ARISZTOTELÉSZ: POLITIKA\

ELSŐ KÖNYV – 12 könyv – különböző előadások

1. – minden város állam
cél: a legfpbb jó elérése- van egy fensőbb közösség amely erre törekszik , magában
foglalja a kisebb közösségek is
városállam: ebben beletartoznak kisebb közösségek – család pl
- ALKOTÓELEMEI a városállamnak

2.
- szükségből társulnak az emberek – férfi nú nemzés céljából, az úr- szolga
természet szerint vannak vezető és alárendelt személyek – biztonság céljából
társulnak
mindennapi élet sz. létrejött közösség: háznép
több háznépből álló közösség: falu – valamilyen uralom mindkettőben
több faluból álló közösség: városállam – autarcheia – önmagában áll
létrejöttének célja az élet----- boldog élet --- autarcheia végső cél
az ember a természeténél fogva állami létre hivatott élőlény (ember-állat ---
beszéd) – állat --- isten

igazságosság: az állami életben gyökerezik --- a jó szabja meg az igazságot

2. HÁZNÉP- a család kormányzása

a teljes háznép: a szolgákból és családból áll
úr-szolga viszony
férj-feleség
férj-gyerekek
pénzszerzés

3. Vagyon – úr –szolga viszony --- a szolga is a vagyonhoz tartozik – szerszám – élő

eszköz
vagyon: javak összessége

5.
a szolgaság természetszerű-e? az úr vezeti a szolgát – nem csak szükségszerű, hanem
hasznos is – fontos hogy a vezető is jól végezze a munkáját és az engedelmeskedő is –
ugyanúgy kell bizonyos erénye legyen mindkettőnek
hasonlat: test-lélek viszony (úr-szolga viszony) --- a léleka vezető, a test az alárendelt
rész – a gonosz emberekről azt lehet hinni, hogy a test uralkodik a lélek felett --- a
szolga engedelmeskedjen
Hogyan lehet megállapítani, hogy természet szerint ki mire rendeltetett? – probléma
- a szabad nemes emberhez méltónak nem tartja a földművelést, v. a
rabszolgamunkát
 - szabad ember – szolgát- testbeli különbség
szolgák teste erős – a munkához
vezető: egyenes tartású

6. ellenkező álláspont: létezik nem természetes szolgaság – megegyezésen alapul –

pl. háborúban legyőzöttek
- a görögök mindenhol nemesek

7. mi a különbség a háznép és az állam között?

vagyonszerzés:
- különböző életmódok az élőlények között – és külön a csoportokon belül is

erény
Thalész:

HARMADIK KÖNYV

1.
Mi a városállam? ---- eltérő vélemények : a városállam hajtja végre a tetteket – nem hanem
oligarchia, türannosz

ALKOTMÁNY: a városállam lakosiai közt uralkodó rend

városállam: összetett, mint minden egész, sok részből áll : POLGÁR- ahhoz hogy értsük mi
meg kell vizsgálnunk ki a polgár
POLGÁR: sok minden meghatározza – milyen a társadalmi rendszer, milyen korban él
- teljes jogú polgár: részt vesz a bíráskodásban és a vezetésben
- a polgár fogalma minden más és más alkotmánynál mást jelent
demokráciábn: mint a teljes jogu ppolg. fent

Polgár: akinek akinek joga van a tanácskozásban és bíráskodásban részt venni, azt
nevezzük a városállam polgárának,
városállamnak: pedig azoknak összességét, mely nagyjából véve elégséges az életnél
szükséges autarkeiához.

2.
Polgárnak azt tekintik, akik anyai és apai részről is polgár
Ki hogyan lett állampolgár? jogtalanul vagy jogosan?

3. VÁROSÁLLAM : a városállam tettei

ugyanazon a helyen élő embereket mikor tekinthetjük egyetlen városállamnak – nem
falaktól függ!
- Hanem ugyanazon lakosságot ugyanazon helyen föltételezve, ha a letelepült néptörzs
azonos marad, a városállamot nyilváníthatjuk-e ugyanannak, amikor az emberek
mindig meghalnak és mindig születnek, ahogy folyókról és forrásokról is szoktuk
mondani, hogy mindig ugyanazok, bárha vizük folyton megújul és elfolyik - vagy
pedig azt mondjuk, hogy az emberek az említett oknál fogva ugyanazok, de a
városállam más?
- ha a városállam egy KÖZÖSSÉG, és az állampoglárok közössége az alkotmány, akkor
az államforma mássá teszi és különbözöbbé – a városállam sem marad ugyanaz

4.
A derék ember és a jó polgár erénye azonos-e?
az állampolgár erénye : mint ahogyan a tengerészek közössége, habár más és más
posztok vannak, más és más jellem, abban mindannyiuknak egységben kel lenniük,
hogy biztonságban tartsák a hajót ------ ugyanígy a polgároknak a közösség biztosítása
a feladat --- közösség vagyis alkotmány ---- az ember erényessége az alkotmány
szempontjból nélkülözhetetlen
---- többféle alkotmány – többféle erény --- a derék embert viszont egyetlen tökéletes
erény sz. határozzuk meg
--- nem lehet hasonló a derék ember és a polgár ---sokféle polgár nem mind jó
- a jó polgár erényének mindegyikükben meg kell lenni (szükségszerűen akkor lesz
tökéletes a városállam) ---- nem szükségszerű , hogy a tökéletes városállamban
minden polgár derék ember legyen.
- sokféle polgár, de de talán mégis lehetnek, akiknél a jó polgár erénye és a derék
emberé ugyanaz.
- pl a derék vezető erényes és meggondolt --- a közügyekkel foglalkozónak értelmesnek
kell lennie – külön nevelésben kell részesülniük
- Ha tehát a jó vezetőnek és a derék férfiúnak erénye azonos is, ámde az alattvaló is
polgár; így tehát a polgár erénye általában nem azonos az emberi erénnyel, hanem
csak némely polgárnál, mert hisz a vezetőé és a polgáré sem azonos
- dícséretes ha valaki egyaránt tud parancsolni é engedelmeskedni is – erény
- tehát a jó polgár értsen mint a vezetéshez mind az engedlmességhez – mind a kettőhöz
értve tudja vezetni a szabad embereket – a derék emberben is ez a kettősség megvan
- FÉRFI – NŐ :
amint a férfiban és a nőben is más a józanság és a bátorság (mert a férfit gyávának
tartanák, ha csak annyira volna bátor, mint egy nő; és egy nőt fecsegőnek, ha a
társalgásban nem mértéktartóbb a derék férfinál; hiszen a háztartásban is más a férfi és
más a nő, mert az egyik megszerez, a másik megőrzi

5.
. Valóban csak az-e a polgár, akinek a vezetésben része lehet, vagy pedig a
kézműveseket is ideszámítsuk?
- a rabszolgák, gyerekek, idegenek – nem teljes jogú polgárok
- Akik az ilyen szükségleteket magánemberek számára végzik, azok rabszolgák, akik
pedig a közösségnek, azok a kézművesek és béresek – van olyan államforma, amelybe
ezek polgárok, másban nem (pl. arisztokratikus )
- Thébaiban törvény volt, hogy csak olyan ember lehet állami tisztviselő, aki már
legalább tíz éve fölhagyott a kereskedéssel. Sok városállamban viszont kiterjeszkedik
a törvény az idegenekre is: de még a polgárnőtől született is polgár némely
demokráciában, s ugyanez áll sok helyütt a törvénytelen gyermekekre is
- . Mindebből kiderül, hogy az állampolgár többféle, s hogy leginkább azt tekinthetjük
polgárnak, aki az állami tisztségeket elnyerheti, miként Homérosz is mondja: "olyan,
mint egy polgárjogoktól megfosztott idegen...", ahogyan valóban idegen az, aki nem
nyer el állami tisztségeket.

6. Hány féle ALKOTMÁNY van? és milyenek? mi a különbség?

alkotmány: a városállam rendje – kormányzás, amely a városállam fölött áll
DEMOKRÁCIA: a legfőbb hatalom a népé
OLGARCHIA: néhány emberé
- az ember természete szerint közösségi lény – a közösségből fakadó előny is
egymáshoz vezeti őket – ha jó létben részesít az állam --- de lehet csak az életerő is,
ami vezérli őket
- !!!!! Nyilvánvaló tehát, hogy igazság szerint az a helyes alkotmány, amely a
közérdeket tartja szem előtt; valahány pedig csupán a vezetők érdekét tekinti, az
mindig hibás, és eltér a helyes alkotmánytól, mivel zsarnoki, holott a városállam
szabad emberek egyesülése.

7. ALKOTMÁNYFORMÁK
- Mármost, amennyiben az alkotmány ugyanazt jelenti, mint a kormányzás, ez pedig a
városállamban a legfőbb hatalom, akkor a hatalom szükség szerint lehet egy ember,
néhány vagy sok személy; ha az az egyetlen ember, azok a néhányan, vagy sokan a
közérdek szerint uralkodnak, keletkeznek szükségképpen a helyes alkotmányok; azok
meg, melyek amaz egyetlen ember, ama néhány, vagy sokak érdekéhez igazodnak, a
korcs formák.
- Az említett alkotmányok korcs alakjai pedig: a királyságé a türannisz (zsarnokság), az
arisztokráciáé az oligarchia, és a politeiáé a demokrácia. A türannisz olyan monarchia,
mely csak az egyeduralkodó érdekéért van, míg az oligarchia a vagyonosok, a
demokrácia pedig a vagyontalanok érdekéért: a közösség érdekéhez egyikük sem
igazodik.

8.
OLIGARCHIA: a vagyonosok vezetnek
TÜRANNISZ: az állami közösségen zsarnokoskodik
DEMOKRÁCIA: nem a vagyonosak gyakorolják a fő hatalmat, hanem a vagyontalanok
SZEGÉNYSÉG- GAZDAGSÁG különbsége
 ----- és szükségszerű, hogy ahol a gazdagság révén uralkodnak, akár kisebbségben,
akár többségben legyenek, az az oligarchia, ahol pedig a vagyontalanok, az a
demokrácia; csakhogy persze ezzel együtt jár, mint mondottuk, hogy az előbbiek
kevesen, az utóbbiak sokan szoktak lenni. Mert jó módban kevesen vannak, de
mindenki szabad. És ez a két ok az, ami miatt a két párt viszálykodik a hatalomért.

9. OLIGARCHUKUS és DEMOKRATIKUS JOG

jog: egyenlőség- csak nem mindenkinek, hanem csak az egyenlőknek
Mivel pedig a jog mindig valakire vonatkozik, és tárgyi valamint személyi
vonatkozásban megoszlik, mint már régebben az "Ethiká"-ban kifejtettem, ha meg is
egyeznek a tárgyra vonatkozó egyenlőségben, a személyre vonatkozólag vitatkoznak,
főleg az imént említettek miatt, hogy az ember rossz bíró a maga ügyében, és bár
mindegyikük csak bizonyos pontig fogadja el a jogot, amellett mégis azt hiszik, hogy
általános jogról beszélnek.
- egyesek azt gondolják, mivel vagoyni szempontból különböznek – ők tökéletesen
mások
- az erény és gonoszság kérdését gondosan mérlegelik mindazok, akik a törvényességet
szívükön viselik. Így nyilvánvaló, hogy az erényről gondoskodni kell
- az állami közösség az erényes cselekedetek ápolására áll fenn, nem pedig a puszta
együttélés kedvéért
- . Ezért aztán, aki a legtöbbel járul hozzá az ilyen közösséghez, annak a városállamban
is nagyobb része van, mint azoknak, akik szabadságuk vagy származásuk szerint
egyenlőek vagy tekintélyesebbek, de a polgári erény szempontjából nem egyenlőek;
vagy mint azoknak, akik vagyonukkal kiemelkednek, de az erényben elmaradnak.

10.
Ki a városállam URALKODÓJA?
lehet a sokaság, a gazdagok, a derekasak, mindenki közül a legkíválóbb vagy egy
zsarnok
- Ha a szegények csak azért, mert többen vannak, szétosztanák azt, ami a gazdagoké,
mindez nem jogtalanság? – mert a hatalmon lévőnek így látszott igazságosnak
ha a többség felosztja, ami a kisebbségé- igazságtalan
- a türannosz kormányzása nem igazságoz- azt teszi, amit a gazdagok a szegényekkel
- Vagy talán inkább az érdemeseknek kellene kormányozni és mindenki fölött
uralkodni?

- Ámde akkor a többiek szükségképpen mind jogfosztottak, mert kimaradnának a

megtisztelő állami vezetésből, mert ezt a megtiszteltetést nevezzük hivatalnak, ha
tehát mindig ugyanaz a vezető, akkor a többi szükségszerűen jogfosztott. Vagy talán
jobb volna, ha egy, éspedig a legderekasabb uralkodnék? De hiszen ez még
oligarchikusabb lenne, mert a jogfosztottak így még többen lennének. Sőt, valaki azt is
állíthatná, hogy egyáltalában helytelen, ha az ember és nem a törvény uralkodik, mert
hiszen az embert a lélek szenvedélyei irányítják. Igen ám, de ha a törvény oligarchikus
vagy demokratikus szellemű lenne: - ugyan mi volna a különbség a vitatottak
szempontjából?

11. Miért a demokrácia okés? szöveg!