KETNYELVO KIS KONYVTAR “9, szas STENDHAL SAN FRANCESCO A RIPA A ROMAL SZENT FERENC TEMPLOM Az eneDeTI TuLIES 82 ‘es HD MAGYAR VORDITASA RUBIN PETERKESETIELYE ERNO erra Budapest, 1957 eal Mads Brat Gyorgy Mend eas Hah arn Stendhal (17831842), csalédi nevén Henri Beyle, tizenhat Svee oriban belép a hadseregbe, ahol eldbb mint dragonyos fiszl, kesdbb mint hadbiztos szolgél. Napoleon bukése ulin néhény évig Olaszorscigban, maja Périzsbon él Blete utolsé éveit diplomdelat szolgdlatban tébbnyire ismét Olaszorszégban télti. Irodalmi pélyéjét zene- és ifvészettérténeti miivokkel és itijegyzetekkel kezd. Wevét azonban regényei teszik: halhatatlannd, foképpen Le Rouge et le Noir (Voros és fekete; 1831) 6 La Chartreuse de Parme (A pérmai Certosa; 1839). Regényeit kortérsai nem sokra becsilék, az uté- ‘hor azonban nagyra értékeli ezeket az alkotdsokat, ame- lyeket a féktelen szenvedélyek mélyrehat6. lélektant ebrizolésa és a mesteri térsadalomrajz tett remel amiivekké, Elete utolsé éveiben t8bb elbeszélét is ir cmelyek kézill a legjobbakat haléla utén Les Chro~ niques italiennes (Olasy krénikék; 1855) cimen gyijtottek Kétetbe; ebbél a kotetb6I valé az itt Rae tirténet is.SAN FRANCESCO A RIPAt Aiste et Dorante ont teulte se sulet, ce qul a donné, 8 Braste tise "de “ie railet ‘0 septembre Je traduis d'un chroniqueur Salien le détal des amours d'une princesse romaine avee tn Francais Cétait on 1726, au commencement du_ dernier siecle ‘ous les abus cu népotisme: Horissalent alors A Rome Tamais cette cour avait éié plus brillate. Benolt XIIt (Orsini) régnait, ow plutt son neveu, Te prince Campobasso, diigealt Sout son nom toutes ies affaires frandes et’ petites, De’ toutes paris, les. élrangers Bfllnen ome es prince aliens, es pbles GEspagne, encore riches Ge Yor dur NouveateMonde, ¥ accoursient en foule. Tout homme riche et pulscant s'y trouvait au-dessus des lois. La galanterie et la Thugniticence semblaient Ta seule occupation de tant Gétrangers et de nationaux réunis. ‘Les deux nites du pape, la comesse Orsini et Ia princesse Campobasso, se paitageaient la puissance de Tour oncle et les hommages de ia cour. Leur beauté Tes Autait fat distinguer? mime dans les dernlers rang. de la socité, LOrsini, comme on dit faaliorement A Rome, éinit gaic et disinvolta, la Campobasta fond et pieuse; mais cette ime tendve éeait susceptible tes transports les plus violents, Sans etre -ennemies diéclarées, quoique Se reneontrant tous les jours chez Je pape et se voyant souvent ‘cher elles, ces" dames fialent sivales en tout: beaut, erédit, riches. * Elise de Rome dans le Transtevire 4 1 S2ZENT FERENC TEMPLOM* Atise 6 Docante mér ital. ‘gh tara es ‘a gondolata, hogy 6 is fon re, eptember 30 Egy olasz krénikébél forditom egy rémai hercegnd & egy francia lovag szerelmének torténetét, 1726-ban ‘iBrtént, « miilt suizad elején. Abban az idoben minden- apos volt Rémaban a rokoni kapesolatokkal valé min= Genféle visseaélés, Soha az udvar nem volt ilyen ra~ ‘gyog6. XIII. Benedek (Orsini) volt az uralkod6, azaz in- Kab unokadcese, Campobasso hereeg, aki az 6 nevében irdnyitotta az dsszes nagy és Kiesiny tigyeket, Az ide nek mindenfel6! Rémiba Gebnlbttek; esppatostul érkey- ‘ek olasz hercegek és spanyol nemesek, akike akkor még duskéltak az Ujvilég aranyéban, Minden gazdag és hae talmas ember a trvények f616tt allt. Ugy latszott, hogy 4 sziporkazds és a fenylizés az egyetlen elfoglaltsdga an- nak a sok kilfoldinek és olasmak, aki itt dsszeverdddtt, ‘A paipa két unokahiga, Orsini grétné és Campo- basso hercegné osvtozott nagybétyjuke hatalman és az udvar hédolatén. Szépségilk a térsadalmi ranglétra leg- also fokdn is felhivia voina réjuk a figyelmet, Az Or sini, ahogy Rémaban bizalmasan neveziék, vidém volt & fesztelen, a Campobasso gyéngéd és istenfél6; de ez a gybngéd lélek hajlamos volt a leghevesebb szen~ wedélyekre is. Ezek a hilgyek, akile nem voltale nyiit el Jenségek, bir naponta talilkoztak a pépénal és gyakran 1atogattakc egymist, mindenben vetélkedtek: szépségben, befolydsban, gazdagsdgban, = Templom Réma Transtevere negyedében.Deen Dane wie jae a ee eas ean ne s'occupait guére, et qui ne régnaient qu'un jour. Son octane ae ce oe arse at Sees ie eae Se hie eu ce Volel quelques mols aurut quil et évident au matiends que cette pieté ia conduirat a entreprendie ae eccnnes scars Ieee ci lin hen mp | ee parce crest St" dls aaa Boesiclon pres, oe one ee Beers oats ic Sone atom 4u vaux mieux que moi aux yeux de Dieu.” 1 6 Orsini gute nem volt oyun sap, de tindokl6, kanye nyed, tevekeny és inteiles; a seeretivel semmit. set torddbt sazok Inindéssze egy napig urakodlae Bolo volt, ha kétszdzan vollak fogadotermelben 2 uralease Hatott ‘rajtuk Nagyokat.mulatott. unckatestvérén a Campobasson, aki hirom éven kerescil mindendtt egy spanyol herceg Mieretzbenjelent meg, 8 4 véfen tee, Ptancsolta neki, hogy huszonnégy Grin belt haga 1 Romit, mégpedig,haldlbantetes terhe. mellett Midta Kindta af utjat —~ mondia az Orsini == fenkdlt unokatestvérem nem mosolyog tobbé. Nehéoy Snape mr egezennpvanal, hogy sngény anon hale lis unalom vagy seerelern groti, fee pedis, aki nem Sgyetien, gondoskoi ra, hogy et ee unalorn melyser 65 ahitatnaktinjek nagybatyank, a papa saemében BL Xagyok Késlve ra, hogy unokatestVerem caup Same borsaghdl zaréndolatat tesa Spanyolorseagban, ‘A Campobassonak esze agiban sem volt, hogy sal ‘alia a spanyolt, at legal ket ven dt haldondn ups teita, Ha sajndlta'volng, magihes rendel. ment me (erkéletien é szenvedélyes termeszeil voll ami hem is olyan tka jelenség Romdban, Bar meg’ cae Wszonhirom éves. volt srepatge teljes viregaban, egtorten, hoy ‘rejongs.vallisoseagaban nagybaigln hor vetette mayét kérve Kee, rewzenise pa hat das ban; ex az dldd, amit ak kevesen tudnake ket Vagy harom borzalmas bin Kivéielevel meg gyenas AglkUt Is feloldosit ad minden més ban HL. Ae RIM. Benedek sirt meghatotsdgaban, — el} el, his om, — mondia neki — nines neked salkséged az Ea alo Gisomra,Tsten sernében iobbet ers ndlam Eben azonban, miként egész Rima, tevedet, bie csuhatatlan volt. A Campobasso a bolondulésig szerel ines vol, seretGj vironozta szenveatyet,s« hence tnégis nagyon boldogtalan volt. Mar néhény ‘henapla 7welle voyatt presque tous les jours le chevalier de eject neveu du due de Saint-Agnan, alors ambassadeur de Louis XV A Rome. Fils d'une des maitreses du régont Philippe d'Or deans, le jeune Sénecé jovisalt en France de la plus fauts faveurs Colonel depuis longtemps, quoiqu'l edt peeting vingl-deus ans, il avalt- les habitudes de la fatuité, et ce qui la justifie,® sans toutefois en avoir le Giiuciére: La igaleté, Venvie de samuser de tout et foujours, Yétourderie, Ie courage, 1a bonté, formalent Jesteatt les plus sailants dee singuller caractire, et Yon pouvall dire alors, 4 la iouange de la nation, qu ge tec un échantillon prfaltement exact, En le voyant fh princasce de Campobasso avait distingus. Mais, ul Hrniiale ait, je me mefie de vous, vous tes Franca fhals je vous avertis dune chove: le jour of Yon saura Tans Home que je vous vois quelquéfois en secret, Je Scr convaticue que vous Taves dit, eb Je ne vous aimerai pls.” TTout en jouant avee Yamour, la Campobasso stat prise dhume passion veritable, Séneeé aussi Tavat aimée, They ava dia it mols qu leur itigence drat, ie telops, qui redouble la passion dune Ttalenne, tue cele dur franca. 1 vite du ceva e consol tin peu de son ennul; il avalt déjh envoye & Paris deux ti frols portraits de la Campobasso. Du reste comblé de tous les genres de biens et davantages, pour ainsi dires"dis fenfance, il portalt Tinwouclance de. son avseifre jusgue dans. intréréx de Ta vant qui Fordinaire maintient si inguiets Tes coeurs de sa nation. ‘Sénect se comprenait nullement le earactare de sa saitrese, ce qui fait que. quelguelois sa bizrrerie Tamusalt’ Bien souvent ebeore, le Jour de In fete de Sainte Balbine, dont elle portal le nom, il eut a vainere fer transports ct les remords d'une picté ardente et szinte naponta talélkozott Sénecé lovaggal, XV. Lajos emai nagykévetének, Seint-Aignan hereegnek unoka Beesével. ‘A flatal Sénecé, aki Orleansi Fuldp régens egyik szeretdjének volt a fia, Franelaorszigban a legmagasabb egyeket élvezte: Mar régen elérte az ezredesi rangot, bar még alig volt huszonkét éves; nyegle szokisokat vetl fel — minden oka megyolt ra — de mégsem volt Gnitt természet(. Vidimség, hajlam hogy mindenen és mindig. mulasson, meggondolatlansag, batorsag, j6sdg_voltale Gnnek a killénés jellemmek a legfeltdindbb vondsai, 5 nemzete dicséretére el Iehetett mondani réla, hogy t0ké Teles példnya volt fajénak. Campobasso hercegné Ki- intette azzal, hogy talélkozott vele. — Mégsem bizom Snben, — mondia neki — mert francia; de egy dologra. figyelmeztetem: amelyik napon megtudjék Romaban, hogy néha titokban taldlkozunk, bizonyos leszek benne, hogy &n beszélt réla é& nem fogom tébbé szeretni, Mikizben. jatszott a szerclemmel, a Campobasso igazi szenvedélyre lobbant. Kezdetben Sénecé is sze~ rette, de mar nyole hénapja tartoit kapesolatuk, s az id6, mely megkétszereri egy olasz nb szenvedélyét, a francia férfi érzelmeit megill. A lovagot unalmaért meg- vigasctalta egy kissé hilisiga; méris elkildte Périzsba Campobasso ket vagy hérom arcképét. De mivel min: denféle javakkal és elényékkel halmoziak el szinte gyermekkora 6ta, a jellemébél jakadé gondtalansig més Ihhisdga érdekeit is feledtette, ami pedig rendszerint oly nyugialanné tesci honfitérsai szivét. sénecé egydltalan nem értette szeretdje jellemét és exért az asszony kilénesége nem egyszer mulattatia. Nagyon gyakran, igy szent Balbina napjén is, akitél e hercegnd nevét Kapta, a lovagnak le Kellett gyGznie egy langol6 és Gszinte ahitat rajongasét és lelkiismeret- 9ne (wi vail pas fot oublies ta cominé il arrive auprés des femmes. vul- aires d'italie; 1 Tavait vaineue de vive force, eh te combat se renouvelait souvent. Get obstacle, le premier que ce jeune homme combi ppar le hasard eiit rencontre dans’sa vie, Tamusait st Thaintennit vivante Thabitude d'etre tendre et attentil fauprés de lu princesse; de temps 2 autre, il etoyalt de fon devoir de Vsimer. Il_y avait une autre raison fort peu romanesque: Sénecé rvavait qu'un confident, c'ait Bon ayibassadeur, le due de Saint-Aignan, auquel i] Tendait quelques serviees par la Campobasso, qui savail lout, Et Timporlance qui acquéralt aux yeux lo Vambassadeur ie flattait singullerement. "a Campobasso, bien différente de Sénecé, n’étail pullement touchée des avantages sociaux de son aman Fire ou wiéire pos aime était tout pour elle. se Tul aetifie mon bonheur éternel, se disait-elle; lui qui est bn herétique, un Franeais, ne peut rien me sacrifier de pareil”” Mais le chevalier. parrissait, et sa gaiete, | aimabie,intarissable, et cependant si spontanée, étonnait Time de Ia Campobasso et la charmait. A son aspect, {out ee quelle avait formé le projet de Tul dite, toutes les idées'sombres disparaissaient, Cet état, si nouveau pour cette ame altiére, durait encore longtemps apres que Séneeé avait disparu. Ble finit par trouver quelle Tho pouvalt penser, qu'elle ne pouvait. vivre loin dt Boneet. [Le mode & Rome, qui, pendant deux siéeles, avail ete pour les Espagnols, commencait & revenir un peu bux Francais. On commengait comprendre ce caratére: ui porte le plaisir et le bonheur partout ot il arrive Ge earactare he se trouvait alors qu’en Franee et, depuis Ja revolution ‘de 1709, ne se trouve nulle pari. Ces! aufune galeié si constante a besoin insouctance, et i 10 furdalasait, Senees nem aledtette al vele a Wallast, ahogy o a kiuinséges olasz asszonyokkal lorténni szokott; nyers erével gyézte le s a hare gyak- ran wijult ki A fiatalember, akit jészerencséje elkényextetett, dle leben eldszir talAlkcozott ilyen akadallyal 5 ez mulat- tntia és dlland6 szokisavé tette, hogy gyéngéd és figyel- ‘mes legyen a hereegné irént; idénként kitelességenck Grezte, hogy szeresse is, Volt erre még egy nagyon ke \véssé rexenyes oka is: Sénecének esak egy bizalmase Voll, a nagykévet, Saint-Aignan herceg: tObbszir tett ick! jészolgalatot 4 Campobasso révén, aid mindent tu= itt, Es rendkiviil hizelgett neki, hogy fontosnak latszik, » nagykovet szemében, A Campobassot, aki sokban kiilénbizétt Sénecé\dl vavaltalin nem érdekeltek szeretéjénck tarsasigbe sticerel. Szeretik-e vagy sem, esak ez volt neki fontos. Feldldazom érte Grok Udvosségemet, — gondolta; 3 jvedig, ali eretnek, aki francia, semmi ehhez foghatol Som didozhat fel értem, — De megjelent a lovag és so Teletremélié, Kiapadhatallan s mégis oly természetes vidémsiga csodlatha ejtette, elbivélte a Campobasso. lclkét, Amint meglitta, semmivé véltak a sbtét gondo- Jatok 8 mindaz, amit mondani szindékozott neki. S még Soklig azutn, hogy Sénecé tévozatt, mesmaradt eben 4 lelkléllapotban, ami annyira tj volt buiszke lelkénck, ‘Vegill rAjatt arra, hogy sem gondolkozni, sem élni nem) jud Séneeé tévolistében, A rémai divat, amely két évszizadon t a spanyo- loknate Kedvezett, valamelyest 9 franclik fel kezdetl fordulni. Kerdtek megérteni a francia jellemet, amely SrGmet és boldogsigot vise mogival, barmerre jar. Ez 4 jellem akkoriban csak Franciaorszigban volt tall até és az 1789-e8 forradalom éia setiolsem fordul eld, ‘x ilyen alland6 vidémségnak ugyanis gondtalansigea ALnly a plus pour personne de carritre sire en "ance, pay ‘méme pour homme de génie, s'il en est. La guerre est déclanée entce les hommes de Ja classe de Sénecé et le reste de Ia nation. Rome aut élait bien Gitférente alors de ce qu'on In voit aujourd'bui. On ne Sy doutait guéze, en 1726, de ce qui devait y arrive: Soixante-sept ans plus tard, quand le peuple, payé par quelques curés, egorgeait ‘Ie jacobin Basceville? qui Youlat, disaltil,civliser la capitale du monde chréten. Pour la premiére fois, auprés de Sénecé Ia Campo basso avait perd in raison, stat trouvee dans le cle! ou "hotriblementmaeureute pour det chowea non approuvées par la raison, Dans ce caractére severe Sinebre, une fois que Seneoé eut vainea la religion, qut our elle état bien autre chose que la raison, eet amour Gevait stlever rapidement jusqu’ la passion Ja plos offrenée, Tie princesse avait distingué monsignor Ferraterra, Gont elle avait entrepris la fortune. Que devint-lls ‘quand Ferraterva lu! annonga que non-seulement Sénecé sllait plus souvent que de couttime™ chez LOrsini, mai encore était cause que Ia comlesse venait de renvayer tin eastrateflabre, son amant en fire depuis plusieurs semaines! Notre histoire commence le soir du jour oii ® Campobasso avait regu cette annonce fetale. Eile était immobile dans un immense fauteuil de en doré, Posées auprés delle sur une petite table de marbre noir, deux grandes lampes @argent au long pied, chefs oeuvre du eélebre Benvenuto Cellini." éelairaient 0 plutot montraient les téndbres d'une immense salle av Fez-de-chaussée de son palais omée de tableau noieeis par le temps; car deja cette. époque, le regne des ‘grands peintres datait de loin. 2 aut szksége, 6s Franclaorsréghan senkinek sem nyiik ‘bbe biztos palya, még a zsemiilis embernek sera, ha ‘gyn van iifen, ‘A Sénecé osztalydhor tartozs emberek é a nemzat tobbi része kat habord dll. Akicoriban Rema is nagyon Kilinboabtt atidl, amilyennek ma. létja az ember 1726-ban senki sem sejtetteazt, aminek hatvanhét évvel KkésGbb Kellett bekOvetkemie, amikor nehény pap Regvisirolta a népet, hogy lemésrérolja a jakobinus Bassevillet, ald — mine mondia — clvilizsing akaria. a Keresrtény vilig tOvarostt ‘A Campobasio Sénecé mellett vesztette el elsb eben a fejét s vagy az égben érezte magat vagy borzasziben ferenesétlenne,alyan dolgok miatt, amelyelet az ész ‘Dem helyesethetet, Srigori és Gszinte lelkében, mihelyt Sénecé legyézte hiiét, aml a hereegnd szamara egeszen Inls dolog wat mint @ eran és, a szerelem sekeeg ‘ertien &s gyorsan a legféktelenebb szenveddlyig fokos srodott a ie ‘A hereegné mér régebben figyelmére méltatia mon- ignor Ferraterrdt, akinek ezeel megalapocta szeren- jet, Hogyan érezhetie magét, amikor Ferraterra be- Felentette neki, mnecé nem esakegyairabban jr 4g Orsinihoz, mint azel6tt, hanem a grémo éppen most aia ki ar itjat miatia egy hires heréltneky kt mar hetek df elismert kegyence voltt Torténeitink annak @ napnak estéjén kezdédik, ami~ or Campobasso megkapia ert a végzetes jlentést Mozdulatlanl lt egy hatalmas aranyozott Bérkaros~ saékben. Melee fekets mérvanyasrtalkan ket emelt- {elt nagy exist lampa, a hires Benvenuto Cellini romeke vilagitotta meg vagy inkabb emelte ki az &rnya- Ket a palota foldszinijen 1é00 hatalmas teremben, ames {yet idatal feketalt hépek disritettek; mort. eben az iGben mér regen lejart a nagy’festok Kora, 3cee es ee Bp a en cere fea oe ei Bec cet co er ee te eet ae ee sea Be en aoe ee, avait trop @orgueil pour différer de mex oli Uae ee ee fa ee ea 16 Szemben « hereegnivel, szinte « labéndl, egy tomar: franyveretekkel, diszitett ébenfa székecskén a fiatal Senecé mutogatia elegéns személyét, A hereegnd csak hézte; amikor belépett a terembe, dehogy szaladt elébe, hogy karjaba vesse magét; azéta pedig egy szit sem szélt hozzi, 1726-ban Paris mar az élet elegincisjénak s a cico- ménak kirdlynéi varosa volt, Séneeé a futdrokleal rend szeresen meghozatia mindazt, ami emelhette az eayik egesinosabb francia férfi bajdt. De magabiztossiga elle- nére is, ami természetes polt egy rangjabéli ferfindl, akia régens udvarinak szépséges hilgyeinél esett At az €ls6 tiizkeresziségen, nagybaty janak, a hirhedt Canillac- bak, a herceg kiséretéhez tariozs vilagfinak vere tse mellett, révidesen mégis kénnyd volt némi zavarl Kiolvasni Sénecé arcvonisaibél. A hercegnd szép széke hhaja kissé rendetlen volt; nagy sététkek szemet rdaze: gerte: pillantisa megfejthetetlen volt. Halilos bosszi) volt benne? vagy csak a szenvedélyes szerelem mély komolysiga? — Hit mér nem szeret? — mondta végiil nyamott hhangon, Hoss7ii esind kévette ext a hadtizenetet, ‘Sokba kerilt a hercegnének, hogy lemondjon Sénecé bjos Kedvességérél; ha nem rendez jelenetet, a férfi kkész lett volna saz bohésigot mondani neki; de tilsé- osan biszke volt ahhoz, hogy halogassa a kimagyariz- Kodist. A kacér né becsvigybél féltekeny; a nagyvilégi hélgy megszokésbél; az asszony, ald dszintén és szenve- délyesen szeret, tudatdban van jogainal, Sénecé yo- nybrkéd6tt szenvedélyes pillantisiban, mely jellegze tesen romai volt: mélységet és bizonytalansdgot talélt bene; mintha meztelentl létta volna meg a lelkst. Az Orsinibol hisnyzott ez a baj, 18Cependant, comme cote fol le silence se proiongexit outre mesure’? le jeune Frangas, qui métat pas blen Mablle das Tart de peneirer les sentiments cachés dan coeur italien, trouve un air de tranquilité et de raison ai fem sn aise, Du rate, once moment Hava i chagrin: en traversant les caves et les soulerrains Gi d'une raison voisine Gu pals Campobasso, le Gpulsalent dans cette salle awe, la broderie toute faiene dun habit charmant et arive de Paris la velle Selaitchargée de plusieurs tolls d'raignée. La presence Ge ces tolles dareignee le mettat. mal & son aise, et Glulleus il avait cet insecte en horreu Sénecé, croyant voir da calme dans Toei de Ja prn~ cess, songeait ever Ja soine, h tourner le reproche fi lieu de Tul répondre; mais; porté au sésleux par In Gootraristé quit eprouvait: Ne aerait-ee point iel une eras fayprable, se dest, pour lat faire entrevoir Ta verte? Elle vient de poser ta question elle-meme: Woilh deja la moite de ennui évivé Certainement i faut que fe ne sols pas fait pour Vamour. Je nal jamais Hen gu de si beau que cetle femme avec. ses Yeu Tinuuliers. Elle a de mauvnises mantéres, elle me fait Pinker per des souterrains degodtants;” mais cst la Figo da souverain aupres duquel le rl ma envoye- De plus elle est blonde dans un pays of (outs les femines ont brunest Cest une grande distinction. ous les jours Fentonds porter sa bouute aux mies par des gens dont Ie temoighage rest pas suspect ef qui soot a mille Tieues™ de penser quis patient & Vheureux posssseu de tant de charmes, Quant au pouvoir quun homme Goit avoir sur sa maftrese, Je ral point dinquléiude feet gard Si je veux prendre Ia pene de dire un moh, je Venlive d son palais, 4 ses meubles or, & son oncle= et tut cela pour Lemmener en France, au fond de la province, vivoter ‘ristoment dans une de mes 16 Megs. ainikor mér « esend rendkivil sleig tartat, 4 fatal tranciaakt nem nagyon volt jraton a mivset Sen, hogyan Kell behagolnt egy olasz stv reftet erel- ‘eibo, Riggedinate ts jézanbaktallla a. heveegnd arc \dfejenéséts ex megnyigtatta. KUlonben {se pillanathan Eosende wots amikor vesibit .placdkon Ge foldalatt helyisegcken, amelyek a Campobasso paltaval ot {ates hash ebe az alsesony tecembe.vereth, ord exte Parte érkeaett bijos rubsjinak vadonatd) cipkéjere nitapadt hay seal polhale. A pORh&lS Stak fesclyecich és kilonben is irtdrottett31 & rovaril Sénecé, ald gy Mita, hogy a hereegné szeme nyu godt, art gondolia,eleje vesti a jeloneinek Ga valaks feiyeit megkerdli a scemrehényse de borsais volt a omalysagea kesctete, ‘Tala éppen er volna a ked= Yezb slkalor, —~ mondia magiban — hogy messes: om velo a ignzat? Az el0bb 0 mnga fete fel a Rerde pehezen igy ma tal is vagyunk. Biromyara nem azi= Teflem a sereiemre. Soha meg nema lata yen spe ‘mint ez a kilonts semi astzony. Rosse a modora 8 tra Kénysterit, hogy undorité féldalatt helyiégeen it Kéalekedjem: de unckabuge az uralkodénak, akiber aly culatk meg hoa ext, ebben az ord than, ahol minden asszony barna; ez nagyon figyelemre malig. Nap mint nap -hallom, mikent magaectalai Suépaégét olyanok, akiknek tendsdgiban ‘ines kom Iktkedni és akik dlmultan sem gondolnalearra, hoay tennyi bij boldog birfokosival besséinele A alalmam= tan tartom, ahogy férfinale hatalmdbon ell tartania edvesét; eft6l nines mit nyugtalankeodnom. Ha veazck tmagamnak anny! téradségot, hogy egy soit sala Clragathatom peltéjabel arany Pitorst kes, Kialy ag bity}atol exak az6rt, hogy Pranclaorszdgba vigye™, aisten hte togé, abel stinelmasan fengidne e5yie Wterres... Mia foi, la perspective de ce dévovement n° inspire que la’ résolution la plus vive de ne jamais Je lui demander. L'Orsini est. bien ‘moins jolie: elle aime, si elle maime, tout juste un peu plus que le strat Butofaco que je Ibi ab fait renvoyer hier mais elle a de Tusage, elle sait vivre, on peut arriver cher Ge en carrosse, Ht je me sls bien Sssure quelle ne fera jamais de seéne; elle ne maime pas assez pot cela. : aa Pendant ce long silence, le regard fixe de Ja prin esse wavalt pas quitté le joli front du jeune Frangals ele ne le verrai plus,” se dit-elle, Bt tout & coup elle se jeta dans ses bras et couvrit de baisers ce front et ces yeux qui ne rougissaient plus de bonheur en la Tevoyant. Le chevalier se fat mésestimé, s'il n'ett pas oublié a Vinstant tous ses projets de rupture; mais sa rmaltresse était trop profondement émue pour oubliex sa jalousie. Peu d'insiants apres, Sénevé a regardait avec étonnement; des larmes de’rage tombaient rapi~ dlement sur ses joues. Quoi! disai-elle & demi-volx, je ‘'avilis jusqu’a lui pafler de son changement reproche, mol, qui ‘miétals juré de ne jamais. men apercevoir! Et ce n'est pas assez de bassesse, il tau encore que je cide a la passion que m'inspire cette charmante figure! Ah! vile, vile, vile prineesse!.., Il faut en finie.” Elle essuya ses larmes et parut reprendre quelque ‘ranquillite Cheval, il faut en finir, lui dt-elle assez trans quillement. Vous paraissez souvent cher la comtesse Tei elle pilit extrémement. Si tu Talmes, vas-y tous les jours, soit; mais ne reviens plus ici...” Elle sarréta comme malgré elle. ile attendait un mot du chevalier ce mot ne fut point prononeé. Elle continua avee un petit mouvement convulsif et comme en serrant les dents "Ce sera Farret de ma mort et de la vétre.” 18 birtokomon... Hitemre, az ilyen dnfelildozis leheto- séye ceak art a leghatérozottabb eltdkéliséget valija Se beldlem, hogy sohase kérjem idle ezt az dldozatot. Ax Orsini favolrol tem ilyen szép: esake éppen egy kicsit szeret jobbsn, ha egydltalén szeret, mint Butofacot, a hreréltet, akinek tegnap adattam ki az wtjat; de j6 a fel- lepeése, tudja hogyan kell élni, hintén jarhat hozzA az ember, Es biztos vagyok benne, hogy sohasem fog jelenetet rendezni; ahhoz nem szeret eléggé. “Mig hosszan halligatisk, a hercegné le sem vette moz- Gulatlan tekintetét a fiatal francia szép homlokérdl. —— Nem latom tébbé — mondia magdban. Bs hit fclen Karjiba vetetie magét s csdkokkal boritotta hom. Tokat és szemét, amelyet littéra mar nem festett meg ‘az rom. A lovag lenézte volna magat, ha régtén el nem felejti minden szakitési tervét; de kedvese oly mélysé ‘gesen fel volt indulva, hogy nem feledhette feltékeny- ségét, Néhany pere millva Sénecé esodalkozva pillantott raya harag konnyel siirin hullottak arcéra, — Hogyan! = mondta halkan a hereegni — annyira lalacsonyod: tam, hogy s2éva teszem megvaltozott visetkedését; szem- rehanyast teszek neki, én, aki megesktidtem, hogy soha ésare sem fogom venni a véltordst! Es enny! hitvanység sem clegendé, még engednem is kell a szenvedélynek, amelyre szép area ihlel. O te hitvany, hitvany, hitvany hercegno!... Véget kell ennek vetni Letdrdlte kénnyeit; tigy tint, mintha némileg meg- nyugodott volna. — Lovag, ennek véget Kell vetni — mondta elég: fyugodian, -— Gyakran mutatkozik a gréfndnél ... — F szavaknél rendkivili médon elsipadt, — Ha szereted. jérj hozzi naponta, nem binom; de t0bbé ide ne gyere... — Elhallgatott, szinte akarata ellenére. Ey S26t viri a lovagidl, de ext a snot nem ejtették ki. Gor esis kis mozdulatial folytatta hat, fogat Saszeszoritve — Halilos {téletem lesz ez és az Sné is, wCetie menace décida I'ame incerlaine du chevalier gui jusque-la n’était qu’étonné de cette pourresqae imprévue aprés tant d’abandon. 11 se mit a rite, Une rougeur subite couvrit les joues de 1a princess ‘qui devinrent écarlates. ,La coltre va la suffoquer, ppensa le chevalier; elle va avoir un eoup de sang” {i sfavanca pour délacer sa robe; elle le repoussa avec une résolution et une force auxquelles il n’était pas accou tumé. Sénecé se rappela plus tard que, tandis quiil ‘essayalt de Ia prendre dans ses bras, il Tavait entendus se parler a elle-méme. Il se retira un peu: diserétios inutile, car elle sembiait ne plus le voir, D'une voix basse et concentrée, comme si elle eiit patlé & son eon fesseur, elle se disait: 1 m'insulte, l me brave, Sane doute, a son Age et avec V'indiserétion naturelle a son pays,i#il va raconter & Orsini toutes les indignités auc quelles je m’abaisse... Je ne suis pas sire de moi; je ne puis'me répondre méme de rester insensible devant cetie téte charmante...” Tei il y eut un nouveau si ence, qui sembla fort ennuyeux au chevalier, La prin esse s¢ leva enfin en répétant d'un ton plus sombre: Tl faut en finir. ‘Sénecé, & qui la réconciliation avait fait perdre Vidéo d'une explication sérieuse, Jui adressa deux ou trois ‘mols plaisants sur une aventure dont on parlait beat coup 4 Rome = Laissez-moi, chevalier, lui dit la princesse Vinter- rompant; je ne me sens pas bien Cette femme s'ennule, se dit Sénecé en se hatant obeir, et rien de contagieux comme Yennui.” La prin= ‘cesse avait suivi des yeux jusqu'au bout de la salle oEt fallais décider a i'étourdie du sort de ma viel di elle avec un sourire amer, Heureusement, ses pla 20 a a fenyegeies ainiosre késttette a lovag haters atlan lelkét; eddig csak meglepte a varatlan Kitéré, amely a teljes odaadast Kévette... Nevetni kezdett Hirtelen pir’ borftotta €l a hercegné aredt, vér \6rissé valt. — Megfojtja a harag, — gondolta a lovag = mindjért megiti a gata. — Odalépett, hogy kiftizze ruhgjat; « hercegnd haldrozottan é oly exdvel lékte el, z nem volt hozzészokva, Késbbb Sénecé vissza emlékezett ra, hogy hallotta — mig megprébilta at. ‘ilelni — amint az asezony magaban beszél. Egy kissé ‘odéhb Jépett, de tapintata feleslegesnek bizonzult, mert tigy tint, hogy a hercegné mir nem is litja, Halk, £0}: ott hangon, mintha a gyontat6jahoz beszélt volna, eal mondta magéban: — Sérteget, dacol velem, Amilyen fatal és tapintatlan, mint minden honfitarsa, bizongara elmeséli az Orsininak mindazt a hitvanysigot, amivel magam megaldztam... Nem vagyok biztos Samagam fel6l; még arrél sem felelhetek, hogy éraéketlen mara- dok szép arca littin...— Ekkor ujabb esind kévet kezett, amit a lovag nagyon unalmasnak talalt, A het- cegné végiil felkelt é még komorabb hangon ismételte: ~ Ennek véget kell vetni Sénecé, akivel kiengeszielOdéstik elfeledtette, hogy komoly kimagyarézkodésra sednta el magét, két-hérom mulatségos megiegyzést tett egy kalandra, amelyrél sokst beszéltek Romaban — Hagyjon magamra, lovag, — szal hhercegnd; — nem érzem j6l magam =~ Bx az asszony unatkozik — mondta magéban Séneeé, amint sietve engedelmeskedett, — és semmi ‘sem ragalyosabb az unalomndl. — A hereegné a terer vegéig KkOvette tekintetével... — Mir-mér hebehur yan hatéroziam végzetemréli — mondta kesertl mo- soliyal, —- Szerencsére otromba tréféi felnyitottdk @ 2 ta flbe aome! Comment puitje mer un fire gi me com prend si peu? Il veut m’amuser par un mot rea caralere: il voulait me fsie oublier Ie sombre chagrin "Ble ve mit & penser et avec dices aux perfee- ae surtout la famille du souverain. Peut-ttre si je me fais Seer Antes ne ona Y'Non, s'écrlact-elle avec rage, Je m’aviliras en pat rand; ibane méprisera, et voila tout ce que aural gaene, 2 szemem, Micsoda ostoba ember! Hogyan_ szerethetek valakit, aki ily Kkevéssé ért meg? Tetszetds szavakkal kar mulaitaini, amikor mindketténk életérél van S261... © ismereni j6l ezt a gydszos és sbtét hangu atot, amely szerenesétlenné tesz! — Dithésen Kelt fel ‘a karosszékb6l. — Milyen s2ép volt a szeme, amikor fiat a megjegyzést tette... Bs a szegény lovag sedn- déka — valljuk be — jdindulatit volt. Ismeri szeren- tsetlen természetemet; ahelyett hogy az okt kérdezte yolna, feledtetni akarta velem a komor bénatot, amely gybidrt. A szeretetremélté francial Hét ismertem én Holdogsigot, mielétt megszerettem? Gondolkozni keztett s szeretbje tikéletessége gyé- nyOrliséggel t0lidtte el. Lassacskén eljutott Orsini gréf- no bajainak clemzéséig. Lelke kezdett mindent sitéten ini. A legszirnyObb féltékenység gyétrelmei vettek er6t szivén. Tulajdonképen mar ket honapja gydtérte a gyiszos eldérzet; csak azokat a pereeket tudta el- viselni, amolyeket a lovag mellett t6lwtz, de mégis, amikor nem volt a karjéban, szinte mindig keserGséggel Sait hoz Borzaszié estéje volt. Mikor mar a féjdalom kimeri- felte és egy Kissé taldn’ meg is nyugtatta, az a gondo- ints témadt, hogy beszél a lovaggal: — Elvégre csak, hharagosnak litott, de nem tudja, mivel védolom, Talén, hem is szereti a grofnét. Takin esak avért jér hozzé, ‘mert az utazénak meg kell ismernie az elbkeld térsa- ségot aban az orszighan, ahol tartéakodik, klléndsen pedig az uralkod6 esalédjét. Talén, ha bemutatiatom magamnak Sénecét, ha nyiltan jérhat hozzim, itt Is éré- kat téltene, mint az Orsinindl — Nem — kialtott fe1 diihisen, — lealacsonyodnim, fha besaélnék vole; meg fog vetni, ez minden, amit nyer~ hetek. Az Orsini csapongo természete, amelyet bolond, 23see pie, ei Te ne a eee ey pec ee in a ee eae pee ee Sean tron eee eens cue pen enh oe a See ie tn pl ae ramen eee etre Bacils on ies wees ae Spcinsatsthemest ba Panes oar Le ee a Taide m sndclra oly gyakean néztem le, igezsag szerint elleme- ‘ebp, mint az enyém, kil6ndsen exy francia szemében. narra szlilettem, hogy egy spanyollal unatkozzam, Hat ven-e képtelenebb dolog, mint amikor az ember min- tig komoly, mintha az let eseményei Onmagukban nem lennének elég Komolyak!.., Mi lesz velem, ha mér nem lesz enyém a lovag, hogy életet éntsén belém, hogy szivembe vesse a tizet, amely hidnyzik beldlem? ‘Mar beziratta kapujit; de ex a paranes koréntsem vonatkozott monsignor Ferraterréra, aki eljott, hogy beszimoljon, mit esindltak az Orsinindl hajnali egy Gidig. A preldtus mindeddig hitsé gondolat nélkill szolgalta a hereegné szerelmét; de azmap este mér nem etelkedett abban, hogy Sénecé hamarosan a legjobb ‘viszonyba kerill Orsini gréfnével, ha ugyan ez méris neg nem triént. “A hereegné — gondolta — hasznosabb lesz szd moma, ha vallésos, mint ha térsasigbeli hilgy. Mindig josz valaki, akit Yobbrebecsil nalam: a szeretojét; és ha ey nap rémai lesz a szeretdje, akadhat egy nagybityja, ‘lst bibornokeké akar tenni, Ha megtéritem a hercegndt, uyOntatbalyja lesz az, akire mindenckel6tt é szive hhlinden léngjéval gondolni fog... Van-e, amit meg nem chat értem a nagybéty}nl! — S a becsvagy6 preldtus uyénybrteli J6v6rdl dlmodozott; mér létia, amint a her~ egnd nagybityja labahoz vetl magat, hogy kieszkGzblje teaméra a bibornoki kalapot. A pipa nagyon hala lesz evart, amit tenn fog... Mihelyt a hereegnd megtér, 3 imegedfolhatatlan bizonyitékokat tar a papa szeme elé nokahuginak a fistal francidval val6 kalandjérél Oszentsége, aki jambor, Sszinte és borzad a francialct6l, ‘réleké halds les? annak, aki véget vetett egy kalandnale, tnely sedmara oly kellemetlen volt. Ferraterra a ferrarai fonemességhez tartozott; gazdag volt és mdr elmult itven eves... A bibornokt kalap ily Kézeli reményét6l 25yeilles; jl osa changer brusquement de role wuptes de la princesse. Depuis deux mois que Sénecé la négligenit évidemment, il eit pu étre dangereux de Vattaquer, car ‘son tour Ie prélat, comprenant mal Sénecé, le croyait ambitiewx. ‘Le lecteur trouverait bien long le dialogue de la jeune: prineesse, Zolle d'amour et de jalousie, et du prélat am= bitieux, Ferraterra avait débuté par Yaveu le plus ample Ge la triste vérité. Aprés un début aussi saisissant, i fne lui fut pas difficile de réveiller tous Jes sentiments de religion et de pigté passionnée qui n’étaient qu’as- soupis att fond du eoeur de la jeune Romaine; elle avait tune foi sincere. — Toute passion impie doit finir par le ‘malheur et par Je déshonneur, lui disait le prélat, — I Gtait grand jour quand il sortit du palais Campobasso, Tl avait exigé de la nouvelle convertie la promesse de ne ppas recevoir Sénecé ce jour-la, Cette promesse avait peu cote la prineesse; elle se eroyait pieuse, et, dans le fail, avait peur de se rendre méprisable par sa faiblesse ux yeux du chevalier Cette résolution tint ferme jusqu’a quatre heures: était le moment de Ja visite probable du chevaller. 1 passa dans Ia rue, derriére le jardin du palais Campo: tbasso, vit le signal qui annoncait Pimpossibilité de Yen~ trevue, et, tout content, s'en alla chez 1a comtesse Or eu a peu In Campobasso se sentit comme devenit folle. Les idées et les résolutions les plus étranges se suceédaient rapidement. Tout & coup elle descendit le igrand esealier de son palais comme en démence, et monta fen yoiture en criant au cocher: Palais Orsin!”, L'excés de son malheur la poussait comme maligré elle & voir sa cousine. Elle la trouva au milieu de cin= ‘quante personnes. Tous les gens d’esprit, tous les ambi 28 feltizelye esodikcal tet; megkockéztatta, hogy hirtelen srerepet vélt a hercegné mellett. Sénecé mar két ho- ‘apie nyllvénvaléin elhanyagolta kedvesét, de veszély- Iyel jérhatott volna, ha megtamadja; a preldtus ugyanis, aki fosszul ismerie Sénecét, becsvigyénak hitte ot Az olvasé nagyon is hosszinak talélné a bolondu- sig szerelmes fiatal hercegné és a becsvigyo prelatus irbeszédét. Ferraterra azzal kezdte, hogy a legaprélé= Kosabban besedmolt a szomord valéségrél, Tyen meg- ragadé kezdet utdn nem esett nehezére, hogy felébressze fa vallés és a szenvedélyes ahitat minden érzelmét, ami teeale szunnyadozott a fiatal rémai nd szive_mélyén, fniszen Gszintén vallésos volt, — Minden istentelen sconvedély szilkségszeren boldogtalansighoz é becs- ielenségher vezet — mondia neki a prelatus. Mar fényes happal volt, amikor elhagyta a Campobasso palotat. ‘Azt kivanta az Gjonnan megtértt6l, hogy igérje meg: aznap nem fogadja Sénecé:, Ez az igéret nem sokb Icenilt a hercegnének; azt hitte magarél, hogy 4jtatos, valojéban pedig att6l tartott, hogy gyengesége miatl gnegvelésreméltonak fog tinni a lovag szemében. Elhatérozdsa mellett szilérdan kitertott egészen négy Grdig: ez volt a lovag latogatisénake vrhat6, idépontja. AA fiatalember elséialt Campobasso palota Kertje m= ott utodba, meglatta a jelet, amely tudtira adta, hogy Teheteten talélleoznlok és elégedetien vonult el Orsin’ grotndhz 'A Campobasso egyre inkibb tigy érezte, hogy meg- bolondul. A leghiléndsebb gondolatok és elhatiroz’sok Kkergették egymést fejében. Egyszerre, mint az drilt, Terohant palotéja {6lépes6jén, hintba szillt s odakialtott fa kocsisnak: — Az Orsini palotéba! Féktelen boldogtalansiga akarata ellenére is, arra Serténdzle, hogy megltogassa unokatestverét. Otven vendég kézt taldlta, Minden szellemes ember, mindentieux de Rome, ne powvant aborder aw palais Campo bse, atlualent au palais Orsini. iarrivée de la pin= ese fit événement; tout le monde #loigna par respect, elle ne daigna pas sen apercevoir: elle regardait sa Hi Wale, elle Tadmirat, Chacun des ageéments de sa cou Sine éialt un coup de poignard pour son coeur. Apris los premiers compliments, 1Orsioi la voyant sllencleuse et preoceupce, reprit une conversation brilante et die sinvolta — Comme sa gaieté convient mieux au chevalies que ma folle et ennuyeuse passion! se dsait la Campobasso Dans un inexplicable transport dladmiration et de haine, elle se Jeta'au cou de la comtesse. Elle ne voyslt ue les charmes de sa cousine; de pré comme de loin is Thi semblaient Ggalement adorables, lle comparalt ees cheveus aux sions, ses yeux, sa peau. A la sute de eel range examen, ele se prenaitelle-mime en horneu et fen dégott. Tout lui semblait adorable, supereur che vale. Tinmabile et sombre, a Campobasso était éomme une staiue de basalte au milieu de cette foule geticulant= tt bruyante. On entail, on sortalt; tout ce brut impor funait,offensat la Campobasso. Mais que devint-lle Gand tout & coup elle entendlt annocer M. de Stne avait 616 convenu, au commencement de leurs elie Mlons, quil lul parleralt Tort peu dans le monde, ot comme l sled 4 un diplomate éiranger qui ne rencontre que deux ou trols fols par mols Ia nee du souverain Slupebs diuguel i ext acenéte SEnect Ia sla avec le respect et le sérieux accoutis Ines reve Ie comtre Orsini epi et fe falelé presque intime que Ton a avec une. femme espe qu vous resolt ben ot que‘Yon volt tous lee fours. La Campobasso en ai atterrée, La comtesce me 22 agyravagyS romai, minthogy a Campobasso palotat rem létogathatta, az Orsini palotaba dzdnl6tt. A hercog- 'n6 meyérkezése eseményszimba ment; tiszteletb6l mii denki félrebuzddott; 5 ect figyelemre sem méltatta: a velélytérsndjét nézic, esodélta, Unokatestvére minden béja tordofés volt a szivebe. Miutén Udvozdlték egy- mist, létva, hogy @ hereegné hallgatag és gondterhelt, 27, Orsini szellemesen és fesztelenil folytatte \arsalgést. — Mennyivel jobban illik a lovaghoz az 6 vidém tiga, mint az Gn balga és unalmas szenvedélyem! — gondolta a Campobasso, ‘Megmagyardzhatatlan elragadtatisdban, amelyben ciodilat és gydilélet vegyillt, a gréfné nyakaba velette ‘magat. Csak azt létta unokatestvérében, ami vonzi volt benne; KizelrGl és tavolrél egyarént csodélatra: mélténak taldlta. Osszehasonlitotta hajét, szemét, bérét 4 sajitjaval. E Kilénés vizsgélat utdn megborzadt & ‘megundorodott Gnmagétél. Vetélytirsn6jénél minden el: ragadénak, felsobbrendiinek tint. ‘A mozdulatlan és komor Campobasso bavaltszobor~ hak ltszott ennek a geszlikulélé és bangos témegnek kiizepén. Az emberek jéttek, mentek; zajongasuk terhére Volt; mindez sériette a Campobassot. De mit érzeti, ‘umikor egyszerre csak hallja, hogy Sénecé urat jelentikt bbe! Kapesolatuk kezdetén megegyertek, hogy’ a, férfi ‘€rsasigban nagyon keveset fog beszélni hozes, ahouy ez idegen diplomatahor illik, aki havonta esak kétszer vagy haromszor talélkozik unokahigdval anna az ural: odénak, aki mellé alekreditélva van, Sénevé a szoktisos tisrtelettel és komolysiggal dvi zilte, majd viswzatérve Orsini geéfndhéz videm, szinte bizalmas hangot dtoit meg, ugy ahogy egy szellemes aassaonyhor szokiis beszéini, aki j6l fogadja sz embert &s ekivel nap mint nap taldlkozik. A Campobassot ezee cari ieee peter an ieee jouira! 2” Sénecé, comprenant mal, comme a Yordi. de lui avee bonne amitié, rompre avec des formes. fl 30 Yesujtots — A grifnd megmutatja, milyennek: kellett volna lennem —~ gondolta. — Ime, ilyennek kell lenni, ‘e ilyen én sohasem leszek! — Tavozoit s oly rendkiviili medon szerenesétlénnek éreste magdt, amennyire csale emberi lény szerencsétlen Iehet; mar-mar elhatarozta, hogy mérgel: vesz be. Sénecé szerelmének minden gyo- nydriisége sem érhetett fel azzal a mérhetetlen f4jda- Jommal, amelybe egy egész hosszii éjen at merilt, Az ember azt hinné, hogy ezek a rémai lelkek olyan kime- sithetetlen energiival képesel szenvedni, amit mas asz= svonyok nem is ismernek Masnap Sénecé ismét arca jott s meglétta a tilté Vidiman tévozott; de miégis megsértdddte, val a minap kiadta az utamat? Kénnyek kbzitt aka- vom litni — mondia a hiuisdga. Egy esépp kis szerelmet Grzett, most hogy visszavonhatatlanul elvesstett egy en saép asszonyt, a papa unokahugit. Kiszdllt kocsi~ JMbol, behatolt a piszkos fSldalatti jératokba, amelyeket, ‘indig oly kellemetlennek talélt, é benyomta a fold szinti nagyterem ajtajat, ahol a hercegné fogadnt szokta. == Hogyan! ide mer jénni! — mondta a hercegnd aveglepetten, Bz a meglepetés nem dszinte, gondolta a fatal fran- jn: osak akkor tartézkodik eben a szobaban, ha engem. ‘A lovag megfogta a kezét; a hercegnd megremegett ‘vere kénnybeborult; a lovag oly szépnek latla, hogy cay pillanatra szerelmet érzett. A hereegnd pedig. el- iejtette minden fogadalmat, amit a vallésnak tett ket spon Keresztill; karjéba vetette magat s takéletesen dog volt. — ime, ex az a baldogség, amit ezutin a7 Oxsini fog élvezni!... — Séneos, mint rendesen, most sem értette meg ezt a rémai lelket; azt hitte, {6 bart sagban akar elvilni t6le, a formakst betartoa akar sza- Kfiani, — Nem helyes, hogy nekem, aki a Kindly nagy- 3du roi, d'avoir pour ennemfe mortelle (car telle elle se- rait) la niéee du souverain auprés duquel je suis ployé.” Tout fier de Pheureux résultat auquel il croy: frriver, Sénecé se mit & parler ralson. Ils vivraient dans union’ la plus agréable; pourquol ne seraient-ils pas tres heureux? Qu/avait-on, dans le fait, & lui reprocher? L'amour ferait place & une bonne et tendre smitié. Th réclamait instamment le privilege de revenir de temps 2 autre dans le liew ot ils se trouvaient; leurs rapport auraient toujours de 1a douceur ‘Diabord Ja princesse ne le comprit pas. Quand, avec horreur, elle Yeut compris, ele resta debout, immobile, Jes yeux fixes, Enfin, a ce dernier trait de la douceu> de leurs rapports, elle l'nterrompit d'une voix (qui semblait sortir du fond de sa poitrine,* et en pro- nnongant Ientement: — Ciest-a-dire que vous me trouver, aprés tout, asse jolie pour étre une fille employée & votre service! — Mais, chére et bonne amie, 'amour-propre n'est pas sauf? répliqua Sénecé, a son tour vraiment étonne Comment pourrait-il vous passer par la téte de vous: plaindre? Heureusement jamais notre intelligence n'a 2té soupgonnée de personne. Je suis homme d’honneurs je vous donne de nouveau ma parole que jamais 44 vivant ne se doutera du bonheur dont j'ai joui. — Pas méme ['Orsini? ajouta-t-elle d'un ton foi qui fit encore illusion au chevalier. = Vous ai-je jamais nommé, dit naivement le cheve: lier, les personnes que jai pu almer avant d’étre votre esclave? — Malgré tout mon respect pour votre parole a’hon eur, c'est cependant une chance que je ne courrai pas Git la princesse d'un air résolu, et qui enfin commence & étonner tun peu le jeune Francais. ,,Adieu! chev» 32 ixéveiségéhez tartozom, halélos ellenségem legyen (mert fz less) annak az uralkodonak unokahiga, aki mellé vendelve vagyok. - Sénecé nagyon biszke volt a sze~ venesés eredményre, amelyet hite szerint elért s jézanul Kkezdett beszélni, A’ legkellemescbb egyetériésben fog- nak élni; miért ne lennének nagyon boldogak?- Valo- aban mit is lehet szemére vetni? A szerelem étadja hhelyét a gyéngéd jébardtségnak. Esdekelve kérie a maga sedméra azt a kivalisdgot, hogy iddnként visszajdhessen ‘oda, ahol vannak; kapesolataik mindig kellemeselc ma~ radnak ‘A hereegné eleinte nem ériette, Amikor elborzadva megértette, mozdulatlanul, merev tckintettel allt ott Vegila kellemes kapesolatokr61 tett utols6 megjegyzésné] olyan hangon szakitotta félbe, amely ‘mintha egésven mélyrél fakadt volna, s lassan’ ejtette @ seavakat: — Széval végiil is elég csinosnak talél akhoz, hogy wolgélataimat igénybe vegye! — De kedves, j6 baritném, az Snérzetén esake nem sett csorba? — vélaszolt Séneeé, aki exittal valoban meglepédétt. — Hogyan is juthat az eszébe, hogy pa- naszkodjék? Egyelériéstinket szerenesére soha senki sem. Gyanitoita, Beestiletes ember vagyok; wjb6l szavamat fadom ra, hogy soha senki sem fogja megsejteni a bol- ogségot, amit élveztem. — Még az Orsini sem? — kérderte a hercegnd oly Jnideg hangon, ami tovabbra is félrevezette a lovagot, = Emilitettem-e valaha is azokat, — mondta naivul @ovag — sfiket iain szertiem, micot a rabwolgsa jettem? — Birmennyire tisztelem is a beosiletszavat, enneke # vesvélynek mégsem tewem ki magam — mondta a hereegné oly haldrozott bangon, hogy a fiatal francia Kezdelt vegre megdbbbenni. — Isten vele, lovag!...— 33tien, 8, comme i sen allait un peu indi Trlembrasser ul eile, Elle sattendritéviderment; puls elle ut dit aun ton ferme: ,Adieu, chevalier..." 1a prinegase envoya chercier Ferraterra. C'est pou me venger,” Iu dit-elte. Le préat fut ravi (Elle va se Comprometie; ele eat & mol & jamais.” Deux jours aprés, comme Ia chaleur était aceablante Sénecé alla prendce Yair au Cours sur les minut ts trou toute fs socite de Rome Quand i vou ra prendre sa voiture, son laquais pat &peine lui réprondie IP at orl eacher avait dgparu le laguas I en pouvant & peine parler, que le cacher aval prs dis pute avec un ennemi. be Ah! mon cocher a des ennemis! dit Séneet en Fant En revenant cher lui I était & peine a deux ou tro rues du Corso, quil s'percut quit eat suv. Des Mom tes, au nombre de quatre ov cing, #aretaient quan Farttialt recommengaient a marcher quand il marchait ve pourrais fire le chrocher et regagner le Corso pat ne ause rue pensa Seve. Baht ces malotrus Des valent pas Ia pene; je suls bien armé." avatt son Pols gnard nu a la main. — T parcourut, en pensant ainsi, deux ou trols rues feariées ct de plus en plus solitaire 11 entandalt cen Hommes, qul doublatent le pas, A ce moment, en evant ies yeux, i remarqua droit devant ll une petite eis: desservie par dos moines de Torte de Saikt-Frangols dont ies vitraux jetalent un éclat singulien. se pee pita vers a port, et frappa tr fort avec Te menche de Son poignard. Les hommes qui sembaien! le poutsulvre Giaient @ cinguante pas de fi. Ie mirent court 9 Jul, Un moine ouvrit la porte; Sanecé se jta dans Pes Viens. au omiktor av iff kissS hatévozatlanu) slinclult, e2h mondta neki: — Cs6kol} meg, ‘Szemldtomést elldgyult; aztén szilérd hangon ismé- felte: — Isten vele, lovag ‘A hercegné Ferraterrét hivatta, — Bossait akarok Allni — mondia neki. A preltus ei volt ragadtatva. — A hereegns kompromittalja maga; most mér végleg wz enyém. Két nap milva, minthogy a héség nyomaszt6 voll, Sénecé éjfél fel kiment a Korzéra, levegGmni. Ot lulélta az egész eldkelS rémai trsaségot. Amikor &jb6l be akart szalini Kocsijéba, inasa alig birt vélaszolni neki: részeg volt; a kocsis eltnt; az inas, aki alig motyogott, zt _mondia, hogy a kocsis vitdba’ keveredett valami ellenségével — Ola kocsisomnak ellenségei vannak! — mondta Sénecé nevelve. Elindult hazafelé, de alig ért két vagy from uted- nyi tévolsigra a Korzét6l, amikor észevette, hogy avetile A ferfiak, négyen vagy Sten, megalltak, amikor G megallt, s amikor megindult, dk is tjra megindultak — Csindlhatnék egy vargabetit s egy masik utedn at iijra elérhetném @ Korzot — gondolta Sénecé. — Eh, ezek a fickok nem érik meg a faradségot; jol fel vagyok. Tegyverkezve, — Kezében tartotta meztelen t6rét ‘Mikézben ext gondolta, végigsietett két-hirom félre- 66 és egyre elhazyatottabb utcén, Hallotta, hogy a fér- flak megkettéztelik lépteiket, Eben a pillanatban, hogy felemelte szemét, megpillantott, egyenesen maga elétt, egy kis templomot, amelyet Szent Ferenc rend- jghez tartozé bardtok lattak el; ablakaibél szokatlan Tny dradt. A kapuhoz rohant ‘és tére markolatéval fnagyon erécen ravert, A férfiok, akik szemlitomast ildbaiék, Gtven lépésre voltak tle, Futésnak erediek. Rgy szerzetes nyitotta ki a kaput; Sénecé beugrott 1 35lise; Je moine referma la barro de Zer de la porte, Ai ‘miéme moment, les assassins donnérent des coups de pied la porte. Les imples! dit le moine, Sénecé lui donna un sequin. ,Décidément ils m'en voulaient,” dit-i Cette église était éclairée par un millier de au moins, — Comment! un service & cette heure! ditil au = Excellence, il y a une dispense de ’éminentissime cardinal-vicaire, Tout le patvis étroit de Ia petite église de San Francesco a Ripa était occupé par un mausolée ‘magnifique; on chantait Voffice des morts = Quiesi-ce qui est mort? quelque prince? dit Sé necé, — Sans doute, répondit le prétre, car rien mest pargné: mais tout ceei, c'est argent et elre perdus; mon: sieur le doyen nous a dit que le défunt est mort dans Vimpénitence finale.%" ‘Sénecé s'approchait; 11 vit des écussons d'une forme frangalse; sa curiosité redoubla; il s'approcha tout a fait et reconnut ses armes! Tl y avait une inseription latine: 2 Nobilis homo Johannes Norbertus Senece eques decessit Romae, Haut et puissant seigneur Jean Norbert de Sénécé, chevalier, mort & Rome.” 1sJe suis le premier homme, pensa Séneeé, qui ait eu Vhonneur d’assister a ses propres obseques ... Je ne vois que Yempereur Charles-Quint qui se soit donné ce plai- sit... Mais il ne fait pas bon pour moi dans cette €g- rie: TI donna un second sequin au sacristain, Mon pére, lui dit-il, faites-mol sortir par une porte de derriéve de votre couvent, 36 ierges templomba; a szerzetes belakatolta 2 kapu vaspantjat. Dgyanabban a pillanatban a gyilkosok rugdalni kezdtéle ez ajtét, — Az Istentelenek! — mondia a barat. Séneet egy zecchinot adott neki. — Nyilvénvaléan rém pay tok — mondta, A templomot legalbb ezer gyertya vildgitotta meg. <= Hogyan! Eben az dréban ajtatossagot tartanak! —mondia a szerzetesnck. Kegyelmes uram, az érseki helyndk sir 6eminen idja adott v4 engedélyt. A San Francesco a Riparél elnevezeth kkis templom egész szdk belsejét egy nagyszerd mauzé Jour foglalta el; a halotti misét énekelték — Ki halt meg? valami heroeg? — kérdezte $6 — Buzonyaira, — felelte a pap — mert semmivel som takarékoskodtak; de mindez a7 ealist é gyertya hhastalan: az esperes tir azt mondta, hogy a mezboldo- galt halala el6tt nem bénta meg biineit. snecé kiizelebb lépett: franela formiija eimerpajess at latott; kivanesisiga fokozAdott: egészen odalepett 68 Sajat cimerét ismerte fel! Latinnyélva felirat is volt Nobilis homo Johannes Norbertus Se pece eques decessit Romae, Nemes Jean Norbert de Sénecé lovag, meghalt Rémiban. = En vagyok az els6 ember, — gondolta — aki bun a-megtisateltetésben részesil, hogy résztves2 Sajal lemetésén ... V. Karoly csészar az egyetlen, ald ezt az @Ivezetet megengedhette maganak.... De ez'a templom ‘nem tesz j6t nekem, Egy mésodik zecchinot adott a sekrestyésnek, — ‘Ayam, — mondia neki — engedjen ki a Kolostor vala- melyike hétsé kijératgn, 31— Bien volontiers, dit le moine, A peine dans la rue, Sénecé, qui avait un pistolet @ chaque main, se mit a courir avee une extréme rapidite, « BientOt il entendit derriére Tui des gens qui le poursul vaient. En arrivant prés de son hétel, il vit Ja porte fer mie cf un homme devant. , Voici le moment de Passat asa le jeune Francais: il se préparait & (wer Thome diun coup de pistolet, lorsqu'll reconnut son valet de chambre. — Ouvrez la porte, lai cria-t-i Elle Glait ouverte; ils entrérent rapidement et la ve lermérent, ~ Aht-monsieur, je vous ai cherché partout; voiei de hhien tristes nouvelles: Je pauvre Jean, votre cocher, 3 HAE tue & coups de couteau. Les gens qui Yont tué vo imissaient des imprécations*™ contre vous, Monsieur, a en veut & votre vie ‘Comme le valet parlait, huit coups de tromblon® pat lant a la fois d’une fenétre qui donnait sur le jardin Slendivent Sénecé mort & ebt6 de son valet de chamor# ils étaient pereés de plus de vingt balles chacun, ‘Deux ans aprés, la princesse Campobasso était. vé: névée A Rome comme le modele de la plus haute pists ct depuis longtemps monsignor Ferraterra était cari ual, Excusez les feutes de V'auteur, — Wagyon seivesen — mondta a Bart Sénecé, alig hogy az utcéra ért, teljes sebességgel tuini kezdett, mindkét kezéhen egy-egy pisztolyt tartva. Hemarosan hallotta mér tldéz6it a hata mbgott. A px lotaja kizelébe érve létta, hogy a kapu zérva van és egy férfi dll eldtte. — Itt'a témadés pillanata — gon. dolta a fiatal francia; mér készilt ra, hogy egyetlen pisvtolylivéssel megilje a férfit, amikor felismeric Komornyikkjat. — Nyissa ki a kaput — kidltotta neki 4 kapu nyitva volt; gyorsan beléptek és bezirtdl. ~ © uram, mindenitt kerestem; nagyon ross hi reim vannak: a szegény Jeant, a kocsisét, agyonsaiirtéls. Alcik megoliék, telt széjjal szidalmaztak’ ént, Uram, a Gletére térnek | Az inas még beszélt, amikor nyole karticsra Wluott ouska dérdilt el egyszerre egy ablakban, amely a kertn fiyflt; Sénecé holtan terlt el komornyiikja mellett; ‘nindegyikiket tbb mint husz golyé firta at, Két év sem {elt belé.s Campobasso hereegnét tigy ‘szteliék Rémaban, mint a legmélyebb ahital, mint Képét; és monsignor Ferraterra mar régen bibornok volt. Néazbk el a szeraé hibsit 39SEGYORTRK Arist, Dorante é Braste Kal&tt novek, Moliére }inb6a0 ‘viapstekaiban fordulnale elo Terndpotisme a nepotizmus! azt a gyakoratot never fay melvoen "csak rokonl “xapesolaiok even label Gwen yest Aisringuer Kiemel, megiionbozter ‘duineotta olase 638 xpédition safszerint: elkuldés fotte plete la conduira szdszerint: cx a jimborsia aera fouia Wezetnh + dire doigné Lavol van, vit értelemben ie ce qut la Justife sobserint tam) az! igazotja * Baseeitte 170209-ban franela ovetsel ited volt Rm than; 1709 1 lon a ealcaclsk mopiinceelte oe coutume azociaoe " Benvenato Celli hires clase erobrise && Stviamive a XVI erdvadban Mater de foim rest Kees uire mesure mertectelent oiter la motte de Tennis sadszerints 4 kellemetlensée {eiet eixerdint te témolgnage west pas suspect sSszorint: a tanusig\slal ‘nem gvanus mile Hewes szbscerint: exer mérfoldee 4 Gu fond de fe province sziszerin: a vide mélyén ‘ Tinlserétion aaturelle & son pays sveverint: @ bazijéban tenmaszetes fecseaee espérer quelque chose de quelq\un remélns valamit vala- ‘at dans te dernier degré de malheur eabscerint: a srerenestis Tenotg legvégs6 foKan dine gre muance d amour sxigzerit: egy Wasnved env fatnyi ezeretem © menquer de quelaue chose nétktltz valamit du fond de sa polirie ezdszern': a. melikaca mil tine fie employee 6 wore service sskzernt: 3.00 670 gllataban alleaimavstt Tey » equim clant aranypenz « Pimpeniconce finale halélig torlé meyrOsuttsty * omir dee tmpréeations eabezerint: okdni e2idalmatcy * fe tromblon resimadi Novidesovt puska, s2lesel tka tly egvanenve tbsp gol 361 Kt KETNYELVO KIS KONYVTAR EDDIC MEGIELENT Hath: Unokagesem, «major vets mate Gy zihaae: ‘Ae odaads barit (anger $2008 Up 3 Contain 2 utpaevényy A Seppe hire, weak 4 RTA, Hoffmann: Krospel faneses P (mens seni) 5, Welt a xigS oie cago a ED 8, Stondhot [A famal Stent Perens templom 10, Pantyelejov ee! yon: Beombor +