Fejezet: AZ ÓKORI KELET

Lecke: EGYIPTOM, A NÍLUS AJÁNDÉKA

I. Egyiptom földrajza

- Földrajzi elhelyezkedése: Észak-Afrika keleti része.

- Természetes határai: Földközi-tenger (észak), sivatag (nyugat, dél), Vörös-tenger (kelet).
- Éghajlata meleg, száraz.
- Folyója: Nílus (deltatorkolattal ömlik a Földközi-tengerbe).
- Különleges természeti adottságok: sivatagos, kopár vidék éles ellentéte a Nílus termékeny sávjával
és az oázisokkal.

II. Az egyiptomi történelem kezdetei

- Kezdetben két nagyobb állam alakult ki: (1) Felső-Egyiptom (délen)

(2) Alsó-Egyiptom (északon)
- Kr. e. 3000 körül Aha-Menész egyesítette a két területet, létrejött az egységes királyság.
- Az uralkodót fáraónak nevezték („istenkirály”: istenként tisztelték, a Napisten fiának tartották).
- Az összes föld a fáraó tulajdona volt, ő birtokolta egy személyben a legfontosabb tisztségeket
(főpap, katonai vezető stb.).
- Nagyfokú szervezettség volt jellemző az egyiptomi államra (öntözéses földművelés, közmunkák,
adózás).
- A fáraók hódító hadjáratokat vezettek más népek ellen, így Egyiptom birodalommá vált.
- A Kr. e. I, évezredtől kezdődően Egyiptom hódító népek céltáblájává vált (asszírok, perzsák stb.).

III. Az öntözéses földművelés

- Az élet forrása a Nílus („a Nílus ajándéka”).

- Termékeny iszapréteget rakott le áradáskor (Egyiptom: Kemet – „Fekete föld”).
- Csatornákat, gátakat, vízátemelőket építettek.
- Állami méretű összefogást, nagyfokú szervezettséget igényelt.
- Szükség volt az idő múlásának ismeretére, mérésére (naptárak) és az írásbeliségre.

IV. Az egyiptomi írás

- Az állami ügyek intézése tette szükségessé.

- Bonyolult, több száz jelből álló képírás: hieroglif írás („szent véset”).
- A papirusztekercsekre (papiruszsásból) dolgozó írnokoknak fontos szerep jutott.
- A forró, száraz homok sok tekercset megőrzött (konzervált).
- Champollion francia tudós fejtette meg 1822-ben, a rosette-i kő alapján.