehetdségeit, személyiségét &s a gondoskods sorin szerzett gyakorlatétel, mdasétél ‘A gondoskodés alapvet6 teenddit a szocializéci6 sorin megtanulhatja az tember, ahino7. azonban, hogy e2 a tevékenység szakmava véljon, tanulista, az. ismeretek gyarapitisira van szUkség. A szocidlis gondoz6 és Spol6 szakma tanulisshoz nydjt segitséget a GONDOZASL ISMERETEK cimd tankinyv, amely az 1997-ben megjelent hasonlé elnevezési tananyag dtdolgozott valtozata, A kinyy egy antérgyblokk hérom résztantirgysinak tananyagét tartal- A GONDOZASTAN fejozettartalmazza az alapvet6 gondozisi ele tmeket, a7 eqyes seis intérmenyekven fly pondoskods sak mai médsveret,elsvorban az iddsek és fogyatékkal 610k gondos- Kodéstho kapesol6déan, A. FOGLALKOZTATASTAN svabadids célszert & hasenos elthésének szervenésével, ininytésival, a gondozotiak fizikal és seellemiereének meptrtsévalfogalkozik. A HAZTARTAS-GAZDALKODAS ES MUNKAVEDELEM « nap Gletvteher szUkséges tend, feladatok ismeretét nya. A balesetck, a ertiesveszlyelkerilésénekmsszerin tla dlgocdk 4 gondozowk lek epészségének védelmével is folalkozik A svera6 tisatlettel_ megkdszéni a Nogrid Megyei Onkorminyzat .Ealsteny6” Ottonénak, Bitonyterenye, valamint Salgétarin Megyet Jogs: Varos Onkorményzata Szocidls & Epéseségigyi KGzpontjinak é Reius Ont vezets fStandcsosnak, hogy a Kényvben szereplé fey. képeketrendelkezésre bocséttték.GONDOZASTANL A SZOCIALIS GONDOSKODAS TORTENETE I/. A GONDOSKODAST IGENYLOK SORSANAK ALAKULASA. A TORTENELEM SORAN ‘A magukat ¢nl6an est nem képes (ayermek, ids, beteg, fogyatckos) embereknek életsfolyamén mindig szkséghk volt hozzdtartozdik,té- sak sgitsépére a tovabbelésher. Az.emberiséyfjl6désének folyamataban sz ut6dok gonderisa, a gyermekcks6l val6. gondoskodis természetes folyamatté valt, mig a fogyatékosok, az iddsek, a szegények sorsa a ilénb626térténelmi korszakokban igen elt képet mutt ‘A fogyatékos embercket ~ fogyatékosséguk tipusitél figesen — résként kezelte a kimyezetik. Killindsen az értelmi fogyatékosok, @ pseichidtrii, illewe a kulénbiz6 idegrendszeri_megbetegedésben szenved6k sorsa volt viltoz6. A. tras tirsadalom idején ezcknek az embereknek misaikus ert tulajdonitotak, félelemmel vegyes tisztelet verte Gket. Kézililkkerltek ki a simsnok,a iresek jovendémond6i. ‘A kézépkorbslazonban mér olyan utaésokat is talélunk a szakiro- dalomban, mely serint ,holondokat" a varos vagy telepiés kapujshoz léncoltk, hogy ne Koborolanak cl, E Kéncoktl igen nehezen tudtak szahaduini,hiszen nagyon hossaid6 tele, amigfeismerék, hogy ezek az emberck nem binds" viszonybol sérmaznak, nem eredendgen bnindsek, hanem beteg emberek, akiket gySeyitan, feleszteni,tanitani kell. A iis, hallés- vagy mozgasfogyatékos embereket Kénnyebben elfo- zgadia ugyan a tisadalom, de ¢ sajndlat vagy a nyomorékok megvetése ‘égigkisérte ete. Az iintuk megnyilvanuls elle sajnos még mais tapasztalhas. ‘Az ids emberck sorsinak alakulésa is igen véltozatos volt. A Neander-voleyi ,emberek” viszonylagos béksben éitek egymés meliet, érvényesilt a kilessnds sepités && tamogatis, A bajbajutota felkarolték, segiteték. A Korai ostiytirsadalmakban az idés ember a bilesesség egtestesése volt, tandesit,javaslatait elfogadkak, iszteletben artotak A keresaténységelterjedésével az iddsekrlval6 gondoskodés gyermeki kotelesség lett, A sali szeretetet 6s tisztletet a Biblia ta el6. A ‘Tizparanesolatbanfoglltaknak megteleléen az idéseketépoltk, gondor tak hozzdtartorsi, gyermekeik. A gondonisbsl-gondoskodisbslcbben az B{dgszakban mér a keresztény egyhizis kivette arészét, kezdetben alamizs- naosctéssal, majd a Kolostorokban & szerzetesrendekben a részorultak dinkéntes spoléséval, gondoréséval ‘A kapitalizmusnak nevezett tirtinelmi korban a vagyonnal ren- detkezs id6s ember sorsa vagyondtél,esalfdban elfoglat hely6t fge6t, 4 vagyon jelentette a hatalmat, a vagycnos idés embert gondozta esaladja 4 varhaté 6rdkség fejében. Ugyanis a vagyon az id6s csalédf6 tulaj- dlonsban maradt annak hallig Igen nehéz sorsuk volt a szegény csalédban él6 id6s embereknek Amig dolgozni tudtak, megtermelték a sat ellitésukhoz szikséges java- kat, Amikor testi erejk mér fogyatkozott, még segithettek otthon a uno- kik ellitisaban. A sokayermekes esakidokban azonban a dolgozninem képes idés ember esak az éhes szdjakaszaportttta. Az egyhézitanitésok rellet a szocializéci6 sorén a gyermek megtanulta tsztelni szileit, meg- tanulta, hogy a7. id6s, magatehetetlen emberekr| gondoskodni kell. Az {désekkel szembeni bindsmédot azonban sokszor nagymértékben befoly- sol kilénbiz6 kényszerit6 tényez5k, mint éhinség, szegénysés, nép- stirség. Példéul Japdnban ~ annak ellenére, hogy a7. bregeket nagy tisz- telet verte ~ az éhinség klldnds szokist honositott meg: a megéregedett saiildket a legid6sebb fit a hatin vite fel az Obeszuta-jama hegyére és Sor- sukra hagyta dket, hogy seabaduljanak az ches s7jakt. ‘Tobb orsedgban is szokés volta fenti eset, gy, hogy az ids ember saat maga indult el ere a ,végs6” titra lyen meghat6 trténetet mutat be pl. Santa Ferenc Sokan voltunk cfm novella is ‘A térsadalmi véltozésok okozta modemizdcié Kkbvetkezménye lett, hogy a nék témeges munkiba éllésval, a tobbgenericiés esalidmodell rmegsztingsével a idsek gondozist a esalid egyre kevésbé tudta vlal- ni, Az id6sek szdménak folyamatos emelkedése, a hagyomanyos esalid- modell megsatinése siget6vé tette az id6sgondozés intSzményrendsze- rének seéles kil kialaktésst ‘Azegymésra épiléintézményrendszer fokozatosan jot léte, é8 nap- Jjinkban is tkéletesedik, jabb és djabb ~ az igéayekhez egyre jobban igazod6 ~ellitisi formak Kétrehozéséval. -Usmeretlen fogalom a pogsny vilighan a szegényekr6l val6 gondos- kodis, de mar az Oszdvetség torSdési parancsot hirdet. Emlitésre mélt6, hogy a keresziénység elterjedésekor elészir a pspokOk os7tttak alamizs- nit, k&s6bb, amikor maguk a munkst nem birtk, dakénusokat, diako svikat (egyhézi munkst végz6ket) vettek maguk mellé,akiknek az volt a 4 telességuk, hogy felkutassik az ara részonitakat, megéllaptsdk, hogy rdemielen ne kapjon; ez a mai kérnyecettanulmdny 6se.” (Kubinyi sz inségenyhités ~ szegnygondozs). Az els6 szegényhizat V. Sixtus ipa alapftotta Romaban. Amikor a szegényck (koldusok) szima nagymértékben emelkedett a természeti kataszi6fak, hsborsk miat, az ‘lami hatbségok is kénytelenck voltak foglalkozn a szegénygondorsssl. Az. szegénytorvényt Erasébet kirdlyné adta ki Anglisban 1601-ben. A t6rvény lami feladttétette a részorultakr6lval6 gondoskodést, bar az Alam els6sorban tirvényck és rendeletek Iétrehozésval proba ellétni feladatit, és az ellstsban esak az 6rdemes szegények (pl. betegek, rok- kantak, fogyatékosok, id6sek) részesilhetek. Az érdemtelen szegények (pl. egészséges, munka nélkili emberek) tovabbraisesak az egyhiz timo gata szimithattak. AIL szegénytrvény (1834) «a stegénynek esak az élethez val6 jogst ismente el, 6s ennek jegyében megvont minden pénzbeli és élelmiszet- sexélyt. A szegénységael kapesolatos dlésfoglalés az volt, hogy a szegényck smaguk feleldsek bajaikér. Létreho7ték a dologhieakat, ahol gyermekek, feln6itek munka ellensben kaphatak ennivalt,szllist. A dologhézak mint a zirt szexénygondozs intézményei ~ egyszerre voltak buntet6 && szocidlis imézmények.” (Bartal Annamiéria: Szocslpolitika alapfokon) Ez a zért (esak intézményi kereteken bell ttén6) gondozis, bir nydjtott némi segitséget a legszegényebbeknek, de rendkivil megaliz6, emberi mélt6sgotfigyelmen kivil hagy6 gondozési forma volt, mely a riszorul6t kiszakitota sat kOmmyezet&bol A svegények elltisdban, gondozisiban az egyhiz szerepe tovébbra is meghatroz6 volt, kul6ndsen a jarvinyos betegségek (pests, kolera) és a hiborik idején, de mér az dllammal kézGsen prdbaltak enyhiteni a szegények sorsin. Terjedt azonban 2 ,kOnyérlletesség” szelidebb formaja, a sajt Ikimmyezetben t6rtén6 gondozas is. lyen volt az Gn, setlement mozgalom, mely eldszir (a XIX. szézad végén) Anglisban, majd e7zel szinte egy iddben Németorszéghan és az Amerika Egyesit Allamokban (a XX. szizad clején Magyarorszigon) is eleredt. A settlement mozgalom ke- retében a segitdk és segtettek egy tclepen éltck, s egy diplomiés vezet6 iinyftésival nyttotak segitséget a riszoruléknak, illetve igyekeztek lsajititani a segtésher szikséges techoikskat, A maihoz hasonl6 gondos- odisi rendszer fOként a XX. seézad clejétl Kezdetkialakuli 15|. Ismertesse az iddsek, fouyalékosok és a szegények gondozésinak alakulisét a t6rténelmi. fejl6dés folyamatiban! 2. Mikor &s hol jelent meg az 1. szegénytirvény? Mi volt a torvény szerepe és jelent6sége a szegények llétsban? . Milyen viltozdsokat idézett elf a Il, szegény- torvény megjelenése a szegények gondozasiban? |. Ismertesse a settlement mozgalom jelentGséxét! 1/2. A SZOCIALIS GONDOSKODAS KIALAKULASANAK TORTENETE MAGYARORSZAGON A szociilis gondoskodés t6rténete hazsnkban is hosszi idére nyiilik visa- sea. A kereszténység clterjedésével pirhuzamosan kilkinbiz6 szerzetes- rendek k6rhazakat, ispotélyokat hovlak létre az elhagyott dregek, gyé- gyithatatlanok és betegek szméra. 999-ben Pannonhalmén alapstottak ‘ezyhdzi ispotélyt, majd folyamatosan az orszag KUlGnb626 részein jéttek Iétre hasonl6 intézmények. A.XV. sedzadban mér viligi fejedelmek, fGurak is alapitottak men- hizakat, melyck kezdetben a vérosok szegénycinek jétékonysigi inlézményei voltak. A menhazak nydjtotta igen szerény ellités (Fedél és ‘napi egyszeri étkerés) kezdetben ingyenes volt, de késabb a szegényeknek fizetnitk kellett, mely fizetséget igen sok esetben koldulissal szerezték ‘meg. A menhéz mint gondoskodasi forma hosszd évszdzadokon keresztl {artotta magét. A magyar dllam esupsn az angliai szegénytérvény megje- lenése utan két és fél évszaizaddal villalta fel a segénygondozés trvényi szabilyozését! Az elsé dillams intézkedés egy 1871-es belgyminiszteri rendelet volt, ely @ hatdségokat kitelezte arra, hogy a munkaképes koldusokat ‘munkshoz jutasse, a munkaképtelen szegényeket pedig a kzségek lissak el abban az esetben, ha az egyhaz. és egyéh j6tékony intézmények éltal nydjtott segitség nem lenne elegend6, Az 1900-as 6vekelején Magyarorszégon istered a settlement mozgatom, melynek gykerei Erdélyb6lindultak ki. 1912-benalakult meg a Hilscher Rezs6 nevével fémjelzett Ujpesti Féiskolai Szocislis Telep, ahol cayetemista didkok a szegényekkel egy telepen élve ismerkedtck az «lls gyakorlatieendsivel és végerté a spits feladatait. ‘Az elltalan szegények szdménak nivekedése miatt 1927-ben Egerben (az egyhia dial Kidolgozott) uj sepité rendszert vezetek be, 7_melynek sordn Onként jelentke76 nok hézr6l hézra jérva keresték fel a nyil~ ‘vantartot szegényeket, koldusokat, & az érintetek lakisait takaritottik, ruhdjukat rendben tartottak, ‘A Scegénygondozé Hivatal végezte az. adminisztréci6s feladatokat, épviselte @ hatalmat, a trvényt. 1928-ban Iétrejitt a Szegénygondozd Bizortsdg, melyben a térsadalom minden rétege képviseltette magat. A bizottsig 24 keriletre osztotta a vérost, és az Onként jelentkezdk kizitt Kijel6lte a természetbeni adoményok’gydjési terlletst. Az ellétisra szoruldk éllandé gondozésban réscestltek, élelmet kaptak, igyekeztek a Takasokat egészségesebbé tenni, és a munkaképes személyeket munkshoz Jjutattak. Ezeket a feladatokat a szegénygondozé nOvérek Istak el, & mint hhivatésos. szegénygondoz6k tj fejezetet nyitottak a szegénygondozsis twrténetében. Ez a tevékenyséauk 4EGRI NORMA” néven kerilt be a kiztudatba, mely a héri gondozds ,6sénck” tekinthet3. Pozitiv vondsa volt, hogy a kordbbban alkalmazott jet” (intézményesttett menhézi és dologhdzi) szegénygondozds helyett, a ynyilt” gondozist verette be, mely réseben a részorulé olthonaban folyt, részben olyan intézményekben, ahol a bentlak6k — munkaképességk mértékének megfeleléen ~ sajét maguk alakithattik kémnyezetiket, dolgozhattak az intézményhez tartoz6 Kertekben, maguknak termelve meg a szlkséges lelmiszereket. Ennek a rendelkezésnek a hatdséra a nagyobb telepillések és varosok tutcdit tmegesen lepték el a koldusok, kéregetk, hiszen itt nagyobb Tehetdségik volt igénybe venni az dllami és kartativ szervezetek segit- ségét, illetve tégabb terik volt a kolduldsra, A Kolduskérdést sem az 18 eaymést6l elszigetelten. makid6 j6tékonységi egyletek, sem a rendéri szigor nem tudta megoldani ‘A két viléghabord kézaitt a virosok, Kzségek, kulnb66 felekezetek Kzadakozésb6l, anyagi lehetSséxeikt6l figaden probaltak gondoskodni & szegényckr6l. Mivel nem volt egységes éllami irinyités, az egyes elldtési formakon bell is Iényeges eltérések voltak A szocialisellitésban tovabbrais az egyhazak, a magénszemélyck & a civil szervertek segit6 munksja dominélt a kézvetien gondozés teriletén, az adoményok gytjtéscben és kiosztisiban, Az. elltéstigényl6, egyedil ids, beteg embereknek egyetlen Ichet6ségik az volt, hogy bekertil- httek az egyhézak dltal fenntartott szeretetotthonokba, szegényhézakba. ‘A XX. szézad elején sorra nyfltak meg a népkonyhik (1918: Salgétar- jin, Balassagyarmat, 1931: Eger, 1935: Mohées, 1938: Csoma stb.) rmelyek kézll tobb a masodik vilighabord végéig fennmaradt, A népkony- hak feldlftésival sok esetben az chenhalistél mentették meg a szegenycket ‘A mésodik vilighdbori utén Magyarorszigon tibb szdizezer ember volt elltatlan, sok volt a munkaképtelen hadirokkant. A helyzetetstilyos- bitotta a menckiltek nagy sz4ma, a hadifogségb6l é deportélésb6l haza- éxkezettek nyomora. Egy 1945-ben megielent kormanyrendelet a szocislis gondoskodsst Allami feladatté nyilvinttota. Ebben a7 id6srakban a gondoskoddsnak ket Jellemcé forméja volt: a segélyecés és a szeretetotthonokbsl, szegény- hhézakb6t kialakitott szocidlisotthoni ellitas. Ezekben az intéretekben helyezt&k el a7 id6seket, silyos betegségben szenveddket, fogyatékosokat. A kolduskérdést az éllam gy oldotta meg, hogy a koldulokat is szocidlisotthonokban helyezte el ‘1948-161 az. nsll6 ,népjoléti politika” fokozatosan elsorvadt. A poli- tikai hatalom megitélése szerint, ha a gazdasig megfeleléen tejl6dik, akkor azzal automatikusan megolddnak a szocidls problémék. Ezért nem tartotak szikségesnek sem a vonatkoz6 intézmények, sem a szocislis munkst végz6 halzatfejlesztsét. ‘liam kétrehozséval egy Gj tirsadalom alapjainak a lera- kkésa kezd6d6tt el, gigantikus gazdaségi é¢ térsadalmi_ programokkal. Megindult a mindenaron val6 iparosftés, a mezSgardaség kollektivizdlisa. De mindehhez hidinyoztak az erGforrdsok, a toke és a pénz. Az alapvet6 forrés 4 mobilizélhat6 munkaer6 lett. Emberck szézezrei hagyték el lak6- helyiiket, véltoztattak meg életmédjukat. Szilérdnak hit kapesolatok hul- 19értékok szintek meg dy, hogy helyikin légties 16 lis ellsésban az alam kizilagos szerepe érvényestt, «supén néhiny egyhiziintézmény makidésétengedélyezte. ‘A politika’ hatalom hivatalosdlsfoglalsa szerint 1950-1956 kéz6tt, Magyarorsrgon nem léteettszegénység, az orzag lakossga éitalénos {then et Az 1960-as évek elején mar exyre nyilvénval6bba vat (Korabeli kuttisok is altimasztotk), hogy vamnak lyan emberek, ak letkoruk (ise), anyagihelyzetdk (szegények) vagy egészséa llapotuk (foaya- tekosok, betegek) miatt nem kgpesek Gnmagukrolteljes mértékben gon- doskodni. Ennek megfeleléen fokozatosan Kezdtek Kalakuli a szocslis sondoskodiskUlGnbsiz6 form: étkeretés, napktzi otthon,szalistbiz= tositénapkr othon, zi szocilis pondozés. ‘Az 1970s évek elején a szocilis otthonokban megindut azn. pro- fists, sakositttszocilisotthorok ~ résclegek ~ jek lére, me- Iyeknek az volt a célj, hogy a hasonl6 problemkkal Kizd6k egy inté2- ménybe ~részlegbe ~Keriljenek, € fgyszdmukra bztosthat6vavaljon wz ‘lapotukaak mepfelel6 specials lltii forma alkalmazisa (pl. ise ‘otthona, fogyatékosok otthoni,szenvedélybetegekotthona) "AZ 10970-es Gvck misodik felch mar voltk civil problkozssok, melyek a szegények problémdjira prchaltak felhivni az alam Fgyelmét, & meg is kezdigk a szegényck gyskorlai tamogatisat (Sregéayeket “Tamogats Alap, SZETA). ‘Tehit az idGvek, fogyatékosok, betegek ellétésdban az éllam fokozatosan épitete ki a kilonbiz6 ellis formikat A szegénység azon- ban tovabbra is meg6rizte tabujllegst, viszont megszilettek szinonim Kitejecéseis a hattinyos helyzet, a halmozottan hirényos helyzet. A hitnyos helyzet djratermel6désének felscémoéséra szletek ugyan halviny kiséretck (pl. a ciganyscdrmacdsdak trsadalin integrcisjnak sepitése), dea szegényséy problémjénak kezelse nem szerepel az lam feladata Koz ‘Az 1980-as évek végén bekOvetkeret endscervétéssal az elhallga- tott szegényséx tmegesen jelentkezet, s6t az 1990-cs évek kezdettl fokoratosan emelkeds munkanélkliség tovabb emelte a szegények svémit. A szegénység problémjénak kezeésébe az dllam mellettegyre t6bb civil szervezet kapesol6dott be, de tovabbra is igen jelentds volt az ceayhiz & a kiln kartatiszervek tevekenysége is 20 Ura népkonyhak slakultak szerte az orszdgban, ahol minden korhatéri megkétttség nélkiil étkezhetnek azok, akik més médon nem tudnak étethez juni. Megszintek ugyan kordbban j6l mikbd6 szocalis tézményck (pl. anyagi okokra hivatkozva t3Bb_gondozisi kézpont, de A funkcidval rendelkezs intézmények is Iérejéitek (krzisotthonok, hajlktalanszllok, meleged6k,utcaiszocilis munka, menedékhizak) ‘A killinbiz6 helyzet, szocilis timogastigényl rétegek seamira gyre sigetdbbé vst olyan térvényi garancitk kigptése, melyek bizton- sigot teremienek az egyén, a esalid scAmira ara esere, ha szocidis helyzetikben min6ségi roms kivetkezne be A Wrvény jogsvabilyi hétteret teremtett a szocislis gondoskodés intée- ményrendszerének bOviiléschez, az. {j ellitési formak megteremtéschez. Ehhez a trvényhez kapesolédva sorra jelentek meg jogszabélyok, ren- deletek, melyek a szocidlis intézményrendszer szakmai makOdEsét,tSrgyi 6s személyifeltételeinek szabilyozdséttartalmazzék.Feladatok 1. Ismertesse a szegénygondozss magyarorszégi torténetét 2, Mikor és milyen formaban tnt dllami intézke~ «és a szegény gondozissal kapesolatban? Mi volt ‘a tirvényl szabslyozasok lenyege? 3. Miaz EGRI NORMA? 4, Mit jelentazért” és a ,nyilt” gondozAsi forma? Ismertesse az egyes gondozési forma jellemz6it! 5. Ismertessea szocis eondoskodis fejl6dését Magyarorszigon 1945-t61 napjainkig! 6. Mikor jelemt meg az. els6 szocidlis tirvény? Mia rvény jelemtbsee? Nem azértvagyunk, hogy megmondjuk az ‘embereknek, mit egyenek, harem, hoy segtsink neki act een, amit akarmak” meso Silt) ‘ T. < A SZOCIALIS GONDOSKODAS FOGALMA, KLIENSKORE, IV. A SZOCIALIS GONDOSKODAS FOGALMA A gondoskodds elméletijellegd fogalmat takar, gondoskodni valakir6l (gondjét viselni valakinek) azt jelemti, hogy legjobb tudésunk szerint, lelkiismeretesen timogatuk, sesitjk azokat az embereket, akik énlléan nem képesek éltilételeik biztostisira. A gondozds az egéseséges élet- korilménycket biztost6, a test-lelki betegségeket megel626 folyamatos sryakorlati feladat. A misokon val6 segités akkorteljes kor, haa gondos- Kodés és a gondozés (az elmélet é a gyakorlat) egymést kiegészit6, cgymast6lelvélasthatatan tevékenységeé vik. A szocialis gondoskodas olyan komplex tevékenység, melynek céja ~ egy-egy koresoport (pl. gyermekek, idk), ~ népréteg (enikum, munkanélkiliek, szegények) vagy ~ hasonlé problémakkal kitzdé esoportok (fogyatékosok, szenve- délybetegek, pszichistriai betegek) Aletmindségének javtésa (vagy fenntartésa) a vonatkoz6 tirvények, ren- Aeletek és eikai scabélyok adtalehetiségek kihaszndldstival. A szociilis gondoais a gondoskodas gyakorlati megvalésitisdt je- enti az. esckizdk (Eke, ismeretek, készséuek) é médszerek (hogyan segitsck ~ pl. autoritatve vagy facilitative) szingién [A gondozds célja és feladata az clltistigényl6 ember szkséglete bez igazodo seaitségnyjtss. A segitséunytitis mérteket, terjedelmét, gya- forisigat és formdjét minden esetben a segitséget igényl6 ember testi lelki és szocilisdllapotahatérozza meg. 2BA pondozis jellemsit LM RTERE + tlgondonss + alalgondozis 2. TERJEDELME *tejes gondenss + részgondocés B.GYAKORISAGA | + mindennapus gondorss + id6akos gondoess 4. FORMAT + etkeretés + hizigondocis + nappa elas (Alo) + dimenet elit (gondoxshéz) + véglegeseliis(§o16-gondo7s otthon) L.A gondozis mértéke Tiilgondocdsrét beszé\link akkor, ha a gondozott személy Kiril olyan tevékenységeket is elvégziink, amelyekre Gnmaga is képes lenne. (PL. ha id6s vagy fogyatékos ember tud egyediil Sltézkédni vagy dgyazni, nem helyes, ha olyan indokok alapjan, hogy mindezt a gondoz6n6 gyorsabban celvégezné, megtessziik helyette.) ‘Alulgondozésrél akkor beszélhetink, ha a gondozott az aktualis 4llapota alapjén indokolt segitséget nem kapja meg a szukséges mérték- ben, (Pl, ruhdit fel tudja venni egyedil, de a gombokkal vagy a cipé fel- hiizasival mozgaskorlétoroussiga miat nem boldogul. Ha a gondoz6 — ‘vagy csalddiag ~ nem nydjt eben segiséget, a7 ellitast igényl6 ember ‘gondozasa hiényt szenved, hiszen nem tudja befejezni dltizkbdését.) A tilgondozis — ax dnill6sig elvesztését, = a mellézittség, feleslegesség érzésének kialakulését, ~ a fligedség érvésének erdsbdéset, — a hasznossig tudaténak elvesztését idézi el. Az alulgondozis ‘a komyezeti & személyi higiéné igényénck visszafejl6déset, = ax izolicis erdssdéset, = betegségek kialakuldsét okozhatja, 2.4 gondozés terjedelme Teles gondozds ~ a tehetetlen, Gnmaga elltésira még részben sem képes gondozot esetében minden olyan tevékenységet a gondoz6 végez, rely az életmindség fenntartisshoz elengedhettlen (a testi és lelki gon- ddozison-épolison kivil a szkebb és tigabb Kimyezet rendben tarts, a higiénés szikségletek tljes biztositasit). Részgondozds — wz Snmagukatréscben ellitai képes személyek sak bizonyos. tevékenységek elvégzésére kémek sepitséget (pl. takaritis, bevisilds,f6rés sb.). Hoey melyck ezck a résztevékenységek. at a rs gondozist igényl6 emberrel kell megbeszélni. 3.A gondozés gyakorisdéga -Mindennapos (oNb2Es, mosogatis, Saya, tistdlkods stb.) gondo- 24s, elliisa napi tobbérds gondozést is jlenthet. Idéscakos (takariés, mosis, ablaktisaitis, kertapolis stb.) gondorss igénybevételéndl a gondozott nti el, hoxy az &¥ (vagy honap) melyik szakiban ker a segitséget.4.A gondocés forma Etkeatetés Az els pest aszemélyes gondoskodss rendszarébe. Az elitist igénylok ‘atabanezt a gondoskods format kéik err, el ltvitluket meptarj, svimos esetben ~ az egésesépi lapot mellet~kényelmi okokb is vélsajsk sek (ogyatékosok) nappali cts ‘A kavethez6 pes, amikorazétkezésen kv mar Kortirsak csoponia, arses, nap elfgllistg shiny, az eayéntud még Gndigan vagy Kevés segisézge] iteken,otthondban legalib Sells résrlegesen nels, nem kivnnak véplegeselhelyest kémi, vagy €ppen ara ‘ieakoanak. It mie vizonylag horzabb ir Kerik gondons egies, alban ‘api 4-6 ra, de sos ecthen 24 crn i igényeinck. Az igényekber 6 a sake ségletekhez igazods optimalis gondovést a home-care” rendsze orszigoseler- {Jedése,ajelabrendszeresszolgiat jes koe kept jlentens. i a Atmenetieelyenés ‘Aroknak az embereknek nyt segitségt, kik idényellegget (pl. tien) vagy egy6d més okbol lakisfeliiis,hozzétartoz0k hosszabb ide tivollée vagy epyszeren ‘sak pihenésejbsl) ndhiny hénapra (vagy egy eg6s2 Sve) szertnék igénybe ‘Apot6-gondozsotthont elbelyezes ‘Az Gipol6-gondozs onthonokatazok az emberck veszikigénybo, akik bnmaguk «lita nem képesek, egésznaposfeligeleietigényelnek. A szocilisgoa- doskos végs6lépesoka, melyeddigh nll letvitellk feladssval jr SS ee A saikségletek tpusai, hierarchidja Az emberek testi-elki-szocidlis szkségletei egyénenként valtozsak, 6 rendkivil széles KOriek lehetnek. 26 A sclikségletekhez_igazod6 segitségnysjtés mértékét é formsjat akkor tudjuk meghatérozni, ha a szerteigaz6, minden igényt figyelembe vev6 emberi szikségleteket valamilyen médon esoportosftjuk, mégpedig ligy, hogy az alapvetS emberi It fenntartését, majd a személyiség kitel- jesedésshez, kapesol6d6 igénycket és azok rangsor szerinti (hierarchikus) Fokozatitis figyelembe vesszik. A salikségletek hierarchija aztjelenti, hogy a magasabb rend szik- ségletck igénye jelent6s mértékben az alapvet6 sziikségletck kielégi- tottségét6l filgg. A szikségletck fob csoportjainak egymasra éplllését, fokozatait az alabbiakban ismerhetjik meg: ‘Onmeg- valésités svikséglete Megbecstlés sailkséglete ‘Térsadalmi szikséglet Biztonség. saitkséglete Fiziolégids szikségletek vember stalk birrcia Maslow sesat (Atalioon Sols gondorisan 1. Szerk: Bokor Nando) A ficiologids scitkségletek jelentik az tn. alapvet6 szikségleteket, ame~ Iyek az emberi let fenntartésshoz elengedhetctlenck. Hyen szikségletek példdul, hogy az ember a mindennapi életviteléhez jévedelemmel ren- 2”delkezzen, legyen rendszeresen élelme, ruhizata, emberi életrealkalmas lakisa, de idetartoznak az élether szlkséges kémyezeti ténye20k is, mint a friss leveg6,atsztastg, a mepfelelsivovi A biztonsdg.sclkséglete a fizikai é pscichikai Artalmakt6l val6 rmentesség. Idetartozik, ha békében élink, ha folyamatosnak érezhetjUk letmindségiink fenntartisit, ha a kézbiztonség j6, nyugodtan Kizleked- hetink az utedn ~ aki sét6tben is. A hierarchia harmadik Iépes6Toka, a térsadalmi szkséglet aztjelen- Wi, hogy a fenti elemeken tl szikségiink van arra, hogy tartozzunk vala- kihez. Az ,ember térsas Iény”, aki nem képes egyedil Ini, Mindennap- Jainkban szikségtink van embertérsainkra, ara, hogy szeressenek & mi is, szerethessiink, hogy megbecsilt tagjai lehesstink kOzOsségiinknek, tir- sadalmunknak, ‘A. megbeesiilés sziikséglete jelenti azt, hogy bizzunk sajét Képes- ségeinkben, ismerjik sajét magunk ériékeit & ezzel segiteni tudjunk mésokon, Tiszteljik az embert, stszteletet kapiunk embertirsainkt6L ‘Az dnmegyalésitis szilkségletéhen fejezdik ki képességeink kibon- takozasa, alkotisi végyunk, tehetségink kiteljesedése, vigyaink val6ra valtésa a személyes fejl6deés (tamulds, tapasctalaszerzés, gyakorlés stb.) Ichet6ségeinek kihaszndléséval Egy példa a sziikségletek kielégitésének fontosségérél, a szlikség- etek egymisra épilésérdl, biztositésuk folyamatérél: Egy brit-magyar kkutatésalapidn a7 idsek bar elsOsorban a fizikai elltast(izioldgiai scilk- ségletek) nevezik meg igényként, azonban legtobbszir a bes7élgetéscket, ‘a személyes figyelmet hiényoljék. Szivesen veszik, ha a gondoz6 naponta rendszeresen ~ akée tbb Graban ~ mevlitosatja Skt, igénylik az est, az Givzakai és hétvégi ellstést is (biztonsde szilkséglete). Fontos, hogy a gon- doz6 ne esak kihordja az. ebédet, hanem szinjon id6t az egyitlére is, a kisebb-nagyobb iigyintézés mellett lényegesen tbb idét forditson a men- tilis gondordsra (térsadalmi seikségletek). Kevés a lehet6séiik specidlis, személyes ellitisi szolgitatasok igénybevetelére, pl. szinhazba kisérés, vagy egy kiallités megtekintése, temetOldtogatés, specislis toma (megbe- csilés scikséglete). Szikségikk van sat hasenosséguk bizonyitéséra azél- tal, hogy elvégzik a kézvetlen kimyezetiik rendben tartsét, esetleg gon- doznak egy kisillatot. Példdul sat kOmyezettik, kerk, virigaik épolésa, gondozésa, az életik sorin szerzett tapasztalatok stadésa, hasznosttésa (Gnmegvalésits szikséglete). 28 -~Azértroshadnak mdsok li, hogy tert Te segs hordan.” (Bédis Jinos) 11/2. A SZOCIALIS GONDOSKODAS KLIENSKORE_ ‘A gondoskodést legnagyobb szimban az id6s & fogyatékos emberek igénylik. A fogyatékosok elsGsorban hidnyz6 képességeik-készségeik rmiatt szorulnak hosszi tavon segitségre, hiszen a fogyatékossdg inreverzi- bilis (visszafordithatatlan) Allapotjellegd, mely sllapoton a korai felisme- és, a gySaypedagdgiai nevelés, a megmaradt képességek fejlesctése javit- hat. A fogyatékosok szimar61 nines konkrét adatunk, a lakossig 4-5%-a tartozik ebbe a csoportba, megkizelitGleg 500 ezer ember. ‘Az, idések szdma ennél jéval nagyobb, a lakossig kézel 20%-a {dskori (Szociélis statisctikai EvkOnyv 1999). Mikortl szimit az ember idéskortinak? Erre Kulnbiiz meghatérozasok szilettek. Ha az emberi Gletkort harom nagy szakaszra bontjuk, akkor a regressziv szakaszba tar- toz6kat dllapotuktl fiiggettentl idéskortiaknak nevezhetjik. [Az emberi let szakasza Progressziv Produktis Regressziv te1686) (atkors,termel6) (vissafejt6ds) sakase sakase sakasz 0-25 6 26-396 60-n 6 (id6rendi) életkor figyelembe véve idésnek mondhat6 az az ember, aki a nyugdijkorhatrt (62 &¥) betbltbie, ‘Az bregedés az. ember életében bekovetke76 biol6giai esemény, mely esemény a tudomany mai sllisa szerint visszafordithatatlan, Az bregedés megailitésaval (visszaforditissval) a trténelem sorén tbbszbr probilkoz- tak. Példsul Egyiptomban az tn, Ebers-papirus 700-féle gygyszert emit 29