Fejezet: AZ ÓKORI RÓMA

Lecke: ÜNNEPEK ÉS ISTENEK

I. Ünnepek

- A hivatalos, állami ünnepek egy része a vallási élethez, másik része az állam életéhez kapcsolódott.
- Az ünnepeket a papok által minden év elején közzétett hivatalos naptár tartalmazta.
- A legfontosabb római ünnepek:
(1) az alvilági istenek kiengesztelésének ünnepe (május hónapban)
(2) a capitoliumi szentély felavatásának évfordulója (szeptember)
(3) plebejus ünnepi játékok (november)
(4) Bona Dea (az asszonyok védőistennője) ünnepe; Saturnus isten Saturnalia nevű ünnepe
(december)
(5) a Ianus istennek szentelt Újév ünnepe (január)
(6) Parentalia: a szülők és a rokonok sírjának felkeresése (február)
- Az állami ünnepek mellett a családi események is nagyon fontosak voltak, melyek az élet
fordulópontjaihoz kapcsolódtak (gyermek születése, házasságkötés, temetés).

II. A római vallás

- A legtöbb ünnep valamely isten tiszteletével kapcsolódott össze.

- A rómaiak hite szerint életük minden mozzanatát istenek irányítják, védelmezik.
- Minden római polgár köteles volt részt venni az istenek tiszteletében.
- Vallásuk többistenhívő (politeista).
- Az ősi római istenek kiegészültek a görög mintára megformált istenekkel.
- A vallásra az etruszkoktól átvett szokások (pl. haruspexek: béljósok) is hatást gyakoroltak.
- A rómaiak nem idegenkedtek a keleti vallási irányzatoktól (egyiptomi, perzsa) sem.
- Emberalakú isteneik közül a legfontosabbak (görög megfelelőjükkel):
(1) Jupiter (Zeusz)
(2) Juno (Héra)
(3) Pluto (Hádész)
(4) Neptunus (Poszeidón)
(5) Venus (Aphrodité)
(6) Minerva (Pallasz Athéné)
(7) Apollo (Apollón)
(8) Mars (Árész)
- A templomok az istenek lakóhelyei voltak.
- A Capitolium dombon emelték a legfontosabb szentélyeket Jupiternek, Junónak és Minervának.
- A családok kis házi oltárokat állítottak védőisteneiknek és őseiknek.
- A császárkorban átalakult a vallási élet, a birodalom minden lakójától megkövetelték a haláluk után
az istenek közé emelkedő császárok vallásos tiszteletét is.