You are on page 1of 164

NNCL1719-5C5v1.

Johanna Paungger • Thomas Poppe

Útmutató Hold
A holdnaptár alkalmazása
a mindennapi életben

magyar könyvklub
A fordítás az alábbi kiadás alapján készült:
Johanna Paungger–Thomas Poppe: Vom richtigen Zeitpunkt.
Die Anwendung des Mondkalenders im taglichen Leben.
Copyright © Heinrich Hugendubel Verlag, München 1991.

Hungarian translation © Sarankó Márta, 1995

Magyar Könyvklub, Budapest 1995


Felelős kiadó: Dr. Kratochwill Balázs igazgató
Irodalmi vezető: Ambrus Éva
Műszaki vezető: Szedlák György
Felelős szerkesztő: Trethon Judit
A borítót és tipográfiát tervezte: Horváth Tibor
Szedte: Omigraf Kft., Budapest
Nyomás és kötés: Wiener Verlag, Ausztria
Megjelent 13 (A/5) ív terjedelemben

ISBN 963 548 096 2


Tartalom
Oldal
7 A szerzők előszava

11 I A hold hét impulzusa


11 Múlt és jelen
17 Az újhold
18 A növő hold
18 A telihold (holdtölte)
18 A fogyó hold
19 A hold az állatövben
20 A felszálló és leszálló hold
22 A kombinációk hatásai
24 Különös ritmusok
24 Az érintkezés időpontja
25 A csillagjegytáblázat

27 II Egészségesen élni, egészségessé válni,


egészségesnek maradni – összhangban a hold
ritmusaival
27 Gondolatok az egészségről
30 Ok és terápia
32 Jó táplálkozás, jó emésztés - az egészség alappillérei
35 A hold állásának befolyása a táplálkozásra
39 Általános tanácsok az egészséges táplálkozáshoz

44 Mégis van orvosság? – Kis gyógynövénytan


47 Füvek a megfelelő időben
48 A gyógynövénygyűjtés szabályai
48 A megfelelő időpont
51 A telihold "titokzatos" ereje
52 A gyógyfüvek eltevése
53 Elkészítés és felhasználás
55 Három példa az alkalmazásra

57 Néhány fontos egészségügyi szabály


58 A műtétek
60 A "jó hely" mint egészségi tényező
62 Hogyan lehet felhagyni a rossz szokásokkal?
64 A szervek napi ritmusa
65 A fogorvosnál

67 A hold állatövben való állása, valamint a test és az egészség


kölcsönhatása

68 Kos
70 Bika
71 Ikrek
71 Rák
72 Oroszlán
73 Szűz
73 Mérleg
74 Skorpió
75 Nyilas
75 Bak
76 Vízöntő
76 Halak

78 Az orvosokkal szembeni helyes magatartásról

80 III A hold ritmusai a kertben és a természetben


86 Vetés, ültetés, palántázás
86 A holdfázis megválasztása
87 A csillagjegy megválasztása
88 Locsolás és öntözés
90 A vetésforgó és a növénytársulások
91 Az átültetés és a dugványozás

92 A gyomok és kártevők legyőzése


93 A legjobb gyógymód a megelőzés
94 A kártevők legyőzése
98 A gyomirtás

100 Növények, cserjék és fák metszése


100 A növények visszavágásának szabályai
100 A gyümölcsfák metszése
100 Nemesítés
101 Egy (szinte) nélkülözhetetlen gyógyszer a beteg növények és fák
számára
102 A szűz napjai – munkanapok

104 A növények táplálásáról


104 A trágyázás általános szabályai
106 A virágok trágyázása
106 Gabona, zöldség és gyümölcs
106 Trágyadombok – Recycling à la nature

108 A betakarítás, a tárolás és a tartósítás

111 Az állatövi jegyek a kertben és a szántóföldön


111 Kos
112 Bika
113 Ikrek
114 Rák
115 Oroszlán
116 Szűz
117 Mérleg
118 Skorpió
119 Nyilas
120 Bak
121 Vízöntő
122 Halak

124 IV A helyes időpontról a mező- és erdőgazdálkodásban

126 A holdritmusok a mezőgazdaságban


126 Gabonatermesztés
126 A sorsnapok
127 A kártevők és a gyomnövények
127 Trágyázás
128 A gabona learatása és elraktározása
129 Út- és vízépítés
130 Kerítések
130 Szénakazalrakás
130 Istállógondozás
131 A szarvasmarhák kihajtása a legelőre
132 Vemhesség
132 Egészséges csibék – egészséges tyúkok
132 Beköltözés az istállóba
132 A borjak elválasztása

133 Az erdőgazdálkodás szabályai


137 A favágás megfelelő időpontja
138 "Irtónapok" – irtás és ritkítás
140 Szerszám- és bútorja
140 Nem korhadó, kemény fa
141 Meggyújthatatlan fa
142 Zsugorodásmentes fa
142 Tűzifa
143 Deszkának való fa, épületfa és fűrészáru
143 Híd- és csónakfa
144 Padló- és szerszámja
144 Hasadásbiztos fa
145 Karácsonyfák

148 V A hold mint "segítőtárs" a háztartásban és a


hétköznapokban
151 Mosás és tisztítás
151 Mosónap
151 Vegytisztítás
152 Fapadló és parketta
152 Ablakok és üvegek
152 Porcelán
153 Fémek
153 Cipők
154 Penészedés
154 Nagytakarítás

154 A szellőztetéstől a családi kirándulásig


154 Szellőztetni – de igazán
156 A nyári és téli ruhák elrakása
156 Tartósítás, befőzés és raktározás
157 Festés és lakkozás
157 A lakás őszi felfűtése
158 Az ablakok téli behelyezése
158 A szobanövények ápolása
159 A napminőség és a kirándulások

161 Ötletek a testápoláshoz


161 Bőrápolás
161 Hajápolás
163 Körömápolás
164 Masszázs
A szerzők előszava

éhány év óta egyre-másra megkérnek, hogy adjam tovább azt a tudást,

N amellyel kora gyermekkorom óta felnőttem – a hold ritmusairól és annak


minden földi életre való befolyásáról. A nagyapámnak köszönhetem ezt a
tudást, aki megtanított arra, hogy a megérzés, a szemlélődés és a tapasztalat sok
természeti jelenség kulcsa, amelyekről pusztán a tudománnyal nem lehet
fellebbenteni a fátylat.

Még mindig nagyon jól emlékszem néhány évvel ezelőtti első előadásomra.
Sokan figyelmeztettek, hogy kigúnyolhatnak, és számítsak csúfolódásra is. Belső
meggyőződésem azonban szilárd volt, és férjem támogatásában is biztos
lehettem, ezért közömbös volt számomra, hogy a hallgatók közül hányan
nevetnek ki. Nekem csak egy dolog számított: ha csak egy ember is befogadja
ezt a természettől adott dolgot, akkor olyan ősi tudás marad elevenen, amely
évszázadokon át szájhagyomány, kipróbálás és alkalmazás útján maradt fenn, és
éppen napjainkban lehetne óriási értéke.

Ennek az első előadásnak a sikere továbbiakra bátorított fel, és ma, számos


előadás után, leírom tapasztalataimat. Közben örülök annak, hogy sokan milyen
fogékonyán viszonyulnak a hold ritmusairól való tudáshoz. Ha kezdetben sok
hitetlenkedő arcot láttam is, néhány próbálkozást követően robbanásszerű
érdeklődés alakult ki. Számomra a holdfázisokkal való foglalkozás egyáltalán
nem újdonság, de boldoggá tesz, hogy ennek a régi tudásnak ma újra sokan
szavaznak bizalmat.

Azt kívánom: ha örömét leli benne, sajátítson el az olvasó egy olyan tudást,
amely egész életén át kísérheti anélkül, hogy egyre-másra vissza kellene nyúlnia
valamilyen vezérfonalhoz, tanácsadóhoz vagy táblázathoz – olyan tudást, amely
vérré válik, amelyet továbbadhat gyermekének, segítségül a saját tapasztalatok
megszerzéséhez vezető úton. Ha nem is ezzel a tudással együtt nőtt fel, mint én,
ez a könyv alkalmat ad arra, hogy saját tapasztálatokat gyűjtsön – és ez többet
használ, mint példák ezrei egy könyvben. Az első próbálkozásokat követően már
nem tűnik minden kínainak, és hamar észreveszi, hogy milyen egyszerű az
egész.

E könyv létrehozásában férjem mellett barátom, Thomas Poppe segített. Váljék


minden jó szándékú olvasó számára az élet sok helyzetét megkönnyítő és segítő
kísérővé.
Johanna Paungger
A nagy kalandok olykor apró, jelentéktelen dolgokkal kezdődnek – például
azzal, hogy csörög a telefon.

"Képzeld, megismerkedtem egy asszonnyal, aki biztosan érdekelne téged. Lehet,


hogy írhattok együtt egy könyvet. Johanna Paunggemek hívják. Meséltem neki
rólad, és szeretne veled megismerkedni..."
"Könyvet? Miről?" – feleltem kissé ingerülten, mert éppen egy olyan könyvvel
vesződtem, amit nem szerettem, és elhagyott az ihlet.
"Várd csak ki a végét, nem olyan egyszerű elmondani!"
Na, még ez is!
Nos, mivel alapjában kíváncsi vagyok, igent mondtam. Akkor még nem
sejtettem, hogy mi vár rám.

Életem sok eseménye és tapasztalata megérdemli a "szokatlan, különös,


épületes, gazdagító" jelzőt, de a Paungger asszonnyal való találkozást egyikkel
sem lehet leírni. E találkozás minősége annyira új volt számomra, hogy magam
sem találtam a mércét, amelynek alapján gondolat- és érzelemvilágom
valamelyik "szögletében" elraktározhatnám.

Pedig nem történt semmi szokatlan vagy látványos dolog: egy erdei kávéházban
találkoztunk, csak keveset beszéltünk a tervbe vett könyvről, barátságosan
elbeszélgettünk és anekdotáztunk, hogy áthidaljuk a kezdeti távolságot, és erről-
arról filozofáltunk. Azt mondta, hogy olvasta az egyik könyvemet, és az az
érzése támadt, hogy én vagyok a megfelelő ember, akivel együtt írásba tudna
foglalni egy ősi tudást. Mesélt a hazájáról, Tirolról, a gyermekkoráról, amit egy
bányászcsalád tizedik gyermekeként töltött ott, Münchenbe való átköltözéséről –
és közben egyre-másra, szinte mellékesen, felbukkantak az utalások egy
különleges tudásra, amely hazájában még széles körben ismert, és amit a
nagyapjától szerzett – ez pedig a hold ritmusairól és a természetre, emberre,
állatra és növényre ható befolyásáról való tudás.

Megőriztem emlékezetemben egy anekdotát, amely megvilágítja a nagyapjánál


töltött tanulóéveket: elmesélte, hogy a tanulás hosszú évei szinte szavak nélkül
teltek – csak szemlélődéssel, megfigyeléssel, tapintással, átéléssel,
tapasztalással. Egy szép napon mégis feltett egy kérdést, azt hiszem, egy
bizonyos gyógynövény gyűjtésével kapcsolatban. A nagyapja így válaszolt:
"Csak nézd meg jól!"

Az első találkozást Johanna Paunggerrel számos másik követte, és még hosszú


ideig tartott, mire éreztük a bizonyosságot: most már megérett az idő arra, hogy
hozzákezdjünk a könyvhöz. Megismerkedtünk, és megbíztunk egymásban.
Előadásait pedig egyre többen látogatták, érdeklődni kezdtek a holdritmusokról
való ősi tudás iránt, és sürgették őt, hogy végre írja is le. Ez a könyv harmonikus
csapatmunka eredménye, egy olyan együttlété, amit csak szerencsésnek
nevezhetek. Paungger asszony saját tudásával és tapasztalatával járult hozzá, én
a tollammal és az én tapasztalataimmal. Csak néhány helyen találhatók rövid,
egyes szám első személyű részletek, amelyek Paungger asszony egészen
személyes élményeit és megállapításait – vagy az enyémeket – adják vissza.

Még maga az írás is különös tanulási folyamattá vált számomra. Kezdetben


megfeledkeztem a régi közmondásról: "A tanuló lelkesedése olyan, mint a
vadász álma." Lassanként azonban tisztázódott számomra, hogy Johanna
Paungger nem akar semmit bebizonyítani, és nem akar senkit megtanítani, hogy
a tudásnak nincs szüksége igazolásra, mert kizárólag önmagával bizonyítható.
Johanna Paungger legfontosabb törekvése viszont az, hogy megfossza az olvasót
abbéli meggyőződésétől, hogy ismét mindenható receptet tart a kezében, sőt
talán általános gyógyszert talált a problémáival való megbirkózáshoz. A
"megfelelő időpont" betartása sem segít hosszú távon, ha a gondolkodás és a
beállítottság nem megfelelő. A mankó, amilyen például a szabályok és
törvények bevésése és betartása, tulajdonképpen csak egyetlen célt szolgál: hogy
rájuk támaszkodjunk, amíg erre szükség van, és eldobjuk őket, ha már nincs
szükségünk rájuk. A tudásnak vérré kellene válnia, és magunkkal, illetve
környezetünkkel szembeni éberséghez kellene vezetnie. A mindennapos
használat, a szabályokkal való kísérletezés élesíti figyelmünket azok iránt a
dolgok iránt, amelyek körülvesznek bennünket, és felismerteti életünk
törvényszerűségeit, amelyek végül túlmutatnak a szabályokon.

A régi időkben a tudó legfontosabb kötelessége az volt, hogy tudását (és nem
sejtelmeit, elképzeléseit, véleményeit és meggyőződéseit) felelősségteljesen adja
tovább, függetlenül attól, hogy kézműves-e vagy filozófus. Most először áll
rendelkezésünkre a holdritmusokról való tudás, már amennyire ez írásban
rögzíthető. Tanácsok és ötletek tárháza, amelyek foglalkoznak mindennapjaink
szinte minden területével: az orvoslástól a háztartáson és a táplálkozáson
keresztül a kerti és a mezei munkáig.

A türelem az egyetlen ár, amit meg kell fizetni, hogy hasznossá váljék ez a
könyv. Akkor valóban egy új világ építőkövévé válhat.

Thomas Poppe
I
A hold hét impulzusa
Oly kellemes egyszerre kutatni a természetet és
magunkat, sem rajta, sem saját szellemünkön nem tenni
erőszakot, hanem a kettőt lágy kölcsönhatásban
egyensúlyba hozni egymással.
(Goethe)

Múlt és jelen

A z ember évezredeken át messzemenő harmóniában élt a természet sokféle


ritmusával, hogy biztosítsa magának a túlélést. Éber szemmel figyelt, és
engedelmeskedett a szükségszerűségeknek, kezdetben még anélkül, hogy
az okokra rákérdezett volna. Az eszkimók például az elképzelhető legzordabb
természeti adottságok között élnek, örök hó közepette. Nyelvükben negyven
különböző szó van a "hó"-ra, mert a fagyott víz negyven különböző állapotát
tanulták meg megkülönböztetni. A barátságtalan éghajlati viszonyok
kényszerítették őket erre. E negyvenféle jég- és hófajta közül csak kettő
alkalmas lakóhelyük, az iglu építésére.

Az ember nemcsak a dolgok állapotát figyelte meg pontosan, hanem azt is, hogy
milyen kölcsönhatás van az állapot és a megfigyelés mindenkori időpontja – a
nap- és évszakok, a havi időpontok, a nap, a hold és a csillagok állása – között.
A régi korok sok, régészeti szempontból jelentős épülete bizonyítja, hogy milyen
magas helyi értéket tulajdonítottak elődeink a csillagok megfigyelésének és
keringési pályájuk kiszámításának. Nem csupán "értékmentes" kutatási vágyból,
hanem mert így tudták a lehető legnagyobb hasznot húzni a csillagok
mindenkori állása idején gyakorolt befolyás ismeretéből. A hold és a nap pályája
alapján általuk kiszámított naptárak bizonyos erők előre látását szolgálták –
olyan impulzusokét, amelyek csak bizonyos időközökben hatnak a természetre,
az emberre és az állatra, és rendszeres időközökben visszatérnek. Különösen
azokét az erőkét, amelyek a hold járásával azonos ütemben befolyásolnak
minden életet, amelyek szerepet játszanak a vadászat és az aratás, a táborozás és
a gyógyítás sikeres vagy sikertelen alakulásában.

Charles Darwin, a természettudós, klasszikus művében, Az ember


származásában ezért csak egy olyan ismeretet adott vissza, amelyben előtte már
számtalan nemzedéknek része volt, és amely nagyon hasznos volt számukra:
"Az ember az emlősökhöz, a madarakhoz, sőt még a rovarokhoz is hasonlóan alá
van vetve azoknak a titokzatos törvényeknek, amelyek szerint bizonyos normális
folyamatok, mint a terhesség, a növények növekedése és beérése, bizonyos
betegségek időtartama, a hold periódusaitól függ."

Élesebb érzékek, éberség, észlelőkészség és a természet, az állat- és növényvilág


pontos megfigyelése tette elődeinket "a megfelelő időpont mestereivé".

Ön is felfedezheti,

• hogy a természet számos jelensége – az apály és a dagály, a szülések, az


időjárási jelenségek, a nők ciklusa – kapcsolatban van a hold járásával,

• hogy sok állat magatartása igazodik a hold állásához, például a madarak


mindig meghatározott időben gyűjtik a fészekhez való anyagot, és ezért a fészek
eső után gyorsan megszárad,

• hogy számtalan hétköznapi és kevésbé hétköznapi tevékenység hatékonysága


és sikere – a favágásé, a főzésé, az evésé, a hajnyírásé, a kerti munkáé, a
trágyázásé, a mosásé, a gyógyszerek alkalmazásáé, a műtéteké és sok másé –
természeti ritmusoknak van alávetve,

• hogy a műtétek és a gyógyszerek alkalmazása, ha bizonyos napokon végzik,


sikeres, más napokon viszont haszontalan, sőt káros lehet – gyakran függetlenül
az orvosságok mennyiségétől vagy minőségétől, az orvos mesterségbeli
tudásától,

• hogy a növények és az állatok napról napra ki vannak téve különböző


energiáknak, amelyeknek ismerete mérvadó a gyümölcsök termesztése, ápolása
és betakarítása szempontjából, hogy a gyógynövények bizonyos időszakban
gyűjtve összehasonlíthatatlanul több hatóanyagot tartalmaznak, mint máskor.

Egyszóval: valamely szándék sikere nemcsak a szükséges képességek és


segédeszközök meglététől függ, hanem döntően befolyásolja a cselekvés
időpontja is.

Őseink természetesen arra törekedtek, hogy tudásukat és tapasztalataikat


továbbadják gyermekeiknek. Ehhez szükség volt arra, hogy a megfigyelt
befolyásoknak találó, könnyen megérthető neveket adjanak, és mindenekelőtt
világos rendszerbe foglalják őket, amely mindig és mindenhol lehetővé teszi az
erők leírását, és főleg az eljövendő események előre látását. Egészen különleges
órát kellett feltalálni.

A nap, a hold és a csillagok voltak azok, amelyek természetüknél fogva


kínálkoztak külső keretként, úgyszólván mint ennek az órának a "mutatója és
számlapja". Nagyon is egyszerű okból: a ritmus lényege az ismétlődés. Ha
megfigyeljük például, hogy egy bizonyos növény vetésére a legmegfelelőbb
időszak havonta pontosan két-három napig tart, és ilyenkor a hold pályájának
mindig ugyanazt a szakaszát járja be, akkor kézenfekvő, hogy ezeket a
csillagokat egy "képpé" foglaljuk össze, és a csillagok együttállásának olyan
nevet adjunk, amely jellemzően és világosan jelzi a befolyás mindenkori
természetét. A csillagkép számmá válik a csillagos ég órájának számlapján.
Elődeink durván tíz erőimpulzust különböztettek meg, amelyek mindegyike
eltérő sajátosságokkal és színezettel bír. A nap és a hold által ezen impulzusok
alatt (egy év, illetve egy hónap alatt) egyenként bejárt csillagoknak tizenkét
különböző nevet adtak.

Így jött létre az állatöv tizenkét csillagképe: kos, bika, ikrek, rák, oroszlán, szűz,
mérleg, skorpió, nyilas, bak, vízöntő, halak.

Az ember alkotott magának egy "csillagórát", amelyről leolvashatta, hogy éppen


milyen befolyások uralkodnak, és amellyel kiszámíthatta, hogy szándékai
szempontjából milyen előnyös vagy fékező befolyásokat hoz a jövő. A múlt sok
naptára a hold járásához igazodott, mert azok az erők, amelyekről a hold állása
előrejelzéssel és híradással szolgál, sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak az
ember hétköznapjaiban, mint a nap állásából látható erők. Talán ön is tudja,
hogy még ma, is sok ünnepnapunk függ a hold állásától: például a húsvétot az i.
sz. II. század óta, mindig a tavasz kezdetét követő első holdtöltekor, ünnepeljük.

A XIX. század vége felé a természet ezen speciális ritmusairól való tudás
majdnem máról holnapra feledésbe merült – talán azért is, mert minden
rendszerezés csökkenti valamennyire az éberséget. Ha az órám déli tizenkettőt
mutat, akkor már nem kell a napra figyelnem. Ha a napokat irányító impulzusok
és erők közvetlen észlelése már nem játszik szerepet, akkor a benne gyökerező
szabályok és törvények is könnyedén érvényüket vesztik.

A tudásról való lemondás legfőbb oka azonban az, hogy a modern technika
és az orvostudomány "gyorsabb" megoldásokat ígért a mindennapi
problémákra. A technikának nagyon rövid időn belül sikerült megadnia
nekünk azt az illúziót, hogy ezt az ígéretet be is tudja váltani. Úgy tűnt,
hogy a természet ritmusainak megfigyelése és figyelembevétele szinte egy
csapásra fölöslegessé vált. A tudás végül csak szórványosan, egyes
régiókban élt tovább.
A "modern idők" fiatal földművesei, erdészei és kertészei kinevették szüleiket és
nagyszüleiket, babonáról beszéltek, és szinte teljes mértékben a gépek és
műszerek, a trágyák és peszticidek túlzott alkalmazására kezdtek hagyatkozni.
Azt hitték, hogy semmibe vehetik szüleik tudását a megfelelő időpontról, és a
növekvő terméshozam sokáig igazolta is őket. Így vesztették el a kontaktust a
természettel, és kezdtek részt venni, kezdetben nem tudatosan, a környezet
pusztításában, amelyet mindig támogatott az ipar, mert értett hozzá, hogy
fenntartsa általános problémamegoldó képességeikbe vetett bizalmukat. Ma már
aligha hunyhat szemet bárki is a fölött a hatalmas ár fölött, amit a ritmusok és
természeti törvények semmibevételéért kell fizetnünk – a termés csökken, és a
kártevőknek könnyű dolguk van, mert a földet úgy zsákmányoljuk ki, hogy
közben nem képes védekezni és regenerálódni. Néhány évtized alatt – említésre
méltó siker nélkül – megsokszorozódott a peszticidek alkalmazása. A
betakarított termés minősége és egészségi értéke világosan beszél.

A kémia és a gyógyszerészet eredményei az orvostársadalmat arra a téves


meggyőződésre juttatták, hogy büntetlenül figyelmen kívül hagyható az élet
hullámzó mozgása és egésze. A gyors fájdalom- és tünetmegszüntetés már
"terápiás sikernek" számított, az okok kutatása és a megelőzés, a türelem és a
beteggel való hosszú távú "együttműködés" készsége háttérbe szorult. Ráadásul
a hold ritmusairól való tudás ugyan bizonyítható a mai tudományos
módszerekkel, de aligha indokolhatóan, a "miért" kérdésének átmenetileg válasz
nélkül kell maradnia: a legtöbb tudós lineáris gondolkodásában ez elég ok arra,
hogy teljes mértékben semmibe vegye.

És mi mindannyian, akik olyan könnyű szívvel lemondunk a ritmusokról való


tudásról, ezt egyrészt azért tesszük, mert a rövid távú kényelmet a legnagyobb
jóvá emeltük, a józan ész, a mérték és a cél rovására. Azt hisszük, hogy mindent
meg tudunk előzni, még a természetet is, és közben saját magunkat hagyjuk le.
Korunk pokoli tempójában a múltból állandóan a jövőbe rohanunk. Veszendőbe
megy a jelen, a pillanat, amely pedig az élet valós helye és ideje.

"A polgár egyre jobban függ a szolgáltatásoktól, amelyeket nem tud


befolyásolni, és a szakértőktől, akik tanácsokat adnak, és előírják neki, hogyan
éljen. Az előírások és tanácsok zűrzavarában megfulladnak a normális,
veleszületett képességek, az ember önállótlan és függő marad, mint a gyermek,
ilyennek szabad és kell maradnia. Nem bízik meg magában, nem bízik a jövőben
és az élet saját magát szabályozó erejében."
Ricarda Winterswyl, Süddeutsche Zeitung, 1991. IV. 20.

Másrészt viszont a ritmusokat az elképzelhető legegyszerűbb okból vesszük


semmibe: ismeretlenek előttünk. Ön talán azok közé az úttörők közé tartozik,
akik ezt a tudást vissza akarják hódítani, lassan, fokozatosan, sietség és
elhamarkodottság nélkül. Mert semmiképp sincs túl késő ahhoz, hogy ezt a régi
művészetet új életre keltsük. Csak olyan emberekre vár, akik nem azzal
mentegetőznek, hogy "de hát egyedül semmit sem lehet elérni". Még ha a mai
korban oly sok jel mutat is arra, hogy az egyénnek nincs befolyása környezetünk
gyógyulására, minden egyes, mégoly "apró" cselekedet is számít. Olykor sokkal
többet, mint a nagy tettek, és főleg a nagy szavak.

Minden ebben a könyvben bemutatott szabály és törvény kizárólag személyes


tapasztalatban és saját átélésben gyökerezik. Semmi sem származik csupán
elbeszélésből, semmi sem nyugszik sejtéseken vagy elképzeléseken. Bizonnyal
van még sok további ritmus és befolyási tényező a természetben, például az
emberi bioritmussal, a napfoltok tevékenységével, a kozmikus és
földsugárzásokkal és hasonlókkal kapcsolatban. Ez a könyv azonban kizárólag a
hold hét különböző "állapotára" korlátozódik:

Újhold

Növő hold

Telihold

Fogyó hold

A hold mindenkori állása


az állatöv valamelyik jegyében

Felszálló hold

Leszálló hold

Arra a kérdésre, hogy a hold és a csillagos égen való konstellációja közvetlen


befolyást gyakorol-e, vagy – amint arra már utaltunk – a hold és a csillagok
mindenkori állásának csak óramutató-szerepe van, amely a mindenkor
megfigyelt befolyást jelzi vagy előre jelzi, még ma sem lehet végleges választ
adni.

Aki valamennyire ért az asztronómiához, és tudja azonosítani az állatöv egyes


jegyeit az éjszakai égen, az talán csodálkozva állapítja meg, hogy a hold és a nap
"tényleges" állása némileg eltér a naptárakban megadottaktól. Annyira
mindenképpen, hogy a hold a valóságban még éppen a kosban áll, míg a naptár
már a bika jegy befolyását adja meg. Mégis bízzon meg a naptárakban. A hold, a
nap és a csillagok bizonyos pályájuktól való, 28 000 éves ritmusban ismétlődő
eltérései felelősek ezért a differenciáért. Az állatövi jegyek befolyását ezért nem
a hold valódi állása szerint, hanem a "tavaszpont" szerint számítják ki, a március
21-i tavaszi napéjegyenlőség időpontja alapján. A tapasztalat is azt mutatja,
hogy ez a számítás a helyes a befolyások azonosítására, mert még ha a hold
igazán a halakban áll is, időközben már az az erőimpulzus uralkodik, amelynek
őseink a "kos" nevet adták.

A számítások alapjai nagyon összetettek, és célunk nem a pontos összefüggések


feltárása. Ezért itt csak az átfogó asztronómiai irodalomra szeretnénk utalni. A
hold tényleges és naptári állása közötti eltérés talán utal a holdritmusok
lehetséges okaira, mert így valószínűleg az a helyzet, hogy maga a csillagok
együttállása – több milliárd fényévnyi távolságban – a tizenkét erőimpulzus
felismerésében és kihasználásában nem játszik szerepet. Egy kutatónak, aki a
hold állása és a földre ható impulzus minősége közötti kölcsönhatást akarja
felderíteni, olyan rezgési jelenségeknek kellene a nyomába erednie, amelyek a
hold, a föld és a bolygók föld körüli keringése és mozgása által keletkeznek –
úgy, mintha többdimenziós hangszert tanulmányozna, amely tizenkét, egymástól
világosan megkülönböztethető hangot ad ki.

"Hogy milyen jelentősége van a rezonanciának, egy test más testből


kibocsátott rezgéssel való együttrezgésének, azt óvodás korú kisfiúként
állapíthattam meg. Amikor a kertben játszottam egy üres cinkkád mellett,
hirtelen néhány percig halk zenét hallottam, és aztán a híreket. A hangok a
kádból jöttek, és eltűntek, ha hozzáértem. A kádnak bizonyos körülmények
között ugyanaz volt a frekvenciája, mint a közelben lévő rádióadónak,
felépítése pedig a hallhatóságig erősítette fel a rezgéseket."

Az erők és hatásaik az emberre, az állatokra és a növényekre – eredetüktől


teljesen függetlenül – mindig tapasztalat által bizonyíthatók. Az
eredetkutatásnak jelenleg még meg kell elégednie a spekulációval, a
véleménnyel vagy az elképzeléssel, ám már biztosan nem sokáig. Mindenesetre
régóta érvényesül egy nyelvi szabályszerűség: például "a bak jegye a térdre hat''
vagy "a telihold befolyásolja a lelket". Ezeket a kifejezésmódokat az
egyszerűség kedvéért megőriztük könyvünkben.
Az újhold

Körülbelül 28 napig tartó föld körüli keringése során a kis hold mindig csak az
egyik oldalát fordítja a nap felé, azt az oldalát, amely teliholdkor teljes
pompájában tárul a szemünk elé. A másik oldal örök sötétségbe burkolózik. Az
asztronómusok a mellékbolygóknak egy más égitest körüli ilyen "konok"
keringését "kötött körforgásnak" nevezik. Ha a hold – a föld felől nézve – a föld
és a nap "között" áll, akkor éjsötét hátoldalát fordítja felénk. Ilyenkor nem
látható, és a földön újhold uralkodik (régebben "holt hold"-nak is nevezték).

Fontos megfigyelés, hogy a hold újholdkor két-három éjszakán át ugyanazon


csillagképi háttér előtt, és így ugyanabban az állatövi jegyben áll, mint a nap. Ez
érthető, ha meggondoljuk, hogy a hold újholdkor van a legközelebb a naphoz, és
így a nap, a hold és a földi szemlélő szinte egy vonalat alkot, így a hold
márciusban körülbelül mindig a halak jegyében, augusztusban mindig az
oroszlán jegyében áll, és így tovább.

Érdemes megjegyezni ezeket a szabályokat, ha az ember hozzávetőlegesen ki


akarja számítani, hogy a hold pillanatnyilag melyik állatövi jegyben található.
Tartsa szem előtt: a hold mindig két-három napig tartózkodik egy állatövi
jegyben. A márciusi újholdat követő telihold tehát pontosan az állatöv felét járta
be, és így hat állatövi jeggyel haladt tovább, tizennégy nappal később tehát a
szűz vagy a mérleg jegyében kell tartózkodnia. Ez az elv az év minden más
hónapjára is alkalmazható.

A naptárak a holdat újholdkor többnyire fekete koronggal jelzik. Az emberre,


állatra és növényre ható különös impulzusok rövid időszaka uralkodik: aki
például ilyenkor egy napig böjtöl, sok betegséget megelőz, mert a test
méregtelenítési készsége ilyenkor a legmagasabb. Ha rossz szokásainkat sutba
akarjuk dobni, ez a nap alkalmasabb kezdet szinte minden más napnál. Ha a
beteg fákat ezen a napon vágjuk vissza, meggyógyulhatnak. A föld lélegezni
kezd.

Az újhold-napok impulzusai nem olyan erősen érzékelhetők közvetlenül, mint a


teliholdéi, mert az erők átpolarizálódása és újrarendeződése a fogyóból a növő
holdba nem olyan hevesen megy végbe, mint megfordítva, holdtöltekor.
A növő hold
Már néhány órával újhold után kezd láthatóvá válni a hold nap felé fordított
oldala – a hold felszínén balról jobbra vándorolva –, keskeny sarló jelenik meg,
a növő hold indul útjára, megint csak sajátos befolyásaival. A félholdig tartó,
körülbelül hatnapos utazást a hold I. negyedének is nevezik, a teliholdig tartó
vándorutat, körülbelül 13 nap múlva, II. negyednek.

Minden, amit be kell juttatni a szervezetbe, ami építi és erősíti, két hétig
kétszeresen hat. Minél inkább nő a hold, annál kedvezőtlenebbül alakulhat a
sérülések és műtétek utáni gyógyulás menete. A szennyes például ugyanannyi
mosószer felhasználásával nem lesz olyan tiszta, mint fogyó holdkor. Növő
holdnál és teliholdnál több gyermek születik.

A telihold (holdtölte)
A hold végül föld körüli útja felének végére ért, a nap felé forduló oldala mint
telihold, mint fénylő, kerek korong áll az égen. A nap felől nézve a hold most a
föld "mögött" található. A naptárakban a teliholdat/holdtöltét világos koronggal
jelölik. Még a telihold néhány órájában is világosan érezhető erő válik
érzékelhetővé a Földön az emberek, az állatok és a növények körében, miközben
a holdimpulzusok irányváltása a növekvőből a fogyóba erőteljesebben válik
érezhetővé, mint az újhold idején bekövetkező erőváltás. A "holdkóros" emberek
alvajárnak, a sebek jobban véreznek, mint máskor, az ezen a napon gyűjtött
gyógynövények nagyobb erőt fejtenek ki, az ilyenkor metszett fák
elpusztulhatnak, a rendőrjárőrök megerősítik legénységüket, mert rendszeresen
számolnak az erőszakos cselekedetek és a balesetek számának fokozódásával, a
bábák különműszakot terveznek.

A fogyó hold
A hold lassan továbbvándorol, árnyoldala láthatóan "apasztja", jobbról balra,
megkezdődik a fogyó hold körülbelül tizenhárom napos fázisa (III. és IV.
negyed).

Az ez idő tájt bekövetkező különös befolyások felfedezését megint csak


elődeinknek köszönhetjük: a műtétek jobban sikerülnek, mint egyébként, szinte
minden házimunkát könnyebb elvégezni, még aki most valamivel többet eszik,
mint máskor, az sem hízik olyan gyorsan. Sokféle munkát lehet ilyenkor
hatékonyabban elvégezni a kertben és a természetben (például a föld alatti
zöldségek vetését és palántázását), mások inkább kedvezőtlenül alakulnak.

A hold az állatövben
Amikor a föld a nap körül kering, akkor a nap a föld felől nézve egy év lefolyása
alatt mindig egy hónapon keresztül tartózkodik az állatöv egy csillagképében. A
hold körülbelül 28 napos föld körüli keringése során ugyanazokat az állatövi
jegyeket járja be, miközben azonban minden jegyben csak körülbelül két és fél
napig időzik.

Az a tizenkét különböző erő, amely a hold állatövben való állásához társul, csak
nagyon nehezen érezhetők olyan közvetlenül, mint a holdtölte. A növényekre,
állatokra és emberekre gyakorolt befolyás mégis világosan felismerhető,
különösen a testre és az egészségre, valamint a kerti munkára és a
mezőgazdaságra (terméshozamok, gyomirtás, trágyázás) gyakorolt hatások. A
szűzben (föld-elem) álló hold például a növények birodalmában "gyökérnapnak"
számít. A gyökérnövekedést elősegítő tevékenység ebben a két-három napban
hatékonyabb és sikeresebb, mint egyéb napokon.

Régebben különösen a gyógyításban követték lelkiismeretesen a hold állásáról


és a betegség lefolyásának összefüggéseiről való tudást. Hippokratész, minden
orvosok mentora tudott a hold erőiről, és tanítványait félreérthetetlenül arra
oktatta: "Aki az orvostudományt anélkül műveli, hogy figyelembe venné a
csillagok mozgásának hasznát, az bolond", és: "Ne operáljatok a testnek azon a
részén, amelyet az a jegy ural, amit a hold éppen átszel".

Nálunk, embereknél, a hold mindenkori állása az állatövben specifikus hatásokat


fejt ki a testi és szervi területekre. Szokás arról beszélni, hogy a test minden
zónáját egy bizonyos állatövi jegy "uralja". A pontos összefüggéseket az e
fejezet végén található összefoglaló táblázatban mutatjuk be.

A gyógyászatban jártas elődeink a következő elvet fedezték fel:


Minden, amit az ember annak a testi régiónak a jólétéért tesz, amelyet
az a jegy irányít, amit a hold éppen átszel, hatékonyabb, mint más
napokon. Kivéve a sebészeti beavatkozásokat.

Minden, ami azt a testi régiót, amit az a jegy irányít, amelyet a hold
éppen átszel, különösen terheli vagy igénybe veszi, károsabban hat,
mint más napokon.

A sebészeti beavatkozásokat az illető szerven vagy testrészen ilyenkor,


ha lehet, mellőzni kell. A sürgős műtétek magasabb törvénynek
engedelmeskednek.

Ha a hold éppen növőben van, amikor a jegyet átszeli, akkor sikeresebb


minden a jegy által uralt szervbe felépítő anyagok bejuttatására
irányuló tevékenység, mint fogyó holdkor. Ha a hold éppen fogy,
sikeresebb minden méregtelenítésre és a szerv tehermentesítésére
irányuló tevékenység, mint amikor növőben van.

A sebészeti beavatkozások csak látszólag jelentenek kivételt e szabályok alól.


Ezek ugyan végső soron a mindenkori szerv vagy az egész test jólétét szolgálják,
a műtét pillanatában és az azt követő első időszakban azonban terhelőek a
szervezetre. A II. fejezetben még részletesen szó lesz ezekről az
összefüggésekről.

A felszálló és leszálló hold


Könyvünkben sokszor lesz szó a hold felszálló és a leszálló erőiről (amit egyes
környékeken "felmenő" és "lemenő" holdnak is neveznek). Mindenekelőtt azt
fontos tudni, hogy a felszálló és leszálló holdnak semmi köze sincs a
holdfázisokhoz, tehát ahhoz, hogy a hold éppen fogyóban vagy növőben van-e.
A felszálló és leszálló hold olyan fogalmak, amelyek a holdnak az állatövben
való állásával függenek össze.

Minden állatövi jegyben, amelyeket a nap évi járása során a téli napfordulótól
(december 21.) a nyári napfordulóig (június 21.) bejár (a nyilastól az ikrekig),
felszálló erő lakozik – a tél és a tavasz ereje, amelyet fokozatos gyarapodás,
expanzió, növekedés és virágzás jellemez.

Ezzel szemben a leszálló erő az év második fele jegyeinek (az ikrektől a


nyilasig) sajátja – ezek a nyár és az ősz erői, amelyek érettséget, aratást,
hanyatlást és megnyugvást jelentenek.

Az ikrek és a nyilas jegyét a nyelvhasználat szokványosán nem határozza meg


olyan pontosan, mert fordulópontokat fejeznek ki a fel- és leszálló erők között,
és ezért nem sorolhatók egészen egyértelműen a két erő egyikéhez sem. A
nevezett megkülönböztetés csak a magunk elé állított mindenkori tevékenység
során válik fontossá.

Nos, ez a két tulajdonság – "felszálló" és "leszálló" – a holdnak az állatövön át


vezető 28 napos útja során is észrevehetővé válik – majdnem úgy, mintha a
tavasz, a nyár, az ősz és a tél erőit egyetlen hónap alatt is érezni lehetne.
Hozzájárulnak a mindenkori jegy egyéni "színezetéhez", és különösen a kertben
és a természetben, de a gyógyászatban is hatnak – a hold fázisainak megfelelően.

A felszálló hold idejét "aratási időnek", a leszálló erő jegyeit "ültetési időnek" is
nevezték, mert a mezőgazdaságban és a kertművelésben a többi ritmusok mellett
e két különböző impulzus figyelembevétele is nagy haszonnal jár. Felszálló
holdkor (a nyilastól az ikrekig) felfelé szállnak a nedvek, a gyümölcs és a
zöldség különösen lédús, a növények föld feletti fejlődése különösen kedvezően
alakul. Leszálló holdkor (az ikrektől a nyilasig) a nedvek inkább lefelé
áramlanak, és a gyökérképződést segítik elő.

Régebben kitaláltak valami segítséget, hogy ezt a két impulzust meg tudják
különböztetni egymástól. Ha ezt a jegyet: ∪ jelölték be a naptárban, akkor ez a
holdjel olyan, mint egy tál: felszálló hold, a tálat megtöltik, aratási idő.
Megfordítva ∩ a leszálló holdat jelzi – az ültetés idejét.

Egy másik egyszerű módszer arra, hogy megjegyezzük, melyik jegynek van
leszálló és melyiknek felszálló ereje, az állatövi jegyektől irányított testtájak
ismeretét igényli. A fejezet végén álló táblázat alapján ez sem lesz nehéz.

A kos és bak befolyása felszálló. Ez az első két jegy az állatövben a felső


szélsőségeket irányítja a fejtől a tarkóig és a vállövig. Az utolsó négy jegy, a
nyilas (csomópont), a bak, a vízöntő és a halak ugyanúgy felszállóak, és az alsó
szélsőségeket – a combot, a térdet, a lábszárat és lábfejet – irányítják. Az állatöv
e jegyei tehát kifelé mutatnak: fel a váll felé és oldalra, és le a térd felé =
felszálló erő.

A "középső" hat állatövi jegy (az ikrektől a nyilasig) "befelé" mutat a testbe, és
főképp a belső szerveket érinti: a mellkast, a tüdőt, a májat és a vesét, le egészen
a csípőig = leszálló erő.

A kombinációk hatásai

A hét leírt erőimpulzus részben kölcsönösen érvényesülhet, erősíthetik,


gyengíthetik egymást, és hozzájárulhatnak a mindenkori impulzustulajdonságok
átrendeződéséhez.

A test méregtelenítésére irányuló tevékenység például hatékonyabb leszálló


erejű állatövi jegyben fogyó holdkor, mint felszálló erejű jegyben. (Gondoljunk
arra, hogy minden belső szervet, a méregtelenítőket is, a leszálló erejű jegyek
uralják!)

Ha például a hold az oroszlánban áll, ami egy szívműtétet kedvezőtlenül


befolyásolna, akkor a negatív erőt az éppen növő hold (és ez a helyzet februártól
augusztusig) még inkább megsokszorozza. Ha ezzel szemben felszálló erejű
jegyben növő holdkor alkalmazunk szívet erősítő eszközt, az hatékonyabb, mint
ugyanaz az eszköz fogyó holdkor leszálló erejű jegyben.

Az olvasók közötti úttörők, főleg az orvosok és természetgyógyászok feladata


marad, hogy tanulmányozzák a következő ritmusokat, és levonják a megfelelő
következtetést.

Időközben megismertem néhány orvost és természetgyógyászt, akik e


ritmusokkal gyűjtenek tapasztalatokat. Éppen a némileg hosszadalmas lefolyású
betegségeket lehet gyakorta ezzel a módszerrel és a beállítottság könnyű
változtatásával csillapítani. Ilyenkor javasolt a megfigyelés és a türelem. Ezek
nem igazán illenek rohanó korunkhoz.
Az állatövi jegyek holdfázisokra való felosztása

Jegy Növő holdban Fogyó holdban


Kos októbertől áprilisig áprilistól októberig
Bika novembertől májusig májustól novemberig

Ikrek decembertől júniusig júniustól decemberig


Rák januártól júliusig júliustól januárig

Oroszlán februártól augusztusig augusztustól februárig

Szűz márciustól szeptemberig szeptembertől márciusig


Mérleg áprilistól októberig októbertől áprilisig
Skorpió májustól novemberig novembertől májusig

Nyilas júniustól decemberig decembertől júniusig


Bak júliustól januárig januártól júliusig

Vízöntő augusztustól februárig februártól augusztusig


Halak szeptembertől márciusig márciustól szeptemberig

Aki nem akar mindig utánanézni a táblázatban, megjegyezheti a következő


alapszabályt:

Az az állatövi jegy, amelyben a nap éppen tartózkodik, ettől a hónaptól kezdve


egy fél éven át fogyó holdban, majd egy fél éven át növő holdban áll – tehát
például márciusban: nap a halakban, újhold a halakban.

Különösen érdekes a következő megfigyelés: ha kombináljuk az állatövi jegyek


irányította testi régiókról való tudást az állatövi jegyek holdban való éves
járásának fenti adataival és a törvényszerűségekkel, akkor ebből az következik,
hogy bizonyos szervek és testrészek gyógyítására irányuló tevékenység az év két
különböző felében mindig eltérő hatással jár – és ez számos tapasztalat által
megerősített megállapítás.

Például: a csípőoperációk (a csípő régióját a mérleg jegye uralja) az októbertől


áprilisig terjedő hónapokban (a mérleg állandóan fogyó holdban áll) jobb
eredményeket mutatnak, mint az év másik felében, feltéve, hogy a beavatkozást
nem pont a mérleg-napokon hajtják végre.
Ha megértettük ezt a ritmust, akkor az elvet könnyűszerrel alkalmazhatjuk más
testi zónákra és szervekre is.

"Így minden állatövi jegynek, időben mindig egy hónappal eltolva, ren-
delkezésre áll egy fél évig a mérgek kitisztítását, és egy fél évig az épí-
tőanyagok bejuttatását támogató ereje. Ezt az összefüggést azért fedeztem
fel, mert mindig felírom magamnak azt az időpontot, amikor egy eljárás
nagyon sokat segít vagy egyszerűen jó hatással van. Ugyanígy feljegyzem
azt is, ha valamilyen egyébként »jó« szer, kedvező holdfázisban vagy a
megfelelő jegyben adagolva, a szokás szerint fellépő hatást mellőzi.
Többéves megfigyelés alapján jutottam arra a következtetésre, hogy
bizonyos alkalmazások például ősszel gyorsabban vezetnek a kívánt
sikerhez, mint tavasszal – és viszont."

Az egyik legfontosabb szabály azonban az, hogy a sebészeti beavatkozásokat,


ha lehet, fogyó holdkor kell elvégezni, akkor is, ha ezt a tudást alig
alkalmazzák, és az orvosok előtt még távolról sem ismert. Egyszerűen nem
illeszkedik elég súrlódásmentesen semmilyen "tudományos rekeszbe". Ám
annak a tudásnak, hogy a műtétek előtt kezet kell mosni, szintén évekre és
évtizedekre volt szüksége, mielőtt "igazán" elfogadták és helyesnek ítélték
volna.

Különös ritmusok

Ebben a könyvben egészen különös ritmusokkal is meg fog ismerkedni az


olvasó: szabályokkal és olyan időpontokkal, amelyek a hold állásától teljesen
függetlenek. Ezek az ég és a föld közötti legfurcsább és
legmegmagyarázhatatlanabb dolgok közé tartoznak, és mi nem is fogunk
kísérletezni azzal, hogy indokoljuk őket. Hogy magyarázza meg az ember, hogy
a március elsején naplemente után kivágott fa nem ég? Bízva abban, hogy
vannak érdeklődő és kíváncsi olvasók, akik ezeket a különös törvényeket
egyszerűen csak kipróbálják: ezek is ugyanúgy érvényesek, mint minden más
szabály.

Az érintkezés időpontja
Sok embert érdekel a következő kérdés: hogy lehet az, hogy egy bizonyos
„kedvező" időpont, például a gyümölcs szüretelésére vagy egy gyógyszer
bevételére, gyakran nagyon hosszú távú hatást fejt ki, még ha sokszor már rövid
idővel később az ellentétes negatív befolyás uralkodik is, amely ugyanazt a
tevékenységet szinte kudarcra ítéli? A negatív energia akkor nem oldhatja fel a
pozitívat?

A krumpli például hónapokig eltartható, ha a megfelelő időben szedik le és


raktározzák el. Csupán néhány nappal korábban vagy később leszedve olykor
már nagyon rövid időn belül is megromlik.

A válasz talán kissé titokzatosan hangzik, de megfelel a tényeknek: az


"érintkezés" időpontja döntő tényező, a cselekvés időpontja egy emberrel,
állattal vagy növénnyel szemben.

Ha egy lényt a természetben egy bizonyos időpontban érintek meg, tegyem bár
gondolattal vagy kézzel, belső vagy külső szándékkal, akkor ebben a pillanatban
finom energiákat adok át, főképp pedig olyan erőket is, amelyeket e holdfázisok
és a hold állatövben való állása jellemez – mint egy gyűjtőlencsével, amely a
jelenlévő, szétszórt energiákat egy pontba sűríti, és ott nagyobb hatást ér el, mint
ha nem fogná egy nyalábba őket.

Ezek az erők olyan erősen hatnak, hogy a példánknál maradjunk, hogy ha a már
elraktározott krumpli idő előtt megromlik, mert "rosszkor" szedtük le és
raktároztuk el, akkor még menthető a helyzet, ha egy kedvező napon ismét
átrakjuk. Megfordítva: néha azt állapíthatjuk meg, hogy az elvermelt krumpli
hirtelen gyorsan megromlik, ha kedvezőtlen időpontban "érintjük" és mozgatjuk
– például ha legurul, amikor valamennyit felviszünk belőle a konyhába.

Sok, látszólag ellentmondásos hétköznapi, gyógyászati, kerti, természeti és


háztartási tapasztalat talál itt talán világos magyarázatra. Az elv könnyűszerrel
alkalmazható minden, ebben a könyvben ismertetett szabályra.

A csillagjegytáblázat

Az itt következő táblázat fontos segédeszköz. Az egyes állatövi jegyek különféle


– a test területeire, a növények részeire, a táplálék minőségére stb. való –
hatásimpulzusairól ad áttekintést, és megmutatja az állatövi jegyek leggyakoribb
szimbólumait, hogy megkönnyítse a jelek megtalálását és azonosítását a könyv
függelékének naptárában. Másolja ki a táblázatot, és használja állandó
kísérőként a könyv olvasása során!
II
Egészségesen élni, egészségessé válni,
egészségesnek maradni – összhangban a
hold ritmusaival
Gondolod, hogy kézbe veheted és tökéletesítheted a világegyetemet?
Nem hiszem, hogy ezt meg lehet tenni.

A világegyetem szent.
Nem teheted tökéletesebbé.
Ha meg akarod változtatni, tönkre fogod tenni.
Ha meg akarod fogni, kifog csúszni a kezedből.

Így járnak a dolgok néha elöl, néha hátul;


Néha nehéz lélegezni, máskor nem fárasztó;
Néha erő van, máskor gyengeség;
Néha felmenőben van az ember, máskor lekényszerül.

A bölcs ezért tartózkodik a túlzástól, a mértéktelenségtől és


az önelégültségtől.
(Lao-ce)

Gondolatok az egészségről

M
inden ember azt hiszi, hogy tudja, mit jelent az egészség. És mégis:
még néhány évvel ezelőtt is úgy határozták meg a világ egészségügyi
szervezetei a leghivatalosabban az egészséget, mint "a betegség
távollétét" – talán azért, mert az egészséget gyakran csak akkor érezzük a
"legfőbb jó"-nak, ha éppen nélkülöznünk kell. Mégsem lehetne semmi sem
távolabb a valóságtól, és ma sok orvos és természetgyógyász fáradozik egy új
szemléletmódért. Dr. Harald Kinadeter müncheni orvos, több könyv szerzője
például így ír: "Az egészség azt az erőt és képességet jelenti számunkra, hogy
azzá legyünk, amik vagyunk, és hogy legyőzzük azt, ami ebben megakadályoz
bennünket, valamint azt az állapotot jelöli meg, amely ebből adódik: azon
különféle folyamatok harmonikus összjátékát, amelyek az embert egy szándék
szolgálatában határozzák meg, ami az élet értelméhez igazodik."
Elődeink tudtak ezekről az összefüggésekről. A természetgyógyász
lelkészorvosok, a sámánok és a gyógyítók ama felismerés jegyében cselekedtek
és gyógyítottak, hogy mi, emberek, nem gépek vagyunk. Hogy többek vagyunk
a csontok, idegek, izmok és szervek úgy-ahogy összetákolt halmazánál, amit az
evolúció "véletlene" tart össze. Hogy a test, a szellem és a lélek kölcsönösen
befolyásolják egymást, és feloldozhatatlan összeköttetésben állnak mindazzal,
ami körülvesz bennünket – a többi emberrel, a természettel, sőt még a
csillagokkal is.

Tudták, hogy akkor keletkezik betegség, ha az ember – mindegy, hogy milyen


okból – már nem képes fenntartani a dinamikus, folytonos egyensúlyt az élet sok
eleme között – a feszültség és az ellazulás, az egészséges önzés és az odaadás, a
sors hányattatásai között.

A természetben minden összhang, rezgés és ritmus. Ezért az "egyensúlyban lévő


élet" azt jelenti, hogy ezeket a ritmusokat nem vesszük állandóan semmibe, és
nem úszunk állandóan az ár ellen. Az egyensúlynak másrészt semmi köze az
órához igazodó ritmushoz, a kényelmességhez, az idő lusta, közönyös, "langyos"
múlásához. A jól adagolt túlzás éppolyan fontos az egészséges életvezetés
szempontjából, mint a mindennapok rendszeressége és ritmusa. Minden
szervnek, minden eleven lénynek szüksége van egy-egy adag megrázkódtatásra,
úgynevezett sokkokra, hogy elhatolhasson kibontakozási lehetőségeinek végső
határaiig.

Testünk olyan, mint egy megbízható és erős hajó, amelynek szüksége van
bizonyos ápolásra, hogy tökéletes, az életkornak megfelelő teljesítményt tudjon
nyújtani, és amely többé-kevésbé rendszeresen igényel "üzemanyagot" oxigén és
sokoldalú tápanyagok formájában. De nem csupán a testnek van szüksége
táplálékra, teljes értékű és egészséges táplálékra, hanem a szellemnek és a
léleknek is. Az a furcsa természettudományos világkép, amely a mai
korszellemet uralja, majdnem elfeledtette velünk, hogy "a test járművében"
érzelmeink, gondolataink, ösztöneink is fontos szerepet játszanak. És
legfőképpen azt, hogy az egész kapitányra vár: a tudatra.

Tudatunk, az élettel szembeni beállítottságunk az, amely részt vesz a testünk


sorsáról való döntésben, amely a test egészségének, teljesítőképességének és
életörömének meghatározásához is hozzájárul. S egyúttal a természet és a
környezet sorsáéhoz is. Környezetünk állapota mindig saját állapotunk pontos
tükörképe, úgy testileg, mint szellemileg.

Mit is jelent a "beállítottság"? Képzelje el, hogy egy vasárnapi sétához a


legszebb öltözékét veszi fel. A környezetében lévők kárörömére egy nagy adag
madárpiszok esik jókora placcsanással a vállára. Most mi lesz? Ha mérgelődik,
egy lépéssel közelebb kerül a gyomorfekélyhez vagy az infarktushoz, az
önsajnálat erősíti saját fontosságának érzését, és szinte még többet árt. De
vidáman fütyörészve is hazamehet, és kitisztíthatja a ruháját, ajkain őszinte
hálával Istenhez, hogy nem adott szárnyat a teheneknek...

Komolyra fordítva a szót: természetesen sok rosszabb dolog van az életben egy
piszkos zakónál. Egy jó kapitány azonban tudja, hogy beállítottsága sok mindent
befolyásol, és sok mindenről dönt. Tudja, hogy a "magátólértetődőség
betegsége" sokkal rosszabb, mint bármi más, és ügyel arra, hogy semmi se
legyen számára "magától értetődő" – sem a szerencsében, sem a
balszerencsében. Az életben csalódások mindig olyan nagyok, mint a remények
és az elvárások, amelyeket az ember korábban táplált. És a kapitány azt is tudja:
attól, hogy jobb a hajója, ő még nem lesz jobb navigátor, sem az irányérzéke
nem javul.

Testünk valóságos csoda. Éveken és évtizedeken át látszólag mindent


megbocsát: a rossz táplálkozást, a mozgás hiányát, a túlzott mértékű alkohol- és
nikotinfogyasztást, a stresszt és természetes ritmusának évekig tartó
semmibevételét. Ettől válik az élet szokásainak megváltoztatása olyan nehézzé:
a szokás már olyannyira kedvünkre való, hogy többé nem akarunk engedni
belőle. Pedig oly keveset tudunk testünk valós igényeiről és ritmusairól.

Ahhoz, hogy életének tapasztalt és jó szándékú "menedzserévé" váljék, tudnia


kell, hogyan működik a teste, melyek a megterhelés határai, milyen feltételek
mellett bontakoztatja ki tökéletesen teljesítőképességét. Ehhez nagy bátorságra
van szükség. Annak a felismerésnek a bátorságára, hogy szinte mindig úgy
aratunk, ahogy vetettünk, hogy a betegség nem úgy tör ránk, mint derült égből a
villámcsapás, és hogy egész életünk ritmusoknak van alávetve –
hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel, magasságokkal és mélységekkel.

Nyugaton a "fitnesszterror" korában élük. Mindig fitt, mindig szép, mindig a


magasban, mindig készen. Ez az eszmény felér egy természet elleni
hadüzenettel, mert az hullámvölgyeket is diktál nekünk, és jól tennénk, ha ezzel
megbarátkoznánk. Bátorság kell ahhoz, hogy a mai korban higgadtan és
nyugodtan fogadjuk a hullámvölgyeket, hogy elfogadjuk őket anélkül, hogy
védekeznénk vagy elkábítanánk és felizgatnánk magunkat. Valóban létezik józan
emberi ész. Aki megtanult hallgatni rá, az tudja: "Nincsenek hegyek völgyek
nélkül."

Az embernek nem lehet ezer napig jó napja,


ahogy a virág sem virágozhat száz napig.
(Cseng-kuang)
Ősi kötelességünk, hogy figyeljünk testünkre és környezetünkre. A "civilizáció"
kioltja ennek a kötelességnek az érzését, többek között azzal, hogy az élet oly
sok területén el tudjuk hárítani a saját magunk iránti felelősséget ("Nem baj,
úgyis be vagyok biztosítva...").

Ha sikerül akár csak egyetlen olvasónak is megmutatni, hogy milyen könnyű,


milyen kellemes tud lenni "alávetni" magunkat a természet ritmusainak, a saját
magunk iránti barátságból, akkor már sokat értünk el. Csak az lehet embertársai
barátja, aki saját maga legjobb barátjává válik. A természet ritmusairól való régi,
jól bevált tudás megérdemli, hogy hálásan kipróbáljuk, mielőtt ama gondolat
mellett döntenénk, hogy "ilyesmi nem lehetséges".

Ahol régebben a lehetőségek és alternatívák nyugodt mérlegelése határozta meg


az életmódot, ott ma a kényelmesség elve érvényesül – kényelmesség és
látszólag korlátlan lehetőségek. Akár a saját egészségünk van veszélyben, akár a
természet "egészsége": az első helyen az ész törvényének kellene állnia, és nem
a kényelmességnek. Nem kell és nem is szabad lemondanunk a haladásról és a
technikáról. Ám a jelszó: "céllal és mértékkel". Nem szabad szem elől
tévesztenünk a célt és a mértéket, és akkor lehetséges az ésszerű élet és a
sértetlen környezet éppen a haladás és a technika segítségével.

Az orvostudomány éppen az utóbbi évtizedekben ért el hatalmas fejlődést, és


sok emberen tudott segíteni. Ha most még az is sikerül, hogy ezt a valóban jó
orvostudományt meggyőzzük arról, hogy vannak olyan törvények és ritmusok,
amelyek nagyon kedvezően, olykor pedig nagyon kedvezőtlenül hatnak
életünkre és testünkre, akkor az emberiség megint előbbre jutott egy kicsivel.

Ok és terápia

Az egészséges életvezetéshez ezrével vannak öletek és tanácsok. Felsorolni őket


– eltekintve attól, hogy az összesét nem is lehetne – egyenest unalmas lenne. A
jelen fejezet ezért elsősorban azokra kíván korlátozódni, amelyek összefüggenek
a hold ritmusával. Az utalások közül néhánynak (mint ahogy a III. fejezet
néhány szabályának) nincs semmi köze a hold pályájához, és személyes, megélt
tapasztalatokon vagy más ritmusokon alapszik.

Egyetlen egészségügyi tanácsokat adó könyvből sem hiányozhat azonban a


betegségek mélyen rejlő okainak megértését segítő szándék. Minden terápia
kezdetén azt a kérdést kell feltenni: "Honnan ered a betegség?", nem pedig azt:
"Hogyan szabadulhatok meg tőle a lehető leggyorsabban?" Egyenesen szembe
kellene néznünk az okkal, egyébként a terápia megreked a tüneti kezelésnél, az
ok érintetlen marad, és továbbra is kifejtheti hatását.

Az ok kérdésére adott mélyreható válasz már majdnem teljes diagnózis – és fél


terápia. Ilyenkor kétféle rossz irányba lehet elindulni. Megelégedhetünk azzal a
válasszal, hogy "azért vagyok megfázva, mert elkaptam valamit", vagy
töprenghetünk három napig, kutathatunk a lelkűnkben, a szülőkre és az ősökre
háríthatjuk a felelősséget. Egyik sem fog segíteni.

Mondjon le arról, hogy azt keresi, mi lehet „felelős" a betegségéért. Soha nem
szabad arra törekednie, hogy azonosítsa a gonoszt: a testet, amely nem úgy
"akarja", ahogy mi akarjuk, a lelket, a szülőket, a múltat, a kényszerítő dolgokat.
Ez gyakran csak arra szolgál, hogy saját tétlenségünket igazoljuk, és továbbra is
a "sorsot" átkozzuk. Ha ön ráadásul azok közé az emberek közé tartozik, akik
csodát várnak egy-egy gyógyszertől, legalábbis azt, hogy saját közreműködése
nélkül, "magától" hasson, akkor ebből a könyvből nem sokat tanulhat. Mert csak
akkor hajt valódi hasznot, ha vele együtt dolgozik. Ha kihívásnak tekinti, hogy
eddze éberségét.
Ha őszinte választ talált az ok kérdésére, akkor az orvos is sokkal többet tud
segíteni önnek. Közösen fognak dolgozni. És nem fog többé azzal a gyakori
beállítottsággal menni az orvoshoz, hogy: "Beteg vagyok, szabadítson meg a
betegségemtől." Az orvosok csak abban segíthetnek önnek, hogy saját magán
segítsen. Segíthetnek abban, hogy életre keltse öngyógyító erőit. Ha benseje
legmélyén nem tanúsít érdeklődést az iránt, hogy egészséges legyen – mert a
betegség figyelmességgel jár, mert az ember kivonhatja magát egyéb
felelősségek alól, mert megfelelő kiútnak tűnik egy-egy nehéz helyzetből, mert a
betegségért való saját felelősség felismerése túlságosan kényelmetlen stb. –,
akkor az orvosok sem segíthetnek. Ez a könyv pedig főleg nem.

Ahhoz, hogy a holdritmusokról való tudás valódi hasznot hajthasson az


egészséges életvezetés szempontjából, szükség van annak belátására, hogy a
betegségek okait gyakran nem a testünkben kell keresnünk, hanem a helytelen és
destruktív gondolkodási szokások termőtalaján, többnyire a versenyszellemmel
összefüggésben. Félelem és mohóság. Gyakran ezek az okok állnak a "természet
ellen elkövetett sok-sok bűn" hátterében, amelyekről már Hippokratész is beszél.

Aki higgadt, objektív pillantást vet a tükörbe, az nem fogja eleve elutasítani
ezeket a gyengeségeket. Ez a saját magunkra vetett higgadt pillantás, amit a
német nyelvhasználatban "egyenességnek" is neveznek – ez az, ami lehetővé
fogja tenni önnek, hogy az alábbi oldalakon található ötleteket a lehető legjobb
módon használja ki.

Utaljunk itt nyomatékosan még egyszer arra, hogy ez a könyv semmiképp sem
akarja és nem is tudja helyettesíteni az orvost. Senki ne vegye felhívásnak arra,
hogy egyedül, orvosi tanácsok nélkül kezelje betegségét.

"Előadásaimon néha jó és kevésbé jó orvosokról számolnak be nekem az


emberek. Hiszem, hogy csak jó orvosok vannak, de bizonyára léteznek
olyanok is, akik csekély eredményre jutnak egyes kezelésekkel. A kezelés
megkezdésének szempontjából gyakran mérvadó a megfelelő időpont.
Amikor néhány orvossal beszélgettem a holdról és befolyásáról,
természetesen kezdetben erős bizalmatlanságot kellett ereznem. De az, aki
vette a fáradságot, hogy kartonjaiban visszamenőleg ellenőrizze, amit
mondtam, és összehasonlítsa a jó és rossz gyógyítási eredményeket a hold
mindenkori állásával, csak ámulni tudott. Időközben, hála istennek, több
olyan orvos is van, aki a különféle kezelések során figyelembe veszi a
holdciklusokat. Éppen az állandóan visszatérő vagy krónikus kórismék
esetében nagy az esély a kedvező időpont kiválasztására."

Jó táplálkozás, jó emésztés –
az egészség alappillérei
Táplálékotok legyen orvosságotok.
(Hippokratész)

Mindenki tapasztalta már, hogy bizonyos kisebb vagy nagyobb panaszok ellen
bizonyos gyógyszerekkel, kenőcsökkel vagy teákkal sikeresen fel lehet venni a
harcot. A gyógyulás gyorsan bekövetkezik, és a tünetek gyakran örökre
eltűnnek. Máskor az ember hiába ápol és kezel, és az a meggyőződés fogja el,
hogy semmi sem képes segíteni.

Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy a kezelésnek egyáltalán volt-e értelme, és


hogy milyen diagnózist állapítottak meg. A vértisztító teák nem hatnak, ha
görcsoldó szerekre van szükség, a fájdalomcsillapítók csak akkor szüntetik meg
a tünetet, ha az ok a rossz vérben keresendő stb.

A diagnózis gyakran a táplálkozás és az emésztés közötti egyensúly hiányát tárja


fel mint kiváltó tényezőt. Pedig éppen a jó emésztésnek van központi jelentősége
az egészséges életvezetés szempontjából. Számos kisebb-nagyobb
rendellenesség és betegség kezdetét jelentik a táplálkozási hibák és az emésztési
zavarok. Ezzel egyidejűleg viszont az egészségügyi megelőzés és a
betegségkezelés során csak kevés témát kezelnek olyan mostohán és tekintenek
annyira tabunak, mint éppen az emésztési folyamatokat. Régebben magától
értetődő volt, hogy a természetgyógyászok és az orvosok nyomban rákérdeztek a
széklet állapotára, és ebből vonták le a legértékesebb következtetéseket a
diagnózis és a terápia szempontjából. Az a közmondás, hogy: "Az vagy, amit
eszel", nincs híján bizonyos igazságnak. Minden, ami bekerül szervezetünkbe,
méreggé vagy gyógyszerré válhat, a tartalmazott anyagok és a mennyiség
függvényében, és ez – amint még látni fogjuk – messzemenően függ az
elfogyasztás időpontjától is.

Elsődlegesen rossz hatással van mindennemű egyoldalú táplálék, mindenféle


"diéta" – kivéve bizonyos betegségek esetén. Ez olyan információ, amit már
biztosan gyakran hallott, sőt talán már a könyökén jön ki. De álljunk meg egy
pillanatra! Az egyoldalúság hátrányos akkor is, ha az étel mégoly "egészséges"
is. A testnek bizonyosan többre van szüksége, mint csupán "egészséges
magvakra" vagy "nyomelemekre" (ballasztanyagokra). Kérem, ne értse félre: mi
is eszünk, "egészséges magvakat", nyomelemekre pedig minden embernek
szüksége van. De igényelünk bizonyos sokszínűséget is, hogy az
emésztőszerveket edzésben tartsuk, mint ahogy minden izomnak szüksége van
mozgásra, hogy megőrizze teljesítőképességét.

További fontos szempont, hogy sok emésztési problémával küszködő ember


hajlamos az eljárások eltúlzására. Többnyire a türelmetlenség áll a háttérben, a
gyors eredmények óhaja. Évek alatt begyakorolt viselkedésmódok és étkezési
szokások azonban nem változtathatók meg egyik napról a másikra, s ha mégis,
akkor a test csak lassan reagál az átállásra, ahogyan az elkényeztetett talaj is
lassan reagál a természetes művelésmódra. Időre van szüksége ahhoz, hogy
ismét emlékezzék arra, ami természetes és igazodik a természet ritmusaihoz. A
beleknek először meg kell tanulniuk ismét érzékelni saját jelzéseiket.

Már az iskolában leszoktatnak bennünket az emésztés természetes ritmusáról.


Az emésztési folyamatoknak várniuk kell, amíg a tanítási órának vagy az egész
délelőttnek vége nem lesz. Többnyire azonban magunk is túl "lusták" vagyunk
ahhoz, hogy olyan korán keljünk, hogy maradjon idő nyugodt reggelizésre és a
"sürgős ügyek" elintézésére. Ha nincs rendben az emésztés, akkor szinte mindig
szükség van az életmód és az étkezési szokások kisebb-nagyobb átállítására, ez
kétségtelen.

Ha például az egyensúlyukból kizökkent emésztési folyamatok székrekedésben


nyilvánulnak meg, akkor a mérgek, amelyek normális esetben a rendszeres
székeléssel kiválasztódnak, egyszerűen túl sokáig maradnak a testben, és a
vastagbélből részben visszakerülnek a szervezetbe.

Az egyik leghatékonyabb eszköz a rendszeres és egészséges emésztéshez


való visszatérésre a test jelzéseinek megfigyelése. Szinte mindenki átélte
már: ha csak néhány percre is visszaszorítjuk a székelési inger jelét, akkor
néha órákig vagy éppen napokig is eltart, mire újra előjön. Hogy mi történik
ezekben az órákban, azt ön most már tudja. Természetesen nem mindig
könnyű egy-egy tanórát vagy üzleti tárgyalást azzal a megjegyzéssel
megszakítani, hogy: "Ki kell mennem..." Ám az alternatíva az önmérgezés.
A jelenlévők bosszús oldalpillantásai csak az ő beállítottságukról
árulkodnak. Vegye semmibe, ha ferde szemmel nézik, és tegyen valami jót
egészségéért!

Az a hipochonder, aki kínos pontossággal ügyel székelésének


"rendszerességére", természetesen ugyanolyan rossz úton jár. Mindenkinek
megvan a maga ritmusa – a cél az legyen, hogy ezt ismerjük meg, és segítsük
jogaihoz.

A könyvekben, a rádióban, a tévében és főleg az újságokban csak úgy


hemzsegnek az "egészséges táplálkozási" tanácsok. Tegnapelőtt még a krumpli
és spagetti hizlalt a legjobban, tegnap már a krumplidiéta volt az egyes számú
fogyasztó módszer, ma a tésztát magasztalják mint erőt adó táplálékot. A zsír (a
koleszterin) ma a nagy gonosztevő, másrészt viszont zsír nélkül nem élhet
egyetlen ember sem. És mi lesz holnap az újságban? Ha nem őriztük meg
érzékünket az ésszerű és természetes iránt, akkor állandóan ide-oda rángatnak
bennünket, az egyik "ideális" táplálkozásból a másikba, az egyik tanácsadótól a
másikig. Mindig is voltak táplálkozási alapelvek, de nem "diétáról" volt szó,
hanem valóban értelmes és kiegyensúlyozott táplálkozásról, amelynek különféle
zöld növények (fűszerek) hozzáadásával egyszerre megelőző és gyógyító hatása
is van (itt "diétán" nem a bizonyos betegségek esetén létszükségletű táplálkozási
eljárások értendők; azok értelmesek és helyesek). Hogy olykor milyen a
tanácsadók és a tanácsokat elfogadók viszonya, arról szól egy régi mese:

Csak mellig ér

Egy szép napon egy kövér disznó érkezett egy folyóhoz.


Vágyakozva tekintett a túlsó partra, mert csodaszép, frissen rakott sze-
métdombot pillantott meg ott, amelyből csalogató ételmaradékok,
krumplihéjak és mindenféle más nyalánkságok villantak elő.
De a disznó nem tudott úszni. – Milyen mély lehet a víz? Lehet, hogy simán
át tudok gázolni rajta ? – gondolkodott magában.
– Hát persze! – mondta a vakond, aki éppen kijött a vakondtúrásából, és
hallotta, hogy mit beszél magában a disznó.
– Biztos vagy benne? – kérdezte a disznó boldogan.
– Csak rajta, a víz egészen sekély! – felelte a vakond.
Még ki sem mondta az utolsó szót, a disznó máris lefutott a vízhez, és
beleugrott. Egy pillanat alatt elsüllyedt, mert a lábával hiába kutatott biztos
talaj után. Utolsó erejét összeszedve, kapálózva a partra éviekéit, és
dühösen vonta kérdőre a vakondot.
– Furcsa – mondta a vakond –, a kacsáknak mindig csak mellig ér a víz.

Az itt következő tanácsok talán kibogozhatják a zavar néhány csomóját, és


idővel egészen személyes, csalhatatlan megérzéshez vezethetnek az iránt, hogy
mi tesz jót önnek, és mi nem. Mert egyedül csak ez számít – nem pedig az
irányvonalak, a szabályok és az elvek.

A hold állásának befolyása a táplálkozásra

Mielőtt rátérnénk a hold állatövi fázisainak és állásának specifikus befolyásaira,


talán hasznos, ha alapozásul megadjuk az egészséges életvezetés és táplálkozás
szempontjából fontos két holdfázis leírását:

A növő hold

ad, tervez, befogad, felépít, abszorbeál, belélegez, energiát


tárol, erőt gyűjt, védelemre és pihenésre hív

A fogyó hold

kimos, kiizzad és kilélegez, szárít, aktivitásra és


energiafelhasználásra hív

Ha ügyel ennek a két holdfázisnak a különböző hatására, akkor máris óriási


lépést tett afelé, hogy a ritmusokat harmonikusan beépítse mindennapjaiba. Ne
higgye el csak úgy egyszerűen: figyelje meg saját maga, nézzen, kutasson – és
megfigyelheti, saját maga ismerheti fel ezeket a szabályokat.

Azért, hogy valamelyik étkezés jólesik nekünk vagy nem, gyakran a hold állása
is "felelős". Gyarapodó holdnál, állandóan egyforma étkezési szokások és
ételmennyiségek mellett, sokkal többször van telítettségérzetünk, és könnyebben
is hízunk, mint fogyó holdnál. Másrészt viszont fogyó holdkor gyakran lehet
valamivel többet enni, mint máskor, anélkül hogy a súlyunk rögtön gyarapodna.

Nemcsak a holdfázisnak van jelentős befolyása a táplálkozásra és az emésztésre,


hanem a hold állatövben való állásának, is – ez pedig a táplálkozástudomány
által még teljesen figyelmen kívül hagyott, és a tudatunkból szinte eltűnt
tényező. Ajánlják ugyan a kiegyensúlyozott táplálkozást, de mindig azzal a hátsó
gondolattal, hogy minden tápanyag – a fehérje, a szénhidrátok, a zsír, az ásványi
anyagok és a vitaminok – lehetőleg egyszerre kerüljön a tányérra. Ennek nem
kell, illetve nem kellene így lennie.

Emlékezzék, figyelje meg: nemcsak a gyerekeknek vannak különös, "nagyevő


korszakai". Van néhány nap, amikor nem tudunk eleget enni a vastag szelet
kenyerekből. Aztán a gyümölcsből és a zöldségből. Ám ez a "kedv" többnyire
csak néhány napig tart.

Ha tehát, egy kissé eltúlozva a dolgot, egyes napokon csak a salátát kívánjuk,
máskor pedig csak a kenyeret, annak egyáltalán semmi köze sincs az egyoldalú
táplálkozáshoz. Több nap lefolyása alatt a test mégis mindent megkap, amire
szüksége van.

A táplálkozásban minden egyoldalúság rossz, az biztos. Ez azonban nem jelenti


azt, hogy egy étkezésben benne kell lennie mindennek, ami "egészséges". Az
egyoldalúság és az egyszerűen elkészített étel két különböző dolog. Ezt régebben
tudták, és szinte magától értetődően betartottak bizonyos "elkülönítő étrend"-et.
Krumpli, főzelék, köret, hús, sajt és nyers zöldség csak ritkán került egyszerre az
asztalra.

A következő táblázatból megértheti ennek okát. Ez a táblázat a hold állatövben


való állása és egy-egy nap "táplálékminősége" közötti kölcsönhatást mutatja be.

A hold állásának befolyása a táplálkozásra

Ezeknek a napoknak van a legjobb fehérjeminőségük. Ez különösen a fizikai


testre és az érzékszervekre hat.

Itt a legjobb sóminőségek vannak túlsúlyban, amelyek a vér táplálása


szempontjából kedvezőek.
E napoknak van a legjobb zsír- és olajminőségük, és a mirigyrendszert látják el.

Ezeknek a napoknak jó szénhidrátminőségük van, és az idegrendszert


befolyásolják.

Mit jelent a "táplálékminőség", például az, hogy az ikrekben álló holdkor "jó
zsír- és olajminőség" van túlsúlyban? Erre a kérdésre nem könnyű válaszolni.
Tág tér nyílik itt a kutatás és a kronobiológia tudományágának számára. Az
olívatermesztők és a pékek talán megpróbálkoznának saját válaszukkal: a
levegőnapokon, az ikrek, a mérleg és a vízöntő napjain az olajbogyóból sokkal
több olajat lehet nyerni, mint minden egyéb napon. A rák, a skorpió és a halak
"szénhidrátnapjain" a pékek megfigyelhetik, hogy polcaik gyakran hamarabb
kiürülnek, mint egyébként.

A hold járása az állatövben olyannak tekinthető, mintha egy olyan óramutató


járna körbe, amely két-három napos időközökben váltakozó impulzusokat jelez
táplálékunk és testünk táplálékfelvevő képessége szempontjából. Az az olaj,
amit egy olajbogyó tartalmaz, egy "olajnapon" különös módon másképp
viselkedik, mint a többi napokon, és testünk ama képessége, hogy ezt az olajat
optimálisan használja fel, ugyanígy másképp alakul. Más szóval: a táplálékul
szolgáló növény és a test harmonikus összjátéka az étkezés időpontjától is függ.

Ne várjon azonban ezektől a markáns befolyásoktól könnyen kezelhető


rendszert, receptet vagy olyan "diétát", amelyhez mostantól kezdve
tévedhetetlenül igazodhat. Csak saját személyes megfigyelései tárják fel ön előtt
ezen információk teljes horderejét és hasznát. Vannak például olyanok, akik
víznapokon (rák, skorpió, halak) rendkívül jól emésztik meg a kenyeret,
másoknak viszont már két szelet után "feldagad a hasuk". De türelem: e táblázat
és a mellékelt naptár alapján már néhány hónap elteltével kellőképpen fel lesz
fegyverezve ahhoz, hogy megállapítsa, melyik napon mi esik önnek a leginkább
jól vagy rosszul.
• Ha például valami zavar van a mirigyrendszerében, akkor főleg arra figyeljen,
hogy mi ízlik a legjobban a levegőnapokon (ikrek, vízöntő, mérleg). Talán azt
fogja felfedezni, hogy éppen a "rossz" van leginkább kedvére, és ez étkezési
tervének enyhe változtatását igényli. Bizonyára sokkal könnyebb a hónap
néhány napján lemondani bizonyos élelmiszerekről, mint egy életen át szigorú
diétát betartani. Hasonlóan járhat el a többi napokkal is.

• Ha például a víznapokon (rák, skorpió, halak) rendkívül szívesen fogyaszt sok


kenyeret vagy más tésztaféléket, és gondjai vannak a súlyával, akkor ezeken a
napokon próbálkozzék könnyen emészthető kenyérrel, és kerülje a magas
szénhidráttartalmú "lisztes" ételeket (a tésztákat és süteményeket).

• A földnapok (bika, szűz, bak) különösen erősen befolyásolják a sóminőséget.


Jobban tenné, ha ezeken a napokon lemondana a nagy mennyiségben fogyasztott
szalonnáról, sonkáról, sózott heringről, ömlesztett sajtról és hasonlókról. Ha az
orvos sószegény ételeket javasolt önnek, akkor ezek a napok kiváltképp
kritikusak. Vannak olyan emberek, akik éppen ezeken a napokon vesznek
magukhoz sok sót, és ilyenkor kétszeresen is kell vigyázniuk. Sajnos gyakran
éppen ezeken a "káros" napokon kívánják nagyon a sót. Az "egy alkalom nem
alkalom" mottóját követve ilyenkor egy egész havi sótól való tartózkodás
jótékony hatását semmissé lehet tenni. Ám a megfigyelés lassacskán megmutatja
önnek az utat, és jobban felkészíti ezekre a napokra.

• A melegnapokon (kos, oroszlán, nyilas) megfigyelheti, hogy étrendjében


feltűnően sok vagy kevés-e a fehérje vagy a gyümölcs, és hogy ez milyen
hatással van önre. A melegnapok egyúttal "termésnapok" is, mert a növény
termés része élvez kivételt.

Természetesen nehéz megfigyeléseket végezni és a következtetéseket levonni,


ha étkezését több napra előre megtervezte, vagy ha valahol befizette az ebédet.
De még akkor is meg lehet állapítani, hogy ízlett-e az étel, vagy megfekszi-e a
gyomrát, a telítettség érzetének kellemetlen jelenségétől kísérve – ezeket az
értékes felismeréseket felhasználhatja majd, amikor maga határozza meg
étrendjét. Számít minden, a pozitív felé tett mégoly apró irányváltás is.

Fontos az azonos ételekre való különböző reakciók megfigyelése. Ma ízlenek a


zsíros ételek, egy hét múlva viszont már nem, aztán megint nagyon jólesnek?
Nézze csak meg a holdnaptárt, készítsen rövid jegyzeteket, és idővel vonja le
saját következtetéseit.

Ha ritmusa úgy alakult ki, hogy a termésnapokon (kos, oroszlán, nyilas) csak
fehérjetartalmú ételekre vagy gyümölcsre vágyik, vagy a gyökérnapokon (bika,
szűz, bak) főleg sótartalmú ételeket vesz magához, akkor ez nem rossz ritmus,
feltéve, hogy jólesik önnek. Talán nem is szorul említésre, hogy ez a két érzés –
valami "jólesik" vagy "ízlik", gyakran két különböző dolgot jelent. Főleg az
allergiások számára lehet nagyon fontos a következő megfigyelés: az allergiát
okozó táplálék nem mindennap egyformán káros. A holdnaptár alapján gyorsan
rá lehet jönni, hogy egy-egy nap hogyan befolyásolja az allergén anyagokat és
azok hatását.

Általánosságban elmondható: ha figyelembe veszi a négy táplálékminőség


havi alakulását úgy, hogy a megfelelő napokon a megfelelő minőséget
"egyoldalúan" építi be táplálékába, és erre jobban odafigyel, akkor nem sok
kárt okozhat. Legalábbis gyorsan meg fogja állapítani, hogy azok közé az
emberek közé tartozik-e, akik ehhez a ritmushoz igazodnak; sokan viszont
éppen a mindenkor domináns minőséget nem viselik jól, és nekik éppen
ellenkezőleg, a mindenkori táplálék csökkentésére kell különösen
ügyelniük. Itt is óriási előnnyel járna, ha a test jelzéseit visszahelyeznénk
jogaikba, és bizonyos ételeket céltudatosabban tennénk az asztalra (például
magas vérnyomás esetén a gyökérnapokon kevés sót, magas
koleszterinszint esetén a virágnapokon kevés zsírt).

Vegyünk egy példát: megfázás esetén többnyire étvágytalan lesz az ember.


Nagyszerű! Ne egyen semmit! Legalábbis semmi megterhelőt, vagy ne a
szokásos mennyiségben. Betegség és sérülés esetén minden állat ösztönösen
helyesen viselkedik: abbahagyja az evést, és pihen. Minden emésztési
folyamathoz először is energiára van szükség, mielőtt még rendelkezésünkre
állna az átalakított termékek energiája.

Végezzen megfigyeléseket, szemlélődjön, figyeljen oda – és készítsen


jegyzeteket. A tapasztalat számít, nem csupán ez a könyv. Ez csak arra való,
hogy a segítségére legyen.

Általános tanácsok az egészséges táplálkozáshoz

"Tapasztalatból még sok olyan egészséges táplálkozási szabályt ismerek,


amelyek egy részének nincs közvetlen közük a hold állásához. Nem
szeretném önt megfosztani tőlük, mert ezek nem hiányozhatnak ebből a
témából, és tudomásom szerint még messzemenően ismeretlenek."

• A böjt – hosszabb-rövidebb szilárd táplálék nélküli időszak – az utóbbi


években "divatossá" vált. Alapvetően nem sokat lehet rajta kifogásolni, főleg
akkor nem, ha kúraszerűen alkalmazzák, hogy a testnek alkalmat adjanak a
méregtelenítésre és a regenerálódásra. Mint súlycsökkentő eszköz hosszú távon
soha nem sikeres. A káros étkezési szokásoktól csak nagyon ritkán lehet
erőszakkal megszabadulni. Arról, hogy milyen szabályokat kell követni a
"rossz" szokások levetkőzése érdekében, később még szó lesz.

A böjtölésnek az elfogyasztott mennyiségek figyelemre méltó csökkentése


értelmében azonban gyakran már nagyon pozitív hatása van. Nem véletlen, hogy
farsang után következik a böjt ideje, ami holdtól függő időszak. Ilyenkor nagyon
jó dolog mértéket tartam az evésben, mert a test ebben az időszakban különösen
alkalmas a méregtelenedésre és a regenerálódásra. Meg is hálálja fokozott
védekezőerővel és jobb közérzettel.

Kevésbé ismert az adventi böjt ideje (advent első napjától december 24-ig),
amely ugyanilyen kedvező időszak arra, hogy egy kissé visszafogottabban
éljünk. Ezt manapság természetesen alig lehet megvalósítani, de ez az
információ talán mégis hasznára lehet önnek. Egy dolog mindenképpen biztos:
ha karácsony előtt eszünk süteményt, az sokkal jobban hizlal, mint ha
karácsonykor nassolunk.

Ha újholdkor iktatunk be böjti napot, azzal megelőzhetünk bizonyos


betegségeket. Ezen a napon a test rendkívül hatékonyan szabadul meg a
mérgektől. A táplálékfelvétel ezt a folyamatot lefékezheti vagy megszakíthatja.

Általában az is előnyös, ha a holdtölte előtti napokon és teliholdkor eszünk


kevesebbet. Sok ember egyébként is minden tudatosság nélkül többet eszik
fogyó holdkor, mint akkor, amikor a hold növőben van, és ettől nem lesz
kövérebb.

• Nagyon fontos szabály vonatkozik az ételek kombinációjára. Folyamatosan


ügyelnie kellene arra, hogy a föld alatt és a föld felett termő ételek jó,
kiegyensúlyozott viszonyban legyenek egymással. Az egyensúly mindennemű
hiányának olyan következményei vannak, amelyek kihatnak az egész
személyiségre, a testre és a leiekre egyaránt. Ez a hatás nem írható le
egyszerűen. Nem mondhatjuk egyértelműen azt, hogy az embert lustábbá vagy
nehézkesebbé teszi, ez túl durva leegyszerűsítés volna. Éppily kevéssé vezethető
vissza a népek jellembeli különbsége minden további nélkül az eltérő étkezési
szokásokra. Ám egyik megállapítástól sem vitatható el bizonyos
igazságtartalom. Végezzen saját megfigyeléseket, mert akkor mélyebben
behatolhat ebbe az anyagba, és levonhatja saját következtetéseit. Figyelje meg
például az olyan országokbeli sportolók testfelépítését és általános mozgását,
akik sok föld alatti növényi részt fogyasztanak, és hasonlítsa össze őket olyan
országok atlétáival, amelyekre elsősorban a föld fölött növő zöldségek és
gyümölcsök fogyasztása jellemző.
Ajánlatos a krumplihoz mindig petrezselymet, metélőhagymát vagy más zöld
fűszert adni. Mennyiségileg ugyan nem ellensúlyozzák a krumplit, de magukban
hordoznak olyan erőket, amelyek a "föld alatti" hangsúlyt kiegyenlíthetik.

Általában érvényes, hogy kétféle zöldség nem fér meg egymással. Az egyes
ételeket nem együtt, hanem egymás után ajánlatos fogyasztani. A zöldségek,
amelyek a kertben sem telepíthetők egymás mellé, nem valók egymáshoz a
tányéron sem, ha érzékeny az ember gyomra. Vessen csak egy pillantást a III.
fejezet táblázatára, ahol kedvező és kedvezőtlen növénytársításokat talál. Jó
vezérfonalként szolgálhat a zöldségköretek egészséges összeállításában.

A táplálékok két gyakori kombinációjától kellene tartózkodnia: a teljes őrlésű


gabonatermékek és a koffein együttes fogyasztása káros a testre. A hatás kiterjed
a testre és a leiekre egyaránt. Fokozódik a fejfájásra és a migrénre való hajlam,
hosszú távon agresszivitás és türelmetlenség alakulhat ki.

A sajt és a szőlő olyannyira kedvelt kombinációja is gyakran jár hasonló


hatással. Sokan a két eset egyikében sem vesznek észre egyáltalán semmit,
mások viszont rossz következményeket tapasztalnak, ráadásul az okot is nehéz
felismerni, mivel ismeretlen az összefüggés.

• Az ételek sorrendje. Talán meglepődik ezen a szabályon, mert sokkal inkább


más szokások honosodtak meg: a nyers ételeket mindig a főtt ételek előtt kellene
enni. A gyümölcsöt és a diót a saláta és a nyers zöldségek előtt. Azután például
aludttejet, kenyeret vagy tejet. Csak utoljára az olyan nehezen emészthető
ételeket, mint a zsír, a hús, a tojás, a sajt, és végül az édességeket. A gyomra
meg fogja köszönni, ha ügyel erre a sorrendre.

• A tönköly és az aszalt tönköly: a tönköly igénytelen, télálló búzaféle, amely


régebben Európa-szerte ismert volt, egészen mostanáig aztán csak néhol
termesztették, és ma lassan ismét növekszik a jelentősége. Ha még zölden
leszedik és megfüstölik, akkor "aszalt tönkölynek" nevezik. Az üzletekben
különböző finomságúra őrölt lisztek, darák és pelyhek formájában kapható a
tönköly, de készételeket is kínálnak (tönkölyfánk, tönkölylepény stb.). Ajánljuk,
hogy a konyhában, ahol csak lehetséges, minden más liszt helyett tönkölylisztet
használjon.

Rejtély, hogy a tönköly miért indult ilyen hanyatlásnak, miután az ember


valóban évszázadokon át ezzel az értékes gabonával táplálkozott. Hildegard von
Bingel (1098–1179), a középkor nagy természettudós és misztikusnője "az
embernek való gaboná"-nak nevezte.
Persze nem az a szándékunk, hogy programbeszédet tartsunk a tönkölyért.
Legyen elég néhány információ, amelyek felkeltik e természetes "gyógyszer"
iránti kíváncsiságát. Ezek részben egyik földműves ismerősünktől származnak,
aki intenzíven foglalkozott a tönköllyel:

A tönköly gyakorlatilag harmonikusan kiegyensúlyozott mennyiségi viszonyban


tartalmaz minden tápanyagot, amire az embernek szüksége van – és nemcsak a
mag burkában, hanem finoman elosztva az egész magban. Ez azt jelenti, hogy
kimagasló tápértékét még magas őrlési finomságnál is megőrzi. Azok a
kisgyermekek, akiket kizárólag tönkölyliszttel és vízzel tápláltak, semmiféle
hiányjelenséget nem mutattak, ellentétben a tejes táplálással. A betegek
diétájának kiegészítésére a tönköly a legnagyobb mértékben alkalmas.

A tönköly – a legtöbb nemesített gabonafajtával ellentétben – genetikailag


egészséges, egészségi értéke és belső ereje összehasonlíthatatlanul magasabb
azokénál. A learatott magvakat fel lehet használni vetőmagként, míg ez a
szokványos gabonák esetében már nem lehetséges. A tönköly ellenáll a
radioaktivitásnak és a környezeti mérgeknek, mert a magot több réteg
(fedőlevél) veszi szorosan körül. A csernobili atomkatasztrófa után ez volt az
egyetlen betakarított termés, amely immúnis maradt a sugárzásra.

• Mondjon le esténként a zsíros ételekről. A keringésnek, a májnak és az epének


éjszaka vannak magas- és mélyfázisai, ahogyan azt ennek a fejezetnek a
szervritmustáblázatában is láthatja. A magas zsírtartalmú esti étkezések tovább
terhelik ezeket a szerveket, és akadályozzák optimális működésüket.

• Egy régi szabály így szól: szerdán és pénteken semmi húst. Semmit sem
vesztett érvényességéből.

• A főzőedények napjainkban különféle anyagokból készülnek – acélból, vasból,


teflonból, rézből stb. Ajánlatos zománcos edényt használni, mert még mindig az
a legjobb anyag. Hasonlítsa csak össze: készítse el ugyanazt a fogást ugyanolyan
mennyiségből és összeállításban egy acél- vagy rézedényben és egy zománcos
edényben. Azután kóstolja meg, szagolja meg, hasonlítsa össze őket.

Természetesen nem kell azonnal eldobnia régi edényeit. Ha például továbbra is


acélt akar használni – vagy azt kell használnia –, mostantól ügyeljen legalább
arra, hogy ne túlságosan forrósítsa fel a fazekakat. Ezzel csökkentheti az
ételekre gyakorolt negatív hatások némelyikét.

A táplálkozástudománynak talán egyszer foglalkoznia kellene az ételek


összetételének vizsgálatával, amelyeket különböző anyagokból készült
edényekben főztek. Az edények bizonyosan megerősítenék ezeket az adatokat.
• Az élelmiszert érdemes nem előre elkészített heti terv alapján vásárolni, hanem
egy kicsit hallgatni kell a pillanatnyi hangulatra és igényre is. Az állatövi jegyek
naptára segítségével elkészített étrend örömmé varázsolja a munkát.
Mégis van orvosság? –
Kis gyógynövénytan
A gyógyfüvek minierőművek. Aligha van
olyan testi rendellenesség, olyan betegség,
amit ne lehetne valamilyen, a
természetben előforduló növény levelével,
virágával, termésével vagy gyökerével
csillapítani vagy gyógyítani – feltéve
persze, hogy a beteg mindig megfelelően
viszonyul a gyógyítás eszközéhez és a
betegségéhez.

Aki bölcsen bánik konyhájában a


füvekkel, az nemcsak azért tesz sokat,
hogy feljavítsa az ételek ízét, hanem számos betegség megelőzéséről is előre
gondoskodik. Talán itt az ideje, hogy visszatérjünk a régi kínaiak elvéhez: az
emberek csak addig gondoskodtak orvosaik létfenntartásáról – pénzzel és
természetben –, amíg egészségesek voltak. Amint megbetegedett egy "bárány"
az orvos nyájában, nem vonatkozott rá az általános kötelezettség. Akkoriban az
orvosok a gondoskodásuk alatt álló emberek egészségéből éltek meg, nem pedig
a betegségből.

A füvek gyógyító hatóanyagok sokaságát tartalmazzák, amelyek sokszor


egyetlen növényben gyülemlenek fel:

Nyákanyagokat (pektineket, lichenineket) tartalmaz például mindenféle


gyulladás ellen és sebek gyógyítására a fekete nadálytő, a martilapu, a kankalin,
a búzavirág, a százszorszép, az árvacsalán, a körömvirág.

Illóolajokat tartalmaz sokféle hatással (fertőtlenítő, vérkeringés-serkentő,


kiválasztásserkentő vagy -gátló, vízhajtó) a kakukkfű, a fokhagyma, az encián, a
zsálya, a kamilla, a babér, a citromfű, az édeskömény, a bazsalikom.

Szappananyagokat (szaponinok) tartalmaz széles hatáskörrel többek között a


májvirág, a kankalin, a nyírfa, a veronika, az árvácska, az ökörfarkkóró.

Kovasavakat tartalmaz a bőr- és nyálkahártya-gyulladások kezelésére, illetve a


kötőszövetek erősítésére például a zsurló, a hangafű, a csalán.

Keserűanyagokat (alkaloidok, glikozidok) tartalmaz a gyomor- és bélműködés


szabályozására, feszültség- és görcsoldásra a fehér üröm, az encián, a fekete
üröm, a gyermekláncfű, a zsálya, a körömvirág.

Cserzőanyagokat tartalmaz a gyomor- és bélnyálkahártya gyulladásai ellen,


mérgezések és bőrkiütések ellen többek között a szeder, a palástfű, a
szelídgesztenye, a veronika.

Szalicilsavakat tartalmaz baktériumölő és fájdalomcsillapító hatással a fűzfa, az


ibolya, a körömvirág.

Vérzéscsillapító hatóanyagokat tartalmaz a pásztortáska, a cickafark, a


fagyöngy, a gyermekláncfű.

Hashajtó hatóanyagokat tartalmaz a szennalevél, a bengekéreg, a varjútövis, a


füstiké.

Ez a felsorolás távolról sem teljes, és még ma is egyre újabb hatóanyagokat


fedeznek fel. Ezzel egyidejűleg növekszik csodálatunk elődeink iránt, akik
biztos ösztönnel találtak rá a különböző betegségekre ható, megfelelő
gyógynövényekre.

Az orvostudomány számos szemléletváltását követően lassacskán megint az a


felismerés kezd érvényesülni, hogy az egész mindig több, mint részeinek
összessége: hogy például egy gyógynövény tiszta hatóanyagai, ha nagy
adagokban alkalmazzák őket, hosszú távon mindig kevésbé hatnak, mint az
egész növény vagy növényi rész.

Az újraorientálódáshoz nagyban hozzájárult az atomfizika azon felismerése,


hogy a "holt anyag" és az élet közötti merev határvonal pusztán gondolkodásbeli
illúzió, hogy minden dolog egyúttal szoros összeköttetésben áll az egész
világegyetemmel. "Meg kell állapítanunk, hogy az, amit tanulmányozunk,
rendelkezik minden olyan tulajdonsággal, amit szokás istennek tulajdonítani" –
mondta a Nobel-díjas atomfizikus, Werner Heisenberg.

Az, hogy egy gyógynövény csak egészében hat, ősi népi tudás, és a
gyógyszerészeti ipar, valamint az akadémiai orvostudomány "illetékes
helyeinek" fáradozásai folytán sem merülhet feledésbe. Ahogyan az
orvostudomány száz évvel ezelőtt is másképp gondolkodott, mint ma, száz év
múlva is szánakozva fog visszatekinteni sok mai módszerre.

Az indiaiak, az egyiptomiak, a zsidók, a görögök, a rómaiak és főleg az arabok


voltak azok, akik magasra fejlesztették a füvekkel való gyógyítást. Azt, hogy a
kereszténység arra való törekvésében, hogy minden "pogány" szokást kiirtson,
kezdetben egy kissé túl sok rosszat tett, és ennek a tudásnak a nagy részéről
lemondott, később kiegyenlítette a gyógyító szerzetesrendek munkája, akik a
hivatalos tanokkal ellentétben a régi tudást ápolták.

Különösen a bencéseknek, de olyan világi hatalmasságoknak, mint Nagy Károly,


is köszönhető a füvekkel való gyógyítás középkori újjáéledése. Albertus Magnus
és Paracelsus segítsége is közrejátszott abban, hogy ismét olvasták és tanították a
klasszikusokat: Hippokratészt, Galénoszt, Dioszkuroszt, Paracelsus lankadatlan
küzdelme az ember és a betegség anyagi/materialisztikus szemlélete ellen ránk
maradt, és sokban emlékeztet arra a viszályra, amely még ma is dúl a
természetgyógyászat és az akadémikus orvostudomány között. Azzal a
különbséggel, hogy ma a küzdelem az ortodox orvostudomány oldaláról újabb
módszerrel egészül ki: irónia, cinizmus és a másik oldal semmibevételének
keverékével. Ez a leghatékonyabb mindenek között, mert "síppal-dobbal"
folytatott nyílt küzdelem esetén minden kívülállónak lehetősége van arra, hogy
mindkét oldalt pontosan megismerje, és aztán maga válasszon. Hosszú távon
azonban kiderül az igazság. Míg ez megtörténik, jobban kell bíznunk
magunkban, mint bármilyen "tekintélyben".

A természet fénye nem hazudik,


de a teoretikusok kiforgatták a természetet.
Ha fonák az ember, akkor a természet fényét is a visszájára fordítja.
Keressétek ezért először az igazság birodalmát,
és ezzel többet fogtok tenni, mint ami valaha történt a Földön.
Soha ne kételkedjetek Istenben, legnagyobb orvosunkban.
Ahogy őt és felebarátainkat szeretjük, úgy fog megadni nekünk mindent,
amire szükségünk van. Ha azonban restek vagyunk, és megfeledkezünk a
szeretetről, akkor azt is elveszi tőlünk, amiről azt hittük, hogy a miénk.
(Paracelsus)

Talán hiányolni fog valamit a következő oldalakon: a gyógynövények és


alkalmazási területeik kimerítő felsorolását, illetve a széles körben elterjedt
betegségek és az ellenük javallott gyógynövények pontos felsorolását. Erről több
okból is lemondtunk. A füvek például csak ritkán alkalmazhatók előírásszerűen.
A legtöbb gyógyfű részeiben vagy egészében többféle zavar esetén segít, egy
bizonyos betegség esetében pedig sokféle fű létezik, amelyek csillapító- vagy
gyógyítószerként szóba jöhetnek.

Kitűnő gyógynövénykönyvek léteznek, amelyekhez csak keveset lehetne


hozzátenni.* Azt, ami még hiányzik, azaz a "megfelelő időpont művészetének"
alkalmazását megtudhatja ebből a fejezetből.

*
Különösen ajánlott: Pfarrer Johann Künzle: Das große Kräuterbeilbuch (Walter Verlag, Olten, e témában a
legjobb könyv!) és Susanne Fischer: Medizin der Erde (Hugendubel Verlag, München).
Ha beleolvas egy gyógynövénykönyvbe, először is azt állapíthatja meg, hogy
sok konyhai fűszernövénynek – a petrezselyemtől és a metélőhagymától a
rozmaringon, a zsályán és a lestyánon keresztül a szagos mügéig és az ürömig –
van nagy megelőző és gyógyító hatása sok betegségre. Igazságtalanul süllyedtek
a puszta "ízfokozók" színvonalára, vagy talán még mélyebbre, mivel a vegyészet
sokkal intenzívebben műveli az "ízjavítás" mesterségét, mint a természet.

Talán ennél is meglepőbb azonban, hogy sok, "gyom"-nak tekintett növény


rendelkezik ugyanilyen gyógyerővel; olyan növények, amelyek megpillantása
sok hobbikertészt kerget a pajtába, hogy előrántsa kémiai fegyverét, és
gyökerestül kipusztítsa őket. Micsoda felfordult világ! Semmi sem múlhatja
felül például a jókor szedett csalánnal végzett tavaszi vértisztító kúrát. És
mindenki tudja, micsoda erők lakoznak a gyermekláncfű zsenge leveleiben vagy
kinyílt virágaiban, akinek ez már csillapította vagy megszüntette a panaszait.

Füvek a megfelelő időben

Füvek sokasága segíthet abban, hogy egészségesen és harmonikusan éljük meg


mindennapjainkat. Az aratás és a tárolás megfelelő időpontjainak ismerete nagy
jelentőséggel bír, ha a növény lehető legnagyobb gyógyerejéről és
eltarthatóságáról van szó.

Minden gyógyfű esetében fontos, hogy közelebbről foglalkozzunk a tartalmazott


hatóanyagokkal. A növényt, illetve egy-egy növényi részt egészében kell
megőrizni, mert – mint az egészséges táplálkozásnál – itt is a gyógyfű
nyomelemei hordoznak óriási értéket.

Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy milyen feladatot kell betöltenie a
növénynek; hogy például gyulladáscsökkentő vagy hashajtó hatást kell-e
kifejtenie, vagy bizonyos szerveket kell-e erősítenie. Minden növény másmás
tulajdonságokkal és hatóanyagokkal rendelkezik. Ráadásul nem mindenkinek
segít minden növény egyformán jól. Van, aki ugyanolyan panaszok esetén
egyáltalán nem viseli el a gyógyfüvet, ami másnak még hosszas szenvedés után
is gyors gyógyulást hozhat. Minden ember egyéni módon reagál, és ezt
tekintetbe kell venni. Másrészt viszont, aki jó tapasztalatokat szerzett valamilyen
gyógyteával kapcsolatban, annak már nem sokat kell töprengenie azon, hogy mit
tartalmaz a növény. Ha tisztázódott a gyógyfű kérdése, akkor a gyűjtés szabályai
válnak érdekessé.
A gyógynövény gyűjtés szabályai

A gyógyfüvek természetben való gyűjtésének és kerti betakarításának legfőbb


szabálya a következő kell hogy legyen: csak annyit gyűjtsünk, amennyit éppen
el akarunk használni, illetve amennyi előreláthatólag téli tartalékul szükséges!
Ez a természet tiszteletét és felebarátaink tekintetbevételét szolgálja. Főképp a
ritka, védett füvek legyenek tabuk!

Olyan füvekre korlátozza a gyűjtést, amelyeket jól ismer, és biztosan be tud


azonosítani! Főleg a gyökerek kiásására kell nagy figyelmet fordítani, mert
ennek hiányában a növény kipusztulhat, legalábbis azon a lelőhelyen. Mindig
hagyjon ott még néhány növényt, és a növénynek csak azt a részét szedje le,
amelyik szükséges a kezeléshez!

A megfelelő időpont

A füvek gyógyereje egyenletesen oszlik el az egész növényben. Némelyik


gyűjtési idő nagyon kedvezőtlen, mert a hatóanyag éppen a virágzó fűben van,
önnek viszont éppen a gyökérre volna szüksége a felhasználáshoz. Az is
megeshet, hogy éppen virágokat és leveleket szed, miközben a gyógyító nedv a
gyökérben gyűjt új erőt.

A természetes gyógyszerekhez mellékelt tájékoztatókon gyakran található olyan


utalás, hogy a különféle elszíneződések és zavarosságok természetes jelenségek.
Ebből látszik, hogy a betakarítás nem mindig ugyanúgy sikerül, főleg, ha
ültetvényeken nevelt növényekről van szó, ahol csak ritkán lehet ügyelni a
megfelelő időpontra.

A megfelelő gyűjtési időpont megválasztásában az első helyen mindig személyes


megérzése és az időjárás megfigyelése álljon. A virágok leszedésére általában
ugyan alkalmasak a virágnapok, ám ha a nap éppen nem süt, és hideg időjárás
uralkodik, akkor a jó időpont sem sokat használ. Mindig figyelni kell arra, hogy
"ma" mi végezhető el, mi helyénvaló és mi nem. Nagyon értékesek a füvek
begyűjtésének megfelelő időpontjára vonatkozó szabályok, de ha nem állnak
fenn jó, száraz időjárási körülmények, akkor nincs értelme gyógyfüvet gyűjteni.

A legjobb évszak:

A gyűjtésre legmegfelelőbb évszak szempontjából a durva vezérfonal a


következő: a növénynek tavasszal, zsenge korában van a legnagyobb
gyógyereje. A fiatal növény hatóanyagai könnyen oldódnak, az idősebbeké
gyakran már egyáltalán nem (például a szilikátok/kovasavak). Ilyenkor a növény
hatástalan marad.

A legjobb napszak:

Gyökeret reggel és este gyűjtsünk.


Levelet délelőtt, ha felszáradt a harmat.
Virágot napsütésben. Legyen teljesen kinyílva, röviddel elvirágzás előtt,
különben gyógyereje sokkal csekélyebb.
Magot és termést egész nap lehet gyűjteni, mert nem annyira érzékeny, mint a
növény egyéb részei, de mellőzni kell a legnagyobb déli hőséget.

A hold állása az állatövben:

A hold állatövben való állása nagy szerepet játszik a gyógyfüvek gyűjtésében és


alkalmazásában. A következő szabály érvényes:

A leginkább az olyan testrész gyógyítására és erősítésére gyűjtött


gyógynövény segít, amit a leszedés napjának állatövi jegye ural.

A szűz-napokon gyűjtött füvek például főleg az emésztési panaszokon segítenek.


A halak napjain gyűjtött gyógyfüvekből kitűnő lábbalzsamot lehet készíteni. Az
alábbi táblázat megkönnyíti az összefüggések áttekintését:

Jegy Panasz (ami ellen növényt szedhetünk)


Kos fejfájás, szembántalmak
Bika torokfájás, fülpanaszok
Ikrek vállövi feszültség, tüdőpanaszok (inhalációra való)
Rák bronchitisz, gyomor-, máj- és epebántalmak
Oroszlán szívpanaszok és keringési zavarok
Szűz az emésztési szervek és a hasnyálmirigy zavarai,
idegbántalmak
Mérleg csípőpanaszok, vese- és hólyagbetegségek
Skorpió a nemi és a kiválasztószervek betegségei jó gyűjtőnapok
minden növényre!
Nyilas visszérpanaszok
Bak csont- és ízületi panaszok, bőrbetegségek
Vízöntő visszérpanaszok
Halak lábpanaszok

Gondoljon azonban mindig arra, hogy gyűjtéskor száraz legyen az idő. Ezért
csak bizonyos mértékig hasznos a fenti szabály, mivel az időjárás az időpont
ilyen pontos figyelembevételéhez nem mindig igazodik, és gyakran hetekig kell
várni a megfelelő feltételekre. Másrészt létezik sok hosszan elhúzódó, krónikus
betegség, amelyeket gyakorta lehet a megfelelő állatövi jegyben gyűjtött
füvekkel eredményesen kezelni. Ilyenkor érdemes sokáig várni.

A növények egyes részei:

A különböző növényi részek gyűjtésénél egyszerűbb ügyelni a helyes időpontra,


mint pontosan betartani a megfelelő állatövi jegy törvényét, és ez jó
eredményekkel jár:

• Gyökér: a gyökerek kiásásának legmegfelelőbb ideje a kora tavasz, ha még


nem növekedett fel teljesen a növény, vagy az ősz, amikor már ismét
visszahúzódott; ilyenkor a nedv megint leszáll a gyökérbe.

A gyökereket mindig teliholdkor vagy fogyó holdnál érdemes kiásni, mert


olyankor nagyobb az erejük. Nem szabad napvilágnál kihúzni, ezért a leg-
megfelelőbbek az éjszakai – napfelkelte előtti vagy késő esti – órák.

A leszálló hold ideje (lásd I. fejezet) és a gyökérnapok (bika, bak, szűz) is


megfelelőek a gyűjtésre, bár a bika nem annyira, mint a másik kettő.

• Levél: majdnem egész évben lehet gyűjteni, feltéve, hogy fiatal növényekről
van szó. Ha már régen nedvükben állnak, virágzanak vagy időközben nem
nyírták le őket, akkor gyógyászati célokra inkább alkalmatlanok.

Nincs szükség arra, hogy szedésükkor süssön a nap, de jobb, ha a hajnali harmat
már felszáradt, ezért délelőtt érdemes leginkább gyűjteni.

A leveleket növő holdnál, újhold és holdtölte között érdemes leszedni, esetleg


felszálló hold idején (a nyilastól az ikrekig) vagy levélnapokon (rák, skorpió,
halak). A skorpió-napokon gyűjtött növényeknek mindig különös gyógyerejük
van. Ráadásul kiválóan alkalmasak a szárításra, a tartósításra és a raktározásra.
A rák és a halak idején gyűjtött leveleket inkább azonnal fel kell használni.
Különleges kivétel a csalán. Ez kitűnő vértisztító szer. Kizárólag fogyó holdnál
érdemes gyűjteni, és csalánteát is csak fogyó holdkor érdemes inni.
Részletesebben erről e fejezet végén lesz szó.

• Virág: a legkedvezőbb gyűjtési idő többnyire a tavasz és a nyár, amikor a


növény teljes virágjában van, ilyenkor is főleg a déli időszak. Fontos, hogy
süssön a nap vagy legalábbis legyen meleg, hogy a virág kinyíljék, és a gyógyító
anyagok oda vándoroljanak. Az elvirágzott növények nem igazán
alkalmazhatók.
A virágokat növő holdnál vagy teliholdkor érdemes gyűjteni, esetleg felszálló
hold idején (a nyilastól az ikrekig), ha az időjárás megakadályozná a szedést,
amikor a hold növőben van. A virágnapok is alkalmasak (ikrek, mérleg,
vízöntő), vagy gyűjtsük őket teliholdkor, függetlenül az állatövi jegytől.

Ha téli tartalékot gyűjtünk, akkor megfelel a fogyó és a felszálló hold ideje is,
mert ilyenkor a virágok jobban kiszáríthatok.

• Termés és mag: éretten érdemes gyűjteni őket, olyankor, amikor se nem


zöldek, sem pedig lottyadtan puhák. Ezek a feltételek szinte mindig csak nyáron
vagy ősszel következnek be. Fontosabb a száraz idő, mint a napszak, csak a
legnagyobb déli hőséget kell kerülni.

A növő holdnál gyűjtött termések és magvak azonnali felhasználásra valók.


Eltevésükre és tartósításukra jobban megfelel a felszálló hold (a nyilastól az
ikrekig). Jó gyűjtési napok a termésnapok (kos, oroszlán, nyilas). A
legkedvezőtlenebb a termés gyűjtésére a bak, a halak, a rák és a szűz jegye.

A telihold "titokzatos" ereje

Talán sok olvasó úgy fogja érezni most, hogy a bűbájos boszorkányokról szóló
meséket juttatjuk eszébe, akik holdtöltekor különös dolgokat művelnek, és akik
éjszakai gyűjtögető körútjaikról seprűn lovagolva térnek haza fekete
macskájukhoz.

Igaz, hogy a holdtölte napja majdnem minden gyógyfű és részeik gyűjtésére


kiváló időpont. A gyökereknek sokkal nagyobb a gyógyerejük, ha holdtöltekor
vagy fogyó holdnál gyűjtöttük őket, mint ha ez máskor történt. Ráadásul a
gyökereket – főleg azokat, amelyek súlyos betegségek gyógyítására szolgálnak –
semmiképpen sem szabad napfénynek kitenni. Holdtöltekor az erdei
gyűjtőhelyeken éjszaka valamelyest kielégítő fényviszonyok uralkodnak ahhoz,
hogy egy-egy füvet azonosítani lehessen, míg újholdkor az ember az orráig sem
lát el. Régebben nem voltak elemlámpák, és senkinek sem támadt volna olyan
ötlete, hogy fáklyával menjen az erdőbe, kiváltképp a gyógyászathoz értő
embereknek nem.

Annak, hogy a boszorkánytörténetekben egyre-másra szerepelnek a macskák, az


az oka, hogy régebben megfigyelték őket, és viselkedésükből értékes
következtetéseket vontak le. A macskák alvásukhoz és pihenésükhöz a "rossz
helyeket" választják ki – a ház negatív energiájú pontjait (amilyen például a
vízerek és a földsugárzások helye). Ahol egy macska jól érzi magát, ott régen
soha nem rendeztek be munkahelyet, és főleg nem tették oda az ágyat. De erről
az oly jelentős témáról később majd bővebben szólunk.

Láthatjuk, hogy a régi idők meséi közül nagyon sok egészen konkrét és belátható
tényeken alapszik.

A gyógyfüvek eltevése

Tartósításkor, szárításkor, raktározáskor és tároláskor a különös gondosság


álljon az első helyen. Nagy kár volna, ha egy hiba miatt a természet
ajándékainak nagyobb mennyisége menne veszendőbe.

Szárításhoz a növényeket árnyékos helyre kell tenni, és többször meg kell


forgatni őket. Természetes, légáteresztő anyag való alátétnek (a farostély lenne a
legmegfelelőbb, de a papír is megteszi). Fontos, hogy a füveket soha ne szárítsuk
valamilyen fólián! Semmit nem szabad egy évnél tovább őrizni, ami azonban
nem okozhat gondot, hiszen minden évben hozzá lehet jutni friss növényekhez.
Ne feledkezzék meg arról, hogy soha nem szabad túl sokat gyűjteni. A mérték,
az ésszerűség és az érzék döntő tényező a mennyiségek megválasztásában.

A raktározás és az üvegekbe vagy papírdobozokba való töltés megfelelő


időpontja mindig a fogyó hold, függetlenül a leszedés idejétől. Soha ne töltsük
meg az edényeket akkor, amikor a hold növőben van, mert fennáll a rothadás
veszélye!

Tárolóedénynek a legmegfelelőbbek a sötét üvegek és a papírzacskók. A


növények jó szárazak maradnak, sokáig megőrzik aromájukat és hatóanyagaikat.
A világosság kedvezőtlenül hatna rájuk.

A növények száradási ideje eltérő. Érdemes ügyelni arra, hogy a növő holdnál
gyűjtött füvek szárítási idejének egy része fogyó holdra essék.

Nem minden fű esetében lényeges, hogy egyes növényrészeket szárítsunk. Sok


gyógy- és konyhai növény (mint a majoránna, a kakukkfű, a lestyán és a
petrezselyem) megelégszik azzal, ha az egész növényt virágcsokorszerűen
összekötve, fejjel lefelé kiakasztjuk egy szellős helyre, míg meg nem szárad.
Ezután a szokásos módon tölthetjük edényekbe. Ezzel a módszerrel helyet
takaríthatunk meg, szép látványt nyújt, és a száradó növények kellemes illata
betölti a helyiséget. A gyorsan száradó növények a legalkalmasabbak ilyen célra,
mert az összekötözéstől nem kezdenek el rohadni.

Mindezek után talán azt az ellenvetést tehetnénk, hogy nem tud mindenki
kisétálni a szabad természetbe azért, hogy füveket gyűjtsön, és nincs
mindenkinek kiskertje sem. A gyógyszertárakban és a szaküzletekben kapható
gyógynövényeknek is megvan a maguk értéke, és gyakran igazán jól
használhatók, ezt hangsúlyoznunk kell. Csak a krónikus, nehezen gyógyuló
betegségek esetén van a gyűjtés megfelelő időpontjának egészen kiemelkedő
jelentősége, és ilyenkor kell ezt feltétlenül figyelembe venni.

Elkészítés és felhasználás

A gyógynövényeknek gyakran nyersen vagy főzve, zöldségként (zsálya,


bodzavirág), salátaként (vízitorma, zsenge gyermekláncfű) vagy főzelékként
(csalán, medvehagyma) fogyasztva van a legjobb hatásuk. Ezenkívül még sok,
éppen ilyen hatékony elkészítési és felhasználási mód létezik, pl.

• Tea és forrázás: az egyik leggyakoribb alkalmazási mód. Legalkalmasabbak rá


azok a fiatal növények, amelyek illóolajakat tartalmaznak. Hosszabb főzés
esetén az olajak elpárolognának.

Mértékegységül három ujjunkkal kiveszünk egy csipetnyit a szárított vagy friss


gyógynövényből, felöntjük egy csészényi forró vízzel, három-tíz percig
letakarva állni hagyjuk, azután leszűrjük. A legfőbb szabály az, hogy akkor van
készen a tea, ha a növények lesüllyedtek az aljára. Néhány magas olajtartalmú
növény (többek között a kakukkfű) ugyan még órák alatt sem süllyed le, de tíz-
tizenöt perc ezeknek is elég. A teát azonnal meg kell inni, hogy ne veszítsen
szükségtelenül gyógyító anyagaiból.

• Lefőzés (főzet): erre olyan növények alkalmasak, amelyek nehezen oldódó


gyógyító anyagokat (keserűsavakat, csersavakat) tartalmaznak, ilyenek főleg a
kérgek, a gyökerek és a szárak. A főzési idő érzék kérdése, de általában nem tart
egy negyedóránál tovább. Vannak olyan kérgek és gyökerek, amelyeket fél óráig
is kell főzni. Lehetőleg ne használjon acélból, vasból, vörös- vagy sárgarézből
készült főzőedényt!

"Eltérőek a vélemények azzal kapcsolatban, hogy a növényeket csak a forró


vízbe kell-e beledobni, vagy hideg vízbe, és lassan kell felfőzni őket. Én az
utóbbi módszert tanultam otthon, és máig sem fedeztem fel a másik
módszernek semmilyen előnyét."

• Hideg kivonat: vannak olyan füvek, amelyek sem a forrázást, sem a főzést nem
bírják ki. Az ilyen növényeket hideg vízbe tesszük, és éjszakára állni hagyjuk.
Utólag a leszűrt növényeket másnap még friss vízben rövid ideig fel lehet főzni
(de nem a kivonatból nyert folyadékkal!). így a maradék hatóanyagok is
kinyerhetők belőlük.
• Az extraktumok sűrű növényi kivonatok. Ha felöntjük őket hidegen préselt
olívaolajjal, enyhe bedörzsölő folyadékokat nyerünk.

• Nyers levek: vannak olyan növények, amelyek alkalmasak a sajtolásra. Az


ebből nyert nyers levek azonban nem tarthatók el, és azonnal fel kell használni
őket (a növénytől függően italként vagy borogatásként).

• Tinktúrák: ezek híg kivonatok, többnyire hígított borszesszel készülnek. Egy


marék füvet üvegbe teszünk, és feltöltjük például annyi gyümölcsszesszel, hogy
a füvet ellepje. Körülbelül két hét múlva, meleg helyen tárolva, alkalmas a
tinktúra a használatra.

• Kenőcsök és tapaszkeverékek: a növények vagy a növényi kivonatok


kenőcsökké és tapaszkeverékekké is kikeverhetők vagy megfőzhetők finom
zsiradékok hozzáadásával. Akinek lehetősége van arra, hogy természetes
módszerekkel tenyésztett háztáji húst vásároljon, annak érdemes ezt
kihasználnia, és kérni a gazdától egy kis teliholdkor vágott disznóból származó
disznózsírt. Talán még a gazda is tudja, hogy olyankor a hús sokkal lédúsabb és
tartósabb. A zsírt alacsony hőmérsékleten kell kifőzni; kerülni kell a szűz-
napokat, mert akkor könnyen megpenészedik, és nem olyan tartós.

Otthon a felforrósított disznózsírhoz adjuk a friss füveket (nagyon alkalmas erre


a körömvirág), és az egészet rövid ideig sütjük (kb. annyi ideig, mint egy szelet
húst). Kétmaréknyi fű elegendő egy lekvárosüvegnyi zsírhoz. Majd a forró zsírt
a füvekkel együtt kb. 24 órára hidegre tesszük. A következő napon enyhén
felmelegítjük, míg a keverék folyékony nem lesz, tiszta üvegekbe szűrjük, és
sötét helyen tároljuk. Ez a kenőcs kitűnő szer különböző panaszokra, például a
mellkas bedörzsölésére köhögés és bronchitisz esetén.

Fontos, hogy türelemmel és szeretettel végezze ezt a munkát, és soha ne


sürgessen az idő. Csak így alakul ki a zsír és a füvek mennyiségi viszonyainak
meghatározásához és az elkészítéshez szükséges érzék. Mindig zománcozott
edénnyel dolgozzon, a keveréshez pedig használjon fakanalat.

A kenőcsök elkészítéséhez megfelelő idő minden nyilas és ikrek közötti nap – a


felszálló hold időszaka is. Ha az idő szorítása miatt más időpontot kell
választania, akkor legalább a rák és a szűz jegyét mellőzze.

"Néha tréfából azt mondom előadásaimon, hogy szűz-napokon amúgy sincs


idejük, mert ezek a legjobb napok a kerti munkákra, például a virágok és
fák palántázására vagy átültetésére."
A kenőcsök elkészítéséhez szintén nagyon megfelel a holdtölte. A növények
nagyon gazdagok gyógyító anyagokban, a 24 órás állás után pedig az üvegekbe
töltés fogyó holdra esik, ami hosszú eltarthatóságot ígér.

• Gyógynövénypárnák: kitűnő dolog a gyógyfűpárna. Kérjük, ne használjon


hozzá védett növényeket! A növényeket növő holdkor kell leszedni, és fogyó
holdkor vastag, természetes anyagból (például lenből) készült párnákba tölteni,
majd szorosan összevarrni. Ha virágnapokon gyűjtöttük a növényt, hosszú ideig
élvezhetjük az illatát.

A növények kiválasztása attól függ, hogy milyen hatást várunk a párnától.


Többnyire nyugtatónak kell lennie és kellemes illatot kell árasztania. A
gyógyszerésze tanácsot adhat, és összeállíthatja a füvek keverékét. De a boltban
vásárolt gyógynövényeket is ajánlatos fogyó holdkor feldolgozni.

További felhasználási terület a reuma és az allergiás betegségek. Ezeket nagyban


enyhíthetik a gyógynövénypárnák.

"Régebben, amikor még volt elég páfrány, egy egész ágyat kibéleltek vele. A
páfrányt bevarrtak két lepedő közé, és főleg reumás betegeknek adták
ágybetétként. Ugyanígy töltöttek meg párnákat korpafűvel, ha a beteg
éjszakai görcsökben szenvedett. A páfrány ma okkal védett növény,
vásárolni azonban lehet. Érthető módon eközben nem ügyelnek arra, hogy
teliholdkor, a legjobb gyűjtőnapon szedjék, de azért vannak benne gyógyító
anyagok."

A párnákat nem szabad nedves időben szellőztetni. Akkor szellőztesse és rázza


ki, lazítsa a gyógynövénypárnákat, ha száraz az idő.

Három példa az alkalmazásra

• Javaslat a vértisztításra: nagyon sok betegség ered a "rossz vérből", amit


gyakran az egészségtelennek látszó, tisztátalan bőrről, a laboratóriumban pedig
például a magas koleszterin- és vizeletvizsgálati értékekből lehet felismerni. A
rendellenesség csillapodásáig folytatott csalános vértisztító kúra ilyenkor sokat
használhat. A tavaszi kúra az egészséges emberek tagjaiból is elűzi a tavaszi
fáradtságot. A kúra élénkíti a hólyagot és a vesét, fokozza az emésztőszervek
működését, és a testet ásványi anyagok és vitaminok sokaságával látja el.

Igyon fogyó holdkor (lehetőleg délután 3 és 7 óra között) annyi csalánteát,


amennyit csak lehet (kb. 2 litert; erre a teamennyiségre számoljon 2 púpozott
evőkanál csalánlevelet). Ezután várjon 14 napot, és ismételje meg a kúrát a
legközelebbi fogyó hold idején, míg nem enyhül vagy szűnik meg a panasza.
Egészséges emberek számára elegendő fogyó holdkor kétszer 14 nap.

Legjobb, ha a csalánt szintén fogyó holdkor szedi. Csak zsenge leveleket


használjon; tavasszal természetesen inkább friss csalán ajánlatos a szárított
helyett.

Ha a hold éppen földjegyben áll (szűz, bika, bak), akkor gyűjtsön egy kicsivel
többet, mint amennyi a napi használatra kell, és szárítsa meg a leveleket télire.
Télen ugyan nem kell teljes vértisztító kúrát végezni, de egy-egy nehezebb
étkezés után időnként jót tesz a csalántea, például a kalóriákban gazdag
karácsonyi időszakban. A földnapok általában különösen alkalmasak arra, hogy
tegyen valamit a véréért.

• Szemölcsök kezelése: a szemölcsöket, anyajegyeket és vérhólyagokat kizárólag


fogyó holdkor ajánlatos eltávolítani vagy kezelni, függetlenül a szertől, amit erre
használunk. Ha az eljárás újholdkor még nem fejeződött be sikeresen, akkor
feltétlenül meg kell szakítani, és a következő teliholdkor folytatni (ez gyakran
már nem is szükséges). A növő holdkor (főleg rák-napokon) végzett kezelések
vagy műtéti beavatkozások nagyon kedvezőtlen eredménnyel járhatnak.

A vérehulló fecskefű jól bevált szemölcs elleni szer. Kezdje a kezelést


holdtöltekor, és kenje be a szemölcsöt mindennap a fű friss nedvével. Ez
narancssárga, és a letört szárból folyik ki. Járjon el elővigyázatosan, mert
mérgező, és nem kerülhet a szervezetbe. Végezze a kezelést újholdig, akkor is,
ha a szemölcs már korábban eltűnt.

Fokhagymával lehet eltávolítani fogyó holdkor a talpon lévő különösen


fájdalmas szemölcsöket. Ehhez vágjon lyukat egy tapaszba, akkorát, amekkora
maga a szemölcs, és ragassza a tapaszt a szemölcsre úgy, hogy az szabadon
maradjon. Vágjon félbe egy friss fokhagymagerezdet, és éjszakára rögzítse egy
másik tapasszal a szemölcsre. Reggelente, ha lehet, csak zuhanyozás után
távolítsa el, esténként ismételje meg a kezelést friss fokhagymagerezddel,
újholdkor pedig hagyja abba. A szemölcs fokozatosan elfeketedik, végül
egyszerűen ki lehet húzni.

• A csecsemő elválasztása: nagyon egyszerű, és gyógyszerek nélkül elérhető,


kivéve, ha rögtön a szülés után történik. A csecsemőt egyszerűen a holdtölte
előtti napokban és hetekben egyre kevesebbet szoptassa, és ne igyon olyan sokat.
Teliholdkor utoljára szoptassa meg a gyermeket, és ezen a napon keveset igyon.
Kiegészítésül zsályateával lehet elősegíteni a tejtermelés leállását.
Néhány fontos egészségügyi szabály
A legnagyobb bölcsességről árulkodik a dolgok
egyszerű és természetes elrendeződése,
amit éppen azért nem veszünk észre,
mert olyan egyszerű és természetes.
(Johann Peter Hebel)

Ebben a fejezetben néhány további, egészséggel kapcsolatos szabályt ismerhet


meg, amelyek közül nem mindegyik függ össze a hold ritmusával. Ám, mint
minden más szabály, ezek is a megélt tapasztalatokon és hosszú évek
megfigyelésein alapulnak. Ha bizonyítékokat keres, türelmesen és nyugodtan
kell kipróbálnia őket. Ez az egyetlen ajánlható és érvényes bizonyíték. Az
orvosok és a statisztikusok mindemellett csekély fáradsággal felülvizsgálhatják a
szabályok érvényességét, ha a betegkartonok alapján összehasonlítják a
gyógyítás menetének eltéréseit a hold ritmusával. Az a reakció, hogy "erről még
nem hallottam, tehát nem lehet igaz", nem sokat használ. Viszont érthető, hiszen
néhány száz évvel ezelőtt még szurokba és tollba hempergették az embert azért a
kijelentésért, hogy a selyem hernyóktól származik. Mindenki "tudta", hogy a
selymet angyalok csinálják.

Emlékezzünk vissza a két holdfázis alapjellemzőire:

A növő hold
ad, tervez, befogad, felépít, abszorbeál, belélegez, energiát tárol,
erőt gyűjt, védelemre és pihenésre hív

A fogyó hold
kimos, kiizzad és kilélegez, szárít, aktivitásra és energiafel
használásra hív

Biztos, hogy korunkban nehéz a hétköznapokat ehhez a ritmushoz igazítani.


Többféle szempontból is. A magán- és a hivatalos életnek alig van olyan
folyamata, szertartása és szokása, ami tekintettel volna a természetes impul-
zusokra, így jön létre a "stressz" sokféle formája, ami oly gyakran kényszeríti az
embert arra, hogy elfelejtse és semmibe vegye a természetes jelzéseket, a
természetes megérzéseket és a józan észt.

Már azzal is sokat nyernénk, ha felismernénk, hogy az egészséget romboló


stresszt a legtöbb esetben magunk hozzuk létre – mert abból ered, hogy túl sokat
vagy túl keveset akarunk nem megfelelő időpontban. Sokszor azért alakul ki,
mert belsőleg vagy külsőleg nem nőttünk fel a magunk elé állított feladathoz,
vagy mert belső ellenállást tanúsítunk.

Testünk úgy válaszol, ha kényszerítjük, hogy folyamatosan semmibe veszi


természetes ritmusait – a holdritmust, a bioritmust stb. Először nem, amikor
fiatalok vagyunk, és a negatív következményeket úgy rázzuk le magunkról, mint
a vizet, vagy csak beveszünk egy aszpirint. De lassacskán felgyülemlik a sok kis
impulzus, és végül betegségbe torkollik, amelynek nagyon nehezen lehet
megtalálni az okát – ez a betegség a jéghegy csúcsa. "Ami sokáig tart, végül
betegséggé válik."

Ezért kell ismételten utalnunk arra, hogy ez a könyv nem mindenható gyógyszer,
hogy nem gyorsan ható recepteket tartalmaz. Lassúak a ritmusok megsértésének
hatásai, lassanként mutatkozik meg a ritmusokkal összhangban folytatott élet
pozitív hatása. Ha nyugodtan hátradőlünk karosszékünkben, és naponta tíz
percet gondolkodunk azon, hogy melyik hétköznapi tevékenységünket tudjuk
összeegyeztetni a hold ritmusával, akkor biztosan találunk megoldásokat. Nem a
teljesítmény értelmében, amit el kell érni, hanem olyan megfigyelés
eredményeként, amelyből szinte magától feltárul a "helyes" cselekedet.
Lassanként, szervesen, semmiképp sem máról holnapra.

Egy dolgot legalább mindenki megtehet: minden fárasztó hétköznapi munkát és


kedvtelést (a hobbik manapság gyakran válnak fárasztó munkává), amelyek
lehetővé teszik az időpont szabad megválasztását, inkább a fogyó hold
időszakára iktasson be. Ne azonnal. Lassan, fokozatosan. Közben figyelje meg a
tevékenység hatását.

Semmi sem lehet meggyőzőbb a személyes megfigyelésnél. Például szinte


minden házimunkát – amelyek tisztítással, mosással, eltávolítással járnak –
sokkal jobb fogyó hold idejére halasztani (lásd V. fejezet). Ha érzi, hogy milyen
természetes és kellemes dolog fogyó holdkor saját erőit jobban szabadjára
engedni, és növő holdkor inkább fékezni, lélegezni, erőt gyűjteni, felkészülni és
tervezni, akkor meg fogja kérdezni magától, hogyan is mondhatott le ilyen
sokáig ennek a tudásnak az alkalmazásáról, miért is nem vette észre már
korábban.

A műtétek

Most a műtétek – a sebészeti beavatkozások – kényes témájáról lesz egy kicsit


bővebben szó. Túl fontos ahhoz, hogy át lehetne siklani felette.
Mindenféle sebészi beavatkozásra érvényes, beleértve a sürgős
műtéteket is: minél közelebb van a holdtöltéhez, annál kedvezőtlenebb.
A telihold napjának vannak a leginkább negatív következményei. Ha
lehet választani, inkább fogyó holdkor ajánlatos operálni.

Minden, ami különösen megterheli vagy igénybe veszi azt a testtájat,


amelyet az a jegy ural, amelyikben a hold éppen áll, károsabban hat,
mint más napokon. A sebészi beavatkozásokat ezért ezeken a napokon,
ha egy mód van rá, mellőzni kell.

Minden sebész tehet ilyen felfedezést, sőt lehet, hogy már gyűjtött hasonló
tapasztalatokat:

A komplikációk és a fertőzések az ilyen napokon sokkal gyakoribbak. A


gyógyulási és rehabilitációs szakasz hosszabbra nyúlik. Holdtölte táján
gyakrabban fordulnak elő erős, nehezen csillapítható vérzések.

Hippokratész (i. e. 460–370) naplójában szó szerint így fogalmazott: "Ne érintsd
vassal a testnek azt a részét, amelyet az a jegy irányít, amin a hold éppen
áthalad." Ez azt jelenti: nem szabad semmilyen sebészi beavatkozást
végrehajtani olyan testrészen, amelyet az éppen uralkodó állatövi jegy irányít.
Hogy mely testrészeket mely állatövi jegyek befolyásolják, annak az I. fejezet
táblázataiban, és ennek a fejezetnek a végén még egyszer utánanézhet. Például:
hal-napokon nem szabad lábat operálni, oroszlán-napokon szívet stb.

Talán felmerül önben a kérdés: mi a helyzet a negatív befolyással, ha az oroszlán


a szívműtét idején éppen a kedvező fogyó holdban áll. Ebben az esetben
alapjában jellemző, hogy a fogyó hold kedvező befolyása erősebb, mint az
oroszlán negatív hatása. Hogy a példánál maradjunk, álljon itt a szívműtétekre
ható kedvező és kedvezőtlen befolyások sora:

a legkedvezőtlenebb: holdtölte az oroszlánban


nagyon rossz: növő hold az oroszlánban
rossz: növő hold más jegyben
jó vagy közepes: fogyó hold az oroszlánban
jó: fogyó hold más jegyben

Két központi kérdés ered abból, ha tapasztalatokat gyűjtöttünk e ritmusok


érvényességéről, vagy ha egyszerűen megbízunk ezekben az adatokban:

• Hogyan illeszti be ezeket a szabályokat az önálló praxist folytató vagy a


kórházban vezetőként vagy alkalmazottként dolgozó orvos egy mai klinika
működésébe?

Nos, ahol van belátás, akarat is kialakulhat. És ahol van akarat, ott út is van.

• Hogyan éri el a beteg, hogy az orvos elfogadja az ő javaslatát az időpontot


illetően?

Csak ritka esetekben lehet odamenni hozzá, és indoklásunkat ezekre a


szabályokra alapozni. Gyakran pedig a dolgok "kényszerítő ereje", a kórház
vagy a rendelés "üzeme" diktálja a műtét időpontját. Ennek a fontos pontnak
szenteltük az egészségről szóló fejezet lezárását. Talán segíthetnek az ott leírt
gondolatok és javaslatok; nem csupán abban, hogy "érvényesítse akaratát",
hanem abban is, hogy közreműködése nyomán ennek a tudásnak ismét olyan
figyelmet szenteljenek, amilyet megérdemel.

A "jó hely" mint egészségi tényező

Minden házban, minden lakásban vannak jó és rossz helyek,


függetlenül attól, hogy mi van ott – akár fal, akár asztal, szék, ágy vagy
főzőfülke.

Mindenki különböző fokon rendelkezik azzal a képességgel, hogy ezeket a


helyeket megkülönböztesse egymástól. Általában azonban az érzékenység
csecsemő- és fiatalkorban nagyobb, mint a felnőttekben. Az egyéni reakciók is
eltérnek egymástól: vannak olyan emberek, akik éveket töltenek olyan ágyban,
amely "rossz" helyen áll, anélkül, hogy megbetegednének, mások viszont már
akkor is nyugtalanok és idegesek lesznek, ha csak néhány percet ültek rossz
helyen.

Még nem derült ki, hogy pontosan mi határozza meg egy-egy hely minőségét.
Az viszont bizonyos, hogy a különféle sugárzásoknak részük van ebben – a föld
alatti vízereknek, a földsugárzásoknak és hasonlóknak. Másrészt az ortodox
tudomány is kevés hajlandóságot tanúsít az iránt, hogy behatóan megvizsgálja a
tapasztalati tudás útján – jó szándékkal – fáradság nélkül bizonyítható
jelenségeket. Mindaddig, amíg minden komoly tudós szinte egy pillanat alatt
elveszíti a "jó hírét", ha ennek a témának szenteli magát, ez így is fog maradni.
Másrészt a pontos kutatás nagyon nehéz a manapság szokásos módszerekkel.
Ennek az az egyik legfontosabb oka, hogy a varázsvessző és az inga tapasztalt
kezelői aligha állnának rendelkezésre ilyen vizsgálatokhoz. Tudják, hogy akár
csak egyetlen, e tudományban és annak értékében kételkedő ember jelenléte is
meghamisíthatja a vizsgálat eredményét. Ebből következik, hogy tulajdonképpen
csak olyan varázsvesszős kutatók ajánlják fel szolgálataikat a tudománynak, akik
– hogy óvatosan fogalmazzunk – kissé túlbecsülik képességeiket.
Régen jól ismerték a jó hely jelenségét: a régi Kínában nem építettek házat
anélkül, hogy előtte a legnagyobb alapossággal meg ne vizsgálták volna a telket.
Szintén a kínaiak voltak az elsők, akik e tudás alkalmazásában szerzett
tapasztalataikat írásba foglalták. Őseink egy sor "szerszámot" használtak a jó és
a rossz helyek azonosítására: pálcákat, ingákat stb., és az állat-és növényvilág
alapos megfigyelését. Rájöttek, hogy sok állat kifejezetten alkalmas eszköz egy-
egy hely minőségének meghatározására: a macskák, a hangyák és a méhek
például "sugárzásjelzők" – az ember számára rossz helyeket részesítik előnyben.
A hangyák és a méhek mindig két vízér kereszteződése fölé építik lakóhelyüket.
Az, hogy a gólyákról és a fecskékről elterjedt, hogy szerencsét hoznak, talán
azzal függ össze, hogy csak oda fészkelnek, ahol a környezet messzemenően
sugárzásmentes. A madarak, mint ahogy a kutyák, a lovak és a tehenek is, a
"sugár elől menekülők" közé tartoznak – ahol ők letelepednek, az az ember
számára is jó hely.

Sok szülő megfigyelte már a következőket: vannak olyan csecsemők, akik


forgolódnak és hánykolódnak az ágyukban, sokat sírnak, reggelente sokszor a
kiságy egyik sarkában fekszenek; sok gyerek nem bírja ki az éjszakát az
ágyában, és bebújik a szülei vagy a testvérei mellé. Azoknak az iskolás
gyerekeknek, akik egy évig mindig ugyanazon a rossz helyen ülnek, gyakran
minden ok nélkül romlik a teljesítményük, pedig addig minden jól ment nekik.
Gyakran sok pénzzel és ízléssel íróasztalt helyeznek el a gyerekszobában, a
gyermek mégis a konyhában írja meg a leckéjét. Ez többnyire annak a jele, hogy
az íróasztal rossz helyen áll.

A felnőttek világában is meg lehet figyelni egy-két dolgot, ami a jó és a rossz


helyekkel függ össze:

"Régebben tudták egyes portákról, hogy ott egy szolgáló sem bírja néhány
hónapnál tovább, vagy hogy a gazdasszony vagy a gazda fiatalon meghal,
mintha csak átok ülne azon a házon. Ez többnyire azzal függött össze, hogy
rossz volt az a hely, ahol aludtak vagy dolgoztak."

Talán már önnek is feltűnt, hogy vannak háziasszonyok, akik főzés közben
ferdén vagy nagyobb távolságra állnak a konyhaasztaltól, hogy vannak olyan
székek a nappaliban, ahová soha nem ül le senki, hogy bizonyos helyeken
nagyon gyorsan elfárad vagy nyugtalanná válik. Egyes, egyébként jó képességű
és a diákok körében kedvelt tanárok egyszer csak "rossz" osztályt kapnak,
akikkel nem találják meg a hangot, akik mellett "kicsúszik a talaj a lábuk alól",
mert a székük rossz helyen áll. Néha öntudatlanul úgy segítenek magukon, hogy
fel-alá járkálnak, vagy felülnek az asztalra, ahelyett hogy mögé ülnének.
Sajnos a helyekkel kapcsolatos megérzéseink nem biztos jelei a hely
minőségének: vannak emberek, akik már annyira hozzászoktak a negatív energi-
ákhoz – például azért, mert az ágyuk már évek óta rossz helyen áll –, hogy
éppenséggel mágnesesen vonzzák őket a "rossz" helyek.

Mégis nagyon nagy jelentősége van annak a felismerésnek, hogy vannak "jó" és
"rossz" helyek, ha az egészségünkről van szó. A rossz helyen való évekig tartó
ülés felelős lehet vagy szerepet játszhat a hosszú lefolyású, krónikus
betegségekben, a krónikus fejfájásban, a fáradtságban és hasonlókban.

Mégpedig olyannyira, hogy talán kissé drasztikus megállapítást kell tennünk:


szinte az öngyilkossággal ér fel, ha hosszan tartó betegséget követő műtét után
hazamegyünk, és ugyanabba az ágyba fekszünk ugyanazon a helyen. Minden
krónikus közérzeti zavarokkal küszködő embernek meg kellene vizsgáltatnia
alvó- és munkahelyét valakivel, aki járatos ebben a mesterségben.

Természetesen most biztosan azt kérdezi, hogy mit tehet saját maga a hely
minőségének megállapítása érdekében. Sajnos nincs általános érvényű recept.
Ha felmerült önben a gyanú, és oka van arra a sejtelemre, hogy maga vagy
valamelyik családtagja talán rossz helyen alszik vagy dolgozik, akkor
próbálkozzék meg a szoba átrendezésével. Többnyire elegendő egy-két méterre
eltávolodni a régi helytől.*

Hogyan lehet felhagyni a rossz szokásokkal?

Ezt a fejezetet egy mondattal el lehetne intézni:

A rossz szokásokról való lemondás elkezdésére nagyon alkalmas az új


hold napja, leginkább a márciusi újholdé, amikor a nap a halakból a
kosba megy át (de ez nem jobb annyival, hogy jó szándékával még
hónapokig várjon).

A "jó szándék" témája azonban megérdemli, hogy részletesen foglalkozzunk


vele. Az újhold napja ugyan a legkedvezőbb időpont, ám egy "rossz szokás"
levetkőzése elé különös akadály magasodik.

Két kérdést kell feltennie magának, mielőtt elhatározza, hogy: leszokom a


dohányzásról (az ivásról)", "többé nem leszek haragtartó", "többet fogok törődni
a gyerekeimmel", "többé nem fogok sokat enni", "mától többet sportolok", és
így tovább.

*
Őszinte könyvet írt erről a témáról az osztrák Kathe Bachler. Kathe Bachler: Erfahrungen einer Rutengängerin (Veritas
Verlag, Linz)
• Valóban hiba az a hiba, amitől meg akarok szabadulni?

• Mi az oka, hogy meg akarom szüntetni?

Az első kérdéshez egy kis tanmese: egy majom kihúzott egy halat a vízből, és
feltette egy ágra. "Mit csinálsz?" – kérdezte egy másik, mert nagyon
csodálkozott, hiszen a halak tulajdonképpen nem szerepelnek a majmok étlapján.
A válasz így hangzott: "Megmentem, nehogy megfulladjon."

Biztos benne, hogy valóban hiba az, amitől meg akar szabadulni, tényleg "rossz"
szokásról van szó? Talán azzal a kívánságával, hogy meg akar változni, csak a
társadalmi konvencióknak engedelmeskedik, amelyeknek semmi köze saját
természetéhez. Talán erős, temperamentumos ember, aki állandóan arra
kényszeríti magát, hogy rosszul értelmezett tapintatból ne vegye figyelembe
saját voltaképpeni természetét?

Mindannyiunkban benne van a különös "majom", aki túlságosan is gyakran


akarja kihúzni a belső halat a vízből, hogy megmentse. A rossz szokások
gyakran csak azért "rosszak", mert arra idomítottak bennünket, hogy rossznak
tekintsük őket. Vagy csupán rossz irányba terelt erőkről van szó, amelyeknek
csak arra van szükségük, hogy eltereljük őket, és máris értékesek és hasznosak
lehetnek saját magunk és embertársaink számára.

Talán kissé provokatívan hangzik: ha a második kérdésre, amely a rossz szokás


feladásának okára kérdez rá, talál racionális választ, akkor tegyen le
szándékáról. Az egyetlen dolog, ami valóban számít, a belső elhatározás, a
világos belső szándék. Minden ha, de és mert nélkül. Ha azért döntött így, mert
"ez az egészséges, mert a mamának/papának/főnöknek/partneremnek/az
embereknek/saját magamnak be akarok bizonyítani valamit, mert utána jobban
fogok kinézni, mert a partnerem is éppen most hagyja abba, mert jobb ember
lesz belőlem", akkor máris lerakta elhatározása sikertelenségének alapkövét.
Még ha sikerülne is, latba vetve minden erejét, önuralmát és szívósságát saját
maga ellenében, hogy leszokjon a rossz szokásról, akkor is vagy megint vissza
fog térni, vagy egy másik helyen – talán még nagyobb kárt okozva – tűnik fel
újra.

A megbánásról

A megbánás egy olyan dolog megfordítását vagy teljes feladását jelenti,


ami addig nagy vonzerővel bírt.
A megbánás fölötti öröm a legtöbb esetben
éppolyan rossz, mint az eredeti hiba volt.
Nem számíthatunk tartós haladásra attól,
aki büszke megjavulására. A tudatlanok megbánása abból áll,
hogy erős reakciókat éreznek egy dolog feladására, vagy akkor, ha valaminek a
megbocsátását kérik.
Van egy magasabb forma, a bölcsek megbánása,
amely magasabb tudáshoz és szeretethez vezet.
(Pahlaván-i Szaif)

Gyakorta – bármilyen szigorúan hangzik is – a hiúság, a félelem, a büszkeség és


a mohóság a rossz szokások feladásának mélyebb okai. Mit fogok elérni, ha
megszabadulok ettől a hibától? Egész egyszerűen: hiúságomat, félelmemet,
büszkeségemet és mohóságomat erősítettem, több erővel ajándékoztam meg
őket, mint korábban. És hogy ennek milyen következményei vannak, arra nem is
érdemes szót vesztegetni. Nézzen csak körül.

Ha tehát le akar vetkőzni valamilyen rossz szokást, akkor nézzen vele


nyugodtan és higgadtan szembe. Vizsgálja meg minden oldalról. És
azután döntse el, hogy felhagy-e vele (vagy mégsem). Hogy miért?
Azért, mert ez az ön akarata. Kész, vége. És azután válasszon ki
elhatározása kivitelezésére egy újhold-napot. Ez segíthet.

A szervek napi ritmusa

Minden testi szervnek van 24 órán belül csúcsideje, amikor két órán keresztül
különösen jól és hatékonyan működik, és azután, ahogyan az alábbi táblázatból
is kiderül, rögtön beiktat két óra "alkotó szünetet".

Minden hegymászó tudja: ha hajnali háromkor kel fel, akkor sokkal jobban indul
a túra, mint ha ötkor kel. A tüdeje három körül két órán keresztül különösen jól
működik. A jó indulással sokkal jobban át tudja hidalni erejének 5 óra utáni
megfogyatkozását – "bejáratódott". Ha viszont reggel ötkor kezd, nehézségekkel
kell küszködnie induláskor.

A szülők tudják: ha sikerül hét óra előtt lefektetni a gyerekeket, akkor gond
nélkül elalszanak. Ha messze túllépik a hétórás határt, akkor kétszer olyan nehéz
álomba ringatni őket. Este héttől kilencig működik a legjobban a vérkeringés. A
test ilyenkor gyakran nem gondol alvásra.

Szinte mindenki tapasztalta már: déli 1 óra körül zuhan a teljesítmény, főleg
ebéd után. A vékonybél, amely sok emésztési folyamatban a fő terhet viseli,
érvényesíteni akarja jogait, nagyon jól működik, és a test "maradék" részétől
szünetet kér magának, mert a vegetatív (tudattalanul működő) idegrendszer
irányítja, és a stressz minden fajtáját nagyon nehezen viseli. Láthatjuk: a déli
országok "sziesztája" visszhangra talál a szervek napi ritmusában.
A szervek napi ritmusa

Szerv Csúcsidő Mélypont


máj 1-3 h 3-5 h
tüdő 3-5 h 5-7 h
vastagbél 5-7 h 7-9 h
gyomor 7-9 h 9-11 h
lép és hasnyálmirigy 9-11 h 11-13 h
szív 11-13 h 13-15 h
vékonybél 13-15 h 15-17 h
húgyhólyag 15-17 h 17-19 h
vese 17-19 h 19-21 h
keringés 19-21 h 21-23 h
általános energiafelhalmozás 21-23 h 23-1 h
epehólyag 21-1 h 1-3 h

Ezt a tudást a következőképpen használhatja ki: ha ismeri a szervek


csúcsidejét, akkor a gyógyszerek beadását vagy a mérgek kitisztítását,
illetve az összes, a közérzet és az egészség javát szolgáló cselekedetet
napközben, a hold állásától függetlenül is a megfelelő időpontban
végezheti el.

Vértisztító teát iszik például délután 3 és 7 óra között, szundikál egy kicsit
délután 1-től 3-ig (irodai alvás!), nem reggelizik többet reggel 9 után, kevesebbet
dohányzik és iszik hajnali 1 és 5 között, és így tovább.

Figyelje meg maga, nézzen körül, vegye észre, készítsen jegyzeteket: a


tapasztalat többet ér az információnál. Az információ csak szerszám. A kéznek is
szüksége van gyakorlatra, amely a szerszámot használja. És a szívnek, amely a
kezet irányítja.

A fogorvosnál

A fogorvosok munkáját is befolyásolja a hold állása. Ha egy fogorvost érdekel,


hogy utánajárjon ennek a befolyásnak, elég egy egyszerű teszt. Először ki kell
halásznia a betegkartonokból minden olyan esetet, amikor egy tömés, korona
vagy híd megmagyarázhatatlan okokból megint túl hamar kiesett/leesett,
mondjuk a behelyezést követő három éven belül. A naptárak alapján aztán
készíthet egy mutatót: balra beírja az összes esetet, amelyeknél a felhelyezés
növő holdkor történt, jobbra pedig azokat, amelyek fogyó holdkor. Biztos, hogy
az eredmény magáért beszél.

Ha lehetséges, a koronát és a hidat mindig fogyó holdnál ajánlatos


felhelyezni.

A foghúzásnál is érdemes ügyelni a fogyó holdra, főleg, ha bölcses-


ségfogról van szó, amely olykor szinte műtétet igényel. Ha lehetséges, el
kell kerülni a levegő jegyeit (ikrek, vízöntő, mérleg). Állkapocsműtétek
esetén a bika jegye kedvezőtlen.

Természetesen nem mindig egyszerű ügyelni a helyes időpontra, nemhogy a


rendelés menetét a hold ritmusához igazítani. Talán segítségére lehet még ebben
a témában egyik-másik utalás ennek a fejezetnek a végén.
A hold állatövben való állása,
valamint a test és az egészség kölcsönhatása
A hold két-három napos tartózkodása a tizenkét állatövi jegy valamelyikében
mindig másféle erőket kelt életre, amelyek az eleven világban mindenhol
érezhetők, és a testünket is észrevehetően befolyásolják. Ezen erők elvét,
kiindulópontját és hatását nem túl nehéz leírni, ezenfelül azonban van bizonyos
"színezetük", amit nem könnyű szavakba foglalni – valami olyasmi, ami
szellemi-lelki hangoltságunk színezetét változtatja meg, mint egy zenei akkord,
amely távolról cseng, és csak akkor hallható, ha hallani akarjuk. Az alábbi
oldalakon, az állatövi jegyek szerint rendezve, összefoglalást adunk a
mindenkori impulzusokról és jelentőségükről az egészség szempontjából.

Az egyes állatövi jegyek testi befolyási területei

Jegy Amire hat Rendszer


Kos fej, agy, szem érzékszervek
Bika gége, beszélőszervek, fogak, állkapocs, vérkeringés
tarkó, mandula, fül
Ikrek váll, kar, kéz, tüdő mirigyrendszer
Rák mellkas, tüdő, gyomor, máj, epe idegrendszer
Oroszlán szív, hát, rekeszizom, vérkeringés, ütőerek érzékszervek
Szűz emésztőszervek, idegek, lép, hasnyálmirigy vérkeringés
Mérleg csípő, vese, hólyag mirigyrendszer
Skorpió nemi szervek, húgyvezeték idegrendszer
Nyilas comb, visszerek érzékszervek
Bak térd, csontok, ízületek, bőr vérkeringés
Vízöntő lábszár, visszerek mirigyrendszer
Halak lábfej, lábujjak idegrendszer

Az alapszabályok a következők:

• Minden, amit annak a testtájnak a jólétéért tesz, amelyet az a jegy ural, amin a
hold éppen átkel, kétszer olyan jótékonyan hat. Kivéve a sebészi
beavatkozásokat.
• Minden, ami nagyon megterheli vagy igénybe veszi, azt a testtájat, amelyet az
a jegy ural, amit a hold éppen átszel, kétszer olyan kártékonyán hat. A sebészi
beavatkozásokat ezeken a napokon, ha lehet, mellőzni kell, kivéve természetesen
a sürgős műtéteket.

• Ha a hold éppen növőben van, amikor áthalad a jegyen, akkor minden,


építőanyagok bejuttatására és a jegy által uralt szervi területek erősítésére
szolgáló intézkedés sikeresebb, mint fogyó holdkor. Ha a hold éppen fogy, akkor
minden, az adott szerv kitisztítására és méregtelenítésére szolgáló tevékenység
sikeresebb, mint növőben lévő hold idején.

Ilyenkor nem az alkalmazás eseti formája – gyógyszer, masszázs, torna,


vízterápia stb. – számít, hanem a végső szándék, amit el akarunk érni vele.

Növő holdban
októbertől áprilisig
Fogyó holdban
áprilistól októberig
Kos

Színezet: a kos törekszik és akar – időnként türelmetlenül, "fejjel a falnak". Most


csörögnek a láthatatlan láncok, kevésbé tűri meg őket az ember. Kezdetüket
veszik a dolgok, a közvetlen út tűnik a legjobbnak.

A kos jegyével a fej régiójában veszik kezdetüket a testre való befolyások. Aki
különösen hajlamos a migrénre, az gyakran megérzi a holdhónap egykét kos-
napját.

"Gyakran megfigyelhettem, hogy sok embert, főleg nőket kínoz ezekben a


napokban heves fejfájás. Gyakorta maguk is hozzájárulnak a kos-napok
előtti viselkedésükkel a fejfájás kialakulásához. Tehetségük van ahhoz, hogy
röviddel a kos-napok előtt fontos dolgokat, házimunkákat és határidőket
halasszanak el, míg végül éppen a kos napján szakad rájuk minden.
Figyelje meg saját magát, és próbálja meg a kos-napokat olyan távol
tartani a stressztől és a nyomástól, amennyire csak lehet."

A migrén megelőzésének másik jó módszere az, hogy a kos-napokon sok tiszta


vizet iszunk, és lemondunk a kávéról, a csokoládéról és a cukorról. Ez a tanács –
mint olyan gyakran – csak azokon az embereken segít, akik már megtanultak
saját testük jelzéseire hallgatni. Aki beszéli ezt a nyelvet, az világos képet
alkothat mindenről, ami testének hasznára vagy kárára van.
Gyógyszerek, teák és kenőcsök ezrei léteznek, ezrével vannak jóindulatú
tanácsok, amelyek közérzetünknek ugyanazon a rendellenességén segíthetnek.
Ebben nincs semmi kivetnivaló, ám ha "belehallgatok" saját magamba, akkor
ezek közül a szerek közül egyetlenegy is tökéletesen elegendő. Mégpedig az,
amelyik nekem segít. Egyik gyógyszer sem csak "jó" vagy csak "rossz". Az
egyes emberen múlik, hogy végső soron mi segít rajta. Ehhez azonban feltétlenül
"érzékre" van szükségem saját magam iránt, gyakran nem elég a szakemberek
véleménye. Ezt az érzéket sajnos túl gyakran csak betegség és szenvedés árán
lehet megszerezni. "Akinek nincs ideje a saját egészségére, annak kell hogy
legyen ideje a betegségére." Éppen a krónikus betegségben szenvedő emberek
tennének jót azzal, ha tanulnának a betegségükből, ahelyett, hogy "az
orvostudomány karjaiba" omlanak, és "kezeltetik" magukat. Annak belátása,
hogy az egész testet kell kezelni, és hogy más életmódra van szükség, jobb, mint
a tünetek legyőzése.

Ha az ember ezt belátja, akkor megelőzheti a kos-napok fejfájását, és ezzel


sokkal többre megy, mint az, aki nem látja be, és megiszik öt liter vizet fejfájás
ellen, aztán várja, hogy segít-e. Nem fog használni neki. Barátainkon már
sokszor segített ez a "recept", végső soron azonban ez is csak egy javaslat. Nem
lehet általánosítani.

A kos jegye a szemre és az agyra is hat. Alapjában a kos nem jelent sem jó, sem
rossz napot a fej területe szempontjából. Attól függ, hogy mit teszünk. A
gyulladt vagy fáradt szemre alkalmazott borogatás kos-napokon nem tévesztheti
el a hatását.

Azok a gyógynövények, amelyek a szempanaszokra gyakorolt jótékony


hatásukról ismertek, ezen a napon fokozott erőt fejtenek ki (többek között a
szemvidító). Tartalékul fogyó holdnál érdemes szedni, és fogyó holdnál
megszárítani és eltenni. A kimerült szemre régi, jól bevált módszer a lehunyt
szemhéj nyállal való megnedvesítése, reggel, éhgyomorra, reggeli előtt, és csakis
fogyó holdkor.

A szemsérülések (nem lehet kiválasztani az idejüket) és a túlerőltetés ilyenkor


jobban ártanak, mint a mérleg jegyében, hogy csak egy példát említsünk. Ha
lehet, tegyen valami jót a szemével ezen a napon.

Márciusban, áprilisban, szeptemberben és októberben különösen kritikusak a kos


napjai. Mindenkinek, aki gyakran szenved fejfájásban vagy akinek érzékeny a
feji régiója, ajánlatos a lehető legnyugodtabban szerveznie ezeket a napokat. A
fejműtéteket is kerülni kell. Rendkívül rosszak a kos napjai októberben, mert
olyankor közvetlenül holdtöltére esnek.
Növő holdban
novembertől májusig
Fogyó holdban
májustól novemberig

Bika

Színezet: "realizmus" uralkodik, az anyagi biztonság válik értékké. Köny-nyebb


kitartónak lenni, a gondolatok és a reakciók lelassulnak. Nyakasság. Makacsság.
"Az arabok fehér lova sebes, mint a szél, de a teve éjjel-nappal üget a
sivatagban."

Ha a hold belép a bika jegyébe, erősebb befolyás éri a nyak területét. Ezt megint
csak úgy kell érteni: a jó befolyások különösen jó hatással vannak, a
kedvezőtlenek különösen rosszal.

Mondjuk egy fiatalember heteken át sétautakat tesz nyitott autójával a szép


meleg időben, és élvezi az utazás szelét. Egy szép napon szó szerint a "derült
égből villámcsapásként" estére megmerevedik a nyaka, napokig borogatnia kell,
és úgy érzi magát, mint egy öregember.

Vagy hirtelen megfájdul a torka, és ugyanakkor észreveszi, hogy az iskolatársai,


a szomszédai vagy a kollégái is reszelős hangon beszélnek és bekötött nyakkal
járnak-kelnek, pedig a torokgyulladás és a megfázás nem mindig ragályos.
Sokkal inkább a bika "dobása" ez. Ami természetesen – mint minden más jegy
esetében is – nem azt jelenti, hogy "muszáj" elkapni a torokfájást. De nagyobb a
torokgyulladás veszélye.

A különböző állatövi jegyekben ható erőkről szóló információk értékes


adalékokkal szolgálhatnak a megelőző intézkedésekhez. Aki ivott már a bika
napján rekedtség vagy mandulagyulladás elleni teát, az tudja, hogy milyen jó
hatással lehet egy egyszerű tea. A torokgyulladás elleni egyéb gyógyszerek is
rendkívül jól hatnak ezeken a napokon.

A bika a beszélőszervekre, az állkapocsra, a fogakra, a mandulára, a


pajzsmirigyre, a tarkóra, a hangra és a fülre is hat. Gyakorlatlanok számára egy
bika-napon tartandó beszéd kínná válhat, és rekedt krákogással végződhet.

Főleg a hideg bika-napokon nem ajánlatos fedetlenül hagyni a fület. Ilyenkor


sokkal érzékenyebb a huzatra és a zajra. A bika napjain megelőzhetjük a fülfájás
egyes fajtáit, ha orbáncfűolajat cseppentünk a fülünkbe, főleg, ha az olajnak
szánt orbáncfűvirágokat a bika jegyében szedtük.
Növő holdban
decembertől júniusig
Fogyó holdban
júniustól decemberig
Ikrek

Színezet: a szellem élénkké és sokoldalúvá válik, nagy ugrásokkal mozog. Egy


lehelet is eltérítheti az iránytól. Az erők elágaznak, és minden zugba behatolnak.

A köszvényszerű reumatikus bántalmak a váll környékén ilyenkor különösen


megkívánják a megfelelő kenőcsöket, esetleg olyan füvekből elkészítve,
amelyeket ikrek vagy bika idején szedtünk. A hűvös időben viselt túl könnyű
ruházat viszont arra ösztönözheti a testét, hogy kellemetlen módon hívja fel
magára a figyelmet.

Az ikrek napjai mindig alkalmasak arra, hogy a vállövet valami jó dologban


részesítsük. A célirányos torna csodaszerként hathat – ünnep a vallanak. Igaz, az
izomláztól ezért még nem menekül meg feltétlenül. Egyébként nem rossz jel,
mert a test azt közli vele, hogy a méregtelenítéssel van elfoglalva.

A tüdőt már némileg befolyásolják az ikrek napjai, míg a rák erősebben is érinti.
A célirányos légzőgyakorlatok már ilyenkor is nagyon hasznosak.

A reumás betegeknek gyakran vannak panaszaik az ikrek napjain, ám ez gyakran


azért fordul elő, mert az ikrek jegye szívesen megváltoztatja az időjárást. Ez nem
csupán a napsütés világosan látható esőbe való átfordulását vagy ennek
fordítottját jelenti. A klíma változása sokféle módon megy végbe. Erről éppen a
bajorok tudnának mesélni: ők tudják, hogy mit jelenthet a közérzetnek az erős
déli szél. De az egész világon vannak meleg, a keringést megterhelő, hangzatos
nevű szélrohamok (sirokkó stb.).

Növő holdban
januártól júliusig
Fogyó holdban
júliustól januárig
Rák

Színezet: az érzelmek elmélyülnek és súlyossá is válnak. A benső színesebb lesz,


mint a külső, a talaj inog. Könnyebb az áldozat. Sűrű, szélesre táruló növekedés.

Az az erő, amely a rák-napok alatt hat, az általános közérzetet gyakran könnyű


nyugtalanságba taszítja. Ilyenkor erőteljesebb túlsúlyban van a mellkasra ható
befolyás, mint a többi állatövi jegyben. A rák jegye ugyanígy "uralja" a májat, és
gyakran elég egy átvirrasztott éjszaka, hogy másnap teljesen megtörtnek érezzük
magunkat, mert a májnak túl sok volt a dolga. Ha érzékeny a mája és az epéje, a
tüdeje vagy a mellkasa, akkor használja ki a rák napjait arra, hogy valami jót
tegyen ezekkel a szervekkel. A rákban alkalmanként a gyomor is megbolondul
(böfögés, gyomorégés). Ezért ajánlatos ilyenkor a könnyű koszt.

Július havától a következő januárig a rák napjai mindig fogyó holdra esnek,
azután egy fél évig növő holdra. Emlékezzen csak vissza: fogyó holdkor kitisztul
az ember. Növő holdkor lehetőleg valami jót kell adni.

A gyomor és a máj számára ez azt jelenti, hogy a gyógyulásra és a mérgező


anyagok kitisztítására nyártól télig nagyobb esély van, mint téltől nyárig.

Aki reumában szenved, annak nem ajánlatos a rák (vízjegy) napján az


ágyneműjét az ablakpárkányon vagy az erkélyen szellőztetnie. A nedvesség ott
marad a tollak között, és huzatot érzünk egész éjjel.

Növő holdban
februártól augusztusig
Fogyó holdban
augusztustól februárig
Oroszlán

Színezet: az izmok dagadnak, határozottság uralkodik, az ember "összeszedi a


bátorságát". A határok valamennyit veszítenek élességükből, könnyebben
legyőzhetőnek látszanak. A kockázat öröme, kiszárító tűz.

Az oroszlán-impulzus a vérkeringést "fakasztja dalra". Aktívabb, mint egyéb


napokon. A hát ilyenkor néha jobban fáj, a szív pedig nemritkán kissé bolondul
ver. Az oroszlán napjaiban mindenképpen gondot okozhatnak az álmatlan
éjszakák, ám a szűzig többnyire megint elmúlik az egész.

Lehetőleg kerülni kell az oroszlán napjaiban mindent, ami túlterhelheti a szívet


és a keringést. Természetesen nem az egészséges emberek normális testi
tevékenységeiről van szó. A szívbetegek néha már a rák jegyében is érzik, hogy
közeledik az oroszlán. Főleg nekik kell ilyenkor kitérni a megerőltető utazások
és tervek elől. Egyes gyakorlatlan hegymászók az oroszlán napján szuszognak
fel a csúcsra, bár problémájuk van a keringésükkel vagy a szívükkel. Éppen az
oroszlán napjain kellene lemondaniuk a megerőltető kirándulásokról.

Bár az emésztőszervek terén a szűz jegye "illetékes", aki azonban ezek gyó-
gyulására és erősítésére gondol, már ilyenkor el kellene kezdenie tenni ennek
érdekében. Az oroszlán ráadásul nagyon jó nap a szívre és a keringésre ható
gyógynövények gyűjtése szempontjából.

Növő holdban
márciustól szeptemberig
Fogyó holdban
szeptembertől márciusig
Szűz

Színezet: a logikusan indokolható cél szentesíti az eszközt. Apró, késleltetett,


megfontolt lépések, szinte már pedánsán. Először vizsgálódni, azután
cselekedni. Elválasztani és felbontani a feltárás szándékával.

A szűz napjainak különleges ereje az emésztőszerveken válik észrevehetővé.


Éppen az érzékeny embereknek támadnak ilyenkor gyakran emésztési
problémáik. A megfelelő segítő étrend különösen ajánlatos ezekben a napokban,
legalábbis a nehéz vagy zsíros ételekről érdemes lemondani.

A szűz napjain szedett gyógynövények nemcsak a gyomorra hatnak jótékonyan,


hanem a vérre, az idegekre és a hasnyálmirigyre is. Főleg a vértisztító tea,
mondjuk szűz-napon szedett csalánból, nem tévesztheti el jótékony hatását. A
téli tartalékot csak szeptemberben ajánlatos eltenni (zsenge növényeket, amelyek
a kaszálás után újra kinőttek), amikor a hold a szűz jegyében éppen fogy. Az
ilyen tea rendkívül jót tesz a megnagyobbodott hasnyálmirigynek.

Növő holdban
áprilistól októberig
Fogyó holdban
októbertől áprilisig
Mérleg

Színezet: a művészi uralkodik, de a határozatlanság is. Gyengéd tapintat,


marakodás nélkül. Ingázás az egyensúlyig.

A csípőtájék, a hólyag és a vese a mérleg napjain különösen érezhetővé válhat.


Könnyebben kerül sor ezekben a napokban hólyaghurutra és vesegyulladásra.
Főleg a hólyag és a vese tájékának melegen tartására ügyeljen. A kövön vagy
nedves fűben való ülés ilyenkor méreg.

Jó módszer, ha délután 3 és 5 óra között sokat iszunk, hogy jól átmossuk a


hólyagot és a veséket.

A céltudatos torna szintén nagyon jót tesz a csípőtájéknak.


"Gyakran megkérdezik tőlem, hogy mikor szabad csípőműtétet végezni a
hold állása szerint. A megfelelő időpont a fogyó hold. Az április és október
közötti hónapokban például fogyó holdnál sohasem fordul elő a mérleg
jegye, azaz mindkét feltétel kedvező. Ezenkívül soha nem állhat az a jegy a
naptárban, amelyik éppen az illető testrészt uralja. Ha esetleg csak október
és április között ér rá, akkor kerülje a fogyó holdban a mérleg jegyét."

Növő holdban
májustól novemberig
Fogyó holdban
novembertől májusig
Skorpió

Színezet: "Értékesek az alkalmak, és az idő éles kard." Nehéz az elfogadás. Az


erő mélyre hatol, kiváj és kutat. Csalogat a sötét.

Egy állatövi jegy sem hat olyan erősen a nemi szervekre, mint a skorpió. A
cickafarkas megelőző ülőfürdők ilyenkor segíthetnek egyes női bajokon.

A leendő anyáknak mindenféle megerőltetéstől ajánlatos tartózkodni a skorpió


napjaiban, mert ilyenkor könnyebben bekövetkezik a vetélés, főleg ha a hold
növőben van.

A skorpió idején a húgyvezeték is rendkívül érzékeny, és hálás a pozitív


hatásokért. A hideg láb és a nem kellőképpen melegen tartott medence- és
vesetájék ezekben a napokban könnyen hólyag- és vesegyulladáshoz vezethet.
Aki reumában szenved, jobb, ha skorpió-napon (vízjegy) nem szellőzteti az
ágyneműjét kint az ablakpárkányon vagy az erkélyen. A nedvesség a tollakban
marad.

Minden gyógynövény, amit skorpiókor szedünk, nagyon kedvező hatást fejt ki.
Szerezze be az összes párnára való gyógynövényt még május/júniusig. Akkor
éveken át örömét lelheti benne. Csak a gyógypárnák megtöltését ne végezze
skorpiókor, mert erre a vízjegy a nedvesség miatt nem igazán alkalmas.

A skorpió-napok kedvezőek a gyógynövények vetésére is.


Növő holdban
júniustól decemberig
Fogyó holdban
decembertől júniusig
Nyilas

Színezet: a jövő fontosabbnak tűnik a jelennél és a múltnál, a nagy fontosabb,


mint a kicsi, az összekötés fontosabb, mint az elválasztás. A nagyvonalúság
uralkodik, de a pátosz is. A lépések meghosszabbodnak.

A nyilas a csípőre, a medencére, a bélre, a keresztcsontra és a combcsontokra


hat. Főleg az isiász, a visszerek és. a combok hallatnak magukról a nyilas
napjaiban. Gyakran még a keresztcsonttól a combig is jelentkezik fájdalom, mert
a nyilas szereti megváltoztatni az időjárást, ahogy az ikrek is. Rendkívül
jótékonyak a masszázsok, amelyek fellazítják az izomgörcsöket. Másrészt
viszont az edzetlen test már néhány órás egyszerű hegyi túrákat is megérez a
combjában.

Nem ajánlatos tehát a nyilas-napokon edzés nélkül túl hosszú kirándulásokat


tenni. Ha a szülők gyermekeiket éppen a nyilas napján viszik először magukkal
hosszabb kirándulásra, sőt esetleg ezt még erőltetik is, az hosszú időre elveheti a
gyerekek kedvét a túrázástól.

Növő holdban
júliustól januárig
Fogyó holdban
januártól júliusig
Bak

Színezet: a levegő átlátszóvá válik, a gondolkodás világossá és komollyá,


egyenes vonalúvá, kevésbé mozgalmassá. "Aki mindig törtetve fáradoz..."

A bak napjain általában a csontok és különösen a térd szükségtelenül nagy


megerőltetésének lehetnek következményei. A nyilashoz hasonlóan ilyenkor
sem szabad hosszabb szünet után kezdőként hegyi túrára vagy síelni menni. A
síparadicsomok sebészei és ortopédorvosai pontosan tudják, hogy mikor szeli át
a hold a bakot: bővíthetik térdműtétekben szerzett tapasztalataikat. A
meniszkusz panaszokkal küszködő futballistáknak semmiképp sem szabad
túlzásba vinni az edzést.

Ilyenkor a térdet minden mozgás erősen igénybe veszi. Megelőzés vagy


gyógyítás céljából nagyon jó szolgálatot tesznek ebben a két-három napban a
térdborogatások. Az összes többi csontot és ízületet is kényeztethetjük ilyenkor
egy kicsit. Emellett ezek a napok mindenféle bőrápolásra is nagyon alkalmasak
(lásd az V. fejezetben).

Növő holdban
augusztustól februárig
Fogyó holdban
februártól augusztusig
Vízöntő

Színezet: a szellem szökell, az intuitív gondolatok meghallgatásra találnak.


Tűrhetetlenek a béklyók, még a képzeltek is.

A vízöntő a lábszárra és a bokára hat. Vízöntőkor nem ritkák a


visszérgyulladások. Itt az ideje, hogy valami jó visszérkrémet kenjünk a
lábunkra, és felpolcoljuk.

Aki hajlamos a visszérre, az jól teszi, ha ezekben a napokban mellőzi a hosszas


állást, az egyszerű városjárás a vízöntő napjaiban rémálommá válhat. A
taxisoknak ilyenkor általában több dolguk van.

A visszérműtéteket nem ajánlatos vízöntőkor végezni.

Növő holdban

Fogyó holdban
márciustól szeptemberig
Halak

Színezet: a köz java az önzés elé kerül. Elmosódnak a határok, könnyebb


betekinteni a kulisszák mögé. A képzelet kiszínezi a világot. Álláspontok
kerülése, talpnyalás.

A kos a fejnél kezdett hatni erejével, a halak jegye a lábnál fejezi be. Ha követi a
körforgás impulzusait, és lassanként saját magán is meg tudja figyelni őket,
akkor többé nem kell állandó készenlétben lennie. Elegendő egyhavi körforgás,
hogy testünknek céltudatosan megadjuk – föntről lefelé – azt, amire szüksége
van, és hogy mindig különösen ügyeljünk a mindenkori gyenge pontokra.

A halak a legjobb időszak a lábfürdőkre és a tyúkszemek kezelésére (de nem a


kioperálásukra). A lábon található szemölcsöket a halak idején sikeresen lehet
kezelni. Közben azonban feltétlenül érdemes ügyelni a fogyó holdra. Amikor a
hold növőben van, megeshet, hogy a kezelés után három helyett hirtelen öt
szemölcs is megjelenik.

A halak napjainak egyik különlegessége: minden, amit ezen a napon magunkhoz


veszünk – az alkoholtól és a nikotintól kezdve a kávén és a gyógyszereken
keresztül – sokkal, de sokkal intenzívebben hat, mint bármilyen más napon.
Valószínű, hogy az összefüggés abban keresendő, hogy minden belső szerv a
központi idegpályákon keresztül a talpban végződik, és ezért a halak napjaiban
rendkívül érzékenyen reagál.
Az orvosokkal szembeni helyes magatartásról

Még nagy úttörő munkát kell elvégezni ahhoz, hogy az orvostudomány széles
körben alkalmazhassa haszonnal a természet hosszú hullámú ritmusairól való
tudást. Ez a munka nem annyira a kutatásban és a felfedezésben fog állni, mert a
tudás nagyrészt már létezik. Sokkal inkább arról fog szólni, hogy legyőzzük az
ellenállást – a sajátunkat éppúgy, mint környezetünkét. Ehhez bátorságra és
türelemre van szükség.

Természetesen már szervezési szempontból is lehetetlen, hogy például csak a


megfelelő időpontra iktassunk be műtéteket. Ám sok esetben – például a súlyos
műtéteknél, a megmagyarázhatatlan balsikereknél, a mély sebek elkerülésére stb.
– fáradság nélkül lehetne igazodni a legmegfelelőbb időponthoz. Éppen ilyen
esetekben alkalmazhatnák végre az orvosok a szabályokat. Az orvosoknak
biztosan az is segít, ha utánajárnak a már elvégzett kezelések és műtétek
dátumának saját kartonjaik alapján – ez az egyik legjobb módszer arra, hogy
bizonyítékot találjanak a szabályok érvényességére.

Vannak már olyan úttörők, orvosok és természetgyógyászok, akik teljesen


készek arra, hogy figyelembe vegyék ezeket, és akiket tapasztalataik már
immúnissá tettek mindenféle ellenállásra. Akik már nem lepődnek meg azon, ha
például arra kérjük őket, hogy egy bizonyos időpontban végezzék el a
vérvizsgálatot, vagy hogy az időpontokat halasszák el. Most még ők a kivétel, de
ez a kezdet sokat ígér.

Mi a teendő tehát, ha ön a saját tapasztalatai alapján lassan bizalmat szerzett e


szabályok iránt, orvosa azonban még semmit sem tud a ritmusokról, és időben
kedvezőtlen beavatkozást akar végrehajtani, vagy bármilyen más tevékenységet,
de kedvezőtlen időpontban? Megint csak az ön megérzésén múlik.

Ha úgy érzi, hogy az orvosa meghallgatja az időpont áthelyezésének okait, akkor


egyszerűen felolvashatja neki Hippokratész mondatát – "Ne érintsd vassal a
testnek azt a részét, amelyet az a jegy ural, amit a hold éppen átszel" –, vagy
utalhat a könyvnek arra a fejezetére, amelyik az ön esetére illik. Az ilyen
orvosok vannak többségben, tehát mindenképpen lehet vállalni a kockázatot. Ha
az orvos mégis elutasítaná a halasztást, akkor az még távolról sem ok arra, hogy
másik orvost keressen. Kérje meg, hogy pontosan indokolja meg az elutasítást,
és saját maga csak azután döntsön. Az időpontegyeztetés "nehézségeit"
mindamellett nem kell elfogadnia azonnal mint okokat. Ezek gyakran csak
ürügyek arra, hogy ne kelljen behatóbban foglalkozni a természet ritmusaival.
Ha kétségtelenül megbizonyosodott afelől, hogy az orvosa aligha tanúsít
megértést időpont-változtatási kívánságának valós okai iránt – sajnos ilyen is
van –, akkor nem rossz ötlet jól kitalált, elfogadható kifogásokkal előállni.
Fölösleges ilyenkor a rossz lelkiismeret, végül is valami nagyon értékes
dologról, azaz a saját egészségéről van szó. Tartsa szem előtt: az orvos mindig
csak abban segíthet, hogy saját magán segítsen. Mélyen legbelül ön tudja a
legjobban, hogy mi a jó önnek, és mi nem. Gyakran panaszainak okát is
pontosan ismeri, mert általában úgy aratunk, ahogy vetettünk. Sokan csábultak
arra a tévútra, hogy félrenéznek vagy csak túl kényelmesek, és saját
betegségükért minden felelősséget az orvosra hárítanak. Ilyen beállítottsággal túl
sokat kívánunk az orvostól. így nem tud igazán segíteni, hanem jó esetben is
csak rövid távon.
III

A hold ritmusai a kertben


és a természetben
Az ember törékeny és hajlékony, amikor világra jön.
Amikor meghal, kemény és merev.
A zöld növények lágyak és tele vannak életnedvvel.
Amikor meghalnak, hervadtak és szárazak.
Ezért a merev és hajlíthatatlan a halál tanítványa.
A lágy és hajlékony az élet tanítványa.
így a hadseregek rugalmasság nélkül soha nem nyernek csatát.
A fa, amely rugalmatlan, könnyen eltörik.
A kemény és erős elvész.
A lágy és hajlékony fennmarad.
(Lao-ce)

S
zámos ok szól amellett, hogy a kertben, a mező- és erdőgazdaságban újból
visszatérjünk a hold állatövben való korának és állásának fi-
gyelembevételéhez. A legfontosabbak közé tartozik, hogy a hold rit-
musainak segítségével eltávolodhatunk a vegyi irtó- és fertőtlenítőszerek,
valamint a műtrágyák túlzott alkalmazásától, és ismét visszatalálhatunk a
természet természetes és dinamikus egyensúlyához. A jövő kertművelésének és
mezőgazdaságának nem lesz más választása, mert az ember nem
zsákmányolhatja ki korlátlanul a természetet. Akkor miért ne kezdjük el
azonnal?

"Nemrég Hamburgból Münchenbe repültem, csodálatos idő volt, és az


ablaknál ültem. Nem tudtam levenni a szemem a tíz kilométerrel alattam
lévő földről. Úgy tűnt, nincs egy talpalatnyi hely sem, amit ne
használnának, művelnének, amin ne állnának épületek, vagy ne szelnék át
utak. Ha pedig nagyobb, összefüggő erdőrészt láttam, akkor biztos, hogy a
kellős közepébe egy kavicsbánya vagy valamilyen más építmény ékelődött.
Azt gondoltam: milyen szép is lenne, ha megint meg tudnánk tanulni úgy
bánni a természettel, hogy ez a látvány csak jó érzéseket keltsen."

Valószínűleg manapság még nem nyerne díjat egy mezőgazdasági kiállításon a


beoltatlan, a természet ritmusával összhangban termesztett alma. Ám az "optika"
szinte minden tekintetben a divatos ízlés kérdése, és így átmeneti kortünet. A
régi közmondás így szól: "Sokan éheznek, mert nem tetszik nekik a tányér színe,
amin felszolgálják az ételt." A vadon nőtt alma talán nem "szép", de százszor
annyi élet és erő van benne, mint a viaszréteg mögé rejtett "kényszerérett"
ültetvényi almában.

Korunkban az "egészséges" gyakran egyet jelent azzal, hogy "steril, csíra-


mentes". Hogyan alakulhatna ki immunrendszerünk védekezőereje, ha minden
munkától megfosztják, ha megtagadják tőle a szükséges edzést? Ez éppúgy
érvényes a növényekre (zöldségre, gabonára, gyümölcsre) és életerejükre, amit
mi hasznosítani akarunk.

Napjaink számos emésztési rendellenessége és a belőlük következő sok más


betegség erre a belül halott élelmiszerekből álló "egészséges" táplálkozásra
vezethető vissza. A csíramentes táplálék steril, terméketlen táplálék. Némelyik
betegség esetén bizonyára ajánlott, de az egészséges ember számára a betegség
útját egyengeti.

A természet általános körforgására beláthatatlan következményekkel manapság


milliókat adnak ki a nemesítés és a géntechnika kutatására azért, hogy úgy
változtassák meg a növényeket, hogy parancsra tegyék azt, amit a helyes
ültetési, ápolási és betakarítási időpont megválasztása esetén amúgy is
megtennének.

A helyzet a századforduló táplálkozástudományának "jó szándékára" emlékeztet:


megfigyelték, hogy bizonyos tápanyagok bejutnak a testbe, aztán változás nélkül
kiválasztódnak. "Ezek tehát fölöslegesek", hangzott az ítélet, az anyagokat
"nyomelemeknek" – halott súlynak – nevezték, és elkezdték megszabadítani
tőlük az élelmiszereket, és "készételeket" előállítani. A következmények
ismeretesek.

A postapapagáj

Egy férfi keresztezte a postagalambot a papagájjal,


hogy utódai el tudják mondani az üzenetet,
ahelyett hogy egy darab papírt kellene cipelniük.
Ám a madárnak, aki a kísérlet eredménye volt, órákra volt szüksége egy
olyan úthoz, ami normális esetben csak néhány percig tartott volna.
– Mi tartott fel? – kérdezte a férfi.
– Hát, olyan szép nap volt – mondta a madár –, inkább gyalog mentem.

A tudománynak és a technikának köszönhetjük azt a meggyőződést, hogy


segítségükkel megoldható az összes probléma, még azok is, amelyek nélkülük
egyáltalán nem is léteznének. Olyan nagyok voltak a sikerek: nőtt a termés,
eltűntek a kártevők, úgy tűnt, korlátlan lehetőségek tárulnak fel. Lassacskán
azonban fel kellett ismerni, hogy a kizsákmányolás nem a bölcsesség
netovábbja. Könyvünk egyik célja az, hogy hozzájáruljon a bölcsesség és a józan
ész jogaiba való visszahelyezéséhez a kiskertben, a mezőgazdaságban és a
természetben.

Nem arról van szó, hogy szidjuk a vegyészetet és az élelmiszeripart, a mérgeket


és a vegyszereket, mert ezek az iparágak életünkben fontos célokat töltenek be.
Ahol viszont az egyes ember megbízik a vegyészetben, és termékeit alkalmazza,
csak rá hagyatkozhat. A kérdés: "Mit tehet az ember egymagában?" – csak a
tétlenség és a rezignáció kifogása. Egyetlen ember jóakarattal és jó
gondolatokkal egy egész városrészt elláthat inspirációval, életkedvvel és erővel,
még akkor is, ha nem lép nyilvánosan színre (sőt gyakran éppen ezért).

Ha ön azok közé az emberek közé tartozik, akik legalább a saját gyümölcsüket,


zöldségüket és gabonájukat nem akarják megmérgezni, akkor az alábbi
oldalakon sok ötletet talál, amelyek megkönnyítik a vegyszerekről való
lemondást. Az, hogy lehetséges kert- és földművelés a mérgek felhasználása
nélkül és a "genetikai" manipulációk képtelensége nélkül, több, ugyanannyi
vagy egy kicsit kevesebb terméssel és a termények sokkal jobb minőségével, ma
sokan tudják – azok is, akiknek közük van hozzá.

Olyan sok a bizonyíték: gyümölcsök, amelyek csak a nap erejét hordozzák, ami
színüket adta, gabona, amiben megízlelhetjük, mit jelent a föld és az ég közötti
összhang, zöldség, amely ezt a harmóniát a testünkbe szállítja, föld, amely
készségesen megajándékozott bennünket ezekkel évszázadokon át mérgek és
műtrágyák nélkül.

Talán saját tapasztalatai is a segítségére lesznek. Majdnem mindenki, akinek


valami köze van a kerthez és a természethez, átélt már olyan dolgokat, amelyek,
ha jobban megnézzük, tulajdonképpen megmagyarázhatatlanok: eltérő időkben
teljesen ugyanolyan feltételekkel vetünk, ültetünk, öntözünk, átültetünk,
trágyázunk, aratunk és raktározunk – teljesen különböző eredménnyel. Egyszer
kemény "feje" lesz a salátának, másszor szárba szökken, kivirágzik, magot hoz
és használhatatlanná válik. Egyszer a legszebb répákat takarítjuk be, míg a
szomszéd, ugyanabból a veteményből, ugyanolyan időjárási feltételek mellett és
ugyanazon a talajon egyáltalán nem elégedett az eredménnyel. Aztán a saját
termésünket támadják meg ismét a kártevők, míg a szomszédét nem háborgatják.
Vagy a gabonamező szélén egy keskeny sáv sokkal jobban nő, mint a terület
többi része. Néha a krumpli föld feletti része óriásira nő, maga a termés viszont
visszamarad, máskor a krumpli zöldje satnya, viszont a közmondásos
"legkövérebb krumplit" szedhetjük. Néha évekig eltart a meggylekvár, aztán a
penész rövid idő alatt tönkreteszi a legszebb gyümölcsöket, bár mindent
ugyanolyan feltételek mellett tettünk el.

Az időjárás, a vetemény vagy a talaj minősége szenvedi meg gyakran, hogy a


megmagyarázhatatlant mégis valahogyan kezelni akarjuk. Lehet, hogy ez sok
esetben meg is felel, de sokkal gyakrabban csak az a baj, hogy nem ügyeltünk a
munkához megfelelő időpont megválasztására.

Talán már önnek is feltűnt, hogy egy saláta- vagy káposztaágyásban vagy
minden növény a magasba nő, vagy mindegyik "fejesedik". Soha nem található
meg egy ágyasban egyszerre mind a két állapot. Ez szinte sohasem a
veteményen múlik, annyi biztos.

Ha egyszerűen abbahagyjuk az oltást és a trágyázást, és már csak a hold


ritmusaihoz igazodunk, az biztosan nem fog a kívánt eredménnyel járni. Ehhez
földjeink túlságosan el vannak kényeztetve, az átálláshoz türelemre van szükség.
De lépjen nyugodtan a tettek mezejére: meg fogja jutalmazni az a tudás, amit ön
előtt évezredek óta kipróbáltak és hasznosítottak. Ebből semmi sem "új", csak a
technikai haladás csábított bennünket arra a feltételezésre, hogy megengedhetjük
magunknak, hogy háttérbe szorítsuk ezt a nagy értéket, vagy hogy teljesen
hagyjuk feledésbe merülni. Bátorság: semmibe sem kerül, és a gyümölccsel,
zöldséggel, gabonával dolgoznia úgyis kell. Ügyeljen a vetésnél, az ültetésnél és
a betakarításnál az állatövi jegyekre és a hold állására, és akkor idővel a siker
minden tekintetben kellemes meglepetést fog szerezni önnek.

Akkor sem kell kételkednie, ha a határidőnaplók vagy az időjárási viszonyok


keresztülhúzzák számításait, és megakadályozzák a "megfelelő időpont"
figyelembevételét: meg fogja állapítani, hogy minden kerti és mezei munkára
létezik több alternatíva – olyan időszakok, amelyek ugyanannyira vagy majdnem
annyira alkalmasak. Minden esetben ügyeljen azonban arra, hogy ki kell térni a
kedvezőtlen időpontok elől.

Természetesen nem tárgyalhatunk itt minden egyes növényt és tulajdonságait, és


ezzel nem is érnénk célhoz. Az elveket azonban könnyedén lehet a kerti és
mezei munkára alkalmazni.

"Az én elképzelésem arról, hogy miért írom le ezt a tudást, nagyon


egyszerű. Ha örömét leli benne, olyan tudás birtokába juthat, ami egy
életen át elkíséri, anélkül hogy állandóan útmutatókat és tanácsadókat
kellene böngésznie – olyan tudás birtokába, amely vérévé válik. Ha nem is
ezzel a tudással együtt nőtt fel, mint én, most itt az alkalom, hogy
tapasztalatokat gyűjtsön, és ez többet segít, mint példák ezrei egy könyvben.
Néhány próbálkozás után gyorsan észreveszi, hogy milyen egyszerű az
egész.
Talán továbbsegíti ebben személyes hozzáállásom ahhoz, hogy miért
előnyös a gondolkodás megváltoztatása. Az első időket én is teljesen
kiélveztem Münchenben, és gyorsan feledésbe merült a természetessel
szembeni felelősség, mert úgyis »mindent« lehet kapni. Az árak olyan
alacsonynak tűntek a jövedelmekhez képest. Csakhogy túl könnyen az lesz
az ember benyomása, hogy nincs értelme semmilyen fizikai munkának, mert
»olcsó« a zöldség és a gyümölcs. Amikor azonban hosszabb idő után
hazamentem, és az otthoni salátát ettem, akkor egész pontosan észrevettem
a fenséges különbséget. De akkoriban ez még nem volt számomra elég ok
arra, hogy visszatérjek a természeteshez. Először az kellett, hogy
megbetegedjek. Még akkor is megpróbálkoztam először minden mással,
mielőtt tudatosodott bennem: így nem tudok és nem akarok élni. Újra meg-
tanultam magamra vállalni a felelősséget a testemért, és megértettem, hogy
csak akkor ehetek jó zöldséget, ha lehetőségem van arra, hogy hozzájussak.
Megint bezárult a kör, és az esztelen gondolkodás éveit tanulási
folyamatnak tekintettem. Mindenhez szükség van tehát tapasztalatra és
felvilágosodásra. Ezért nem jelent nehézséget a városlakók számára sem,
hogy bizonyos megfigyelések után megállapítsák, hogy a rövid távú siker
nem az igazi. Feltétlenül meg kell tanulnunk újra vállalni a felelősséget, és
nem hagyni, hogy a kényelmesség elvakítsa őket."
Az alábbi táblázat még egyszer összefoglalja a csillagjegyek impulzusainak
legfontosabb tulajdonságait a kerti, mezőgazdasági és természeti munkákkal
kapcsolatban – a különböző növényi részekre, a nap minőségére (lásd V. fejezet)
és a fel- vagy leszálló erőre gyakorolt hatást, ami benne lakozik a jegyekben.

Minden állatövi jegy a növény más-más részére hat impulzusaival – a gyö-


kerekre, a levelekre, a termésre vagy a virágokra. A táblázat és a mellékelt éves
naptár segítségével helyesen értelmezheti az alábbi fejezet utalásait, és a kerti
munkát a ritmusokhoz igazíthatja. Az egyes kerti és mezei munkák
szempontjából kedvező időszakok figyelembevételével sok negatív befolyás elől
kitérhet, és a siker örömforrássá válik.
Vetés, ültetés, palántázás

A kertben és a szántóföldön a munka dandárja többnyire tavasszal kezdődik az


ásással és az azt követő vetéssel, ültetéssel, palántázással. E munkák megfelelő
időpontja nagy jelentőségű a növények növekedése és érése, valamint a
gyomokkal és kártevőkkel szembeni ellenállásuk szempontjából.

A II. fejezetben arról volt szó, hogy mennyire befolyásolják testünket és


egészségünket a növő és fogyó hold, a teli- és újhold, illetve a hold állatövben
való állásának különféle impulzusai. A növényvilágban ezenkívül még a leszálló
és felszálló hold különböző erői is szerepet játszanak, és bizonyos módokon
hasznosíthatók – gyakran mint alternatívák, ha egy-egy kerti vagy mezei munka
legkedvezőbb időpontja "kútba esik".

A fel- és leszálló hold olyan elnevezések, amelyek kizárólag a hold állatövben


való állására vonatkoznak, és függetlenek a holdfázisoktól. Sok palántázási és
ültetési munka szempontjából jelentős időszak a leszálló hold körülbelül
tizenhárom napos ideje. Leszálló hold: ikrek, rák, oroszlán, szűz, mérleg, skorpió
(nyilas). Felszálló hold: nyilas, bak, vízöntő, halak, kos, bika (ikrek).

Az ikrek és a nyilas jelentik azokat a csomópontokat, amelyekben a fel- és


leszálló erők mindig irányt változtatnak – ahhoz hasonlóan, ahogy teli- és
újholdkor rendeződnek át az erők. Az ikrekről és a nyilasról ezért néha nem
lehet pontosan megállapítani, hogy le- vagy felszálló jegyek-e.

Ha tehát az alábbi oldalakon gyakran lesz szó a leszálló holdról, akkor ne


felejtse el, hogy semmi köze a fogyó holdhoz. Ha viszont alaposan megnézi a
függelékben található naptárt, akkor megállapíthatja, hogy a két ritmus metszheti
és kölcsönösen befolyásolhatja egymást.

A holdfázis megválasztása

Testünk fogyó holdkor odaadásra, energiaátadásra, aktivitásra rendezkedik be,


növő holdkor belélegzésre, tervezésre, védelemre és erőgyűjtésre. A földdel épp
fordítva áll a helyzet:

Fogyó holdnál a nedvek inkább a gyökérbe vándorolnak, a föld be-


fogadásra kész, belélegzik, növő holdnál viszont a nedvek inkább
felszállnak, a föld feletti növekedés, a kilélegzés van túlsúlyban.
Ez az "ellentétes" ritmus képezi sok kerti és mezei munka szabályának alapját.
Mielőtt azonban rátérnénk a vetés, ültetés és palántázás szabályaira, minden
bizonnyal hasznos, ha röviden kitérünk az újra művelendő ágyas tavaszi
felásására, hiszen ez a munka mindig megelőzi a beültetést.

Tavasszal minden ágyast háromszor ásson fel! Először oroszlán idején,


növő holdkor, azután a bak idején, fogyó holdkor, végül harmadszor –
ismét leginkább fogyó holdkor. A harmadik alkalom időpontja
azonban már nem olyan fontos.

Az oroszlán jegye tavasszal éppen megfelelő módon mindig növő holdnál, a bak
jegye mindig fogyó holdnál fordul elő. Hogy miért működik ilyen jól ez a
szabály, arra később még részletesen kitérünk, elöljáróban csak annyit: ha növő
holdnál gyomlálunk oroszlán idején, akkor minden föld alatt megbúvó
gyomnövénymag lendületbe jön, minden kinő és kicsírázik. Ugyanez a munka,
ha fogyó holdkor, a bak jegyében végezzük, gondoskodik arról, hogy a gaz
eltűnjön, és szinte soha többé ne térjen vissza, mert nem maradnak magvak a
földben. Ha ehhez a szabályhoz tartja magát az ásás során, akkor a legjobb
feltételeket teremti meg ahhoz, hogy az alábbi javaslatokat is hasznára
fordíthassa.

A palántázás, ültetés és vetés alapszabálya a következő:

A föld fölött növekvő és fejlődő növényeket és zöldségféléket növő vagy


ehelyett leszálló holdnál kell elültetni vagy elvetni.

A föld alatt növő zöldség akkor fejlődik jól, ha ügyelünk arra, hogy a
vetés vagy az ültetés napja fogyó holdra essék. Ha ez időben nem
lehetséges, akkor helyette választhatunk leszálló holdra eső időpontot
is.

A mellékelt naptár segítségével nem okoz nehézséget e holdfázisok kikeresése


úgy, hogy közben ügyelünk a csillagjegyekre is.

A csillagjegy megválasztása

Ami a megfelelő csillagjegy megválasztását illeti, ez attól függ, hogy milyen


igényt támasztunk a növénnyel szemben, hogy melyik részének szeretnénk
biztosítani a legnagyobb esélyt a fejlődésre.

• A paradicsom például termés, nem pedig levél, gyökér vagy virág. Válasszon
tehát a paradicsom vetéséhez vagy ültetéséhez termésnapot – kost, oroszlánt,
nyilast.
• A leveles zöldségek (spenót, zöldhagyma stb.) ültetésére és vetésére az a
legjobb alkalom, ha a naptárban levélnap áll – rák, skorpió, halak. A fejes saláta
ültetésekor vagy vetésekor emellett mindig fogyó holdnak kell uralkodnia.

• Ugyanez az elv érvényes a gyökérzöldségekre, például a zellerre, a répára, a


hagymára vagy a retekre. Ezek esetében valószínűleg nem értékelné nagyra a
szép virágokat vagy a lédús, magasra szökő levélzetet. Válasszon tehát
gyökérnapot – ilyen a szűz, a bika, a bak.

Kivételt képez a burgonya: igaz ugyan, hogy ültetésére a fogyó hold felel meg,
de nem szabad túl közel esnie az újholdhoz, legyen inkább röviddel holdtölte
után.

• A virágok és a legtöbb gyógynövény számára a legjobb egy virágnap – ikrek,


mérleg, vízöntő.

Ha alapjában megértette ezeket az elveket, akkor már nem nehéz elkészíteni az


éves kerti programot. Az időbeli és az időjárástól függő okok természetesen nem
mindig teszik lehetővé, hogy eltalálja a megfelelő napot. Arra azonban egyszerű
figyelni, hogy ne hasson éppen minden befolyás kedvezőtlenül – elég nagy a
játéktér, ahogy azt még látni fogja.

Másrészt a fanatizmus és az itteni javaslatok túl pontos követése sem hoz jó


eredményt. "Túl sok a jóból" – ez csak egy másik kifejezés a "rossz"-ra. Akinek
a természet a tanítómestere, az tudja, hogy nem létezik százszázalékosság és
tökéletesség. Bölcs dolog volna kezdettől fogva számolni bizonyos
természetesen szükséges veszteséggel, főleg ha "termésveszteséggel" vagy
gyomnövényekkel és kártevőkkel van dolgunk. Végül is az életközösségben,
amelynek részei vagyunk, mindenkinek meg kell kapnia a maga részét. A
kertben nem minden kártevő okoz károkat, nem minden gyomnövény igazán
"gaz".

Locsolás és öntözés

Az öntözés és a locsolás témájában talán kissé provokatívan hangzik a


következő tanács, legalábbis némelyik "szenvedélyes kertész" fülében:
tökéletesen elegendő, ha a veteményt vagy az ültetvényt kezdetben jól megön-
tözzük. Ha éppen száraz időszak uralkodik, akkor néhány nappal tovább ön-
tözhetünk, de aztán ennek feltétlenül véget kell vetni. A kiegészítő öntözésnek a
mi szélességünkön nincs semmi értelme.
Manapság sok kert és szántóföld talaját öntözik rendszeres időközönként,
anélkül, hogy figyelembe vennék a természetes adottságokat. Ez elkényezteti a
földet, minden növényt lustává és kényelmessé tesz, a gyökerek nem hatolnak
mélyre, a trágya kioldódik, a betakarított termés minősége élettelen. Az eső és
szárazság természetes ritmusában a föld és a növény "éber" marad,
nyújtózkodik, lélegezni kezd. Tudja, hogy minden csepp számít, megszerzi,
amire szüksége van. Egy ilyen növény belső ereje egészen más, a termése
úgyszintén.

Mindamellett hiba volna, ha a természetben és ezekben a tanácsokban bízva


nyomban felhagynánk a kiegészítő öntözéssel. A talajnak lassan kell
visszaszokni a természetességhez. Mint az olyan izomnak, amelyik használaton
kívül elernyedt: először jön az edzés, aztán az izomláz, és csak aztán az erő –
ebben a sorrendben.

A szobanövényeket és az erkélynövényeket ezzel szemben locsolni kell, de őket


sem olyan sűrűn, mint ahogy az gyakran történik. A szobanövényeket elsősorban
levélnapokon (rák, skorpió, halak) ajánlatos locsolni, leginkább mészmentes
esővízzel vagy állott vízzel. Talán csodálkozik ezen a tanácson, sőt esetleg
"borzalmasnak" is tartja, hiszen a levélnapok csak hat-nyolc napos időközökkel
fordulnak elő. De mégis: tökéletesen elegendő, ha csak ezeken a napokon
locsolunk (kivéve néhány egzotikus növényt). A nagy vízigényű növényeket
locsolja meg ilyenkor egyszerűen naponta többször, esetleg mind a két vagy
három levélnapon.

"Még ha kéthetes útra indulok, akkor sem kell megkérnem senkit, hogy
jöjjön el meglocsolni a szobanövényeimet. Ha utoljára egy levélnapon
locsolom meg őket kiadósán, esetleg úgy, hogy az alátétben még maradjon
víz, akkor minden növényem kibír ennyi időt. Szoktassa növényeit lassan, ne
pedig radikálisan az új ritmushoz. Kivételt képez néhány nagyon szomjas
szobanövény és kerti növény – mint például a paradicsom –, ezek gyakori
öntözést igényelnek."

Legalább virágnapokon hanyagolja a locsolást. A virágnapokon (ikrek, mérleg,


vízöntő) megöntözött növényekre gyakran rátelepednek a kártevők, főleg a
levéltetvek. Ha a szobanövényeinket jó szándékkal kitesszük a szabadba, hogy
esővíz érje őket, az ugyanígy rossz hatással lehet rájuk, mert a levelek gyakran
nem viselik el a közvetlen nedvességet.
A vetésforgó és a növénytársulások

A zöldségtermesztésben különleges jelentősége van a vetésforgónak – a


termesztett növények várakoztatásának – és a növénytársulások
megválasztásának. A kertészek számára ez magától értetődik, sok kertről szóló
könyv tartalmaz ilyen információkat – növényekről, amelyek kölcsönösen
segítik és megvédik egymást a kártevőktől, kedvezőtlen növénytársulásokról, és
még sok másról. A "kezdők" számára álljon itt mégis néhány javaslat.

Különösen jó az olyan vetésforgó, amelyben föld fölötti és föld alatti


zöldségeket és szántóföldi növényeket termelnek éves váltakozásban. Az
ágyason belül a biokertészek arra ügyelnek, hogy a nem mélybe nyúló gyökerű
növényeket mélyen gyökerezők mellé ültessék. Mivel a betakarítás ideje eltérő,
a leghosszabb ideig érő zöldségnek van végül a legnagyobb helye, mert a többit
időközben már leszedték.

Különösen kedvező növénytársulások

sárgarépa a hagyma mellett saláta a hónapos retek mellett


paradicsom a hagyma mellett borsó a zeller mellett
paradicsom a petrezselyem mellett krumpli a káposztafélék mellett

Kedvező társulások

Az uborka jól megfér a


hagymával, futóbabbal, zellerrel, céklával, petrezselyemmel, fejes salátával,
karalábéval, káposztafélékkel, babbal.

A burgonya jól megfér a


spenóttal, babbal, karalábéval, kaporral.

A zeller jól megfér a


babbal, spenóttal, hagymával, futóbabbal, paradicsommal, zöldhagymával,
karalábéval, káposztafélékkel, uborkával.

A petrezselyem jól megfér a


paradicsommal, hagymával, hónapos retekkel, uborkával.

A paradicsom jól megfér a


zellerrel, spenóttal, hagymával, petrezselyemmel, káposztafélékkel,
karalábéval, fejes salátával, zöldhagymával, babbal, sárgarépával.
A spenót jól megfér a
paradicsommal, futóbabbal, eperrel, karalábéval, sárgarépával, burgo-
nyával, káposztafélékkel.

A fejes saláta jól megfér a


hagymával, paradicsommal, futóbabbal, babbal, hónapos retekkel, retekkel,
kaporral, borsóval, uborkával, eperrel, sárgarépával, káposztafélékkel,
zöldhagymával.

A hagyma jól megfér a


paradicsommal, eperrel, uborkával, petrezselyemmel, fejes salátával,
karalábéval.

Az eper jól megfér a


karottával, zöldhagymával, káposztafélékkel, retekkel, hónapos retekkel,
fejes salátával, spenóttal, hagymával.

Különösen kedvezőtlen társulások

bab a hagyma mellett petrezselyem a fejes saláta mellett


káposzta a hagyma mellett cékla a paradicsom mellett
burgonya a hagyma mellett paradicsom a borsó mellett
vöröskáposzta a paradicsom mellett borsó a bab mellett

Az átültetés és a dugványozás

Talán a jó növénytársulások fenti listája most már arra készteti, hogy egyik-
másik növényt átültesse a kertjében. Ehhez a munkához is megvan a "megfelelő
időpont".

A növényt érdemes növő holdnál átültetni, vagy ehelyett leszálló hold


idején (az ikrektől a nyilasig).

Azok a növények, amelyeket ebben az időszakban ültettek máshová vagy másik


cserépbe, gyorsan képeznek gyökeret, és csodálatos növekedésnek indulnak.
Éppen az idősebb növények és főleg az idős virágok esetében fontos, hogy
ügyeljünk az átültetés időpontjára. "Öreg fát nem ültet át az ember", mondja a
régi közmondás. Ez nem állja meg a helyét, legalábbis ami a valódi fákat illeti:
ha kihasználja a leszálló hold időszakát, leginkább a szűz-napokat, akkor az
öregebb növények és az öreg fák is újra nőni kezdenek. Mindenesetre
figyelembe kell venni az évszakot is: az, hogy az átültetést mindig tavasszal
vagy ősszel kell végezni, remélhetőleg magától értetődik.
A dugványozásra is nagyon alkalmas a növő és leszálló hold időszaka. A
növények gyorsan nőni kezdenek, és rövid idő alatt új hajszálgyökereket
eresztenek. Ismét csak a szűz-napok a legalkalmasabbak. Ősszel azonban a
dugványozásnál ügyelni kell a fogyó holdra.

A gyomok és kártevők legyőzése


Álljon itt két rövid információ erről a fontos témáról, amely megvilágítja a
probléma teljes horderejét ön előtt (mindkettő a Süddeutsche Zeitung 1991.
április 25-i számából):

"Egy kiló atracin, ez a hihetetlen mennyiségben szétpermetezett növényi méreg


(időközben betiltották, de a helyettesítő anyagok sem lennének igazán jók
tölteléknek egy palacsintába), a kereskedelemben 60 márkába kerül. Ugyanilyen
mennyiségű atracinnak a talajvízből való eltávolításához 1000 kg aktív szénre
van szükség, 10 000 márka értékben, nem számítva a fertőzött aktív széntől való
megszabadulás költségeit, hiszen azt is ártalmatlanná kell tenni."

"1940-ben a gazdák csak kevés rovarirtó szert használtak. Akkoriban a kártevők


a termés kb. 3,5 százalékát pusztították el. Ma a rovarirtó szer mennyiségének
ezerszeresét szórják szét. Feltételezhetnénk, hogy ez a mennyiség elegendő arra,
hogy a legutolsó káposztalepkének is kitekerje a nyakát. De nagyot tévednénk: a
terményveszteség mára majdnem a négyszeresére, 12 százalékra nőtt."

Ha a természet ilyen időzített bombáinak előállítóit köteleznék arra, hogy


viseljék a környezetnek az általuk elszórt mérgektől való megtisztítása
költségeit, akkor a világ egészen másképp nézne ki. A természet ritmusairól való
ősi tudás nem ment volna veszendőbe, mert továbbra is érezhető lett volna
alkalmazásának szükségessége. A következő javaslatok a kártevők és a gyomok
megelőzésére és leküzdésére semmibe sem kerülnek önnek – csak egy kis
türelembe.

Már szóltunk arról, hogy sok "gyomnak" tekintett növény – a gyermekláncfű, a


csalán, a százszorszép, a vérehulló fecskefű és sok egyéb – szinte minden
részükben a legértékesebb gyógyfüvek a legkülönbözőbb fogyatékosságok ellen.
Egyidejűleg rothadásukkor nagy erőkkel járulnak hozzá ahhoz, hogy
helyreállítsák a kimerült talaj egyensúlyát.

A kártevők is sok tekintetben hasznot hoznak. Talán nem a mi számunkra, ha a


terméshozamot vagy a leszedett termés "szépségét" tesszük minden dolgok
mértékévé, de számos állatnak, madárnak, bogárnak, hernyónak, rágcsálónak és
sok másfajta állatnak, ami körülöttünk csúszik-mászik. Az állatok mindegyike
egy végtelen lánc egy-egy szeme, egy lassan a jövőbe forduló spirál része,
aminek a "természet" és az "evolúció" nevet adtuk. Bizonyára le tud mondani a
természet az egyik vagy másik állatfajtáról, ahogyan ezt a múltban már többször
meg is tette, amikor hagyta őket kihalni. Mi, emberek, nem vagyunk képesek
erre. Minden kipusztított állat- és növénynemmel saját magunkból is meghal egy
darab, mindenkiből egyenként. Egészen addig, amíg a természet rólunk is le nem
mond.

Mindezek ellenére: némelyik "kertbarát" pánikba esik, ha észrevesz egy


pitypangot, a pajtába rohan, és előkotorja a vegyi fegyvert. Ennek a hozzá-
állásnak szerepe van abban, hogy a hobbi- és konyhakertek földjének
mérgezettségi foka sokszorosa a mezőgazdasági hasznosítású földekének, még
ha monokultúrákról van is szó. A 295-féle mérgező anyagot tartalmazó 1724
különböző fajta peszticid 30 000 tonnájából, ami évente a német talajba kerül
(végül a föld mélyébe, a talajvízbe, az izmainkba, a bőrünkbe és belső
szerveinkbe), csak a hobbikertészek 2000 tonnányit vásárolnak – többnyire
azért, hogy "rendes, ápolt" legyen a gyep.

Aki azonban nem tönkretenni akarja a természetet, hanem összhangban szeretne


együttműködni vele, annak a kártevők megpillantása esetén a következő kérdést
kellene feltennie: Tényleg kártevők ezek?

És ha a kártevő természetére vonatkozó kérdésre józan emberi ésszel, mértékkel


és céllal válaszolt, és arra az eredményre jutott, hogy tenni akar valamit ellene,
csak akkor kerülhet sor a második kérdésre: Mi a támadás oka?

A válaszban gyakran már benne rejlik a megfelelő eljárás, amivel meg-


szabadulhatunk a gonosztevőktől, vagy legalábbis sikeresen megelőzzük azt,
hogy jövőre megint előkerüljenek. Biztos, hogy sokféle oka lehet a kártevők
tömeges felbukkanásának, és nem mindig könnyű megállapítani az igazit.

Hibát követtem el az ültetés vagy az ápolás során?


Nem a körülményeknek legjobban megfelelő talajt választottam?

Ha erre a két kérdésre válaszolunk, az már sokat segíthet a továbbiakban.

A legjobb gyógymód a megelőzés

Ahogyan az előzőekben már leírtuk, a vetésforgó jó megelőző eljárás a kártevők


tömeges támadása ellen. A föld fölötti növények után érdemes föld alattiakat
ültetni, és viszont.
A fejezet elején található táblázatból leolvashatja, hogy minden csillagjegy a
növénynek egy bizonyos részére hat (kos – termés, bika – gyökér stb.). Ha
például egy zöldségágyást ismételten kedvezőtlen befolyások idején ápol vagy
öntöz, akkor nemkívánatos férgek számára készíti elő a táptalajt. Már a ház
körül, például a szoba- és erkélynövények esetében is megállapíthatja, hogy a
növények akkor lesznek tetvesek, ha gyakran locsolja őket virágnapokon. A
szobanövényeknek az a legjobb, ha levélnapokon (rák, skorpió, halak) kapnak
vizet.

A kártevők tömeges felbukkanása ellen a legjobb védekezés az, ha a megfelelő


időpontban ültetünk és vetünk, miközben figyelembe vesszük a levél-, termés-,
virág- és gyökérnapok befolyását a virágokra és a növényekre:

termés – kos, oroszlán, nyilas virág – ikrek, mérleg, vízöntő


gyökér – bika, szűz, bak levél – rák, skorpió, halak

Az időjárás néha keresztülhúzza ezeket a számításokat, de legalább ne nagyon


kedvezőtlen napot válasszunk az ültetéshez, a vetéshez és a növényápoláshoz.

A kártevők legyőzése

Minden mezőgazda és kertész tudja: a jó növénytársulás nagyban hozzájárul


ahhoz, hogy eleve elhárítsa a kártevőket. Ezt ma "vegyeskultúrának" nevezik.
Óriási előny, ha a növények kölcsönösen segíteni tudnak egymásnak abban,
hogy sakkban tartsák a kártevőket.

Álljon itt néhány ötlet a legismertebb kerti kártevők ellen. Ha a listában csak
növénynevek vannak megadva, az azt jelenti, hogy ezt a növényt kell a
megtámadott növény mellé ültetni vagy vetni. Az ilyen "ellenszerek" esetében
ügyeljen arra, hogy a fűféleket növő holdkor, a hagymás növényeket pedig fogyó
holdkor ültesse el!

Ha olyan kivonatokról van szó, amelyek a kártevők elleni közvetlen harcra


szolgálnak, akkor legjobb, ha a következőképpen jár el: Tegyen telihold előtt két
nagy maréknyi növényt 10 liter hideg vízbe; hagyja a kivonatot 24 órán át állni,
aztán hígítás nélkül öntse a gyökér tájékára, a károsodott növény törzse köré a
földbe (ne a törzsre, a szárra, a nyélre, a levelekre vagy a virágokra!). Ha fogyó
holdkor készíti, akkor kétszer annyi ideig hagyja állni a kivonatot. Ne dobja ki a
kivonat maradékát, hígítva még napokig jó trágya lehet belőle!
Mi ellen? mi segít?
káposztalepkék borsmenta, zsálya, paradicsom, kakukkfű, fekete üröm
levéltetvek katicabogár, sarkantyúka (főleg gyümölcsfák alatt),
csalánkivonat
atkák málna
levéldarazsak gilisztaűző varádics
földibolhák bodzakivonat, fehér üröm, borsmenta, hagyma,
fokhagyma, saláta
hangyák levendula, galambbegysaláta, gilisztaűző varádics,
döglött halak elásva
egerek fokhagyma, császárkorona, ebnyelvűfű, somkóró
lisztharmat fokhagyma, metélőhagyma, bazsalikom
répalegyek hagyma, zsálya
gombásodás metélőhagyma, zsurló
penész hagymás növények
vakondokok amikor a hold növőben van, boronával vagy kézzel
felnyitni a túrást, és kitágítani a lyukat

Ha figyelembe vette az ültetési és ápolási időt, és mégis tömegesen jelentkeznek


a kártevők, akkor van még egy-két javaslat arra, hogy hogyan használhatja ki
leküzdésük során a hold állását.

Néhány kivétellel érvényes alapszabályok:

A féregirtás mindenféle eljárására alkalmas a fogyó hold.

A földben lakó férgekre legjobb gyökérnapokon (bika, szűz, bak)


lecsapni.

A föld feletti kártevők elleni küzdelem nagyon hatásos, ha a hold a rák


jegyében áll, de az ikrek és a nyilas jegye is alkalmas erre.

Néha csak a radikális visszavágás segít. Ezt mindenképpen fogyó


holdkor, a IV. negyedben vagy leginkább közvetlenül új hold után
ajánlatos elvégezni. A legtöbb esetben a növény ezután újra meg-
erősödik.
Talán azt várja, hogy ezen a helyen részletesen felsoroljuk, milyen eljárások
alkalmasak leginkább a kártevők közvetlen legyőzésére – tehát ha a növényt már
megtámadták. Ám egyfelől egészen különböző szerek hatnak eltérő növény- és
kártevőfajták esetén. Túl messzire vezetne, ha mindegyiket felsorolnánk,
általános receptek pedig nincsenek. Másfelől a türelem a "kártevők
legyőzésének" legjobb formája.

Ez a könyv abban nyújthat segítséget, hogy bekövetkezzék a gondolkodás


fokozatos átalakulása, a "gyorsan hatótól" való eltávolodás a megelőzés és a
mértékkel és céllal, illetve józan ésszel végzett cselekvés irányába. Semmilyen
szer nem képes megoldani a problémákat, sem a cserepes virágét, sem a családi,
foglalkozásbeli vagy hétköznapi bajokat, ha a gondolkodás és az érzés, amivel a
szerhez nyúlunk, nincs összhangban a természet törvényeivel, ha nem szeretet és
józan ész vezeti.

Ami a növényeit illeti: igazodjék egyszerűen a fenti listához, és jövőre figyeljen


oda a növények megfelelő szomszédságára, s akkor valószínűleg nem is esik
többé abba a kísértésbe, hogy mérgekhez nyúljon.

A kártevőkkel való ésszerű bánásmódhoz elsősorban pontos megfigyelésre van


szükség. Csak akkor lehet helyesen cselekedni, ha az ember már felismerte és
elfogadja a támadás valódi okát. Akkor többé nem kell küzdenie a kártevők
ellen, hanem olyan megoldást fog találni, amelyik egyáltalán nem teszi lehetővé
a kártevők tömeges előfordulását. Soha ne pazaroljon energiát arra, hogy harcol
ellenük, még a kertben se.

Kivételt képez a csigák legyőzése a kertben és a mezőn: erre a legjobb időszak a


skorpióban álló növő hold. A természet szerencsére úgy rendezte el, hogy a
skorpió többnyire éppen akkor áll a növő holdban, amikor tavasszal a csigák
támadásba lendülnek.

Gyűjtsön annyi tojáshéjat, amennyit csak lehet (a főtt tojás héja nem jó!). Zúzza
apróra fogyó holdnál (a növő holdnál széttört tojáshéj nem morzsolódik szét és
nem lesz éles, hanem belsejével összeragad), és szórja szét növő holdnál a
növények és az egész ágyas körül a földre. Előtte persze össze kell gyűjteni a
csigákat, akik már bemásztak az ágyasba. A tojáshéjcserepek éles szélei
hatékonyan elriasztják az érzékeny bőrű állatokat.

A holdnak a héj szétszórásakor feltétlenül növekednie kell, mert fogyó holdkor a


héjakat a legközelebbi eső bemossa a talajba. Amikor a hold növőben van, a föld
nem fogad be annyi nedvességet, a szilárd anyagok a felszínen maradnak. Egy
idő után úgyis eltűnnek a tojáshéjak a földben (ez olyan haszonnal járhat, hogy a
talaj mésztartalmát növelik és megkötik a savakat), de a csigák támadásának
veszélye addigra már elmúlik.

Az utóbbi évek csigainváziójának idején mindamellett ez az egyébként nagyon


hatékony módszer is felmondta a szolgálatot. Csak az segített, hogy esőben,
amikor előjöttek, begyűjtötték a csigákat – ez azonban nem ok arra, hogy
elhallgassuk ön elől ezt ez értékes ötletet. Nagy csigaveszély esetén ismételje
meg az eljárást a következő hónapban skorpió idején.

További hasznos csiga elleni módszerek: fahamu és fűrészpor kiszórása,


hagyma, fokhagyma, zsálya és sarkantyúka növénytársulás gyanánt – hogy csak
néhány példát említsünk.

A csigák ráadásul valódi ínyencfalatok természetes ellenségeik, elsősorban a


varangyos békák és a békák számára. Ezek az állatok azonban csak a mé-
regmentes kertekben érzik jól magukat, és ezért nem lehet csak úgy bevetni őket.
Ha kedvükre való a környezet, például ha odacsalogatja őket egy kis
mesterséges tó, akkor néha még a városban is maguktól megjelennek. Falun
gyakran már egy örökké nedves földdarab vagy egy kis patak is elég nekik.

Ha "művileg" akarja bevetni a békákat, akkor ügyeljen a csillagjegyre és a hét


napjára! A fogyó és a növő hold ilyenkor nem olyan fontos, de ha választhat,
inkább fogyó holdra időzítse a békák kihelyezését. A megfelelő állatövi jegy
megválasztása azonban nagy előnnyel járhat: ne legyen rák, oroszlán, bika vagy
kos. A békák olyankor nem érzik jól magukat, és egy idő után eltűnnek vagy
elpusztulnak. A többi időszak semlegesebb, és alkalmasabb az ilyen szándékra.
Nem szabad kedden vagy csütörtökön sem kitenni a békákat. Ezek a napok
alkalmatlanok az állatok mindenféle áthelyezésére (például vásárlás vagy
költözés után).

A sün is a csigák természetes ellensége, nagy


mennyiségben fogyasztja őket. A természetes kert, ahol
van egy rakás őszi rőzse, tüskés barátaink mindegyike
számára csábító dolog. A rőzserakást leginkább fogyó
holdkor készítse, mert akkor jó száraz marad. Ez persze
nem azt jelenti, hogy elkerülik az esőcseppek, hanem
azt, hogy alatta szárazabb marad a sün vacka. A fel-
halmozott avar is fontos a sün számára, hogy baj nélkül
át tudja vészelni a telet. Az
avart is fogyó holdnál kell
felhalmozni, leginkább
valamilyen száraz jegy (tehát
nem rák, skorpió vagy halak)
idején.
A gyomirtás

Minden talaj szenved, ha monokultúrában művelik, azaz, ha egyszerre mindig


csak egyféle növény nő rajta. Megsínyli a baktériumtenyészet, a talaj kifárad és
elmérgeződik, romlik a talaj növény- és állatvilágának élete, mígnem trágyázás
és növényvédő szerek nélkül már semmilyen hasznosítható termést nem képes
hozni. A talaj kifáradása ilyenkor nemcsak az ásványi anyagok hiányából fakad,
hanem a termesztett növények gyökerének kiválasztása is szerepet játszik benne.
A zab például savassá teszi a talajt.

A monokultúrák kísérőnövényeivel kapcsolatban (amelyeket


"gyomnövényeknek" is neveznek) meglepő megfigyelést tettek, amivel régen
még néhány biológus és mezőgazdasági szakember is egyetértett: a mezei
termény és a gyomnövény gyakran valamiféle szimbiózisban társul a talaj
minőségének megőrzése érdekében. Például a vadrepce és a repcsényretek, mint
a zab kísérőnövényei, mentesítik a talajt a savaktól, és így ellenhatást fejtenek ki
a zab savasító hatásával szemben.

A kutatás számára bizonyára érdekes: vannak adatok arra, hogy az egyoldalú


táplálkozásból eredő egészségkárosodásokat, amelyeket a monokultúrákban
termesztett gabona okoz, éppen azokkal a "gyomnövényekkel" lehet gyógyítani,
amelyek az illető mezei terménnyel együtt jelennek meg.

Gondoljon ezekre a megfigyelésekre, amikor nekilát a gyomok kiirtásának.


Lehet, hogy hasznos foglalatosság is lehet belőle, ha például összegyűjti és
megszárítja a csalánt, hogy a saját hasznára fordíthassa a benne lakozó
gyógyerőt.

Természetesen nem minden gaz gyógynövény, és gyakran jó oka van annak a


kívánságnak, hogy nehogy valaha is megint visszanőjön, miután kigyomláltuk
vagy kitéptük, ezért álljon itt segítségül:

A megfelelő időpont: a gyomnövények kiirtására a fogyó hold időszaka


alkalmas, a legkedvezőbb a bak jegyében (januártól júliusig
tartózkodik a bak fogyó holdban).

Ajánlatos viszont ügyelni arra, hogy ne sértse meg a haszonnövényeket, mert


akkor azok is elpusztulhatnak.
A jövő "holdkertészei" már tudják azt a trükköt, hogy hogyan fordíthatják
hasznukra a gyomok elleni küzdelem legkedvezőtlenebb idejét, a növő holdra
eső oroszlánnapokat. Az oroszlán idején burjánzik és csírázik minden gaz, ha
"hozzáérnek" (lásd az I. fejezetben). Kapáljon fel egyszerűen egy új ágyast,
amikor oroszlán idején a hold növőben van. Minden mégoly gyenge
gyomnövénymag is növekedésnek indul, és aztán a bak jegyében fogyó holdnál
ki lehet gyomlálni – az ágyas hosszú időre gazmentesnek mutatkozik.

Végül ősszel minden ágyast fogyó holdnál kigyomlálva kell otthagyni. Ez jó


előkészület a következő évre.

Különös nap van június 18-án délelőtt, déli tizenkettőig (nyári időszámítás
szerint egyig). Azok az évelő növények és gyomok, amelyeket ezekben az
órákban irtunk ki, soha többé nem nőnek vissza, még a gyökerük is elrothad.
Hallani fog még néhány ehhez hasonló, a hold állásától független szabályt, főleg
a favágással kapcsolatban. Ezek szinte megmagyarázhatatlanok, és csak saját
maguk által bizonyíthatók, ha kipróbáljuk őket.
Növények, cserjék és fák metszése

A növények visszavágásának szabályai

A visszavágás az egyik legkényesebb kerti munka: túl gyakran szerzünk olyan


tapasztalatot, hogy ugyanolyan erőfeszítéssel és szakismerettel teljesen
különböző eredményt érünk el. Egyszer növésnek indul a növény, máskor nem
fejlődik, terebélyesedik vagy egészen kipusztul.

A megfelelő időpont: a növények visszavágását fogyó holdnál kell


végezni, vagy ehelyett leszálló hold idején (az ikrektől a nyilasig).

A növények és a fák fogyó holdnál nem szenvednek kárt, mert nem folyik ki a
nedvük. A visszavágás után nem vérezhetnek el, mert a nedvek lefelé áramlanak.

A gyümölcsfák metszése

Fontos, évente ismétlődő munka a gyümölcsfák és -bokrok metszése. Sok


kertbarát – de a "profik" is szereztek eközben rossz tapasztalatokat. Vannak
olyan évek, amikor jól sikerül, máskor viszont mintha az ördög bújt volna a
dologba. Nem is csoda, hiszen ennél a munkánál már egy kicsit jobban kell
figyelni a helyes időpontra.

A gyümölcsfák és -bokrok metszéséhez megfelelő időpont a fogyó hold,


leginkább valamelyik termésnap (oroszlán, nyilas, kos).

Épp ilyen megfelelő a leszálló hold is (az ikrektől a nyilasig), mert ilyenkor a fák
nedvei szintén nem felfelé áramlanak, és a vágási felületeken nem folynak ki.

A legkedvezőtlenebbek a levélnapok (rák, skorpió, halak), amikor a hold


növőben van. A fa túl sok nedvet veszít, és ez hátráltatja a gyümölcs
növekedését. A gyümölcstermő növény ugyan nem pusztul el, de a
terménymennyiség csökken vagy néha teljesen elmarad. Ha esetleg metszéskor a
telihold éppen a rák jegyére esik, akkor még az sem biztos, hogy ezt a növény
túléli.

Nemesítés

A bonyolult kerti munkák közé tartozik a gyümölcsfák nemesítése (szemzés,


oltás stb.). A nemesítés, egy nemes gyümölcsöt vagy virágot hordozó
oltóvesszőnek a nem nemesített, de erős alapnövénnyel való egyesítése
legtöbbször azt a célt szolgálja, hogy egészséges, erős, nagyobb ellenállással
rendelkező tenyészetet hozzunk létre. Többnyire csak avatott kertészek
vállalkoznak erre a feladatra. Mindenkinek sikerülhet azonban, ha figyelembe
veszi az alábbi egyszerű szabályt:

A megfelelő időpont: a gyümölcsfák nemesítését növő holdnál, leg-


inkább holdtölte tájékán és gyümölcsnapon (kos, oroszlán, nyilas)
érdemes végezni.

A fa nedve gyorsan felszáll az új oltványba, és jobban összekapcsolja az alappal.


Legjobb ezt a munkát gyümölcsnapra halasztani. A fa még minden évben
termést fog hozni. Ha időbeli okok akadályozzák, hogy ezt a munkát növő
holdkor vagy holdtöltekor végezze el, akkor válassza a felszálló holdat, szintén
leginkább termésnapon (kos).

Itt is több lehetőség kínálkozik ugyanarra a munkára. Időben tehát nem annyira
kötött az ember, hogy egy időpont kiesése miatt a munkát mindjárt egy évvel
halassza el. Nem csupán a természet kedvelőinek kell tekintettel lenniük az
időjárásra és más kiszámíthatatlan dolgokra. Ha már nem választhatjuk a
legkedvezőbb időpontot, akkor mindenképpen jó volna, ha egyúttal nem
vonnánk a növényt az összes negatív befolyás alá.

Egy (szinte) nélkülözhetetlen gyógyszer a beteg növények és


fák számára

Biztos van olyan olvasó, aki még emlékszik 1984. július 12-ére. Pusztító jégeső
zúdult Münchenre és közelebbi környékére, az anyagi kár milliárdokra rúgott.
Még ma is járnak sebhelyes autók München utcáin, amelyek a tyúktojás
nagyságú jégdarabok súlyáról tanúskodnak. A "későbbi kár"-ra csak hónapok
múltán derült fény: sok tűlevelű fa vesztette el csúcsait, mert a jégeső letarolta
őket; erre elkezdtek lassan felülről lefelé korhadni, és végül elpusztultak. Nem
igazán ismerték fel az összefüggést, és a fák kipusztulását az erdők általános
megölésének tulajdonították. (Az "erdőhalál" félrevezető kifejezés. Az erdő nem
hal meg magától.) Hogy mi a rejtély megoldása? 1984. július 12-én éppen
holdtölte volt. Az időjárás "csapása" ekkor a legkedvezőtlenebb időpontban
érkezett, mert egy tűlevelű fa csúcsának vagy a lombos fák több ágvégződésének
eltávolítása teliholdkor súlyos károkat okozhat az egészséges fáknak, sőt ki is
pusztíthatja őket. A beteg fák halálra vannak ítélve, tetejüktől kezdve korhadni
kezdenek.

Éppen ugyanez az akció – a csúcs metszése vagy az ágak egyengetése –, ha


röviddel újhold előtt hajtjuk végre, az ellenkező hatást váltja ki:
A megfelelő időpont: minden növényt és fát, amelyek nem akarnak
nőni, satnyulnak vagy betegek, a legtöbb esetben eredményesen lehet
kezelni, ha fogyó holdnál – a IV. negyedben vagy leginkább új-holdkor
– eltávolítjuk a csúcsukat. A csúcsot közvetlenül egy oldalág mellett kell
levágni, amely felfelé nő és új csúcs lehet belőle.

Ez a szabály minden olyan növényre alkalmazható, amelyik nem akar igazán


nőni, a dísznövényekre és a virágos növényekre is. Csak le kell vágni újholdkor
a csúcsukat – meglepő lesz az eredmény.

"Otthon meghosszabbított metszőollókat használtunk a beteg vagy rosszul


fejlődő fák csúcsainak levágásához, és ez szinte mindig sikerrel járt. Biztos
vagyok benne, hogy sokat segíthetnénk az erdeinkben levő számos beteg
fának, ha ezt az egyszerű eljárást alkalmaznánk. Virágok, bokrok és
gyümölcsfák esetében néha többet kell levágni a csúcsnál. Egyszer az egyik
gyümölcsfámat újholdkor teljesen megmetszettem – egy kicsivel az oltás
helye fölött mindent levágtam róla. A fa újra kihajtott, és azóta megint
minden évben virágzik és termést is hoz. Hogy a csúcsok újhold idején
történő lemetszésével meg lehet-e állítani az erdők kihalását? Ebben nem
vagyok biztos, mert hiszen az okok ettől nem szűnnek meg. Az azonban
biztos, hogy a siker minden várakozást felülmúlna. Minden beteg fa
meggyógyult, amit eddig ilyen módon ápoltam."

A szűz napjai – munkanapok


Szűz növő holdban fogyó holdban
márciustól szeptemberig szeptembertől márciusig

A kertben és a természetben a szűz jegye egészen különleges szerepet játszik,


ahogy már az eddigi utalásokból is láthatta. Ha palántázásról és ültetésről van
szó, akkor ez a legjobb állatövi jegy, de néhány más munkafajtához is nagyon
kedvező.

"A hegyi erdőkben lakó parasztok például még nagyon sokat tudnak ennek
a napnak a jelentőségéről. A szűz napján nem sokat teketóriáznak áfák
dugványozásával: egy lapáttal nagyobb távolságokra réseket vágnak,
beleteszik a dugványt, és egyszerűen simára tapossák. Ha egy-egy fa nem
akar rendesen nőni, akkor újholdkor lecsippentik a kis csúcsokat. Áfák
gyorsan és erőteljesen nőnek, gyakran egyáltalán nincs is szükség arra,
hogy bekerítsék őket a vadak elől. Otthon, tudomásom szerint, sohasem
kerítették el a fákat."
A szűz napján átültetett növények, mint például a muskátli, a legjobb
feltételekkel rendelkeznek ahhoz, hogy csodaszép, egészséges erkélynövény
legyen belőlük. A dugványok ősszel gyorsan növésnek indulnak, mert a szűz
olyankor mindig fogyó holdban áll.

Tavasszal is nagyon jól lehet dugványozni, amikor a hold növőben van. Ez főleg
azokra a muskátlikra vonatkozik, amelyek átteleltek. Téli álmuk után a szűz
napján ültetjük át a muskátlikat, részekre szedve vagy csak dugványokkal.

A növő holdnál, szűz napján vetett gyep is gyorsan szemet gyönyörködtetővé


válik, bár a gyepnek talán még jobban megfelelnek a növő holdra eső oroszlán-
napok. Mindenképpen fontos, hogy a hold dagadjon.

Az önkormányzatok hatalmas pénzösszegeket takaríthatnának meg, ha a városi


parkok és zöldterületek létrehozásánál figyelembe vennék ezeket az időpontokat.
A gyep jobban nő és ellenállóbb lesz, gyakran nem is szükséges az utólagos
vetés.

A szűz szabálya alól a fejes saláta a legnagyobb kivétel! Ha szűz napján ültetjük
el, szárba szökken és nem "fejesedik" meg. A nyilas is rossz jegy a
salátaültetéshez. A leveles zöldségfélékre vonatkozó szabályok másképp
szólnak:

A megfelelő időpont: a leveles zöldségféléket (salátát, spenótot, fehér és


vörös káposztát stb.) fogyó holdkor ajánlatos elvetni és elültetni,
leginkább rák-napokon.

Egy másik kerti munkára, a kerítés készítésére vagy felújítására szintén al-
kalmasak a szűz napjai. De leginkább fogyó vagy újhold idején. Az ilyenkor
bevert oszlopok maguktól megállnak. Ez a szabály vonatkozik a fák karózására
is, mert a karókat a fogyó hold megköti. Az efféle karbantartó munkák úgyis
általában őszre vagy kora tavaszra esnek, amikor a szűz fogyó holdban áll.

Természetesen a hold havonta mindig csak két-három napot tölt a szűz jegyében,
de megéri a fáradságot, bármilyen munkát végeznek a növények körül ezekben a
napokban. Ha valaki hosszú évek után elhatározza, hogy teljesen átalakítja a
kertjét, akkor főleg tanácsos, hogy minden ültetési és átültetési munkálatot a
növő hold idejére eső szűz-napokra időzítsen. Csak azokat a növényeket nem
kell feltétlenül a szűz napján elültetni, amelyek úgyis jól megnőnek, ha
egyébként ügyelünk arra, hogy a hold növőben vagy leszálló ágban van-e.
Állítsa fel a sorrendet: fordítsa figyelmét a szűz napján minden problematikus
növényfajtára, és akkor jól sikerül minden!
A növények táplálásáról
A műveltségre való törekvéssel nap mint nap elérünk valamit.
A természet követésében nap mint nap feladunk valamit.
Egyre kevesebbet teszünk, míg el nem érjük a nem-tevést.
Semmit sem teszünk, semmit sem végzünk el.
A világot az irányítja, hogy szabadjára engedjük a dolgokat.
Beavatkozással semmit sem lehet irányítani.
(Lao-ce)

A trágyázás általános szabályai

Mindenféle túltrágyázás – ami ma inkább szabály, mint kivétel –


megakadályozza a rendes gyökérképződést, különösen a gyümölcsfák esetében.
A trágyamennyiségeket mindig a növény szükségletéhez kell igazítani, ami
általában sokkal csekélyebb, mint ahogy azt ma többnyire feltételezik – persze
csak akkor, ha az ember ügyel a trágyázás megfelelő időpontjára.

Mint mindenhol a kertben és a szántóföldön, most is a megérzésnek és a józan


paraszti észnek kellene megadnia a mértéket, nem pedig a szabályoknak, a
dogmának vagy a "szakértők véleményének". A jő komposzt és istállótrágya
például még ma is felülmúlhatatlan trágyafajták, főleg a gyümölcsfák számára.

A trágyázás abbahagyása azonban csak nagyon ritkán segít a továbbiakban,


kivéve, ha tisztában van azzal, hogy hogyan kell hozzáértéssel megmunkálni a
talajt. Az egyik ismerős gazda tíz éve már egyáltalán nem trágyázza zöldség- és
gabonatermő földjeit! Mégis bő a termés, és nagyon jó a termények minősége.
Amikor módszeréről kérdeztük, azt mondta: "A lassúság a titka az egésznek."
Módszereit egy öreg paraszttól tanulta. A talajt saját készítésű szerszámmal
munkálja meg sokféleképpen a vegetáció idejének minden száraz periódusában –
és csak akkor, amikor meleg a talaj, és olyan mélyen, ameddig eljut a meleg.
Amikor a hold növőben van, a felső rétegekben dolgozik, fogyó holdnál
mélyebbre hatol.

Ez a módszer automatikusan ahhoz vezet, hogy a talajt az idő múltával az


állatövi jegyeknek mind a tíz energiaimpulzusa "megérinti". Talán a jövő
évezred mezőgazdaságának alappillére rejlik ebben? Természetesen mégis van
számos jó ok arra, hogy behatóan megtárgyaljuk a trágyázás témáját.

Úgy látszik, feledésbe merült egy fontos természeti megfigyelés: a fogyó hold
idején, ami holdtölte napja után kezdődik, a föld sokkal több folyadék
befogadására képes, mint akkor, amikor a hold növőben van.
"Nem is olyan régen, egyik délelőtt hallgattam a rádióban a környezetvédők
és a gazdák képviselőinek vitáját. Az érvek hol ide, hol oda húztak, a
trágyázás mellett és ellen, szóba került a talajvízvédelem jelentősége, nem
volt kilátásban megegyezés. Már be akartam telefonálni, hogy megmondjam
a résztvevőknek, hogy mindkét félnek igaza van, de aztán meggondoltam
magam.
Olyan egyszerű az egész: ha bizonyos időszakokban hordják ki a trágyát,
akkor a talajban dolgozik, a növények hasznosítani tudják, és nem kerül
bele a talajvízbe. Máskor viszont ott marad a felszínen, és mivel a
trágyaanyagokat nem fogadja be a talaj, közvetlenül bejutnak a talajvízbe,
és megfertőzik."

Amikor csak lehet, ajánlatos tartózkodni a trágyázástól, ha a hold növőben van.


Ez csak a talajvizet terheli meg – a jól ismert következményekkel. Vannak olyan
vidékek, ahol még az ivóvíznek is olyan magas a nitráttartalma, hogy az
veszélyes lehet a csecsemők számára.

Minden gazda és kertész megállapíthatta már hétköznapi munkája során, hogy


vannak napok, amikor a trágyázás pusztító hatással jár – kiég a fű,
visszafejlődnek vagy kipusztulnak a gyökerek. Más napokon a trágyázás
meghozza a kívánt sikert, elmaradnak a káros mellékhatások.

A legközelebbi trágyázásnál ezért ügyeljen a hold állására, és figyelje meg,


fogyó holdnál milyen jól befogadja a talaj a trágyázószer bármilyen fajtáját. Ez a
szoba- és erkélynövényekre is érvényes.

A megfelelő időpont: ha lehet, holdtöltekor vagy fogyó holdnál


ajánlatos trágyázni.

Időben a telihold napja mint a trágyázás napja gyakran nehezen egyeztethető


össze a kertészek és mezőgazdák sokféle munkafolyamatával. Sok "kiskert-
tulajdonos" számára azonban nem okozhat problémát, hogy erre figyeljen – a
fogyó hold időszaka pedig elég hosszú ahhoz, hogy a nagyobb gazdaságokban is
kihasználhassák.

Meg fog lepődni azon a hatáson, ami a megfelelő időpont megválasztásából


következik. Nyugodtan hagyja figyelmen kívül a készítmények használati
utasítását, és lassan szoktassa le növényeit a túlzott trágyázásról. Meg fogja látni
– a siker önnek ad igazat.
A virágok trágyázása

A trágyázás időpontjában az állatövi jegy megválasztása is szerepet játszhat. A


fogyó hold mellett arra is érdemes ügyelni, hogy a virágok trágyázása – ahogy
öntözésük is – levélnapra essék – (rák, skorpió vagy halak).

A rossz gyökérképződésű virágok esetében időnként választhat gyökérnapot is


(bika, szűz, bak).

Az olyan virágokat, amelyek nem akarnak rendesen virágozni, időnként egy-egy


virágnapon (ikrek, vízöntő, mérleg) is érdemes megtrágyázni. Ám nem túl
gyakran, mert az meghívást jelent a levéltetvek számára.

A virágzás természetes, évszaktól függő elmaradása persze nem lehet annak a


jele, hogy virágnapon trágyázzunk.

Gabona, zöldség és gyümölcs

A gabonának, a zöldségnek és a gyümölcsnek nem az a dolga, hogy szép


virágokat hajtson, hanem az, hogy élettel teli termést hozzon.

A megfelelő időpont: a trágyázásra a legalkalmasabbak a termésnapok


(kos, nyilas), szintén fogyó holdnál vagy holdtöltekor. Az oroszlán
napjai nem annyira alkalmasak a trágyázásra, mert olyankor a talaj és
a növények nagyon kiszáradnak.

Műtrágyát soha nem szabad használni oroszlán-napon; a föld és a vetőmagok


könnyen kiégnek, különösen akkor, ha a talaj már amúgy is száraz. Az oroszlán
a "legtüzesebb" jegy az egész állatövben.

Trágyadombok – Recycling à la nature

Mivel a jó érett komposzt a kert ajándékai közül a legjobb dolgok közé tartozik,
és nemcsak mint jó trágya, érdemes egy kicsit részletesebben szólni róla. Húsz
évvel ezelőtt még ismeretlen szó volt a "recycling". Talán szükség volt arra,
hogy kitaláljanak egy műszót a természetes körforgásra, ami régebben még
magától értetődött: amivel a természet megajándékoz bennünket, vagy amit saját
munkánkkal nyerünk tőle, azt úgy adjuk vissza neki, hogy megmaradjon belső
ereje és teljessége.
Mára felbomlott az egyensúly: túl sokat veszünk el a természettől, ráadásul még
fel is dolgozzuk, meg is változtatjuk, át is alakítjuk adományait úgy, hogy azok
megemészthetetlenül és mérgezőén jutnak vissza hozzá. Már elkezdtük magunk
alatt vágni a fát.

Talán azért találtuk ki a recycling szót, mert rossz lelkiismeretünk arra késztet,
hogy elfelejtsük: "visszajuttatni a természet körforgásába" és "újrafelhasználni"
egyáltalán nem újdonság, hanem egy szükségesség kifejeződése. Ha
engedelmeskedünk ennek a kényszerűségnek, az sok munkát okoz, csökkenti a
termést és a nyereséget, és "kényelmetlen". Szerencsére időközben sok ember
jutott arra a tapasztalatra, hogy ez örömet is szerezhet.

A komposztálás az újrafelhasználás egyik legősibb formája. Az avatott


kertészeknek ez a fejezet talán nem sok újat mond, ám az állandóan növekvő
hulladékprobléma az utóbbi időben sok kezdőt késztetett arra, hogy
megpróbálkozzék ezzel a tudománnyal. Sok kertészeti szakkönyvben találhatnak
kimerítő leírásokat, ezért itt csak néhány ötletet említünk meg:

• Az a legjobb, ha a trágyadomb széltől védett, félárnyékos helyen áll, hogy


elkerüljük a kiszáradást. A korhadáshoz fontos, hogy elég meleg legyen; a túl
árnyékos hely lelassítja az átalakulási folyamatokat.

• Ha eldöntötte, hogy hol helyezi el a trágyadombot, akkor ott lazítsa fel a talajt
körülbelül tíz centiméteres mélységig. Szükség van még szintén kb. tíz
centiméter vastag, nedvszívó anyagból készült alátétre – száraz, lenyírt fűből,
apróra vágott ágakból vagy szalmából.

• Az alapot csak laza, réteges anyaggal kell letakarni. A talajt nem szabad
lebetonozni, fóliával befedni vagy másképp leszigetelni. Ez csak rothadáshoz és
elnedvesedéshez vezetne, és elzárná a giliszták alulról a trágyadomb felé vezető
útját.

• A deszkaépítmény és a trágyadomb felállítását fogyó holdkor ajánlatos


végezni, a döngölést növő holdnál, leginkább néhány nappal holdtölte előtt. De
választhatjuk ehelyett a trágyadomb megrakásához a leszálló hold időszakát is.
Ha ezeket az időpontokat betartjuk, akkor sokkal gyorsabban megy végbe a
korhadás. Legalább az impulzusok valamelyikét érdemes figyelembe venni!

• Most meg lehet kezdeni a komposzt felrétegezését. Halmozza lazán egymásra a


szerves anyagokat és a hulladékot rétegenként. Komposztanyagnak megfelel
minden növényi és állati eredetű hulladékból származó, korhadásra képes anyag,
ha nincs benne semmi káros. Az ágakat előzetesen fel kell aprítani. A növények
beteg részei és a gyökeres gyom nem való komposztba. Ugyanígy nem alkalmas
az összes konyhai hulladék, hiszen a trágyadomb nem szemétdomb. A főtt ételek
maradékainak például nincs ott semmi keresnivalójuk! Az ételmaradék nem
konyhai hulladék, és előbb vagy utóbb nemkívánatos férgeket, sőt patkányokat
is odacsalogathat.

• A biológiai korhadásfokozó anyagok (például kovaliszt) adagolásakor


figyeljünk a földnapokra, főleg a szűzre (de a bakra és a bikára is). A
mészadalék elősegíti a humuszképződést és az egészséges korhadást.

• A korhadási folyamat segítése céljából félig kész komposztot vagy kerti földet
is keverhetünk az egyes rétegek közé. Mindig váltakozva illesszük be a réteges
anyagokat, és növő holdnál néhányszor tapossuk keményre. A lenyírt füvet
sohasem szabad túl magasra halmozni, mert különben rohadni kezd (5-10 cm
elegendő). Az istállótrágya kiválóan alkalmas a tápanyagokkal való pótlólagos
gazdagításra.

• A száraz anyagokat felrakás előtt kissé megnedvesíthetjük. A tárgyadomb


megrakásának egyik alapszabálya:

Száraz anyagot a nedvesre.


Durva anyagot a finomra.

• A jó komposztnak ugyan kellemes az illata, de mégse tegye közvetlenül a


szomszéd kedvenc üldögélőhelye mellé. Jól védi a komposztot a sövény vagy a
futóbab.

Ha figyelembe veszi ezeket a szabályokat, akkor csodás, érett komposztot


"arathat", amelyből a legjobb kerti föld és trágya származik.

A betakarítás, a tárolás és a tartósítás

Mit ér az ügyesség növényeink vetése, ültetése és ápolása közben, ha a kártevők,


a penész és a rohasztóbaktériumok semmissé tesznek minden fáradozást?
Emberemlékezet óta alkalmaztak a kerti, szántóföldi és erdei termények
elraktározásában olyan módszereket, amelyek tartóssá tették őket, és őseinknek
segítettek kemény teleket átvészelni – az erjesztést, a sózást, a füstölést, a főzést,
a sütést, az aszalást, és sok mást. Mindenekelőtt azonban: a betakarítás és a
tartósítás megfelelő időpontjának figyelembevételét.

A raktározási és tartósítási eljárások nagyon gyakran hoznak különböző


eredményt, holott mindig betartják ugyanazokat a tisztasági előírásokat. A
legjobb példa: majdnem minden háziasszony átélte már, hogy a felbontott lekvár
időnként már kis idő múltán megromlik, máskor viszont hetekig ott áll a
reggelizőasztalon, és ugyanolyan finom, mint első nap. A befőzött gyümölcs és a
saját készítésű lekvár lezárva is különböző ideig áll el. Talán rábukkan a rejtély
megoldására, ha megismeri a betakarítás és a raktározás szabályait.

A megfelelő időpont: a legkedvezőbb időszak a betakarításra,


tartósításra, raktározásra és vermelésre a felszálló hold ideje (a
nyilastól az ikrekig). A szüretelés és az elrakás tehát kevésbé függ a
holdfázistól, mint inkább az állatövi jegytől, amelyet a hold éppen
átszel.

A gabona aratására és elraktározására, a zöldség és a krumpli


leszedésére és eltevésére a kos napjai a legalkalmasabbak.

A gyümölcs és a zöldség felszálló hold idején több levet tartalmaz, szüreteléskor


megmarad, és a legjobb feltételekkel rendelkezik a fogyasztáshoz és a
tartósításhoz.

A lekvár és a szörpök befőzéséhez szintén kedvező a felszálló hold. A gyümölcs


sokkal lédúsabb, és az aromája is sokkal jobb. Sokkal inkább eltartható,
nyugodtan le lehet mondani a művi kocsonyásítószerekről és a vegyi
adalékokról (ez más élelmiszerek befőzésére és eltevésére is vonatkozik).

Kivételt képeznek a halak napjai: ezek ugyan felszálló holdra esnek, de amit
ilyenkor szedünk le, azt inkább azonnal fel kell használni. Ez az idő nem igazán
alkalmas a zöldség és a gyümölcs elvermelésére, illetve tartósítására. Fennáll a
rothadás veszélye, és mindennek egyforma lesz az íze.

Ha ideje azt diktálja, hogy más időpontot válasszon, akkor legalább arra kellene
ügyelnie, hogy kitérjen a legnegatívabb befolyások elől.

A növő holdnál leszedett kerti és szántóföldi terményeket lehetőleg azonnal fel


kell használni, ha a hold éppen nem felszálló erejű jegyben áll.

Betakarításnál, raktározásnál és tartósításnál feltétlenül kerülje el a szűz napjait.


A befőtt például könnyen elkezd penészedni. A rák sem a legmegfelelőbb. Aki
tehát ügyel a felszálló holdra, az kitér ezeknek a jegyeknek az útjából.

Az aszalni való termést és gyümölcsöt, a szárítani való füveket mindig fogyó


holdnál ajánlatos leszedni és gyűjteni.
Azokat a pincepolcokat, amelyeken el akarjuk helyezni a gyümölcsöt, csak
fogyó holdnál szabad tisztítani (levegő- vagy tűzjegy idején). Ez szárazon tartja
őket, és megakadályozza a penészképződést.
Az állatövi jegyek a kertben és a szántóföldön
Kos

A kos-napok termésnapok felszálló erővel.

Nagyon kedvező: • vetni és ültetni minden olyasmit, aminek gyorsan kell nőnie,
és azonnali felhasználásra való
• gyümölcsfákat nemesíteni (növő holdnál)
• gabonát aratni és elraktározni

Kedvező: • gyümölcsöt ültetni és vetni


• gabonát vetni (növő holdnál)
• gabonát, zöldséget és gyümölcsöt trágyázni (feltétlenül
fogyó- vagy teliholdnál, áprilistól szeptemberig)
• gyümölcsfákat és bokrokat metszeni (fogyó holdnál)
Bika

A bika-napok gyökérnapok felszálló erővel.

Nagyon kedvező: • fákat, bokrokat, cserjéket és gyökérzöldségeket vetni, illetve


ültetni. Minden lassan nő, tartós lesz, a betakarított termés
különösen alkalmas az elraktározásra

Kedvező: • trágya- vagy komposztdombot rakni (fogyó holdnál,


májustól októberig)
• olyan kártevőket irtani, amelyek a földben fordulnak elő
• gyenge gyökérzetű virágok időközi trágyázása
• gyökértermések konzerválása és elvermelése, például
burgonya, sárgarépa stb.
Ikrek

Az iker-napok virágnapok, és csomópontok a fel- és leszálló


erők között

Nagyon kedvező: • mindenféle futónövényt vetni, ültetni és palantázni

Kedvező: • virágokat ültetni és vetni


• kártevőket irtani
• olyan virágok időközi trágyázása, amelyek már nem
akarnak rendesen virágozni
Rák

A rák-napok levélnapok leszálló erővel.

Nagyon kedvező: • levéltermések ültetése és vetése (a fogyó holdnál ültetett


saláta jól megkeményedik)
• föld fölötti kártevők irtása

Kedvező: • füvet nyírni (növő holdnál még jobb)


• szoba- és erkélynövényeket öntözni
• virágokat trágyázni

Kedvezőtlen: • olyan növényeket ültetni és vetni, amelyeknek magasra


kell nőniük
• gyümölcsfákat és –bokrokat metszeni (növekedő holdnál,
különösen tavasszal; a rák teliholdkor rendkívül kedvezőtlen)
• vermelni, raktározni és konzerválni szintén kedvezőtlen
Oroszlán

Az oroszlán-napok termésnapok leszálló erővel. Az oroszlán a


"legtüzesebb", legnagyobb kiszárító hatású jegy az egész
állatövben.

Nagyon kedvező: • szíverősítő gyógynövények gyűjtése


• gyümölcsfák és -bokrok metszése (fogyó holdnál, a téli
metszésre megfelelő napok)
• a legjobb nap a gabonavetésre (növekedő holdnál) nedves
szántóföldeken

Kedvező: • füvet vetni (növő holdnál)


• gyümölcsöt ültetni és vetni, ám semmi olyasmit, aminek sok
vízre van szüksége (paradicsomot, burgonyát)
• könnyen romlandó zöldséget ültetni
• fákat és bokrokat ültetni
• gyümölcsfákat nemesíteni (növő holdnál, tavasszal)

Kedvezőtlen: • műtrágyát használni


Szűz

A szűz-napok gyökérnapok leszálló erővel. A legjobb napok


szinte minden kerti, mezei és erdei munkára, aminek köze van
az ültetéshez, az átültetéshez és a palántázáshoz.

Nagyon kedvező: • minden ültetési, palántázási és vetési munka. A föld mindent


jól megnöveszt
• egyes fák palántázása, amelyeknek nagyon magasra kell
nőniük
• bokrok és cserjék ültetése, amelyeknek gyorsan kell nőni
• öreg fák átültetése (tavasz vagy ősz)
• erkély- és szobanövények átültetése, illetve palántázása
• gyep vetése (növő holdnál)
• dugványozás (növő holdnál, ősszel fogyó holdnál)

Kedvező: • trágya- vagy komposztdomb rakása (fogyó holdnál)


• mindennemű trágyázás
• földben előforduló kártevők irtása
• gyenge gyökérképződésű virágok időközi trágyázása
• kerítésoszlopok elhelyezése
• szemét kihordása

Kedvezőtlen: • fejes salátát palántázni, gyom lesz belőle


• befőzni, elrakni és raktározni
Mérleg

A mérleg-napok virágnapok leszálló erővel. Semleges jegy,


szinte semmilyen kerti munka nem lesz ezen a napon különösen
hatékony vagy kedvezőtlen.

Kedvező: • virágokat és virágos gyógynövényeket vetni és ültetni


• olyan virágok időközi trágyázása, amelyek már nem akarnak
rendesen virágozni
Skorpió

A skorpió-napok levélnapok leszálló erővel.

Nagyon kedvező: • mindenféle gyógynövényt vetni, ültetni, valamint betakarítani


és szárítani
• csigákat irtani (növő holdnál)

Kedvező: • leveles zöldséget ültetni és vetni


• füvet nyírni
• szobai és erkélynövényeket öntözni
• virágokat és mezőt öntözni (zöldségnek nem olyan jó)

Kedvezőtlen: • gyümölcsfákat és bokrokat kivágni


(növő holdnál, különösen tavasszal)
• fákat kivágni (szúveszély)
Nyilas

A nyilas-napok termésnapok, és a fel- és leszálló erők


csomópontjai.

Nagyon kedvező: • mindenféle gyümölcs és magasra növő zöldség ültetése és


vetése (futóbab, komló stb.)

Kedvező: • gyümölcsfák és bokrok metszése (fogyó holdkor, tavasszal)


• gabonavetés, főleg kukorica
• gabona, zöldség és gyümölcs trágyázása tavasszal
(feltétlenül fogyó holdkor vagy teliholdkor!)
• föld feletti kártevők irtása

Kedvezőtlen: • kapálni és gyomlálni (a gyom gyorsan nagyra nő)


• salátát ültetni (ugyanolyan könnyen nő)
Bak

A bak-napok gyökérnapok felszálló erővel.

Nagyon kedvező: • gazt gyomlálni (fogyó holdnál)

Kedvező: • gyökér- és téli növények ültetése, palántázása és vetése


• növények, erdőszélek és cserjék irtása, ritkítása
(fogyó holdnál)
• trágya- vagy komposztdomb rakása (fogyó holdnál)
• földben előforduló kártevők irtása
• gyenge gyökérképződésű virágok időközi trágyázása
• gyökértermések konzerválása és elvermelése
(például savanyú káposztát gyalulni fogyó holdnál;
növő holdnál az erjedési folyamat túl gyorsan zajlik)
Vízöntő

A vízöntő-napok virágnapok felszálló erővel. Mindamellett


majdnem minden kerti munkára alkalmatlanok. Ajánlatos a
legszükségesebbekre szorítkozni. A vízöntő a kertben, a mezőn
és az erdőben inkább terméketlen jegy.

Kedvező: • gyomláláshoz felkapálni, miközben a gaz ott maradhat rothadni


• olyan virágok időközi ápolása, amelyek nem akarnak rendesen
virágozni

Kedvezőtlen: • pikírozni, mert az átültetett növények nem eresztenek gyökeret,


és kidőlnek
Halak

A hal-napok levélnapok felszálló erővel. Minden ezen a napon


leszedett dolgot ajánlatos azonnal felhasználni.

Kedvező: • levéltermések ültetése és vetése


• szoba- és erkélynövények öntözése
• fűnyírás
• virágok trágyázása
• burgonyaültetés fogyó holdnál (különösen jó, ha a halak a
telihold utáni harmadik napra esik)

Kedvezőtlen: • gyümölcsfák és bokrok metszése


(növő holdnál, főleg tavasszal)
• konzerválás, vermelés és raktározás
IV

A helyes időpontról a mező-


és erdőgazdaságban
Három dolog szükséges minden ellenség legyőzéséhez:
boldognak kell lenni, ha igaza van,
szomorúnak kell lenni, ha nincs igaza,
és nem szabad dőrén viselkedni vele szemben.

Négy dolog szükséges a világnak az emberiségtől való megmentéséhez:


fogadd el más emberek tudatlanságát,
és kíméld meg őket a sajátodtól.
Adj nekik saját lényegedből,
és ne várj semmit az övékből.
(Indiai bölcsesség)

A
z előző fejezet minden szabálya teljesen érvényes, függetlenül attól, hogy
a salátát vagy a gyümölcsöt kis hobbikertekben vagy több-hektárnyi
területen termesztjük. A holdritmusok elvei könnyedén kiterjeszthetők
mindenféle munkára a szántóföldeken és az ültetvényeken. A növénytermesztés
néhány szabálya azonban csak mezőgazdászok és erdészek számára hasznos,
ezért szenteltünk nekik külön fejezetet.

Természetesen világos, hogy az utóbbi évtizedek mezőgazdasága hatalmas


változásokon ment keresztül – önként vagy kényszerűségből, jó vagy rossz
irányba egyaránt. A munkafolyamatok szervezettsége éppen a
nagygazdaságokban és a tömeges állattartásban nem könnyíti meg a
holdritmusok figyelembevételéhez való visszatérést. Az előző fejezet elolvasása
után azonban talán mélyebb betekintést nyert a természet dinamikus
körforgásába, ami évezredek óta semmit sem változott, sőt talán már
megvilágító magyarázatot is talált egyes vetéssel, ültetéssel, betakarítással és
raktározással kapcsolatos rejtélyes tapasztalataira.

Sok "kis" gazdálkodó számára nagyon érdekes ez a tudás, és a gyakorlatban is


alkalmazható. Sok városlakó és vásárló tesz meg manapság hosszú utakat azért,
hogy egészséges gabonához, egészséges húshoz és "boldog tehenek tejéhez"
jusson. Ha a kereslet továbbra is így változik, és a termékek természetes állapota
és egészségi értéke felé irányul, akkor éppen ezeknek a gazdálkodóknak vannak
a legjobb esélyei.

Alapjában véve minden kertész, mező- és erdőgazdász egy cipőben jár: az ég és


a föld, a nap, a szél, a felhők, a víz és a meleg harmonikus összjátékából húznak
hasznot. Nem mindig az ő hibájuk, hogy néhány ég és föld között uralkodó
törvény látszólag feledésbe merült, és sok baj okozója lett – a túlzott trágyázás, a
talaj mérgezése, a talajvíz elfertőződése, a termés minősége stb.

Sokasodnak azonban a jobb irányába való fordulat jelei: sokak előtt világosodott
már meg, hogy a természetes ritmusok és körforgások semmibevételének hosszú
távon sokkal nagyobb az ára, mint a földművelés és az állattenyésztés rövid
távon nagyobb hozamából származó nyereség. Az észak-amerikai indiánok ezt
kezdettől fogva tudták:

Csak ha az utolsó fát is kiirtottátok,


az utolsó folyót is megmérgeztétek,
az utolsó halat is kifogtátok,
akkor fogjátok észrevenni,
hogy a pénzt nem lehet megenni.
(Indián bölcsesség)

És éppen az ő földjükön, amit búzával és más monokultúrákkal olyan nagyon


kizsákmányoltak, ott kezdődött meg a menetelés a jövő mezőgazdasága felé. A
nagyüzemek több kisüzemmé alakultak át, a környezetvédelemnek a szó szoros
értelmében van talaja, a szántóföldeket ismét fasorok és élősövények
szegélyezik.

Talán segít, ha ismételten emlékeztetünk arra, hogy éppen a mai mezőgazdászok


és erdészek elődei voltak azok – főleg az erdei és hegyi parasztok –, akik
felfedezték, megőrizték és továbbadták a természet ritmusairól való tudást.

Azok a szabályok, amelyeket ebben a könyvben bemutatunk, bizonyára nem


követhetők a mező- és erdőgazdaságban egyik napról a másikra. Hosszú
folyamatról van szó, ami azonban csak akkor indul meg, ha adott a szándék és az
akarat. Hogy milyen nagy az érdeklődés éppen a mezőgazdászok körében, az
épp a közelmúltban többször is kiderült.

Egy ötlet: hagyjon meg tartaléknak egy vagy több kis művelhető területet, és
ezeken a területeken próbálja ki a növénytermesztés könyvünkben bemutatott
szabályait. A többi munkafolyamatot ne változtassa meg. Azután csak figyelje
meg, hogy hogyan fejlődik az a kis darab föld.

A ma mezőgazdaságát az ötletesség és a jövőbe vetett hit alakította ki, és


ugyanez az úttörő szellem fogja formálni a jövő mező- és erdőgazdaságát is. Ha
közben egy kicsivel több józan ész, mérték és cél uralkodik, ha megtanuljuk a
leckét, amit a múlt és a jelen adott fel, akkor nem sok hiba csúszhat a dologba.

A holdritmusok a mezőgazdaságban

Gabonatermesztés

Akinek a gabona vetésekor sikerül elcsípnie a növő és ugyanakkor felszálló


holdat, és ráadásul valamilyen termésnapot (oroszlán, nyilas), annak
tulajdonképpen már csak az időjárás húzhatja keresztül a számítását.

Ha ezeken a vetés szempontjából "legjobb" napokon úgy esik az eső, mintha


dézsából öntenek, akkor egy gazdálkodó sem merészkedik ki a földekre a
traktorával. Hála istennek, a természet úgy rendezte a dolgot, hogy nem kell
mindig mindennek összejönnie.

A megfelelő időpont: a gabona vetésére nagyon alkalmasak a kos és a


nyilas napjai, de az oroszlán-napok is. Ha a föld nagyon száraz, akkor
viszont oroszlán esetén fennáll a kiszáradás veszélye.

Az oroszlán napjai szintén megfelelnek, ha a föld már eleve nedves.

A kos mint termésnap a legjobb idő a gabona elraktározására.

A sorsnapok

Talán már ön is csodálkozott, hogy egy-egy gabonafajta bizonyos években


nagyon jól, más években viszont nagyon rosszul sikerül. A szél és az időjárás, a
vetőmag minősége és a talaj tulajdonságai természetesen szerepet játszanak
ebben. Mégis előfordul, hogy az egyik gazdának sikerül nagyon jó termést
betakarítania, míg a szomszédja ugyanolyan feltételek mellett csak silány
termésre számíthat.

A vetés, a trágyázás és az aratás helyes időpontjának szabályai alapján talán


világossá vált ön előtt, hogy ebben rejlik a terméshozamok különbözőségének
egyik fő oka.

Ezzel összefüggésben szeretnénk megértetni önnel egy különleges szabályt, amit


régen szinte minden gazda ismert, és néhány "titkos" kísérlet szerint még mindig
teljesen érvényes. Az év két napjára vonatkozik, július 8-ára és július 20-ára.
A megfelelő időpont: aki szeretné tudni, hogy a következő évben melyik
gabonaféléből számíthat a legjobb termésre, az vessen el július 8-án
néhány szemet mindegyik gabonafajtából. Azok a magvak fognak
jövőre is a legjobban nőni, amelyek július 20-ig a legjobban kikelnek.

Próbálja ki ezt a szabályt egy kísérleti ágyasban. A siker magáért beszél. Ezek az
úgynevezett "sorsnapok". A szó onnan ered, hogy régebben ezeket a napokat
egyfajta "sorsjegynek" tekintették, amit az ember "kihúz". Ebből a "sorsjegyből"
– vagyis ami ezeken a napokon történt – következtettek a jövőbeli eseményekre,
főleg az időjárás alakulásával kapcsolatban.

"Egyébként nem szeretnék többet foglalkozni ebben a könyvben a sors-


napokkal. Tudom ugyan, hogy még ma is sok gazda odafigyel a sors-
napokra, főleg a velük összefüggő időjárási szabályokra, és ezek közül sok
még ma is érvényes. Nagyon sokszor volt alkalmam megfigyelni.

A világméretű éghajlatváltozások miatt azonban ez a régebben oly fontos és


hasznos eszköz kissé kicsúszott a kezünkből. Ezért nem kell rá bővebben
kitérni."

A kártevők és a gyomnövények

Az előző fejezet gyom- és kártevőirtással kapcsolatos összes tanácsa érvényes a


nagyüzemi mezőgazdaságban is. Ezért most csak arra utalunk, hogy nagy
mennyiségű gyomirtószert és peszticidet lehetne megtakarítani ezeknek a
tanácsoknak a megfogadásával.

Trágyázás

Már szó volt arról, hogy a föld fogyó hold idején több folyadékot képes felvenni,
mint amikor a hold növőben van. Nemrég arról beszélt a sajtó, hogy a
mezőgazdasági minisztériumnak milliárdos összegeket kell vízvédelemre
fordítania, mert a talajvíz és a folyók annyira túl vannak terhelve a
mezőgazdaságból és a szennyvizekből származó fölösleges trágyákkal, fosz-
fátokkal és nitrátokkal. Biztos, hogy ennek a pénznek a nagy részét meg lehetne
takarítani, ha a trágyázásnál tekintetbe vennék a hold ritmusait.

Közvetett módon is megállapítható, hogy a földnek különböző a


befogadóképessége: feltűnt már önnek valaha is, hogy amikor a hold növőben
van, olyankor sokkal gyakoribbak az árvizek? A föld ilyenkor nem képes túl sok
vizet befogadni. Másfelől a meredek hegyoldalakon fogyó hold idején
gyakrabban fordul elő földcsuszamlás, mert a föld teleszívta magát vízzel, és
nehéz a nedvességtől – főleg, ha nem kapaszkodnak bele szilárdan az egészséges
fák, vagy ha beteg a hegyi erdő. Ennek az összefüggésnek éppen a modern
mezőgazdaság és erdőgazdaság, illetve a talajvízvédelem szempontjából van
óriási jelentősége, és feltétlenül ismét tekintetbe kellene venni.

Szinte minden mezőgazda tudja: vannak olyan napok, amikor a trágyázás


pusztító hatással jár, más napokon viszont jelentkezik a kívánt siker. Ha
megismertük a szabályokat, akkor már nem is olyan rejtélyes a dolog.

A megfelelő időpont: a trágyát vagy az istállótrágyát, ha lehet, fogyó


holdnál kell kihordani. Gabona, zöldség és gyümölcs esetében
leginkább termésnapokon (kos, oroszlán, nyilas), egyébként a szűz vagy
valamilyen más földjegy napján (bika, bak).

A trágyalét lehetőleg holdtöltekor kell kihordani. Vagy legalábbis fogyó


holdnál. Ez megvédi a talajvizet.

Műtrágyát soha nem szabad oroszlán napján kihordani! A növények


kiégnek, mert az oroszlánnak erős szárító hatása van.

A trágyadomb megrakásánál szintén nagy segítség a fogyó hold.

Talán lehet azzal érvelni, hogy milyen kellemetlen szag lenne, ha minden gazda
egyszerre hordaná ki a trágyalevet. Mégis jobb három napig kibírni a "bűzt",
mint megmérgezni a talajvizet.

Trágyázáskor ítélkezzék érzéssel és józan paraszti ésszel. A trágyázószerek


gyártói sem mentesek az önérdektől, és gyakran túlzásba esnek a mennyiségek
megadásakor. A jó komposzt és istállótrágya még mindig felülmúlhatatlan
trágyázószerek, főleg a gyümölcsfák számára.

A gabona learatása és elraktározása

Jó eredményeket érhet el a mezőgazda, ha a gabonát felszálló vagy – tetszés


szerint – fogyó holdnál tudja learatni és elraktározni, főleg a kos napján vagy
más termésnapokon. Ilyenkor a gabona sokkal tartósabb, és nem olyan hajlamos
a bogár- vagy penészveszélyre. Nagy mennyiségű növénymérget takaríthat meg
ezzel!

Alkalmatlan minden víznap, ilyenkor kerülni kell a raktározást.


Út- és vízépítés

Sok építész és építtető átélte már, hogy a kint elhelyezett alapozólapok inogni
kezdenek, a teraszok vagy a kikövezett utak "felpúposodnak" – minden
igyekezet és szakértelem ellenére. Máskor viszont olyan a kőlapokból kirakott
út, mintha lebetonozták volna. Ebben is a munka időpontjának a megválasztása
mérvadó.

Ami pedig a vízépítés szabályait illeti, figyelje meg egyszer a magas vízállás
hatását egy patak medrében: ha akkor magas a vízállás, amikor a hold növőben
van, sok kavics marad a mederben a víz távozása után, azaz a patak gyakrabban
lép ki a partra; fogyó holdnál a patak kimossa a kavicsot, és magával sodorja.

• A földutakat fogyó holdnál ajánlatos elsimítani vagy kaviccsal feltölteni. Erre


a legalkalmasabbak a bak napjai. Ha növő holdnál végezzük a munkát, a
burkolat laza, csuszamlós marad, vagy megint gyorsan kikopik. Már az első
zivatarok elmossák az új kavicsot.

• A járólapokat a kertben és a gyalogutakon szintén fogyó holdnál kell lerakni.


Ha ezt növő holdnál tesszük, akkor idővel mozogni kezdenek. Ez különösen a
járólapokkal fedett kapubejáratok esetében fontos, mert a járművek nagy súlya
alatt a lapok gyorsabban félrecsúsznak, sőt gyakran össze is törnek.

• A forrásfeltárást és a vízkeresést a halak jegyében ajánlatos végezni, amikor


a hold növőben van (lehetőleg a II. negyedben, holdtölte tájékán). Soha nem
szabad fogyó vagy leszálló hold idején dolgozni a forrásnál: a víz eltűnik, és új
utat keres magának.

• Patakok és folyómedrek partvédelmi célú kiépítését (talpkövek vagy


talpgerendák lerakását) valamilyen vízjel idején (rák, skorpió vagy halak), növő
holdnál ajánlatos végezni.

Ha fogyó holdnál Végezzük el a munkát, a víz alámossa az építményt, és


kimossa a folyómedret.

• A fenék- és szennyvízmunkálatok, valamint a kútvezetékek javítása szintén


növő holdnál, valamilyen vízjelben a legsikeresebbek.
Kerítések

Kerítések állítására és felújítására leginkább a fogyó hold vagy az újhold


alkalmas. Az ilyenkor bevert cölöpök maguktól megállnak, főleg a földnapokon
(szűz). A szögek benne maradnak a fában.

Ez a szabály mindenféle cölöp beverésére érvényes, ezeket a fogyó hold


megerősíti. Az újhold napja a legalkalmasabb ilyen munkák elvégzésére. Az
ugyancsak kedvező szűz-napok ősszel mindig fogyó holdra esnek
(szeptembertől februárig).

Választhatjuk a leszálló holdat is; minél közelebb esik azonban a holdtöltéhez,


annál kevésbé.

Szénakazalrakás

A szénakazlat legjobb fogyó holdnál rakni. A széna szellős és száraz marad, nem
rothad meg, és az öngyulladás veszélye is sokkal csekélyebb.

Ha a hold növőben van, a széna könnyen elszürkül és megpenészedik.

Istállógondozás

Minden gazda és gazdasszony tudja, hogy az alapos istállóápolás fárasztó és


időrabló munka lehet. Aki azonban követi az alábbi utasításokat, sok
vesződségtől szabadulhat meg, sokkal könnyebben megy neki a munka.
Természetesen nem a mindennapi istállóápolásról van szó, mert azt a
csillagjegyektől függetlenül el kell végezni.

A megfelelő időpont: ügyeljen a fogyó holdra (vagy helyette a felszálló


holdra), és valamilyen levegőjegyre (ikrek, mérleg, vízöntő).

A makacs piszok különösen könnyen eltávolítható a vízjegyek idején


(rák, skorpió, halak).

Az istálló tartósabban tiszta, férgektől és penésztől védett marad, és gyorsabban


szárad. A falakról fogyó holdnál jobban le lehet mosni a penészfoltokat
(leginkább ecetes vízzel és gyökérkefével).
Az állatok almát is ajánlatos fogyó hold idején behordani. Ehelyett, ha olyankor
nincs idő, a felszálló holdat lehet elsősorban választani. Egyébként még mindig a
szalma vagy a száraz bükkfalevél a legjobb alom.

Az istálló falának esetleges festését fogyó holdnál ajánlatos végezni.


Levegőnapon különösen jól sikerül a munka (ikrek, mérleg, vízöntő).

A szarvasmarhák kihajtása a legelőre

Az állatok viselkedését döntően meghatározza, hogy mikor hajtjuk ki őket


először a legelőre. Ha a leszálló holdat (főleg a mérleg napjait) választjuk, akkor
az állatok szívesen maradnak a legelőn, és nem rontanak haza, míg jól nem
laknak. Szerencsés, ha ez a nap egyúttal hétfőre, szerdára, péntekre vagy
szombatra esik.

Soha nem szabad a jószágot első ízben kedden vagy csütörtökön hajtani ki a
legelőre! Különösen az alpesi legelőkön ügyelnek még ma is erre a szabályra a
ki- és beterelésnél. Ez a két nap arra is alkalmatlan, hogy az állatokat egy másik
helyre vigyük, vagy vásárlás után hazaszállítsuk. Nem adnak olyan bőven tejet,
és gyakran előfordul, hogy később nem lesznek vemhesek.

Ajánlatos kerülni az oroszlán és a rák napjait is. Ha oroszlán-napon hajtjuk ki az


állatokat, akkor megvadulnak, és aztán nem-könnyű megfékezni őket. A rák
jegyében mindig visszajönnek az istállóhoz, főleg az alpesi jószág.
Ősszel a marhákat akkor érdemes utoljára kihajtani a mezőre, amikor a hold
növőben van.

Vemhesség

Ha a tehenek újév körül lesznek vemhesek, akkor október tájékán jönnek világra
a borjak. Ezek lesznek a legegészségesebb borjak, és az állatorvos majdnem
mindig otthon maradhat a születésükkor. Fontos, hogy vigyázzunk, nehogy a
tehenek nem sokkal ezután megint megfoganjanak.

Egészséges csibék – egészséges tyúkok

A tyúkokra is vonatkozik egy szabály: ha a tojást úgy költi a tyúk vagy a


keltetőgép, hogy a csibék holdtöltekor bújnak ki belőle, akkor belőlük lesznek a
legegészségesebb tyúkok. A költési idő mindig ugyanolyan hosszú, ezért a
nagyüzemekben minden nehézség nélkül ki lehet számítani és be lehet tartani ezt
a ritmust.

Beköltözés az istállóba

Az istállóba való beköltöztetésre a legalkalmasabb a felszálló hold ideje.


Ilyenkor az állatok inkább az istállóban maradnak, nem annyira nyugtalanok, és
nem akarnak mindig kirontani onnan. Itt is érvényes a szabály, hogy figyelni kell
a hét napjaira: az eladott vagy megvásárolt állatokat soha nem ajánlatos kedden,
csütörtökön vagy vasárnap egyik istállóból a másikba vinni. Ezek a napok még
az állások áthelyezésének sem kedveznek.

A borjak elválasztása

Sajnos manapság már nem divat, hogy a borjút a tehén szoptassa. Talán azért
sem, mert feledésbe merült a megfelelő időpont. A helyzet ugyanaz, mint az
ember esetében: egy ideig az iparilag előállított bébitápszert tartották a
bölcsesség netovábbjának. Ma terjed a felismerés, hogy még az elapadó anyatej
is értékesebb, mint egy cumisüveg.

A megfelelő időpont: a borjak elválasztását röviddel holdtölte előtt kell


megkezdeni, és a kisborjút holdtölte napján szabad utoljára szopni
hagyni.
Az oroszlánban, rákban vagy szűzben álló telihold viszont kedvezőtlen.
Oroszlánkor az állatok bőgni kezdenek, rák napján mindig vissza
akarnak menni, ha szűz-napon választjuk el őket, akkor később
gyakran üzekednek, és nyugtalan, verekedős természetük miatt
veszélyessé válnak az egész csorda számára, főleg a hegyekben.

Az erdőgazdaság szabályai
A fa csodálatos anyag. Évezredeken át meleget és szerszámot, védelmet és – a
nagy fafaragók munkája révén – szépséget ajándékozott az embernek. Korunk
egyik legfontosabb feladata védelmezni és megőrizni földünk erdeit, amelyek e
gazdagság forrásai. Szerencsére van ok az optimizmusra, az erdőgyilkolás és az
esőerdők pusztulása ellenére is; az olyan országok, mint Svédország, ahol
egyetlen fát sem vágnak ki anélkül, hogy ne ültetnének újat, az erdőtelepítések
világszerte, a környezetvédők erőfeszítései, amelyek lassanként érvényre jutnak.
Az erdőgondozás és a favágás ősi szabályainak újrafelfedezése és követése
nagyban hozzájárulhatna ahhoz a vállalkozáshoz, amit "az erdők
megmentésének" hívnak. Mégpedig sokféleképpen.

A fa eleven anyag. A fa kivágása után is tovább "él", "dolgozik", hogy a


szakemberek nyelvén szóljunk. A fa fajtájának, az évszaknak és – amint látni
fogja – a kivágás időpontjának megfelelően gyorsan vagy lassan szárad, puha
marad vagy megkeményedik, nehéz marad vagy könnyűvé válik, megrepedezik
vagy változatlan marad, meghajlik vagy egyenes marad, elrothad és
elférgesedik, vagy megmenekül a kártevőktől és a korhadástól.

Alapjában véve a favágás esetében sincsenek – ahogy a többi szabálynál sem


voltak – "jó" vagy "rossz" napok. A felhasználás mindenkori célja a döntő: nagy
különbség, hogy a fát padlónak, hordónak, hídnak, padlásnak, hangszernek vagy
faragásra szánjuk. Természetesen figyelembe kell venni a fa fajtáját is, valamint
korát és növésformáját.

A fa vagy egyenesen, vagy jobbra, vagy balra csavarodva nő (a kérgén lehet


felismerni). A különbségre könnyű ráismerni: a jobbra csavarodó fa úgy
kanyarodik fölfelé, mint egy függőlegesen feltartott dugóhúzó. Ezt a "forgási
irányt" is figyelembe kell venni a fa mindenkori felhasználásánál.

A tetőzsindelyeknek például egyenesnek kell lenniük, vagy enyhén baka kell


tartaniuk. Nedves időben a fa kinyújtózik, napos időben csak enyhén görbül
meg, és beengedi a szárító levegőt a zsindelyek alá.
A fából készült ereszcsatornáknál, amelyeket néha még használnak, pont
fordított a helyzet: az a jó, ha a fa rostjai egyenesen futnak vagy egy kicsit
jobbra csavarodnak, mert a jobbra hajló fa kivágás után "megáll" – ez azt

balra csavarodó fa jobbra csavarodó fa

jelenti, hogy a csavarodás nem folytatódik. A balra csavarodó fa lassanként


elhajlítaná az ereszcsatornát, és a víz kifolyna belőle.

Különös, hogy a balra csavarodó fa kivágás után erősebben dolgozik, mint a


jobbra csavarodó vagy az egyenes szálú. Ráadásul a villámok kizárólag a balra
csavarodó fákba csapnak bele – hasznos információ annak, akit az erdőben
meglep a vihar: csak egyenes szálú vagy jobbra csavarodó fák alá álljon.

Tirolban és sok más vidéken még ma is figyelnek a favágás idejére. Egyes


fakereskedők rákacsintanak önre, és egy bizonyos farakáshoz vezetik, ha jókor
kivágott fa iránt érdeklődik. A fakereskedő cégek a világ egyes részein, például
Brazíliában és a Csendes-óceán vidékén olyan szállítási szerződéseket kötnek,
amelyekben a favágókat arra kötelezik, hogy csak bizonyos időszakokban
kivágott fát adjanak el.

Természetesen sokan már nem ügyelnek a megfelelő időpontra, vagy szervezési


okokból, mert ennek a munkának nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget,
vagy egyszerűen csak azért, mert nincs birtokukban a tudás. Ráadásul a
megfelelő időpont figyelembevétele első pillantásra talán körülményesnek és
bonyolultnak tetszik, pedig egyáltalán nem az. A munkát így is, úgy is el kell
végezni. Aki figyel a megfelelő időben vágott fára, annak sokkal érdemesebb
volt dolgoznia.
"Az utóbbi évek folyamán megismertem néhány embert, akik még sohasem
hallottak a favágás helyes időpontjának szabályairól, de készek voltak arra,
hogy próbára tegyék az ősi tudást. Mindenkit meglepett az eredmény és az,
hogy még ma is milyen megbízhatóan hatnak ezek a befolyások."

Az ipar számára ennek mindenesetre lehetnek következményei: termékei – a


bútorok, a hidak, az épületek, az épületfa és sok minden más – sokkal
tartósabbak lennének, és ráadásul minden, favédelmi eljárásokra, fordítandó
költséget fölöslegessé tennének. Ezért aztán a mindent kidobó fogyasztói
társadalom "gazdasága" szempontjából már nem annyira érdekesek ezek a
szabályok. Kifejezetten hangsúlyozni kell azonban, hogy ésszel élő és a
természethez kötődő emberek már régen észrevették: az ilyen társadalom nem
lehet hosszú életű. Természetesen mindenki örömmel élvezi a tudomány, a
technika és a haladás előnyeit anélkül, hogy ezek hátrányaira túl sok gondolatot
fecsérelne. Ám ha van lehetőség a hulladékprobléma kiküszöbölésére, ha meg
lehet fékezni az erdőirtást, ha mód van arra, hogy kevesebb mérget juttassunk a
környezetünkbe, akkor mindenkinek joga van ahhoz, hogy értesüljön ezekről a
lehetőségekről, és hasznosíthassa őket. Talán kezdetben még kicsit drága egy
megfelelő időben kivágott fából készült pad vagy szekrény, mert csak a
kisüzemek engedhetik meg maguknak, hogy jobban figyeljenek az időpontokra,
vagy egyszerűen azért, mert a kereslet meghaladja a kínálatot.

De talán a jövőben is összefognak az építészek, az asztalosok, az ácsok és a


lakberendezők, és közösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy a régi szabályok
szerint kivágott fát használják fel. Mivel felismerték, hogy egyre több ember
számára válik a legfőbb, döntő tényezővé vásárlási szándék esetén, hogy
környezetbarát, jó minőségű és hosszú életű dologhoz jusson.

Az olyan korokban, mint a miénk, amikor a "biológiai" házépítés lassacskán


előtérbe kerül, elég sok vásárlót lehet találni, akik meg tudnák becsülni az ilyen
dolgokat. Minden építtető, aki hozzáfog egy ilyen házhoz, arra gondol, hogy
lehetőleg környezetkímélő módon építkezzék. Ha azonban néhány év múlva
hullámos lesz a padlása vagy szétreped a fa, akkor a legjobb szándék is csődbe
juthat. Azt is gyakran meg lehet figyelni, hogy a legjobb szándékkal természetes
állapotában meghagyott fát – például a homlokzaton – évek múlva mégis
impregnálóanyagokkal kell utókezelni. Megvolt a jó szándék, de az egyre
nedvesebbé váló fa vagy a fenyegető korhadás némelyik építkezőt lemondásra
készteti. Minden efféle problémát el lehetne kerülni, ha a hold állása szerint
kivágott fát használnának. (A leendő építkezők figyelmét még egyszer felhívjuk
a víz- és útépítésről szóló fejezetre: minden ottani tanács ugyanúgy érvényes az
utak és feljárók létesítésével, a járólapok újjáépítéskor vagy felújításkor történő
áthelyezésével kapcsolatban is, falun, városban egyaránt.)
Ha most valaki felteszi a jogos kérdést, hogy ugyan hol is talál manapság
megfelelő időben kivágott fát, annak csak azt az ötletet adhatjuk, hogy használja
a telefont: vessen egy pillantást a szakmai telefonkönyvbe, és hívjon fel
fakereskedő cégeket. Kérje el az erdészeti szövetségektől tagcégeik címlistáját.
Esetleg szerezze be a tiroli szakmai telefonkönyvet, mert ott még ma is vannak
olyan cégek, amelyek ügyelnek a megfelelő időpontra. Játssza végig a játékot, és
ne hagyja magát lerázni. A vevő az úr! (Nálunk sajnos valószínűleg nincsenek
ilyen hagyományok. A szerk.)

Aki nyitott szemmel járja a világot, az sok helyen – például az Alpokban, de


főleg a falumúzeumokban – megtalálhatja a favágás helyes időpontjára
vonatkozó szabályok érvényességének eleven bizonyítékait: egyszerűen
elképzelhetetlen, hogy őseink olyan parasztházakat, alpesi kunyhókat és hidakat
tudtak volna építeni, amelyek évszázadokon át mindmáig túlélték az időjárás
viszontagságait, és még a kéményük is fából készült, ha nem lettek volna ennek a
tudásnak a birtokában. Az erdészek bármikor segítségül hívhatják saját
tapasztalataikat, ha esetleg kételkednek a szabályok érvényességében: tudják
például, hogy a vihar utáni károsodások teljesen különbözőképpen hatnak a fa
minőségére. A gyökerüket vesztett fák faanyaga különben is használhatatlan
épület- és bútorfának, de a tűzifának vagy más célokra felhasználható fa
minősége és a kártevőkre való érzékenysége mindig más. Az erdőkárok hatása
például skorpió-napokon katasztrofális: a fát úgy megrohamozza a szú, mint az
egér a sajtot, elszaporodik, aztán egészséges fákat is megtámad. Ilyen
tapasztalatot szerezhetnek azok az erdészek is, akik pont a skorpió napján
ritkítják vagy tisztítják az erdőt, mert nem ismerik az erre a munkára megfelelő
napokat.

Talán még az erdészeti hivatal könyvtárában is van egy régi könyv, amely a
régebbi századok erdészeti rendjét tartalmazza. Világosan fogalmaz, és pontos; a
hold ritmusát figyelembe vevő utasításokat adnak a favágás időpontjára
vonatkozólag, és "kellő büntetést" helyeznek kilátásba, ha valaki ez ellen vét.
Vannak olyan nyugdíjas erdészek, akik állítólag még emlékeznek nagyapjuk
elbeszéléseire, aki azt mesélte, hogy milyen kínos pontossággal igazodtak régen
az erdei parasztok a különböző fafajták számára legkedvezőbb időszakokhoz, és
hogyan állítottak elő kifinomult éves terveket. Erre azért van szükség, mert a
legjobb időszakok évről évre mindig egy kicsit máskorra esnek, sőt egyes
időpontok csak többéves időközökkel fordulnak elő. A favédelmi szerek
ismeretlenek voltak, mert a helyes időpont megválasztása a fa minőségét
tekintve mindig a kívánt hatást eredményezte.
Nem csupán a favágás időpontja és a fa minősége miatt tarthatnak számot nagy
érdeklődésre az alábbi oldalak szabályai az erdészek körében. Az erdők általános
pusztítása, a megszámlálhatatlan beteg fa erdeinkben az ő legnagyobb gondjaik
közé tartozik. Ezért most szeretnénk emlékeztetni egy szabályra a III. fejezetből:
az 1984. július 12-i nagy jégeső Münchenben és környékén sok tűlevelű fának
letörte a csúcsát. Erre elkezdtek lassan, föntről lefelé korhadni, és végül
elpusztultak. Az ide vonatkozó szabály olyan fontos, hogy most még egyszer
megismételjük:

Minden növényt és fát, amelyek már nem akarnak nőni, satnyulnak


vagy betegek, a legtöbb esetben eredményesen lehet kezelni, ha fogyó
holdnál – a IV. negyedben vagy leginkább új holdkor – eltávolítjuk a
csúcsukat, illetve lombos fák esetén több ág végét a koronából.

A csúcsot mindig közvetlenül egy oldalág mellett kell levágni, amely


alkalmas új csúcsnak, ha felfelé nő.

Amikor annak idején a jég július 12-én, holdtöltekor lenyeste a csúcsokat, akkor
a természet épp ennek ellenkezőjét tette. Ezen a napon a csúcs elvesztése szinte
a biztos halált jelenti a fa számára, a tetejétől elkezd rothadni. Az erdészeknek
azt tanácsoljuk, hogy sürgősen tegyenek egy kísérletet, és próbálják ki néhány
fán ezt a módszert. A fák csúcsainak levágása ugyan nem töm be egy
gyárkéményt sem, nem tisztítja meg a kipufogógázokat, de megér egy
próbálkozást.

De most térjünk rá magára a favágásra. Az alábbi oldalakon sok különös


ritmussal is megismerkedhet: olyan szabályosai és különleges időpontokkal,
amelyek általában teljesen függetlenek a hold állásától. Egyedül azzal az
eredménnyel igazolhatók, amit alkalmazásuk hoz – lépjen hát nyugodtan a tettek
mezejére!

A favágás megfelelő időpontja

Majdnem minden ember tudja, akinek valami köze van a favágáshoz és a


fafeldolgozáshoz, hogy általában a tél a legjobb időszak a fa kitermelésére. A
nedvek leszálltak, a fa kivágása után kevesebbet "dolgozik". Ezenkívül azonban
létezik még nagyon sok különleges időpont, amelyeknek világosan észlelhető
befolyásuk van a fa tulajdonságaira.
Az alábbi, igazán átfogó szabályrendszer nagyon régi korból származik, a
rendelkezésünkre álló leírást 1912-re datálják. A szabályok, amelyeket ez a régi
dokumentum megad, semmit nem veszítettek érvényükből. Pontos utasításokat
adnak a fa elérni kívánt minőségére vonatkozólag. (L. 139. o.)

Ez a szabályzat természetesen "fordításra" szorul, hogy ma is mindenki


megérthesse. íme a magyarázat, valamint sok kiegészítő adat, amelyeket a fa
kívánt minősége szerint, illetve az egyes időpontokban követett cél szerint
rendeztünk:

"Irtónapok" – irtás és ritkítás

Minden haszonerdőnek szüksége van ápolásra. Ha valaki például ritkítani vagy


tisztítani szeretne egy erdőt vagy az erdőszélt, ha ki akarja vágni a fákat és
újakat akar telepíteni, az az "irtónapokra" figyel, a szabályzat szerint tehát
április 3-ára, július 30-ára és az akácnapra (június 22.). Még jobb lesz a munka
eredménye, ha ezek a napok fogyó holdra vagy egy "asszonynapra" esnek. Az
ilyenkor kiirtott fák és bokrok nem nőnek vissza.

Az "asszonynapok" Mária-ünnepek, mint Mária Mennybemenetele vagy a


Gyertyaszentelő Szűz Mária. Ezeket a napokat ki lehet keresni a gazda-
naptárakból (például augusztus 15. és szeptember 8.).
A FAKIVÁGÁS ÉS -IRTÁS JEGYEI
Ludwig Weinboldtól

feljegyezte Michael Ober, bognármester a tiroli St. Johannban,


lemásolta Josef Schmutzer
1912. december 25-én

1. Irtási nap április 3., július 30. és akácnap, még jobb, ha ugyanez még fogyó
holdban és asszonynapon van.
Ezek a napok jók még görgetésre és rönkhúzásra is.
2. A favágás, hogy a fa kemény és enyves maradjon, jó decemberben az újhold
utáni első nyolc napon, ha lágy jel esik erre. Szálfa, illetve csínfa, bükkfa stb.,
hogy enyves és kemény maradjon, újholdkor és skorpiókor vágassék.
3. A fa, hogy ne korhadjon, márciusban az utolsó két napon a fogyó halban
vágassék.
4. A favágásra, hogy ne égjen, csak egy nap van március havában, még jobb, ha
napnyugta után, március elsején.
5. A fa, hogy ne zsugorodjon, a harmadik napon ősszel vágassék. Ősz kezdete
szeptember 24-én, ha a hold háromnapos, és asszonynapon, amikor arra rák esik.
6. Tűzifát termelni, hogy jól megnőjön, októberben kell, a növő hold első
negyedében.
7. Fűrészfa a növő halban vágassék, akkor a deszkák nem lesznek férgesek,
ugyanígy a faanyag.
8. Hidakhoz és bárkákhoz a fa leszálló halban vagy rákban vágassék.
9. A fa, hogy kicsiny legyen, skorpióban és augusztusban vágassék. Bikában
vágott fa, ha a hold augusztusban egy napot fogyott, nehéz marad.
10. A fa, hogy ne hasadjon vagy fakadjon, újhold előtt novemberben vágassék.
11. A fa, hogy ne szakadjon, június 24-én 11 és 12 óra között vágassék.
12. Szálfa vagy csínfa február 26-án, fogyó holdban vágassék, még jobb, ha arra
esik a rák.

Ezek mind igazolt és kipróbált jegyek.


Az irtáshoz a másik választási lehetőség február utolsó három napja, ha ezek
fogyó holdra esnek. Az ilyenkor kivágott fa nem nő újra, sőt még a gyökere is
elkorhad.

Szerszám- és bútorja

Az "enyves" annyit tesz, "mintha összeragasztották volna", a fa kemény marad,


nem vetemedik meg, nem szárad "szét", megőrzi térfogatát – ez például a
padlódeszkák vagy asztallapok sarkainál fontos. Akkor jutunk ilyen minőségű
fához, ha a decemberi újhold utáni első nyolc napban vágjuk ki a mérleg, az
oroszlán vagy a szűz jegyében.

A szálfa "szép szál, egyenes fa" – olyan fa, amiből szerszámok és


munkaeszközök (seprűnyelek, balták) készülnek. Keménynek, jó fogásúnak és
könnyűnek kell lennie. A "csínfa" kifejezés ma már nem használatos. A csínfa
olyan fa, amiből valami "csinosát" csinálnak: bútort, ládát, szekrényt és
hasonlókat.

Ha az újhold skorpióra esik, tehát többnyire a novemberi újholdkor, akkor éri el


a kivágott fa a kívánt tulajdonságokat. Mindenesetre azonnal le kell szedni a
kérgét: a skorpiókor kivágott fa vagy az, amit a vihar megfosztott a gyökerétől,
jelt ad a szúnak a támadásra. Jócskán elszaporodik, és egészséges fákat is
megtámad.

A 12. szabály azonos értékű lehetőségnek tartja február 26-át, ha fogyó holdra
esik (de nem mindig ez a helyzet), főleg ha a hold egyúttal a rák jegyében is áll
(mint például 1989-ben).

Nem korhadó, kemény fa

A korhadásmentes fát március utolsó két napjában, fogyó holdnál, a halak


jegyében kell kivágni. Ilyen napok nem fordulnak elő minden évben. Régebben
ezért fokozottan figyeltek rájuk, vagy a fát más, alternatív napokon vágták ki.

Ezek: újév napja, január 7., január 25., január 31. és február 1. és 2. Az ezen a
hat napon kivágott fa nem korhad, és nem férgesedik.

Az újévkor és január 31-étől február 2-áig kivágott fa ráadásul kőkeménnyé


válik, ahogy öregszik.
Valószínűleg ilyen fából készültek Velence "úszó" palotáinak alapjai. Ha nem a
megfelelő napon vágták volna ki őket, akkor ez a nagyszerű város már biztosan
végérvényesen víz alá merült volna. Az ideális megoldás az lenne, ha az
alapokat ilyen fával restaurálnák, mert ennek a tartóssága leolvasható a mostani
fa életkorából. Minden más megoldás (beton, acél stb.) alkalmatlan hosszú
távon. Kikötői stégek és hosszú cölöpművek építésére is ez a fa alkalmas.

Választhatók még a meleg nyári napok is, ha a hold növőben van; a fa alkalmas
víz alatti cölöpverésre, kikötő- és fürdőstégek építésére. Nagyon nedvdús, és
ajánlatos azonnal beépíteni.

Meggyújthatatlan fa

Aki járt már falumúzeumban (például a tiroli Kramsachban), ahol több száz éves
épületek, csűrök, eszközök és szerszámok vannak, az biztosan látott
kemencepadkákat, kemence- és üstfákat, kenyérlapátokat és fakéményeket is.
Furcsa, hogy szinte senki nem teszi fel a kérdést, vajon miért olyan hosszú
életűek azok a félkör alakú edényfogók, amelyekkel izzó fazekakat és
serpenyőket emeltek le a tűzhelyről, hogy több száz évet is átvészeltek anélkül,
hogy elégtek volna. Vagy miért van az, hogy a tűznek közvetlenül kitett fa (a
fakémény és a kemencepadka) nem égett el? Megfeketedett ugyan, de se nem
égett, se nem izzott. Talán már önnek is a kezébe került olyan gyufa, ami
semmiképp sem akart égni. A rejtély megoldása: vannak olyan időszakok,
amelyeknek az impulzusai gondoskodnak az éghetetlen fáról.

A március elsején, főleg napnyugta után kivágott fa ellenáll a tűznek –


függetlenül a hold állásától és attól a jegytől, amit a hold éppen átszel.

Különös, de érvényes szabály: aki kipróbálja, igazolva látja. Sok eszköz, udvari
épület, csűr, faház és hegyi kunyhó épült régen ilyen fából, hogy tűzbiztos
legyen.

"A szülőházam, amely 1980-ban belülről teljesen leégett, ilyen fából készült.
A bent levő mezőgazdasági szer számok fémrészeinek egy része megolvadt,
akkora volt a hőség. Maga az épület megmaradt, és a fa csak kívül
szenesedéit el. Amikor traktorral mentek neki, hogy lebontsák, a fa nem
adta meg magát. A házat végül gerendáról gerendára kellett szétfűrészelni.
Közben kiderült, hogy csak a fa külső rétegéből szenesedéit el néhány
milliméternyi, a belseje pedig érintetlen maradt. A fa egy részét ezután két
új ház építésénél használták fel."
A tűzálló fa kivágásához szóba jöhet az újhold napja is, de csak akkor, ha éppen
a mérleg jegyére esik (évente csak egyszer-kétszer); ez a fa nem zsugorodik
össze, és még zölden, szárítás nélkül fel lehet dolgozni. Majdnem ugyanilyen
megfelelő a decemberi újholdat megelőző nap és a márciusi új-hold előtti utolsó
48 óra.

Zsugorodásmentes fa

Sok felhasználási területen fontos, hogy a fa ne "zsugorodjék", azaz ne veszítsen


térfogatából. Az ilyen fát legjobb Szent Tamás napján (december 21.) 11 és 12
óra között kivágni. Egyébként is ez a legjobb nap a favágásra.

Ezután – néhány kivételtől eltekintve – egész télen már csak fogyó holdnál
ajánlatos fát vágni.

A nem zsugorodó fa kivágásához választhatók még a fogyó holdra eső februári


esték, naplemente után; szeptember 27., minden hónapban az újholdat követő
három nap és a Mária-ünnepek (többek között augusztus 15. és szeptember 8.),
ha rák napjára esnek. Az újholdkor a mérleg jegyében kivágott fa sem
zsugorodik össze, és azonnal feldolgozható. A februárban, naplemente után
kivágott fa ráadásul ahogy öregszik, kőkeménnyé is válik.

Tűzifa

Az éghetőség természetesen mégis gyakran a fa kívánatos tulajdonsága.


Ráadásul ahhoz, hogy egy kis tűzifához jussunk, nem akarjuk mindjárt az egész
erdőt kiirtani, ezért szerencsés dolog, ha az erdő később tovább nő.

A szabály azt mondja, hogy az ilyen tűzifát legjobb októberben, a növő hold I.
negyedében, tehát az októberi újholdat követő első hét napban kivágni.

Általában azonban a tűzifát a téli napforduló után, fogyó holdnál ajánlatos


kivágni. Ilyenkor nem ajánlatos a koronát azonnal letisztítani róla, hanem egy
ideig a hegyen kell hagyni völgynek fordítva, mert akkor kiereszti maradék
nedvét is.
Deszkának való fa, épületfa és fűrészáru

A deszkának való fához és a fűrészáruhoz alkalmas a növő hold a halak


jegyében, mert így a deszkát és a faanyagot nem támadják meg a kártevők. A
halak jegye csak szeptembertől márciusig fordul elő növő holdnál.

Híd- és csónakfa

Átment már valaha esőben fahídon? Jól teszi az ember, ha erősen megka-
paszkodik a híd korlátjában, amilyen csúszós és síkos tud lenni néha. A tutajozás
is véget nem érő, időnként veszélyes csúszkálássá válhat, ha "rossz" napon
vágták ki a tutajnak való fát. Az Alpok hegyi folyói fölött átívelő régi hidak
ezzel szemben lépésbiztosak, nem korhadnak el, mintha csak az örök-
kévalóságnak építették volna őket, és nem szorulnak semmiféle faápoló szeres
kezelésre.
A hegyekben túrázók mindannyian tapasztalhatták már, hogy manapság az
alpesi egyesületek és az idegenforgalmi szövetségek a fahidak építésekor már
nyilvánvalóan nem ügyelnek ezekre a befolyásokra. Nem kellene olyan sok
turistát kificamodott tagokkal elszállítani a hegyimentőknek, ha jobban
figyelnének a favágás megfelelő időpontjára.

A hídnak, csónaknak és tutajnak való fát fogyó holdnál, valamilyen vízjegyben


(halak vagy rák) ajánlatos kivágni. Nem korhad és rothad, és lépésbiztos is.

Erre a szabályra régebben a mosdóasztaloknak való faanyag kiválasztásánál is


ügyeltek, hiszen azok állandó nedvességnek voltak kitéve, és nem lehettek
csúszósak.

A skorpió ugyan szintén vízjegy, favágásra azonban nem annyira alkalmas


időszak, mert akkor a fa hasonló célokhoz túl könnyű lesz, és érzékenyebb a
kártevők támadására is.

Padló- és szerszámja

A seprűnyélnek és a hasonló szerszámok anyagának jól formálhatónak és


kézreállónak kell lennie, nem lehet törékeny, de jó, ha hajlékony és főleg könnyű
("kicsiny"). Az ilyen fához a legjobban az augusztusi skorpió-napok felelnek
meg, amelyek majdnem mindig röviddel megelőzik a holdtöltét.

Ha ugyanilyen tulajdonságokkal rendelkező, de nehéz fára van szükség (például


erősen igénybe vett fapadlókhoz), akkor válasszuk a holdtöltét követő első
napot, ha az a bika jegyére esik (nem minden évben fordul elő).

Hasadásbiztos fa

Az olyan fát, aminek nem szabad megrepednie, és kezdettől fogva nem szabad
"dolgoznia" – például a bútornak vagy faragáshoz valót – legjobb a novemberi
újhold előtti napokban kivágni.

Ezzel egyenértékű, ha március 25-ét, június 29-ét és december 31-ét választjuk.


Az ezeken a napokon kivágott fa nem pattogzik és repedezik fel, a koronának
azonban a völgy felé kell fordulnia, illetve sík terepen kicsit hosszasabban kell a
fán maradnia, hogy kifolyathassa maradék nedveit.
Az olyan fának, amit gyorsan be kell építeni – például tűz utáni gyors
újjáépítéskor, semmiképp sem szabad később megrepedeznie. Ehhez a legjobb
időpont június 24. 11 és 12 óra között (nyári időszámítás szerint 12 és 1 óra
között!). Régen sajátos idő volt ez: a favágók csapatostul vágtak neki az erdőnek,
és egy óra alatt kivágták, ami a fűrészüktől tellett. A fát nyomban felhasználták
padlások és hasonlók építésére.

Ebből a fából lesz a legjobb hídnak való, ha egyúttal újhold áll a rák jegyében.
Ez a szabály azóta érvényes, amióta világ a világ.

Karácsonyfák

Végül egy ötlet az ünnepekre: ha a


jegenyefenyőt három nappal az év
tizenegyedik újholdja előtt vágják ki (többnyire
novemberben, néha azonban decemberben),
akkor sokáig nem hullik. Régebben az ilyen
fákat az erdészek "holdjeggyel" látták el, és
egy kicsivel drágábban adták, mint a többi
karácsonyfát. A lucfenyő sem hullatja
tűleveleit, ha ilyenkor vágják ki, de
karácsonyig hűvös helyen kell tartani. Mégis
előbb lehullik, mint a jegenyefenyő.

"Az egyik rokonomnak már több mint


harminc éve van egy ilyen karácsonyfája,
és még mindig rajta vannak a tűlevelek.
Nekem is megvan még az első adventi
koszorúm, azóta, hogy 1969-ben
Münchenbe költöztem. Ha letépek róla
egy-egy fenyőtűt, azok még most is
illatoznak.

Jó ötlet három nappal a tizenegyedik újhold előtt adventi díszeket gyűjteni,


mert akkor a szépen terített adventi asztalt nem borítják el állandóan a
fenyőtűk. Ennek a szabálynak az ismerete persze nem ok arra, hogy bárki
felkerekedjék, és az erdőben karácsonyfát »orozzon« magának."
Természetesen nem lehet mindig olyan karácsonyfát kapni, amit pontosan három
nappal a tizenegyedik újhold előtt vágtak ki. Ezért utalunk arra, hogy a
karácsonyfák és a teríték díszítései akkor is tovább tartanak és kevésbé gyorsan
hullanak, ha az időpont megválasztásában általában figyelembe vették a növő
holdat.

A száraz virágokból készült asztaldíszek is tovább tartanak, ha a szárításra szánt


virágot fogyó holdnál szedjük.
V

A hold mint "segítőtárs" a háztartásban


és a hétköznapokban
A puha legyőzi a keményet,
a gyenge diadalmaskodik az erős felett.
A hajlékony mindig a mozdíthatatlan felett áll.
Ez a dolgok fölötti uralkodás elve,
s ha összhangra jutunk velük,
a mesteri tudás harmóniájának elve.
(Lao-ce)

N
em csoda, hogy a hold ritmusai éppen a háztartás és a városi élet terén
merültek feledésbe. A szél, amely 45 éve fúj a "korlátlan lehetőségek
hazájából", furcsa üzenetet hoz: a szabadság és az önmegvalósítás
alapvető jogainak nagyobb az értéke, mint a saját magunk, felebarátaink és a
természet iránti elkötelezettségnek.

A nyugati civilizáció emberének lassanként meggyőződésévé vált, hogy az áram


a konnektorból jön, hogy a lefolyóba kerülő erős tisztítószerek szertefoszlanak a
levegőben, hogy az élet a tévén keresztül jut el hozzá. De mindenekelőtt: hogy
joga van a gyors hatékonysághoz, legyen bár szó tisztító- vagy gyógyító-, vagy
más egyéb szerekről.

Ebből a "jogból" az idők folyamán természetesen sokféle kényszer származott: a


kétkeresős családok arra kényszerülnek, hogy a házimunkát mellékesen,
"gyorsan ható" szerekkel és eszközökkel végezzék el. A reklám és a
pszichológia támogatásával a házimunka szükséges rosszá züllött, a
könnyebbség minden ígérete örömteli fogadtatásra talált, figyelmen kívül hagy-
va hatásaikat, az óriásira növekedő áramfogyasztást (amelynek jelentős
százaléka nem az ipar, hanem a háztartások rovására írható) és a környezet meg-
terhelését. Szinte matematikai egyenletet is fel lehetne állítani: minél drágább és
minél gyorsabban hat, annál mérgezőbb az ember és a környezet számára.
Elfogadhatatlanná vált az a büszkeség és elégedettség, ami a természet
ritmusaival összhangban vezetett jó háztartásból származik.
Szerencsére mára megerősödött az a tudat, hogy ez így nem mehet tovább.
Utolérnek bennünket korlátoltságunk hatásai, amelyek már sok emberben
kiváltották a jó szándékot, hogy egy kicsit jobban szemügyre vegye a "ki vele, és
kész" társadalmat, aztán maga is tegyen valamit a természetet kímélő szerekhez
és eljárásokhoz való visszatérés érdekében. Sokan közülük azonban közel állnak
a lemondáshoz, mert sokszor úgy tűnik, hogy csak a mérgező és agresszív szerek
hatnak a háztartásban. Nekik óriási felfedezést jelenthet, ha a hold ritmusaihoz
igazodnak.

A hold ritmusaival összhangban végzett házimunka könnyebb és kellemesebb, s


így csökkenti a már amúgy is túl nagy stresszt, ami sok embernek okoz kínokat.
Az előző fejezetekben is sok ötlet bújik meg a háztartással és a hétköznapokkal
kapcsolatban (egészséges táplálkozás, főzés, gyógynövényismeret,
lakberendezés stb.), de még mindig sok dolgot lehet és kell elmondani vagy újra
felidézni.

Gyakran éppen a háztartásban lehet nagyon gyorsan megfigyelni és ellenőrizni a


szabályok érvényességét.

Szinte minden házimunka – amelyekben gyakran kell valamit ki-


tisztítani, eltávolítani vagy kiöblíteni – sokkal nagyobb sikerrel és
kevesebb fáradsággal végezhető el fogyó holdnál.

Természetesen nem lehet minden házimunkát a fogyó hold idejére halasztani,


növő hold idején pedig csak lopni a napot, ám ha sikerül a munka terhének egy
részét fokozatosan erre a holdfázisra áthelyeznie, akkor meg fogja lepni a hatás,
ami már csekély halasztással is elérhető.

Hagyatkozzék saját tapasztalataira: vannak olyan időszakok, amikor minden


házimunka könnyedén megy, máskor viszont véget nem érőnek tűnnek. A
gyakorlatban sokszor azt vehetjük észre, hogy bizonyos dolgokat (bútor, padló,
ablak stb.) könnyebben és gyorsabban meg lehet tisztítani, mint máskor, anélkül,
hogy erre okot találnánk. Néha semmi sem okoz fáradságot, máskor meg mintha
az ördög bújt volna minden apróságba.

Ez főleg a mosásra vonatkozik, persze csak akkor, ha nem nagyon erős szerekkel
és a vegyi anyagok túlzott bevetésével lát neki, és ha nem használ rendszeresen
túl sok mosószert. Különben előfordulhat, hogy nem osztozik az alábbi
megfigyelésekben. A hold ritmusainak hatása annyira árnyalt, hogy nem lehet
őket nyilvánvalóan "felelősségre vonni". Az erők azonban léteznek, és hosszú
távon nagyon hasznosak lehetnek.
Ha egyszer kipróbálta ezt a ritmust, akkor örömmel és lendülettel vág majd neki
ennek a fáradságos munkának. Vannak napok, amikor szinte magától megy
minden.

A makacs foltokat például fogyó holdnál sokkal gyorsabban eltávolíthatja, mint


amikor a hold növőben van – feltéve, hogy kezdettől fogva figyelmen kívül
hagyja a mosószergyártók túlzó mennyiségi javaslatait, és lemond az erős
szerekről. Még jobban sikerül a tisztítás, ha ügyel arra is, hogy víznap legyen
(halak, rák, skorpió). Ráadásul a környezetet is kíméli, mert a szennyvíz fogyó
holdnál könnyebben lebomlik.

"Én magam fogyó hold idején – és ilyenkor végzem el a mosás nagy részét –
csak az előírt mosószermennyiség negyedét használom. A mosógép
vízkövesedésével sincsenek gondjaim. Ha meglátok a szűrőn egy kis meszet,
akkor csak egy kis ecetet teszek a vízbe. Az hiszem, nap mint nap meg tudom
tenni a környezetvédelemért, ami tőlem telik."

Tegyen egy próbát: helyezzen fogyó hold idején erősen szennyezett ruhadarabot
a teletöltött mosdókagylóba, és tegyen hozzá mosószert vagy mosószappant.
Tegye ugyanezt akkor is, amikor a hold növőben van, ugyanolyan feltételek
mellett, és hasonlítsa össze a történteket. Meg fog lepődni az eredményen: növő
holdnál az áztatóvíz tiszta, a szennyes pedig jó piszkos marad. Fogyó holdnál
feloldódik a piszok; már az áztatóvízen is látszik, hogy hová lett. Talán már ön is
tapasztalta, hogy néha mindennek nagyon kellemes és szellős az illata, pedig
ugyanúgy és ugyanannyi mosószerrel mosott.

Az, hogy a munkát jól vagy rosszul lehet-e elvégezni, hogy a helyiség vagy a
szennyes elég tiszta lesz-e, nagyban függ a munkavégzés idejétől. A háztartás
alapszabálya tehát a következő: fogyó holdnál minden könnyebben megy.

Álljon itt laza sorban néhány speciális, a házimunkákra és a hétköznapi


tevékenységekre vonatkozó ötlet. Ha valamelyiküknél még bizonyos
csillagjegyeket is megadunk, az nem azt jelenti, hogy a munkát csak azokon a
napokon érdemes elvégezni, hanem azt, hogy olyankor sikerül a legjobban.
Mosás és tisztítás

Mosónap

Különösen a sokgyermekes családokban nem lehet minden háztartási szennyest


kizárólag fogyó holdnál kimosni. Ötletességében bízva legalább azt kellene
megpróbálnia, hogy a munka túlnyomó részét erre az időszakra halassza. Az
átállás eredményei magukért fognak beszélni, és arra ösztönzik majd, hogy
további változtatásokat eszközöljön a munkafolyamatokban.

A megfelelő időpont: a fogyó holdnál mosott szennyes tisztább lesz,


főleg, ha víznapokon (leginkább a halak vagy a skorpió és a rák
napjain) mossuk ki.

Növő holdnál jobban habzik a mosóvíz, a makacs foltok az anyagban


maradnak.

Ez a ritmus – hogy a legtöbb szennyest fogyó holdnál mossuk ki – mosószer-


takarékos, óvja és hosszabb életűvé teszi az anyagokat, a makacs foltok pedig
sokkal könnyebben eltávolíthatók.

Az olajfoltokkal kapcsolatban (főleg, ha autóról vagy biciklitől származnak):


fogyó holdnál, víznapon dörzsöljük be egy kis zsírral. Utána "rendesen" mossuk
ki.

Tudatosan környezetbarát embertársaink gyakran tapasztalják, hogy egyes


foltokkal éppen természetes eszközök segítségével nem lehet boldogulni. A jobb
környezet ilyen "becses harcosai" nagyon örülnek majd, ha a holdfázisokra
figyelve sikerrel járhatnak.

Vegytisztítás

Az értékes és kényes ruhadarabokat – báránybőr, bőr, pehely, selyem stb. – csak


fogyó holdnál ajánlatos beadni a tisztítóba. Ilyenkor az anyag nem károsodik, a
ruha tartósabb marad, és nem fakul. Ha lehet, érdemes a vegytisztításnál
mellőzni a bak jegyét – mert az gondoskodik a ruhadarabok rettegett
"kifényesedéséről".
Főleg az idényruhákat ajánlatos fogyó holdnál kimosni vagy kitisztítani, mielőtt
egy fél évre vagy még hosszabb időre eltűnnének a szekrény mélyén.

Fapadló és parketta

A fapadlót csak fogyó holdnál érdemes alaposan felsikálni. Növő holdnál csak
fel kell söpörni vagy valamilyen levegőjegyben nedves ruhával fel kell mosni.
Ha valamilyen vízjegyben mos fel, akkor a nedvesség beszivároghat a
repedésekbe, a fa megvetemedhet, vagy hosszabb idő után el is korhadhat.

Ablakok és üvegek

Ablakmosáskor gyakran még a tiszta alkohol bevetése után is csíkok és foltok


maradnak vissza. Ha azonban ügyel a fogyó holdra és valamilyen levegő- vagy
melegnapra, akkor a vízbe egy leheletnyi borszesz is elég, hogy biztosítsa a
"szabad kilátást". Ilyenkor fölöslegesek az erős vagy magas koncentrációjú
szerek.

Aki megpróbált már befüstölődött számítógép- vagy tévéképernyőt tisztítani, az


jól meg tudja majd becsülni ezeket a szabályokat. Az erősen szennyezett
ablakkeretek tisztításakor egyébként víznapokon még jobb eredményt érhet el.
Érdemes várni egy kicsit.

Porcelán

A kínaiak számára, akik "feltalálták" a teát, természetes volt és ma is az, hogy


nem távolítják el teáskannájukról a sötét lerakódást (egyébként is többnyire
fekete vasból készült kannát használnak). Sőt, azt mondják, hogy a tea "lelke"
ebben a lerakódásban lakik, és minden további csészének kölcsönöz egy
bizonyos valamit – ez teszi igazán teává a főzetet. Akik értenek a teához,
azoknak ezért eszükbe sem jut eltávolítani ezt a réteget.

Akárhogy is, mifelénk többnyire illetlenségnek számít a finom porcelánkannákat


ilyen lerakódással tenni az asztalra. A makacs lerakódás és persze a rúzs-, kávé-
és egyéb foltok sok bosszúságot okozhatnak, főleg ha a tisztítással próbálkozva
finom karcolásokat ejtünk az értékes anyagon, vagy ha "lemossuk" a színeket.
Aki ilyesmivel kínlódik, hálásan szívlelheti meg a következő szabályt:
A megfelelő időpont: fogjon fogyó holdnál egy nedves ruhát, tegyen rá
egy kis sót, és ezzel tisztítsa meg a szennyezett porcelánfelületet.

Fogyó holdnál minden enyhe háziszer segít, míg növő holdnál gyakran még a
riasztóan agresszív szerek sem hozzák meg a kívánt eredményt, és csak a
felületet karcolják össze. Gyakorlat teszi a mestert.

Fémek

A fémekkel sok szempontból ugyanaz a helyzet, mint a porcelánnal: vannak


napok, amikor a tisztítószerrel mintát karcolunk a fényes felületre, miskor
viszont elég rálehelni és letörölni, hogy tiszta legyen.

Figyeljen egyszerűen a fogyó holdra, és enyhe háziszereket használjon kis


mennyiségben.

Sárgaréz: fogyó holdnál keverjen krémszerűre azonos rész lisztet és sót egy kis
ecettel, és kenje az edényre. Rövid hatóidő után mossa le, és törölje szárazra.

Ezüst: fogyó holdnál, valamilyen levegőnapon tisztítsa hígított szalmiák-


szesszel, azután egy kis krétával polírozza.

Vörösréz: fogyó holdnál keverjen össze forró ecetet egy kis sóval, és ezzel
tisztítsa. Utána alaposan dörgölje szárazra.

Cipők

Minden fogyó holdnál kipucolt cipő hosszabb ideig marad tiszta, a bőr tartósabb
marad, mert nem viseli meg annyira a tisztítás. Természetesen nem lehet a
cipőket mindig csak fogyó holdnál tisztítani, ám a makacs szennyeződések
ilyenkor könnyebben eltávolíthatók. Főleg a téli csizmákat ajánlatos fogyó
holdnál kitisztítani és bekenni, mielőtt tavasszal eltesszük őket a szekrénybe.

Ha a vadonatúj cipőt legelőször fogyó holdnál impregnáljuk, akkor a cipő szinte


élete végéig vízhatlan marad.
Penészedés

A modern, légmentesen záródó ablakoknak a rosszul hőszigetelt falakkal együtt


van egy hátrányuk: a falfelületek, főleg a huzatos sarkokban, a penész
táptalajává válhatnak, ha magas a levegő nedvességtartalma. Fogyó holdnál
sokkal eredményesebben lehet felvenni a harcot a penész ellen, mint amikor a
hold növőben van, és a munka hosszabban kitart. Beérhetjük enyhe szerekkel,
például gyökérkefével felvitt ecetes vízzel.

Nagytakarítás

A tavasz egy bizonyos bacilusfajta legjobb táptalaja, különös nyugtalanság


szállja meg az egész családot, és az egyre hosszabbodó napok során kiderül: itt a
nagytakarítás ideje! A raktár és a kamra, a pince és a garázs mind arra vár, hogy
alaposan átfésüljék, kiszellőztessék és kitisztítsák.

A természet úgy rendezkedett be, hogy ehhez a munkához a legjobb napok


tényleg tavaszra esnek (persze hasonlóan alkalmas lehetőségek az év többi
részében is adódnak).

A megfelelő időpont: a takarításhoz, szellőztetéshez és tisztogatáshoz


válasszon levegőnapot leszálló holdban. Mivel a levegőnapokat mindig
víznapok követik, a makacs szennyeződések eltávolításához és az alapos
tisztogatáshoz a "szellősebb" munkák után, azaz a víznapokon lásson
hozzá.

A vízöntő, ami levegőjegy, tavasszal mindig fogyó holdban áll. Ezek a legjobb
napok, mert a rögtön utánuk következő vízjegy, a halak, támogat mindenféle
alapos tisztítást.

A szellőztetéstől a családi kirándulásig

Szellőztetni – de igazán

Szobák: a légmentesen záró ablakok korában túl keveset szellőztetünk, főleg


télen. Talán érthető, hiszen az is eszünkbe juthat, hogy a kinti levegő minősége
sokkal több aggodalomra ad okot, mint a lakás áporodott levegője. Gyakran
mégis éppen fordítva áll a helyzet: lehet hallani ma már a "House Sickness
Syndrome"-ról, egy olyan betegségegyüttesről, amit a modern anyagok és
építőanyagok, a favédő szerek és a rosszul működő légkondicionáló
berendezések kipárolgásának köszönhetünk. Szükség van a rendszeres
szellőztetésre, mert az mindenképpen többet ér, mintha egyáltalán nem
szellőztetnénk.

A megfelelő időpont: levegő- és melegnapokon kiadósán, föld- és


víznapokon csak röviden és gyorsan szellőztessünk.

Ágyneműk: úgy tűnik, kiment a divatból az ágynemű szellőztetése, legalábbis a


városokban, ahol ma már csak ritkán látni az ablakpárkányokon vagy az
erkélyen duzzadó paplanokat. Ennek bizonyára különböző okai vannak: például
az, hogy az ember nem akarja az alsó szomszédja lakásába rázni a saját porát,
vagy hogy az ágynemű nedvesebb, amikor behozzuk, mint amikor kitettük. A
reumára hajlamos emberek számára ez méreg.

Pedig az ágynemű szellőztetése jó dolog a maga idejében: az ágynemű friss és


illatos lesz, hagyja, hogy a test lélegezzen. A szellőztetés jó ellenszer a házi
porban lévő atkák – a bőrpikkelyekkel táplálkozó, allergiát kiváltó apró
élőlények – ellen is.

A megfelelő időpont: az ágyneműt fogyó holdnál, valamilyen levegő-


vagy tűzjegyben ajánlatos alaposan kiszellőztetni. Növő holdnál csak
rövid ideig szellőztessük, mert különben túl nedves marad a pehely.
Kerülni kell az erős napsugárzást, mert a tollak megsérülhetnek.
Minden "R" nélküli hónapban lehet hosszasabban szellőztetni.

Megjegyzendő, hogy "ágynemű-szellőztetésen" nem az ágyazás előtti napi


szellőztetést értjük, hanem az ágynemű ablakba vagy erkélyre való kiterítését.

Matracok: Németországban általában véve túl sokáig használják az ágybetéteket


(tíz évig vagy még tovább). Ha már így áll a dolog, akkor legalább rendszeresen
kellene őket tisztítani, és főleg szellőztetni. A szellőztetés a házi por atkáit is
elriasztja, mert csak párás melegben tenyésznek.

A megfelelő időpont: a matracokat ajánlatos fogyó holdnál kitisztítani


és kiszellőztetni, leginkább valamilyen levegő- vagy melegnapon. Ez
véd a férgektől és a nedvességtől (reumások és allergiások számára
fontos). Semmiképp se szellőztessünk növő holdnál vagy vízjegyben! Ez
vonzza a nedvességet, ami a reumásoknak méreg. A földnapok sem a
legalkalmasabbak.
A nyári és téli ruhák elrakása

Molyirtó golyók ugyan ma már nem használatosak, ám aki nem bízik meg a
szagtalan, mérgekkel fertőzött molyirtó papírban és társaiban, az alkalmazhatja a
következő receptet:

A megfelelő időpont: akassza a szekrénybe nyári vagy téli ruháit


tavasszal, illetve ősszel valamelyik levegőnapon (ikrek, rák, vízöntő),
fogyó holdnál. Akkor nincs szükség molyirtó szerekre.

A másik választási lehetőség a felszálló hold ideje. Ha a ruhát földnapon rakja


el, akkor néhány hónap alatt "erős" szaga lehet, sőt meg is dohosodhat. Ha
víznapokon teszi el, akkor nedves lesz.

Tartósítás, befőzés és raktározás

Manapság nagyon népszerű a házilag eltett lekvár, befőtt és a főzelékfélék. A


sikeres szüretelés, raktározás és tartósítás legfontosabb szabályait a harmadik
fejezetben már ismertettük.

A lekvár és a szörpök befőzésére a felszálló hold alkalmas. A gyümölcs sokkal


lédúsabb, és az aromája is sokkal jobb. Sokkal tartósabb is lesz, gyakran teljesen
mellőzhetők a mesterséges kocsonyásító anyagok (ez más élelmiszerek
befőzésére és eltevésére is vonatkozik). Próbálja csak ki egyszer: egyszer szokott
módon, aztán kevesebb – körülbelül feleannyi – zselatinnal (vagy almával) a
megfelelő időpontban.

A tartósítás legkedvezőbb időszaka a felszálló hold ideje (a nyilastól az


ikrekig). A befőzés, az eltevés és a raktározás tehát kevésbé függ a
holdfázisoktól, mint inkább attól a csillagjegytől, amin a hold éppen
átkel.

A gyümölcsöt legjobb kos napján (termésnap), a gyökérzöldségeket


pedig bak és bika napján (gyökérnapok) leszedni és befőzni.

A gyümölcs és a zöldség lefagyasztását jobb termésnapra időzíteni,


mint víznapra. Felengedés után jobb íze van, nem lesz olyan vizes, és
nem esik szét.
A pincében a gyümölcsöknek fenntartott polcokat csak fogyó holdnál
szabad tisztítani (levegő- vagy tűzjegyben). Akkor szárazak maradnak,
és elkerülhető a gyakori dohos szag.

Festés és lakkozás

Sok rendkívül mérgező és drágán előállítható festék, szórófesték és lakk azért


volt képes kiszorítani a lágyabb mészfestékeket és a természetes alapanyagú
lakkokat, mert a természet ritmusainak finom befolyásait a szó szoros
értelmében egyszerűen lehengerlik.

Könnyebb lenne ezen a téren a természet felé fordulni, ha a nem mérgező


festékeket mindig a megfelelő időben használnánk: így hatásukat és élettar-
tamukat tekintve alig maradnak el a gyorsan ható mérgező keverékektől, vagy
éppen azokkal egyenértékűek. Ez még a belső terekben használatos falfestékekre
is vonatkozik.

A megfelelő időpont: minden festési és lakkozási munkálatra nagyon


alkalmas a fogyó hold ideje; a festés és az alap jól kiszárad, és szép
felületek jönnek létre. A festék jól megtapad az alapon, az ecset szinte
magától siklik. A mész engedi levegőzni az alapot.

A víznapok inkább alkalmatlanok, mert a festék rosszul szárad. Az


oroszlán-napok is kedvezőtlenek, mert túlságosan kiszárad a fal, és a
festék esetleg megrepedezhet.

A lakás őszi felfűtése

Minden ősszel eljön az a nap, amikor a négy fal között már nem elég a nap ereje,
és magunknak kell gondoskodnunk a melegről. Ha az a célunk, hogy gyorsan és
eredményesen fűtsük be az egész házat, akkor érdemes megszívlelni az alábbi
szabályt:

Ősszel először valamelyik melegnapon (kos, oroszlán, nyilas) ajánlatos


befűteni.

Ez a tanács főleg új épületek esetében fontos, amelyeket mindenképpen a fenti


időpontban érdemes először felfűteni. Ez a maradék nedvességet is kiűzi a
falakból.
Az ablakok téli behelyezése

A modern, variálható lakóépületekben, de még sok régi házban is, és főleg falun
találhatók olyan kivehető dupla ablakok, amelyeknek egyik felét nyáron a
pincében vagy a raktárban tartják, és csak ősszel alkalmazzák ismét hőszigetelő
feladatuk betöltésére.

A visszahelyezés időpontjától függ, hogy később állandóan bepárásodnak-e. Aki


jobban szereti az átlátható ablakot a párásnál, az jegyezze meg:

A megfelelő időpont: a téli vagy külső ablakokat ajánlatos felszálló


holdnál, valamilyen levegőjegyben (vízöntő, ikrek) behelyezni.

Ezzel minden nemkívánatos mellékjelenség elkerülhető. A "bioházak" építői


számára szintén ez a szabály lehet érdekes, mivel az időpont az új házak
ablakainak behelyezésére is ugyanilyen kedvező.

A szobanövények ápolása

Zöld és tarka lakótársaink ápolásának szabályairól már részletesen szóltunk a VI.


fejezetben. Most csak a legfontosabbakat emeljük ki még egyszer:

A megfelelő időpont: az erkély- és szobanövényeket legjobb szűz-


napokon be- és átültetni. A növények gyorsan gyökeret eresztenek.

Locsolni, ha lehet, csak levélnapokon (rák, skorpió, halak) és feltétlenül


esővízzel vagy állott vízzel ajánlatos. Kárt tehet a növényekben, ha
kivisszük őket a szabadba, hogy kitegyük az esőre, mert a levelek nem
szoktak hozzá, hogy közvetlenül érje őket a nedvesség.

Trágyázni fogyó holdnál, elsősorban levélnapokon ajánlatos. Rossz


gyökérképző növényeket időközben esetleg gyökérnapokon vagy
virágnapokon, ha olyan virágos növényekről van szó, amelyek túl
szokatlan ideig fukarkodnak a színekkel.

A kártevők irtásának szabályai is mind érvényesek (lásd a III. fejezetet).


Jegyezze meg, hogy nem szabad túl gyakran locsolni a virágnapokon, ha nem
akarja odacsalogatni a kártevőket. A kártevők elleni növényi kivonatokat csak a
gyökér tájékára szabad önteni, a szárra, a levelekre és a virágokra nem!
A napminőség és a kirándulások

Ki ne kirándulna hébe-hóba szívesen a zöldbe – egyedül, kettesben vagy a


családjával és a barátaival?

Észrevette már valaha, hogy ugyanolyan hőmérséklet mellett különböző a


kirándulási napok "tapintása" – hogy az ember néha akaratlanul is előveszi a
napszemüvegét, bár borús az ég, vagy hogy néha szívesen ül le a fűbe, máskor
viszont nem merészkedik le a kempingszékről, mert kellemetlenül nedvesnek
vagy hidegnek érzi a földet?
"Ezzel kapcsolatban eszembe jutott egy példa, ami gyakran megesett velem,
amikor gyerekkoromban az első biciklimmel sokszor kóboroltam nyáron a
szabadban. Vettem egy kulacsot a zsebpénzemből – egy olyan műanyag vackot,
amit fel lehet csatolni a vázra, és menet közben lehet belőle inni. Órákig voltam
úton a hőségben a barátaimmal, és mindig csodálkoztam, hogy – ugyanolyan
melegben – néha már egy óra alatt mind megittam, ami az üvegben volt, máskor
pedig, amikor este hazamentem, még mindig félig tele volt az üveg."

Megoldódik a rejtély, ha egy kicsit foglalkozunk a "napminőségekkel" – ezek


egy-egy napnak az éppen uralkodó csillagjeggyel összefüggő sajátos
tulajdonságai.

Melegnapok uralkodnak, ha a hold a kos, az oroszlán és a nyilas jegyében áll.


Többnyire ezek a legjobb kirándulónapok, amelyeket akkor is melegnek
érzékelünk, ha felhős az ég. Szárító hatásuk van, főleg az oroszlánnak, és
ilyenkor talán valamivel szomjasabb lesz az ember, mint egyébként. Az
oroszlán-napokon olyankor gyakrabban fenyeget a zivatar veszélye. Ez főleg
hosszabb hőség után lehet rossz hatással, mert jégesővel és árvízzel is járhat (a
föld nem képes a sok nedvességet befogadni).

Fény- vagy levegőnapok uralkodnak, ha a hold az ikrek, a mérleg vagy a vízöntő


jegyében áll. A föld és a növények ilyenkor több fényt szívnak magukba, mint
egyébként, az emberre gyakorolt hatásuk általában nagyon kellemes. Az
autóvezetők néha kellemetlenül érezhetik magukat: még felhős ég esetén is úgy
érezzük néha, hogy napszemüveget kell feltenni, mert a fény nagyon "éles"-nek
tűnik.

Az ilyen fénynapokat a sportolók, például a teniszezők is kellemetlennek


érezhetik, ha nappal szemben kell adogatniuk. Még akkor is, ha éppen nem süt.

Hideg- vagy földnapok a bika, a szűz és a bak. Még ha a hőmérő meleget jelez,
akkor is mindig ajánlatos valami melegebb ruhát vagy takarót magunkkal vinni
arra az esetre, ha a nap a felhők mögé bújik. A földet hűvösnek érezzük, és néha
már a napot beárnyékoló legkisebb bárányfelhőtől is libabőrösek leszünk. Az
ilyen napokon valószínűleg benne marad a kosarunkban a magunkkal vitt ital
fele.

Víznapok – rák, skorpió, halak – idején soha nem szárad fel egészen a föld.
Nagyobb az esélye a csapadéknak is. Lehetőleg ne menjen el otthonról esőkabát
vagy esernyő nélkül, ha pedig az a terve, hogy valahol letelepedjen piknikezni
vagy fürdeni, akkor mindenképpen vigyen magával pokrócot. Egy ötlet: ha
jobban fel szeretne készülni az időjárási vagy éghajlati változásokra, akkor
figyelje az újhold és a holdtölte, az ikrek és a nyilas napjait.

Ötletek a testápoláshoz

A testápolás terén is haszonnal alkalmazható a holdritmusok ismerete. Azt is


érdemes fontolóra venni, hogy a bőr, a haj és a körmök tulajdonságai mindig az
általános egészségi állapotról árulkodnak. "Belső szépség" és főleg egészséges
táplálkozás nélkül a testápolási eljárások sokszor csak "make-up"-nak valók –
elfedik a sápadt, zsíros vagy tisztátalan bőr és a repedezett köröm valódi okait.

Ezért aztán az egészséges életmódról szóló II. fejezetben található számos ötlet
és javaslat is nagy segítséget jelent abban, hogy belülről tegyünk valamit az
egészséges bőrért és az erős hajért – sok pénz takarítható meg így, amit a
gyakran nagyon drága kozmetikumokra költenénk.

Bőrápolás

Bőrápoláson nem a napi mosdást vagy a nappali krém használatát értjük, hanem
a problémás bőr ápolását – például speciális arcpakolások vagy maszkok
alkalmazásával. Ezt a legjobb fogyó holdnál végezni, főleg, ha közben
egyenetlenségek, pattanások vagy hasonlók elleni kisebb "beavatkozásokra" van
szükség: fogyó holdnál szinte soha nem keletkeznek sebek. A bőrgyógyászok
sok bajt elkerülhetnének, ha a változtatható időpontokat ezekre a napokra
iktatnák be.

Ha viszont be szeretnénk juttatni a bőrbe valamilyen anyagot, például bőrtápláló


vagy hidratálókrém formájában, arra alkalmasabb a növő hold időszaka.

Aki emellett még az állatövi jegyre is figyelni akar, az nem halaszthatja el a bak
napjait. Ezek mindenféle bőrápolásra alkalmasak.

Hajápolás

Fölösleges volna sok hajápoló és korpásodás elleni szer, ha a hajápolásnál is


ügyelnénk a megfelelő időpontra. Régen senki sem csodálkozott, ha egy fodrász
bizonyos napokon nem nyitott ki, mert tudták, hogy úgyse venné senki sem
igénybe a szolgálatait. Ha viszont az oroszlán vasárnapra esett, a templomból
sokan a fodrászhoz siettek, hogy rábízzék a hajukat.

"Otthon, Tirolban régebben csak kevés kopasz férfi volt. Talán azért, mert
már a kisbabák hajának első levágásánál is ügyeltek az oroszlán napjára."

A megfelelő időpont: a hajnyírás napjai az oroszlán és a szűz napjai.

A halak és a rák napjain tartózkodjunk a hajvágástól.

Akinek valami baja van a hajával, például hullik, túl vékony vagy túl zsíros,
annak ajánlunk egy biztos hatású "kúrát":

• Vágassa le a haját vagy a hajvégeit február és augusztus között minden


hónapban az oroszlán-napokon. Az oroszlán olyankor mindig a növő holdban
áll, ami a jótékony hatást csak fokozza. Az oroszlán-minőség főleg a
férfihormonokra hat, talán ez az oka az oroszlán "szőrös" hatásának, vagyis
annak, hogy a haj és a szőr megerősödik.

• Ebben az időszakban hetente egyszer-kétszer verjen fel két tojást (a sárgáját és


a fehérjét), és mosás után masszírozza a hajába. Rövid ideig hagyja rajta, aztán
öblítse le meleg vízzel.

• Fontos, hogy az utolsó öblítés hideg vízzel történjék. Akkor jó a víz


hőmérséklete, ha a fej hidegnek érzi. Ezt a tanácsot voltaképpen mindig be
kellene tartani, még akkor is, ha az ember haja egészséges és erős.

• Ilyenkor ne szárítsa meg a haját. Ha mégis muszáj, akkor várjon vele egy
negyedórát. Soha ne szárítsa "szállal szemben" és túl forrón, mert ez hosszú
távon minden hajat tönkretesz.

Az, hogy kizárólag oroszlánkor vágatunk hajat, még nem biztos szer hajhullás
ellen, mert hajunk gyakran a gyógyszerek hatása, testünk hormonháztartásának
megváltozása és az ezzel járó lelki zavar miatt hullik. Főleg terhesség után vagy
a változás korában fordul elő erőteljesebb hajhullás, ám ez később abbamarad.

A szűz napján vágott haj tovább megőrzi formáját és szépségét. Főleg a


tartóshullámhoz alkalmas a szűz, oroszlán-napokon a haj nagyon göndör lesz.

A halak napján történő hajvágás gyakran korpásodáshoz vezet. Ha rák napján


vágják le a hajat, akkor kócos és nehezen kezelhető lesz.
Ha tehát van rá lehetősége, a halak és a rák napjain inkább tegyen le a
hajmosásról is. Sokan persze, főleg a fiatalok, majdnem mindennap mosnak
hajat, de fiatal korban még a test is többet kibír. Később is elkezdheti
megszívlelni ezt a tanácsot.

Ha valamilyen okból a szőröktől szeretne megszabadulni, akkor eltávolításukhoz


válassza a fogyó hold idejét. Jó kihasználni a fogyó holdra eső bikát (csak az év
első felében). Csak akkor sokáig nem nő vissza szőr. De ne vigye túlzásba a
szemöldök kiszedését.

"Emlékszik még június 18. szabályára? Az ezen a napon délelőtt kigyomlált


gaz nem nő vissza. Ami érvényes a gazra, annak tulajdonképpen a szőrre is
érvényesnek kellene lennie, gondoltam tizenévesen, és egyszer június 18-án
»rendesen« kiszedtem a szemöldökömet, mert akkoriban a keskeny
szemöldök volt a divat. Sajnos túl jól működött a dolog, és közben a keskeny
szemöldök már régen kiment a divatból. Néha bizony nem is olyan jó ötlet
kiválasztani az év legkedvezőbb napját."

Körömápolás

A megfelelő időpont: a láb és a kéz körmeinek ápolására, levágására és


reszelésére a bak napja alkalmas.

A bak napján levágott köröm kemény, ellenálló marad, és nem olyan könnyen
törik. Fölöslegesek a körömápoló szerek, mert azok mindig csak a tüneteket,
nem pedig az okot szüntetik meg.

Természetesen körmünket nem ápolhatjuk havonta csak egy vagy két napon,
nem is így gondoltuk ezt a tanácsot. Ám a bak jegyét érdemes kihasználni.

"Talán megmosolyogtatja a következő javaslat: vágja a körmét mindig


péntekenként, és akkor soha nem lesz vele gondja, a körme erős marad. A
nagyapám, aki rám hagyta ezt a tudást, esküdött erre a szabályra, és azt is
mondta, hogy neki ezért nem fáj soha a foga. Mégiscsak megért 89 évet, és
soha életében nem volt semmi baja a fogával. Én is betartom ezt a szabályt
a családommal együtt, és csak megerősíteni tudom az összefüggést."

A benőtt körmöt nem ajánlatos fogyó holdnál kiigazítani vagy levágni, mert
akkor mindig rosszul nő vissza. Kivétel a körömágy kiigazítása. Ezt a
beavatkozást jobb fogyó holdra időzíteni (lehetőleg a halak napjainak
kerülésével). Ugyanilyen hatásos egyébként a makacs láb- és körömgombásodás
kezelése fogyó holdnál. Az elv vonatkozik a szemölcsökre is.

A láb nagyon fontos és érzékeny testrész, amivel sajnos, sokan túl mostohán
bánnak. Ha beteg a láb, beteg az ember. Minden testtájnak ott a megfelelője a
lábfej reflexzónáiban, és talpmasszázzsal is befolyásolható. Ha ezeket a
területeket kívánjuk ingerelni, hogy valamilyen panaszt megszüntessünk –
például a test feszültségének csökkentése vagy méregtelenítés céljából –, akkor a
fogyó hold ideje kedvezőbb. Ha építő hatásra törekszünk – például a testi
működések erősítésére vagy regenerálására –, akkor viszont a növő hold ideje
kedvezőbb.

Masszázs

A jól végzett masszázs nemcsak jót tesz, hanem mindenféle betegség


megelőzésére is nagyon alkalmas. Görcsoldó és stabilizáló hatással van a szívre
és a keringésre, ösztönzi a szervi működést, és főleg a vérnyomásproblémákkal
küzdő embereknek nyújthat segítséget.

Betegség esetén a speciális masszázsoknak – mint például a nyirokelvezetés –


gyógyulást segítő és lazító hatása van. Ajánlatos viszont, hogy a fizikoterápia
tapasztalt művelői végezzék.

Az ellazulást, görcsoldást és méregtelenítést szolgáló masszázsokra a


fogyó hold ideje alkalmas.

Ha a masszázstól elsősorban regeneráló és erősítő hatást várunk,


esetleg megfelelő olajok segítségével, akkor növő holdnál érhetjük el a
legjobb eredményeket.

A gyulladások és sérülések utáni masszázsokkal, a nyirokelvezetéssel és


hasonlókkal természetesen nem lehet és nem kell megvárni a "megfelelő"
időpontot – ellenkezőleg: a várakozás nagyobb kárt okozhat, mint a holdritmus
szerinti masszázs jó hatása. A javaslatok ezért elsősorban egészséges emberekre
vonatkoznak.

"Georg Koller, a bátyám, fizikoterápiás rendelést vezet Osnabrückben, és


szintén jártas a holdritmusokban. A vele folytatott beszélgetések alapján
tudok a speciális masszázsok és alkalmazásuk nagy sikeréről. Mint
fizikoterapeuta és gyakorló sebész megpróbálja a megfelelő időpontban
végezni a kényesebb kezeléseket."

You might also like