ÚTMUTATÓ

Növényvédő szer felhasználás ellenőrzésére

AKG támogatási program keretében
Tartalom
I. Általános információk
1. Jogszabályi alap
1.1 EU jogszabályi alap
1.2 Nemzeti jogszabályi alap
2. Fogalom meghatározások
3. AKG hatálya
II. Útmutató a növényvédőszer-maradék vizsgálatot megelőző
mintavételi eljáráshoz
1. Célprogramok
2. Az ellenőrzés tárgya
3. Az ellenőrzést lefolytató hatóság
4. Mintavételi eljárás - Általános tudnivalók
5. Mintavételi jegyzőkönyv kitöltésére vonatkozó útmutató
1. melléklet: Növényfaj (termesztési cél)

2. melléklet: Tiltott / korlátozással használható növényvédő szer

hatóanyagok – szántóföldi növénytermesztés
3. melléklet: Tiltott / korlátozással használható növényvédő szer
hatóanyagok – integrált és hagyományos gyümölcstermesztés
4. melléklet: Mintavételi jegyzőkönyv E100 / E101; E106

5. melléklet: Nyilatkozat – ellenminta tárolásáról

6. melléklet: Mintavételi előírás

III. Laboratóriumi vizsgálatok

7. melléklet: Tiltott / korlátozással használható növényvédő szer
hatóanyagok és a hozzá tartozó készítmények
8. melléklet: Vizsgálati jegyzőkönyv

IV. Ellenőrzés eredmények dokumentálása, jelentése

9. melléklet: Jelentés

2
I. Jogszabályi alap

1.1 EU jogszabályi alap

1698/2005/EK Tanácsi rendelet - (2005. szeptember 20.)

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési
támogatásról

396/2005/EK az Európai Parlament és a Tanács rendelete - (2005. február 23.)

a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található
megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi
irányelv módosításáról
Appendix B – Annex 1 – Bizottsági mintavételi ajánlások

1.2 Nemzeti jogszabályi alap

61/2009. (V. 14.) FVM rendelet

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási
támogatások igénybevételének részletes feltételeiről

327/2010. (XII.27.) Korm. rendelet

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalról

328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet

A Fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveiről

43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet

a növényvédelmi tevékenységről

2. Fogalom meghatározások

Támogatott terület: a véglegesen jóváhagyott területeket tartalmazó területazonosítási

kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozatban megjelölt terület

Mezőgazdasági parcella: egy vagy több szomszédos táblából álló összefüggő földterület,
amelyen egy növénycsoportot termeszt egy földhasználó

Tábla: a mezőgazdasági parcellán belül, azonos hasznosítási irányú összefüggő földterület,

amelyen egy földhasználó, egy növényfajt termeszt, beleértve a takarmánykeverékeket és a
vegyesgyümölcsösöket is.

Növényvédő szer / Készítmény: két vagy több anyagból álló keverék vagy oldat, amelynek
legalább egyik összetevője hatóanyag, és amelyet rendeltetésszerűen növényvédő szerként
alkalmaznak.

Növényvédőszer-maradék: olyan maradékok, amelyek jelenleg vagy korábban a növényvédő

szerekben használt hatóanyagokat, anyagcseretermékeket és/vagy a hatóanyagok bomlás-
vagy reakciótermékeit a termékekben vagy azok felületén fordulnak elő.

3
Gazdálkodási napló: a dokumentum, amelyet a földhasználó a gazdasága teljes területére
vonatkozóan, a támogatási időszakban, az adott gazdálkodási évben végzett mezőgazdasági
tevékenységeiről vezet;

Permetezési napló: a gazdálkodási napló részeként a növényvédelmi kezelésről napi

bontásban vezetendő nyilvántartás

Mintavétel: a minták kivételére és képzésére használt eljárás.

Területi minta: a terület különböző részeiről ugyanakkor vett anyag összessége. A mintát
számos, jól meghatározott eljárás betartásával lehet összegyűjteni (a teljes terület
mintázásával, egyedi teljes növények, vagy növényi részek mintázásával). Nagyon fontos,
hogy az így kapott minta helyesen tükrözze a terület tulajdonságát.

Laboratóriumi minták
A laboratóriumi minta a területi minta reprezentatív alrésze. Mennyiségének legalább 500 -
1000 g között kell lennie.

Ellenminta
Az összmintának (átlagminta, egyesített minta) a laboratóriumi mintával mindenben
megegyező, azzal egy időben elkülönített reprezentatív része.

Analitikai minták
Az analitikai mintát a laboratóriumi mintából vesszük ki, és ezzel végezzük el az analitikai
eljárást. Ehhez reprezentatív almintát kell képezni a laboratóriumi mintából.

3. AKG hatálya

Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés célja a termőhelyi adottságoknak megfelelő

termelési szerkezet, a környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható mezőgazdasági
gyakorlat kialakítása, ezzel összefüggésben a környezet állapotának javítása, minőségi
élelmiszer előállítása, valamint a gazdaságok életképességének megtartása és gazdasági
hatékonyságának növelése.
A jogosultsági feltételek és az agrár-környezetgazdálkodási kötelezettségvállalások teljesítését
az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) évente ellenőrzi, amelybe külön
megállapodás alapján az illetékes állami szerveket bevonja.
A DSZ6-2010 Együttműködési Megállapodás 5.3.1.4.bekezdése alapján
Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során laboratóriumi vizsgálat elvégzése válik szükségessé,
akkor az MgSzH munkatársa(i) az MVH ellenőre(i) jelenlétében vesznek mintát a vizsgálat
alá vont növényből, termékből, amelyet eljuttatnak a területileg illetékes vizsgáló
laboratóriumba.

II. Útmutató a növényvédőszer-maradék vizsgálatot megelőző mintavételi

eljáráshoz

1. Célprogramok

A támogatott által alkalmazott növényvédő szer hatóanyagok ellenőrzése az alábbi

célprogramok keretében valósul meg:

1. szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport:

4
a) integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram; (előírások a 2. sz. mellékletben)
b) tanyás gazdálkodás célprogram; (előírások a 2. sz. mellékletben)
c) ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram; (834/2007 EK rendelet 12.cikk h)
d) természetvédelmi zonális célprogramok: (előírások a 2. sz. mellékletben)

szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal
célprogram,

szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram,

szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési
előírásokkal célprogram,

szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal
célprogram;
2. integrált gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram (előírások a 2. sz. mellékletben)
3. ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram (834/2007 EK rendelet 12.cikk h)
4. hagyományos gyümölcstermesztés célprogram. (előírások a 2. sz. mellékletben)

A célprogramok keretében termeszthető növények és hasznosításokat az 1. melléklet

tartalmazza.

2. Az ellenőrzés tárgya

Az ellenőrzés kiterjed az egyes célprogramokban tiltott, illetve korlátozással használható

növényvédő szer hatóanyagok analitikai vizsgálatára a 61/2009. (V.14.) FVM rendeletben
előírtak szerint – 2. melléklet; 3. melléklet.

3. Az ellenőrzést lefolytató hatóság

Az ellenőrzés lefolytatásában részt vesznek a megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi

Igazgatóságok felügyelői, illetve a regionális Növényvédőszermaradék- analitikai
Laboratóriumok az alábbiak szerint:

Megyei Kormányhivatal NTI - MgSzH NTAI -

felügyelő vizsgáló Laboratórium
Baranya
Bács-Kiskun Hódmezővásárhelyi
Csongrád
Somogy
Tolna
Borsod-Abaúj-Zemplén
Heves Miskolci
Nógrád
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Fejér
Győr-Moson-Sopron
Komárom-Esztergom
Velencei
Vas
Veszprém
Zala
Békés
Jász-Nagykun-Szolnok
Szolnoki
Főváros

5
 Pest megye
Hajdú-Bihar

A felügyelő az adott területen elvégzi a növény, növényi termék mintavételét a 6. melléklet

szerint eljárással és a 4. melléklet mintavételi jegyzőkönyvében rögzíti a szükséges adatokat.

4. Mintavételi eljárás - Általános tudnivalók

A mintavételeknél a mintavételi egység a tábla.

A mintavétel célja, hogy hűen tükrözze az egész terület szermaradék helyzetét. A mintavétel
mindenekelőtt számításba veszi azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a szermaradék
szintet (a szermaradékok lehetséges egyenlőtlen eloszlását a terményben vagy terményen).
Előnyös lehet a nagy térfogatú, vagy nehéz minták mennyiségének csökkentése már a
mintavétel helyszínén homogén alminták képzésével, a vizsgáló laboratóriumba szállítás előtt.
Óvatosan kell eljárni annak biztosítására, hogy a kapott alminták valóban reprezentatívak
legyenek, ezáltal elkerülve a lehetséges szennyeződést, vagy a hatóanyag bomlása miatti
koncentrációcsökkenést.
A mintákat gyűjtsük tiszta polietilén zacskóba. Az egyes darabok érintését csökkentsük a
minimálisra, hogy elkerüljük a felületi szermaradék eltávolítását.
A lágy, sérülékeny gyümölcsöket óvjuk a károsodástól a csomagolás és szállítás során.
Betakarításkor történő mintavételkor olyan egészséges, érett terményeket gyűjtsünk, amelyek
megfelelnek az átlagos kereskedelmi áruk minőségének.
A valóban szükséges tisztítástól (pl. idegen anyagok eltávolítása) eltekintve, a szermaradékot
befolyásoló tisztítást nem szabad végezni. Talajjal együtt kivett gyökeres termények esetén,
amikor egy könnyű kefélés nem elegendő, hideg vizes öblítést kell alkalmazni.
Minták jelölése
Minden mintát egyértelműen jelölni kell vízálló írással szállítás, tárolás előtt. Ez segít
megelőzni a mintakeveredésből származó hibákat.
Minták tárolása és szállítása
A minta címkézését és csomagolását követően közvetlenül a vizsgáló laboratóriumba kell
szállítani. Rövid időtartamú tárolás és szállítás esetén (általában max. 24 óra) a minták hűvös,
száraz helyen tárolhatók. Ha a szállítás 24 órán belül nem oldható meg, akkor a mintákat
mínusz 18°C-os mélyhűtőbe kell helyezni. A mélyhűtött minták szállításakor, azok
kiolvadását meg kell akadályozni pl. elegendő mennyiségű szárazjég alkalmazásával, vagy
mélyhűtővel rendelkező gépjárműbe helyezéssel.
A mintázott termékeket a lehető legrövidebb időn belül kell megvizsgálni, mielőtt jelentős
fizikai, vagy kémiai változás következik be. A vizsgálatra váró mintákat, vagy a
mintakivonatokat mélyhűtve kell tárolni (legalább -18°C-on), amennyiben a vizsgálat 24 órán
belül nem történik meg. A mélyhűtött feltételeket az analízisig meg kell tartani.
Az archivált mintarészlet a vizsgálatot követően 6 hónapig kerül tárolásra a laboratóriumban
figyelembe véve, hogy bár a folyamatot a mélyhűtés lassítja, a hatóanyagok a mélyhűtött
tárolás közben is bomolhatnak. Mivel a tárolási stabilitási adatok általában maximum egy
éves időtartamra kerülnek meghatározásra, a minták mélyhűtött tárolásának egy éven túl nincs
létjogosultsága.

5. Mintavételi jegyzőkönyv kitöltésére vonatkozó útmutató

Minden egyes mintavételt – a 4. melléklet – mintavételi jegyzőkönyv kitöltésével

dokumentálni kell.

6
A felügyelő minden esetben mintavételkor kitölti a 3 példányos mintavételi jegyzőkönyvet (4.
melléklet) és aláírja a mintavételi jegyzőkönyv minden oldalát a felügyelő és a vizsgálat alá
vont személy, amelynek egy példánya a mintaadónál marad, egy példánya csatolva a
mintához a laboratóriumban, illetve a harmadik példánya a felügyelőnél kerül elhelyezésre.

E100 – MINTAVÉTELI JEGYZŐKÖNYV FŐLAP

Élelmiszer-biztonsági és minőségi célú HATÓSÁGI mintavétel

A mintavételi jegyzőkönyvet a mintavevő kézzel a hatósági mintavételhez hasonló módon

tölti ki, majd a laboratórium a minta adatait bevezeti az adatbázisba.
Az alábbiakban felsorolt opciók/kódok alkalmazása kötelező:

Mintavétel cél kódja, megnevezése: AKG ellenőrzési program.

Ellenminta vétele: az ellenminta vételét jelölni kell, illetve azt is amennyiben a mintaadó
nem tart rá igényt. Kitöltése kötelező.
A termelőnek fel kell hívni a figyelmét a minta tárolási körülményeire, illletve annak a
lehetőségére, hogy a tárolást a laboratórium elvégezheti, amennyiben erre a 5. melléklet
szerinti nyilatkozattal felhatalmazást ad.

Élelmiszerláncon belüli pozíció megnevezése: Elsődleges előállítás

Birtokos neve, címe: a birtokos az adószámmal rendelkező termelő, akinél az ellenőrzést /

mintavételt végezzük.
A birtokos neve, címe mezők kitöltése mindig kötelező. A birtokos, MVH által kiadott
ügyfél regisztrációs számát, a megfelelő rovatban rögzíteni kell.

Földrajzi koordináták: GPS koordináták megadása termőhelyi minták esetében indokolt.

Termelő neve, címe: a tétel termelője azonos a birtokossal, akkor azt a birtokossal azonos
mezőben kell jelölni pipával, és a termelő neve sor üresen marad.

Dokumentum: a Kapcsolódó dokumentumok blokkban a tételhez rendelkezésre álló,

beszerezhető kísérő dokumentumok megnevezése, azonosító száma kerül feltüntetésre.
permetezési napló - a dokumentum fénymásolatát a mintavételi jegyzőkönyvhez csatolni
kell, és a csatolva mezőben jelölni kell.

E101 – MINTAVÉTELI JEGYZŐKÖNYV BETÉTLAP NÖVÉNYVÉDŐSZER-

MARADÉK VIZSGÁLATHOZ

A permetezési napló alapján, a vegyszeres kezelés kitöltése kötelező.

Mintavevő megjegyzése: a mintavételi jegyzőkönyv megjegyzés rovatában fel kell sorolni

minden olyan eltérést, körülményt, amelyet a mintavevő fontosnak tart, és amely a vizsgálat
eredményét befolyásolhatja.

Kötelező az MVH ellenőrzési jegyzőkönyvének számát, a blokkazonosítót, a

táblasorszámot a megjegyzés rovatban feltüntetni.

7
Mintaadó megjegyzése: a mintaadó megjegyzését, annak kérésére rögzíteni kell. Kitöltése
nem kötelező.

E106 – PARTNER BEJELENTŐLAP

Termelő (magánszemély) esetén az azonosító adatok, személyi adatok, belföldi cím adatok
kitöltése kötelező.
Mindkét esetben, ha a belföldi cím adatok megegyeznek a levelezési cím adatokkal, úgy ez
utóbbit nem kell még egyszer kitölteni.
Feltétlenül kitöltendő a mintaadó valamilyen azonosítója: személyi igazolvány száma,
adószáma, ügyfél regisztrációs száma.

A mintát a laboratóriumba szállítja a felügyelő, átadja a mintát és a mintavételi jegyzőkönyv

egy példányát.

III. Laboratóriumi vizsgálatok

Az elvégzendő növényvédőszer-maradék vizsgálatok célja az, hogy megfelelő információt
adjon a tiltott vagy korlátozással használható növényvédő szerek hatóanyagainak esetleges
jelenlétéről a növény-, növényi termék mintákban.

A Növényvédőszermaradék- analitikai Laboratóriumi Hálózat regionális laboratóriumai ISO

17025 szabvány és OECD-GLP előírásai szerint akkreditálták. Analitikai vizsgálataikat
validált korszerű többhatóanyagú (multiresidue) módszerekkel végzik.

Az alkalmazandó módszerek a vizsgálandó hatóanyagok alapján (2. melléklet, 3. melléklet)

Többhatóanyagú (multiresidue) módszer
MSZ EN 15662:2009 – nemzetközi szabvány módszer
Növényi eredetű élelmiszerek. Peszticid szermaradékok acetonitriles extrakciót /szétválasztást
és diszperziós SPE tisztítást követő meghatározása GC-MS-sel és/vagy LC-MS/MS-sel.
QuEChERS-módszer

A minták vizsgálatát a laboratórium max. 15 munkanapon belül elvégzi és a vizsgálat

eredményéről vizsgálati jegyzőkönyvet (8. melléklet) állít ki.
A vizsgálati jegyzőkönyv „megjegyzés” rovatában a vizsgálati eredmény minősítését elvégzi,
tekintettel arra, hogy ezúttal a vizsgálat célja, nem a megengedett határértéknek való
megfelelést célozza.
A megjegyzés rovat tartalma az alábbiak szerint történik:
„ MVH ellenőrzési jegyzőkönyv száma: ……………………………
Blokkazonosító: …………………………………………………...
Táblasorszám: ……………………………………………………..
A (növény, növényi termék) minta megfelel a célprogram előírásainak a felhasználható
növényvédő szerek tekintetében./ A (növény, növényi termék) minta nem felel meg a
célprogram előírásainak a felhasználható növényvédő szerek tekintetében, (Megnevezés)
hatóanyagot tartalmaz (…. mg/kg) mennyiségben.”

A nem megfelelő minősítésű laboratóriumi mintát és az ellenmintát (a termelő nyilatkozata

alapján – 5. melléklet) megfelelő körülmények között 12 hónapig dokumentáltan tárolja.

8
A vizsgálati jegyzőkönyvet hivatalosan megküldi a mintavételt végző megyei
Kormányhivatal NTI felügyelőjének.

IV. Ellenőrzés eredmények dokumentálása, jelentése

A felügyelő, a mintavétel és a laboratóriumi vizsgálati eredmény dokumentumainak hivatalos
másolatát a laboratóriumi vizsgálati eredmény kézhez vétele után haladéktalanul megküldi az
illetékes MVH ellenőrnek.
Az ellenőrzés eredményéről jelentést küld a 9. melléklet szerint az MgSzH NTAI Várszegi
Gábor (varszegig@mgszh.gov.hu) és Vásárhelyi Adrienn (vasarhelyia@mgszh.gov.hu)
részére.