GARADNA-KOVÁCS TANYA LELŐHELY PATICSAINAK RÉSZLETES ELEMZÉSE

Készítette: Tóth Krisztián

Régészet alapszakos bölcsész

1
 Tartalomjegyzék
GARADNA-KOVÁCS TANYA LELŐHELY PATICSAINAK RÉSZLETES ELEMZÉSE .................................... 1
1. BEVEZETÉS ..................................................................................................................................... 3
1.1 A munkafolyamat rövid leírása és célja ................................................................................... 3
1.2. Mi a patics? ............................................................................................................................. 4
1.3. Információk Garadna-Kovács tanya lelőhelyről ..................................................................... 5
1.4. További adatok a lelőhely épületeiről és a germán házakról .................................................. 7
2. VIZSGÁLATOM EREDMÉNYEI ............................................................................................................... 9
2.1 Az épületek vázszerkezeteinek jellemzése .............................................................................. 9
2.2 Egyéb jegyeket hordozó paticsok leírása ............................................................................... 34
2.3 A konstrukciók értelmezése ................................................................................................... 42
3. EGY HASZNÁLATI TÁRGYTÍPUS SZINTÉN AGYAGBÓL: A SZÖVŐSZÉK NEHEZÉKEK .............................. 44
4. AZ ELKÜLÖNÍTETT EGYSÉGEK JELLEMZÉSE ....................................................................................... 46
5. ÖSSZEFOGLALÁS: .............................................................................................................................. 60
6. Irodalomjegyzék .............................................................................................................................. 61

2
1. BEVEZETÉS
1.1 A munkafolyamat rövid leírása és célja

2020 nyarán egy megbízási szerződés keretén belül elvállaltam, hogy feldolgozom a Borsod-Abaúj-
Zemplén megyében-, azon belül is a Hernád folyó völgyében található Garadna-Kovács tanya lelőhely
területén előkerült paticsleleteket. Az elemzés legfőbb célja, minél több információt megtudni az
egykor Garadnán is állt germán házakról, a cölöpszerkezetre fókuszálva. A lelőhely az épülő M30
autópálya Miskolc-Tornyosnémeti C építési szakaszába esik.

2020 július elején 114 darab M30 ládából elkezdtem különválogatni a kő-, állatcsont-, és
kerámialeleteket. Utóbbiakat külön ládákba téve, felirattal láttam el majd a Nemzeti Múzeum
elszállította azokat. Innentől már kizárólag paticsokkal dolgoztam (26242 darab): egy adott ládában
lévő objektumhoz tartozó összes paticsot egyszerre fotóztam le (1. ábra), illetve átválogatva,
átvizsgálva a darabokat megtartásra, illetve leselejtezésre kerültek. Az olyan darabok, amelyek ép
félköríves-, hasított-, és levéllenyomatokat tartalmaztak, illetve egyéb, mint például nagyon sima
felületű, szabályszerű félkörívben hajló, vagy kaviccsal soványítottak voltak, megtartásra kerültek.
Amelyeken nem voltak fellelhetők az előbb említett jegyek azokat leselejteztem. 679 darab fotó
készült a selejtezett paticsokról, adataikat Excel táblázatba vittem fel.

1. ábra Selejtezéskori paticsfotók

A selejtezés után 14 ládányi leletanyag maradt (1393 db: az eredeti mennyiség 5,3%-a, összsúlya 638
kg). Ezeket leltároztam: a paticsokat már egyenként fotóztam (4936 db fotó készült róluk összesen),
illetve különböző adatokat vittem fel róluk egy újabb Excel táblázatba. Ilyen adatok voltak például: a

3
méret, súly, soványítás, megtartás, illetve, hogy megpróbáltam házrészekhez társítani az adott
darabokat.

1.2. Mi a patics?

Pelyvával (pázsitfüvek hártyás murvalevele) illetve egyéb növényi származékokkal kevert sár és
agyag, melyet az épület vázszerkezetét adó cölöpök közé, vékony vesszőkből-ágakból font falazat
mindkét oldalára tapasztottak. Ez a feltapasztott réteg az idők során megszilárdult, a legtöbb esetben
pedig kiégett és a falszerkezetet adó képletek lenyomata negatívként megmaradt a darabokban.1 Mint
már említettem a sár és agyag keverékéből álló paticsba különböző soványítóanyagokat kevertek,
amelyek leggyakrabban pelyvadarabok. szalmaszárak voltak, de ezek mellett megjelentek különböző
szervetlen anyagok is, mint például a kavics, homok, kagylóhéj, kerámia és paticsdarabok. A kagylóhéj
esetében valószínűsíthető, hogy nem szándékosan került bele az agyagba, azonban a kavicsokkal
történő soványítást már inkább szándékosnak tartom, ugyanis számos Kovács tanyáról előkerült
paticsleletben volt akár több nagyobb szemű kavics is.2 (Ezekről kimutatás is készült). Bittner Bettina
régész, aki kutatásomban segítséget is nyújtott, azt a megállapítást tette az általa Polgár-Csőszhalom
és Polgár-Bosnyákdomb (neolitikus) lelőhelyeken vizsgált paticsokon, hogy aszerint adagolták a
soványítóanyagot az agyaghoz, amely szerkezeti elemhez kívánták azt felhasználni. Az iszapolt, tiszta
agyag a padkák, tapasztott padlók esetében voltak megfigyelhetők. Közepes mennyiségű pelyva,
illetve szalma alkalmazása a fal tapasztásokban volt megfigyelhető, erőteljes soványítást pedig az
épület födém részénél alkalmaztak, így kevésbé terhelte súly az épületet.3 Ezen megfigyelések kevésbé
voltak egyértelműek, nehezebben azonosíthatók voltak Garadna-Kovács tanya lelőhely paticsainak
esetében.

A lenyomatok formái alapján két főcsoportot lehet elkülöníteni: ívelt és lapos felületű lenyomatokat.
A vessző-, gally-, és ág- és rönklenyomatok az előbbi csoportba tartoznak míg utóbbiba a hasított
felületű léc-, deszka-, és gerenda lenyomatai. Az íves lenyomatok esetében a következő
mérettartományokat lehet megkülönböztetni: vessző- (0,1–0,5 cm), gally-(0,6–1 cm), ág- (1,1–12 cm),
rönklenyomat (12 cm felett), A hasított lenyomatokat képező faanyag szélességét nem lehet pontosan
behatárolni mert a legtöbb esetben nem marad meg teljes egészében a hasított fa negatívja a megtört
paticsdarabokon, illetve a hasításra szánt rönkök mérete eltérő.4 Az előbb említett lenyomattípusok
mindegyike előfordult Kovács tanya lelőhelyen, előfordulásukra példákat fotókkal a 2. fejezetben
hozok.

1
Bittner (2016) 33.
2
Bittner (2016) 33.
3
Bittner (2016) 34.
4
Bittner (2016) 35.

4
1.3. Információk Garadna-Kovács tanya lelőhelyről

A lelőhelyet (másik névváltozattal Garadna-elkerülő út 1. lelőhely), a nagy kiterjedésű germán

települést 1999-ben a Herman Ottó Múzeum régészei fedezték fel a 3. sz, főút szélesítését és
nyomvonal módosítását megelőző terepbejárások alkalmával. A lelőhely területe a községtől
északkeletre 500-1200 m-re, egy 160 m-es tengerszint feletti magasságban elterülő folyóteraszon, a
Bársonyos patak partvonalához közel, ÉÉK-DDNy irányban helyezkedik el5 (2.ábra).

2. ábra: Garadna-Kovács tanya lelőhely poligonja (piros vonallal jelölve) illetve tőle délnyugatra a mai település északi része

A feltárást 2002 őszén kezdték el, de a csapadékos időjárás, a kis létszám és a párhuzamosan zajló
novajidrányi leletmentés miatt lassan haladtak a munkálatok. Az ásatás folytatására 2003 májusától
került sor: a 6100m2 nagyságú feltárandó területet két részre osztva tárták fel. Ekkor már sikerült
érdemi előrelépést tenni a munkálatokban ugyanis 346 stratigráfiai egységet sikerült azonosítani,
amelyek egy (vagy esetleg több) császárkori germán településhez tartoztak. 2003 novemberében az
elkészült út vízelvezető árkainak falában végeztek leletmentést a múzeum munkatársai. A nyugati árok
mindkét falában 525 m hosszan, a keleti árok mindkét falában pedig 560 m hosszúságban összesen 96
régészeti jelenséget lehetett dokumentálni, amelyekből 88-at datáltak a császárkorba. A többi objektum
a középső neolitikus bükki kultúrába, valamint a késő bronzkori (RBD-HA1-Gáva kultúra) időszakba
tartozott. A 96 jelenséget gödrök, 27 négyszögletes tüzelőhely, 5 földbe mélyített épület részlete,

5
Csengeri, Pusztai (2008) 89.

5
oszlophelyek és rétegek képezték. 6 Az út menti árkokban előforduló jelenségek alapján csak
következtetni lehet a lelőhely É-D irányú kiterjedésére, és arra vonatkozóan sincsen pontos adat, hogy
a Bársonyos értől milyen távolságra lehetett a telep keleti és nyugati széle.7

Soós Eszter leírása szerint földbe mélyített épületekből összesen 26 került elő a lelőhelyen. Az épületek
nagyjából 5 csoportot alkottak a hosszan elnyúló lelőhely területén (3. ábra). Ezen épületcsoportok
általa történő meghatározása és leírása némi segítséget nyújtott kutatásom elvégzésében. Terepi
azonosításukban nehezítő körülmény volt az, hogy az északnyugati dombokról érkező sár- és
iszapfolyások elborították részben az épületeket, részben pedig a mellettük lévő gödröket, így a pontos
rétegtani elhelyezkedés megállapítása nem mindig volt megfigyelhető. Az északi épületcsoportot 5-6
jelenség alkotta melyek K-Ny tájolásúak voltak, egymástól pedig 1-20 méter távolságra helyezkedtek
el. A második épületcsoport, amely feltehetőleg 9-10 épületből állt nagyjából a lelőhely középső részén
helyezkedett el, az északitól kb 40 méterre. 8 épület két párhuzamos DNy-ÉK irányú sorban
helyezkedett el. A harmadik objektumcsoporthoz egy épület és egy agyagnyerő gödör tartozott. A
negyediket is csupán 2 épület alkotta, amelyek ugyancsak gödrökkel és tüzelőhelyekkel egészültek ki.
Az ötödik csoport a lelőhely déli részén jelentkezett. Hét egymáshoz közel leásott épület alkotta és
szuperpozíció is megfigyelhető egy esetben.8

3. ábra Az épületcsoportok elhelyezkedése oválisokkal jelölve9

6
Csengeri, Pusztai (2008) 89.
7
Soós (2015) 206.
8
Soós (2015) 206-207.
9
Soós (2015) 340.

6
A 2019-ben zajló ásatási munkálatokkal kapcsolatosan elmondható, hogy 74 feltárt objektumról
kaptam fotókat, amelyek segítettek abban, hogy vizuálisan lássam az adott jelenségeket. Továbbá 84
különböző stratigráfiai egységből előkerült paticsról kaptam helyben készült, terepi fotókat.

1.4. További adatok a lelőhely épületeiről és a germán házakról

A germán házakról eddigi ismereteink szerint általánosságban elmondható, hogy négyszögletesek

vagy kissé téglalap alakúak, lekerekített sarkúak. Az oszlophelyek száma 1-6 között, alapterületük 8-
34 m2 között váltakozik, de jellemzően 12-20 m2 területűek voltak. A felmenő falakat agyaggal
tapasztották be. A padlózat döngölt/tapasztott. Vannak olyan komplexumok, ahol észlelhető, hogy
ugyanazon a helyen újították meg egymás után a házakat. Ritkán előfordul kemence a házon belül,
annak egyik sarkában. A földbe mélyített épületeken kívül ismertek a korszakból földfelszíni
cölöpszerkezetes épületek is.

Kovács tanya lelőhelyen összesen 26 földbe mélyített ház került elő. Ezen épületek oldalfalai és a
tetőszerkezetet tartó oszlopok elhelyezkedése alapján Soós Eszter több konstrukciót különbözetett
meg: földbe mélyített épületek a rövidebb oldalon 3-3 oszlophellyel (1.), földbe mélyített épületek a
rövidebb oldal közepénél 1-1, a hosszabb oldalak mentén 2-2 oszlophellyel (2.), földbe mélyített
kétoszlopos szerkezetű épületek (3.), földbe mélyített sokcölöpös szerkezetű épületek (4.) (4. ábra) és
földfelszínre épített cölöpszerkezetes épületek (5.). Megkülönböztette még az azonosíthatatlan,
elpusztult épületek kategóriáját, azonban ezen csoport semmilyen információval nem szolgált
számomra.10

1. 2.

3. 4.

4. ábra Soós Eszter elkülönített konstrukciói a fenti szövegrészben leírt számozással jelölve

10
Soós (2015) 207-213

7
Az 1. kategóriába eső épületek oldalainak hossza 3-5 méter volt. Fontos információ, hogy előfordult a
tartógerendák ferdén történő beásása, amelynek következményeképpen a gerendák befelé dőltek. Ez a
jelenség volt megfigyelhető a 2. csoportba eső épületek esetében is. A padló egyenes, jellegtelen,
jelentkezett keményre taposott padlózat is. Jellemző volt a sarkokba ásott cölöphely. A 4. kategóriába
eső épületek oldalainak hossza 4,7-5,2 m volt. A cölöpszerkezet kialakítása változó, szabálytalan, nem
állandó formaiság alapján készült. A cölöpök az oldalfalak mentén voltak beásva: 3-4 darab volt egy
sorban és egymástól nagyjából egyenlő távolságra helyezkedtek el.11

11
Soós (2015) 207-211

8
2. VIZSGÁLATOM EREDMÉNYEI

Kutatásom egyik legfőbb célkitűzése az volt, hogy átfogóbb, pontosabb képet adjak a Garadna-Kovács
tanya lelőhely területén feltárt germán házak cölöpszerkezetéről, tetőszerkezetéről és a sövényfalak
tulajdonságairól is. Fontos tényező továbbá, hogy sikerül-e egy, a fentebb leírt Soós Eszter kutatásában
is felvázolt különálló egységeket, épületeket, esetleg épületcsoportokat nekem is azonosítanom és
elkülönítenem. Ezen kérdésekre igyekszek választ adni ebben a fejezetben, illetve különböző
kimutatásokat is kifejtek. Ilyen kimutatás például, hogy a lelőhelyen belül mely objektumokból
kerültek elő kaviccsal kevert agyagból készült paticsok (mindezt térképen ábrázolva). Több olyan égett
agyagdarab van, amelyek jellegzetesen félkörívben hajlanak, vagy átmetszetben teljes kör alakúak:
ezen törededékek szövőszékek nehezékeinek darabjai voltak, amelyek szintén ábrázolva lettek a feltárt
terület térképén, valamint külön fejezetben ismertetve lettek. Továbbá részletesen bemutatok olyan
paticstöredékeket, amelyek prezentálják azt, hogy egy adott ház falának külső felszínét megújították
azzal, hogy újabb agyagréteget vittek fel rájuk. Padlókra/padkákra utaló paticsdarabokat és egyéb
konstrukciókat is jellemzek. A továbbiakban tanulmányomat 4 részre osztom: ezen fejezetet az
épületeket alkotó különböző kostrukciók jellemzésével folytatom, majd az egyéb jegyeket magukat
hordozó paticsok jellemzésével, illetva a konstrukciók értelmezésével zárom. A harmadik-, rövid
fejezetben a szövőszék nehezékeket írom le. A negyedik fejezet az elkülönített egységekről szól.
Dokumentációmat összefoglalással zárom (5. fejezet).

2.1 Az épületek vázszerkezeteinek jellemzése

2.1.1: A falakat alkotó deszkák, lécek és lenyomataik leírása:

A lelőhelyen előkerült paticsok bizonyítják, hogy az egykoron állott épületek falait az alfejezet
címében leírt különböző fa-elemek is alkották. Jelenlétüket a paticsdarabokon megmaradt hasított
lenyomatok igazolják. Fontos kiemelni, hogy sok esetben sajnos nem lehetett eldönteni egy-egy adott
lenyomatról, hogy az például egy deszka vagy léc lenyomata-e. Ennek oka abban rejlik, hogy az
elemek vastagsága vagy szélessége nem mindig volt mérhető a töredékeken, hiszen sokszor előfordul,
hogy a hasítási felszín nem teljes egészében marad meg az adott darabon. A méretek meghatározása
azért lett volna fontos mert deszkáról a faipari meghatározás szerint akkor beszélhetünk, ha az adott
falap vastagsága nem több mint 4 cm, a szélesség pedig nagyobb a vastagság kétszeresénél. Így számos
esetben nem tudtam kellő bizonyossággal megállapítani, hogy egy deszka lenyomata látható-e az adott
töredéken. A léclenyomatok esetében kedvezőbb volt a helyzet, hiszen mivel a léc keskeny falap, több
esetben maradt meg a szélesség negatívja a paticsokon. A léc és deszka közti szélességi határt 5
centiméternél húztam meg: ha a hasítási lenyomat szélessége kisebb volt, mint 5cm akkor azt inkább
léclenyomatnak írtam le, ha nagyobb volt annál, akkor pedig deszkalenyomatnak.

9
A léc és deszkalenyomatok különböző irányokban futnak, és különbözőféleképpen keresztezik
egymást a paticstöredékeken. Ezért a léc és deszka konstrukciókon belül létrehoztam 5 különböző
kategóriát, ami jól bemutatja szerkezetüket. (Fontos megjegyeznem, hogy mivel a lelőhely
paticsanyaga erősen leselejtezett, a pontos darabszám-adatokat nem csak ebben a fejezetben, hanem
az egész dokumentumban némi fenntartással kell kezelni.) Az első csoportba olyan konstrukciók
tartoznak amikor 1 függőlegesen és 1 vízszintesen-, vagy több függőlegesen és egy vízszintesen futó
léc/deszka keresztezi egymást. Ilyen esetből volt legtöbb a lelőhelyen (79 darabon fordult elő). A
második csoportot azok a paticsok alkotják, amelyeken a léc/deszka lenyomatai (2 vagy 3 darab)
egymás mellett vagy egymással párhuzamosan haladnak és azonos irányúak (34 darab paticson
jelentkezett). A harmadik kategóriába azok a paticsdarabok tartoznak, amelyeken a léc/deszka
hasítási lenyomata mellett megtalálható félköríves lenyomat is (13 töredéken fordult elő). A negyedik
osztályt olyan paticstöredékek alkotják, amelyeken a léc/deszka lenyomatok egy irányba, egymás felé
tartanak (3 darabon) végezetül pedig az utolsó csoportot egyedi esetek képviselik (2db paticson
jelentkeztek) (5. ábra). A továbbiakban az előbb leírt kategóriákat jellemzem fotókkal együtt.

A különböző léc és deszka konstrukciókat

képviselő paticsok csoportjainak
előfordulási aránya Garadna-Kovács tanya
lelőhelyen
2%
10% 2% 1. csoport
2. csoport
26%
60% 3. csoport
4. csoport
5. csoport

5. ábra

1. csoport: 1 függőlegesen és 1 vízszintesen-, vagy 2 függőlegesen és 1 vízszintesen futó léc/deszka

keresztezi egymást. A lelőhely egész területén előfordulnak ilyen darabok (az északi részén kevesebb).

A vízszintesen és függőlegesen futó lenyomatokat alkotó léc/deszka kereszteződésénél a fa-elemek

vagy közvetlen érintkeztek egymással (6. ábra) vagy távolság van közöttük, amit megszilárdult agyag
tölt ki (7.ábra). Utóbbi esetben a két fa közti disztancia 1-5cm között alakult, de átlagosan 2,6 cm.
Olyan paticsokon, amelyeken 2 függőlegesen futó léc/deszka lenyomat van és 1 vízszintes, a
vertikálisan futó negatívok közti távolság 1,5-4,4cm között változik, átlagosan 2,85cm. Szinte minden
esetben kiugró borda választja el egymástól a két vertikális lenyomatot, ami a még folyékony anyag
benyomódása a két fa közti résbe (8. ábra). Ezek a viszonylag nagy mértékű, különböző disztanciák
10
azt mutatják, hogy a lelőhely lakosai nem fordítottak figyelmet a különböző fa-elemek pontos
elhelyezésére az épületek építésekor. Fontos itt megjegyeznem, hogy a függőlegesen futó azonos
irányú lenyomatok párhuzamosak, ezesetben mégsem számítottam bele a 2. csoportba a szóban forgó
darabokat, hiszen vízszintesen futó hasított lenyomatot kereszteznek. Egész gyakori jelenség, hogy a
horizontálisan futó lenyomatot keresztező vertikális(ok) ferdén, pontosabban a vízszinteshez képest
ferdén metszik azt (9. ábra). Ez származhat a 1.4 fejezetben leírt, Soós Eszter által megállapított
tényből, miszerint voltak olyan házak, amelyek gerendái befelé dőltek hiszen, ha valóban előfordult
ez a jelenség a lelőhelyen akkor ez a dőlés fizikailag kihatással lehet a lécek/deszkák ferdeségeire is.

B
A

C D

6. ábra: Az 1886-os objektum 83. paticsa. A függőlegesen haladó (deszka)lenyomat szürke vonalakkal jelölve, a közvetlenül alatta vízszintesen
húzódó lenyomat pedig feketével (B). A vízszintesen futó (léc)lenyomat hasításai (C) szürke vonalakkal jelölve (D)

11
 A B

7. ábra: Az 1886-os objektum 57. paticsa. A vertikálisan futó (deszka)lenyomat bordó színnel, a horizontálisan futó (léc)lenyomat feketével
jelölve. Továbbá piros színű négyzettel jelölve a két fa-elem közti rést kitöltő megszilárdult, kiégett agyag.

A B

C D

8.ábra: Az 1886-os objektum 31. paticsa. A 2 vertikálisan futó (léc)lenyomat világosszürke és sötétszürke vonalakkal jelölve, illetve a köztük
lévő kiugró borda piros téglalappal keretezve (B). A két függőleges lenyomat alatti vertikális (léc)lenyomat hasításai (C) fekete vonalakkal
jelölve (D).

12
 A B

9. ábra: az 527-es objektum 12. paticsa amelynek vertikálisan futó, szürke vonalakkal ábrázolt (deszka)lenyomata ferdén áll a horizontális
irányban futó feketével ábrázolt (léc)lenyomathoz képest (B).

Természetesen, mint a nem egyenlő nagyságú fa-elemek közti rések-, a ferdén futó elemek ily módon
történő létrehozása is lehet véletlen. vagy nem fordítottak rá figyelmet.

2. csoport: Egymás mellett és egymással párhuzamosan, azonos irányban haladó

léc/deszkalenyomatok. A lelőhely északi részének kivételével mindenhonnan kerültek elő ilyen
darabok (16 objektumból), de leginkább a terület középső részéről (10. ábra).

10. ábra: A 2. csoportot képviselő paticsok előkerülési helyei a lelőhely területén sárga csillagokkal jelölve

13
A vertikálisan futó lenyomatok közötti rést (az első csoportban leírtakhoz hasonlóan) agyag tölti ki
(11.ábra), de itt is előfordult, hogy az elemek közvetlen egymás mellett helyezkedtek el. A
lenyomatokat alkotó egykori lécek/deszkák között a távolság ebben a kategóriában 1,1-3,8cm mozog,
átlagosan 2,5 cm. Ezen értékek már kisebb eltérést mutatnak a fa-elemek közt, mint az 1. csoportban.
Gyakori eset, hogy az egyik függőlegesen futó lenyomat egyenes síkjához képest a mellette húzódó
másik azonos irányú negatív megdőlve áll és ezáltal sarkot alkotnak (12.ábra): ez azt jelenti, hogy a
két derékszöget alkotó falap felszíne közti űrt tapasztották be agyaggal (13. ábra). Szintén előfordul az
is, hogy 3, feltehetően vertikálisan haladó (a haladási irány bizonytalansággal terhelt) lenyomat halad
egymás mellett, és ezek a hasított felszínek különböző irányokba dőlnek (14.ábra): ennek a
kivitelezésnek nem találtam meg a vázszerkezetben való szerepét. Esetleg a lenyomatot hagyó rönk
felszínét hasították szándékosan így (trapéz alakú hasábot vágtak ki belőle?), de ezesetben már rönk
konstrukcióról beszélünk és nem lécről, deszkáról. Ezen 2. csoport fa-elemeinek esetében is
megfigyelhető a ferdeség jelensége (11. ábrán ábrázolt patics esetében például enyhén ferde).

A B

11. ábra: A 132-es objektum 21. paticsa. A két vertikálisan futó (léc)lenyomat (szürke vonalakkal jelölve) és a közöttük lévő rést kitöltő
megszilárdult agyag (pirossal keretezve)

A B

12.ábra: Az 557A obj. 4. paticsa. A jobb oldali (sötétszürkével jelölt) vertikálisan futó lenyomat síkjával megdőlten áll a másik függőleges
lenyomathoz (világosszürke) képest és derékszöget (pirossal jelölve), sarkot alkotnak

14
 13. ábra A sarkot kitöltő patics feltételezett helye egy példaként bemutatott ház szerkezetében (piros kerettel jelölve) (illusztráció)

B
A

C D

14. ábra: Az 1192-es obj. 28. paticsa, amelyen a 3 egymás melletti vertikális (léc)lenyomat felületeinek különböző irányba történő dőlése
látható, amelyek így némileg trapéz alakot adnak (világosszürke, sötétszürke. és fekete vonalakkal jelölve) (C és D). A lenyomatokat kis
bordák választják el egymástól. Továbbá az ábra D részén piros ívvel jelölve a külső fal felszíne.

3. csoport: Léc/deszkalenyomatok félköríves negatívokkal. Körülbelül a lelőhely középső részén

elhelyezkedő objektumokból kerültek elő (13 különböző objektum) az ebbe a kategóriába tartozó
paticsok (15. ábra).

15
 15. ábra A 3. csoportba tartozó paticsok előkerülési helyei világos-sárga színű csillagokkal jelölve

A félköríves lenyomatok (amelyek ebben a csoportban a gally-, és áglenyomatok voltak) vagy

közvetlen érintkeztek a lenyomatokat hagyó lécekkel/deszkákkal (16.ábra), vagy távolságukat kiégett
agyag tölti ki (17.ábra). A disztancia a kétféle lenyomat között 1,7-5,5cm között változik, átlagosan
3,15cm. A köríves lenyomatokat hagyó gallyak és ágak vagy a lécek és deszkák rögzítését szolgálták,
vagy a lécek és deszkák képezték az esetleges sövényfal fő tartóelemeit és fonták köréjük a vékonyabb
fa-elemeket.

A B

16. ábra: Az 1430-as obj. 1. paticsa. A keskeny léc(lenyomat) (szürke vonalakkal jelölve) közvetlen érintkezett az alatta elhaladó
áglenyomatokkal (barna ellipszisekkel jelölve), pontosabban az egyikkel biztosan (B).

16
 A B

17.ábra: Az 553. obj 1. paticsa. A hasított (deszka)lenyomat (sötétszürke vonalakkal jelölve) és a nagyméretű áglenyomat (barna ellipszissel)
közötti rést megszilárdult agyag tölti ki, távolság van közöttük (B).

4. csoport: Egymás felé tartó léc/deszkalenyomatok a paticsokon. 3 objektumból (S1901+586

kidobott föld, S557A, S745) kerültek elő ilyen darabok a lelőhely középső, szélesebb harmadából. (18.
ábra).

18. ábra A 4. csoportba tartozó paticsok előkerülési helyei a lelőhely területén narancssárga csillagokkal jelölve
Mivel a lenyomatok mindegyike kivétel nélkül érintkezik egymással és merőlegest alkottak, ezen
darabok is léc/deszka alkotta sarkokból kerülhettek ki (19. ábra).

17
 A B

C D

19.ábra: A 745.obj 4. paticsa. A hasított lenyomatok egymásba érnek (sötétszürke és világosszürke vonalakkal jelölve) (B és D) és merőlegest
alkotnak

5. csoport: Egyedi léc/deszka konstrukciókat képviselő paticsok. 2 különböző objektumból kerültek

elő ezek a töredékek (S644, S1886), amelyek körülbelül a lelőhely középső szakaszán találhatók meg
(20. ábra).

20. ábra A 2 darab 5. csoportba tartozó patics előkerülési helye a lelőhely területén

Az 1886-os objektum 81. paticsán a 3 hasított lenyomat teljesen más irányokban halad (21. ábra).

18
 A B

C
D

21.ábra: Az 1886-os obj. 81. paticsa melyen 3 különböző irányba tartó hasított lenyomat látható. A B képen a sötétszürke vonalakkal jelzett
valamikori léc keresztezte a világosszürke vonalakkal jelzett lécet. A D képen a 3 lenyomat látható a paticsdarab ellenkező oldalán fekete
vonalakkal jelölve

A 644-es objektum 2. paticsán is 3 léc negatívja fut. Az egyik a fal felszíne felé tart, a 2. lenyomat
pedig egy oldalon helyezkedik el a 3. lenyomattal, (de haladási irányuk nem teljesen azonos) és így
haladnak az 1. lenyomat felett (22. ábra).

A
B

19
 C D

22.ábra: A 664-es obj. 2. paticsa. A falfelszín (piros vonallal jelölve) felé haladó léclenyomat (fekete vonalakkal) (B). A darab másik oldalán a
némileg ellentétes irányú másik két lenyomat (sötét-, és világosszürke vonalakkal jelölve) és az alattuk haladó fal felé futó lenyomat (D)

A két darabon lévő különböző egyedi konstrukciókat nem sikerült vázszerkezeti részekhez társítanom.

2.1.2: A falakat alkotó nagyobb ágak-, esetleg rönkök és lenyomataik jellemzése:

Az egykor álló falakat a léceken és deszkákon kívül egyaránt alkották nagyméretű ágak és rönkök is.
A fejezet ezen részében olyan paticsdarabokat mutatok be, amelyek az említett fa-elemek legalább
5cm átmérőjű lenyomatait hordozzák magukon. Nagy méretű, kör átmetszetű elemek lehettek a
sövényfal fő tartóágai is, azonban ezek lenyomati átmérője jóval 5cm alatt marad (xa sövényfal
fejezetben jellemzem x)

5 cm átmérő feletti lenyomatok összesen csupán 4 darab paticson fordultak elő, melyek a lelőhely
középső szakaszán kerültek felszínre (23.ábra). Ebből 2 darab egy adott objektumból került elő (S736)
(24.ábra). A másik két töredék az S750D és S1886 objektumokból származik. (25,26. ábra).

20
 21. ábra: A nagyobb félköríves lenyomatokkal rendelkező paticsok előkerülési helyszínei a lelőhely területén piros csillagokkal jelölve

A B

24. ábra: A 736. obj. 6. paticsán két-, feltehetően rönk lenyomata is megtalálható (fekete ívekkel jelölve) (B)

21
 A
B

25.ábra: A 736. obj 7. paticsa nagyméretű áglenyomattal/rönklenyomattal. Negatívja fekete ívvel jelölve (B)

A B

26. ábra: Az 1886-os obj 90. paticsa, amelyen egy rönk lenyomata látható fekete félkörívvel jelölve (B)

22
2.1.3: Sövényfal konstrukciók leírása:

A lelőhely területéről legnagyobb számban a sövényfalakat alkotó fa-elemek lenyomatait hordozó

paticsok kerültek elő. Szinte nem is lehet olyan objektumot példaként felhozni, amelyből ne került
volna elő sövényfal töredék. Ez azt jelenti, hogy a teljes lelőhely területén széleskörben alkalmazták
ezt az építészeti konstrukciót.

A sövényfalakat karók vagy cölöpök köré font vesszőkből, gallyakból és ágakból készítették. Ezen
elemek méretbeli elkülönítéséről az 1.2 fejezetrészben írtam. A vesszőkkel a gallyak és ágak fonatjait
rögzítették, erősítették meg. A paticsok bizonyítják, hogy mely elemtípusokat alkalmazták egymás
mellett. Ennek megfelelően csoportokat hoztam létre a különböző méretű elemek felhasználása szerint:
használtak ágat ággal (1.), gallyat gallyal(2.), ágat gallyal(3.), gallyat vesszővel(4.), ágat vesszővel(5.),
vesszőt vesszővel(6.), és olyan darabok is előfordultak amelyen mindhárom elemtípus lenyomata
megtalálható volt (7.). Viszonylag sok olyan töredék volt, amelyen annak a karónak, vagy vastagabb
ágnak a lenyomata is megtalálható, amely köré a fonatokat készítették. A továbbiakban az elkülönített
7 csoportot fogom jellemezni. Sajnos számszerű adatokkal, hogy egy adott kategória paticsából
pontosan hány darab került elő a lelőhely területén, nem rendelkezek, így százalékos eloszlást
bemutató kördiagram sem készült.

1.csoport: Olyan paticsok csoportja, amelyeken 2 vagy több áglenyomat fut egymás mellett (27. ábra).
A negatívok elhelyezkedhettek közvetlenül egymás mellett, vagy távolság volt közöttük, amely 0,5-
5,8cm között alakult, átlagosan 2,15 cm volt. Ez a disztancia egész nagy mértékű volt, tehát nem
mindenhol ugyanolyan sűrűn helyezkedtek el az ágak.

A B

27.ábra: Az 1756-os obj. 1. paticsa két egymás mellett futó (egymástól 0,5 cm-re lévő) áglenyomattal (A) fekete körívekkel jelölve (B)

2.csoport: Olyan paticsok csoportja, amelyeken 2 vagy több gallylenyomat fut egymás mellett
(28.ábra). A lenyomatok itt is vagy közvetlenül egymás mellet helyezkedtek el, vagy távolság volt
közöttük (ezen csoportnál nincsenek centiméteres adataim).

23
 A B

28.ábra: Az 1539-es obj. 3. paticsa, amelyen 2 gallylenyomat fut közvetlenül egymás mellett (fekete szaggatott körvonallal jelölve) (B)

3.csoport: Olyan paticsok csoportja, amelyeken ág-, és gallylenyomat is megtalálható (29.ábra). A

lenyomatok ebben a kategóriában is lehetnek közvetlenül egymás mellettiek is.

29.ábra: Az 592-es obj. 5. paticsa, amelyen nem közvetlen egymás mellett lévő ág-, és gallylenyomat fut (fekete szaggatott körvonallal jelölve az
ág és a gally) (B)

24
4. csoport: Olyan paticsok csoportja, amelyeken gally-, és vesszőlenyomat fut (30. ábra). A
lenyomatok ebben a kategóriában is lehetnek közvetlenül egymás mellettiek is.

30.ábra: A 610. obj. 3. paticsa, amelyen egy gally-, és egy vesszőlenyomat fut nem közvetlenül egymás mellett (fekete szaggatott vonallal jelölve
a két elem-típus) (B)

5. csoport: Olyan paticsok csoportja, amelyeken ág-, és vesszőlenyomat fut (31. ábra). A lenyomatok
ebben a kategóriában is lehetnek közvetlenül egymás mellettiek is.

A B

31.ábra: A 446-os obj. 2. paticsa, amelyen egy ág és egy vessző lenyomata fut nem közvetlenül egymás mellett (fekete szaggatott körvonallal
jelölve a két eltérő lenyomattípus) (B)

25
6. csoport: Olyan paticsok csoportja, amelyeken 2 vagy több vesszőlenyomat fut (32. ábra). A
lenyomatok ebben a kategóriában is lehetnek közvetlenül egymás mellettiek is.

A B

32. ábra: A 857-es obj. 1. paticsa, amelyen két, nem közvetlenül egymás mellett futó vesszőlenyomat látható (kék szaggatott körvonalakkal
jelölve) (B)

7. csoport: Olyan paticsok csoportja, amelyeken mindhárom lenyomattípusból megtalálható legalább

1 darab (33.ábra). A lenyomatok ebben a kategóriában is lehetnek közvetlenül egymás mellettiek is.

33.ábra: A 1213-as obj. 1. paticsa, amelyen 2 ág-, 1 gally-, és 2 vesszőlenyomat fut (fekete szaggatott vonalakkal jelölve) (B)

26
Vastagabb karók, cölöpök lenyomatai, amelyek a sövényfal fő tartóelemeit képezhették
(34.ábra): 17 darab olyan paticsot azonosítottam, amelyek ebbe a külön kategóriába tartoznak. Ebből
a 17 töredékből csak 3 darabról (35.ábra) biztos, hogy a sövényfalazat fő tartóeleménél helyezkedett
el. A kérdéses 14 paticstöredék mindegyikén csupán 1 darab, minimum 2 centiméter átmérőjű ág
lenyomata található meg: minden olyan paticsdarabot, amelyen volt legalább egy 2 cm-es ág negatívja,
azt ebbe a kategóriába soroltam. Azért nem teljesen biztos, hogy karóknál vagy cölöpöknél
helyezkedtek el, mert ezesetben minden bizonnyal a nagyobb áglenyomatok mellett jelen kellett volna
lenniük kisebb átmérőjű lenyomatoknak (gally-, áglenyomat), és ezen állítás csak az említett 3 paticson
teljesült. Az ágnegatívok átmérője, az összes ebbe a csoportba tartozó darabon 2-4,9cm között
változott, átlagosan 2,9cm. A 3 darab patics az S1227 (36.ábra), S132D és S556C objektumokból
kerültek (a lelőhely középső sávjában helyezkednek el) elő. A többi 14 töredék esetében előfordul,
hogy több darab egy adott jelenségből származik (például az 1876-os objektumból 3 töredék
származik).

34. ábra Karók, cölöpök helyzete (piros nyilakkal jelölve) a sövényfalazatban (illusztráció)

27
 35. ábra: A sövényfalazat külön alcsoportjába tartozó paticsok előkerülési helyei a lelőhely területén. (Bordó körökkel jelölve a 3 patics-,
azonos színű csillagokkal jelezve pedig a többi 14 darab töredék helye)

A
B

36.ábra: A 1227-es obj. 50. paticsa, amely biztos, hogy egy sövényfal karó/cölöp tapasztása volt (A). Az áglenyomat (fekete félkörívvel) 3,3cm
átmérőjű, közvetlenül mellette pedig gallylenyomat (0,7cm átmérőjű) fut (vastag barna görbével jelölve) (B)

B
A

37.ábra: A 761. obj 1. paticsa (A), amely egyetlen széles áglenyomatból (fekete körívvel jelölve) áll (4,5cm átmérőjű) (B)

28
2.1.4: A tetőszerkezet leírása:

A Garadna-Kovács tanyán állt házak tetőszerkezetének jellemzése azért került később szereplő
fejezetrészbe mert a területen elenyésző számú olyan patics került felszínre, amely a födém szerkezeti
részének sajátosságait hordozza. Ezek a sajátosságok szintén a léc és gerendalenyomatok, de ezúttal
olyan töredékekről lenne szó, amelyeken nem található meg a külső fal (hogy hogyan nézett ki
felületük azt a x fejezetrészben ismertetem) felszíne. Szintén fontos jellemző, hogy a tetőszerkezetből
származó égett agyagdarabok erősen soványítottak voltak (ilyen paticsokból minimális számú került
elő (38.ábra)) mert így kevesebb súly terhelte az adott épület többi részét. Ez egyben azt is jelenti,
hogy ezen darabok nagyobb eséllyel porladtak szét és lettek az idő martalékává. Egy másik eshetőség
a födém-darabok hiányára, hogy a tetőszerkezetet alkotó fa-elemeket be sem tapasztották friss
agyaggal: a lécek, gerendák nem maradnak meg az utókor számára.

Csupán 4 darab paticson tudtam felismerni a fentebb ismertetett jellemzőket. Ebből 3 darab az S527
objektum gödréből került elő. A negyedik darab szintén gödörből került elő (S1740). A két jelenség
egymástól 14 méterre található meg a lelőhely középső szakaszán (39, 40, 41.ábra).

38.ábra: A valószínűleg tetőszerkezetet alkotó paticsok előkerülési helyei a lelőhely középső szakaszán (türkizkék karikákkal jelölve)

A tetőszerkezetről így talán majd a jövő germán telepeken történő régészeti feltárásai adnak majd több
információt, azonban, ha továbbra sem kerülnek elő a födémmel összefüggésbe hozható paticsok,
akkor egyre bizonyosabb lesz, hogy nem alkalmaztak tapasztást a tetőszerkezeti egységeken.

29
 B
A

39.ábra: Az 527-es obj 4., növényi anyagot nagy mennyiségben tartalmazó (A) paticsa egy deszka hasított lenyomatával (B)

20. ábra Az 527-es obj. 6. paticsa, amely szintén nagy mennyiségben tartalmaz növényi nyersanyagot. Léc lenyomata fut rajta végig

A B

41.ábra: Az 1740-es obj. 2. égett paticsa, amely már csak közepes mennyiségben tartalmaz soványítóanyagot, de méretéhez képest könnyed. 2
db léclenyomat fut rajta, az egyik ívesen hajlik(B), de ez lehetséges, hogy az erős égés hatása

30
2.1.5: A padlózatról:
Soós Eszter doktori disszertációjában olvasható, hogy a lelőhelyről származnak tapasztott vagy
döngölt padló-darabok, a mostani 2019-es ásatás anyagában azonban egyetlen padlótöredék sem került
elő. A leltározás közben olyan paticsokat vártam, amelyek tiszta agyagból épülnek fel és egyik
felszínük sima. Bár nem teljes mértékben egyenes felszínű töredékeket vártam, hiszen a padlódarabok
tetejébe gyakran belenyomódtak az adott házban használt használati tárgyak elemei (pl: gyékényből
font szőnyeg) azonban mégis teljesen sima felületű, érdekes módon sokszor már-már fehéres színű
darabok jelentkeztek. Ezen töredékek nagyon jellegzetesek, és azért nem társítottam őket a padlózat
részéhez mert számos esetben egyenetlen felszínükön amorf vagy kerekded alakú sekély lenyomatok
voltak. Természtesen voltak olyan töredékek is, amelyek esetében nem fordultak elő az előbb említett
lenyomatok, csak az egyenetlen felszín (a sima mellett). Az előbbiekben megemlített darabok alapján
két csoportot hoztam létre: sima és egyenetlen felszínű paticsok lenyomatok nélkül (39 darab) (1.
csoport), illetve sima és egyenetlen felszínű paticsok lenyomatokkal (21 darab) (2.csoport) (42.ábra).

Felvetődik tehát a kérdés, hogy milyen építészeti egységet alkottak egykoron ezek a sima felületű
paticstöredékek? A régészeti szakirodalomban bár nem találtam rá példát, de esélyes, hogy ezen
darabok tárolóvermek faldarabjai lehettek, olyan földbe ásott agyagtárolóké, amelyek vázát kiégették,
hogy az agyag ne nedvesedjen át. Sima oldaluk a gödör belseje felé nézhetett, az egyenetlen oldal
pedig kifelé, és az ezekben lévő negatívok nagyobb gyökerek lenyomatai lehetnek. Megerősítés ebben
a feltételezésben, hogy az egyik negatívokkal rendelkező patics olyan gödörből került elő, (S745)
(45.ábra) amelyet az idei selejtezési naplóban tárológödörként írtak le, illetve, hogy 2 patics esetében
azok sima felszínén (S2008 és S498) agyag-rárakódások vannak (46.ábra). Ezen töredékek
alternatívájaként felvetődött még az élelemtárológödör is, hiszen az egyik gödör (S2008) az S1111
épületen belül jelentkezett és a jelenségek egyidejűek voltak. Próbáltam még a darabokat
kemencékhez, vagy azok padkáihoz kapcsolni, de az adott paticsok előkerülési helyein nem voltak
tüzelőhelyek.

A sima felszínű paticsok csoportosítása

35%

1. csoport
65%
2. csoport

42. ábra

31
 43.ábra: Az 1.csoportba tartozó paticsok előkerülési helyei a lelőhely területén (világosszöld csillagokkal jelölve)

44.ábra: A 2. csoprtba tartozó paticsok előkerülési helyei a lelőhely területén (zöld csillagokkal jelölve)

45. ábra A 745. objektum, a tárológödör helye a lelőhely területén (annak alsó, déli harmadán) (sötétzöld körrel jelölve)

32
 A B

46.ábra: A 2008.obj 4. paticsa (A), amelynek sima felületén agyag-rárakódások vannak (keskeny piros nyilakkal jelölve)(B)

47. ábra: Az 552D obj. 1. paticsa, amely az 1. csoportba tartozik: sima felületű patics hátoldalán negatív nélkül

48.ábra: A 498 obj. 1. patics, amely a 2. csoportba tartozik: sima felületű, hátoldalán negatívokkal (kerekded vagy félkör alakú lenyomatok-
vékony piros körökkel jelölve)

33
2.2 Egyéb jegyeket hordozó paticsok leírása

2.2.1: A külső fal felszínének jellemzése

A sövényfalakat jelző különféle lenyomatos paticsok mellett szintén nagy számban kerültek elő (kb.
790 eset) az olyan töredékek, amelyeken a külső fal felszíne is megtalálható (49.ábra). Az egész
lelőhely területén megtalálhatóak voltak az ilyen darabok. Felismerésükben nagy segítségemre
szolgált ebben a kategóriában Bittner Bettina régész Polgáron tett megfigyelései. A külső falazat
felülete sövényfal-, és hasított lenyomatos töredékek oldalain jelentkezett (50.ábra). Sok esetben
megfigyelhetők rajtuk, hogy sekély félköríves lenyomatok húzódnak érdes, jellegzetes
felszínükön(51.ábra). Ezeket a lenyomatokat minden bizonnyal ágakkal vitték fel a még friss
agyagrétegbe, de az ujjal való kivitelezés sem kizárható (52.ábra). Ezen sekély lenyomatok szerepe
valószínűleg a felületnövelés volt, vagy csupán így simították és terítették szét a friss, nedves agyagot.
Lehetséges, hogy díszítő értékkel is bírtak.

49.ábra: A 736-as obj. 1. paticsa a külső fal felszínével (vékony piros négyszöggel jelölve)

34
 A B

C D

50.ábra: A külső falazat felülete sövényfal (A,B), és hasított lenyomatos paticsok oldalain (C,D)

A B

51.ábra: Az 1886-os obj. 32. paticsa, amely sekély félköríves lenyomatokkal rendelkezik (B képen barna ellipszisekkel jelölve)

35
 52.ábra: A 760C obj. 5. paticsa, amelynek külső fali felszínén valószínűleg emberi ujjlenyomat negatívja látható

2.2.2: Az olyan paticsok jellemzése, amelyeken bizonyítható a falfelszín

megújítása újabb agyagréteg felvitelével

Mind a sövényfalat alkotó-, és mind a hasított lenyomatos paticsok külső fali felszínén bizonyítható
az a jelenség, hogy a már megszilárdult, kiégett felületre újabb agyagréteget vittek fel. Néhány esetben
az előző fejezetrészben említett sekély lenyomatokba is rákenték vastagon a friss agyagot. 18 darab
ilyen patics került felszínre összesen, amelyek közül 11 töredék az 1886-os objektumból származik. A
darabok a lelőhely északi harmadának kivételével jelen voltak az egész területen (53.ábra).

53. ábra A réteg megújított paticsok előkerülési helyszínei a lelőhely területén kék csillagokkal jelölve

36
 54.ábra: Megújítás vékony agyagréteggel az 1769-es obj. 1. paticsán

55.ábra: Megújítás vastagabb réteggel az 1227-es obj. 33. paticsán. A két réteg elkülönülését a köztük lévő kis repedés is alátámasztja (zölddel
keretezve)

A B

56.ábra: A külső fal felszínének sekély lenyomataiba felvitt új agyagréteg az 1886-os obj. 46-,(A) és 33.(B) paticsán

37
 A

57.ábra: Megújítás két réteggel az 1886-os obj. 28. paticsán. A: alapréteg (sötétszürke). B: az első új réteg (barna színű). C: a legújabb réteg
(téglaszínű)

2.2.3: Kavicsokkal soványított/kevert paticsok

Mint azt a bevezetésben említettem, a lelőhelyen az agyag kavicsokkal történő soványítása vagy
keverése véleményem szerint szándékos volt, hiszen sok esetben nagyobb méretű paticsok is
megtalálhatók a paticsokban(60.ábra) (a kisebb méretűek mellett (58.ábra)). 92 ebbe a kategóriába
tartozó patics került elő a területen (58.ábra).

58. ábra A kavicsokat tartalmazó paticsok előkerülési helyei a lelőhely területén világoskék csillagokkal jelölve

38
 59.ábra: Az 1704-es obj. 3. paticsa, amely kis méretű kavicsot (kavicstöredéket tartalmaz)

A B

60.ábra: Nagyméretű kavicsot tartalmazó patics (1964. obj 4.patics)

39
2.2.4: Nem a házak szerkezeteihez tartozó növényi lenyomatok a paticsokon: a
levéllenyomatok

Összesen 19 olyan patics származik a lelőhelyről, amelyeken levéllenyomatot tudtam azonosítani

(61.ábra). A levelek az épületeket alkotó konstrukciók bármely részébe belekerülhettek (nem
szándékos cselekedet eredményeképp) a hígabb agyag feltapasztása során. A levelek erezetük és
alakjuk által fontos archeobotanikai információkat hordozhatnak a terület és annak környezetének
flórájáról. Előfordul. hogy a paticsokon nem a levél teljes lenyomata-, hanem csak egy része látható a
törések miatt (64.ábra)

61. ábra A levéllenyomatos paticsok előkerülési helye a lelőhelyen. Látható, hogy leginkább a terület középső harmadából származnak az
ilyen töredékek. A déli harmadból csak 2 darab került elő, az északiból egy sem.

62. ábra Levéllenyomat az 1886-os obj 25. paticsán (pirossal keretezve)

40
 63. ábra Levéllenyomat az 1660-as obj. 7. paticsán

64. ábra Egy levéllenyomat fele a 768ÉK obj. 3. paticsán

41
2.3 A konstrukciók értelmezése

Ahhoz, hogy megállapítsam a Garadna-Kovács tanya lelőhelyen állt épületek szerkezetét, a

legfontosabb információkat a következő lenyomatcsoportok adták: hasított lenyomatok félköríves
lenyomatok mellett, sövényfal-, hasított lenyomatos paticsok külső fal felszínével. Ezek a darabok arra
engednek következtetni, hogy nagy valószínűséggel favázas sövényfalas épületek álltak a területen.

Ennek a házépítészeti megoldásnak 4 fajtája ismeretes. Az első amikor a ház fő falait csak cölöpök
vagy oszlopok alkotják és az építmények belső tereit sövényfal választja el. Ezt a megoldást a
lelőhelyen kizártnak tartom a Soós Eszter által leírt építétészeti adatok okán, miszerint az épületeken
belül nem találtak oszlop-, vagy cölöphelyeket.

A második megoldás amikor a nagy oszlopok közeit fonták be gallyakkal és ágakkal (65.ábra). Ezt a
konstrukciót azért vetem el vagy csökkentem minimálisra az esélyét mert nem találtam olyan paticsot,
amelyen látható lenne az, hogy a félköríves lenyomatok közvetlenül a hasított lenyomat irányába
tartanak és merőlegest alkotnak vele, hiszen ebben az eljárásban a faoszlopba lyukat fúrtak és abba
illesztették a gallyakat, illetve akkor nem léteztek volna azok a darabok, amelyek a vastagabb
karókhoz, cölöpökhöz rögzített gallyakat demonstrálják.

65. ábra: Gerendák közé elkészített sövényfal (illusztráció)

A harmadik kivitelezési forma amikor a sövényfalazat belül (a ház belsejéhez közelebb) magasodik
és előtte, kívül közvetlenül található meg a lécekből, deszkákból, gerendákból álló falszerkezet
(66.ábra). Ezt a konstrukciót tartom legesélyesebbnek Garadna-Kovács tanya lelőhelyen a negyedik
fajta eljárás mellett, ami az előző ellentéte: a sövényfal található meg kívül (67.ábra). Az bizonyos,
hogy a hasított faelemekből álló falat és a sövényfalat együttesen alkalmazták a lelőhelyen. A külső
faldarabok össz-száma azt tükrözi vissza, hogy a harmadik megoldás a valószínűbb mert több az olyan
patics amelyen a hasított lenyomatok helyezkednek el a külső fal felszíne mellett. Ez azért is lényeges
és egyben érdekes, mert jóval több sövényfaldarab került elő a lelőhelyen (kb. 630 patics) mint
szabályos faelemek alkotta faltöredék (133 darab), mégis kevesebb az olyan paticsdarab, amelyen

42
félköríves lenyomat található meg külső falfelszín mellett (25 eset). A sövényfalak között tehát
kevesebb a külső fal-töredék, illetve nagyobb a távolság a félköríves negatívok és a falfelszín között.

66. ábra: A harmadik variáció. A sövényfal a deszka-, gerenda-, lécszerkezet mögött található. Saját készítésű rajz.

67. ábra A negyedik típus. A sövényfal magasodik kívül. Saját készítésű rajz.

Az ábrák magyarázata: A paticsdarabokon hagyott lenyomatok alapján a függőlegesen álló deszkák

vagy gerendák álltak sűrűbben. Sajnos nem lehetett megállapítani a tört negatívok miatt. hogy az
előbbi vagy utóbbi fa-elemek alkották a vertikális konstrukciót. A vízszintes egységek nagy
valószínűséggel lécekből álltak, jóval ritkábban. A sövényfalat alkotó fő cölöpök is bizonyára ritkásan
álltak, nem helyezkedtek el olyan sűrűn, mint a mögötte lévő szögletes elemek, hiszen jóvel kevesebb
olyan patics került elő amelyen megtalálható a karó és a mellette futó vessző-, gally-, ág lenyomata.

43
3. EGY HASZNÁLATI TÁRGYTÍPUS SZINTÉN AGYAGBÓL: A SZÖVŐSZÉK NEHEZÉKEK

A lelőhely területéről 19 különböző objektumból összesen 34 darab ilyen töredék került elő (68.ábra),
amelyek minden bizonnyal szövőszékek nehezékei lehettek. 18 esetben megfigyelhető volt a rajtuk
található lyuk nyoma, 16 esetben nem. 2 darab nehezék töredék maradt meg szebb állapotban (69, 70
és 71.ábrák), amelyek a 977-es-, és 1886-os objektumokból kerültek elő. A nehezékek jó háztartásjelző
tárgyak.

68. ábra A szövőszék nehezék-darabok előkerülési helyei a lelőhelyen lila csillagokkal jelölve. Piros kerettel az 1886-os-, és citromsárga
kerettel a 977-es objektum helyzete. Látható, hogy az ilyen töredékek csak a terület légdélibb szakaszáról hiányoznak.

B
A

69.ábra: 977.obj 4.: szövőszék nehezékének töredéke. A képen piros körvonallal jelölve a rajta megtalálható nyílás egy megmaradt része. B
képen látható, hogy a nyílás keresztezi a darabot, gallyal készíthették (barna ellipszissel jelölve a lenyomat)

44
 70. ábra: A 977-es obj. 4. (nehezék)darabjának alja, Kaviccsal kevert (piros körvonallal jelölve)

B
A

71.ábra: 1886. obj. 19. Kúpos alakú szövőszék nehezék-töredék. A képen piros körvonallal jelölve a rajta megtalálható nyílás egy megmaradt
része. B képen látható, hogy a nyílás keresztezi a darabot, gallyal készíthették (barna ellipszissel jelölve a lenyomat)

45
4. AZ ELKÜLÖNÍTETT EGYSÉGEK JELLEMZÉSE

Egy lelőhelyen területén többféle szempont alapján lehetséges a településen belüli egységek
elkülönítése. Az egyik ilyen szempont a leletanyag homogén jellege. Ez például azt is jelenti, hogy
egy lehatárolhatóbb területen (amely más objektumok csoportjától különállóbb) előkerült paticsok
szervesanyagtartalma egységesen alacsony vagy akár magas. Továbbá egységes lehet például a
paticsok színe, jellege is. Történhet a lehatárolás olyan paticsdarabok alapján melyek különböző
építészeti konstrukciókat prezentálnak a lelőhely egy adott területén, hiszen az ilyen-olyan
lenyomatcsoportok egy adott ház különböző házrészeinek jelenlétét bizonyítják (minden paticsfajtából
kell lennie egy adott egységben). Tehát összességében elmondható, hogy egy települési egységből
előkerült paticsanyag sosem különbözik dominánsan egymástól. További fontos tényező lehet az
egyidejűség, az egy adott egységben lévő objektumok azonos kora, azonban ez nem mindig
bizonytható teljes mértékben. Garadna-Kovács tanya lelőhelyen 7 egységet azonosítottam, ezek
részletezése következik a továbbiakban.

4.1 Az 1. egység:
Az első egység a feltárt terület legészakibb részén található (72,73.ábra). Viszonylag jól lehatárolható,
elkülönül a tőle délre lévő paticsokat tartalmazó gödröktől. Az bizonyos, hogy legalább két épület állt
itt. Az első az S474-es objektum, amelyben kemence (S1513), cölöphely (S1511), és gödör (S1512)
jelentkezett. A cölöphely betöltéséből szövőszék nehezék-töredék is előkerült ami háztartásjelző.
S1512 a kemence szemetesgödre lehetett. Az építmény mérete kb. 4,4x3,4 méter. A második épület
az elsőtől 19-13 méterre délnyugatra található, belső objektumok nélkül került kibontásra. Az S150
szubhumusz réteg határolja ami a két épület között is fekszik ugyanakkor. Az építmény pontos mérete
ismeretlen. A paticsok jellege alapján kijelenthető, hogy a 474-es épület omladéka minden bizonnyal
belekerült a szubhumusz rétegbe: ezt támasztják alá a mindkét jelenségből egyaránt előkerült
deszka/léc-, sövényfalat-, és külső falat demonstráló paticsdarabok. Az S262 esetében, amely
vélhetően ház foltja, nehezebben lehet megállapítani az előző mondatban leírtakat, hiszen a 262-es
épületből csak 2 darab megtartott töredék áll rendelkezésre, amelyek közül az egyik sövényfalból
származó patics, a másik pedig egy külső fal darab. Mivel azonban ezek a darabok is nagyon hasonló
jellegűek az S150 szubhumusz rétegben talált paticsokkal több mint valószínű, hogy kerültek
paticsdarabjai a szubhumusz rétegbe. Lehetséges, hogy a területen állt egy 3. épület is: a 474-es
épülettől keletre ugyanis jelentkezett mégegy cölöphely (S1532) (73.ábra). Nem lehet bizonyítani.
hogy lakóépülethez-, vagy különálló, esetleg gazdasági építményhez tartozott-e, a pontos méretei is
ismeretlenek. Az egység összes paticsa enyhén soványított.

46
 72. ábra: Az első egység helyzete piros kerettel jelölve

1513

47 1
4

3
2

73. ábra Az 1. egységet alkotó objektumok helyzete, az alkotó épületek a megfelelő számozással jelölve

4.2 A 2. egység:
A második egység az elsőtől kb. 12-13 méterre délkeletre található a lelőhely északi harmadán
(74,75.ábra). 1 épület állhatott területén: ezt az S1931 cölöplyuk jelzi amely közvetlenül az S1549
gödör mellett helyezkedett el, amelyből szövőszék-nehezék töredéke is előkerült. Ettől a 2 objektumtól
északra, kb. 9 méterre terül el az S1460 omladékréteg, amely véleményem szerint nagyon valószínű,
hogy az itt állt építmény omladéka. Az egység lehatárolásakor, nehézséget okozott meghatározni, hogy
az első egységben említett S262 épület omladéka-e az S1460? Azonban míg a 262-es épületből és a
mellette húzódó S150 rétegből fele-fele arányban voltak megtalálhatók a hasított-, és áglenyomatos
paticsok, addig az S1460 omladékdarabjai többnyire sövényfal-töredékek voltak, továbbá az S1460
paticsai valamivel nagyobb mértékben soványítottak. Tehát az ebben az egységben állt építmény
valószínűleg nagyobb méretű volt (mint az első egységben szereplő épületeké), de pontos méretei
47
ismeretlenek. Az épülethez két gödör tartozhatott (S1539 és S1463), azonban ezen objektumokról nem
lehet tudni, hogy tároló-, szemetes-, vagy munkagödrök voltak-e. Előbbi és utóbbi objektumok esetén
belőlük többségében szintén sövényfal-töredékek kerültek ki. S1463-at északról az S1472 kiégett
gödre érinti: lehetséges hogy tűzhely/kemence állt itt és az S1463 a szemetesgödre?

74. ábra A 2. egység helyzete sárga kerettel jelölve.

1432
1472
1931

75. ábra A második egység helyzete, objektumai és épületének iterjedése (szaggatott vonallal jelölve a bizonytalanság miatt)

48
4.3 A 3. egység:
Ez az egység a másodiktól kb. 17 méterre délkeletre található a lelőhely északi harmadán. (76, 77.ábra)
Területe keleti irányban is folytatódik, azonban áthalad rajta egy jelenkori földút, emiatt pontosabb
kiterjedése ismeretlen. Legalább 1 épület állt itt. Ezen épület cölöphelye az S1881 amely az S1660
tárológödrével közös metszetet alkot. Ebből a gödörből körülbelül fele-fele arányban kerültek ki
hasított lenyomatos és sövényfal-paticsdarabok. Tőle kb. 1,2 méterre északkeletre található meg az
S1699 gödre melynek középső részén erősen paticsos omladékréteg jelentkezett. Az objektum északi
részén őrlőkő is felszínre került. Ebből a gödörből is kerültek ki hasított lenyomatos és sövényfal-
paticstöredékek. S1699-től 2 méterre északnyugatra helyezkedik el az S1704 kis gödre melyből
túlnyomórészt csak hasított lenyomatos paticsok kerültek elő. Az egységbeli paticsdarabok
szembetűnően tömörebbek, mint a 2. egység esetében (az S1704-ben mindenképpen).

76. ábra A 3. egység helyzete a lelőhely területén ( zöld vonallal illetve szaggatott vonallal jelöve)

1881

77. ábra A 3. egység és épületének körülbelüli kiterjedése az objektumaival együtt.

49
4.4 A 4. nagy egység:
A harmadik egységtől délre és délnyugatra található a lelőhely középső harmadának északibb részén
(78.ábra) A terület ezen része objektumokkal nagyon sűrűn tarkított amelyek kevésbé különülnek el
egymástól: ezek miatt a tényezők miatt körülményesebb volt az egység-, és a hozzá tartozó objektumok
meghatározása, feltérképezése. 2 alegységre osztottam fel, amelyek között a legkisebb távolság kb 9
méter: a 4/A alegység helyezkedett el északabbra, minden bizonnyal 3 épület állt területén. A 4/B
egység helyezkedett el délebbre, szintén 3 épület alkothatta. A két alegység között egy épület
állhatott(S602 cölöphely jelzi), amelyet nem sikerült egyik kisebb egységhez sem társítanom, nem
lehet tudni, hogy melyikhez tartozott (79.ábra).

78.ábra: A 4. nagy egység helyzete (sötétkék sokszöggel jelölve) a lelőhely területén

4/A

4/B

79.ábra: A két alegység körülbelüli elhelyezkedése (4/A halványkék-, 4/B sötétkék színnel). A köztük lévő épület feltételezett kiterjedése szürke
sokszöggel jelölve.

50
A 4/A egység jellemzése: Kiterjedését körülbelül 600 m2-nek határoztam meg. 16 objektumból áll
amelyek közül a legnagyobb kiterjedésű az S1750 gödörkomlexum, amellyel kapcsolatban az a
feltételezésem, hogy a 3 épület közös munkagödrei, munkaterülete lehetett (a 4/B egységnél is hasonló
a fennállás). Az alegység 1. épülete S1738-nál (amely omladékréteg) jelentkezett 6 cölöphellyel,
mérete kb. 4,2x3,5 méter volt. Legnagyobb mértékben félköríves lenyomatú paticsok kerültek elő
belőle. A 2. épület, ami nagyjából 5 méterre délkeletre fekszik az elsőtől, az S641, amelyből kb. fele-
fele arányban származik hasított lenyomatos-, és félköríves negatívos patics. Az építmény pontos
kiterjedése ismeretlen (becsléseim szerint kb. 5x7 méter de ez az adat nagy bizonytalansággal terhelt),
cölöplyukjainak száma úgy szintén. Tartozott hozzá kemence (S1843) és egy közepén megtalálható,
az építményel egyidős tárológödör (S1863), amelyből sok hasított lenyomatos töredék került feltárásra.
Az S1863 közvetlenül az S1876 gödör mellett felszik, amelyből 5 szövőszék nehezék-darab látott
napvilágot. A 3. épület a másodiktól és az elsőtől is egyaránt kb. 13 méterre helyezkedett el, tőlük
nyugat-délnyugati irányban. Az S1826 cölöphely jelzi amely az S1824 gödör északnyugati szélénél
került elő. Ezen építmény kiterjedésének mérete is nagyon bizonytalan, de körülbelül 6x7,5 méter
lehetett nagysága. Nyugati szélénél két gödör-, S530 és S527 jelentkezett. Előbbiből leginkább
sövényfal-darabok-, míg utóbbiból hasított lenyomatos paticstöredékek származnak, de S527-ben
szövőszék nehezékének darabja is előkerült. Az épület szintén feltételezett déli szélénél fekszik az
S600 gödör, melyből megintcsak nagyobb mértékből kerültek felszínre hasított lenyomatos paticsok.

1.
1773
526

1826 641
2.
2
1843
3.

80.ábra: A 4/A egység épületei (a kék szín különböző árnyalataival jelölve és számozva) és objektumai, az S1750-es
gödörkomlexum

51
A 4/B egység jellemzése: Az előző alegységtől délre, 9 méterre helyezkedik el. 3 épület, 2 gödör és
az S131-S132-S133 gödörkomplexum alkotta. Legnyugatabbra fekvő épülete (1.) az S557, amely kb.
3,7x2,0 méter nagyságú volt és sarkainál 1-1 oszlophely volt megtalálható. 2 darab szövőszék nehezék-
darab került elő belőle, illetve több hasított lenyomatos patics mint félköríves. Az építmény egybeér
az S556-os gödörrel, amelyben vegyeses kerültek elő az előző mondatban említett paticstípusok. A 2.
épület az előzőtől 3 méterre, keletre húzódik: S587. Területe kb 4x2,5 méter, 3 cölöphellyel
jelentkezett, illetve kevés lenyomat nélküli paticcsal. Tőle közvetlenül északnyugatra az S586 gödre
jelentkezett több hasított negatívos paticcsal mint félköríves lenyomatossal, valamint szövőszék
nehezék-töredékkel. Talán az S587 épülete felülrétegzi a gödröt. A harmadik építmény, a másodiktól
1-1,1 méterre északkeletre húzódik, száma S610. Mélyen földbe mélyített K-Ny tájolású. Méretei
3,3x2,2 méter. 6 cölöphellyel jelentkezett. A belőle kikerülő megtartott lenyomatos paticsai kb. fele-
fele arányban képviselik mindkét lenyomattípust. Csakúgy, mint a 4/A egységben, itt is megtalálható
egy gödörkomplexum az S610 épülettől 6 méterre keletre. A gödrök magukba foglalják az S1887
gödrét, az S1889-, S1908 vörösre égett paticsos rétegeket, valamint az S1886 faszenes réteget, amely
rétegből a lelőhely területén a legnagyobb mennyiségben kerültek elő paticsok (171 kg és 1942 darab-
köztük 1 darab szövőszék nehezék-töredékkel). Az S131 gödör egykorú az S1889 és S1908 rétegekkel.

1889
1887
3
1
. 2
.

81.ábra: A 4/B egység épületei (számozva és a kék szín különböző árnyalataival jelölve) és objektumai (kék körvonallal jelölve a
gödörkomplexum)

52
Mint azt már ezen alfejezet elején említettem, a két egység területe közötti S602 objektum
környezetében is állhatott egy építmény, melyet cölöphely jelez. Az épület méreteiről nincsenek
becsléseim, körvonalai nem látszódnak. S602-ben túlnyomórészt hasított lenyomatos paticsok kerültek
elő, a tőle kb 4 méterre nyugatra lévő S592 gödréből pedig leginkább sövényfal konstrukciók
származnak. A közvetlenül S592 melletti S1818 gödörből újfent több hasított lenyomatos
paticstöredék látott napvilágot.

82.ábra: A mind hovatartozásból-, mind kiterjedésből kevés információt adó S602 cölöphelynél álhatott épület és a feltételezett hozzá tartozó
gödrei a két alegység között

53
4.5 Az 5. egység
Az 5. egység a lelőhely középső harmadán helyezkedik el a feltárt terület nyugati peremén. 10
objektumból áll, amelyek között van 1 épület, (S445) és a véleményem szerint hozzá tartozó 1
cölöphely (S467) is. Az építmény mérete kb. 5,5-5x3 méter. Tőle 3 méterre északkeletre található az
S440 gödörkomplexum: újra fennáll az az egységbeli szerkezet, miszerint egy adott egység
épületeihez/épületéhez 1 komplexum is tartozott (lsd. 3.4 alfejezet). Ezen gödör keleti részén S461-
nél szövőszék nehézék-darab került elő. Az építménytől 50 cm-re északra helyezkedett el az S446
gödre amelyből több félköríves lenyomatos patics került elő mint hasított negatívos (csakúgy mint
S440 és S482 esetében). Az S467 és az épület belseje felé közelebb eső S485-ös gödör tartalmazott
több léc/deszkalenyomatos paticstöredéket. Az S1227-es obj. az S445 déli falánál került elő, amely 57
darab félköríves negatívos paticsot tartalmazott a lenyomat nélküliek mellett.

83.ábra: Az 5. egység helyzete (lila kerettel jelölve)

461 1408
1409
445

84.ábra: Az 5. egység objektumai: többek között az S445-ös épület és a gödörkomplexum (sötétkék kerettel jelölve)

54
4.6 A 6. egység:
A 6. egység a lelőhely déli harmadának legészakibb részén terül el az előzőtől kb 14-15 méterre
délkeleti irányban (85.ábra) 3 épület, gödörkomplexum (melyből szövőszék nehezék-darab is
előkerült), és egyéb gödrök, cölöphelyek alkották. Az egység legnyugatibb részén állhatott az 1. épület
amelyet az S740 gödrében feltárt 2 cölöphely (S2011 és S2012), illetve az onnan előkerült szövőszék
nehezék-darab jelez. A gödörből vegyesen jelentkeztek hasított lenyomatos-, és félköríves lenyomatos
paticsok. Az építmény pontos méretei ismeretlenek, lehetséges, hogy a második épülettel megegyező
méretű volt. Feltételezésem szerint az épület északkeleti szélénél/sarkánál helyezkedik el az S745-ös
gödör amelyből többnyire hasított lenyomatos paticstöredékek származnak. A 2. épület (S760) az
elsőtől kb. 6-7 méterre keletre terül el. Északi szélénél, tőle kb 70 centiméter távolságban terül el az
S750 gödörkomplexum, amely egy újabb bizonyíték arra, hogy egy adott egység épületeihez 1
gödörkomplexum is tartozott. Az építmény lekerekített sarkú négyzet alakú, 5x6 méter nagyságú és
többnyire félköríves negatívos paticsdarabok kerültek ki belőle, valamint egy szövőszék nehezékének
darabja is. Déli szélétől 1,6 méterre délre található az S757-es gödör, amely túlnyomórészt hasított
lenyomatos paticsokat tartalmazott. A 3. épület szintén négyzet alakú de lekerekített sarkú. Tájolása
Ny-K, mérete kb. 3,5x5 méter, tehát valószínűleg a másik két építménytől valamivel kisebb kiterjedésű
volt. 8 oszlophelyet azonosítottak benne amelyeket S1948-S1967 közötti stratigráfiai számokkal láttak
el. Északi szélétől kb 70 centiméterre északra található meg az S769 gödre, amely miután beszűkül
kiszélesedik (S768). Ezen két objektumből vegyesen jelentkeztek hasított lenyomatos-, és félköríves
lenyomatos paticsok. Az épület déli szélétől kb 1,2 méterre délre helyezkedik el az S844-es gödör,
amely az S845 gödrét vágja: belőlük többnyire félköríves negatívos paticsok kerültek elő.
Valószínűleg az egységhez tartozott még az S872-es gödör amelyből kővel és kaviccsal kevert
omladék jelenkezett, valamint átágett fás réteg. Nem eldönthető, hogy melyik épülethez tartozott:
lehetséges az is, hogy egy olyan építményhez kapcsolódik, amely már kívül esik a feltárt terület
nyugati határánál (86.ábra)

85.ábra: A 6. egység helyzete a lelőhely területén

55
 2012
2011 2 767
1 1940

1948-1967
3

86. ábra: A 6 egység 3 épülete (számokkal és a zöld szín különböző árnyalataival jelölve), gödörkomplexuma, az S872-, és további objektumai

56
4.7 A 7. egység
A hetedik-, egyben utolső egység a lelőhely déli harmadán húzódik, a hatodiktól kb. 25 méterre,
délnyugatra. 3 épület alkothatta. Az 1. épületet az S1186 és S1184 cölöphelyek jelzik, melyek
egymástól kb 80 centiméterre helyezkednek el. Az S1184 déli felén beásás jelentkezett, ahonnan a
mindkét típusú lenyomatot képviselő paticsok kerültek elő. Az építmény nagyságára vonatkozó
adataim nincsenek, pontos mérete ismeretlen. A második épület az elsőtől kb. 20 méterre délkeletre
található. Az S974 cölöphellyel jelentkezett, ami nagy valószínűséggel egybeér az S975 gödörrel,
amely többségében hasított lenyomatos paticsokat tartalmazott. Sajnos ezen építmény méretei is
ismeretlenek, azonban valószínűsítem, hogy déli irányba terjedhetett ki leginkább, az S977 gödre felé,
amelyből szövőszék nehezék-darab is napvilágot látott. A harmadik épület az S1111 lekerekített sarkú
téglalap alakú épülete. 5 darab cölöphely származik belőle, amelyeket S2026-S2030 közötti
számértékekkel jelöltek. A jelenségen belül egy gödör jelentkezett (S2008), amely az építménnyel
egykorú: betöltéséből szövőszék nehezék-darab és többnyire sima felszínű-, tárológödör
oldalfaltöredékeinek titulált darabok jelentkeztek. Az épület mérete kb. 4,1x4,7 méter, többnyire
hasított lenyomatos paticsok láttak belőle napvilágot. Ezen egység területén nem található meg
gödörkomplexum mint az a 4/A-, 4/B-, 5.-, és 6. egységek esetében történik.

87. ábra: A 7. egység helyzete a lelőhely területén (bordó kerettel jelölve.

57
 1
.

974

3
2026-2030

88.ábra: A 7. egység objektumai és épületei

4.8: Rövid összegzés

Garadna-Kovács tanya lelőhelyen tehát 7 egységet tudtam elkülöníteni (89. ábra) az én adataim-,
illetve a kapott selejtezési naplóban szereplő információk alapján. Feltárt területén valószínűleg 19
épület állt, amelyek közül 7 építménynek bizonytalan a pontos mérete. A negyedik egységtől egészen
a hatodikig 1-, vagy egy épületcsoport mellett gödörkomplexum állt. Fontos háztartásjelző lelettípusok
a szövőszék nehezék-darabok.

58
 1

6.

89. ábra: A 7 egység helyzete a feltárt területen

59
5. ÖSSZEFOGLALÁS:

Jelen dokumentum majd fél éves munkafolyamat eredménye. Több mint 26 ezer paticsdarabot
átvizsgálva, a megtartásra kerülő 1396 töredékből származott a legtöbb információ. Fontos
adatforrásul szolgált továbbá Bittner Bettina régész Polgár településen végzett paticsokat vizsgáló
tanulmánya, Soós Eszter régész 2015. évi doktori disszertációja a Hernád-völgy településtörténetéről,
valamint Csengeri Piroska és Pusztai Tamás régészek előzetes jelentése a Garadna-Kovács tanya
lelőhelyen végzett feltárásokról.

Kutatásom fő célkitűzésének megfelelően, a különböző konstrukciók nyomait magukon viselő

paticsok bemutatásán és csoportosításán át, a településen belüli egységek lehatárolásán és leírásán túl
azt megállapítást tettem, hogy a Garadna-Kovács tanya településen állt épületek falait nagy
valószínűséggel egyaránt alkotta sövényfal, illetve deszkákból, lécekből álló fal. Nagyobb
valószínűséget tulajdonítok annak, hogy a sövényfalazat magasodott belül és a szögletes faelemekből
álló fal pedig kívül, mert több az olyan patics, amelyen a külső fal felszíne a hasított lenyomatok
mellett fut, illetve Soós Eszter egyik, disszertációjában bemutatott ábrája is utóbbi állítást erősíti meg
(90.ábra)

90. ábra Soós Eszter ábrája az egyik, Garadna-Kovács tanya lelőhelyen feltárt négyszögletes lekerekített sarkú épületről, melyen látható,
hogy a kisebb átmérűjű cölöpök helyei (valószínűleg a sövényfalazat tartócölöpei) helyezkednek el beljebb (piros körvonalakkal jelölve) a
nagyobb átmérőjű oszlopok pedig kívül.

A tetőszerkezetről a paticsok alig hordoztak érdemi információt, ám ez lehetséges, hogy azért van így
mert a födémet alkotó fa elemeket nem tapasztották be agyaggal. Ha ez a jövőben feltárásra kerülő
germán települések esetében szintén így lesz, akkor ez az állítás egyre jobban meg fogja állni a helyét.
A Soós Eszter által leírt tapasztott padlózatból egyetlen darabot sem tudtam azonosítani, az olyan
töredékek, amelyek a padlóhoz hasonló jegyeket hordoztak magukon más-, valószínűleg agyagtároló
gödrök falait képezték.

60
 6. Irodalomjegyzék

Bittner Bettina (2016): A bedőlt falak néma falak? A lenyomatos paticsok vizsgálatának lehetőségei a
késő neolitikumban az Alföldön. In: TISICUM A Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok
évkönyve XXV. 2020. 07. 09-i megtekintés,
https://www.academia.edu/35807530/A_bed%C5%91lt_falak_n%C3%A9ma_falak_A_lenyomatos_
paticsok_vizsg%C3%A1lat%C3%A1nak_lehet%C5%91s%C3%A9gei_a_k%C3%A9s%C5%91_neo
litikumban_az_Alf%C3%B6ld%C3%B6n

Csengeri Piroska, Pusztai Tamás (2008): Császárkori germán település a Hernád-völgyében. In: Veres
László, Viga Gyula (szerk.) Herman Ottó Múzeum Évkönyve XLVII. (2008), a miskolci Herman Ottó
Múzeum, Miskolc. 83.

Soós Eszter (2015): A Hernád-völgy településtörténete a Kr. u. 1-4/5. században. Régészet és

történelem. Doktori disszertáció. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar,
Budapest. 206-340.

61
62
63
64