William W.

Stuart
A CSILLAG�Z�TT SZERET�

Figyeljenek r�m: nem vagyok �n sz�rnyeteg, v�rszomjas gyilkos, sem pedig a

K�kszak�ll. �s fl�gos tud�s sem, aki t�l akarja dobni Frankensteint. N�lam a
tudom�ny befejez�dik az �js�g vas�rnapi mell�klet�vel. Azok a n�k pedig, akiket a
vastag bet�s c�mek szerint �n tettem el l�b al�l, �s �stam el, el�gg� �vatlanul,
kint a gar�zsn�l - nos, mind ez tulajdonk�ppen csak ill�zi�.
Merem rem�lni, hogy nem kev�sb� illuz�rikus lesz majd el�v�telben megv�ltott pr�ma
helyem a villamossz�kben, amely oly bizonyosnak l�tszik, most, hogy a puszta
formalit�snak tetsz� t�rgyal�s is lezajlott.
�n, k�rem, teljesen norm�lis �tlagember vagyok - k�z�ps�lycsoport fels� hat�r -,
illetve voltam. Bar�ts�gos, t�rsas�gkedvel�, j�lelk�, m�r-m�r t�ls�gosan is
szeretetrem�lt�. Hogyan ker�lhettem h�t �n, a szeretetre m�lt� �s j�lelk�, aki
voltam, ilyen rohadt helyzetbe?
�tk�s�rtem egy kis, id�s h�lgyet az �ttesten. Ennyi az eg�sz.
J�, bel�tom, igazuk van, kin�ttem m�r a cserk�szked�sb�l. De csak l�tt�k volna,
milyen riadtan �s tan�cstalanul �llt ott az a szeg�ny �reg csaj a York �s Grand
Avenue keresztez�d�s�n�l, alig gy�zte kapkodni a fej�t.
- Egye meg a fene! - mondtam magamban, neki pedig: - �llok szolg�lat�ra, h�lgyem!
- �t kellett mennem �gyis. Abban az �tkozott forgalomban �gy �reztem, vele
biztosabban �t�rek. Persze kiss� naiv �tlet azt gondolni, hogy egy az oldalamon
l�v� szerencs�tlen �regasszony tisztelet�re majd le�ll az �tmen�forgalom a Grand
Avenue-n, de az�rt nekiv�gtam. Derekas munk�t v�geztem, mondhatom.
Kora �szi d�lut�n volt, valamivel cs�csforgalom el�tt. Kor�n lel�ptem - ilyen sz�p
d�lut�non k�r dolgozni, meg egy�bk�nt is, m�r megint kir�gott a szerkeszt�m. Jobb
h�j�n arra gondoltam, beugrom a Maximba, iszom valamit. Ekkor tal�lkoztam a sarkon
az �regasszonnyal.
Gyal�zatos k�lsej� �regasszony volt. Prec�zebben sz�lva, a leggyal�zatosabb
k�lsej� �regasszony, akit �letemben l�ttam. Csak �llt ott, meg sem pr�b�lt
elindulni. J�indulat� leszek: �gy festett, mint egy h�romnapos hulla, akit
sz�z�vnyi betegesked�s ut�n v�gre egy kiad�s nyavalya tett a tepsire. El�sz�r azt
gondoltam, egye fene, megbillentem egy kicsit a nyany�t, sz�pen a busz el� vagy
valami hasonl�. Ne mondja senki, hogy nincs bennem tisztess�g �s k�ny�r�let.
Egy kiss� b�tortalanul besz�ltem. F�lig fel�m fordult, �s r�m n�zett alulr�l -
g�rnyedt egy boszork�ny volt. T�nkrement csatat�r arc�b�l a horgas orr felett
z�lden izz� szemp�r vil�g�tott, mely valahogyan nem illett ebbe az arcba. A
tekintete seg�lyk�r� �s t�tova, de az�rt n�mik�ppen parancsol� is.
- �.�..�... Megengedi, h�lgyem, hogy �tk�s�rjem? - k�rdeztem.
Megfogta a karom. Egy k�sza aut� m�g elz�gott el�tt�nk, �s azt�n, a pillanatnyi
sz�lcsendben, gyorsan isteni seg�ts�get k�rtem, �s lel�pt�nk a j�rd�r�l. Meglep�
f�rges�get tan�s�tott a nyanya. M�g a v�g�n �t�r�nk, gondoltam. Ekkor, az �t
h�romnegyede ut�n, a cip�m gumitalpa lelandolt egy olajt�cs�n, szemben velem pedig,
mint egy lavina, d�b�r�gve megindult egy betonkever�. A k�t l�bam a leveg�ben, de a
v�n boszork�t az�rt m�g arr�bb l�ktem, azt�n behunytam a szemem, nehogy elh�nyjam
magam, ha megl�tom a v�rt, a kifolyt beleket - a saj�tom�t.

Tehetetlen, nyomor�s�gos kupac az aszfalton, lap�t, h�tha ellen�ll a kerekek

cs�b�t� �lel�s�nek - ehelyett azonban m�ris a leveg�ben rep�ltem. K�t�ler�s karok
emeltek a magasba. V�gigsz�guldottunk a p�lya f�l�tt, meg�ll�thatatlanul
man�verezve eg�szen a landol�sig.
Azt�n meg�rkezt�nk, �s ott �lltunk biztons�gban a j�rd�n. Az �ttesten ugyanaz az
�rj�t�, kaotikus forgalom, a t�r�keny, roskatag �regasszony pedig sz�pen lerakott.
Nem dicsekedhetem k�l�nleges m�retekkel, 180 centi sz�ken, �s ki tudja, tal�n mert
rokonszenvezek a s�rrel meg a kr�mes s�tem�nyekkel, a sz�z kil�t�l sem j�rok
messze, sz�val szerintem nem vagyok az a kimondott k�zipoggy�sz.
Kis �regasszonyokkal kapcsolatban ez sz�momra valami �j �lm�ny volt.
R�b�multam. M�g csak szapor�bban sem l�legzett. Tulajdonk�ppen azt sem tudtam
meg�llap�tani, l�legzett-e egy�ltal�n.
- H�lgyem - mondtam -, fogadja leg�szint�bb elismer�semet �s h�l�mat. Ha �ppen nem
dzsud�edz�sre siet, nem volna kedve be�lni valahov�, �s besz�lgetni egy kicsit?
G�z�m nem volt, hogy mi, de valami sztori em�g�tt fix volt. Ha a vas�rnapi sz�mhoz
j�, �s r�harapnak, visszavesznek az �ll�somba.
A v�nasszony r�m n�zett, megint az a furcsa szemp�r, k�nyszer�t� tekintet.
- Igaz�n meghallgat? Igaz�n seg�t?
- �nnek, h�lgyem, nincs sz�ks�ge seg�ts�gre. De meghallgatni, azt igen. Hiszen az a
specialit�som. Eny�m a szerencse, ha meghallgathatom.
Egy cs�ndes box a Maximban, n�h�ny drink, sok j�ggel, pr�ma lenne, gondoltam. Nem
�gy �. Bizalmasabb egy�ttl�tet szeretne, mondta reszket�, fura hangon.
- Att�l tartok, fiatalember, az �n t�rt�netemet egy kiss� neh�z meg�rteni. Tal�n
mutatnom is kell majd egyet s m�st.
Brrr. Hogy �pp az ilyen pipikre bukn�k, ha kedvem van egy kis esti cseveg�sre a
lak�somon, az t�lz�s, de ilyen esdekl� tekintetre nemmel v�laszolni f�rfiatlan
dolog lett volna.
- Menj�nk.
A kocsim a parkol�helyen �llt, be�lt�nk, �s kivittem �t Oakdale-be, abba a kies
csal�di f�szekbe, amit John b�csi �s Belle n�ni r�m hagyott, mikor vagy m�sf�l
�vvel ezel�tt ut�nfut�jukkal vil�g k�r�li �tra indultak. Persze Petersburgn�l
tov�bb nem jutottak, semmi h�r r�luk az�ta, a v�ltozatoss�got azonban, amire
v�gytak, szerintem ott is megtal�lt�k. Nekem pedig itt maradt a h�z, eg�sz kellemes
hely m�sk�l�nben.
Belle n�ni biztosan sz�pen kigondolta, h�ztulajdonosi mivoltom ellens�lyozza majd
f�l�tt�bb k�tes �rt�k� velem sz�letett tulajdons�gaimat, m�gpedig valami j�raval�
l�ny ir�ny�ban, aki majd hozz�m j�n feles�g�l, es�embert farag bel�lem. �n azonban
a kom�dra �ll�tottam John b�csi egyik f�nyk�p�t, amelyen k�t�nyben a mosogat� el�tt
�ll, �s eddig m�g kitartottam.
Az �ton semmi olyat nem mondott a v�nasszony, amit�l okosabb lettem volna.
Csever�szt�nk, de f�leg � k�rdezett, �s �n v�laszoltam. Csak �tutaz�ban van a
v�rosban, jelentette ki. De szeretne mindent megtudni, mondta, �s id�tlenebbn�l
id�tlenebb k�rd�seket tett fel.
A felj�r�n�l leraktam a kocsit, �s bement�nk. � a hever�re telepedett, �n pedig a
b�rszekr�nyn�l - szer�ny hozz�j�rul�som a h�z berendez�s�hez - italt kevertem.
K�r�ln�ztem, tudok-e te�t k�sz�teni neki, de azt�n gyors elhat�roz�ssal k�t
poh�rral t�lt�ttem, �s odafordultam hozz�.
- Akkor most halljuk a t�rt�netet! - Az a helyzet - mondta a rozoga, oszl�snak
indul� asszonys�g -, hogy �n egy m�sik vil�gb�l j�ttem ide.
- De hiszen ez pomp�s - feleltem. - �s hogyan? Rep�l� cs�szealjon vagy sepr�ny�len?
- Bel�tom, �cska dolog ilyet mondani. Kereszt�nyietlen. M�gis a hat�s
t�lm�retezettnek t�nt. A v�nasszony arca hirtelen megereszkedett, a teste
f�lrebillent a hever�n, s a nagy, z�ld szemek �resen a semmibe meredtek. F�l�sleges
lett volna a pulzust vagy a sz�vver�st vizsg�lgatni. Halott volt, semmi k�ts�g.
Nagyot s�hajtottam, �s a k�t poh�r k�z�l, amit a kezemben tartottam, az egyiket
gyorsan kiittam. �reztem, enn�l most semmi nem lehet fontosabb.
- Nyugodjon meg! - hallatszott teljesen �rthet�en. - Semmi bajom sincs. Csup�n ezt
az �tmenetileg haszn�lt porh�velyt dobtam le magamr�l. �gy l�tszik, t�vesen
k�pzeltem, hogy k�nnyebben lehets�ges a kommunik�ci� a magukfajta k�miai er�vel
m�k�d� l�tform�kkal, ha �n is belerejt�z�m egy ilyen testbe.
Az emberi hangnak ink�bb csak a benyom�s�t keltett�k ezek a szavak. Egy bizonyos
pont fel�l hallatszottak, a hever�n fekv� test f�l�tt. T�lz�s volna azonban azt
�ll�tanom, hogy nem tettek r�m benyom�st. Alig gy�ztem k�vetni az �rtelm�ket, a
hang val�s�ggal k�r�lvett, �s mintha t�ls�gosan er�s is lett volna.
A hangforr�s fel� fordultam. Nem csal�s, nem �m�t�s, gombost�fejnyi z�ldesarany
pont vil�g�tott r�m �that�an. T�ls�gosan is �that�an, nem tudtam belen�zni. Kezdett
f�jni a fejem. Hal�lbiztosan �reztem, b�rmif�le szerzet is a vend�gem, de n�.
R�mesen, elviselhetetlen�l fens�bbs�ges volt. Lelkesen �s hat�sos st�lusban adta
el� a mond�k�j�t, csak �ppen k�vetni nem lehetett, sajnos. Legal�bbis �n nem
tudtam. Z�gott a fejem a sok bonyodalmas kifejez�st�l, az eg�sz tudom�nyos
zagyval�kt�l, mintha a vil�g �sszes n�egylete egyszerre besz�lt volna hozz�m.
Ny�gtem egyet, �s visszat�ntorogtam a b�rhoz.
- J�l van - �v�lt�ttem -, hiszek mag�nak. Egy m�sik vil�gb�l j�tt. Tov�bb�
csod�latos, rendk�v�li l�ny, akivel boldog vagyok, ha egy�tt lehetek. De k�ny�rg�m,
v�ltozzon vissza �regasszonny� vagy ak�rmiv�, csak ne legyen ilyen megfoghatatlan.
M�ris csillogtak az istenverte v�nasszony szemei. Pislogott, �s fel�lt.
- Legyen sz�ves ne ord�tson. Kit�n� a hall�som - mondta fagyosan.
Gyorsan bedobtam a m�sik drinket, �s mind a k�t poharat visszatettem a
b�rszekr�nybe.
- Ez j�lesett. De kicsoda... micsoda... �s honnan??
- Szedje �ssze mag�t, �s gondolkozz�k egy kicsit - mondta a v�n boszorka. -
M�lt�ztasson haszn�lni is azt az elektrok�miai berendez�st a fej�ben, akkor r�gt�n
r�j�n, hogy most mondtam meg, ki �s mi vagyok, �s honnan j�ttem.
- Mondta a fen�t. - De ebben a pillanatban leesett a tantusz, hogy val�ban
megmondta. Csak �ppen id�m nem volt m�g megem�szteni.
H�t nekikezdtem megem�szteni. Sok minden megmaradt hom�lyosnak, gondolom, mert egy
�s m�s enyh�n sz�lva k�v�l esett az ismereteimen. De annyit siker�lt �sszeszednem,
hogy eleven l�nnyel �llok szemben, akit valami atomenergi�hoz hasonl� dolog
m�k�dtet. Egy t�rpe csillagr�l j�tt, amely valahol kint lehet, az Orion p�ly�j�n is
t�l. Szentigaz, magas volt nekem az eg�sz, megfoghatatlan �s idegen. �s m�gis,
valamilyen m�don ismer�s, mint egy kiruccan�s vissza a gyerekkorba. Az �
�letform�juknak m�s volt a szerkezete, m�sok a hagyom�nyai s ennek ellen�re
h�tborzongat�an ismer�snek r�mlett a gondolkod�sm�djuk, vil�ghoz val� viszonyuk,
t�rsadalmi rendj�k. Munk�n, pihen�sen, t�rsadalmi szervezeten alapult. Szaporodtak
is valami el�ttem akkor is, most is hom�lyos bipol�ris m�don, de mindenk�ppen
p�rosod�ssal, amelyet nyugodtan szexnek is nevezhetn�nk.
Ismert�k a m�v�szetet - az energia formav�ltozatait �s alakjait haszn�lt�k fel.
Hogy hogyan, nekem persze magas volt, de � azt mondta, hasonl�an a mi
irodalmunkhoz, zen�nkhez �s fest�szet�nkh�z, � pedig csak tudta.
- K�r - magyar�zta k�s�bb szomork�s�n -, hogy ebben a korszakban olyan borzaszt�an
dekadenss� v�lt.
Ez volt az � nagy probl�m�juk. �gy l�tszott, t�rsadalmi rend �s az egy�nek
egyar�nt fokozatosan elvesztett�k �letkedv�ket. Cs�kkent a n�pszaporulat. A kult�ra
hanyatlott. Az � id�viszonyaikhoz k�pest a k�zelm�ltban el�rt�k, hogy napjuk
vonz�s�t�l elszakadva utazzanak az �rben. De hi�ba tal�ltak az �rben viszonylag
sz�psz�mmal hozz�nk hasonl�, k�miai �l�l�nyekkel ben�pes�tett bolyg�t, magukfajta
l�nyekkel nem tal�lkoztak. N�mely elgondol�sok szerint k�v�lr�l j�tt kapcsolatok
fellend�thetik �s �jra�leszthetik t�rsadalmukat. Csakhogy politika n�lk�l �let
sincs. Sokf�le �s elsz�ntan szemben �ll� v�lem�ny hadakozott egym�ssal arr�l,
lehets�ges-e egy�ltal�n, �s ha igen, hogyan, a kapcsolatteremt�s k�miai jelleg�
l�tform�kkal? Volt kollabor�ns p�rt, volt ellenp�rt, �s volt a mindenkori helyzetet
�lesen b�r�l� p�rt. Minden maradt a r�giben. �s egy id� ut�n ez�rt indult �tnak
mag�nyos h�lgyvend�gem.
A �kommunik�ci�" p�rt a hivatalos j�v�hagy�s n�lk�l cselekv�sre sz�nta el mag�t.
�vatosan �s titokban dolgoztak. K�l�nb�z� fokozat� �s �rz�kenys�g� k�ld�tteket
v�lasztottak ki �s k�sz�tettek el�. Nagyobb �rutaz�sokhoz elegend�
energiatartal�kot halmoztak fel. Az exped�ci� siker�nek es�lyeit nem becs�lt�k
nagyra... a v�n boszorka m�gis ott �lt most a hever�m�n, �s fiatalosan csillog�
�ri�si z�ld szem�vel rem�nyked��n n�zett r�m.
H�t k�r�lbel�l ezt a sztorit siker�lt �sszeraknom a fejemben, �s mondhatom, el�g
nehezemre esett bevenni.
- J�jjek ki megint, �s mutassam meg magam?
- Az isten�rt, csak azt ne! - v�gtam r�. - Meggy�z�tt.
- Majd fogom csak - k�z�lte misztikusan. - Pomp�s.
Bizony�tott teh�t, hogy legal�bb egy kommunik�ci�s szint l�tes�thet� k�z�tt�nk.
F�l�tt�bb biztat�. A kapcsolatteremt�s els� szakaszak�nt foghatjuk fel, mely
mindk�t l�tformat�pus sz�m�ra meglep� fellend�l�st hozhat.
�n m�ris �ppen el�g meglep�nek tal�ltam.
- Ha m�r a l�tform�kr�l besz�l�nk - n�ztem r� -, ami azt illeti, sikkesebbet is
v�laszthatott volna mag�nak.
- Gondolja? Persze, csak most kezdek beleilleszkedni a maguk �zl�svil�g�ba. Az�rt
vettem fel ezt a form�t - mondta, �s csom�s, �reg kez�vel mag�ra mutatott -, mert a
saj�t form�mra senki sem reag�lt logikusan, senki sem hallgatott meg. Sik�tottak,
hogy atombomba vagyok, vagy r�vidz�rlat vagy vill�mcsap�s, vagy egyszer�en �gy
tettek, mintha nem vettek volna �szre, �gy azt�n beleb�jtam ebbe a testbe, csak
bel�l volt sz�ks�g kisebb jav�t�sokra �s cser�kre. Akkor meg, am�g maga nem j�tt,
senki sem akadt, aki hosszabban a figyelm�re m�ltatott volna.
- Na, �s honnan vette a testet?
- Ahova maguk meghalni mennek, valami, olyan helyen. Hogy h�vj�k azt a hideg termet
a k�rh�zban? Nem mondom, volt egy kis felfordul�s.
J� vicc, hogy volt.
- Szellemiek �s szok�sok ter�n maguk kor�ntsem k�l�nb�znek t�l�nk annyira, mint
gondoltam volna. Igaz�n mulats�gos l�tformat�pus, �s olyan bonyodalmas. �ppen
annyira idegenszer�, hogy izgalmas legyen. Nem �lne ink�bb mell�m?
Szem�rmesen fel�m t�rta a karj�t, �s mint egy kac�r s�ld� l�ny, egyik fiatalosan
csillog� szem�vel r�m kacsintott. Az eredm�ny ezen az arcimit�ci�n katasztrof�lis
volt. Maradtam a helyemen.
- Nem tetszem mag�nak? - k�rdezte s�rt�d�tten. - Pedig olyan vonz�an fog�kony volt
kezdetben. Hogyan kommunik�lunk akkor a maga szintj�n, ha nem j�n k�zelebb? -
Elhallgatott, �s �gy l�tszott, a gondolataiba m�lyedt. Egyszerre �gy �reztem,
mintha valaki az agyamban turk�lna egy j� hossz� kokt�lkever�vel.
- Az istenit! - ord�tottam. - Ezt azonnal hagyja abba! Hogy mer�szel csak �gy
egyszer�en belem�szni a fejembe! Ez felh�bor�t�, ez jogtipr�s, ez...!
- Nyugalom, nyugalom. Meg�g�rem, t�bb� ilyet nem csin�lok. Legfeljebb akkor, ha...
no mindegy. - Tipikusan n�i �g�ret. - Sz�val mag�nak a testem nem tetszik. Ett�l
eltekintve boldogan im�dna engem.
Ez tal�n enyhe t�lz�s volt, de el kellett ismernem, nem szokv�nyos k�s�rt�ssel
�lltam szemben.
- Meglep�en nagy jelent�s�get tulajdon�tanak a k�ls� form�nak. Bizony�ra ez is a
k�miai l�tforma tulajdons�gaib�l fakad. Meg kell jegyeznem, hogy ami a maga
szerkezet�t illeti, az sem �ppen... de hagyjuk. Semmi �rtelme, hogy az �n jelenlegi
form�m k�z�nk �lljon. Felveszek egy m�sikat, �s k�sz.
- Egy m�sikat? - Olyan mag�t�l �rtet�d�en jelentette ki, mintha ruh�r�l volna sz�.
- Pontosan el kell magyar�znia, milyen testre v�gyik. �, m�r l�tom is... magas
termet, �ramvonalas idomok, v�r�s haj. Igen, pontosan el�ttem van. Uram Isten,
micsoda szell�s �lt�z�k... Legyen nyugodt, ezt a testet fogja kapni. M�r
megint a gondolataim k�z�tt turk�lt, valahol egy h�ts� sz�gletben; a belv�rosi R�ma
mulat� Venus de Lite nev� hossz� l�b�, k�jesen vonagl� �j striptease
hast�ncosn�j�r�l �riztem ott n�h�ny fordulatos st�lus� feljegyz�st.
- Ne feledje - mondtam, nem minden sajn�lkoz�s n�lk�l -, ez a test eleven. �l�
testeket nem tud elvenni. A gondolataimat pedig hagyja b�k�n!
- Eln�z�s�t k�rem. Nem teszek ilyet t�bb�. � M�r ugyan meg�g�rte egyszer, de �gy
l�tszik, ez nem zavarta.
- Nincs sz�ks�gem az eredeti testre. Majd k�sz�tek egy m�sodp�ld�nyt.
- K�sz�t egyet?
- Mi sem egyszer�bb. Maguk meglehet�sen primit�v strukt�r�val rendelkeznek, az
alkot�elemek pedig cser�lhet�k. Igaz, az organizmus komplex m�don m�k�dik, de sok
szempontb�l fogyat�kosan. V�g�l is a s�m�kat k�nny� megtal�lni �s lekop�rozni.
Csup�n a k�miai anyagot kell megt�lteni energi�val. Most pedig induljunk, hadd
n�zzem meg azt a testet, amely mag�nak annyira tetszik.
Ez volt a legpocs�kabb r�sze az eg�sz �gynek. Minden szak�rtelmemet �sszeszedtem,
hogy a v�n bany�nak valamilyen szerel�st kre�ljak Belle n�ni egyik �reg b�r�ndj�nek
a tartalm�b�l, �s a minim�lis kozmetikai m�veleteket is v�grehajtottam. Ha addig
szimpl�n v�n boszorka volt, akkor most botr�nyosan lez�ll�tt �s feltehet�en r�szeg
v�n boszorka lett bel�le. Eg�szen a szesztilalom �veiig visszany�l� t�rt�nelme
sor�n a R�ma fedele alatt megfordult m�r mindenf�le szerzet. M�gis, nyugodtan
�ll�thatom, n�lunk ocsm�nyabb p�r m�g oda nem tette be a l�b�t.
- Engedd meg, hogy bemutassam... a nagyanyus - mondtam egy-k�t g�nyosan vigyorg�
ismer�snek, akit nem tudtam kiker�lni, amikor bevonultunk a lok�lba. - Felj�tt
egyp�r napra Kutyabagosr�l. Utat, utat nek�nk! Nagyanyusra m�r nagyon r�f�r egy
kupica sz�ver�s�t�.
Ez az �rv t�st�nt hatott. A konyh�ba vezet� csap�ajt�n�l szer�nykedett egy asztal,
ott letelepedt�nk, �s v�gig�lt�nk egy menet m�sort.
- Minden rendben - mondta boszorka partnerem, amikor a cik�z� k�k reflektorf�nyben
Venus egy v�gs� vonagl�srohammal bedobta a fin�l�t. - A s�ma megvan. Persze, az
agy�ban lev� k�phez k�pest sok a k�l�nbs�g. A kor p�ld�ul, azt�n a k�l�nf�le vegyi
seg�deszk�z�k.
Tapsvihar, Venus el. Kigyulladt a hangulatvil�g�t�s, �s bej�tt a konferanszi�,
hogy a k�t pasas tal�lkozik a f�rfi-v�c�ben c�m� ez�stszak�ll� vicc szabadalmazott
v�ltozat�val felder�tse a k�z�ns�get. M�lyen elgondolkoztam. Igaz�n k�l�n�s, min�l
csod�sabb egy n�, ann�l t�bb a szemf�nyveszt�s a dologban.
- Az elt�r�sekn�l hagyatkozz�k csak az elk�pzelt k�ls�re - mondtam. - Hajland�
erre?
- De mennyire! - v�laszolta boszorka partnerem f�l�tt�bb virgonc hangon, �s
gy�ng�den megsimogatta a kezem az asztalon, mik�zben meg�t�l�sem szerint minden
id�k legromlottabb kacsint�s�t produk�lta. A k�rnyez� asztalok fel�l
megbotr�nkozott morg�s hallatszott. - Most, itt, nekikezdhetn�k? Csukja be gyorsan
a szem�t! Egy pillanat, �s...
- Ne! Az isten�rt, ne itt! - Megragadtam a karj�t, �s elkezdtem vonszolni kifel�.
K�zben a vend�gek odaad� figyelemmel szeml�lt�k az esem�nyeket, a mormog�s pedig
balj�s z�g�ss� er�s�d�tt. - J�jj�n m�r! Az �g szerelm�re, menj�nk gyorsan haza! -
Nem voltak v�rmes rem�nyeim az eg�sz v�llalkoz�st illet�en, de ahhoz valahogy nem
volt kedvem, hogy egy �jszakai lok�lban kezdje el a k�s�rleteit.
- Hullarabl�! - �t�tte meg a f�lemet az egyik felh�borodott megjegyz�s a sok k�z�l,
mik�zben a satraf�t kifel� vonszoltam, � vihogott. A n�i nem, fajra val� tekintet
n�lk�l, k�l�nleges humor�rz�kkel rendelkezik, mely az �de-Mariska-st�lust�l eg�szen
a v�mp�ros temet�hangulatig terjed, k�r, hogy �ppen a k�zb�ls� lehet�s�gek maradnak
ki.
A vissza�ton cs�ndes �s meditat�v hangulatban volt. �n nem kev�sb�. Miv� lesz
h�rem, nevem ebben a v�rosban - t�n�dtem, �p elm�mr�l nem is sz�lva...
A h�zban minden teket�ria n�lk�l azonnal munk�hoz l�tott. Engem is befogott, �s a
fridzsiderb�l egy hadseregre val� konzervet meg ennival�t f�lraktunk az asztalra.
- Sajnos, erre mind sz�ks�gem lesz - mondta csal�dias hangon. - Ha ott a m�sik
helyen v�ltozok �t, megsp�rolhatta volna ezt a sok f�t�anyagot, �gy k�nytelen
vagyok felhaszn�lni a h�zban tal�lhat� energi�t, hiszen a saj�t tartal�kaimra m�g
sz�ks�gem lehet.
- Csak eg�szen nyugodtan. �rezze otthon mag�t. - Akkor m�r olyan volt az eg�sz,
mint egy �lom. Biztosan ismerik ezt az �rz�st. Az ember �lmodik valamit, �s
pontosan tudja, hogy �rtelmetlens�g az eg�sz, a cselekm�ny, a t�rt�net elemei mind
k�ptelenek. El�g volna egy kis er�fesz�t�s, hogy fel�bredjen, �s v�get vessen neki.
M�gis csin�lja tov�bb, mert k�v�ncsi, mi s�l majd ki az ostobas�gokb�l. H�t
k�r�lbel�l �gy �reztem �n is akkor.
- M�g egy r�szletet meg kell besz�ln�nk � folytatta h�zi boszork�nyom. - Milyen
legyen a szemem? Az els�sorban csak a gondolataiban l�tez� k�p, amit a vacak kis
n�i�r�l abban az �cska lok�lban �riz, semmif�le t�mpontot nem ny�jt a szemek
sz�n�r�l.
Nem el�g, hogy t�k�letesen ki tudta fejezni mag�t, m�g a gondolatai is �gy j�rtak,
mint ak�rmelyik f�ldsz�l�tt n�nek. Mi legyen a szemekkel? Azt kell hinnem,
k�pzeletbeli filmszalagom k�sz�t�s�n�l a premier pl�nokban nem Venus szem�re
koncentr�ltam.
- Mi lenne, ha megtartan� a saj�t szem�t? � vetettem fel.
- Sz�vesen - mondta. - �n magam terveztem �gyis. Vigy�zzon, kezdem! Csukja be a
szem�t, vak�that!
Behunytam a szemem. Egy percig nem t�rt�nt semmi. Azt�n, k�r�lbel�l egy
m�sodpercig, a szemgoly�mmal intenz�v, v�r�sl� f�nyvillan�st �rz�keltem, majd s�t�t
lett megint.
- Fincsi - halk, simogat� hang sz�lt hozz�m, �s kuncogva hozz�tette: - Most
kinyithatja a szem�t!
 Kinyitottam.
Sajnos, m�g s�t�t volt. F�ny sehol. A fogy� hold halv�nyan bevil�g�tott a
konyhaablakon, �gy �ppen csak hogy kivehettem egy alakot az asztaln�l.
K�s�bb kider�lt, hogy a f�vezet�k transzform�tor�t kicsapta a hirtelen
megterhel�s, �s az eg�sz istenverte rohadt k�rny�k gy�szba borult.
Meggy�jtottam az �ngy�jt�m. H�t, nem mondom. Ott �llt el�ttem, egy kicsit
sz�gyenl�s, egy kicsit kih�v� mosollyal az ajk�n Venus, ugyanabban a nem t�l
bonyolult �lt�z�kben, mint a R�ma m�sor�nak a v�g�n, �s szakasztott azzal a
k�ls�vel, amit az ember k�v�n mag�nak. " - Parancs�ra itt vagyok - mondta kuncogva
-, pontosan a megadott utas�t�sok szerint. Hajland� most m�r�
Nem �ll�tan�m, hogy szenved�lyesebb a term�szetem, mint azt �tlag f�rfiak�. A
szitu�ci� volt szenved�lyes. Elejtettem az �ngy�jt�t, �t pedig magamhoz r�ntottam.
Eml�kszem a hangj�ra, ahogyan halkan mondta:
- �, most m�r elkezdhet�nk v�gre igaz�n kommunik�lni!
Biztos�thatom az olvas�t, hogy el is kezdt�nk, r�ad�sul teljes sikerrel. Igaz,
idegen volt. De egy l�ny, aki az eny�m, �lmaim le�nya. Vagy ink�bb le�nyai? Ha egy
f�rfi csak a legcsek�lyebb k�pzel�er�vel is rendelkezik, m�r nem lehet abszol�t
�rtelemben monog�m �lmodoz�. Mindegy, ez a l�ny vit�n fel�l elragad�, szeretetteli,
alkalmazkod�, minden porcik�j�ban aranyos volt. Ha pedig el�gg� kif�rk�szhetetlen
fej�be vett valamit, h�t elsz�nt �rd�g is elb�jhatott volna m�g�tte - egysz�val n�
volt, sem jobb, sem rosszabb, mint ak�rmelyik helyb�li t�rsa. Az �n atommeghajt�s�
�rb�bimnek viszont volt n�h�ny be�p�tett kompenz�l� tulajdons�ga.
De ez m�r a j�v�. Az az �jszaka, term�szetesen, kommunik�ci�val telt el. S miut�n
h�l'istennek kir�gtak az �ll�somb�l, m�g a reggeli f�lkel�s miatt sem kellett
agg�dnom.

M�snap �gy tizenegy �ra t�jt j�kedv�en �s gy�ny�r�en kipattant az �gyb�l, �n pedig
ut�na botork�ltam a konyh�ba, hogy megn�zzem, hagyott-e egy reggelire val�t, amikor
be�p�tette mag�ba az �j testhez azt a rengeteg energi�t. A konyhaasztaln�l majd
felbuktam egy hull�ba, melyn�l ocsm�nyabbat �s hullaszer�bbet nem k�v�nn�k l�tni
ebben az �letben. Mondanom sem kell, hogy az eredeti boszorka igen kev�ss�
meggy�szolt hull�ja volt, abban a helyzetben, ahogyan az el�z� este lek�kadt.
- Cic�m, ezzel mi legyen?
Belle n�ni h�l�ing�nek s�torponyva m�retei sem cs�kkentett�k a b�joss�g�t.
- H�t mi lenne? - �s v�llat vont.
- Mi�rt nem ink�bb ezt a meglev� nyersanyagot haszn�ltad fel? Minek kellett egy
komplett f�szerkeresked�s?
�jabb v�llvonogat�s.
- Friss alapanyagot akartam.
Nyom�s �rv, meg kellett hajolnom el�tte. Ahogy mindig, valah�nyszor csak teljes
f�nyer�vel r�m nyitotta azt a nagy z�ld szem�t.
- Rendben van, de mit csin�ljak vele?
- H�t mit szoktatok csin�lni az elhaszn�lt testekkel?
- Rendszerint eltemetj�k �ket.
- Akkor ezt kell csin�lni ezzel is.
Megc�folhatatlan n�i logika. Fel van adva a lecke. Teh�t temet�s.
Aznap �jjel fogtam John b�csi �s�j�t �s cs�k�ny�t, �s a fogy� hold k�s�rteties
f�ny�n�l eltemettem a v�n boszorka hull�j�t Belle n�ni r�zsa�gyai mell�, a
gar�zsn�l. Vadonat�j test�ben virgonc bar�tn�m ott t�bl�bolt k�r�l�ttem, �s der�sen
t�rsalgott. M�g mindig �lomszer�nek r�mlett az eg�sz, a hulla volt benne a
lid�rcnyom�s. Ennek ellen�re m�r kezdtem gondolkodni a dolgokon, p�ld�ul, hogy mi
is lesz ebb�l az eg�szb�l.
- Ragyog� sz�p csillagom - az �rd�gbe is, vannak pillanatok, amikor egy f�rfi egy
n�vel csak �gy tud kommunik�lni -, ugye, nem hagysz el? Ugye, nem v�lsz leveg�v�
csak �gy egyik percr�l a m�sikra? Jaj! - Nagyra siker�lt a lap�tol�s, tele volt
agyaggal. - Vannak terveink?
- Te kis buta. Most m�r ismerem a szok�saitokat. Term�szetesen �sszeh�zasodunk. A
t�bbit majd megl�tjuk.
Nem kell elkapkodni semmit. Itteni m�rt�kkel m�rve nekem rengeteg id�m van.
Alkalmazkodnom kell, meg kell ismernem t�ged meg a ti izgalmas l�tform�tokat.
Egy�tt �l�nk majd, mint f�rj �s feles�g. Mondtam m�r neked, hogy ebb�l a
kevered�sb�l a te fajt�d meg az eny�m egyar�nt hasznot h�zhat.
Ha j�l �rtelmeztem a szavait, meg lehettem el�gedve. �letemben ilyen nagyszer�
aj�nlatot m�g nem kaptam. K�l�nben is, a vend�gszeretet legalapvet�bb szab�lyaival
ellenkezett volna, ha visszautas�tok egy szeg�ny mag�nyos kisl�nyt, f�ny�vekre az
otthon�t�l.
- Ami azt illeti, el�g v�ratlanul �r a dolog - mondtam.
- No, ekkora lyukba m�r csak belef�r egy ilyen aszaltszilva �regasszony... H�t
persze, dr�g�m. Persze hogy elveszlek. �s ki fogja majd megkeresni a keny�rreval�t?
Kim�sztam a g�d�rb�l, �s megcs�koltam, azt�n, egy id� ut�n, az �regasszonyt is
eltemett�k.
M�snap jelentkezt�nk az anyak�nyvvezet�n�l. Harmadnapra az esk�v� is megvolt,
k�l�nb�z� bolyg�k lak�i k�z�tt az els�, ha nem t�vedek. A munka, illetve
p�nzprobl�ma v�g�l is nem bizonyult probl�m�nak. Els� reakci�ja tipikusan n�i �s
praktikus gondolkod�sra vallott. A s�m�t ismerte, majd csin�l p�nzt �js�gpap�rb�l,
ha sz�ks�g�nk lesz r�. �s mindj�rt csin�lt is n�h�ny bankjegyet, mutat�ba.
H�t ez val�ban egyszer�, meg vagyok gy�zve. K�r, hogy a korm�ny valahogy nem
szereti, ha m�sok is nyomnak bankjegyeket. Az a r�geszm�je, t�k�letes munk�t csak �
v�gezhet.

Tartottam t�le, hogy makacskodni fog, de t�vedtem. Korm�nyint�zked�sek, b�rokr�cia,

korl�toz�sok - ezeket azonnal meg�rtette.
- Ugyanez megy n�lunk is. Jegyre adj�k az energi�t. El sem tudn�d k�pzelni, milyen
neh�zs�gek �r�n hoztuk �ssze az utaz�somhoz sz�ks�ges k�szletet. Azt hiszem, jobb,
ha m�s megold�st keres�nk. Semmi itt haszn�latos p�nzed nincsen? K�lcs�nk�rni sem
tudn�l valamennyit?
37 doll�r �s 62 cent volt a csekksz�ml�mon, igaz, az �n nevemen volt a h�z.
K�lcs�nk�rtem �tezer dolcsit, �s azonnal befektettem. �ll�tom, nem volt n�lam
zseni�lisabb befektet�, ami�ta az �reg Mid�sz els� �zleteit k�t�tte. Egy dolcsival
megdobtam valahol az anyaf�ldet, s egy h�t m�lva m�r bugyogott is az olaj. Mire
azt�n egy �jabb h�t m�lva kider�lt, hogy geol�giailag �sszef�gg�stelen apr�cska
katlan az eg�sz, �n eladtam. Nem sz�m�tott, k�tv�nyben vagy valamilyen �ruban
dolgoztam, j�tt a p�nz. El�g volt a kez�nket kiny�jtani. Becs�lettel megfizett�k
ut�na az ad�t, igaz, � �gy ker�lgette a paragrafusokat, hogy a ker�leti ad�beszed�
idegei m�r-m�r felmondt�k a szolg�latot.
Sokat utaztunk, de a r�gi h�zat nem adtuk el. Gy�ng�d eml�keink mindig
visszahoztak. Szerett�k a k�nyvt�rakat, m�zeumokat. Ki�ll�t�sokra, hangversenyekre
j�rtunk. Ahova el lehetett menni, oda mi elment�nk. Fert�z� �rdekl�d�s�t
�tkommunik�lta - hogy ne mondjam, �ter�szakolta - r�m, s ha n�h�ny opera- vagy
szimf�niav�rus az �n gyermekded zenei �zl�semre egy kiss� hosszadalmas �s hangos
hat�st gyakorolt is, volt ami k�rp�toljon. Igaz�b�l sokkal t�bb, mint szok�sos:
kor�ntsem �ll�tan�m, hogy csak az egyik f�l alkalmazkodott.
�me, egy p�lda: eur�pai k�rutunkon t�rt�nt. Gy�ng�d �s szeret� f�rje voltam
mindig. H� a v�gtelens�gig. Egyszer azonban - sz�val, volt egy fekete haj�,
nevet�s, bomba csinos n�cske valami kis f�szekben a Rivi�r�n, aki spanyol dalokat
�nekelt angolul, olasz akcentussal. Nem kezdtem ki vele. M�g csak meg sem
sz�l�tottam. Annyit viszont el kell ismernem, hogy mer� k�lt�i k�pzelg�s gyan�nt
�tsuhant az agyamon egyszer-k�tszer a gondolat.
- Nah�t! - mordult r�m egy este szobortermet�, v�r�s haj�, gy�ny�r� feles�gem, m�r
itthon. Zen�t hallgatott a lemezj�tsz�n, az a bizonyos torzonborz zene sz�lt, ami
szerinte �a ti fajt�tok m�sodik legmegragad�bb teljes�tm�nye". �n csak �gy
�ld�g�ltem egy kicsit, tal�n el is szund�tottam.
- H�t �gy vagyunk? - Hitvesi f�lh�borod�s, fortissimo. - Itt �lsz, �s somolyogsz,
mik�zben eg�sz id� alatt az az �cska, bikacsalogat� n�cske j�r az eszedben, akit
k�t alkalommal l�tt�l! �s mind a k�t alkalommal gondolatban a helyemben l�ttad!
M�r a n�cske akcentus�val besz�lt.
- De dr�g�m - tiltakoztam. - Hiszen meg�g�rted, hogy nem turk�lsz a gondolataim
k�z�tt. Minden f�rfinak joga van egy kis mag�n�lethez.
- Hogyan gondolhatsz �gy arra a m�sik n�re? Biztosan - zokog�s - m�r nem is
szeretsz!
N�k! Ide lyukadsz ki, ha oda�llsz, �s vitatkozol vel�k. A v�g�n mindig neked kell
v�dekezned.
- Ejnye, ejnye - mondtam. - Ragyog� sz�p csillagom, hidd el nekem, csak egy m�l�
gondolat volt, semmi...
- Tudom �n nagyon j�l, mi volt az a gondolat. H�t rendben van! - F�lkelt, �s
kimas�rozott a konyh�ba. Nem gyan�tottam semmit, m�g akkor sem, amikor a d�h�s
csapkod�s m�r behallatszott. Csak amikor hirtelen felvillant valami, majd s�t�t
lett, kaptam �szbe. Elfogott a r�m�let. Mit csin�lok, ha elment, ha itthagyott?
Kirohantam a konyh�ba. Alig jutottam t�l a csap�ajt�n, belebotlottam egy fekv�
testbe, �s r�zuhantam a konyhaasztalra.
Csak nem �...? B�jos kuncog�s, enyhe akcentussal.
Most nem kapkodtam az �ngy�jt�m ut�n. A karommal megkerestem az �n �des kis fekete
haj� b�bimet, �s megcs�koltam.
- Dr�ga bogaram, higgy�l nekem, szeretlek. Ak�rki is vagy, t�ged szeretlek.
Komolyan gondoltam minden sz�t. Helyb�li l�nyt�l ilyen m�rt�k� alkalmazkod�st
sosem kaphat az ember.
M�snap �jjel megint ki kellett mennem a gar�zshoz; �j s�rt �stam, ez alkalommal
nagyobbat: ny�l�nk, hossz� l�b�, v�r�s haj�, sz�ps�ges n�i test volt a hulla.
Milyen k�l�n�s: a gar�zs melletti r�zs�k, a k�zhiedelemmel szemben nem virultak
szebben az �n hull�imt�l. Csak hervadoztak, ami�ta Belle n�ni elment, s
hervadts�guk k�s�bb sem m�lt el. No de sebaj. Eltelt hat h�nap, �s a kis barna
ideje is lej�rt: v�r�s haj ragyogott fel�m megint. Ha azt mondom, az �n feles�gem
nekem az �sszes n�t megtestes�tette, ezt �rts�k sz� szerint.
Az utols� modell k�z�pmagas termet� volt, tizi�nv�r�s hajjal, nem annyira felt�n�,
mint amilyen csinos, nagyon kedves �s roppant szeretetre m�lt�, a teste gy�ny�r�,
hossz� �letre termett test. Teremt�shez azt�n �rtett az �n kis feles�gem, j� n�h�ny
kit�n� munka dics�rte a tehets�g�t.
Egy este, m�g h�zass�gunknak �gy a harmadik het�ben, �reztem, pocs�kul vagyok -
n�tha, fejg�rcs, �tv�gytalans�g.
Nem hal�los k�r vett le a l�bamr�l, a szok�sos ronda influenza volt csup�n -
�sszel �s t�len mindig kifogtam. Csin�ltam magamnak egy flaska forr� limon�d�t, �s
elmagyar�ztam a helyzetet a feles�gemnek (a magas v�r�shaj�nak).
- J�l van - felelte. - Szeg�nyke.
R�mlett, mintha megpiszk�lt volna valamit az agyamban, de t�l nyavaly�s voltam
ahhoz, hogy szemreh�ny�st tegyek.
- Megyek, lefekszem - mondtam neki, �s lefek�dtem.
Fura m�don nyugtalan forgol�d�s helyett �gy aludtam, mint a bunda. M�snap reggel
arra �bredtem, hogy istenien �rzem magam. A zuhany alatt �ppen ellen�llhatatlan
lend�lettel harsogtam az �p testben �p l�lek c�m� dal k�rusk�s�ret�nek k�l�nf�le
sz�lamait, amikor bel�m d�bbent, hogy ilyen istenien �n m�g soha �letemben nem
�reztem magam. A borotv�lkoz�sn�l belen�ztem a t�k�rbe, �s meg�llap�tottam, hogy
m�g a k�ls�m is el�ny�re v�ltozott. Ugyanazon a napon, de egy kicsit k�s�bb, a
h�ztet�n szereltem a tv-antenn�t. Nem vagyok nagy telev�zi�rajong�, de a feles�gem
m�g err�l is tudni akart mindent. Felszereltem az antenn�t, persze leestem a
tet�r�l. Vagy n�gy m�tert zuhantam, r� a bal v�llamra �s karomra, s r�ad�sul a
kem�ny, f�ves f�ldre. De csak sz�pen f�lkeltem, �s leporoltam a ruh�m. Kutya bajom,
mintha mi sem t�rt�nt volna.
- �gyetlenke - sz�lt a feles�gem a verand�r�l.
- Az �rd�g�t! Kilazult az egyik cser�p, �s �ppen alattam cs�szott meg. K�l�nben is
legal�bb egy kis r�szv�tet mutathatn�l. K�sz csoda, hogy nem t�rtem ki a karom. Ha
meggondolom, val�s�ggal �rthetetlen.
- Nagyon is �rthet�, azok ut�n, hogy tegnap �jjel bizonyos dolgokat kijav�tottam
benned.
- Kijav�tott�l?
- Semmis�g: egyet-m�st t�k�letes�tettem. Az �n sz�momra persze te csod�latos
volt�l. Teljesen elragad�. Szerkezetileg viszont hat�rozottan t�k�letlen benyom�st
keltett�l. Most, hogy m�r �ttanulm�nyoztam a ti vil�gotokban haszn�lt l�tform�kat,
t�ged is �jra tudtalak teremteni, �s...
- Micsoda?! H�t akkor erre v�laszolj! �s ki a feneadott erre enged�lyt neked?
Enyh�n sz�lva illet�ktelennek �reztem ezt a beavatkoz�st. Piszk�lta a cs�r�met a
dolog. Be kellett l�tnom viszont, hogy a v�ltoztat�sok nem tettek rosszat. Egy
k�nny�, de er�s f�m�tv�zet sokkal jobb csontot k�pez, mint a kalcium. A teljes
immunit�s mindennem� betegs�ggel szemben szint�n nem megvetend�. A gener�lozott
idegrendszer �s a m�dos�tott izomszerkezet nemcsak hat�konyan, de roppant
kellemesen is m�k�d�tt. Egysz�val �j ember lettem.
Persze nincs n�, aki ne akarn� felt�tlen�l nemesebb� gy�rni a f�rfit, ha
hozz�megy, ak�rmilyen nyamvadt p�ld�ny is az illet�. �nnekem annyi volt a
szerencs�m csup�n, hogy a p�rom alaposan �rtette a dolg�t - bel�lr�l kezdett neki a
dolognak, �s nem �r�k�sen csak k�v�lr�l csipkedett hol itt, hol ott rajtam.
Ha egy h�zass�g egy�ltal�n t�k�letes lehet, a mi�nk az volt. Ma m�r semmi rosszra
nem tudok visszaeml�kezni, �s akkoriban is alig volt panaszra okom. �jrateremtett
testem j� n�h�ny �vsz�zadot kib�rt, �s �r�mmel �lltam el�be, hogy az � oldal�n
�ljem v�gig.
Csakhogy a sors, mint mindig, most is m�st akart.
Mint m�s k�z�ns�ges h�zass�gokban, vel�nk is az t�rt�nt, hogy a harmadik �v v�g�re
a feles�gem teherbe esett. J�, mondj�k �n�k, asszonyokn�l ez tulajdonk�ppen nem
szokatlan jelens�g, �s meglep�nek sem tekinthet�. Igen �m, de k�z�ns�ges asszony
volt-e az �n feles�gem?
Egy �jszaka az �gyban fek�dt�nk m�r - az utols� k�z�s �jszak�nk volt, mint k�s�bb
kider�lt -, amikor megmondta nekem.
- Dr�g�m, szeretn�k neked valamit mondani - �s megcs�kolt.
- Mondani? - M�r f�lig aludtam.
- �lland�an rem�nykedtem benne, hogy egyszer bek�vetkezik majd, csak nem voltam
biztos benne, hogy lehets�ges.
- Micsoda lehets�ges?
- Dr�g�m... nek�nk... nek�nk gyerek�nk lesz.
- Micsoda! - egyszerre t�k�letesen fel�bredtem.- Kisbab�nk lesz? Nek�nk? De hiszen
ez nagyszer�! Csod�latos! Gondolod, hogy hasonl�t majd r�m?
K�s�bb azt�n eszembe jutott, hogy az�rt probl�m�k is felvet�dhetnek. Milyen jelleg�
lesz az �r�kl�d�s? �s egy�ltal�n, ilyen esetben mi �r�kl�dik �t?
- Te ezzel ne t�r�dj, dr�ga - mondta a feles�gem cs�ndesen, �s ma m�r �gy r�mlik,
egy kicsit szomor�an. - Ez az asszonyok dolga. B�zzad r�m a r�szleteket.
Megcs�koltam. Csupa szerelem �s gy�ng�ds�g voltunk mind a ketten. Elaludtam, �s
eg�sz �jjel azt �lmodtam, szi�mi ikerp�r vagyok, �s testv�rgyilkos k�zdelemben
verekszem a v�gs�kig mesterm�-feles�gem�rt.
Vil�gos nappal volt m�r, jeges iszonyatra, elveszetts�g �s elhagyatotts�g �rz�sre
�bredtem, mintha igaz�b�l meghalt volna bennem valami. Seg�lyk�r�n a feles�gem fel�
ny�jtottam a karom - �s felord�tottam.
Mellettem az �gyon az az �des, meghitt hajlat� test hideg volt �s halott.
- Nyugodj meg, ne f�lj! Minden rendben van. T�nyleg minden rendben van! - Ez a hang
megint tulajdonk�ppen nem is hang volt, ugyan�gy, mint akkor, az eg�sznek az
elej�n. Ismer�s volt, de m�gis �j. �s �reztem, hogy valami nincs rendben! F�ln�ztem
az �gy f�l�. Nem egy, hanem k�t picike pislogva f�nyl� gombost�fej f�nylett.
- Mi van, ki az?
- Papa - mondt�k -, mi vagyunk a gyermekeid.
H�t nem ilyennek k�pzeltem �ket, annyi biztos.
- Nem! Ez lehetetlen! Ragyog� sz�p csillagom, hol vagy?
- Itt vagyunk. Mi vagyunk �. � meg te most mi vagyunk, � kett�hasadt, �s most
ketten vagyunk, az � �s a te gyermekeid.
- Ez k�ptelens�g. El�g a mell�besz�l�sb�l, az igazat akarom tudni!
Mell�besz�lnek, nem k�ts�ges. �s hi�ba k�ptelens�g, sehogy sem tudtam eligazodni
rajta. Amint egy kicsit �szhez t�rtem, megpr�b�ltam �ket �rvekkel jobb bel�t�sra
b�rni, persze hi�ba. �rvekkel az anyjukn�l sem mentem semmire. Minden bels�
tiltakoz�som ellen�re k�nytelen voltam elfogadni a k�sz, kegyetlen igazs�got. Az �
l�tform�juk �gy reproduk�lta �nmag�t. Idegen feles�gem kett�hasadt, hogy k�t darab,
f�lig idegen ut�d v�lj�k bel�le.
 Nyomorultul �reztem magam. Nekem nincs sz�ks�gem erre a k�t f�nyl�
gombost�gyerekre. Nekem a feles�gemre van sz�ks�gem.
- Figyeljetek csak! Ha az egyik�t�k p�ld�ul...
- De papa! - �s a hangjuk persze csupa felh�borod�s. - Ez egyenl� volna a
v�rfert�z�ssel. Sz� sem lehet r�la. Nek�nk most menn�nk kell. A mi anya-magunk
az�rt j�tt ide: hogy az � n�p�be, a mi n�p�nkbe �j �letet �nts�n, elkeveredjen egy
friss, fiatal er�forr�ssal.
- R�m c�loztok? - Igaz�n h�zelg�, hogy �ppen az �n fajt�m �nt er�t a nap fiaiba, de
kev�ss� k�rp�tol a mag�ny�rt, amely egyszerre k�r�lvett. - Vissza akartok menni az
�rbe, engem pedig itt hagytok egyed�l?
- Igen, papa. Most r�gt�n menn�nk kell.
- Csak egyetlen f�nyess�ges pillanatig maradjatok m�g! Azt mondj�tok, �n az ap�tok
vagyok. Akkor pedig �n most megtiltom...
Unottan udvarias hang.
- De papa! Nagyon k�r�nk!
- De h�t... L�tlak-e m�g benneteket?
- Term�szetesen. Anya-magunk k�ldet�se sikerrel j�rt, �s mi rem�lj�k, hogy a
k�l�nb�z� �rdekcsoportok otthon egyes�lnek majd, �s t�mogatj�k a tov�bbi
cserepolitik�t. Elj�v�nk majd, �s m�sok is a csal�dunkb�l. Rem�lj�k, hogy min�l
hamar�bb. Tal�n m�g annak is megtal�ljuk a m�dj�t, hogy t�ged is �ttegy�nk a mi
l�tform�nkba, �s �gy k�s�bb te is visszaj�hetsz majd vel�nk.
- De figyeljetek csak...
K�r volt a besz�d�rt. Egy-k�t sz� m�g, �s azt�n:
- Viszontl�t�sra, papa! - mondt�k, kell� mennyis�g� sajn�lkoz�st vegy�tve a
hangjukba, mik�zben tudtam, m�r viszketnek a t�relmetlens�gt�l, hogy elmenjenek. -
�s vigy�zz magadra!
Elmentek, �s �n egyed�l maradtam. Sz�p termet�, �letvid�m, kedves feles�g n�lk�l,
t�zr�lpattant, kis barna feles�g n�lk�l, eleven, vid�m, gy�ng�d, tizi�nv�r�s
feles�g n�lk�l. Abszol�te feles�g n�lk�l ez alkalommal
�letemben m�g ilyen egyed�l nem voltam. Csak �n magam, egyed�l. Mihez kezdjek �gy?
Egyetlen lehets�ges dologhoz kezdhettem h�t, �s azt megtettem. Leittam magam.
Egyik poh�rral a m�sik ut�n. Micsoda megk�nnyebb�l�s! M�snap �jjel k�nnyek k�z�tt
egyszerre csak felriadtam, kint voltam a gar�zsn�l, �s eltemettem feles�gem utols�
test�t. Bel�tom, k�nnyelm�s�g volt. Ki kellett volna hivatnom az orvost, a
temetkez�si v�llalkoz�t, hogy meg�llap�ts�k, nincs m�r �let a testben. R�juk
b�zhattam volna az �s�st is, �k eleg�nsabban meg tudj�k adni a m�dj�t. Csakhogy
el�sz�r is r�szeg voltam, m�sodszor pedig valahogy m�r term�szetess� v�lt sz�momra
az eg�sz proced�ra.
M�snap, k�ptelen�l korai id�pontban, �gy d�lut�n f�l h�rom lehetett, csengettek a
bej�rati ajt�n. Teljesen le voltam lomboz�dva, �ppen hideg s�rrel �s csillag-bab�m
torzonborz zen�j�vel pr�b�ltam a b�b�nat meg a m�snaposs�g gy�trelmeit valahogy
enyh�teni.
Hagytam, hadd sz�ljon a cseng�. Nyugodtan kiv�rtam, am�g valaki az �kl�vel kezdte
verni az ajt�t. Ez viszont m�r zavarta a fejf�j�somat, �gyhogy v�g�l ajt�t
nyitottam. A szomsz�d asszony j�tt, Mrs. Schmerler, m�g Belle n�ninek volt amolyan
kebelb�li bar�tn�je. Egy rakom�ny sz�r�s szem� zsaru volt vele, azok azt�n r�gt�n
nekem estek.
- Vigadunk, Mac, vigadunk? - �rdekl�d�tt az els� sz�m� zsaru, mik�zben Mrs.
Schmerler meg a t�bbiek gyanakodva f�rk�szt�k a terepet.
- Dehogyis vigadok �n- mondtam, mert b�natomban m�g gondolkodni is elfelejtettem. -
Ink�bb gy�szolok. A feles�gem �s a gyerekeim... �ket gy�szolom.
- M�r hogy lettek volna ennek gyerekei! - sz�lt k�zbe Mrs. Schmerler. - N�i voltak
ennek, nem gyerekei, azok viszont j� sokan, �cska kis kurv�k mind. Ha az a szeg�ny
dr�ga n�nje tudn�! Amilyen szent �let� asszony az volt! K�rdezz�k csak meg t�le,
mit �sott ott kint a gar�zsn�l tegnap �jjel! �sott, �s egyre csak von�tott, hogy
��, csillagok pora"... �s nem az els� alkalom volt, hogy ott kint �sott!
Hirtelen bel�m d�bbent, mi minden ker�lne itt el�, ha ezek most munk�hoz l�tn�nak
a gar�zsn�l, s milyen fura helyzetbe ker�ln�k egyszeriben a t�rv�ny r�szv�tlen,
gyanakv� �t�l�sz�ke el�tt. T�bbsz�r egym�s ut�n kinyitottam majd becsuktam a
sz�mat, k�r�lbel�l �gy, mint egy d�gl�d� aranyhal. �that� alkoholfelh�n k�v�l m�st
nem produk�ltam. Mrs. Schmerler borzad�llyal vegyes felh�borod�ssal meredt r�m, �s
k�jesen kapkodott leveg� ut�n. Ez volt �lete nagy pillanata.
A zsaruk bel�ptek a szob�ba, nem mondhatn�m, hogy er�szakosan, ink�bb olyan b�ty�m
st�lusban, �s j� er�sen megfogtak a karomn�l.
A t�bbit m�r elmondani sem �rdemes. Kih�vt�k az osztagot �s elkezdtek �sni.
Bevittek. �n hallgattam. Bez�rtak. A cellat�rsaim �tvenet tettek egy ellen, hogy
rekordid� alatt �tker�l�k a hal�lra�t�ltekhez. Ahogy akkor �reztem magam, nem is
b�ntam. Az �js�gok is megvadultak, a v�laszt�sok ut�ni lagymatag unalomban j�l
j�ttem nekik. A hajdani dr�ga j� koll�g�knak a lapn�l most �n voltam a
szerencsemalac, Volt valami gyan�s a viselked�s�ben c�mmel �rt�k a szaftos
riportokat.
M�snap viszont, amikor n�mik�pp kij�zanodva fel�bredtem �s �sszeszedtem egy kicsit
a gondolataimat, r�gt�n �j megvil�g�t�sban l�ttam a helyzetem. �pp most nem adhatom
fel a j�tszm�t, sz�ks�gem van egy �gyv�dre. �tballagtam a cellaajt�hoz, �s
elkezdtem r�zni.
- H�, b�rt�n�r! J�jj�n ide egy percre!
Odaj�tt.
- H�t puhul m�r v�gre a mi kis K�kszak�ll�nk? Vallom�st akar tenni?
- No m�g az hi�nyzik. Csak k�rdezni szeretn�k valamit. Mondja, a hull�khoz ki
szokt�k vinni a halottk�met?
- A maga hull�ihoz ma mennek majd ki.
- Figyeljen r�m...
Nem volt k�nny� r�vennem, de v�g�l is le�rattam vele az els�r�l, a v�n boszork�r�l
az �sszes adatot, amire csak vissza tudtam eml�kezni. Eg�sz biztos, hogy a megyei
k�rh�z nyilv�ntart�s�ban r�bukkannak majd, �s akkor m�ris meg�sztam annyival, hogy
r�m h�znak valamennyit hullarabl�s�rt.
Hogy mi lesz a t�bbi testtel? A nevet�s k�rny�kezett, ha csak elk�pzeltem a
doktork�k �br�zat�t, amikor a boncol�asztalon egyszerre csak megl�tj�k a
rozsdamentes ac�lb�l k�sz�lt csontokat, a plasztik �rrendszert, a sok pr�ma kis
f�mcsavart �s a t�bbi lelem�nyes m�dos�t�st, amit a feles�gem - elhunyt feles�gem -
testgyakorlatai k�zben kifund�lt. Lesz mir�l gondolkodniuk egy darabig, azt hiszem.

H�t ez az �n t�rt�netem, illetve ez t�rt�nt - eddig. Jelenleg is itt tart�zkodom,

ebben a h�v�s kis cell�ban, �s �tkozottul egyed�l �rzem magam. De f�lni nem f�lek.
Sz�m�t�saim szerint legal�bb n�gyf�le m�don j�het rendbe az �gyem.
El�sz�r is, er�sen k�tlem, hogy az �n mostani testemen, a feles�gem szerkezeti �s
alapanyag-m�dos�t�sai ut�n fogna a villamossz�k. Szerintem ink�bb kiv�gn� a
biztos�t�kot. Lehet, hogy �gy a tudom�nyos �rdekl�d�s k�z�ppontj�ba ker�ln�k, de az
legal�bb a testem volna, nem a hull�m.
M�sodszor ott vannak a befektet�seim, a t�m�rdek p�nz, ami �sszegy�lt. �n�k is
pontosan olyan j�l tudj�k, mint �n, hogy egymilli� �gb�l pottyant dolcsit nem
hagynak csak �gy meg�gni a villamossz�kben.
Harmadszor, j�, rendben van, elismerem, el tudnak �t�lni, ha akarnak, de hogy �pp
gyilkoss�g�rt, azt az egyet k�tve hiszem. Nem lep�dn�k meg viszont, ha a dilih�zba
dugn�nak. Nem is b�nn�m nagyon, �gy sincs egy�b dolgom, mint hogy v�rjak.
Mert negyedszerre - ez�rt kell v�rnom -, itt vannak a gyerekeim, a mi gyermekeink,
a feles�gem� �s az eny�m. �k elj�nnek majd. Hamar elj�nnek, azt rem�lem. M�ghozz�
nem egyed�l. Amikor utolj�ra besz�ltem vel�k, megk�rtem �ket.
- Mondj�tok meg odahaza - ez volt hozz�juk az utols� szavam - mondj�tok meg, hogy
egy l�nyt is k�ldjenek, egy olyan l�nyt, mint amilyen dr�ga j� ap�tok feles�ge
volt.
Tudom, egy igazi f�rfi nem a gyerekeit k�ldi, hogy udvaroljanak helyette - de az
is igaz, hogy az �n gyerekeim nem k�z�ns�ges gyerekek. Sokkal t�j�kozottabbak
p�ld�ul, mint a t�bbiek, �k majd hoznak nekem �j menyasszonyt. Sz�z sz�zal�k.
Most valahogy �gy �rzem, egy ideig boldog tudn�k lenni egy olyan igazi sz�k�vel -
aki magas, sud�r termet�, olyan szoborszer�en er�teljes t�pus. Hogy azut�n mire
v�gyn�k, azt m�g nem tudom. Majd gondolkodom rajta. Csak a v�rakoz�s neh�z.
Ugye, nem igaz, hogy a mai fiatals�g megb�zhatatlan?