T TL
ALAPTAPANYAGOK VEDOTAPANYAGOK
Fehérjék Vitaminok
Szervezetiink legfontosabb épitéanyagai. A fehérje szerves savakbdl, dn. A Vitaminok tbbnyire igen bony i
aminosavakl alo Ssszeet vepylet. Minden Freja més-mis~ de amelyek a serveze lose ee bnntutnn corona Sees
fajtin bell azonos ~ dsszeteelben és szerkezetben tartalmazza az tellen hatdanyagok. A’ nap vitaminszkséeet nagyon cckaly toe,
aminostvakat. A tpldlék fehérjében mintegy ‘his aminosav van rummy, mikogrannn de tne sayon esky ih
eee ea cacy || mmgiremt chan cy
apni pléstan A tipiborshon oka fh a lgenhesebbe, ancy falined beegeee a Haka a vaminhinys dao,
‘amelyek valamennyi nélitilézhetetlen aminosavat olyan ardnyban tartal- {el0lak, A vicben old vitaminokatoldhatéséguk mist serene
‘mazzik, amilyen arényban az embernek szUksége van a sajdttestchér- nem kpes elation, igy aponta hella scence oa ne
|jinek a készitéschez, Az Allati eredet!éielmiszerek ilyenek: pl. te, tos,
his. A névényi eredetd élelmiszerek nem tartalmazzék az. dsszes szik-
séges aminosavat, ezért a ndvényi eredett élelmiszereket ki kell egészitent
4 Liplalkozds sordn sllati eredett élelmiszerekkel. Ezért is linyeges a ve-
_gyes tdpllkozés. Fgy feln6it ember napi fehérjesciikséglete 70-90 gramm.
A Bevitamincsoport tbb vitamin egyiitese, hiénya elkerithets, ha
Zsirok rmegielelS mennyiségi babot,
Alla és nivényieredetd zsfrokatfogyastunk. A névényiolajokéletani- fogyascunk A Covtania bene a radckoreign tte temeket
lag értékesebbek, kéanyebben emésahetdk. A keményitett ndvényiols- Ségét, a szerveret cllenlsképeségének ekhencet sho Eee
jokat margarinnak nevezztk. Kozepes terhelés esetén a felndtt ember vitaminokbslbdségesen kell ogyasztanunk, hiszen vitamin egy atercea
sen ao Rr lh mae, |help hoon aes
fogyasztunk, az hij formdjsban elraktane
Magas 2sirtartalms Glelmiszereink pl. a szalonna, di6, napraforgs,
vvaj, zsiros_sajt. A korszerd Uiplitkozdshoz szerényebb zsiradékfe
hasendlist iggnyl6 ételkészitési mod pl. a hissités fOlidban, esekézei a
teflonbevonatié edények, grill- és mikrohullémi sutok.
Ezeknek a vitaminoknak @ felseivédésshoz is asia van szikség, A
Scénhidritok szerveretkiriteni nem tudj, e26t vi
Scerveretiink energiaellétésinak legolessbb és legjelentdsebb forrésai a stinténbetegségekhez vezathe Amintitengés alakuat ki, mely
cukrok és a keményitGk, amelyeket egyitesen szénhidrdtoknak neveink.
A felnéit ember napi szénhidratsziikséglete 400-600 gramm. Ennek 90- Asvdnyi anyagok
954-4 ndvenyi eredett. Legfontosabb szénhidrétorrdsaink: a kenyr, & Energi nem szolgltatnak, de a szerveze feléptéstben é
ceded ba bon nese espa ermekek igen font Hyak etn a vianipothor leet Nan ee
fOzelékek és gyiimblesbk, tej és tejt
el at) 6 totemeek shiek ;
inanérium & a foszfor a esontheprzabn jr ta ao
fomtosabh forrdsuk a te} & tetermékek, « hiveljok. eee es
167vérképz6dsben van szrep, Hiya veszepénységet oko, Vastra
ilozeok mds par) sek, bond, bab
eel ‘A helyes “s korser \Gplélkozis kialakitdsat tb tényez6 befolys-
col Aves scmpont saa ayn ot
we elogysaat lem tipaysgsnak mennysée, mindsége,
~ lf Als6 meget a art kone ls,
— a téplalkoz4si ritmus,
7 trekendl kélngnyek
A DIETS
Din tplondanak az exésets meats éreksben Wn ko
ion nj A dita meek bets szerveett aki a pana
‘gokt6l, amelyek adottesetben drtalmasak Ichetnek. A korszert digta
seor tbb egyszeri kiméletnél, egyre inkabb gySayit6 i
‘elrendel6 orvost mindig részletesen meg kell kérdezni, illetve ulasitésait
ppontosan be kell tartani. A diétékat aszerint esoportositjuk, hogy milyen
panyag bevitelét6l kell az embernek tart6zkodnia:
tel ban van szikség. A
A scénhidrdtszegény diétira a cukorbetegek tiplatis
cukorbetegség esetén a hasnyélmirigy nem termel elegend6 inzulint, fey &
beteg svervezet nem képes a keményit6t a cukrot feldolgozn.
-éneni-
itr nok a heteek stoma aik vlan sz
Seon metscedtensanednk esrb Honus len
tcc vans
irszege - al
sény diétara érrendszeri meghetegedéseknél, maj- és epebin
‘tak ecten Keser Ebon a diibn av Seek cok exon 2
‘mennyiséagel készithetnek,
rergiaszegény