Dr. William H.

Bates összes írása

Tartalom:

 Tökéletes látás szemüveg nélkül ..................................................................................................... 1

 IX. A fénytörési hibák oka és gyógyítása

 X. A szem megerőltetése ................................................................................................................ 3

 XI. A központi beállítás

 XII. Tenyerezés.............................................................................................................................. 5

 XIII. Az emlékezet

 XIV. A képzelet.............................................................................................................................. 6

 XV. Mozgás és ingázás ................................................................................................................... 7

 XVI. A hibás és a tökéletes látás illúziói ............................................................................................. 8

 XVII. A kedvezőtlen feltételek is javítják a látást ................................................................................ 9

 XVIII. Optimumok és pesszimumok ................................................................................................ 10

 XX. A (presbyopia) olvasószemüvegesség oka és gyógyítása .............................................................. 12

 XXIV. Otthoni kezelés................................................................................................................... 15

 XXVII. A rövidlátás és más fénytörési hiba megelőzése és gyógyítása az iskolában: egy sikeres módszer... 17

 XXIX. Tudat és látás ..................................................................................................................... 18

 Jobb látás Magazin ...................................................................................................................... 21

 1919. július - Alapelvek

 1919. október - Gyógyulás ingázással ............................................................................................. 22

 1919. november - Gyógyulás az emlékezettel.................................................................................. 23

 1920. szeptember - Alvás

 1921. április - Olvasó-szemüvegesség

 1921. június - A kezelés alapelvei .................................................................................................. 26

 1921. október - Hogyan kaphatunk mentális képeket?

 1922. március - Az igazság a fáradtságról ........................................................................................ 28

 1922. november - A váltott inga

 1923. január - Asztigmia ............................................................................................................... 29

 1924. január - Az optikai lengés..................................................................................................... 30

 1924. december - Tenyerezés ....................................................................................................... 31

 1925. február - Szürkehályog ........................................................................................................ 34

 1926. május - Hosszú inga, Olvasószemüvegesség

 1926. július - Rövidlátás ............................................................................................................... 37

 1929. október - Tudati inga, Tudati tevékenység.............................................................................. 38

 1930. február - A lengetés ............................................................................................................ 39

 Gyakorlás az olvasótáblával

 Napkezelés

 VI. fejezet - Érdekes esetek ........................................................................................................... 42

Kedves Olvasó!
Dr. William Bates a Columbia Egyetem Orvosi és Sebészeti Intézetében szerezte diplomáját
1885-ben.

1886-tól 1896-ig a New York-i Szem- és Fülklinika, az Északnyugati Beteggondozó és a Harlemi

Kórház segédorvosa, egyben a New York-i Posztgraduális Orvostudományi Iskola és Kórház
oktatójaként is tevékenykedett. Sikeres és nagy megbecsülésnek örvendő szemsebésznek
számított.

Dr. Bates számos értekezést megjelentetett a New York-i Orvosi Közlönyben felfedezéséről,
miszerint a látásproblémák tanult és funkcionális rendellenességek, és ezért a szemünk jól reagál a
lazítással egybekötött gyakorlatokra.

Az oldalon található írások forrása:

http://www.central-fixation.com/library.php

Bates: Perfect sight without glasses - Tökéletes látás szemüveg nélkül

Better Eyesight - Jobb látás magazin

Emily C. Lierman: Stories From the Clinic - Történetek a klinikáról

Üdvözlettel:

Vén Péter, szemtréner

Várdai Enikő, szemtréner

Tóth Sándor

Read more: http://bates-osszes.hupont.hu/1/fooldal#ixzz3rp8VmJR9

1
Tökéletes látás szemüveg nélkül - Alapelvek

Csukjuk le és pihentessük meg fáradt szemeinket. Képzeljünk el magunk előtt egy színt, mondjuk
feketét, vagy fehéret, amit jól fel tudunk idézni. Tartsuk így csukva szemünket, míg nem érezzük,
hogy megpihent, vagy a feszültség megszűnt. Ez után nyissuk ki, és nézzünk rá egy pillanatra egy
mondat első szavára, vagy egy betűre a távolban, de tényleg csak a másodperc töredékéig.
Látásunk élesebb lesz, esetleg teljesen kitisztul. De szinte azonnal csukjuk vissza és idézzük fel
újra a látnivaló színét, majd nyissuk ki újra, és nézzük meg újra a dolgot. Többször ismételgetve
azt vesszük észre, hogy éles felvillanásokat egyre hosszabb ideig tudjuk megtartani két pislogás
között.

IX. A fénytörési hibák oka és gyógyítása

A szemgolyó külső izmainak minden rendellenességét a feszültség, vagy a látáshoz társított

megerőltetés kíséri, és ennek a feszültségnek az oldásával az izmok működése normálissá válik, és
a fénytörés minden hibája eltűnik.

Mindenki képes rá, hogy tetszés szerint, bizonyos feltételek mellett ellazuljon. Az állandó ellazulás
fenntartása néha sok időt és találékonyságot igényel. Mindenkinél más és más módszer hatásos.
Minden ember másképp erőlködik, amikor néz, így a feszültség enyhítése is változatos
módszereket igényel. Mindegy, milyen úton sikerül ezt elérnünk, a lényeg a relaxáció. Tökéletes
látást csak ellazulás által szerezhetünk. Semmi más nem számít.

Amikor az elme nyugalomban van, a szemek sem fáradnak ki, és amikor az elme igénybevételnek
van kitéve, képtelenek pihenni. Bármi, ami pihenteti az elmét, kedvezni fog a szemeknek is.
Biztosan mindenki megfigyelte már, hogy a szemek nem fáradnak el olyan hamar, amikor egy
érdekes könyvet olvasunk, mint mikor valami unalmasat, vagy nehezen érthetőt.

Általában azok, akik soha nem hordtak szemüveget, könnyebben gyógyulnak meg azoknál, akiknek
a szemüveget el kell dobniuk a gyógymód kezdetén. Amikor ez utóbbi nem oldható meg rögtön,
kellemetlenség nélkül, vagy amikor a páciensnek a gyógymód alatt folytatnia kell a munkáját, és
nem végezheti azt szemüveg nélkül, akkor használatát rövid időszakokra engedélyezni kell,
azonban ez mindig késlelteti a gyógyulást. Kortól függetlenül az ellazulás a fénytörési hibákat
csökkentette, de a gyerekek általában, bár nem mindig, sokkal gyorsabban gyógyultak a
felnőtteknél. Tizenkét, vagy akár tizenhat év alattiak, akik soha nem hordtak szemüveget,
általában néhány nap, hét vagy hónap - de kevesebb, mint egy év - alatt meggyógyultak
egyszerűen azáltal, hogy minden nap gyakoroltak a Snellen-táblán.

2
X. A szem megerőltetése

A szem egészsége annak vérellátásától függ, a keringést pedig a gondolatok jelentősen

befolyásolják. Amikor jó, pozitív gondolataink vannak - azaz nincs bennük izgalom, vagy feszültség
- az agy keringése normális, a vérellátás a látóidegben és a vizuális központokban teljes, így a
látás tökéletes. Amikor gondolataink kellemetlenek, (problémáinkon merengünk), a keringés, a
vérellátás megváltozik, és a látásélesség csökken. Akár tudatosan is előidézhetünk olyan
gondolatokat, amik megzavarják a keringést, és csökkentik a látásélességet, míg olyan gondolatok
is teremthetők, amelyek helyreállítják a természetes keringést. Ezáltal nem csak a fénytörés
(szemüveges) problémák összességét gyógyíthatjuk meg, hanem a szem sok egyéb
rendellenességét is. A jó látást tehát nem erőfeszítések árán kell elérni, hanem közvetett módon,
gondolataink tudatos irányításával.

Bármilyen fénytörési hiba, kancsalság, vagy a szem egyéb működési zavara csupán olyan, akár
egy gondolat - egy rossz gondolat - és a gyógymód elméletileg annyira gyors, mint egy biztosan
relaxáló, pozitív gondolat. Egy másodperc töredéke alatt a legnagyobb fokú fénytörési hibát is
kijavíthatjuk, a kancsalság is eltűnhet, vagy az amblyopia (tompalátás) csökkenhet. Ha az ellazulás
csak pillanatnyi, a javulás is pillanatnyi. Amint állandóvá válik a relaxációs állapot, a gyógyulás is
állandó lesz.

A teljes ellazulás azonban nem jöhet létre, ha bármilyen erőfeszítést teszünk a cél érdekében.
Amíg, akár tudatosan, akár tudattalanul azon gondolkozunk, hogyan szabaduljunk meg a
látástraktus stresszes állapotától, ezzel egy újabb feszültség generálódik, mely megnehezíti a
gyógyulást.

XI. A központi beállítás

A szem egy kis fényképezőgép, legalábbis sok szempontból hasonlít hozzá. Egy szempontból nagy
a különbség a kettő között. A fényképezőgép filmje minden részen egyformán érzékeny, de a
retinának csak egy ilyen pontja van. Ahogy távolodunk ettől a ponttól, egyre kevésbé érzékeny. A
maximális érzékenységű pontot fovea centralis-nak, szó szerint a „központi gödör"-nek. nevezzük.

A retina, habár egy rendkívül finom, változó vastagságú (1/50 -1/80 inch méretű) membrán,
nagyon összetett. Kilenc rétegből áll, amelyek közül csak egyről feltételezzük, hogy alkalmas lehet
a látási inger befogadására. Ez a réteg nagyon apró pálcikákból és kúp alakú testecskékből
(csapokból) áll, amelyek más és más sűrűségben helyezkednek el. A retina közepén van egy kis,
kör alakú, sárgás rész, a macula lutea, azaz a „sárga folt". Ennek a közepén egy sötétebb színű
mélyedés is van, a fovea. A fovea közepén csak csapok vannak, nagy sűrűségben. Alakjuk itt
hosszúkásabb, és a többi 8 réteg rendkívül elvékonyodik itt, vagy teljesen eltűnik. A retina széle
felé a csapok és a pálcikák keverednek, és a pálcikák száma egyre nő. A pálcikák és csapok pontos
működése nem egészen világos, de tény, hogy ott látunk a legélesebben-a fovea közepén-, ahol a
csapokon és a hozzájuk tartozó sejteken kívül más nincs, a többi réteg is gyakorlatilag megszűnik.
Ahogy távolodunk, a látás élessége gyorsan csökken. A jó szem, ennek következtében mindennek
csak azt a részét látja legjobban, ahova néz, a többit rosszabbul, mégpedig olyan arányban, ahogy
távolodunk ettől a maximálisan látó ponttól. Tehát minden látásproblémának, legyen oka működési
zavar, vagy szervi elváltozás, az a lényege, hogy ezt a központosságot, ezt a központi beállítást
elveszítjük.

Ezeknek köszönhetően, amikor a látás jó, a fovea centrális érzékenysége maximális, de amikor a
látás problémás, a fovea érzékenysége csökken, mert vagy a szem teljes részét egyformán, vagy
egyes területeket jobban használunk a kelleténél. Ellentétben az általános hiedelemmel, tökéletes
látás esetén az a rész, amivel a legjobban látunk, rendkívül kicsi. Az orvosi szakkönyvek szerint
6m-ről kb. 1,25 cm -fél inch- átmérőjű ez a terület, de aki ilyen távolságból a Snellen tábla
legkisebb betűinek egyikét próbálja meg egyszerre belátni, aminek mérete csupán kb. 0,6 cm -
kevesebb, mint negyed inch - azonnal myopyássá (rövidlátóvá) válik, mert az az igazság, hogy az
éles látás területe olyan kicsi, hogy megközelíti a matematikai pont fogalmát, aminek valójában
nincs területe.

3
A látás középpontjának működését a mentális feszültség befolyásolja. Mivel a szem rendellenes
állapota, (szervi, valamint működési), mentális feszültséggel jár, szükségszerűen a központi
beállítást is elveszítjük. Amikor feszültség, stressz keletkezik a tudatban, a szem többé-kevésbé
érzéketlenné válik. A látás központi része vakul meg először részlegesen vagy teljesen, a
feszültség nagyságától függően, és ha a feszültség elég nagy, akár a retina egésze vagy
legnagyobb része is érintett lesz. Amikor a centrális látást részlegesen vagy teljesen nem tudjuk
használni, akkor nem azt a pontot látjuk a legjobban, ahova nézünk, hanem a többit is, ezért akár
a retina egész felülete is egyforma érzékenységű lehet, sőt, periférikus részen akár jobban is
láthatunk, mint a középpontban. Ezért minden látásprobléma esetén képtelenek vagyunk a
legjobban látni azt a pici részletet, amire éppen nézünk.

Ez a (kancsal) állapot néha olyan extrém, hogy a páciens messze elnéz a nézett tárgytól, és lehet,
hogy ugyanolyan jól látja, mintha közvetlenül rá nézne. Egy esetben a beteg csak a retina orr felöli
részével látott jól. Más szóval, nem látta az ujjait, ha az arca előtt voltak, de jól látta, ha a szeme
sarkából nézte. Csak kicsi dioptriája volt, ami azt is mutatja, hogy míg minden fénytörési hibát a
központi beállítás hiánya kísér, feszültség is jelentkezik. De míg egyik problémát egyféle, addig a
másikat teljesen másféle feszültség kíséri. A beteget megvizsgálta egy szemorvos itt és Európában,
és a vakságát látóideg vagy agy problémájaként diagnosztizálták, de az az igazság, hogy a látását
relaxáció segítségével állította vissza, ami bizonyította, hogy betegsége egyszerűen mentális
feszültség következtében jött létre.

Központi beállítás nélkül (nem a retina közepével történő nézés), a nézés, még kisebb probléma
esetén is, annyira természetellenes állapotba kerülhet, hogy nagyfokú diszkomfort érzet vagy
fájdalom keletkezik pár másodpercen belül. Így van ez például, ha megpróbálunk egy 3-4 inch
nagyságú területet egyszerre látni 20 láb (6 m) távolságból vagy kevesebbről, vagy egy inch vagy
kisebb területet egyszerre látni közel pontunknál. Ugyanakkor a retinoszkóp bizonyítja, hogy
fénytörési hibával van dolgunk. Ez a feszültség, amint állandósul, mindenféle szemprobléma
felléphet, legyen az működési vagy szervi zavar. A diszkomfort és a fájdalom érzet egyes krónikus
eseteknél viszont akár teljesen el is maradhat, ami bíztató jel.

Amikor a szem jól lát, a központi fixációja fenn áll, nemcsak tökéletes látásról beszélünk, hanem a
szem teljes nyugalmáról is. Ilyenkor a szem korlátlanul használható fáradtság nélkül. Nyitva van és
nyugalomban, nincsenek ideges szemmozgások és bizonyos távolságon túl a szemtengely
párhuzamos. Más szóval semmilyen feszültség nem figyelhető meg. Ez a tény azonban nem ismert.
A tankönyvek azt állítják, hogy a jól látó szem is bizonyos izomfeszültség alatt áll, de én soha nem
láttam ilyen esetet. Az arc és a test összes izma is nyugalomban van jó látás esetén, és amikor a
nyugalmi állapot tartósan fennáll, nincsenek ráncok vagy sötét karikák a szem körül.

Az excentrikus fixáció (a központi beállítás felborulása) során a legtöbb esetben a szem gyorsan
elfárad, és a feszültség az arcon is megjelenik. A szemtükör kimutatja, hogy a szemgolyó össze-
vissza mozog, hol egyik oldalról a másikra, hol függőlegesen vagy máshogy. Ezek gyakran olyan
nagyok, mintha rendesen oldalra néznénk, néha meg a szemteke rezgéshez is hasonlítanak. A
szemhéjak rángásai is megfigyelhetők, vagy a nézés során vagy csak az egyik szemhéj
megérintésével, miközben a másik rendesen néz valamit a közel-, vagy a távolpontban. Ilyenkor a
szemtengelyek soha nem párhuzamosak, és az eltérés olyan mértékűvé válhat, hogy kancsalság
alakul ki. A kötőhártya, a szemhéjak széleinek pirossága, a szemek körüli ráncok, sötét karikák, a
könnyezés mind-mind a központi beállítás hiányát jelzik.

Az excentrikus fixáció maga is a szem feszültség egyik tünete, és minden olyan gyakorlat jó rá,
ami képes oldani ezt. Néhány esetben a páciens már attól meggyógyul, hogy a központi beállítás
szükségességét megértette. Ha megértette, rájön, hogy nem láthat valamit élesen, ha (valamelyik)
szeme nem közvetlenül néz rá arra, amit látni akar. Ha valahogy csökkenteni képes a félrenézést,
azt is megérti, hogy ha egy kis „i" betű tetejét nézi, természetes, hogy annak az alját látja
rosszabbul, vagy ha az aljára figyel, a betű teteje lesz halványabb. Így a betű tökéletesen fekete és
tiszta lesz. Először csak egy pillanatra jön be, aztán eltűnik. De fokozatosan, ha a páciens folytatja
a gyakorlatot, a központi beállítás szokássá válik.

A legtöbb páciens, amikor a nagy C alját nézi, a tetejét látja rosszabbul, de néhány esetben
nemcsak ez lehetetlen, hanem az is, hogy egyáltalán lássák magát a betűt bármilyen távolságból
is. Ilyen extrém esetben néha jelentős leleményességre van szükség, hogy bebizonyítsuk a
páciensnek, hogy nem azt látja a legélesebben, ahova néz. Aztán az is gond, hogy egy tárgyat
akkor lásson rosszul, amikor elnéz róla, és nem akkor, mikor közvetlenül rá néz. Egy vagy két erős

4
lámpa használata olyan 5 vagy 10 lábról sokszor segít. Amikor a páciens elnéz a fényről, képes
kevésbé fényesnek látni. Később a fekete betűt is rosszabbnak fogja látni, ha elnéz róla. Ez a
módszer a következő esetekben volt sikeres:

Egy páciens 3/200-as látással, - 3 lábról tudta csak elolvasni azt, amit a jó szemű 200 lábról is lát -
jobban látta a nagy C betűt, amikor néhány lábbal odébb egy külső pontra nézett, mint amikor
közvetlenül ránézett. Felhívtam a figyelmét, hogy ilyenkor a szem gyorsan kifárad, a látás gyengül.
Aztán egy fényes tárgyra irányítottuk a tekintetét, olyan 3 lábnyira oldalt a teszt kártyától, ami
olyan mértékben lekötötte a figyelmét, hogy kezdte a nagy betűt rosszabbul látni. Ezután
visszanézett a tesztkártyára és jobban látta azt is. Megmutattam neki, hogy 2 dolog lehetséges:
kinéz a tesztről és jobban látja a betűt, mint ahogy eddig, vagy kinéz és rosszabbul látja.
Fokozatosan megértette, hogy mindig rosszabbul kell látnia valamit, ha 3 lábnyira oldalra néz, mint
ahol a betű van. Legközelebb képes volt csökkenteni a távolságot 2 lábra, 1 lábra és 6 inchre, és
állandó javulással végül bejött neki a lényeg. Meg tudta csinálni később, hogy amikor a betű alját
nézi, a tetejét látta rosszabbul és fordítva. Gyakorlással odáig jutott, hogy a kisebb betűket is
képes volt látni ugyanígy és végül elolvasta a 10-es sort (az utolsót) 20 lábról. Majd ugyanígy
elolvasta az apró betűket először 12 inchről, majd 3 inchről. Ennek az egyszerű dolognak a
megértésével magától is képes volt jobban látni azt, ahova a szeme néz és a gyógyulása teljes
volt.

XII. Tenyerezés

A teljes ellazulás elérésének e könyvben leírt többféle útja tehát a fénytörési hibák javításának
többféle útját is jelentik. A legtöbb páciens az ellazulást legkönnyebben úgy éri el, ha szemeit
csukva tartja. Ez általában csökkenti a nézéshez önkéntelen társított feszültséget, így a látás
pillanatnyi, vagy tartósabb javulása jön létre, amit a legtöbb páciens úgy ér el, hogy lecsukja a
szemeit, és így tartva pihenteti néhány percig, vagy tovább. Majd csak egy pillanatra a Snellen-
teszt táblára néz, újra visszacsukja szemeit és felváltva ismételgeti ezt. A bevillanó éles látás
pusztán ezzel a lazító gyakorlattal nagyon hamar elérhető. Van, akinek szinte tökéletes látása lesz
ideiglenesen, és néha a tartós gyógyulást is el lehet érni, akár egy óra alatt.

A zárt szemhéjakon keresztül egy kevés fény áthatol, ezért nagyobb mértékű lazulás érhető el
(néhány esettől eltekintve), ha ezt is kizárjuk. Helyezzük tenyerünket zárt szemeinkre (az ujjak a
homloknál keresztezik egymást) úgy, hogy a szemgolyókra ne gyakoroljunk nyomást. Ezt a
gyakorlatot "tenyerezésnek" neveztem el. Olyannyira hatásos a feszültség csökkentésében, hogy
akár ösztönösen alkalmazhatjuk, és a legtöbb eset jelentős lazulást, vagyis jobb látást ér el vele.

Lehetetlen a tökéletes feketeséget elképzelni (és látni), ha a látás nem tökéletes; csak jó látás
esetén tartható fent a tudat pihent állapota. Néhány páciens minden nehézség nélkül képes a
fekete színt képzeletben megközelíteni, és ezzel látását javítani, és megfordítva; a fekete szín
mélyülése egyben jelzi a látás élességének javulását is.

XIII. Az emlékezet

Amikor a tudat tökéletesen emlékszik valamilyen érzékszervi aktivitásra, tökéletes nyugalmi

állapotban is van. A látás is jó. Ha a szemek csukva vannak, és el vannak takarva - minden fény ki
van zárva - tökéletesen fekete mezőt látunk, semmi mást. Ha tökéletesen emlékszünk egy óra
ketyegésére, vagy egy szagra, vagy ízre, akkor a tudatunk is nyugalmi állapotban van, és csupán
feketeséget látunk csukott és letakart szemmel. Amennyiben például a tapintás felidézett érzése
ugyanolyan erős, mint a valóságban, ha egyéb fény nem jut a szemünkbe, csupán feketeséget
látunk . Ha ilyenkor tökéletesen emlékezni kellene egy zenerészletre, a feketeség nem változna.

A tudat, amikor a feketét jól vizualizálja, nincs jelen semmiféle stressz. A jó memória nem az
ellazulás eredménye, hanem fordítva. A tudat a feketeség látványát az ellazulás pillanatai alatt éli
át, és meg tudja tartani mindaddig, amíg az állapotot fent tudja tartani. Azt, hogy mindez hogyan
megy végbe, nem tudjuk teljesen megmagyarázni, ugyanúgy, ahogy sok más pszichológiai
jelenséget sem. Csak azt tudjuk, hogy bizonyos feltételek mellett, melyeket kedvezőnek
nevezhetünk, az ellazulás olyan mértékben lehetséges, hogy a feketeség felidézhető. Azáltal, hogy

5
a páciens kitartóan keresi ezeket a feltételeket, fokozatosan képes lesz arra, hogy növelje az
ellazulás fokát és időtartamát. Végül arra is képes lesz, hogy kedvezőtlen feltételek mellett is fent
tudja tartani ezt az állapotot.

Amikor a jó felidézési képesség automatikussá válik, az nem csupán a stressz oldást teszi
teljesebbé, hanem nagy segítséget ad más szellemi folyamatoknak is. A tudat, amikor minden
mást kizárva csupán egy dologra gondol, központi beállítást használ, és teljesítménye éppúgy
megnő, mint ahogy a látás hatékonyságát növeli a központi beállítás. Más szóval, a tudat akkor a
leghatékonyabb, amikor teljes nyugalomban van, illetve megfordítva, soha nincs nyugalomban,
hacsak nem képes egyetlen dologra emlékezni, minden mást kizárva. Amikor a tudat ebbe az
állapotba kerül, az emlékezőtehetség is javul.

XIV. A képzelet

Nagyrészt tudatunkkal látunk, és csak részben a szemeinkkel. A látás jelensége attól függ, hogyan
értelmezi az elme a retinára érkező jelet. Az, amit látunk, nem maga a jel, hanem annak sajátos
értelmezése. A méret, szín, alak és elhelyezkedés mind egyéni benyomás, mely a retinális kép
tudat általi értelmezésétől függ. A hold kisebb az égbolt közepén, mint a horizontnál, bár az optikai
szög ugyanaz, és a retinára kifejtett hatás is ugyanaz. A horizontnál az elme öntudatlanul
összehasonlítja a képet a környező tárgyak képével, míg az égbolt közepén nincs semmi, amivel
összehasonlíthatná.

Akinek jó a szeme, a memóriáját, vagy a képzeletét használja a látáshoz. Amikor a látás elromlik,
nemcsak maga a szemgolyó lesz hibás, hanem a memória és a képzelet is eltompul, helytelen
képet alkot a helytelen retinális jelről. Valójában a szellemi irányítás tompasága váltja ki a
fénytörési hibát. Amikor a szem nem pontosan fókuszál, a tudati munka nem pontos.

A képzeleten és a memórián sokan ugyanazt értik, pedig különböznek. A képzelet a memóriától

függ, mert valamit csak olyan részletességgel képzelhetünk el, amennyire emlékszünk rá. Nem
lehet elképzelni egy napnyugtát, ha nem láttál egyet sem. Ha pedig kék napot próbálsz elképzelni,
amit soha sem láttál, rövidlátást jelez a szemtükör. Sem a képzelet, sem a memória nem lehet
tökéletes, ha az elme nincs tökéletesen ellazult állapotban. Tehát amikor a képzelet és a memória
tökéletes, a látás is az. A képzelet, a memória és látás valójában átfedik egymást. Ha az egyik
tökéletes, mindegyik tökéletes, és ha az egyik hibás, a többi is az. Ha megpróbálsz elképzelni egy
betűt, látni fogod, de mintha a mellette lévők is élesek volnának. Ha így van, még nem lazultál el
teljesen, mert csak egy betűt lehet látni tökéletesen. Ha más betűket is látsz, még stressz van
jelen. Ha csak egy kis részletet nézel egy betű alján, azért lesz éles az egész betű, mert a tudat
nem fogja egy szomszédos homályos betűvel hasonlítgatni. Ez is bizonyíték arra, mint ahogy az
előző fejezetben is szó volt róla, hogy a látás tudatalatti. Volt , hogy a betegek tökéletesen el
tudták képzelni a betűt - amit a szemtükör is kimutatott - de ez nem tudatosult bennük. Gyakran
megtörténik, hogy a betű egy részének nézése elegendő a teljes betű élességéhez, de ez
automatikus, a páciens nem veszi észre.

Az olyan páciensek kezelése során, akik elhiszik, hogy a nézett betűket élesen el is tudják képzelni
anélkül, hogy akarnák a látást, vagy hasonlítgatni a látott betűt a képzeleti másával - ami mindig
visszahozza a feszültséget -, néha figyelemre méltó eredmények születnek. Néhány páciens
azonnal képes elolvasni a tesztlap utolsó sorában összes betűjét, ha sikerült tökéletesen feketének
és elkülönülten elképzelni egyetlen betűt. A többséget azonban annyira megzavarják a látott betűk
jelenléte, habár javult a látásuk a fejlesztett képzelet hatására,hogy rögtön elvesztik a képzeletbeli
mását. Teljesen más elképzelni egy betűt vagy többet, és más látni, ha nincs meg a tudat
irányítása.

6
XV. Mozgás és ingázás

Amikor a Snellen-teszttáblán az egyik betűről a másikra ugrik a szem, vagy akár egyetlen betű
egyik oldaláról a másikra, nemcsak a betű, hanem az egész sor és az egész teszttábla úgy tűnik,
mintha oldalirányban elmozdulna, mozogna. Ez az elmozdulás azonaban nem valós. A
szemmozgásoknak köszönhető, és a tárgy mindig a szem mozgásával ellentétes irányban mozog.
Ha egy betű felső részét nézünk, akkor a betű középpontja a látás vonala alá esik, így az lefelé
mozog.

A szem egy pontot a másodperc töredékénél hosszabb ideig nem képes nézni. Ha megpróbálja,
feszültség jön létre, és a látás romlik. Ezt azonnal észlelhetjük, ha kipróbáljuk és a betű apró
részletét élesen tartjuk huzamosabb ideig. Nem számít, hogy milyen jó a látásunk, el fog kenődni
hamarosan, vagy akár gyorsan el is tűnik. Néha ez az élesen tartás olyan erőfeszítés, hogy
fájdalmat okoz. Néhány kivételes esetben a pácienseknek úgy tűnhet, hogy képes a pontot
hosszabb ideig is megtartani, de ez csak a látszat. Valójában csak azért tűnik élesnek, mert a szem
még mindig mozog öntudatlanul, ami még mindig elég gyors ahhoz, hogy a tárgy képét
folyamatosnak, tehát élesnek lássák.

Az emberi szem és tudat erre a gyors mozgatásra erőltetés ill. feszültség nélkül csak akkor képes,
ha a szem mellett a tudat is nyugalomban van, így mindkettő maximális hatékonysággal működik.
Ha a szem bármilyen kitérést tesz ettől, ideiglenes fénytörési hibát okoz, de ha a mozgás kicsi, a
hiba elenyésző. A mikromozgatások általában annyira gyorsak, hogy a hiba nem tart elég sokáig
ahhoz, hogy a retinoszkóp (szemtükör) észlelje. Amikor a szem jól végzi mikromozgatásait, a
fénytörés hibája nem észlelhető. Minél gyorsabb a szem öntudatlan mozgatása, annál jobb a látás,
de ha tudatosan próbáljuk túl gyorsan mozgatni a szemünket, az feszültséget fog eredményezni.

A látás javításának egyik legjobb módszere a jó látással járó öntudatlan mozgatás utánzása és az
ezalatt végbemenő látszólagos elmozdulás észlelése volna. Akár tökéletes, akár hibás látásnál jót
tesz a tudatos mozgatás és lengetés. Nem csak a hibás látás javítható így, de az egészséges látás
is fejleszthető. Hibás látás esetén a mozgatás, ha megfelelően csinálják, hasonlóan pihenteti a
szemet, mint a tenyerezés, és mindig javítja és csökkenti a fénytörési hibákat.

Amikor a lengetés hatásos a közeli pontnál, a távolságot fokozatosan lehet növelni, amíg ugyanaz
létre nem jön 6 méterről is.

Ha a szemeket lecsukjuk, majd tenyerezéssel megpihentetjük, a mozgatás és lengetés gyakran

hatékonyabb. A pihentetést és a mozgatást felváltva végezve, a rendkívül gyengén látó egyének is
néhány hét alatt ideiglenes vagy állandó gyógyulást érhetnek el.

Akár képzelt, akár valós a lengetés , a páciensben tudatosul egyfajta ellazulás, mely az egész
testet átjárhatja ingázás közben. Az ingáztatást bármilyen tárggyal el tudjuk képzelni. A mozgást
bele lehet képzelni a test bármelyik részébe. Átvetíthető abba a székbe, amelyikben a páciens ül,
vagy bármire a szobában, vagy bármilyen emlékképre is. Az épület, a város, az egész világ
valójában úgy tűnhet, mintha mozogna. Amikor a páciensben tudatosul az egyetemes ingázás
érzése, nem emlékszik már, mivel kezdte a gyakorlatot. De amíg képes fenntartani a mozgást a
szem eredeti mozgásával ellentétes irányban, vagy a felidézett képen, az ellazult állapot
fennmarad. Ha az irányt megváltoztatja, stressz jön létre. Az egyetemes lengést csukott szemmel
könnyebb végezni, majd hamarosan képesek lesznek arra is, hogy nyitott szemmel tegyék
ugyanazt. Később, az ellazulás érzése lengetés nélkül, tudattalanul is bejön, de bármikor
produkálható, az ingázás puszta elképzelésével.

7
XVI. A hibás és a tökéletes látás illúziói

A hibás látásúnak különösen, de a jó szeműeknek is vannak illúziói. De amíg a tökéletesen látóké a

pihenés/relaxáció jelenlétét bizonyítja mindez, addig a hibás látás illúziói a feszültség/megerőltetés
jelenlétét. Néhány fénytörési hibás esetnél csak néhány illúzó van jelen, míg másoknál több, mert
az a feszültség, ami a fénytörési hibát létre hozta, nem ugyanaz, mint ami az illúziókért felel.

Hibás látásnál hamis a szín, a méret, de a tárgy helye és formája is. Olyan dolgokat is
odaképzelünk helytelenül, ami nincs is jelen és más egyébb furcsaságokat is láthatunk.

A szín illúziója

Amikor a beteg egy fekete betűre néz és szürkésnek, sárgának, barnának, kékesnek vagy
zölddesnek látja, akkor hamis képet idéz fel, illúziót lát, ezért lát rosszul. Ez a jelenség más, mint a
színvakság. Aki színvak, az permanensen nem képes két szín között különbséget tenni, általában a
kék és a zöld között... Azok viszont, akik a színeket nem tudják jól elképzelni, hamis színeket
látnak, de, de nem permanensen, hanem mindig mást és mást. Amikor a Snellen táblára néznek,
akkor a fekete betű hol szürkének tűnik, hol mintha sárga, kék vagy barna árnyéka lenne.
Néhányan a fekete betűket mindig pirosnak látják, másoknak csak néha tűnik annak. Bár minden
betű ugyanolyan színű, de néhányan míg a nagy betűket feketének, a kisebbeket már sárgának
vagy kékesnek látják. Általában a nagy betűk sötétebbnek tűnnek, míg a kicsik nem, legyen
bármilyen színű betűről is szó. Ugyanakkor van olyan is, hogy ugyanannál a betűnél különböző
színek jelennek meg . Míg egyik része feketés, a másik szürke vagy más színű. A fekete vagy más
színű pontok fehéresnek és a fehér vagy más színű pontok meg feketések.

A méret illúziója

A nagy betűk mérete hol kisebbnek, a kicsi meg nagyobbnak tűnhet a rossz látásnál. De lehet,
hogy míg az egyik eredeti méretű, addig a másik ugyanolyan távolságra lévő azonos méretű párja
kisebb. Vagy egy betű valós méretű a közel-, és a távolpontnál, míg csak fele akkora a közepes
távolságnál. Amikor valaki helyesen látja a betűt minden távolságról, akkor a látása tökéletes. Ha a
nagyság változó különböző távolságban, akkor a méret hamis illúziójáról beszélünk. Nagy
távolságoknál a méret megbecsülése még a jó látás esetén is lehet hibás. A csillagok pontoknak
tűnnek, mert a szem nem rendelkezik már tökéletes látással ilyen távolság esetén. Egy gyertya fél
mérföldről kisebbnek tűnik, mint közelebbről, de távcsővel nézve ugyanolyan lesz, mint a
közelebbinél. A látás fejlesztésével a méret megbecslése is pontosabb lesz.

A szemüveg ritkán teszi lehetővé, hogy olyan helyesen becsülje meg valaki a méretet, mint aki
tökéletes látású. A fénytörési hibák esetén ez a képesség nagyban változik még akkor is, ha két
ugyanolyan fénytörési hibával rendelkezőről van szó. Egy - 10 dioptriás szemüveggel ritkán tudja
az ember megbecsülni a helyes méretet. Egy másik ugyanilyen dioptriás csak fele vagy
harmadának látja a tárgyat, mint amekkora valójában. Ezek bizonyítják, hogy fénytörési hibák
esetén a méretet hibásan észleljük.

A hibás látás illúziójának okai

A hibás látás esetén minden hamis illúzió a tudatalatti megerőltetés/feszültség eredménye. Amikor
a hamis illúziók aktiválódnak, nagyon valószínű, hogy megjelenik látásunkban. Ez a feszültség fajta
más, mint ami a dioptriát okozza, sőt mindegyik hamis illúzió más és másféle feszültségből ered. A
szín hirtelen megváltozása nem változtatja meg szükségszerűen a tárgyak méretét vagy formáját,
vagy másféle hamis illúziót, és lehet, hogy jól látjuk a betű színét, vagy egy részének színét, ennek
ellenére nem ismerjük fel a betűt. A fekete betűk kékre, sárgára vagy más színűre változtatásához,
tudatalatti megerőltetésre van szükség, hogy emlékezzünk vagy elképzeljük a színeket, ugyanígy,
a forma megváltoztatásához is egy tudatalatti megerőltetésre van szükség, hogy lássuk a kérdéses
formát. Kis gyakorlattal bárki megtanulhatja a forma és a szín hamis illúziójának mesterséges
előállítását tudatos stressz okozással, ebből az következik, hogy a tudatalatti hamis illúzióknak is
így kell létrejönniük. És ha ezen a módon bármelyik illúzió jött létre, belátható, hogy egyben, a
központi beállítás lazul és fénytörési hiba jön létre.

8
Az a stressz, ami a polyopiat - több szellemkép látást - okozza, más, mint ami a szín, méret és
forma hamis illúzióját okozza. Néhány próbálkozás után a legtöbb páciens könnyen megtanulja
előidézni a polyopiát akarattal. A merev nézéssel vagy a kancsalítással, ha a feszültség, a dioptria
elég nagy, sokszor kettőt látunk akaratlagosan. Ha egy fényes pont vagy egy betű fölé nézünk, és
azt gondoljuk, hogy ott vannak a jelek és ugyanolyan élesek, mint az eredetiek, több betű és több
fénypont jelenik meg vízszintes irányban. Ha a stresszt elég naggyá növeljük, akár 12 szellemkép
is lesz. Ha oldalra nézünk kicsit, vagy bármilyen szögben az eredeti kép mellé, a szellemképek
vízszintesen, vagy bármelyik szögben megjeleníthetők.

Hogy a tárgyakat rossz helyen (is) lássuk, vagy akár a szó első betűjét az utolsónak, a központi
beállítás szokatlanul nagy gyengeségét kell mesterségesen előidézni.

A napba nézés után fekete vagy színes foltokat látunk, magát a napot is változó színűnek észleljük,
ami megint csak stressz miatt keletkezik. Amikor valaki képes már feszültség nélkül a napba nézni,
ezek a jelenségek azonnal eltűnnek.

XVII. A kedvezőtlen feltételek is javítják a látást

A szemhigiéniára vonatkozó elfogadott elképzelések szerint a szemeket védeni kell az olyan

(gyakran nagyon nehezen elkerülhető) hatásoktól, mint a vakító fények, mesterséges világítás,
rossz megvilágítási viszonyok, villódzás, apró betűk, olvasás mozgó járműveken vagy fekve stb.,
ami a legtöbb emberben „látásromlást okozó" hiedelemmel társul. A fenti tényezőket mindig is
károsnak tekintették, és könyvtárnyi irodalom született az állítólagos szörnyű hatásaikról. Ezek a
feltételezések homlokegyenest ellent mondanak az igazságnak. Ha a szemeket megfelelően
használjuk az ún. kedvezőtlen feltételek mellett, nem csak, hogy nem károsítják a látást, hanem
éppenséggel hasznukra válhat. Az ilyen körülmények ráadásul még nagyobb mértékű ellazulást is
teremtenek, mint a kedvező fényviszonyok. Az persze igaz, hogy a kérdéses feltételek némi
kényelmetlenséget okozhatnak először jó szeműeknél is. Egy alaposabb tanulmány kimutatta, hogy
a rosszul látók nál ez a kezdeti kellemetlenség fokozottabb, de a központi beállítás javulásával és
gyakorlásával, gyorsan hozzászoknak a rossz körülményekhez, sőt a látás hasznára válik minden.

A hirtelen fényingadozás kétségtelenül sok embernek kényelmetlenséget okoz, de közel sem

ártalmas. Sőt megfigyeléseim során jótékony hatását figyeltem meg. A jól látó szem pupillája nem
változik észrevehetően a megvilágítás ingadozásakor. A jól látókat az ilyen változások nem
zavarják. Egy páciensnél megfigyeltem, hogy kijött egy rosszul megvilágított szobából, közvetlenül
a napba nézett, majd visszament, felvett egy újságot, és azonnal olvasni tudta.

Amikor a szem nem lát jól, a pupilla általában összehúzódik a fényben, míg a sötétben kitágul, de
megfigyeltem olyat is, amikor a sötétben is egészen parányi volt. Ha az összehúzódás akár a fény
vagy sötétség hatására megy végbe, az oka mindkét esetben ugyanaz: a feszültség. A hibás
látásúaknál nagyobb problémát okoz a fény intenzitásának megváltozása. A tünet azonban mindig
ideiglenes, és ha a szem tartósan ki van téve az ún. „rossz" feltételeknek, az jó hatással van a
látásra.

Erre kitűnő gyakorlat a világosban és a rosszul megvilágított helyen történő olvasás váltogatása.
Vagy sötétségből világosba menni, és fordítva. A fény gyors és nagymértékű ingadozása, valamint
az ilyen hatásokon alapuló mozifilmek képei, hosszú távon jót tesznek a szemnek. Mindig azt
tanácsolom a pácienseknek, hogy menjenek moziba gyakran és gyakorolják a központi beállítást.
Hamarosan hozzászoknak a pislákoló fényhez, és később más fényhatások és tükröződések is
kevesebb gondot okoznak.

Ha meg akarod őrizni az éleslátásodat, akkor ne olvass mozgó járművön! - szól a figyelmeztetés. A
mai életvitel mellett, időnk jó részét kell mozgó járművekben tölteni. Sokunknak nem is jut idő
máshol olvasni, így hiába várjuk, hogy valaha is le fognak erről szokni. Szerencsére a tények nem
bizonyították az ártalomról szóló elméletet. Amikor a nézett tárgy akár kevésbé, akár gyorsabban

9
mozog, feszültség, látásromlás eleinte mindig jelentkezik, de csak ideiglenesen, és végül mindig
javulás lesz belőle.

Aki fényképészeti eljárássalkészült mikrobetűket tud olvasni, azonnal megszabadul a fájdalomtól és

más diszkomfort érzettől.. Azok, akik ilyen kicsi betűket nem tudnak olvasni, elég, ha csupán
nézegetik.

Bárki olvashat fekve, a szokásos feltételek mellett is, minden nehézség nélkül.

Tehát a látás szokatlan körülmények között jó szellemi tréning. A kedvezőtlen körülmény először
zavaró, de ha megszokjuk, a tudati kontntroll, és ebből kifolyólag a látás is javul. Azt tanácsolni,
hogy kedvezőtlen feltételek mellett ne használjuk a szemeket olyan, mintha azt mondanánk, hogy
az, aki néhány héten keresztül ágyban feküdt, és nehezére esik a séta, az tartózkodjon tőle.
Természetesen a fokozatosság mindkét esetben fontos.

A jó látás hét feltétele

1 - A tökélestes látás mindig megfigyelhető a jó szemben, de csak kedvező feltételek mellett.

2 - Központi fikszáció/beállítás: egy betű vagy egy betű részlete akkor a legélesebb, ha pont rá
nézünk.

3 - A szem mozgása: A szem gyorsan és folyasmatosan mozog a nézett részleten.

4 - Lengetés: ha a mozgás lassú, a betűk olyanok, mintha egyik oldalról a másikra, vagy más
irányban mozognak, mint egy inga.

5 - Tökéletes memória: a betűk színe, háttere, a nézett tárgy minden részlete tökéletesen,
folyamatosan a látással egy időben mint emlékkép is jelen van a tudatban.

6 - Jó képzelet: a betűk fehér részét fehérebbnek látjuk a valóságosnál, és a fekete rész feketéje
sem halványodhat a távolság, a megvilágítás, a méret és az alakjuk változása esetén.

7 - Jó látás esetén a szem és az elme tökéletesen relaxált állapotban van, amit mindig ki is lehet
mutatni.

Ha a hét alapelem közül az egyik tökéletes, mindegyik tökéletes.

XVIII. Optimumok és pesszimumok

A fénytörési hibák ellenére majdnem minden esetben van néhány tárgy, amelyeket teljesen élesen
is látnánk szemüveg nélkül, csak nem tudatosul bennünk Az ilyen körülmények esetén látottakat
„optimális"-oknak (optimum) neveztem el. Másrészt vannak olyan tárgyak, amelyeket még a jó
szeműek is mindig hibásan látnak. Azonnal fénytörési hiba keletkezik, amit a szemtükör is jelez. Az
ilyen esetben látott tárgyakat „pesszimum"-nak neveztem el. Egy tárgy attól függően válik
optimummá vagy pesszimummá, hogy milyen hatással van ránk és néhány esetben könnyen
bemutatható és megérthető az egész.

Sok gyereknél az anyuka arca optimum, egy idegen arc pesszimum. Egy varrónő például mindig be
tudta fűzni a tűbe a cérnát szemüveg nélkül, de feltette, ha gombot varrt, mert a gomblyukat nem
látta. Tanárként is dolgozott és a gyerekeket butának tartotta azért, mert nem tudtak különbséget
tenni a két fekete színárnyalat között. Ugyanakkor össze tudta párosítani a színeket emlékezetből,
anélkül hogy megnézte volna a mintát. De egy selyemszál vékonyságú fekete sort már nem tudott
elolvasni a minibetűkkel nyomtatott Biblia szövegében és nem volt képes elképzelni még egy

10
fekete pontot sem. Egy kádárműhelyben dolgozó alkalmazott, aki évekig selejtes hordók
kiválasztásával foglalkozott, amik elég gyorsan jöttek feléje ferde szögben, akkor is el tudta
végezni a munkáját, amikor látása máskülönben már meglehetősen rossz volt. Ugyanakkor
munkatársai, akik sokkal jobban látták a Snellen táblát, mint ő, képtelenek voltak kiválogatni a
hibás hordókat. A példák azt mutatják, hogy a megszokott tárgyak ismerős volta tette lehetővé,
hogy erőltetés nélkül nézzenek, vagyis anélkül, hogy megpróbálnák direkt látni azokat. A hordók a
kádárnak jelentkeztek optimumként, a tű foka, a selyem cérnaszál, a szövetek színárnyalatai a
varrónőnél voltak optimumok. Az ismeretlen tárgyak, mindig pesszimumként jelennek meg.

Más eseteknél semmivel nem magyarázható az a sajátosság, hogy mitől lesz valami pesszimum
vagy optimum. Nincs ésszerű magyarázat arra, hogy valami miért optimum az egyik szemnek és
miért nem az a másiknak. Vagy miért optimális egyszer egyik távolságból, máskor meg miért nem,
pedig ugyanonnan nézzük. Igy vagyunk ezzel a Snellen tábla betűivel is. Egy beteg, például, látta a
K betűt 40, 15 és 10 lábról, de más betűt nem látott abban a sorban, ugyanolyan távolságból,
habár a legtöbb páciens látna néhányat, már csak a betűk egyszerűbb rajzolata miatt is.

A pesszimumok is lehetnek épp úgy megmagyarázhatatlanok, akár az optimumok. A „V" betűnek

olyan egyszerűek a vonalai, hogy sok ember el tudja olvasni, holott más betűket nem látnak
ugyanabban a sorban. Néhányan nem ismerik fel semmilyen távolságból, habár más betűket
ugyanakkor el tudnak olvasni ugyanabban a szóban, vagy a Snellen táblán ugyanolyan méretű
betűknél. Néhányan, nemcsak nem ismerik fel a V betűt a szóban, sőt, el sem tudnak olvasni olyan
szavakat, amiben V betű van. A pesszimum miatt ilyenkor más tárgyak látása is gondot okoz. A
kérdéses tárgy, vagy betű csak bizonyos szituációban válik pesszimummá. Egy betű például
pesszimum lehet, ha egy sor, vagy mondat elején és végén van, míg olvasható, ha más helyütt
van. Amikor felhívoma a beteg figyelmét arra, hogy logikus volna, ha egy betű jól látszik egyik
helyen, akkor a másik helyen is jól kellene látni ugyanabból a távolságból, akkor a pesszimum sok
esetben megszűnik.

Egy pesszimum, vagy az optimum hol eltűnik, míg másszor megjelenik. Ez a fényerőtől és a
távolságtól is függ. Egy tárgy, ami pesszimum volt mérsékelt fényben, optimum lesz például
erősebbnél, de akár gyengébbnél is. Egy pesszimum 6 m-ről optimummá válik 9 m-ről, vagy 0,6
m-ről, és ami pesszimum, ha közvetlenül ránézünk, azt élesen fogjuk látni, mert épp optimunként
jelenik meg, ha a központi beállításon kívülre esik.

A legtöbb embernek a Snellen tábla pesszimum. Ha viszont tökéletesen látod a Snellen táblát,
akkor majdnem mindent optimumként látsz a világban. Azok, akik nem látják jól a betűket a teszt
táblán, sokszor probléma nélkül látják az ugyanolyan méretű és távolságban lévő tárgyakat.
Amikor a betűket hibásan, vagy egyáltalán nem látni, vagy ha a páciens nem a látás tudatával nézi
a nézni valót, a fénytörési hiba mélyül. Ha a beteg üres fehér papírt néz, nincs látásproblémája, de
ha a Snellen tábla alsó részét nézi, ahol annyira kicsik a betűk, hogy szinte olyan üresnek tűnik az
egész, mintha az üres fehér lapot nézné, akkor a fénytörési hiba mindig kimutatható. Ha a Snellen
táblán eltakarjuk a számára még látható betűket, az eredmény ugyanaz. Röviden, akkor beszélünk
pesszimumról, ha a páciens nincs tudatában annak, hogy ránézett valamire. Ez a jelenség nagyon
általános. Amikor a teszt táblát nem központi beállítással nézzük, akkor gyengül általában a
központi beállításon belülre eső terület élessége is, mert nem oda figyelünk.

Például, amikor egy páciens zöld tapétára néz messzebbről és olyan jól látja, mintha közelről
nézné, nincs gond. De ha olyan Snellen táblát helyezünk a nézett tapétarész mellé, melyen a
betűket nem nagyon, vagy egyáltalán nem látja az illető, a retinoszkóp fénytörési hibát fog
mutatni. Amikor a látás javul és a „pesszimum - betűk" száma csökken, az „optimum betűk" száma
egyre nő, míg végül a teljes tábla optimummá válik.

A pesszimum, hasonlóan az optimumhoz, a tudat terméke. A pesszimum egy olyan valami, ami
összeköttetésben van a látni akarás erőltetésével, a rossz nézési szokásainkkal, azaz a
feszültséggel, a megerőltetéssel. Az optimum pedig olyasfajta valami, aminél nincs jelen ilyen
függőség. Ezeket nem a fénytörési hiba hozza létre, hanem épp ellenkezőleg, ez okozza a
fénytörési hibákat. Amikor a feszültség csökken, megszűnik, csökken a pesszimum és optimummá
válik.

11
XX. A (presbyopia) olvasószemüvegesség oka és gyógyítása

A civilizált körülmények között élő embereknél a szem alkalmazkodó képessége fokozatosan

csökken, a legtöbb esetben, 60 vagy 70 éves korig teljesen elvesztik. Arról, hogy vajon ugyanez
történik-e a primitív társadalmak szintjén élő mai embereknél, nagyon kevés információ áll
rendelkezésre. Donders kutatásai szerint az akkomodáció képessége kicsit gyorsabban csökken
azoknál, akik sokat használják szemüket közelre, míg a mezőgazdasági munkásoknál,
tengerészeknél és azokban a szakmákban, akik főleg távoli látásukat használják, nem annyira.
Roosa és mások kutatásai szerint pont az ellenkező igaz. Tény, hogy azoknál, akik analfabéták, a
kortól függetlenül, kimutatható egy kis látáshiba amikor nyomtatott szöveget néznek, de ha nem
szöveget, néznek ugyanolyan távolságban, a látás tökéletes. Attól, hogy az emberek 45 vagy 50
éves korukban már nem tudnak szöveget olvasni, nem bizonyított, hogy az akkomodációs
képesség csökkent volna. Mert mindegy, hogy fiatal írástudatan, vagy olvasni tudóról van szó,
mindig kialakul egy kis, muló látáshiba, ha valakinek ismeretlen az, amit néz. Igy az olvasni tudó
is, amikor először olvas újszerű, szokatlan, óangol, görög vagy kínai szöveget, szintén fénytörési
hiba lép fel.

Amikor az akkomodásciós képesség annyira lecsökken, hogy nehézkessé válik az olvasás és az

írás, -ezt nevezzük presbyopiának vagy öregkori látásnak-. A tünetet úgy fogadja el mind az
általános, mind a tudományos gondolkodás, mint az idős kor elkerülhetetlen kényelmetlenségeinek
egyikét. A Presbyopia - Donders szerint - a tökéletes látású, - emmetróp-szem minőségi változása
ez idős korban. De Schweinitz „a korosodás normális eredményének" nevezi, Fuchs szerint „egy
fiziológiai folyamatról beszélünk, amin minden szem keresztülmegy". Roosa egy változásról beszél,
ami „végül is hatással van minden szemre".

Az akkomodációs képességnek az évek előrehaladásával történő csökkenését általában a

szemlencse megkeményedésének tulajdonítják. Úgy gondolják, hogy egyre nő a keményedés a
későbbi évek során, a lencse ellaposodik, a fénytörési index csökken, a felfüggesztő ciliaris izmok
gyengülnek és sorvadnak a legtöbb esetben. Mindezt táblázatokba foglalták, amiből előre
kiszámítható a történés. Ezek szerint meg tudják mondani szemvizsgálat nélkül, hogy milyen
szemüveg kell és ellenkezőleg..., a kor alapján meg lehet állapitani a dioptriát kis eltéréssekkel.
Ilyen alapon többen megszerkesztették a "kor és a dioptira összefüggési táblázatát", de olyanok is
vannak, mint a " Szembetegségek rendszere" táblázat. Az alábbiban az első oszlopban az életkor, a
másodikban a szemlencse akkomodásciós képessége szerepel dioptriában, míg a harmadikban egy
emmetróp (normál) szem közel nézési pontja inch-ben.

Kor Dioptria Inch

10 14 2.81

15 12 3.28

20 10 3.94

25 8.5 4.63

30 7 5.63

35 5.5 7.16

40 4.5 8.75

45 3.5 11.25

50 2.5 15.75

55 1.5 26.25

12
60 0.75 52.49

65 0.25 157.48

70 0

A lehangoló számok azt mondanák, hogy 30 évesen az emberek eredtei akkomodációs

képességének nem kevesebb, mint fele elvész, míg 40 évesen már a 2/3-a , és 60 éves korra
gyakorlatilag nem létezne.

Sokan vannak, akik nem illenek bele a táblázatba. Sok 40 éves el tudja olvasni az apró betűket 4
inch távolságból, habár ők a táblázat szerint már el kellett, hogy veszítsék ezt a képességet
röviddel 20 éves koruk után. Még nagyobb a kontraszt, ha tudjuk, hogy vannak olyan emberek,
akik elutasítók, az olvasó-szemüveges kort illetően. Oliver Wendell Holmes megemlít egyet "Az
autoikrata reggelijé"-ban („The Autocrat of the Breakfast Table"-ben).

Amikor a szem nyugalmi állapotban van, párhuzamos sugarakat fókuszál a retinára, emmetróp,
vagy normál szemről beszélünk.

Él New York-ban egy idős úr, aki észlelve, hogy romlik a látása, azonnal gyakorolni kezdett a
legapróbb betűkkel. És most ez az idős úr a legcsodálatosabb tetteket viszi véghez a tollával,
megmutatva, hogy a szeme egy pár mikroszkóp.

Vannak, akik visszaszerzik tökéletes közeli látásukat, 10, 15 éével annak elvesztése után, és
vannak olyanok, akik amíg néhány tárgyat nézve presbyopok , más tárgyakat nézve újra tökélete a
látásuk. Sok varrónő például szabad szemmel befűzi a cérnát a tűbe és retinoszkóppal kimutatható,
hogy ők helyesen fókuszálnak a szemükkel, de képtelenek olvasni vagy írni szemüveg nélkül.

Megfigyeltem az utóbb említett eseteket, és másoknak is ismert a szemészek tapasztalata. Az

ember hallja szemész egyesületek találkozóján, beszámolnak az orvosi újságokban, de ilyen a
tekintély ereje. Amikor könyvírásra kerül sor, vagy nem akarnak tudomást venni róla vagy
helyesbítenek és minden új tanulmány, ami a nyomdából kijön, ismétli a régi babonát, hogy a
presbyopia „a növekvő kor normális következménye". ...

Az igazság a presbyopiáról az, hogy nem „a növekvő kor normális következménye", hanem
megelőzhető és gyógyítható. Nem a lencse megkeményedése okozza, hanem a megerőltetés, hogy
lássunk a közeli pontban. Nem szükséges összekapcsolni a korral. Néhány esetben 10 éves korban
megtörténik, míg másoknál egyáltalán nem történik meg, habár az illető már rég a presbyopnak
nevezett korban él. Igaz, hogy a lencse megkeményedik a kor előrehaladtával, éppügy, mint ahogy
a csontok megkeményednek és a bőr szerkezete megváltozik, de mivel a lencse nem vesz részt az
akkomodációban, ez a tény lényegtelen, és míg néhány esetben a lencse laposabbá válik, vagy
veszít a fénytörési képességéből a kor előrehaladtával, megfigyelhető, hogy tökéletesen tiszta
marad változatlan formában 90 évesen is. Mivel a sugárizom nem vesz részt az akkomodációban,
ezért gyengesége, vagy sorvadása semmivel sem járul hozzá az akkomodációs képesség
csökkenéséhez. A presbyopia egyszerűen a hypermetropia egy formája, amelyben a látás a közeli
pontnál különösen érintett, és a távolra látás, ellentétben azzal, amit hiszünk, mindig csökkent. A
két állapot közötti különbség nem mindig egyértelmű. Egy hypermetrop személy lehet, hogy el
tudja olvasni a nyomtatott betűket, lehet, hogy nem, és egy személy a presbyop korban lehet,
hogy elolvassa azt látszólag nehézség nélkül és mégis hibás a látása távolra. Mindkét állapotban a
látás mindkét pontban csökkent, habár a páciens nincs ennek tudatában.

Amikor a szemeket megerőltetjük, hogy lássunk a közeli pontnál, a fókusz mindig távolabbra
tolódik, mint előtte volt, egyik vagy mindegyik meridiánban, és az egyidejű retinoszkópia
segítségével mindig kimutatható, hogy amikor egy presbyop személy megpróbál nyomtatott betűt
olvasni és nem sikerül, a fókusz mindig távolabb tolódik, mint ahogy a próbálkozás előtt volt,
jelezve, hogy a sikertelenséget a megerőltetés okozta. Még egy ilyen erőfeszítésre való gondolás is
feszültséget fog előidézni, így a fénytörés megváltozik és fájdalom, kényelmetlenség és fáradtság
alakul ki, mielőtt a nyomtatott betűre néznénk. Továbbá, amikor egy presbyop személy pihenteti a
szemeit, azok becsukásával vagy tenyerezéssel, mindig képessé válik néhány pillanatra, hogy
elolvassa a nyomtatott betűt 6 inch távolságból. Ismét jelezve, hogy a korábbi sikertelensége nem
a szemének a hibája volt, hanem a megerőltetéstől, hogy lássa. Amikor a megerőltetést állandóan

13
csökkentjük, akkor a presbyopia állandóan meggyógyul és ez történt nem kevés, hanem sok
esetben és minden korban, 60, 70 vagy 80.

Az első páciens, akit meggyógyítottam a presbyopiából, az saját magam voltam. Bemutattam

kísérleti eszközökkel állatok szemén, hogy a lencse nem vesz részt az akkomodációban. Tudtam,
hogy a presbyopia gyógyítható és rájöttem, hogy nem várhatom a forradalmi következtetés
nagyon általános elfogadását. Megértettem, hogy addig, ameddig hordom a szemüveget,
feltételezhető a lencse akkomodációs képességének csökkenése. Én akkor a presbyopia legnagyobb
fokától szenvedtem. Nem volt akkomodációs képességem és egy egész szemüveg készletre volt
szükségem, mert az egyik szemüveggel például, ami lehetővé tette, hogy olvasni tudjam a
nyomtatott betűt 13 inch távolságból, nem tudtam olvasni 12 vagy 14 inch távolságból. A
retinoszkóp mutatta, hogy amikor megpróbáltam nézni valamit a közeli pontnál szemüveg nélkül, a
szemeim távolba fókuszáltak és amikor a távolba próbáltam nézni, akkor a közeli pontra
fókuszáltak. Az én problémám akkor az volt, hogy megtaláljam a módját ezen állapot
megváltoztatásának és rávegyem a szemeimet, hogy arra a pontra fókuszáljanak, ahova én
szeretnék látni az adott pillanatban. Több szemésszel beszéltem, de az én nyelvem olyan volt
nekik, mint Szent Pálnak a görög, vagyis ostobaság. „A lencséid olyan kemények, mint a kő" -
mondták. „Nincs senki, aki bármit tudna tenni." Aztán elmentem egy idegorvoshoz. Ő alkalmazta
rajtam a retinoszkópot, és megerősítette az én megfigyelésemet, az akkomodációm különleges
ellentmondásosságát, de nem volt ötlete, hogy mit lehetne tenni vele. Beszélne néhány
kollégájával - mondta, és megkért, hogy jöjjek vissza egy hónap múlva, amit megtettem. Azt
mondta, hogy arra a következtetésre jutott, hogy csak egy ember van, aki meg tud gyógyítani
engem és ez Dr. William H. Bates New Yorkból.
„Miért mondod ezt?" -kérdeztem.
„Mert Te vagy az egyedüli ember, aki úgy tűnik, hogy tudja ezt:" - válaszolta.

Így saját eszközeimre támaszkodva, elég szerencsés voltam és találtam egy nem orvos urat, aki
hajlandó volt segíteni nekem. Könnyedén használta a retinoszkópot sok hosszú és unalmas órán
keresztül, amíg tanulmányoztam a saját esetemet és megpróbáltam megtalálni az akkomodálás
módját, amikor olvasni akartam, és amikor a távolban akartam látni valamit. Egy nap, mialatt egy
képet néztem a Gibraltar Szikláról, ami a falon lógott, megfigyeltem néhány fekete foltot rajta.
Elképzeltem, hogy ezek a foltok barlangok bejáratai, és hogy emberek mozognak a barlangokban.
Amikor ezt tettem, a szemeim olvasótávolságba fókuszáltak. Aztán néztem ugyanazt a képet
olvasótávolságból, még mindig azt képzelve, hogy a foltok barlangok emberekkel bennük. A
retinoszkóp azt mutatta, hogy akkomodáltam, és el tudtam olvasni a feliratot a kép mellett.
Ideiglenesen meggyógyultam a képzeletem segítségével. Később felfedeztem, hogy amikor
feketének képzelem el a betűket, feketének tudom látni azokat és amikor feketének látom, akkor
fel tudom ismerni a formájukat. A fejlődésem ezután nem volt gyorsnak nevezhető. 6 hónapig
tartott, mire olvasni tudtam az újságot kényelmesen és egy év, mire elértem a jelenlegi 14 inches
akkomodációs terjedelmet, 4-18 inch. De a tapasztalat rendkívül értékes volt.

Szerencsére a pácienseknek ritkán tart olyan sokáig meggyógyítani más embereket, mint ez nálam
szokott történni. Néhány esetben teljes és tartós gyógyulás történt néhány perc alatt. Miért, nem
tudom. Soha nem leszek elégedett, amíg rá nem jövök. Egy páciens, aki presbyopiára/olvasó-
szemüvegesség hordott szemüveget már 20 éve, kevesebb, mint 15 perc alatt teljesen
meggyógyult képzelete segitségével.

Amikor megkértem, hogy olvassa el a 4 pontos nagyságú betűket, azt mondta, nem tudja, mert a
betűk szürkék mind. Emlékeztettem, hogy a betűket fekete nyomdafestékkel nyomják, és, hogy
semmi sem feketébb annál. Megkérdeztem, látott-e valaha nyomdafestéket. Azt válaszolta, hogy
látott. Emlékszel milyen fekete volt? Igen. Elhiszed, hogy ezek a betűk is ugyanolyan feketék, mint
a ny. festék, amire emlékezni kell? Elhitte, rágondolt, és akkor elolvasta a betűket . Mivel a javulás
ilyen hihetetlenül gyors és tartós volt, azt mondta, hogy hipnotizáltam.

Egy másik esetben egy 10 éve presbyop gyógyult meg ugyanilyen gyorsan. Amikor emlékeztettem,
hogy a betűk, amiket nem tud elolvasni, feketék, azt válaszolta, hogy tudja, de szürkének tűnnek.

„Ha tudod, hogy feketék és mégis szürkének látod" - mondtam - „akkor szürkének is képzeled
tudat alatt. Képzeld el, hogy feketének képzeled. Meg tudod tenni?"
„Igen" - mondta."El tudom képzelni, hogy feketék", és akkor elkezdte olvasni a betűket.

14
Ezek a rendkívül gyors gyógyulások ritkák. 10 esetből 9 -nél sokkal lassabb, és igénybe kell venni a
relaxációs módszerek/gyakorlatok mindegyikét. A presbyopia/olvasószemü nehezebb eseteiben a
páciensek gyakran látnak még szín, méret, forma eltéréseket és szellemképeket is a minibetűk
mellett, ugyanúgy, mint a hypermetrop, asztigmiás és a myopiás betegek, akik megpróbálják
olvasgatni a betűket a messzebb kirakott teszt táblán. Nem tudnak elképzelni még egy olyan
egyszerű dolgot sem, mint egy kis fekete pont, ha megpróbálnak olvasni, de ugyanakkor
tökéletesen képesek emlékezni, ha nem eröltetik a látást, v. olvasást. A látásuk egy bizonyos
távolságra sokszor nagyon rossz, de mindig hibás, habár úgy tudják, hogy tökéles. Ugyanígy más
fénytörési hiba esetén. Pd. a távoli látás fejlesztése fejleszti a közeli látást is. Tekintet nélkül a
komplikáció fokára a páciens korára, valamennyi javulás mindig történik. Ha a gyakorlást tartósan
végzik, a páciens meggyógyul.

Az az elképzelés, hogy a presbyopia „az előrehaladott kor természetes következménye" sok

értelmetlen"látáshibáért" felelős . Amikor az emberek, akik elérték az olvasószemüveges kort, és
már rosszul olvasnak, általában azonnal vesznek, vagy feliratnak egy szemüveget. Néhány esetben
tényleg fénytörési hiba van jelen, de sokaknál mindez ideiglenes. Nem is gondolnának rosszra, ha
fiatalabbak volnának, és minden probléma magától elmúlna, ha a Természetre hagynák a dolgot.

De ha egyszer már felvettük a szemüveget, az esetek túlnyomó többségében maga a szemüveg

létrehozza azt az állapotot, amire tervezték a szemüveget..., hogy rontsa, vagy ha már tényleges a
gond, akkor rosszabbá tegye, néha nagyon gyorsan a látást, ahogy minden szemész tapsztalja.
Már pár hét alatt a páciensek úgy találják, ahogy azt az „Amit a szemüveg tesz velünk" fejezetben
említettem, hogy az olyan nagy betűket sem látják segédeszköz nélkül , amiket simán elolvastak,
mielőtt szemüveget kaptak volna. 5-10 év alatt a szem akkomodációs képessége annyira lecsökken
a szemüveg miatt, hogy ha a beteg nem lesz szürke-, vagy zöldhályogos, vagy nem lesz
retinagyulladása, igazán szerencsésnek mondhatja magát.

A szemek olykor elutasítják, hogy mesterséges feltételeket szabjanak nekik. Akár megdöbbentő
tudatalatti harcot is folytathatnak hosszú időn keresztül. Egy 70 éves hölgy, aki 20 évig hordott
szemüveget, még mindig el tudta olvasni a 4 pontos nagyságú betűket közelre és tökéletes látása
volt messzire is szemüveg nélkül. Azt mondta, hogy a szemüveg elfárasztja és elhomályosítja
látását, de ragaszkodott hozzá, bár folytonosan érezte a csábitást arra, hogy letegye. Nem tette le,
mert azt mondták, hogy szükséges.

Ha azok, akik úgy érzik, hogy olvasószemüveg kellene, vagy akik elérték az ún. presbyop kort, a
szemüveg helyett inkább a Dr. Holmes által már említett úr példáját kellene követni és a legapróbb
betűk olvasásával gyakorolnáni. Hamar úgy találnák, hogy az akkomodációs képesség
csökkenésére vonatkozó "törvényszerűség", miszerint az „az idős kor természetes
következménye", fokozatosan természetes halállal halna meg.

XXIV. Otthoni kezelés

Nem mindig sikerül hozzáértő orvost találni. Könyvemben egészen újszerű kezelési módszert
mutattam be, nem biztos, hogy van a környéken olyan orvos, aki alkalmazza és nem minden
páciens engedhet meg magának egy hosszú és költséges utazást, hogy kezeltesse magát.
Szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy a hibás látást igen is lehet javítani segédeszköz, orvos,
vagy mások segítsége nélkül. Nem szükséges, hogy mindent megértsenek, amit könyvemben
írtam, vagy más könyvekben olvastak. Elegendő a következő néhány egyszerű gyakorlat.

Helyezzen el egy Snellen teszt táblát a falra 1, 1,5 vagy 3 m távolságban és szenteljen naponta fél
percet vagy többet arra, hogy olvasgassa azokat a legkisebb betűket, amit még lát. Mindkét
szemmel külön-külön, a másik szemet tenyérrel eltakarva úgy, hogy ne érintsük meg a
szemgolyót. Vezessük a látás fejlődését időrendben. A legegyszerűbb a szemészek által is használt
módszer, akik egy törttel jelölik a látásélességet. A számlálóba írjuk azt a távolságot, ahonnan a
betűket olvassuk, a nevezőben az a távolság szerepel, ahonnan a betűt jó látás esetén kéne látni,
ami a hivatalos táblák szélén fel van tüntetve. Így a 10/200-as látás azt jelenti, hogy a nagy C, ami
200 lábról is olvasható jó szemmel, csak 10 láb távolságból képes az illető elolvasni. A 20/10-es

15
látás pedig azt, hogy sasszemű, mert kétszer jobban látja a táblát, mint a tökéletes szem, amit el
lehet érni, ha valaki gyakorolja a módszeremet.

Talán még jobb, ha úgy teszteljük a látást, hogy összehasonlítjuk a betű feketeségét a közel és a
távol pontunknál, gyenge és jó fényben. Tökéletes látás esetén a betű feketesége nem halványul a
fényerő vagy a távolság növelésével. Ugyanolyan fekete mind a távol-, mind a közel pontnál, és
ugyanolyan fekete gyenge fényben, mint jó fényviszonyok között. Ha nem ugyanolyan a fekete
valamelyiknél, akkor tudod, hogy látásod nem tökéletes.

A fenti módszerrel 3-6 hónap, 1 év alatt meggyógyult a 12 év alatti gyerekek látása, ha nem volt
szemüveges. A felnőtteknél, akik soha nem hordtak szemüveget, nagyon rövid idő alatt használtak
a gyakorlatok. Sima esetben 3-6 hónap alatt meggyógyulhatnak. Azoknak a gyerekeknek vagy
felnőtteknek, akik már szemüvegesek voltak, amikor elkezdték, nehezebb csökkenteni a tüneteket,
sokat kell gyakorolni azokat a relaxációs eljárásokat, amelyeket a többi fejezetben leírtam.

A szemüveget teljesen félre kell tenni. Nincs olyan, hogy egyszer hordom, egyszer nem, ha a teljes
gyógyulás a cél. Ne próbálkozzunk a gyengébb szemüveggel, és ne hordjuk szükséghelyzetekben
sem. Azok, akik nem tudják ezeket betartani, nem valószínű, hogy meg fogják magukat
gyógyítani.

Azok a gyerekek és felnőttek, akik szemüvegesek voltak, napi 1 órát vagy többet kellene, hogy
gyakoroljanak csak a teszttáblával és idejük többi részében más gyakorlatokat is kell végezni. Két
egyforma tesztkártyára van szükségük, egyiket a közel pontunknál használjuk, ahol a legjobban
olvasható a betű szemüveg nélkül, a másikat pedig 3 vagy 6 m-nél. A páciens úgy fogja találni,
hogy a közeli kártyáról leolvasott éles betű öntudatlan emléke segíti meglátnii annak a távoli táblán
lévő párját.

Ha nem tudsz beszerezni ilyen tesztkártyát, készíts magadnak úgy, hogy fekete betűket festesz
egy fehér kártonra vagy egy darab fehér papírra. A betűk mérete fentről lefele: 3,5 hüvelyk, 1,75
hüvelyk, 1,25 hüvelyk, 7/8 hüvelyk, 11/16 hüvelyk, 0,5 hüvelyk, 3/8 hüvelyk, 0,25 hüvelyk, 3/16
hüvelyk (1 hüvelyk=2,54 cm).

Nagy előny, ha a páciensnek jól látó személyek segítenek. Azok, akiknek látásproblémája nagyon
makacs, nagyon nehéznek találják, vagy lehetetlennek, hogy segítő "tanár" nélkül meggyógyítsák
magukat. Ha valaki vállalja a tanár szerepét, javaslom, hogy fejlessze tovább saját tökéletes
látását a könyvben található módszerekkel. Ha a látása egészséges, azaz 10/10-es, akkor 20/10-
esre kellene fejlesztenie, vagy még élesebbre. Ha a mini szöveget 30 cm távolságról olvassa, akkor
idővel még közelebbről is fogja látni; 15 vagy akár 8 cm-ről.

Ha a szülök meg szeretnék őrizni, vagy tovább akarják fejleszteni gyermekeik tökéletes látását,
bátorítani kell őket, hogy minden nap gyakoroljanak a Snellen teszt táblával. Minden családban
lehetne egy Snellen tábla, és ha helyesen használják, akkor nemcsak megelőzik a rövidlátás
kialakulását és a többi fénytörési hibát, hanem extra látásfejlődést is el lehet érni. Továbbá nagy
segitséget ad minden egyéb, nem látással kapcsolatos fáradtság, idegi kimerülés esetén. A
szülőknek saját látásukat is javítani kellene, hogy a gyermekeik ne utánozhassák a rossz nézési
szokásaikat, a feszültségek levezetésére alkalmazott rossz módszereiket. Elég volna megtanulni a
központi beállítás fenntartásának alapelveit, hogy megkönnyítsék a fájdalmak, és más stresszes
helyzet levezetését. Sőt; hogy megelőzzék azokat. A szülők könnyen meg tudják tanítani mindezt a
gyerekeiknek. A praktikákkal nemcsak a test kisebb problémáit lehet meggyógyítani, hanem az
egészség megőrzésünkért is sokat tehetünk.

16
XXVII. A rövidlátás és más fénytörési hiba megelőzése és gyógyítása az iskolában: egy
sikeres módsze

Semmit sem láthatsz tökéletesen, hacsak nem láttad azt korábban. Amikor a szem egy ismeretlen
tárgyat néz, mindig többé vagy kevésbé "megerőlteti magát", hogy megnézze, így fénytörési hiba
alakul ki. Amikor a gyerekek ismeretlen írást vagy ábrát néznek a táblán, messzebb lévő
térképeket, táblázatokat, vagy képeket, a retinoszkóp mindig azt mutatja, hogy rövidlátás alakul
ki, annak ellenére, hogy a látásuk egyébként jó. Ugyanez történik, amikor felnőttek néznek
ismeretlen tárgyakat a távolban. De amikor a szem egy ismerős dologra néz, a helyzet egészen
más. Nem csak megerőltetés nélkül néz ilyenkor, de innen átnéz egy ismeretlen tárgyra, nem
alakul ki olyan mértékű megeröltetés, mint a fenti esetben.

Ez a tény felhasználható a szellemi túlterhelés legyőzésére, mert a gyerekek igen csak ki vannak
téve ilyennek a modern oktatási rendszerben. Lehetetlen tökéletesen látni valamit, amikor a tudat
terhelésnek érez egy feladatot. De ha a gyerekek képessé válnak arra, hogy igy ellazuljanak
ismerős tárgy nézése esetén, akkor meg lehet nekik tanítani, néha hihetetlenül rövid idő alatt,
hogy megtartsák az ellazult állapotot akkor is, amikor ismeretlen tárgyakat néznek.

Ezt akkor figyeltem meg, amikor 1500 iskolás gyerek szemét vizsgáltam meg. Sok esetben, amikor
a gyerekek nem tudták végig olvasni a Snellen táblát, elolvastattam velük másodszor vagy
harmadszor. Igy gyakran megtörtént, hogy végül az egész táblát tökéletes látással tudták
elolvasni. A következtetésem tehát az, hogy a látást javította a Snellen tábla olvasgatása. Egyik
osztályban találtam egy fiút, aki először nagyon rövidlátónak mutatkozott, de aztán egy kis
bátorítássalaz összes betűt eolvasta. A tanárnő kérdezett a fiú látásáról, mert ő is úgy tudta, hogy
a gyerek nagyon „rövidlátó". Amikor mondtam, hogy a látása tökéletes, nem hitt a fülének. Arra
gondolt, hogy a fiú kívülről megtanulta a betűket vagy egy másik gyerek súgott neki. Ugyanis a
tanuló eddig nem látta az írást meg az ábrákat a táblán, nem látta a térképeket, és a táblázatokat
sem a falon, és nem ismert meg senkit az utcán. A tanárnő megkért, hogy teszteljem újra a fiú
látását, amit megtettem, nagyon alaposan, a tanárnő jelenlétében. A hiba forrásokat, amit a
tanárnő jól ismert, kiküszöböltük. A fiú újra elolvasta az összes betűt a táblán. Aztán a tanárnő
tesztelte a fiú látását. Szavakat és ábrákat rajzolt a táblára és kérte, hogy olvassa el. A fiú
hibátlanul megtette. Aztán megint írt a táblára, amit a fiú ugyanolyan jól elolvasott. Végül arra
kérte, hogy mondja meg, hogy hány óra van azon az órán, ami 25 láb távolságban volt. A válasz
szintén helyes volt. A helyzet szinte drámaian hatott Mindkét tanár és a gyerekek is rendkívül
érdeklődőek lettek. 3 másik hasonló esetet is találtunk az osztályban. Távoli látásuk nagyon rossz
volt, de rendbe jött néhány perc alatt. Nem meglepő, hogy a szemléltetés hatására a tanár kérte,
hogy legyen egy állandó Snellen tábla kitéve az osztályban. Megmondtuk a gyerekeknek, hogy
olvassák el napontaa azokat a legkisebb betűket, amit még látnak helyükről mindkét szemmel
együtt és külön-külön is, miközben a másikat eltakarják tenyerükkel úgy, hogy ne nyomják meg a
szemgolyót. Akiknek a látása rossz volt, megkérték, hogy többször olvassák el a táblát napi
rendszerességgel.

Kiderült, hogy a gyakorlatok fejlesztették a látást, látták újra a táblát, nem fájt annyit a fejük a
szem eröltetésétől és minden más kényelmetlenség megszűnt, ami a rossz látásnak volt betudható.

Egy 6 és 8 év közötti gyerekekből álló 40 fős osztályban 30 gyereknek volt jó a látása az

ellenőrzéskor. A többiek később gyógyultak meg a tanár felügyelete alatt a Snellen táblával való
gyakorlás során. Ez a tanár 15 éven keresztül minden iskolakezdéskor feljegyezte a látási adatokat
és az összes gyerek látta a táblát a helyéről. De év végén mindenki arról panaszkodott, hogy már
nem látja annyira, aki 10 lábnál nagyobb távolságban ült. Ez a tanár, miután megtanulta az
ismerős betűk látásjavító hatását, kapott egy Snellen táblát és kérte a gyerekeket, hogy olvassák
el a helyükről minden nap. Az eredmény az lett, hogy nyolc éven keresztül nem volt olyan tanuló,
akinek elromlott volna a látása.

Ez a tanár úgy tudta, hogy az állandó látásromlást az okozza, hogy az osztálya az alagsorban volt,
ahol soha sem volt elegendő fény. De a jól megvilágított osztályokban is ugyanez volt a helyzet.
Miután a jól megvilágított és a gyengén megvilágított osztályteremben is bevezették a Snellen
táblát, és a gyerekek minden nap olvasgatták azt, a látásromlás nemcsak megállt, hanem javult.
Az elfogaddott szintnél gyengébb látás meggyógyult, míg a tökéletes látással rendelkező gyerekek

17
szeme másfélszeres, kétszerest- 20/15-öt vagy 20/10-et- látott. Nem csak a távoli látásproblémák
gyógyultak meg, hanem közben a közeli tárgyak látása is fejlődött.

Mr. J. Nelson Kelly, a Grand forksi iskolák tanfelügyelőjének kérésére a rendszert bevezettük a
város összes iskolájába és 8 éven keresztül folymatosan teszteltük. Ez idő alatt majdnem megszünt
a rövidlátás a gyerekek között. Kezdetben 6 % volt, és most kevesebb, mint 1 %.

XXIX. Tudat és látás

A rövidlátó Isabel, ezzel ellentétben, imádta a matekot és az anatómiát. Kitűnő volt mindkettőből.
Olyan könnyen megtanulta a szemtükör használatát, mint Phebe a latint. Majdnem azonnal látta a
látóideget és megjegyezte, hogy a közepe fehérebb, mint a széle. Látta a világos vonalakat, az
artériákat; és a sötétebbeket, a vénákat; és látta a világos csíkokat a véredényekben. Még a
szakemberek közül is vannak olyanok, akik sohasem tanulják meg a szemtükör használatát,
ráadásul jó látás nélkül nem is lehet elvégezni az ilyen vizsgálatot. Isabel rövidlátása ideiglenesen
tökéletes tudott lenni mégis, amikor vizsgált. A számokat is jobban látta, mint a betűket.

Mindkét esetben a tanulás intenzitása és a látás élességének változása az érdeklődés fokával volt
egyenesen arányos. Phebe el tudta olvasni a Biblia kicsinyített mását és szó szerint képes volt
felidézni, amit olvasott. Látta a Jupiter holdjait és le is tudta rajzolni, mert az ilyesmi érdekelte; de
ugyanakkor nem látta a szem belsejét, és a számokat fele olyan jól látta, mint a betűket, mert
mindkettő untatta. De amikor azt mondták neki, hogy milyen jó vicc lenne meglepni a tanárát egy
kis tanulással, mert sokszor szemére vetette, hogy mennyire elmaradt a matekkal, ráhajtott és 78
%-os eredményt ért el. Isabel esetében a betűk voltak az „ellenségek". Nem érdekelték az ilyen
jellegű tárgyak, ezekben lemaradt tanulmányi átlaga és általában ilyenkor myoppá/rövidlátóvá vált
ideiglenesen. Mikor azonban rávették, hogy mutasson érdeklődést e tárgyak iránt, látása rögtön
tökéletes volt megint.

Amikor valami nem érdekli az embert, akkor a tudata sincs ott, nem figyel annyira. Értelmi
irányítás nélkül viszont nem igazán lehet sem tanulni, sem látni. Nem csak az emlékezet, de az
összes értelmi képesség érzékenyebb lesz, ha a látás tökéletes. Ezt közösen tapasztaltuk a
gyógyult szemű páciensekkel együtt, akik úgy találták, hogy látásuk fejlődésével egy időben a
munkához való hozzáállás is sokat javult.

Egy tanár, akinek a levelét idézem egy későbbi fejezetben, azt bizonygatta, hogy a tökéletes látása
visszaszerzése után jobban tudta, miként kellene hatni a gyerekek értelmi képességeire.
„Közvetlenebb, határozottabb, kevésbé szétszórt, kevésbé bizonytalan" volt. Lényegében
visszaszerezte „az értelmi központi beállítását". Egy másik levelében azt említette a tanárnő „Minél
jobb lesz a látásom, annál nagyobb ambícióim vannak. Azokon a napokon, mikor a látásom extra,
a legnagyobb izgalommal várom, hogy tehessek valamit."

Egy másik tanár arról számolt be, hogy az egyik gyerek egész nap ült és nem csinált semmit,
látszólag nem is érdekelte semmi. Aztán, ahogy megmutatták neki az olvasótáblás gyakorlatokat
és a szeme javulni kezdett, a tanulásban is előbbre haladt. Hamar az egyik legjobb tanuló lett. Más
szóval, mind a szeme mind az értelmi képessége egyszerre lett egészséges.

Egy 70 éves könyvelő, aki 40 évig szemüveges volt, miután visszaszerezte tökéletes látását, úgy
találta, hogy újfent gyorsabban és hatékonyabban tud dolgozni. Kevésbé fáradt el, mint valaha.
Amikor sűrűsödött a munka, vagy nem számíthatott mások segítségére, néhány hétig reggel 7-től
este 11-ig bent volt és állította, hogy kevésbé volt fáradt este, mint reggel, amikor elkezdte.
Korábban is többet dolgozott másoknál, de mindig nagyon elfáradt. Most pozitív változást figyelt
meg magán. A sok túlóra oda vezetett, hogy többet tudott az üzlet menetéről, mint a kollégái, akik
gyakran kérték ki tanácsait. Míg rosszul látott, minden kérdés nagyon bosszantotta, sokszor
elvesztette türelmét. A visszaszerzett jó látásával többé nem voltak ilyen gondjai.

Egy másik páciensnél, az őrület tünetei enyhültek, amikor a látás újra tökéletes lett. A páciens egy
orvos volt, akit már sok idegorvos és szemész megvizsgált mielőtt hozzám került, és aki nem azért
jött hozzám, mert hitt a módszeremben, hanem azért, mert semmi más nem maradt hátra. Elhozta
szemüveg-gyűjteményét, amit különböző helyeken írtak fel. Nem volt két egyforma köztük. Azt

18
mondta, hogy mindegyiket hordta néhány hónapig, aztán letette és úgy véli, nem lett rosszabb a
látása. Néhány kiváló neurológus tanácsára még a hivatását is feladta pár évre és egy farmon élt,
de ez sem tett jót neki.

Megvizsgáltam a szemét és nem találtam szervi problémát, vagy fénytörési hibát. Látása mindkét
szemén csak 75%-os volt , de kettős látása, és más kellemetlen tünetei is voltak. Hallucinált; fejük
tetején álló embereket látott, kis ördögök táncoltak épületek tetején. Túl sok problémája volt
ahhoz, hogy mindet megemlítsem. Éjjeli látása olyan rossz volt, hogy alig látta az utat, de jobban
látta, ha elfordította a fejét egyik irányba és a retina szélével nézett, mintha, a közepét használta
volna. Időnként minden előzetes figyelmeztetés nélkül a vakság kerülgette, ami komoly
zavartságot okozott életvitelében. Sebész volt nagy gyakorlattal és pacientúrával. Attól félt, hogy a
roham műtét közben éri.

A memóriája is nagyon legyengült. Nem tudta megmondani milyen színű szemük van a
családtagoknak, habár minden nap látta őket. Képtelen volt felidézni saját házának színét, nem
tudta hány szoba van egy-egy emeleten, meg mást sem. A betegeinek és barátainak arca, vagy
neve nehezen, vagy egyáltalán nem jutott eszébe.

A kezelése nagyon nehéz volt, miután végtelen számú hibás nézete volt az élettani optikáról, de
különösen hamisan értékelte saját esetét. Ragaszkodott ahhoz, hogy saját meglátásait át- meg
átbeszéljük. A vitákat rendre folytattuk, de semmi haszna nem volt. Minden nap órákig beszélt és
vitatkozott. A logikája csodálatos volt, alakilag megdönthetetlen, mégis teljesen hamis.

A centrális beállítása annyira szétesett, excentrikus volt, hogy csak akkor látta a tesztkártya
legnagyobb C betűjét feketének, amikor 45 fokkal mellé nézett. A megerőltetés olyan szörnyen
nagy volt emiatt, hogy azonnal asztigmiát produkált a szeme, amit nem vett észre, így képtelenség
volt bebizonyítani, hogy a tünet abnormális. Ha látta egyáltalán a betűt, erősködött, hogy olyan
feketének látja, mint amilyen valójában, mert nem színvak. Végül sikerült valahogy elérni, hogy
elfordítsa tekintetét az egyik legkisebb betűtől és rosszabbul lássa, mint amikor közvetlenül rá néz.
Nyolc, vagy 9 hónapig tartott, míg végre elértük mindezt. Amikor végre sikerült, úgy fogalmazott,
hogy olyan érzése van, mintha egy nagy teher emelkedett volna fel egész tudatáról.
Megtapasztalta a relax, a feszültségmenetes lét csodálatos érzését egész testében.

Amikor megkértem, hogy gondoljon a fekete színre csukott és letakart szemmel, azt mondta, hogy
nem megy, mert mindenféle színt lát helyette, és a fekete különben is már nem szín, tehát nem is
lehet fényingere, tehát a látóideget semmi sem működtetheti. Mivel lelkes futball játékos volt
annak idején az egyetemen, végül egy fekete focilabdát el tudott képzelni. Megkértem, hogy
képzelje azt, hogy a focit bedobták a tengerbe és a hullámok egyre messzebb viszik. Egyre kisebb
lesz, de ugyanolyan fekete marad. Ezt ment neki, és a feszültség kvázi elsodródott a focilabdával
együtt. Amikor, idővel, a méret olyan kicsivé lett, mint egy pont az újság szövegében, a feszültség
teljesen elmúlt. Megkönnyebbülése addig állt fenn, amíg erre a fekete pontra tudott gondolni.
Amikor már ez sem ment, más ötletet vetettem be a tartós nyugalmi állapot fenntartására. Azt
találtam ki, hogy szándékosan és ideiglenesen rosszabbá kell tennie látását. Tervem ellen
meglehetősen tiltakozott.

"Jóságos ég!" - mondta. "Nem elég rossz a látásom így is, most tegyem még rosszabbá?"

Egy heti vita után, beleegyezett, hogy megpróbálja tudatosan még rosszabbá tenni az amúgy is
zavaros látását. Az eredmény rendkívül meggyőző volt. Akarattal, a stressz tudatos fokozásával
megtanulta, hogyan kell direkt kettős, vagy még több fénygömböt látni oda, ahol csak egy volt, igy
lassan képes volt kezelni a tudatalatti szellemképeit is. Az eredeti fényre koncentrálva azt kellett
gondolnia, hogy egy másik pontra is néz -egy kicsit a fénygömb felett. Az erőlködés hatására, hogy
egyszerre két helyre kelljen koncentrálni tudatosan, csökkenni kezdtek a tudatalatti szellemképek
és lassan nem voltak ilyen gondjai. Ugyanígy gyógyult ki az egyéb látomásaiból is.

Az utolsó téves illúziói egyikének megszüntetésével kapcsolatban az volt a fixa ideája, hogy csak
erőlködve képes bárki is a fekete színt elképzelni. Logikusnak tűnő magyarázatai ebben az esetben
is elsöprőek voltak, de a sok demonstráció meggyőzte, hogy éppen ilyenkor nem szabad jelen lenni
semmilyen erőfeszítésnek. Amint sikerült a dolog, a látása, és a szellemi képességei szinte
megújultak.

19
Végül el tudta olvasni még a 20/10-es(!) sort (6 m-ről azt, amit a jó szeműnek csak 3 m-ről kell),
meg többet is. Bár 55 éves volt, el tudta olvasta a 4 pontos kicsinységű betűket 6-24 inch (15-60
cm) közti távolságon belül. A szürkületi és a váratlan vaksági rohamai elmúltak, és meg tudta már
mondani, hogy milyen színű szeme van a feleségének és a gyerekeinek. Egy napon ezt mondta:

"Doktor Úr, köszönöm, amit a látásomért tett, de nem tudom szavakkal kifejezni azt a hálát, amit a
gondolkodásmódom megváltoztatása terén kaptam Öntől."
Néhány évvel később felhívott hála teli szívvel, és elmondta, hogy továbbra sincs problémája.

Ezekből a tényekből látható, hogy a látászavarokat nem annyira a gyerekek szeme elé rakott
kicsinyítős, nagyítós, vagy asztigmatikus lencsékkel kellene javítani, hanem sokkal inkább az
oktatás-nevelés kérdéseivel.

20
 Jobb látás magazin

1919. július - Alapelvek

Nem látod jól az olvasnivalót? Megfigyelted, hogy amikor a mondat első szavára vagy betűjére
nézel, nem azt látod a legjobban, ahova nézel, és hogy más szavakat vagy más betűket
ugyanolyan jól vagy még jobban látsz, mint azt, amire épp nézel? Megfigyelted, hogy ilyenkor még
jobban erőlteted a látást és még rosszabbul látsz?

Most csukd be a szemed és pihentesd, és közben gondolj valamilyen színre, feketére vagy fehérre,
amire tökéletesen tudsz emlékezni. Tartsd a szemed csukva, amíg azt nem érzed, hogy
megpihentek vagy a feszültség érzése teljesen el nem múlik. Most nyisd ki a szemed és nézz a
mondat első szavára vagy betűjére a másodperc törtrészéig. Ha sikerült ellazulnod, részlegesen
vagy teljesen, akkor egy jobb vagy teljesen tiszta kép fog felvillanni.

Azután, hogy kinyitottad a szemed a másodperc törtrészéig, gyorsan csukd vissza a szemed,
gondolj a színre és tartsd csukva a szemeid, amíg újra ellazultnak nem érzed. Aztán újra nyisd ki a
másodperc törtrészéig. Folytasd felváltva a szem pihentetését és a betű felvillantását egy ideig, és
hamarosan észreveszed, hogy tovább nyitva tudod tartani a szemed, mint a másodperc tört része,
anélkül, hogy eltűnne az élesebb látás.

Ha a távoli látással van problémád, nem a közelivel, akkor is ugyanezt a módszert alkalmazd, csak
távoli betűkkel.

Ezen a módon bizonyíthatod magadnak a hibás látás szemüveg nélküli gyógyításának alapelveit.

Alapelvek

70 évig az volt az elfogadott nézet, hogy a szem alkalmazkodása a különböző távolságokra történő
nézés során a szemlencse görbületének változtatásával történik, és ezen elmélet alapján azt a
következtetést vonták le, hogy a fénytörési hibák a szemgolyó anatómiai elváltozásainak a
következménye. Ezen a 2 elméleten alapul a mai napig a fénytörési hibák kezelésének egész
rendszere.

21
Kísérleteim és klinikai megfigyeléseim bebizonyították, hogy mindkét elmélet hibás.

Bizonyítottam, hogy

1. a szemlencse nem játszik szerepet az alkalmazkodásban.

2. a fókusz változtatásához szükséges a felső és az alsó ferde izmok munkája, összehúzódása és

ellazulása, ennek következtében változik a szemgolyó hossza.

3. A fénytörési hibák az egyenes és a ferde izmok nem megfelelő működése következtében

alakulnak ki, a ferde izmok a rövidlátásért felelősek, az egyenes izmok a távollátásért, és ha az
egyenes és a ferde izmok sem megfelelően működnek, akkor asztigmia alakul ki.

4. A külső izmoknak ez a nem megfelelő működése mindig valamilyen mentális stressz

következménye.

Fentiekből következik, hogy a fénytörési hibák relaxációval gyógyíthatók. A kezelés minden

módszere ezért nem más, mint az ellazulás elérésének különböző módjai. És mivel lehetetlen a
szemizmok ellazítása a tudat stresszoldása nélkül, és a tudat relaxációja az egész test ellazulásával
jár, így a látás javulása mindig javulást hoz az egészségben és a mentális teljesítőképességben is.

A tény, hogy minden fénytörési hiba funkcionális/működésbeli probléma, gyakran 5 perc alatt
bebizonyítható. Amikor egy rövidlátó, távollátó vagy asztigmiás személy egy üres falra néz anélkül,
hogy látni akarna valamit is, a retinoszkóp, sík tükörrel, 6 láb távolságból nem jelez fénytörési
hibát.

1919. október - Gyógyulás ingázással

Ha egy betűt tökéletesen látsz, megfigyelheted, hogy úgy tűnik, mintha vibrálna, vagy mozogna
kissé különböző irányokba. Ha hibás a látásod, a betű úgy fog tűnni, mintha állna. A látszólagos
mozgást a szem nem tudatos mozgása okozza. A mozgás hiánya amiatt alakul ki, mert a szem
bámul, vagy túl sokáig néz egy pontra. Ez a hibás látás állandó tünete és gyakran csökkenthető a
következő módszerrel:

Csukd be a szemed és takard el a tenyereddel, hogy minden fényt kizárj, és mozogj gondolatban
egy fekete betű egyik oldaláról a másikra. Amint ezt teszed, a betű képzeleti képe úgy fog tűnni,
mintha a szemmozgással ellentétes irányba mozogna. Ha el tudod képzelni, hogy a betű mozog
vagy ingázik, akkor észreveszed, hogy képes vagy emlékezni rá, és minél rövidebb és
szabályosabb az inga, annál feketébbnek és tisztábbnak tűnik a betű. Ha állónak képzeled a betűt,
ami nehéz, észreveszed, hogy a betűre való emlékezés rosszabb lesz.

Most nyisd ki a szemed és nézz először a valódi betű egyik oldalára, aztán a másikra. Ha úgy tűnik,
hogy a szemmozgással ellentétes irányba mozog a betű, akkor észreveszed, hogy a látás javult. Ha
el tudod képzelni a betű ingázását nyitott szemmel ugyanolyan jól, ugyanolyan röviden,
szabályosan, és folyamatosan, mint csukott szemmel, a látásod normális lesz.

22
1919. november - Gyógyulás az emlékezettel

Amikor a látás tökéletes, akkor az emlékezet is tökéletes, mert az elme tökéletesen nyugodt,
relaxált állapotban van. Ezért a látás javítható minden olyan módszerrel, amely javítja az
emlékezetet. A legkönnyebb dolog az, ha egy méret és forma nélküli kis fekete pontra emlékszünk,
de amikor a látás hibás, lehetetlennek tűnik ez úgy, hogy nyitott szemmel egy betűre vagy más
tárgyra nézünk. Talán néhány másodpercig vagy tovább képesek vagyunk emlékezni, amikor a
szem csukva van és el van takarva, vagy amikor egy üres felületre nézünk, ahol nincs mit látni.
Kedvező körülmények között fejlesztve a memóriát, fokozatosan lehetővé válik, hogy fenntartsuk
kedvezőtlen körülmények között is, amikor a szemünk nyitva van. Felváltva a csukott szemes
emlékezést és a Snellen kártyára vagy más tárgyra nézést, a páciens képessé válik arra, hogy
hosszabb vagy rövidebb ideig megtartsa emlékezetében a táblán látottakat, és így normál látással
elolvassa a betűket. Sok gyerek nagyon gyorsan meggyógyult ilyen módon. A felnőtteknek, akik
szemüveget hordtak, sokkal nehezebben megy.

1920. szeptember - Alvás és szemfeszültség

Mennyi alvás szükséges az egészség fenntartásához? Ez egy olyan kérdés, amire soha nem
kielégítő a válasz. Elméletileg, szellemi vagy fizikai munka esetén növekednie kellene az
alvásigénynek, de köztudott dolog, hogy sok tétlen személy olyan sokat alszik, mint akik
dolgoznak, vagy még többet.

Sok időt szenteltek már a fáradtság tüneteinek vizsgálatára. Elemezték a fáradt alanyok vérét, az
izmokat, az idegek és az agy működését, a sejtek szerkezetében történő változásokat a fáradtság
hatása alatt, vagy az alváskor, de csak nagyon kevés derült ki az alvás, vagy a fáradtság
természetéről.

Tény, hogy a szem feszültsége mindig kimutatható, amikor fáradtság áll fenn, valamint az is, hogy
a fáradtság mindig enyhül, amikor a szem feszültsége enyhül. A tökéletes látás maga a tökéletes
nyugalom/pihenés állapota, ami nem létezhet a fáradtsággal együtt. Még a fáradtság gondolata
vagy felidézése is szemfeszültséget és rosszabb látást eredményez, míg a tökéletes látásra való
emlékezés enyhíti a szemfeszültséget és a fáradtságot. Az álmosság a szemfeszültség szokásos
tünete, és ahogy a látás fejlődik, az alvásigény feltűnően csökkenhet.

Egy páciens beszámolt, hogy a normál látás visszaszerzése után 7 óra alvással kialudta magát, de
régebben nem volt képes elkerülni a folytonos álmosságot és ásítozást még 9 vagy 10 óra alvással
sem.

1921. április - Olvasó-szemüvegesség

Sikeres módszerek olvasó-szemüvegesség esetén

Az olvasó-szemüvegesség gyógyítása, mint minden más fénytörési hiba is, a pihentetéssel történik,
és sok olvasó-szemüveges páciens képes megtartani ezt a relaxált állapotot egyszerűen azáltal,
hogy becsukja a szemét. Addig tartják csukva a szemüket, amíg azt nem érzik, hogy csökken a
feszültség, ami lehet néhány perc, fél óra vagy több. Ezután néhányan az apró betűt is képesek
elolvasni pár másodpercig. Felváltva a pihentetést és az apró betűre nézést, sok páciens gyorsan el
tudja olvasni azt 45 cm távolságból, és folytatva a gyakorlást, csökkenteni tudják a távolságot 15
cm-re gyér megvilágítás mellett is. Először a betűk csak egy felvillanásra ugranak be. Aztán
hosszabb ideig is látják, végül folyamatosan. Amikor ez a módszer nem működik, akkor meg lehet

23
próbálni a tenyerezést, kombinálva az emlékezet, a képzelet és az inga használatával. Jó
eredményeket kaphatunk a következő módszerrel is:

Csukd be a szemed és gondolj egy kis „o" betűre úgy, hogy a betű belsejében lévő fehér és a
kontúr feketéje legyen olyan fehér és fekete, amennyire csak lehetséges. Ezután képzeld el, hogy a
betű mozog és minden tárgy, nem számít, milyen nagy vagy kicsi, mozog a betűvel együtt.

Most nyisd ki a szemed és folytasd az egyetemes lengetésre gondolást.

Váltogasd a lengetésre gondolást nyitott és csukott szemmel.

Amikor a képzelet olyan jó nyitott szemmel, mint csukott szemmel, a gyógyulás teljessé válik.

Hogyan gyógyítottam meg az olvasó-szemüvegességem?

(Írta: Francis E. McSweeny)

Ezt az 51 éves pácienst 1919. március 11-én láttam először. Jobb szemének látása 20/50 volt, bal
szemének látása 20/70 volt. Legutolsó olvasószemüveg receptje az alábbi volt: jobb szemre +3 D,
bal szemre +3,75 D, 0,50 D cilinderrel 180 fokban.

„Dr. Bates kezelésére, a hibás látás szemüveg nélküli kezelésére lettem figyelmes. Édesapámnak
és a nővéremnek hasznos volt a kezelés, és hittem abban, hogy nekem is hasznos lesz.

Amikor először levettem a szemüvegem, semmit sem láttam az újságból, de még a nagyobb
főcímeket sem. A nővérem megmutatta, hogyan ingázzak a betűk tetejétől az aljáig az
olvasótáblán.

Eleinte hordtam a szemüvegem közeli munkához, de néhány hónap múlva éreztem, hogy ez
hátráltatja a gyógyulásom, így végleg letettem.

A gyakorlatok, amiket a leghasznosabbnak találtam:

1. Tenyerezés - úgy gondolom, semmi sem csökkenti úgy a feszültséget, mint ez a gyakorlat.

2. Villantás - ez a gyakorlat akkor segít, ha valaki feszült vagy rosszul használja a szemeit.

3. Memóriagyakorlat - ez az én legjobb gyakorlatom. Gondolni kell egy betűre, képre vagy más
ismerős tárgyra, először csukott szemmel, aztán nyitott szemmel. Ha képes vagy megtartani a
tárgy emlékképét, amikor a tesztkártyára nézel, akkor könnyen elolvasod a betűket a kártyán.

4. Képzelet - képzeld el, hogy egy adott betű fehér része fehérebb, mint a kártya szélén lévő
fehérség. Ez nagyon sokat segített nekem.

Azt tanácsolom mindenkinek, hogy menjen el személyesen Dr. Bates-hez. Akik nem tudják
megtenni, azoknak azt tanácsolom, hogy az első dolog, hogy tegyék félre szemüvegüket.
Pihentessék értelmüket és szemüket tenyerezéssel. Tanulják meg érezni, mikor van relaxált
állapotban a szemük, és amikor végzik feladataikat, próbálják meg ezt a relaxált érzést (feszültség
hiányát) fenntartani mindig. Ne hagyják, hogy a szemük feszültté váljon. Néha nem sikerül majd.
Ha folytatod, egyre ritkábban ér kudarc, és amint a látásod javul, ami biztosan fog, egyre több
önbizalmad lesz. A gyakorlatok, amikről írtam, le vannak írva Dr. Bates könyvében, amely sok
értékes javaslatot tartalmaz."

Történetek a klinikáról

3 olvasó-szemüveges eset

(Írta: Emily Lierman)

24
A háború alatt sok hölgy jött a klinikára. Sokan közülük abban a gyárban dolgoztak, ahol az
amerikai zászlót készítették. Néhányuknak a tű befűzésével volt problémája, mások kettős látásról
panaszkodtak. Szemüveget kértek, természetesen, de nagyon örültek, amikor megtanulták,
hogyan gyógyulhatnak meg és hogyan láthatnak szemüveg nélkül.

Volt egy 50 éves nő, akinek nagy probléma volt a tű befűzése. A távoli látása gyorsan javult
tenyerezéssel és a Snellen kártya betűinek felvillantásával. Azután javasoltam, hogy gyakoroljon az
apró betűkkel 15 cm távolságból. Nem látta a betűket, de mondtam neki, hogy felváltva pihentesse
a szemét úgy, hogy becsukja néhány percre aztán nézzen a betűkre pár másodpercre. Azonnali
eredményei származtak ebből a gyakorlatból.

Hamarosan probléma nélkül befűzte a tűbe a cérnát.

Egy másik 48 éves hölgy azt mondta nekem, hogy amikor először jött a klinikára, azt hitte, rossz
helyen jár. Egy tucat ember eltakarta szemét tenyerével, azt gondolta, hogy ez egy imádkozós
csoporttalálkozó.

Nekem csak egy szemüvegre van szükségem, azért jöttem ide - mondta, de hamar
bebizonyítottam neki, hogy nincs szüksége szemüvegre.

Csukott és nyitott szem váltakozásával 15/40-ről 15/20-ra javult a látása. Aztán adtam neki apró
betűs szöveget, de homályosnak találta. Mondtam, hogy tenyerezzen és képzelje el, hogy varrja a
csillagokat a zászlóra. Amikor kinyitotta a szemét, rosszabb lett a látása. A csillagokra gondolással
nőtt a feszültség benne és rosszabbá tette a látását. Ez bizonyította neki, hogy a problémája a
feszültség következtében van és hogy minden, amire szüksége van, az az, hogy megszabaduljon a
feszültségtől. Megkértem, hogy képzeljen el a közeli pontnál olyan tárgyakat, amelyek kellemesebb
érzésekkel töltik el. Azonnal elolvasta az apró betűt és a látása távolra is javult. 4-szer jött a
klinikára, utána a látása távolra és közelre is majdnem tökéletessé vált. Elég könnyen befűzte a
cérnát a tűbe és szemüveg nélkül dolgozott.

Egy 74 éves nő minden nap egy árvaházban dolgozik, ahol megvarrja a gyerekek ruháit és más
dolgokat. Panaszkodott, hogy nem jó a szemüvege. Adtam neki egy kártyát, amelynek egyik
oldalán nagyobb betűk, másik oldalán apró betűk voltak.

Megkértem, hogy olvassa el a nagyobb betűket. Ez először nem ment. Mondtam, csukja be a
szemét, számoljon el 10-ig, aztán nyissa ki és nézzen a kártyára, közben számoljon 2-ig, és ezt
ismételje. Néhány perc múlva látta a kártyán a nevet és a telefonszámot, majd megismételtük ezt
az eljárást az apró betűkre is. Kis idő múlva látott néhány betűt. Néhány hónap múlva nem okozott
nehézséget a varrás és a ruhákon a gombok varrása sem szemüveg nélkül, pedig sok volt belőle.

25
1921. június - A kezelés alapelvei

Szemek becsukása

Tenyerezés

Központi beállítás

Mozgatás, ingázás

Emlékezet

Képzelet

Villantás

Mivel a megerőltetés rontja a látást, sok hibás látású személy képes egy kis pihentetést követően a
másodperc töredékéig ránézni egy tárgyra. Ha a szemünket becsukjuk, mielőtt a megerőltetés
kialakul, így egy állandó relaxáció jön létre néha nagyon hamar. Ezt a gyakorlatot villantásnak
neveztem el, és ez sok személynek segített, akik nem tudták másképp fejleszteni a látásukat. A
szemeinket pihentetjük pár percig úgy, hogy becsukjuk, vagy tenyerezéssel, és a tesztkártya egy
betűjére, vagy közeli látásprobléma esetén egy apró betűre nézünk a másodperc töredékéig. Aztán
a szemünket azonnal visszacsukjuk és ezt az eljárást ismételjük.

1921. október - Hogyan kaphatunk mentális képeket?

Nézz egy betűt a Snellen kártyán.

Emlékezz a betű feketeségére.

Mozdítsd el a figyelmed a fekete betű egyik részéről a másikra. Úgy kellene látszódnia, mintha a
mozgás a képzelt mozgással ellentétes irányú lenne.

Ha ez nem megy, próbáld meg elképzelni mozdulatlannak a betűt. Ha sikerül, akkor a betű
elhomályosodik vagy eltűnik. Ezzel demonstráltuk, hogy lehetetlen elképzelni egy pontot álló
helyzetben, így lehetővé válik, hogy mozogni lássuk.

Képzelj el egy fekete pontot csukott szemmel, aztán próbáld meg ugyanezt nyitott szemmel is.
Váltogasd, amíg a nyitott és a csukott szemes változat ugyanaz nem lesz.

Képzelj el egy fekete pontot és próbáld elképzelni a mini o betűt úgy, hogy olyan fehér legyen a
közepe, mint a hó. Csináld ezt felváltva csukott és nyitott szemmel.

Ha nem tudod megtartani egy betű vagy egy pont mentális képét, akkor próbálj emlékezni pár
betűre a tábláról és mondogasd azokat magadban, közben arra gondolva, hogy a kártya mozog.

Ha valamelyik másik színt vagy tárgyat könnyebb elképzelni, mint a fekete pontot, az ugyanolyan
jól megfelel a célnak.

Néhány ember jobb eredményt kap nyitott szemmel, mint csukottal.

Amikor egy tárgyat tökéletesen látunk, akkor tökéletes mentális képet alakítunk ki róla. Amikor
egy tárgyat hibásan látunk, ezt nem tudjuk megtenni. A jó látású személyek képesek arra, hogy a
betűkről tökéletes mentális képet alkossanak, amikor a Snellen táblára vagy a mini betűkre
néznek, de a hibás látásúak csak megfelelő körülmények között tudják ezt megtenni, vagy csukott
szemmel, vagy amikor egy sima felületre néznek, ahol nincs mit látni. Ezt csak olyan távolságban

26
lévő tárggyal tudják megtenni, amilyen távolságban a látásuk elég jó, mint például a közeli
tárgyak, myopia (rövidlátás) esetén. A jó látású személyeknek is vannak olyan pillanataik, amikor
hibásan látnak és ilyenkor a mentális képeik hibásak.

Ezek a tények nagy gyakorlati jelentőséggel bírnak, mert sok személy könnyen megtanulja, hogyan
alkosson mentális képeket és amikor képessé válnak erre mindenféle körülmények között, akkor a
látásuk tökéletessé válik.

A mentális látás pontosan ugyanazoknak a törvényeknek van alávetve, mint a vizuális észlelés. A
mentális kép látása vagy elképzelése a központi beállítással történik, ami azt jelenti, hogy egy
részt látunk a legjobban és a figyelmünket folyamatosan egyik pontról a másikra kell elmozdítani.
A figyelem ilyenfajta mozgása egy eltolódást idéz elő, ami még kifejezettebb, mint a vizuális
elmozdulás. Továbbá, az elme olyan részleteket is hozzáad, ami nem is létezik, csak az
emlékezetben vagy a képzeletben. Ha ez a tárgy egy fekete betű fehér háttéren például, akkor a
fehér terültek élénkebbnek fognak tűnni, mint amilyenek azok a valóságban.

Nem lehet megtartani a mini o betű mentális képét úgy, ha megpróbálunk egy pontra gondolni
folyamatosan. Csak egy rövid ideig tudunk emlékezni a pontra, néhány másodpercig, aztán eltűnik
az egész betűvel. Nem tudunk „bámulni" egy pontot a képzelettel sem tovább, mint ahogy a
szemünkkel, és ha megpróbáljuk, a pont eltűnik. Ha megpróbálunk a betű 2 pontjára gondolni
folyamatosan, mindkettőt ugyanakkor, ugyanolyan feketének képzelve, a kép gyorsabban eltűnik.
Gondoljunk 4 vagy több pontra, vagy az egész betűre úgy, hogy tökéletese fekete ugyanabban az
időben, és ez még nehezebb.

A mentális képeket nem lehet megtartani anélkül, hogy mozgásban lévőnek tűnnének. Ez a
mozgás olyan kicsi és laza, hogy nem is vesszük észre, amíg fel nem hívják rá a figyelmünket.
Néhány páciens mondta nekem, hogy könnyen és folyamatosan tud emlékezni a mini betűre, ami
nem mozgott. Általában a páciens úgy tudja demonstrálni a tényeket, hogy megpróbál a betű egy
részére úgy gondolni, mintha mozdulatlan lenne. Ebben az esetben ez azonnal eltűnik. De az
erőfeszítés, hogy a figyelmünket 1 pontra rögzítsük, olyan nagy, hogy néhány páciens nem tudja,
vagy nem fogja ezt megtenni. Könnyebb, ha mozogni hagyjuk a figyelmünket. Ilyen esetekben azt
mondom nekik, hogy nézzék az o betűt olyan közel a szemükhöz, vagy olyan távol, ahol már nem
látják tisztán, és felhívom a figyelmüket, hogy most mozdulatlannak tűnik. Aztán mondom nekik,
hogy most olyan távolságból nézzenek a betűre, ahol tökéletesen látják, és megkérem őket, hogy
képzeljék el mozdulatlannak. Általában képesek erre és megjegyzik, hogy a betű elhomályosodik
vagy eltűnik. Ezután képesek lesznek elképzelni, hogy egy betűt mozdulatlannak lássanak és
mozdulatlannak képzeljék el a mentális képét is és megjegyzik, hogy nem lehet egy pillanatnál
tovább megtartani ilyen körülmények között.

Az, hogy mozogva képzeljük el a dolgokat, néhány embernek segít létrehozni és megtartani a
mentális képet. Egy páciens, akinek a mentális képei nagyon gyengék voltak, képessé vált arra,
hogy amikor a szobában sétált és az ellentétes irányúan mozogva képzelte el a dolgokat, utána
elképzelte, hogy az o betű ugyanabban az irányban mozog, mint a bútorok.

Egy mentális kép nem kell, hogy egy bonyolult dolog legyen. Még egy kis pontra való tökéletes
emlékezés vagy képzelet is elegendő, hogy meggyógyítsa a fénytörési hibákat - rövidlátás,
távollátás és asztigmia - valamint sok más rendellenes állapotot. De hogy létrehozzuk egy fekete
pont tökéletes mentális képét, ez nem mindig könnyű.

27
1922. március - Az igazság a fáradtságról

Lásd a dolgokat mozogni

Amikor gyorsan száguldó vonattal utazunk, és kinézünk az ablakon, többé, kevésbé élénken el
tudjuk képzelni, hogy az álló tárgyak, fák, házak, villanyoszlopok az ellenkező irányba mozognak.
Ha kint vagyunk az utcán, úgy tűnik, hogy az utca két oldalán minden mozog. Amikor a szemünk
ide-oda pásztáz a messzeségben a fej és a test mozgásával, vagy anélkül, olyan, mintha minden
mozogna, amíg nem koncentrálunk a mozgásra. Lássuk így a tárgyakat, ha mozog a szem és ne
gondoljunk közvetlen arra, amit nézünk, amit csinálunk.

A hosszú inga: Mind a tudatunknak, mind a szemünknek jót tesz - nem számít, mekkora a mentális
vagy egyéb stressz -, ha el tudjuk képzelni, hogy miközben a messzeségben pásztázunk valamin
ide-oda, esetleg a fejünk és a testünk is mozog, hogy a dolgok az ellentétes irányba látszanak
elmozdulni ugyanolyan nagy ívben, mint ahogy a szem teszi.

A rövid inga: Amikor el tudunk képzelni valamit úgy, hogy csak kb. 0,5 cm-t, vagy kisebbet mozog,
a hosszú inga fokozatosan kis ingává alakul. Csökkentsük a sebességét is úgy, hogy 1 ingamozgás
1 másodperc vagy kevesebb legyen. A másik lehetőség az, amikor egy kis betűt tökéletesen
elképzelünk csukott szemmel, és megérezzük annak automatikus kicsi lengését. Hol nyitott, hol
csukott szemmel csináljuk ugyanezt.

Az egyetemes inga: figyeljük meg, hogy amikor nézünk, vagy elképzelünk egy betűt a tesztlapon -
akár közel, akár távolabb, az egész tesztlap is mozog valahogy a betűvel együtt. Sőt, a többi betű
és tárgy is mozogni látszik a képzeletben is, meg nyitott szemmel is. Ez az egyetemes inga.
Gyakorold állandóan, mert ez a képesség javítja a látást, és minden más tevékenységed is
hatékonyabb lesz.

Gyakorold a képzeleti ingát egész nap. Amikor mozdulatlannak képzeljük el a dolgokat, a

látásélesség mindig csökken, megerőltetésnek tűnik az egész és mintha a közérzetünk is
rosszabbodna. Bámulni, feszengeni zavaró, elveszi az időt a jótól, kellemestől. Hagyjuk, hogy
minden mozogjon, így könnyebb.

Gyakorold és figyeld meg: hogy ennek a képzeleti ingának olyan kicsinek kell lennie, mint a
legkisebb betű mérete a távoli teszttáblán 6 m-re, vagy a közeli teszteken a legalsó sor egyetlen
betűje, amit olyan 15 cm-ről nézünk. Minden lengés olyan 1 másodperces, könnyű, ritmikus és
folyamatos mozgásféle.

1922. november - A váltott inga

Nemrég nagy hatással volt rám a váltott/kettős lengetés jótékony hatása. A váltott lengetés azt
jelenti, hogy a közeli tárgy jobban kileng, mint a távolabbi. Például egy páciensnek, akinek
gyógyíthatatlannak tartott kúpos szaruhártya betegsége volt, - kifelé boltosul a szemgolyó, nem
hátrafelé, ez is egy rövidlátás fajta - egy széket raktam 5 lábnyira, légvonalban a 15 lábra lévő
Snellen teszt tábla és a páciens közé, amikor gyakoroltunk. Amikor a táblára nézett és elképzelte,
hogy a betűk mozognak kb. 2,5 cm-t, vagy kevesebbet, akkor el tudta képzelni a széket is
mozogni. Köztudott, hogy rövidebb amplitúdőjú lengetés esetén jobb a látás. Néhány szokatlanul jó
szeműnek olyan rövid a lengetés szélessége, hogy nem is tudatosul bennük. Ez a páciens el tudta
képzelni a széket úgy, hogy mozgott egy olyan 2,5 cm.-t,vagy kevesebbet és a tábla a falon még
ennél is kisebbet. Képes volt később azt is elképzelni, hogy a szék olyan olyan 6-7 mm.-t mozog,
míg a gyakorló tábla (Snellen) mozgása olyan kicsi volt, hogy nem is tudta már érzékelni. Eleinte a
szemüveges látása sem volt jó, és nélküle kettős látása volt. A Snellen táblán még a nagyobb
betűk is homályosak voltak. Most, amikor elképzelte a széket 6-7 mm-t mozogni és a Snellen tábla
mozgása olyan kicsi volt, hogy már nem is vette észre, a kúpos asztigmiája eltűnt és mindkét
szeme meggyógyult. Nekem ez volt évek óta a legfigyelemreméltóbb esetem.

Ezt az ingázási gyakorlatot első kezelés alkalmával meg lehet tanulni. Van, akinek könnyebben
megy, van, akinek nem. A javulás a páciens találékonyságától, ráérzésétől is függ.

28
1923. január - Asztigmia

Asztigmia esetén a szemgolyó görbülete egyik fő tengelyben kissé nagyobb, mint a rá

merőlegesben. A szemgolyó nem szimmetrikus, tehát a fénysugarak nem képesek egy ponton
fókuszálni, míg a rövidlátásnál és a távollátásnál igen. De rövidlátásnál a retina előtt, távollátó
szemnél pedig a retina mögött.

Az asztigmia nagyon gyakori. Lehet közellátó, távollátó asztigmia vagy kombinált, akkor mindkettő
egyszerre jelen van. Továbbá az asztigmiás szem lehet távollátó egyik fő tengelyben és közellátó a
másikban. Ennek a neve: összetett asztigmia. A rendes asztigmia speciális lencsével korrigálható,
míg az összetett asztigmia, ami a szaruhártya, a lencse vagy maga a szemgolyó elülső részének
torzulását jelenti, szemüveggel nem korrigálható.

A jó szemben az asztigmia valamilyen feszültség miatt keletkezik. Az egyik féle feszültség az

asztigmia egyik formáját, míg egy másik féle, más asztigmiát okoz. A szaruhártya görbületének
asztigmiáját ophtalmométerrel mérni lehet. Megfigyelhetőek ezzel azok a szaruhártya-asztigmia
változások is, amit a vizsgált személy akár akaratlagosan is képes előidézni. Láttam már olyan
embereket is, akik tudatosan 3 dioptria asztigmiát tudtak előidézni. Gyakorlással elsajátítható ez a
képesség, és minden tengelyben (fokban) megteremthető direkt az asztigmia. Ez a magyarázat
arra, hogy miért korrigálja a szemüveg az asztigmiát egyik esetben, és máskor miért nem.

Sok jó szemnél egyszer csak kialakul az asztigmia. Sok páciens, aki már szemüveget viselt rá,
panaszkodott, hogy a szemüveg nem megfelelő. Amikor a szemüket megvizsgálták, nem találtak
asztigmiát. Így bebizonyosodott, hogy az asztigmia kialakulhat és spontán el is tűnhet. Amit a
szaruhártya asztigmiánál megfigyeltem, az másféle azstigmiára is igaz - a lencse, a szemgolyó
torzulása által okozott asztigmiára. Sok esetben megfigyeltem, hogy az összetett asztigmiánál is
kisebb lett a tünet, vagy elmúlt.

Sok szerző úgy gondolja, hogy az asztigmia legtöbb esetben örökölt vagy, hogy az emberek
asztigmiával születtek. Mások úgy gondolják, hogy ez általában szerzett. Én nem tudom, mi az
igazság, de tudom, hogy akár szerzett, akár nem, a kezelés mindig használ, vagy meggyógyítja.
Miután, tapasztalatom szerint ez mindig bekövetkezett, úgy gondolom, hogy az asztigmia mindig
szerzett.

A szaruhártya vagyis a szem elülső része fekélyesedése úgy gyógyul, hogy utána marad egy kis
heg. A heg szabálytalan összehúzódása miatt a szaruhártya különböző részén torzulás keletkezik.
Még ha a szaruhártya középső része tiszta is, a heg összehúzódása átszőhet egy területet és ettől,
akár nagyon megváltozhat a szaruhártya középső részének alakja. A szaruhártya ilyen homályai
általában javulnak vagy meggyógyulnak a különböző relaxációs gyakorlatok hatására. Általában a
hosszú inga mindig segít és a rövid lengetési gyakorlat általában tartós gyógyulás hoz. A
szaruhártya asztigmia néhány esetében, 5 vagy több dioptria esetén is gyógyulás történt az inga
gyakorlásával.

A Better Eyesight novemberi számában, a 2. oldalon található a váltott inga leírása. A szaruhártya-
asztigmia egy nagyon figyelemreméltó esete, és egy több, mint 5 dioptriás kúpos szaruhártya
szabálytalan asztigmiával kombinált esete javult meg annyira lengetéssel, hogy az első kezelésen
sikerült a páciensnek átmenetileg elérni a normál látást szemüveg nélkül, amikor kezdetben a
szemüveggel nem sikerült elérni a normál látást. A váltott lengés is nagyszerű segítségnek
bizonyult sok páciensnél.

29
1924. január - Az optikai lengés

A legtöbb ember, ha mozdulatlan tárgyra néz, azt hiszi, hogy a tárgyat mozdulatlannak látja, de ha
megfigyelik közelebbről a tényeket, akkor észreveszik, hogy amikor egy jó látású személy a
Snellen kártya egy kis betűjére ránéz, akkor a betű nem tűnik mozdulatlannak, hanem úgy tűnik,
mintha egyik oldalról a másikra mozogna, kb. a betű szélességének megfelelő távolságnyit. Ezt
nevezzük optikai lengésnek.

A háború alatt, egy katona, aki mesterlövész volt, mondta nekem, hogy amikor a bika szemébe
nézett, ami a célpont volt, és 500 yard-ra vagy még messzebb volt, akkor nehéz volt neki pontosan
célozni, mert úgy tűnt, mintha a bika szeme mozogna egyik oldalról a másikra egy nagyon kis
távolságot. Ő és mások is megfigyelték ezt, de nem beszéltek róla, nem keltette fel az
érdeklődésüket.

Egy betű vagy más tárgy egyik oldalról a másikra történő mozgása az optikai lengés során olyan
kicsi, hogy legtöbb jó látású személy sose vette ezt észre. Egyetlen publikációban sincs az optikai
lengésre utalás. A jó látás minden esetében az optikai lengés kimutatható. Minden esetben, amikor
hibás a látás, az optikai lengés módosul. Meghosszabbodhat, válhat túl gyorssá vagy
szabálytalanná. A lengés a tökéletes látáshoz szükséges. Ezen dolog fontosságának nem vagyunk
tudatában. Rövid optikai lengéssel a látás jó, mivel a mentális hatékonyság és az idegek és izmok
hatékonysága rendkívüli mértékben megnő.

A rövid lengés: amikor a lengés rövid, nem több, mint a betű szélessége, a látás jó. Amikor a
látás jó, a lengés rövid. A rövid optikai lengés jelenléte nélkül nem tudunk jól látni egy betűt és
nincs jó emlékezet és jó képzelet sem.

Bizonyítható, hogy lehetetlen emlékezni vagy elképzelni csukott szemmel egy betűt, egy színt vagy
bármely tárgyat az optikai lengés nélkül. Amikor a lengés leáll, megerőltetés, feszültség
elkerülhetetlen, ami lehet tudatos vagy nem tudatos és az emlékezet vagy a képzelet hibássá válik.
Jó látás nem tartható fenn folyamatosan a rövid optikai lengés nélkül. Nem szükséges, hogy a
lengésnek tudatában legyünk, amiatt, hogy bizonyítsuk a jó látást.

A kezelési módszerek, amelyek helyreállítják az optikai lengést, hasznosak a látásjavítás

szempontjából.

Amikor a rövid lengést be tudjuk mutatni, a látás, az emlékezet és a képzelet jó. Nem lehet
elképzelni a rövid lengést és a hibás látást ugyanakkor. Például a rosszullétek eltűnnek, amikor a
páciens elképzeli egy betű vagy más tárgy rövid lengését. Néhány esetben a szénanátha tünetei
gyorsan és tartósan eltűntek a rövid lengés alkalmazásával. Hörgőproblémák, köhögés, influenza
gyorsan elmúlt, amikor a rövid lengést gyorsan elképzelték.

Az egyetemes lengés: amikor Snellen kártyát tartasz a kezedben, és el tudsz képzelni egy kis „o"
betűt, ami a kártyán lassan, kismértékben, könnyedén, folyamatosan, szabályosan leng.
Természetesen, amikor az „o" leng, akkor a kártya, amin a betű van, az is leng. Amikor a kezed,
amiben tartod a kártyát, leng, a kártya is leng és az „o" betű is leng. Amikor az „o" betű leng, a
kártya leng, a kéz leng, a csukó, az alsókar, a könyök és minden leng az „o" betűvel. Ha a könyök
a szék karfáján pihen, akkor amikor a szék mozog, akkor a könyök is mozog, amikor a könyök
mozog, a kártya is mozog. Bizonyítható, hogy egy „o" betű a Brooklyn Hídon mozog, ha a híd
mozog, és amikor az „o" mozog, a híd is mozog. Sok tárgyról gondolhatjuk, hogy mozog az „o"
mozgásával. Ezt hívjukegyetemes lengésnek.

Az egyetemes lengés egy csodálatos segítség sok esetben a hibás látás javításában, a fájdalom, a
fáradtság és más betegségek tünetének csökkentésében. Ha az egyetemes lengés módosul, a látás
hibás. Nincs kivétel. Ez a tény sikeresen felhasználható a rövidlátás, a szürke hályog és a hibás
látás más eseteiben.

Néhány embernek nehéz az egyetemes lengést elképzelni. Nekik jó, ha elkülönítik az „o" betűt a
kártyától és vagy azt képzelik el, hogy a betű mozog, vagy azt, hogy a kártya. Nehéz nekik
elképzelni, hogy a betű és a kártya együtt. Természetesen el lehet képzelni a kéz mozgását úgy,
hogy a kar nem mozog, de amikor a kéz a karral össze van kötve a csuklóval, akkor nehéz vagy
lehetetlen elképzelni, hogy a kéz mozog, a kar meg nem. Azok, akiknek nehéz az egyetemes

30
lengés elképzelése, kérjen tanácsot olyantól, aki meg tudja mutatni, el tudja magyarázni és segít
megvalósítani.

Én általában azt javaslom a pácienseimnek, hogy gyakorolják az egyetemes lengést kétszer

naponta, reggel és este, de még jobb, ha egész nap gyakoroljuk, mindenhol, nem számít, hol
vagyunk vagy mit csinálunk.

Az emlékezeti lengetés: csukott szemmel érezhető, ahogy mozog a szemed az ujjaid alatt,
amikor könnyedén megérinted a szemhéjadat. Ha elképzeled, hogy elnézel a jobb vállad fölött,
érezheted, hogy a szemgolyó jobbra mozog nagy távolságot. Amikor elképzeled, hogy a bal vállad
fölött nézel el, érezheted a szemgolyó mozgását balra. Rövidíthetjük a szemgolyó mozgását azáltal,
hogy rövidebb távolságra nézünk el jobbra, majd balra felváltva. Kis gyakorlással érezheted vagy
elképzelheted, hogy a szemgolyó a lehető legkisebb távolságnyit mozog egyik oldalról a másikra.
Érezhető, hogy a szemgolyó mozog a csukott szemhéj alatt. Az emlékezeti lengetés egy jó dolog,
hogy gyakoroljuk olyan körülmények között, amikor nem annyira megfelelő másfajta ingákra.
Gyakorolhatjuk az emlékezeti lengetést sötét szobában, sötét éjszakában, egy sötét pincében,
ágyban és mentális relaxációt vagy optikai relaxációt vagy az idegek relaxációját kapjuk, ami
értékes.

A váltakozó lengetés: néhány évvel ezelőtt egy iskolai tanárt kezeltem. Kúpos szaruhártyája
volt, ami egy nagyon komoly betegség a szem elülső részén. A szaruhártya kidudorodik és kúpossá
válik. A szaruhártya csúcsa elfekélyesedik és kilyukadhat, miközben a csarnokvíz elfolyik. Többféle
műtétet javasoltak neki, de az eredmények általában nem voltak kielégítőek. A páciens látása 1/20
volt. Neki nagyon hasznos volt a váltakozó lengetés. A lengés rövidebb 3 m-nél vagy távolabb,
mint 12 cm-re. Ennél a gyakorlatnál a páciens az egyik kezének mutatóujját tartja oldalt és
miközben nézi a Snellen tesztkártyát, a fej mozog kis távolságnyit egyik oldalról a másikra. A
páciens, amikor egyenesen előre néz a kártyára, el tudja képzelni, hogy az ujja mozog 2,5 cm-t
vagy többet egyik oldalról a másikra, miközben a kártya sokkal kisebb távolságnyit mozog vagy
nem is tűnik úgy, hogy mozog egyáltalán. A fej mozgásának rövidítésével, a lengetés még
rövidebbé válik, amíg az ujj már csak saját szélességének megfelelő távolságnyit mozog, és a
kártya állónak tűnik. Nagyon figyelemreméltó, ahogy a látása javult a lengetés fejlődésével.

1924. december - Tenyerezés

Javaslatok

1. Mindig képzeld azt, mintha minden mozogna...

Amikor vonattal utazol, amikor kinézel az autó ablakán, a villanyoszlopok és minden álló tárgy úgy
tűnik, mintha mozogna. Lehetetlen megállítani a mozgást, de az az erőfeszítés, hogy akarjuk,
nagyon kellemetlen. Minél nagyobb erőfeszítés annál nagyobb a rossz érzet, vagy a szívdobogás, a
szédülés. Könnyen demonstrálható, hogy minden fej- és szemmozgás az álló tárgyak látszólagos
mozgását eredményezi.

2. Pislogj gyakran

Pislogás alatt azt értjük, hogy mindkét szemünket gyorsan becsukjuk és kinyitjuk. Ha helyesen
csináljuk, akkor a tárgyakat folyamatosan látjuk, bár gyors ugrásokkal minden irányban kicsit
odébb mozdulnak. Álló tárgyak pislogás nélküli bámulása során erőltetés, feszültség jön létre, ami
csökkenti a látás élességét.

3. Olvasd a Snellen teszttáblát 5 m-ről minden este és reggel

Az iskolás gyerekeket és mások rossz látását gyakran azzal is meg gyógyítható, hogy ugyanazt a
teszttáblát olvasgatják 2 szemmel, aztán külön-külön is. Pusztán ezzel az egyetlen gyakorlattal
megelőzhető a rövidlátás (myopia) az iskolás gyerekeknél.

4. Mini betűk

31
Olvass 15 cm távolságból nagyon apró betűs szöveget, ha lehet minden este és reggel. Ha nem
látod, pásztázd a homályt anélkül, hogy akarnád látni a szöveget. Akár pásztázz a fehér
sorközökön olvasás helyett, az is hasznos.

5. Tenyerezés

Tenyerezz 5 - 10 percet naponta, amikor csak lehet.

Tenyerezés

A tenyerezésnél becsukott szemeinket letakarjuk tenyérrel. A szemeltakarásnak az a célja, hogy

pihenést biztosítson a szemnek és a tudatnak. Csukott és eltakart szemmel nem láthatunk semmit.
Amikor helyesen csináljuk, csak feketét látunk. Sokan viszont különböző színű fényeket-piros, zöld,
kék és fehér-, vagy formákat vélnek látni. Néhányan olyan élénknek képzelik ezeket, hogy nagyon
nehéz meggyőzni őket, hogy ezeket nem látják, csak képzelik.

Amikor a páciens sikeresen végzi a tenyerezést, tökéletesen ellazul, és tökéletes a feketeség.

Kevesen tudják elérni ezt a szintet, ill. csak a már/még jó szeműeknél jöhet be a tökéletes fekete.

A tenyerezés csak akkor pihentető, ha az erőltetés vagy a feszültség legkisebb formája sem áll
fenn. Amikor elérjük, tulajdonképpen nem történik semmi. Nem árt tudni, hogy a szemeltakarást is
lehet jól, vagy rosszul csinálni.

Bizonyítható, hogy akinek hibás a látása, tudatosan vagy önkéntelen stresszt okoz, amikor ránéz
valamire. A szemeltakarással csak úgy tudunk ellazulni, ha nem akarunk látni semmit. Néhányan
tisztában vannak azzal, hogy szemeltakarás alatt nem kell semmit látni, de mások erőltetik, hogy
lássanak valamit, bár tudják, hogy nem kellene. Ezen esetekben nyilvánvaló, hogy nincs meg a
szükséges mentális kontroll és úgy végeznek valamit, hogy nincs ott a tudatuk. Néhányan hagyják,
hogy a gondolatok szabadon cikázzanak ilyenkor. Egyesek sikeresebben tenyereznek, mint mások.

Egyik páciensem felfedezett egy nagyon egyszerű és hatékony módszert a tenyerezés

érzékeltetésére. Egy barátját kezelte, akinél korábban nem annyira működött a tenyerezés. Mesélt
neki egy kitalált történetet egy fekete hangyáról. A fekete hangya kibújt a földből, felmászott egy
gyönyörű rózsa szárára. Hosszadalmas volt az út, de folytatta. Felmászott az első elágazásig, aztán
a másodikig. Minden levelet végigmászott, míg végül megtalálta a virágot. Keresztül verekedte
magát a virágszirmokon, míg nem talált egy mélyedést a rózsa közepén, ott egy fehér tasakot, ami
telis teli volt mézzel. A beteg elképzelte a hangyát, ahogy hordja ki a mézet, visszamászik a virág
tetejére, aztán onnan le a földre. Végül találkozott egy másik hangyával, akivel kicsit elbeszélgetett
kézzel-lábbal magyarázva. Aztán a másik hangya is végig mászta ugyanazt a nehéz utat.

A páciens nagyon figyelmesen hallgatta a mesét tenyerezés alatt, ami 15 percet, vagy fél óráig is
eltartott . Végül képes volt érzékelni a fekete színt és amikor levette a kezeit és kinyitotta a
szemét, szokatlanul élesen látott. Tenyerezés előtt nem látta a betűket, lévén majdnem teljesen
vak . Tenyerezés és a hangyás történet elképzelése alapján képes volt elolvasni néhány betűt a
Snellen táblán.

A hangyás sztori az egymást követő mentális képekkel azt sugallja, hogy más történetek is
megfelelnek az ilyen célokra. Vannak, akik hagyják, hogy a gondolataikat szárnyaljanak tenyerezés
közben. A tudatunk számára természetesnek hat, hogy a dolgok beugorjanak szabadon, hogy a
gondolatok peregjenek mindenféle akarás, erőlködés nélkül. Elég egy kis ügyesség, és máris
szárnyalnak a képek mindenfélére megerőltetés vagy anélkül, hogy megpróbálnánk ilyenkor látni
azokat. Amikor ébren vagyunk, teljesen normális, hogy sok mindenre gondolunk, és erőfeszítés
nélkül, lazán foglalkozunk gondolatainkkal.

Egy tanárnő, akinek fájt a szeme és komoly fejfájása volt, majdnem azonnal enyhülést tapasztalt,
amikor elképzelte, hogy egy csónakban ringatózik. Élvezte a csordogálást a folyón, miközben azt
gondolta, hogy a háttérben sok hó és jég. Aztán, a változatosság kedvéért trópusi folyóra gondolt
trópusi növényzettel, madarakkal, állatokkal. Elképzelt egy fogságba esett madarat, amint
gyönyörködött pompás tollazatában. Krokodilok következtek, majmok játéka a fákon. Sokáig
gondolt rájuk. A tenyerezés alatti utazása annyira lekötötte képzeletét,hogy egészen elfelejtette a

32
szeme problémáját, a fejfájását . Amikor eszébe jutott, akkor vette csak észre, hogy tökéletes
feketét lát, ami azt is jelenti, hogy semmit sem lát a becsukott, letakart szemei mögött.

Egy páciens, akinek nagyon nehéz volt helyesen végezni tenyerezést, nagyon zavarta, hogy színes
fényeket lát. Amikor akarta, hogy megszabaduljon ezektől a fényektől, csak még rosszabb lett,
ahelyett, hogy enyhült volna.

Azt javasoltam a hölgynek, hogy gondoljon egy kellemes európai utazására. Azt mondta, hogy
állandóan tengeri beteg volt és az átkelésnél és egyáltalán nem tudta élvezni az utazást. Az
egyetlen dolog, amire kellemetlenség nélkül emlékezni tudott, az volt, hogy sétál az erdőben és
kitalálja a madarak nevét a hangjuk alapján. Érdekelte a botanika, tudta a legtöbb vadvirág nevét
is.

Néhányan tenyerezés közben arra gondolnak, ahogy a fák ágai vagy a magas fű mozog a szélben.
Egy patak hömpölygő vizére emlékezni is nagyon jó úgy, hogy ne keletkezzen erőfeszítés.
Pihentető, élvezetes tud lenni egy vizuális séta a tengerparton, amikor elképzeljük, hogy a
hullámok jönnek-mennek. Amikor gyorsvonaton utazunk, és kinézünk az ablakon, megfigyelhetjük,
hogy minden mozog, ami általában megnyugtatja a szemet és az értelemet. Ha autóval utazunk, a
vezető erőltetés nélkül látja az utat az autó felé mozogni, míg, az utas, akit érdekel a táj, ezért
meg akarja figyelni, megpróbálja tudatosan vagy nem tudatosan megállítani a mozgást.

Ha valaki azon van, hogy mozdulatlanul lássa a tárgyakat, megfájdul a feje, a szeme vagy egyéb
kellemetlenséget fog érezni. A tenyerezés pihentet és akkor hatékony, amikor a mozgó tárgyakra
tökéletesen tudunk emlékezni, vagy amikor az álló tárgyakat is mozogni látjuk

Miközben szemeltakarást végzünk és elképzeljük az álló tárgyak látszólagos mozgását, vagy az

autóban ülünk gondolatban az előbb leírtak szerint mindenki elérheti a leghatékonyabb szükséges
relaxációt.

Az aura elképzelése-a betűk, a világos háttérrel találkozó tárgyak körüli vékony világos "sugárzás"-
tenyerezés közben, vagy nyitott szemmel szintén megnyugtató hatással van az emberre. A kettő
váltott alkalmazás maga is relaxáló hatású mind a szemnek, mind a képzeletnek és a tenyerezési
technika is fejlődik a relaxáló hatással együtt.

Ha felváltva csak pillanatokra nézünk ki a szemeltakarásból, aztán kicsit hosszabb időre, az is

javítja a mind a szemeltakarás hatékonyságát, mind a látást.

Fejfájás

William, 10 éves, majdnem állandóan fáj a feje. Nehezen olvas 10/15-t. A betűk és az ábrák
annyira elmosódnak a tankönyvben, hogy nehezen tudott hiba nélkül olvasni. Kb. 2 hét alatt javult
egy kicsit a helyzet, de a fejfájása nem javult és az olvasás se ment jobban. Aztán egy nap
mondta, hogy már csak egy fél óráig fájt a feje. Jobban is olvasott.

William 4 hónap múlva ismét visszajött, hogy teszteljük a szemét és 10/10 volt a látása mindkét
szemmel külön-külön, fejfájás nélkül. 1 évvel később újra eljött hozzám és ragyogtak a szemei.
Mindkét szemmel 12/10 volt a látása, nem fájt a feje, annyit olvasott, amennyit csak akart, nem
volt gond a tankönyvekkel, már ami a látást illeti.

33
Kérdések és válaszok

Kérdés: Segíthet a minibetű olvasása 4 inch távolságból?

Válasz: A minibetűk olvasása 4 inch távolságból általában hasznos.

Kérdés: A kisfiam ideges lesz, amikor tenyerezik. Tud javasolni valami mást, ami ugyanilyen
jótékony hatású?

Válasz: A kisfia csak pár percet tenyerezzen egyszerre. Néha közben hintáztassa a fejét egyik
oldalról a másikra ide-oda, az segít.

Kérdés: Olvasószemüveges vagyok. Hogy tudnám javítani a látásom a minibetűkkel, ha még csak
nem is látom azokat?

Válasz: Úgy tudja javítani a látását a minibetűk olvasásával, hogy felváltva hol csak rápislant a
fehér sorközökre egy pillanatra, miközben arra gondol, hogy olyan fehér, mint a hó, hol becsukja a
szemét hosszabban, és emlékszik ugyanarra a fehérségre.

1925. február - Szürkehályog

Egy napon egy részleges szürkehályogban szenvedő páciens szemét tanulmányoztam. Miközben az
illető különböző apróságokról beszélt, számos nyíláson keresztülláttam a hályogon, éspedig vörös
reflexet mutató területeken, ami bizonyította, hogy a szemlencse nem teljesen átlátszatlan.
Megkérdeztem a pácienst, hogy mennyit lát, és miközben felmondta nekem a Snellen tábla azon
betűit, amelyet látott, a szemlencséje továbbra sem volt teljesen homályos. Azután sikertelen
kísérletet tett, hogy felidézze a kisebb betűk némelyikét, amikor nagy megdöbbenésemre a
szemlencse egésze átlátszatlanná vált. A megfigyelést a következőképpen ismételtem meg:
megkérdeztem, emlékszik-e arra, hogy látta a nagy C betűt. A hölgy igennel válaszolt, és ekkor a
szemlencse egyszerre részben kitisztult, s a nyílt területeken látható volt a vörös reflex.

Azután megkérdeztem tőle, hogy fel tudja-e idézni bármelyiket a kisebb betűk közül a legalsó
sorban, mire láthatóan erejét megfeszítve próbálkozott, a szemlencséje pedig teljesen
átlátszatlanná vált. Olyannyira érdekelt a dolog, hogy számos barátomat rávettem a kísérlet
megismétlésére és ők legalább annyira megdöbbentek, mint jómagam, amikor ugyanazt az
eredményt tapasztalták.

1926. május - Hosszú inga, Olvasószemüvegesség

A hosszú inga nemcsak a látást javítja, de csökkenti vagy meggyógyítja a fájdalmat, a diszkonfort
érzést, a fáradtságot is.

Állj olyan 30 cm-es terpeszben, és merőlegesen a szoba egyik falára. Miközben felemeled a bal
sarkad a földről, lendülj a testeddel - vállad, fejed és a szemeddel együtt - jobbra, míg a vállaid
párhuzamosak nem lesznek a fallal. Most fordítva lengesd a tested balra, közben a bal sarkad
visszamegy a földre és a jobb sarkad emeled fel. Váltakozva nézd a jobb és a bal oldali falat,
közben mozgasd a fejed és a szemed a vállaid mozgásával. (A testsúlyod mindig arra a lábra
helyezkedik, amerre fordulsz.) Amikor ez könnyedén, folyamatosan, megerőltetés nélkül megy és
egyáltalán nem figyelünk a mozgó tárgyakra, lassan átérezzük, hogy a hosszú inga oldja az
izmokban és az idegrendszerünkben lévő feszültséget.

A tárgyak különbözőképpen mozognak. Azok, amelyek közvetlen előtted vannak, mintha

gyorsvonat sebességgel mozognának és homályosak. Nagyon fontos, hogy NE próbáljuk meg
tisztán látni ezeket a mozgó tárgyakat.

34
A hosszú ingázás segíthet azoknak a pácienseknek, akik álmukban sem tudnak megszabadulni a
szemstressztől. Aki 50 hosszú ingát végez lefekvés előtt és reggel felkelés után, az alvás alatti
szemfeszültséget képes megelőzni, vagy csökkenteni. Figyelemre méltó, hogy milyen gyorsan
képes csökkenteni vagy megelőzni a hosszú inga a fájdalmat. Nem ismerek más módszert, aminek
hatása ehhez fogható volna. A hosszú inga csökkenti az arcidegzsába tüneteit, ha az operáció nem
sikerült. Néhány páciens, akinek állandó fájdalmai voltak a hosszú ingával először ideiglenesen,
majd további gyakorlással tartós enyhülést ért el. Szénanátha, asztma, tengeri betegség,
szívdobogás, köhögés, akut és krónikus megfázást is azonnal gyógyítja a hosszú ingázás.

Olvasószemüvegesség

A presbyopia vagy időskori távollátás 40 éves korunk után kezdődik. Távolra jól látunk, de közelre
nem. Igaz, hogy legtöbb esetben ez 40 éves korunk környékén történik, de vannak kivételek, és
jelentkezhet ez a probléma korábban is, sőt, még fiatal gyerekeknél is.

Az olvasó szemüvegesség/presb. általánosan elfogadott oka

Azt állítják, hogy a probléma a lencse megkeményedésének következtében alakul ki, és amiatt
romlik a közelre látás képessége, mert a lencse keménységének növekedésével az akkomodáció
(közelre fókuszálás a lencse segítségével) nehéz vagy lehetetlen. A lencse, véleményem szerint
nem játszik szerepet az akkomodációban. A „Tökéletes látás szemüveg nélkül" című könyvemben
bebizonyítottam, hogy a fókuszálás során a lencse alakja változatlan marad.

A presb. igazi oka

A presbyopia igazi oka az a feszültség, ami abból a megerőltetésből származik, hogy lássunk.
Amikor egy presbyop személy szemüveg nélkül próbál meg elolvasni valamit és az nem sikerül, a
páciens érzi, hogy megerőltetés keletkezik. Amikor egyre jobban erőltetjük a látást, ahelyett, hogy
javulna, egyre rosszabb lesz. Az, hogy el tudjuk olvasni a nyomtatott mikró betűket, nem
lehetséges semmiféle megerőltetéssel. Amikor a presbyop személy pihenteti a szemét úgy, hogy
becsukja, vagy elnéz a papírról és utána visszanéz rá, a látás ideiglenesen javul. Néhányan
meggyógyultak csupán azzal, hogy rendszeresen pihentették a szemüket, vagy azzal, hogy
megpróbálták elkerülni a látás erőltetését. A szem pihentetése után a látás általában pillanatokra
javul. Mások koncentrálni próbáltak. Próbáljuk ki, hogy az F betű bal felső sarkát nézzük a
teszttáblán. Próbáljuk meg elképzelni, hogy ennek a saroknak egy kis része az F betű legfeketébb
része. Anélkül, hogy mozgatnánk vagy becsuknánk a szemet, koncentráljunk erre a pontra. Figyeld
néhány másodpercig és nagyon hamar feszültséget fogsz érezni, és azt is, hogy egyre nehezebb
arra a pontra fixálni. A szemnek kényelmetlen lesz ez, és a betű elhomályosodik. Gyakran el is
tűnik. Az egész betű elhomályosodik, ha koncentrálni próbálunk az F bal felső sarkára. Enyhülést
érzünk, ha elnézünk az F betűről és valami másra gondolunk. Ezzel bebizonyítható, hogy az egy
pontra koncentrálás csak egy rövid ideig lehetséges. Más szóval, hosszú ideig lehetetlen egyetlen
pontra koncentrálni. Ez nagyon fontos kísérlet, mert az emberek azért olvasószemüvegesek/
presbyopia és azért nem tudják elolvasni a szöveget, mert koncentrálni akarnak. A koncentráció
fontos dolog sok mindenben, de a látásjavítás során nem. Vannak, akik képesek segíteni ezen,
mert rájönnek, mi volt a hiba. Az igazi ok felfedezése sugallja a gyógymódot is. Ezek alapján sokan
meggyógyították magukat a z olvasó-szemüvegességből csupán azzal, hogy pihentették szemüket,
és megpróbáltak NEM koncentrálni az olvasnivalóra.

Kezelés

Amikor egy jó látású olvas, bizonyítható, hogy míg a betűk a legfeketébbek és legtisztábbak, akkor
a sorok közötti fehérség fehérebbnek tűnik, mint amilyen valójában. Ha valaki csak a betűket nézi,
a szem elfárad és a látás homályosodik. Viszont ha a sorok közötti fehér területeken ingázik a lap
egyik szélétől a másikig, lehet, a fehér részek sokkal fehérebbnek tűnnek, és nem érzünk
fáradtságot és a betűk sem homályosodnak be. Ha valaki már nem látja élesen a szöveget - a
közel pontjában -, akkor figyelme nem a sorok közötti fehérségre, hanem a betűkre összpontosul
automatikusan és ez a koncentrálás lerontja a hatást. Ha a fehér részekre nézünk, a fehérség még
fehérebbek tűnik, ha lehunyt szemmel valami olyan fehérre gondolunk, ami sokkal fehérebb.
Például a hó, keményítő, mész. Amikor a szemet kinyitjuk, az első pillanatokban a fehér részek

35
fehérebbnek tűnnek. Aztán becsukjuk a szemünket és visszaemlékszünk a fehérre. Amikor a
fehérre emlékezés tökéletes már csukott szemmel, újra ránézünk a sorok közti vagy a többi
fehérségre nyitott szemmel, és észrevesszük, hogy a fehér részek még fehérebbé váltak. Ahogy a
fehér részek javulnak, a fekete betűk elképzelése is javulni fog. Folytassuk a fehér sorközökre
nézést, mozgatva a papírt egyik oldalról a másikra A fehér területek elképzelése után a fekete
betűk is tökéletessé válnak és már el tudjuk olvasni azt helyesen, könnyen, megerőltetés vagy
fáradtság nélkül.

A vékony fehér vonal

Amikor a fehér részek elképzelése javul, gyakran előfordul, hogy látunk a sorok alatt és fölött egy
vékony fehér vonalat, ami sokkal fehérebb, mint a fehér részek. Ennek az auraszerű jelenségnek a
tudatosítása csodálatos segítség. Legtöbb ember akkor gyógyul meg a presbyopiából, amikor el
tudja képzelni, hogy „látja" ezt az aurát. Ez egy fényes, tiszta és jól elkülönülő jelenség. Egyben
lazító, kellemes érzést nyújt az egész szervezet összes ideggóca számára is, ha jól látjuk, ha jól
emlékszünk és jól fel is tudjuk idézni ezt a fényes fehér vonalszerűséget. Gyulladásos esetekben is
varázsütésre megszűnik a fájdalom, ha rágondolunk a jelenségre. Nem csak a szemünkben, a
fejünkben, hanem a test más területein is.

Sikertelenség

Rengeteg hibaforrás van és ezek csak sokasodnak, amikor úgymond az emberi tudat „kitalál"
különböző jó megoldásokat, hogy ezzel újabb hibaforrásokat idézzen elő. A sikertelenség legtöbb
esetben abból fakad, hogy a fekete betűket nézzük, és nem figyelünk a sorok közötti fehér
területekre. A fekete betűkre figyelve, a látás mindig romlik és megerőltetéssel jár, amit mindig a
páciens hoz létre. Néha, a fehér részek elképzelése már olyan jól megy, hogy egyesek kezdik
olvasgatni az apró betűket, de a kísértés olyan nagy, hogy rápillantsunk a betűkre, hogy a látás
majdnem azonnal rosszabb lesz.

Ezt az auraszerű jelenséget sokan észreveszik, akiknek problémás az olvasás. De minden esetben
elfelejtkeztek erről a csíkról, és értelemszerűen a betűkre való nézéssel igyekeznek olvasni. Úgy
látszik ilyen az emberi tudat. Amikor a szemünket kezdenénk már helyesebben használni és
tisztábban látni, a logika valahogy megállítja a természetes szemhasználatot. Arról lehet szó, hogy
a fehér csíkra emlékezéssel csak az elején akar a tudat foglalkozni, és ahogy be-beugrik a jobb
látás arra gondolunk, hogy ennek az aurának a felidézése nélkül később is menni fog. Az aura
segítségével kapunk segítséget az olvasáshoz, és habár szokásommá vált figyelmeztetni őket arra,
hogy a betűkre nézés rossz szokás, és azonnal igyekszem demonstrálni is, hogy miről van szó,
mégis úgy találják, hogy nagyon nehéz a betűre nem figyelni. Egy idősebb páciens például azért
panaszkodott, hogy csak addig látja a sorok közötti fehérséget, míg a betűk ki nem tisztulnak.
Látása tisztulása valahogy mégis megzavarta, és akadályozta, hogy a vékony fehér csíkra
gondoljon (mert amint tisztult a betű, azonnal ösztönösen olvasni kezdett és azt még nem tudta
akarás nélkül). Még néhány hét vagy többre is szüksége volt, míg el tudta kerülni, hogy a látás
élesedése stresszt okozzon.

Néhány páciens folyamatosan nyitva tartja a szemét pislogás nélkül. Amikor pihenésképpen
becsukják, nem mindig könnyű elérni velük, hogy elég ideig csukva tartsák szemeiket, vagy addig,
amíg megérzik, hogy már a tökéletes fehérre tudnak emlékezni. Amikor az emlékezet tökéletes, a
szem, a tudat és a tejes idegrendszere nyugalomban van. A szem és a tudatunk nyugalmi állapota
növeli az ember teljesítőképességét. Amikor nyitott szemmel képzeljük el a sorok közötti
fehérséget, fontos, hogy be-becsukjuk kicsiket (és úgy is pihentessük rágondolva az egész
fehérségre közben). Tényleg sokan vannak, akik túl rövid időre csukják csak be a szemüket és
amikor kinyitják, túl sokáig tartják nyitva. Nagyon érdekes, hogy milyen nehezen képesek az
emberek akár csak a perc egy részére csukva tartani a szemüket, és csak egy-egy pillanatra
kinyitni (ha gyakorolnak). Úgy tűnik, mindent elfelejtenek, amit tanultak és rögtön tesztelni
akarják látásukat. Újra meg újra be kell bizonyítanom, hogy épp a látásuk tesztelése okozza a
problémát, mert az mindig (erőltetés és) homályosabban látunk tőle. A képzelet tesztelése viszont
már más és kevésbé okoz problémákat. Az olvasó-szemüveges fel tud nézni a mennyezetre vagy

36
egy fehér felhőkre és fel tudja idézni vagy el tudja képzelni a tökéletes fehér képet mindenféle
megerőltetés nélkül. De amint a mikro betűre néz, már nem lesz olyan jó az emlékkép és erőlteti a
látást. Jó volna ha a presbyopia gyógyításában megtalálnánk ennek a furcsa erőltetésnek a fő
okait. Jó volna több okra is rájönni. Néhányan rövid idő alatt sok okot tesztelnek és találnak.
Figyelemreméltó, hogy néhányan milyen leleményesen jönnek rá saját látásuk csapdáira.

1926. július - Rövidlátás

Oka

A merev nézés, a bámulás a legfőbb, ha csak nem az egyetlen ok. Kivétel nincs.
Megfogalmazhatjuk az igazságot: „a rövidlátás oka a merev nézés." Számos más ok is
hozzájárulhat a kifejlődéséhez. A jó látású gyerekek ideiglenes rövidlátók lehetnek, ha keményen
összeszidjuk őket. A jó látású, jó szemű tanárok általában nyugodt természetűek, és nem néznek
mereven, míg a rövidlátó tanárok idegesebbek. Ez a feszültség ragályos és tanítványaik hamarabb
rövidlátók lehetnek, mint azok, akiket jó látású tanárok tanítanak.

Kezelése

A kiváltó ok sugallja a gyógymódot. Mivel a bámulás vagy feszültség miatt jön létre a rövidlátás,
így a gyógymód természetesen a lazítás és a relaxáció (tenyerezés, ingázás, emlékezet és
képzeletfejlesztő gyakorlatok).

1. Tenyerezés

Hunyd be a szemed és így legyél legalább fél órán keresztül. Pihentetőbb, ha a tenyereddel le is
takarod a már becsukott szemed, de minden fényt zárj ki. Kellemes dolgokra gondolva pihentesd a
tudatod, ugyanúgy, mint a szemed. Enyhébb esetek csupán ettől meggyógyultak ideiglenesen,
majd véglegesen.

2. Ingázás

Állj a Snellen táblától olyan 5 m-re. Ingázz az egyik oldalról a másikra, miközben a fejed és a
szemed a testeddel együtt, ugyanarra mozog. Hasznos nyitott és csukott szemmel is gyakorolni,
miközben lassan, könnyedén és folyamatosan ingázol kisebb távolságokat is egyik oldalról a
másikra. Úgy is lehet csinálni, hogy azt elképzeled, hogy a Snellen tábla vagy egyes betűi a test,
fej és szem mozgásával ellentétes irányban mozognak. Ha a tábla vagy annak betűje nem siklik az
ellentétes irányba, a gyakorlat nem hatékony és a látás romlik.

A jó szemű, miközben ingázik, arra is képes az ellentétes mozgás alatt, hogy a betűket a központi
beállítással lássa. Ez azt az érzést kelti, hogy legélesebben csak azt a pontot lehet látni, ahova épp
néz a szem, míg minden más pont kevésbé éles. Normál látás esetén még ez a pici pont is
állandóan mozog. A látás mindig hibás lesz, ha a betűknek nem egy részét, hanem az egészet
akarjuk látni legjobban. Amikor nézed a C betűt, figyeld meg, hogy amikor a tetejét nézed, akkor
azt látod a legjobban, és minden más része kevésbé éles. Aztán figyeld meg, amikor a betű aljára
nézel, a teteje nem lesz annyira éles. Ez így van akkor is, amikor tárgyakat nézünk. Amikor egy
széket nézünk például, ha a háttámláját nézzük, tisztábban látjuk, mint a többi részét. Aztán
amikor a szék lábára nézünk, élesebben látjuk, mint a háttámlát.

Ha jól csinálod a Snellen teszt kártyás gyakorlatot, feszültség nélkül, az inga lehetővé teszi, hogy a
legkisebb sor betűit is olyan feketének lásd, mint a legnagyobbakat. Minden betű fehér részét
képzeld fehérebbnek, mint a lap többi fehér részét.

37
3. Emlékezet és képzelet

Az emlékezeted és a képzeleted fejlesztése a rövidlátás gyógyításának egyik leggyorsabb

módszere. Ezt a Snellen táblával lehet gyakorolni. Helyezz el egyet a szobád falán, és tarts egy
másik ugyanolyat olyan közel a szemedhez, hogy még a legkisebb betűket is el tudd olvasni. Most
lépj hátra pár centit a fali táblától és olvasd el a legkisebb betűket a kezedben lévőből. Aztán
gyorsan csukd be a szemed és emlékezz vissza a betűre olyan jól, mint ahogy láttad nyitott
szemmel. Nyisd ki a szemed és nézz rá ugyanara a betűre a falon. Gyorsan csukd be a szemed,
hogy nehogy bámulni kezdj. Váltogasd, míg a fali kártyán lévő betű olyan éles nem lesz, mint a
kezedben lévőn az ugyanolyan betű. Ha bejött, hátrébb léphetsz. Folytasd a távolság növelését,
amíg ugyanúgy látod a fali tábla betűit, mint a kezedben lévő kártyán. Ha egy távolságból nem
sikerül, akkor menj vissza egy kicsit, olyan közel, hogy sikerüljön feszültség nélkül látni a betűt.

Megelőzés

A rövidlátás úgy előzhető meg, ha egész nap helyesen használod a szemed.

1. Pislogj rendszeresen, ahogy a jó szem teszi. A bámulás feszültséggel jár, ami mindig lecsökkenti
a látás teljesítményét.

2. Mozgasd folyamatosan a szemed pontról pontra, közben lásd azt a legjobban, amire nézel,
minden mást kevésbé élesen.

3. Egész nap mozog a fejed és vele együtt a szemed. Fontos tudatosítani, hogy az álló tárgyak a
fejed és a szemed mozgásával ellentétes irányban mozognak. Amikor mész az utcán, figyeld meg,
hogy a járda olyan, mintha feléd jönne, míg a tárgyak úgy tűnnek, mintha a tested mozgásával
ellentétes irányba mozognának.

4. Gyakorolj a Snellen táblával 5 percet vagy többet naponta.

A mozgást, pislogást és az álló tárgyak mozogva elképzelését egész nap lehet gyakorolni,
mindenhol, nem számít, hogy éppen mit csinálsz.

1929. október - Tudati inga, Tudati tevékenység

A tudati inga

A tudati inga csökkenti a feszültséget éppúgy, mint a hosszú vagy a rövid inga. Ezt csukott
szemmel végezzük, úgy, hogy elképzeljük, hogy a fejünk egyik és a másik vállunk között mozog. A
szemgolyók ilyenkor láthatóan maguktól mozogni kezdenek egyik oldalról a másikra, ahogy a fej
képzelt mozgása teszi. Ha helyesen csináljuk, a tudati inga ugyanolyan hatékony, mint a nyitott
szemmel gyakorolt inga, akár a rövid, akár a hosszú verzióról van szó.

A tudati ingát is lehet rövidíteni miközben egy pici, olyan 7 mm-es képzeletbeli betűn végezzük,
vagy akár kisebben, miközben a szemünket nem nyitjuk ki.

A tudati inga sok szembajnál okoz megnyugvást, javulást, például rövidlátás, asztigmia, szemgolyó
külső és belső gyulladásai. Ezt az ingát sokkal könnyebb gyakorolni, mint a nyitott szemes
változatot és nagyobb stresszoldást biztosít, mint más ingafélék. De lehet helytelenül is alkalmazni
ezt is, meg a nagyobbakat is, ilyenkor a hatás elmarad.

Tudati tevékemység

Az igazság az, hogy az tudat kedvező körülmények között sok dolgot véghez visz. Nézzük a
következő esetet. Egy 30 éves férfit kezeltem 15 évvel ezelőtt, aki egy távoli városban dolgozott

38
egy könyvtárban. Este 7-kot hívott engem és több, mint 2 órán keresztül dolgoztunk. A páciens
mindkét szemén szürke hályoggal született. Születése óta tompalátó volt. Néhány hónappal
azelőtt, hogy hozzám jött, a szürke hályogot mindkét szeméről eltávolították. Jobb szemének
látása nagyon gyenge volt és szemüveggel sem volt korrigálható. Bal szemének látása még
rosszabb volt és nem volt javítható szemüveggel sem.

A kezelés, amit előírtam neki, az volt, hogy pihentesse mindkét szemét úgy, hogy becsukja azokat.
A figyelmét a Snellen tábla egyik betűjére irányítottam. A betűt jobban el tudta képzelni csukott
szemmel, mint nyitott szemmel. Amikor a betűt a központi beállítással nézte, a látása javult. Nem
tartott fél óránál tovább, hogy a jobb szemét ilyen módon fejlesszük, és először csak felvillanásra,
később hosszabb időre is javult.

Először csak egy pillanatra villantak fel a betűk. Nem sokára elolvasta a legalsó sor összes betűjét
3 m-ről. A bal szemének látása sokkal lassabban fejlődött, de folyamatos gyakorlással normálissá
vált.

Az a szem, amely az emlékezet és a képzelet segítségével éri el a jobb látást, nagyon hamar
megjavul minden betűre. Ezt bebizonyítottam ebben és más esetekben, hogy egy ismert betűre
való emlékezés, illetve annak elképzelése gyógyír rövidlátásra, távollátásra, asztigmiára, szürke
hályogra, zöld hályogra, látóidegsorvadásra és más szembetegségekre.

A retinoszkóp/szemtükör segítségével bebizonyítottam, hogy az emlékezet és a képzelet képes

fejleszteni a látást a fénytörési hibák ezen eseteiben. Érdekes megfigyelni, hogy ezek a páciensek
képessé válnak olyan jól látni szemüveg nélkül, mint korábban szemüveggel.

A veleszületett, a sérülés által szerzett és az egyszerű szürke hályog azonnali gyógyulása érhető el
a képzelet segítségével, amikor ez olyan jó nyitott szemmel, mint csukott szemmel. Amikor egy
betűt, egy betűnek egy részét, egy pontot, egy vesszőt vagy egy pontosvesszőt olyan jól el tudunk
képzelni nyitott szemmel, mint csukottal, ezt majdnem azonnali időleges gyógyulás követi. Hogy
megértsük, hogy ez hogyan történik, be kell mutatni, hogy a hibás látás egy feszültség miatt
keletkezik. Igaz, hogy a hibás látásra történő emlékezés rövidlátást, távollátást és növekvő
szemnyomást hoz létre. Az iskolás gyerekek úgy lesznek rövidlátók, hogy erőlködnek, hogy jobban
lássanak. A koncentráció néhány formája a retina gyulladását is okozza, ami tompalátáshoz vezet.
Ez bizonyára igaz, mert javasolható kezelés a tompalátásra a szemek pihentetése.

A tompalátás nagyon gyakran összekapcsolódik a hibás látással, egy hibás területtel, aminek
szabálytalan körvonala lehet. Sok éven keresztül a tompalátást gyógyíthatatlannak tekintették, de
tanulmányozták az eseteket és mostanában a legtöbb szerző szerint többnyire gyógyítható a
tompalátás. Tény, hogy néhány tompalátó (ex anopsia) meggyógyul kezelés nélkül. Logikus, hogy
kezeléssel is elérhető eredmény, ha néhány páciens spontán is meggyógyul. Normál szemnél is
megfigyelhető, hogy tompalátóvá válhat, ami tovább romlik, ha erőltetjük a látást. A relaxációs
módszerek gyakorlásával a tompalátás rendszerint meggyógyul.

Vannak olyan érhártya betegségek, amelyeket évekig gyógyíthatatlannak hittek. A megerőltető

nézés érhártyagyulladást is okozhat, ezért ebben az esetben is a relaxációs eljárások gyakorlásával
érhető el gyógyulás. Ezeket az eseteket gyakran nem vettük figyelembe, mert nem
tanulmányoztuk eléggé. A tudati tevékenységek hasznosak és gyógyítják a funkcionális és a szervi
szembetegségeket. Néhány páciens, aki érhártyagyulladásban szenved, gyorsan meggyógyul, míg
másoknak ehhez hosszabb időre van szükség.

1930. február - A lengetés

A lengetés

Írta: Dr. Bates

Amikor egy álló tárgyat úgy képzelünk el, mintha mozogna fejünkkel megegyező vagy ellentétes
irányban, amikor mindkét sarkunk a padlón van, ezt nevezzük lengetésnek. Amikor a sarkunk

39
felemelkedik a földről, az az inga, nem a lengetés. Az álló tárgyak látszólagos mozgása lehet
vízszintes, függőleges vagy más irányú. A lengetés egy nagyon értékes dolog, amit érdemes
alkalmazni, mert sokkal könnyebben elérhetjük vele a relaxációt, mint más módszerekkel. Én
mindig minden páciensemmel megpróbálom gyakoroltatni a lengetést rögtön a kezelés kezdetén.

A lengetést lehet gyorsan vagy lassan gyakorolni és széles vagy kis mozgással. Amikor a lengetést
gyakoroljuk, ez a távoli tárgyakra is kiterjed. Amikor helyesen alkalmazzuk a lengetést, minden
álló tárgy úgy tűnik, mozgásban van. A lengetés akár rövid, akár hosszú, ha helyesen gyakorolod,
a látás általában javul.

Álmatlanságban szenvedő pácienseknek nagyon hasznos a lengetés. Hamarosan képesek lesznek

átaludni az éjszakát úgy, hogy az maximális pihenést biztosítson. A legtöbb hibás látású
személynek állandó feszültség van testének minden izmában. Az idegek stressz alatt vannak és
teljesítőképességük gyakran csökken. A lengetés helyes gyakorlásával a fáradság csökken
ugyanúgy, ahogy a fájdalom, a szédülés és más tünetek. A lengetés mindig csökkenti a
megerőltetést, ami abból származik, hogy mereven vagy koncentrálva próbálunk meg látni.

A normál szemnek szüksége van pihenésre, és nem mindig rendelkezik jó látással. Amikor
nyugalomban van, akkor a látás is jó. Nem mindig sikeres minden módszer, amit a páciens
látásának javulása érdekében teszünk. A látás lengetéssel történő javításának sok fajtája van,

Ami miatt nem sikerül

írta: Emily Bates

Korábban ezt írtam:

„Ha a páciens látása javult akkor, amikor Dr. Bates foglalkozott vele, akkor, ha hazamegy és nem
gyakorolja otthon azokat a gyakorlatokat, amiket javasoltunk neki, akkor a kezelésnek nem lesz
meg az eredménye. A jobb látás csak időleges volt. Folyamatos, kitartó gyakorlás szükséges
ahhoz, hogy teljesen megjavuljon a látás."

Ez nem jelenti azt, hogy több órát kell dolgozni naponta, csak azt jelenti, hogy annyi időt szánjunk
rá, amennyit lehet, de ne úgy gondoljunk rá, mint kemény munka.

Sokszor írtuk már cikkeinkben, hogy csak 1 percet vesz igénybe, hogy teszteljük látásunkat az
olvasótáblán és ha valaki reggel néhány percet gyakorol, ez nagy segítség lesz egész nap.

Ha bármikor a nap folyamán, feszültség alakul ki valamilyen okból kifolyólag, a tesztkártya egyik
olyan betűjére gondolás, amit tökéletesen láttunk, általában csökkenti a feszültség tüneteit és
kellemetlen érzéseket. Néha a megkönnyebbülés csak 1 vagy 2 percig tart, de ha a páciens
emlékezteti magát, hogy tegye ezt meg néhányszor a nap folyamán, a jobb látás hosszabb ideig
megmarad. Fénytörési hiba és szervi betegség esetén is csökkennek a tünetek akkor, ha az ismert
betűre vagy ismert tárgyra gondolunk úgy, mint mikor teljesen tisztán látjuk.

A legtöbb ember, még azok is, akiknek nincs problémájuk a szemükkel, érzik, hogy csökken a
testük más részeiben is a feszültség, ha néhány kellemes képre vagy szép színre tudnak gondolni
feszültség nélkül. Vannak bizonyos színárnyalatok, amelyek mentális feszültséget és ugyanakkor
látáscsökkenést is okoznak. A zöld, mindegy melyik árnyalata általában megnyugtatja az elmét és
a szemet. Személy szerint azonnal ellazulok, ha mentális feszültségtől szenvedek, ha a zöldeskék
színre vagy ilyen színű tárgyra gondolok.

Talán jobban érthető, ha elmesélem egy távollátó hölgy esetét, aki 51 éves, és a közeli és a távoli
látása is gyenge volt. Sok fájdalomtól és kellemetlen tünettől szenvedett a szemeiben. Teszteltem
a látását a színekre úgy, hogy különböző színű fonalakat használtam, amiket 3 m-re a szemétől
mutattam fel. Világos színű ruhát hordott, amit barnával, sárgásbarnával és sárgával kombinált.
Mondta a különböző színeket, ahogy mutattam és amikor a fekete fonalat mutattam neki, azt
mondta: „Nem vicces, hogy a feketét különösen nem szeretem?"

40
Itt volt egy probléma. Évekig az orvos azzal segített a pácienseknek, hogy a feketére kellett
gondolniuk, általában csukott szemmel. Sokszor jó eredményeket értünk el azzal, hogy csukott
szemmel gondoltak a színekre a páciensek és elképzelték, hogy egy rész feketébb, mint más
részek és fordítva. Úgy terveztem, hogy ezt a hölgyet is ezen a módon kezelem. Aztán más jutott
eszembe és inkább más módszert választottam. Néhány tesztkártyán vannak piros és zöld vonalak,
ami nagy segítség a látásjavításban. Miután a zöld vonal emlékképének segítségével javítottuk a
látását, csökkent a fájdalom és az egyéb kellemetlen tünetek is.

A 2. kezelés alkalmával elmesélte a hölgy az otthoni tapasztalatait. Szeret rajzolni és javasoltam

neki, hogy folytassa a rajzolást és ő különféle színeket alkalmazott a rajzoláshoz. Elhozta magával
a rajzait, amik gyönyörűek voltak. A 2. alkalommal fekete ruha volt rajta és 20 percig a
siránkozását kellett hallgatnom, hogy egész életében a családtagjai gondját viselte és milyen nehéz
volt vidámnak maradnia.

Teszteltem a látását és ugyanolyan volt, mint kezdetben. Szokatlanul nagy fényt csináltam a
szobában. Elkezdtem tesztelni a látását a színekre megint a színes fonalakkal és végül sikerült
elérnem, hogy elfelejtkezzen a családi problémáiról.

Amit itt most el akartam mondani az az, hogy milyen nagy hatással vannak a színek a bennünk
lévő feszültségre. Hiszem, hogy azok az emberek, akik otthonaikban világosabb színeket
alkalmaznak, sokkal boldogabbak.

Gyakorlás az olvasótáblával

1. Mindenkinek legyen otthon egy olvasótáblája.

2. Legjobb, ha kiteszed a szobád falára az olvasótáblát, lehetőleg jó megvilágítású helyre.

3. Minden családtag olvassa minden nap az olvasótáblát.

4. Ez mindössze 1 perc, hogy teszteld a látásod a táblán. Ha 5 percet rászánsz reggel a

gyakorlásra, nagy segítség lesz egész nap folyamán.

5. Állj 3 m-re a táblától és olvasd el olyan messziről, amilyen messziről csak tudod megerőltetés
nélkül. Minden sor mellett van egy szám, amely jelzi, hogy milyen távolságból kellene tudni
elolvasni az adott sort. A nagy C betűnél 200 szerepel (200 láb). Ha ezt a sort 3 m-ről (10 láb)
látod, akkor a látásod 10/200.

Napkezelés

A legtöbb szemész sötét szemüveget ír fel azoknak, akik fényérzékenységtől szenvednek. Ez a

módszer, véleményem szerint, túlzott. Volt egy páciens, aki a kórházban 2 évig sötét szobában
volt, mindkét szeme sötét kötéssel bekötve, éjjel-nappal folyamatosan. Amikor elhagyta a
kórházat, nagyon sajnálatos állapotban volt. Gyakorlatilag vak volt világosban. Sok klinikára és
szemészhez elment és mindenhol egyre sötétebb szemüveget kapott. De ezektől a sötét
szemüvegektől nem javult az állapota. Ahelyett, hogy segítettek volna ezek a sötét szemüvegek,
még érzékenyebbé tették a szemét. Az én tapasztalatom az, hogy mindenki, aki sötét
szemüvegeket hord, előbb-utóbb nagyon komoly gyulladás alakul ki a szemében. Az emberi
szemnek szüksége van a fényre a hatékony működéshez. A szemellenzők és mindenféle, a szemet
a fénytől védő eszközök használata árt a szemnek.

A napfény ugyanúgy szükséges a szemnek, mint a pihenés és a relaxáció. Ha lehet, kezdjük a

napot a szem néhány perces napoztatásával. Szoktasd magad az erős napfényhez azáltal, hogy
csukott szemhéjadat napoztatod. Később, amikor ez már jól megy, óvatosan húzd fel a felső
szemhéjadat úgy, hogy a szemfehérje látszódjon csak ki (tehát nézz közben lefelé) és napoztasd a

41
szemfehérjét. Jó, ha közben mozgatod a fejed kicsit egyik oldalról a másikra, hogy megelőzd a
megerőltetést. Nem szükséges túl sok ebből a napkezelésből.

VI. fejezet - Érdekes esetek

Abszolút zöld hályog

Az abszolút zöld hályog esetén nincs fényérzékelés, és gyógyíthatatlannak tartják. Kísérheti

fájdalom és a korábbi esetekben gyógyszeres kezelést alkalmaztak, vagy a szemgolyót
eltávolították. Tudomásom szerint, nincs olyan abszolút zöld hályogos eset feljegyezve, amelyben a
látás bármilyen mértékben helyreállt volna, bármilyen eljárással, kivéve a következőt:

A páciens egy 79 éves hölgy volt. Első ránézésre úgy tűnt, hogy finom, úri természetű.

Amikor Dr. Bates megvizsgálta a szemét, megállapította, hogy mindkét szemén zöld hályog van és
a jobb szeme vak, fényérzékelés sincs. Bal szemének látása 10/70. Bates megkért, hogy segítsek a
hölgynek, amit csak tudok, hogy megszüntessük a fájdalmát. Leült egy székre, könyökét az
asztalra helyezte, és megmutattam neki, hogyan tenyerezzen, amit nagyon szívesen csinált.
Néhány perc múlva a fájdalom megszűnt és a szemgolyók lágyabbak lettek. Mondtam neki, hogy
leveheti a kezét a szeméről, de ő még mindig csukva tartotta szemeit. Gondolom azért, mert nem
mondtam neki, hogy kinyithatja, de mikor mondtam neki, akkor megkérdezte:

Biztos, hogy a fájdalom nem tér vissza, ha kinyitom a szemeim? Sok napon és éjszakán keresztül
szenvedtem olyan állandó fájdalomtól, hogy nem tudtam aludni. Most ennek a fájdalomnak az
enyhülését érzem és azt, hogy valójában csukva szeretném tartani a szemem.

Nem gondolom, hogy a fájdalom visszatérne - mondtam - és ha mégis, akkor tud újra tenyerezni.

Kb. 60 cm-re a szemei előtt tartottam a tesztkártyát, és mondtam, hogy takarja el a bal szemét, és
nézzen a kártyára a jobb szemével. Azon a napon volt néhány orvos látogatónk, akiknek Dr. Bates
mesélt erről az esetről. Ezek az orvosok is megvizsgálták a hölgy szemét és teljesen helyesnek
találták a diagnózist. Mindannyian ott voltak, amikor megkértem a pácienst, hogy nézzen a
kártyára, és mindenki izgatott lett, amikor a hölgy azt állította, hogy látja a kártya tetején lévő
nagy betűt.

Oh, Doktor Úr - mondtam - a hölgy látja.

Igen, látom, valóban látom! - tette hozzá a páciens, és alig hitt a szemének.

Sokáig a szemorvosok azt hitték, hogy a vaksággal járó zöld hályog se nem javítható, se nem
gyógyítható. Ki kell emelni, hogy ez a páciens jó bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a vaksággal
járó zöld hályog nem reménytelen és hogy lehet javítani vagy meggyógyítani.

Mondtam a hölgynek, hogy tartsa csukva a szemeit, amennyit csak lehet, amikor otthon van, és
tenyerezzen többször is minden nap. Mondtam neki, hogy soha ne nézzen egy pontra vagy egy
tárgyra a másodperc egy töredékénél hosszabb időre, hanem tartsa folyamatosan mozgásban a
szemeit. Örömmel és hálával távozott és a fájdalom nem tért vissza.

A legközelebbi alkalommal Dr. Bates kezelte, és a jobb szemének látását 10/200-ra tudta
fejleszteni, a bal szemének látását pedig 10/40-re. A 3. alkalommal én kezeltem. Nagyon boldog
volt és elmesélte, hogy egy kis bútorozott szobában él és aggódott a vaksága miatt, mert nincs, aki
gondoskodjon róla.

De most - tette hozzá - reménykedhetek a problémáim csökkenésében, mert Ön és Dr. Bates olyan
sokat tesznek értem. A tenyerezés segít nekem, hogy tudjak éjjel aludni. Órákon keresztül is
szívesen csinálom, mert elmúlik tőle az a szörnyű fájdalom.

42
6 hónapon keresztül rendszeresen jött. Folyamatosan emlékeztettük, hogy használja a képzeletét
látása javítására és a fájdalom csökkentésére. A legtöbb páciens összezavarodik, ha megkérem
erre, de ez a kedves idős hölgy kicsit sem találta nehéznek a feladatot. Mondtam neki, hogy
tenyerezzen, aztán képzelje el egy virágbolt ablakát tele virágokkal. Aztán mondtam neki, hogy
képzelje el, hogy belépett a boltba és megfigyeli a virágokat, és felhívtam a figyelmét a piros és a
fehér rózsára, a szegfűre, az ibolyára és más virágokra. Aztán megkértem, hogy képzeljen el egy
zöld mezőt, ahol margaréták nőnek és mondta: Igen, és el tudom képzelni azt is, hogy szedem a
margarétát.

Aztán mondtam neki, hogy vegye le a kezét a szemeiről. El voltam ragadtatva, amikor látta a T
betűt 3 m-ről a 3. sorban. A páciens hangosan nevetett és sírt. „Nem hiszem el."

A hölgy látása folyamatosan javult, így nem voltam felkészülve rá, hogy egy nap nagyon levert
lesz. A probléma az volt, hogy volt egy látogatója, aki beszélt hozzá 2 hosszú órán keresztül, és ez
annyira az idegeire ment, hogy a fájdalom visszatért, és a látása romlott. Elképzeltem, hogy milyen
lehet hallgatni 2 órán keresztül a pletyka szünet nélküli áradatát és a látásom azonnal rosszabb
lett. Mondtam neki, hogy ez egy veszélyes dolog, hogyha hagyja magát ilyen módon kínozni és
mondtam, ha a barátai ragaszkodnak a vele való beszélgetéshez ilyen hosszú ideig, akkor tartsa
csukva a szemét, amennyit csak lehet. Másképp a feszültség miatt megvakulhat.

Egy ideig ment ez a dolog. Aztán elutaztam szabadságra, és amíg távol voltam, üzenetet kaptam,
hogy a hölgynek rosszabb lett az állapota. Azonnal visszajöttem a városba és mivel nem tudott
eljönni a klinikára, meglátogattam.

Ó nővér - mondta, amint meglátott - a jobb szemem úgy fáj, hogy semmire se tudok gondolni,
csak a halálra.

Arcára kiült a fájdalom. Kezdtem mesélni neki arról a napról, amikor nem szenvedett és elmúlt a
fájdalma a margarétákra való emlékezéstől. Elkezdett tenyerezni anélkül, hogy mondtam volna
neki, és elképzelte a margarétát, ahogy hullámzik a szélben. Megkértem, hogy képzelje el, hogy a
teste ringatózik a virággal. Megtette ezt és pár perc múlva a fájdalom elmúlt és mosolygott.

Nem meglepő - jegyezte meg - csak elfelejtettem használni a képzeletemet.

Azt mondta, hogy csodát műveltem vele, de elmagyaráztam, hogy amikor használja a képzeletét,
akkor elegendő ideig kell relaxálnia, hogy csökkenjen a feszültség a szemeiben és a fájdalom
megszűnjön.

Gyakran hallani ilyen megjegyzést: „Ez a személy beteggé tesz" vagy „Ez a személy idegessé tesz",
de a zöld hályogos páciensnél maradva, rájöttem, hogy ezek a megfigyelések szó szerint igazak. A
hölgy szobája falán fényképek voltak a gyerekeiről és a családjáról. Büszkén mesélt róluk, de
amikor egy férfi és egy nő fotójához értünk, a hangja megváltozott.

Ő a lányom - mondta a nőről, és láttam, hogy nagyon kedves neki, de amikor a férfire mutatott,
mondta, hogy „Nem tudom elviselni őt. Idegessé és beteggé tesz engem, mert nem jó ember."

Azonnal kezdett megfeszülni és kellett egy kis tenyerezést csinálnia, hogy csökkenjen a fájdalom.
Nyilvánvalóan fontos, hogy ha el akarjuk kerülni a szemfeszültséget, akkor távol kellene tartani
magunktól azokat az embereket, akiket nem kedvelünk és lehetőleg minél kevesebbet gondolni
rájuk.

Ismét el tudott jönni a hölgy a klinikára és a jobb szemének látása 10/20-ra javult, a bal szeme
látása pedig 10/10-re 5 hónap alatt. Sose említettem a fájdalmat neki és ő se beszélt többet róla.
Amikor a lánya hívott egy nap, hogy elmondja, hogy az édesanyja vidékre költözik, éreztem, hogy
ez valami értékes, amit véghezvittünk.

43