JÁRVÁNYTAN

4/C tételhez

Az immunrendszer feladata: a szervezet saját anyagainak eltűrése (tolerancia),

a nem saját (idegen) anyagok felismerése és eltávolítása.

Antigén: minden olyan anyag, amit az adaptív (szerzett) immunrendszer

felismer. Anyaga: fehérjék vagy poliszaharidok. A szervezet immunrendszere
idegenként felismer, azonosít, és ennek következtében védekezési reakciót,
immunválaszt indít el.

Antitest: a fehérvérsejtek által termelt fehérje, melynek képződését egy idegen

anyag --antigén—megjelenése váltja ki.

Immunitás = védettség, mentesség

Mediátor anyagok: -- közvetítők – segítenek abban, hogy a gyulladás helyének

vér és nyirokkeringése javuljon.

IMMUNITÁS

1. Veleszületett (nem specifikus) immunitás

2. Szerzett (specifikus vagy adaptív) immunitás
a.) természetes ---- aktív – kiállt fertőzések révén
---- passzív ---
b.) mesterséges --- aktív ----- aktív védőoltás –vakcina
---- passzív --- kész ellenanyagot ad be a szervezetbe

A fertőzés tulajdonképpen a kórokozó és a szervezet védekező rendszerének

konfliktusa.

A veleszületett immunitás = natív= természetes

- az amikor a szervezetet egy kórokozó azért nem tud megbetegíteni, mert
az nem fogékony rá. pl. a sertéspestis kórokozója az embert nem betegíti
meg. Ez a veleszületett immunitás nem specifikus, mivel nem az általa
termelt ellenanyagon alapul, hanem azon, hogy az adott kórokozónak nem
adottak a feltételei ebben a gazdaszervezetben
Szerzett –adaptív – immunitás
- amikor a szervezet fogékony az adott kórokozóra. Találkozik vele, az
kisebb-nagyobb betegséget okoz, majd a szervezet feltérképezi a
kórokozót, ellenanyagot termel, elpusztítja azt. ( a beteg meggyógyul).
Ezt követően az immunrendszer „elraktározza” a kórokozó információt a
 megfelelő T sejtekben (Tm lymphocyta), s amikor újból találkozik vele,
igen gyorsan tud ellenanyagot – antitestet - gyártani és nem alakul ki
betegség.

Első védelmi vonal: bőr, nyálkahártyák

A védelem szempontjából fontos szerepe van a hám épségének, a normál

mikrobaflórának , a normál esetben fennálló savas PH-nak (a verejték és
faggyúmirigyek váladéka tartja fenn), illetve különböző enzimeknek (pl:
nyálban l
- orr – garat --- orr mandula, a légcső csillószőrei
- garat mandula - emésztőrendszer --- a gyomor savas pH - jának
köszönhetően sok elpusztul
- a hüvely normál flórájának biztosítása – normál védelmet jelent a jelentős
savas pH

Második védelmi vonal: phagocyta sejtek, komplement rendszer, véralvadási

rendszer, interferon, immunreakciók

- falósejtek – fagocytozis = bekebelezés – granulocyták, monocyták

- interferon – a vírus által megtámadott sejt termelte fehérje, gátolja a vírus
szaporodását a többi sejtben
- lizozim – a vérben és a nyálban található --- a szervezetben képződő
baktericid kémiai anyagok, fvs-t termelik
- komplement rendszer – a vérplazma fehérjéinek összessége, amely tagjai
képesek átalakulni olyan termékekké, melyek gyulladási reakciót
indítanak el, odavonzzák a falósejteket, azok elpusztítják a baktériumokat

Autoimmun betegség
Ilyen esetben az immunrendszer saját struktúrákkal szemben kialakult
toleranciája megszűnik, különböző okok miatt a szervezet anyagait tekinti
idegennek, és a saját sejteket, szerveket támadja meg. Ezek a folyamatok
vezetnek az ún. autoimmun betegségek kialakulásához.
Egyik ilyen kórkép, a sclerosis multiplex esetében az idegrostokat védő
fehérje(myelin)-hüvely károsodik a saját anyagokat megtámadó T- limfociták,
makrofágok, ellenanyag-molekulák és a komplement rendszer működése
következtében.
 3. oldal

Allergia
- az immunrendszer egy túlzott reakciója olyan anyagokra, amelyek
normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a
szervezet részéről. Az ilyen anyagokat allergéneknek nevezzük. Ilyen pl.
a pollen, állati szőrök, atkák, penész spórák, különböző állatok mérgei,
mikroorganizmusok, élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek,
 túlérzékenységi reakció – az allergének gyulladást váltanak ki a
szervezetben. Tünetek: nagymértékben változik attól, hogy milyen
szervben történik az allergiás reakció.
- légutak, szem gyulladása, tüsszentés, könnyezés, nehézlégzés, hányás,
puffadás, hasmenés, ekcéma, urticaria - kiütések
 anafilaxia – nem marad lokalizált, az egész szervezetre kiterjed. Az
immunsejtekből rövid időn belül nagy mennyiségű kémiai anyag szabadul
fel, ami a shock-os reakcióhoz vezet.

A gyulladás

A szervezet reakciói:

 jelző reakció --- fájdalom, láz

 a szervezet védekező reakciója ---- a gyulladás, allergia

A gyulladás okai: az immunrendszer aktivizálódása váltja ki. Leggyakrabban

kórokozó, sérülés, külső vagy belső ártalom.

Szövődménye: autoimmun betegség, májgyulladás, nyirokcsomó

megnagyobbodás, ízületi gyulladás

Fajtái: túl heveny, heveny, elhúzódó, idült

Ld.: az Egészségügyi alapismeretek c. könyv 106 -108. oldal + előadás

A kórlefolyás szakaszai

Ld.: az Egészségügyi alapismeretek c. könyv 10. oldalán + előadás

 5/C TÉTELHEZ
Járványtan: a fertőző betegségek megelőzésével, kockázati tényezőivel és
elterjedésével foglalkozik.

Elmélet: járványtan, --------- gyakorlat: járványügy

A járványügyi tevékenység célja:

- a fertőző betegségek, járványok megelőzése és leküzdése

- az emberi szervezetnek fertőző betegségekkel szembeni ellenálló
képességének fokozása

„ A kialakult betegséget kezelni olyan, mintha az ember akkor kezdene kutat

építeni, amikor már megszomjazott”

A járványfolyamat közvetlen – elsődleges, és közvetett, - másodlagos mozgató

erői

KÖZVETLEN – elsődleges- mozgató erők: ahhoz, hogy a fertőzés létrejöjjön,

3 tényező szükséges:

 fertőző forrás
 a fertőzés terjedésének lehetősége
 fogékony emberi szervezet -------- bármelyik hiányában fertőzés nem
jöhet létre vagy a járványfolyamat megszakad.

 A fertőzés forrása: (rezervoár) – azaz élőlény (ember vagy állati

szervezet) amelyben valamilyen betegség kórokozója természetes módon
tartózkodik, szaporodik, és amelyből különböző úton kikerülve fogékony
egyéneken újabb megbetegedéseket okozhat.
- beteg ember
- kórokozó hordozó ember
- inkubációs hordozó – lappangási időben üríti a kórokozókat
- rekonvalescens hordozó – klinikai értelemben gyógyult, de még üríti a
kórokozókat
- egészséges kórokozó hordozó – aki klinikai tünetek nélkül esett át a
fertőző betegségen
- fertőzött beteg vagy kórokozó hordozó állat
2. oldal

 A fertőzés terjedésének módjai

Egy fertőzést, hogy újabb fertőzés kövessen, az kell, hogy a kórokozó elhagyja
a fertőzött szervezetet és abból közvetlenül vagy a külső környezeten át
valamilyen alkalmas tényező közvetítésével más élő szervezetbe jusson.

- közvetlen –kézfogás, szexuális érintkezés, állatharapás

- közvetett – csepp fertőzés, víz, (bélfertőzése), élelmiszerek, tárgyak,
- nozokomiális fertőzések
- talaj
- intrauterin fertőzések
- rovarok, rágcsálók által
 Fogékonyság, immunitás

Contagiositási index: az ember fogékonyságát kifejező szám, valamely fertőző

betegség iránt.

100 fertőzésnek kitett fogékony, tehát a fertőző betegségen át nem esett és ellene
mesterségesen nem immunizált egyén közül hány betegszik meg.

KÖZVETETT– másodlagos – mozgató erők, a fertőzés kialakulását segíti

1. Természeti tényezők – a környezet különböző ingerei, éghajlat --- a

mérsékelt égövi viszonyok közt télen légúti, nyáron enterális fertőzések
jellemzőek

2. Társadalmi tényezők – zsúfolt lakás, anyagi és kulturális elmaradottság,

köztisztaság hiánya, védőoltások, szűrővizsgálatok elmulasztása, túlzott
alkohol fogyasztás, elhízás, éhezés, munkavédelem hiánya