Óvodai mese-vers tevékenység vázlat

A tevékenység helye: DE GYFK Gyakorló Óvoda, Katica csoport

A tevékenység ideje: 2016. 10. 04.
Korcsoport: 5 – 7 évesek
A tevékenységet vezeti: Szabó Orsolya
A tevékenység tárgya: Verselés, mesélés
A tevékenység anyaga: A rátóti csikótojás, Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese. Móra
Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1979. 490-492. (A meseszöveg a vázlathoz csatolva)
A tevékenység célja:
- Kommunikáció – és beszédfejlesztés: szókincsbővítés, szövegalkotás fejlesztése, non-
verbális kommunikációs minta.
- A mesehallgatáshoz kapcsolódó szokások erősítése.
- A mese bemutatásával meseélmény biztosítása.
Szervezeti forma: kötetlen
Módszerek: bemutatás, szemléltetés, beszélgetés.
A tevékenység eszközei: pulóverből készült tök

Tevékenység felépítése Elemzés

I. Feltételek megteremtése:
1. Előzetes szervezési feladatok:
- Az eszközök előkészítése A jó hallási, látási viszonyok megteremtése a
- Megfelelő hely biztosítása kezdeményezés sikerességét, zavartalanságát
- Nyugodt légkör biztosítja.
megteremtése

2. A motiváció lehetséges módjai:

A mese előadását kötetlen formában
-Anyanyelvi játék: Milyen állatok tojnak
kezdeményezem.
tojást? Különböző állatok nevét mondom, ha
A motivációmmal arra törekszem, hogy
olyan állat nevét hallják, amelyik tojással
minden gyermek figyelmét felkeltsem, mert
szaporodik, akkor fel kell emelniük mindkét
így biztosított a meseélmény zavartalan
kezüket. („Elmesélek nektek egy történetet,
befogadása.
amiben a szereplők nem voltak olyan okosak,
A játék minden esetben vonzó lehetőség a
mint ti!”)
csatlakozásra.
-Pulóverből készített tök elhelyezése a
A motiváció a tevékenység hangulati
meseszőnyegen. Felismerik-e mi az.
előkészítését segíti elő.
- Találós kérdések:
Istálló a lakása,
Asztala a jászola,
A sörényét meg-megrázza,
Rányerít a friss szénára.
(LÓ)
Fülem hosszú, bundám selymes,
a farkincám pöttöm.
Húsvétkor a gyereksereg
nagyon várja jöttöm.
(NYÚL)
3. A mese bemutatása:
A mese bemutatása során fontos
feladatom, az élményszerű előadás, a
beszédtechnikai és metakommunikációs
eszközök megfelelő alkalmazása.
- Csak az előre elkészített tök van
mellettem a meseszőnyegen.
A mese szerkezeti váza, csomópontjai:
1. Hol volt, hol nem volt az
országban…
2. A csősz talált a mezőn egy úritököt és
nem tudta, hogy mi az.
3. A kupaktanács megállapította, hogy a
tök egy tojás, és költsék ki.
4. A szomszéd faluban híre ment, hogy
rájuk zápult a tojás.
5. Legurították egy hegyről a tojást, ami
begurult egy bokorba és széttört.
6. A bokorból egy pici nyúl szaladt ki.
7. A bíró szomorúan állapította meg,
hogy tovább kellett volna ülni a
tojáson.
A meseélményt biztosító nyelvi-, stilisztikai
elemek szerkezeti egységenként:
1. Hol volt, hol nem volt az
országban…
2. Tyű, fékomadta – teremtette…
3. Tudják mit, atyafiak?
4. Talán még ma is ülne valaki a
tökön…
5. A tojás gurult, gurult…
6. A pici csikó! Ni, né!
7. Szomorúan így sóhajtott magában:
Nem megmondtam, hogy a csikó már
mozog? Miért is nem ültük
türelemmel még egy-két nap azt az
istenadta tojást?
Itt a vége, fuss el véle!
A bemutatás előadás technikai jellemzői:
- Folyamatos szemkontaktus.
- Kifejező gesztus, mimika használata.
- Érlelt, értelmezett szövegmondás (kiemelés,
tempó, hangerő).
A mese bemutatása közben nem használok
szemléltető eszközöket, így a gyerekek
fantáziája teremtheti meg a mese képvilágát,
segítve a gyermekek belső képalkotó
képességének fejlődését. A pulóverből
készült tököt használom csak néhány
alkalommal szemléltetésnek („Fölvette,
megtapogatta, megszagolta.” - Utánozom a
csősz tevékenységét).
Végiggondolva a mese cselekményének
szerkezetét (expozíció, konfliktus,
bonyodalom, kibontakozás, tetőpont,
megoldás) egyértelműen körvonalazódik a
mondanivaló, kirajzolódnak a jellemek,
motívumok, viszonyrendszerek.
Össze kell gyűjteni a mese szövegéből a
jellegzetes nyelvi-, stilisztikai eszközöket:
mese kezdő – és záró formulákat, költői
képeket, alakzatokat, sztereotip
mesefordulatokat, hangutánzó – és
hangulatfestő szavakat, állandó jelzőket,
régies/népies kifejezéseket. Ezen nyelvi
eszközök biztosítják a „mesenyelvet”.
Az előadás minősége meghatározza a
befogadást. Ezért olyan nagy az
óvodapedagógus felelőssége: értékes
alkotásokat kell hitelesen bemutatni.
A gyermeki reakciókat figyelembe véve
törekszem a tevékenység derűs hangulati
4. A tevékenység befejezése lezárására, maradandó élményként való
- A gyerekek igénye szerint megismétlem a megőrzésére.
mesét.
A mese esetleges, későbbi dramatizálásánál
is felhasználhatják.
- A motivációhoz használt tök megmutatása a
gyerekeknek. Felajánlom, hogy játszanak
vele, éljék át újra a mesét (gurítsák,
emelgessék, tapogassák).
Figyelemfejlesztésként alkalmazom. Derűs
- Anyanyelvi játék: A mese rövidített hangulati lezárást biztosít a gyermekek
történetét mondom el, amikor meghallják a számára-
tök szót, akkor fel kell állni, majd leülni.
Amikor meghallják, hogy csikó, akkor
tapsolni kell egyet.
Egyszer a csősz a mezőn talált egy tököt.
Nem tudta, hogy az egy tök. Felvette a tököt
és bevitte a faluházára. A bíró azt mondta,
hogy az bizony egy csikó tojása. Ki akarták
kelteni a csikó tojását. Egyesével ültek a
tökön. Végül megunták, hogy a csikó nem
kel ki. Felvitték a tököt egy dombra, és
elkezdték gurítani. A tök belegurult egy
bokorba és széttörött. A bokorból kiugrott
egy kisnyúl. A falusiak azt hitték, hogy az a
csikó és futottak utána. A bíró nagyon
elszomorodott, hogy nem sikerült kikelteni a
csikót a tökből.