Pelda Tar

Mikroökonómia
feladatgyűjtemény
Segítség a Mikroökonómia című tárgyhoz
Pécs 2011
Mikroökonómia feladatgyűjtemény
Segítség a Mikroökonómia című tárgyhoz
Szerzők:
Hau Orsolya (fejezetek: 1., 2., 3.)
Erdős Katalin (fejezetek: 4., 5., 6., 7.)
Horváth Márton (fejezetek: 8., 9., 10., 11.)
Szerkesztő:
Páger Balázs
Szakmai vezető:
Barancsuk János
Tartalom
Tartalom .................................................................................................................................................. 3
1. szeminárium – gyakorló feladatok .................................................................................................. 4
1. Megoldások ..................................................................................................................................... 7
2. szeminárium – gyakorló feladatok ................................................................................................ 10
2. Megoldás ....................................................................................................................................... 12
3. Megoldás ....................................................................................................................................... 20
4. Megoldások ................................................................................................................................... 28
5. Megoldások ................................................................................................................................... 37
6. Megoldások ................................................................................................................................... 43
7. Megoldások ................................................................................................................................... 50
8. Megoldások ................................................................................................................................... 56
9. Megoldások ................................................................................................................................... 60
10. szeminárium – gyakorló feladatok ............................................................................................ 62
10. Megoldások ............................................................................................................................... 64
11. szeminárium – gyakorló feladatok ............................................................................................ 66
11. Megoldások ............................................................................................................................... 67
1. szeminárium – gyakorló feladatok
1.1. feladat
Évi minden nap kiflit szokott reggelizni. Úgy dönt, hogy felméri, hogyan alakul
hasznosságérzete az elfogyasztott kiflik számával. Ennek eredményét a következő táblázat
összegzi, amely az elfogyasztott termékmennyiséget és az általa elérhető összhaszon
nagyságát szemlélteti:

1 100
2 180
3 230
4 230
5 210
a) Írja, majd rajzolja fel a határhasznok alakulását!

b) Hol található a fogyasztó telítődési pontja?
1.2. feladat
Péter kedvenc étele a túrós palacsinta. Úgy dönt, hogy felméri, hogyan alakul
hasznosságérzete az elfogyasztott palacsinták számával. Ennek eredményét a következő
táblázat összegzi, amely az elfogyasztott termékmennyiséget és az általa elérhető összhaszon
nagyságát szemlélteti:

1 20
2 35
3 35
4 25
5 10

1.3. feladat
Julcsi a vizsgaidőszakban pihenésképpen meg szokott nézni egy-egy részt a kedvenc
sorozatából. Azonban észreveszi, hogy minden alkalommal egyre több részt néz meg
kikapcsolódás céljából. Hogy rájöjjön ennek az okára, megvizsgálta hogyan alakul a
hasznosságérzete a megnézett sorozatrészek számának függvényében. A következő
táblázatot kapta eredményül:

1 100
2 210
3 331
4 476
5 665

1.4. feladat
A következő táblázat tartalmazza a fogyasztó összhasznát különböző elfogyasztott
termékmennyiség esetén:

1 50
2 105
3 171
4 257
5 377
Hány darab termék elfogyasztásánál található a fogyasztó telítődési pontja?
1.5. feladat
A fogyasztó hasznossági függvénye a következő: 12 / /.
a) Írja fel termék határhaszon függvényét!
b) Számítsa ki termék határhasznát, ha -ből 8, -ból 27 darab terméket fogyaszt!
c) Írja fel termék határhaszon függvényét!
d) Számítsa ki termék határhasznát, ha -ből 27, -ból 64 darab terméket fogyaszt!
1.6. feladat
A fogyasztó hasznossági függvénye a következő: 20 , , .
a) Írja fel termék határhaszon függvényét!
b) Számítsa ki termék határhasznát, ha -ből 4, -ból 4 darab terméket fogyaszt!
c) Írja fel termék határhaszon függvényét!
d) Számítsa ki termék határhasznát, ha -ből 4, -ból 4 darab terméket fogyaszt!
1.7. feladat
Balázs szabadidejében horgászni ( termék) és motorozni ( termék) szokott. Két egymást
követő hónapban ugyanakkora hasznosságot ért el a szabadidős tevékenységekkel. Az első
hónapban 40 órát töltött horgászással, és 20 órát motorozott. A második hónapban 30 órát
fordított horgászásra, és 35 órát motorozásra. Mekkora a helyettesítési ráta, ha az első
hónapban „elfogyasztott” jószágkosárról áttér a második hónap jószágkosarára?
1.8. feladat
A fogyasztó hasznossági függvénye 2√√. Az termékből 16 darabot, az termékből
4 darabot fogyaszt. Mekkora a helyettesítés határrátája?
1. Megoldások
1.1. feladat
a)

1 100 100
2 180 80
3 230 50
4 230 0
5 210 -20
120
MU
100
80
60
40
20
0
1 2 3 4 5
-20
-40
Kifli
b) A 4. kifli elfogyasztásánál található a fogyasztó telítődési pontja
1.2. feladat
a)

1 20 20
2 35 15
3 35 0
4 25 -10
5 10 -15
MU
25
20
15
10
5
Palacsinta
0
1 2 3 4 5
-5
-10
-15
-20
a) A 3. termék elfogyasztásánál található a fogyasztó telítődési pontja
1.3. feladat
a)

1 100 100
2 210 110
3 331 121
4 476 145
5 665 189
MU 200
180
160
140
120
100
80
60
40
20
0
1 2 3 4 5
Megnézett sorozatrészek száma
b) A fogyasztónak nincs telítődési pontja, a vizsgált termék addiktív jószág.

1.4. feladat
A fogyasztónak nincs telítődési pontja, a vizsgált termék addiktív jószág.
1.5. feladat
/
a) MU 4
/
b) MU 9
/
c) MU 8
/
d) MU 6
1.6. feladat
a) MU 16X !, Y ,
b) MU 16
c) MU 4X , Y !,
d) MU 4
1.7. feladat
Δ 15
#$ &1,5
Δ &10
1.8. feladat
A helyettesítés határrátája a helyettesítési rátához hasonló mutató, azonban a vizsgált
termékmennyiség változások végtelenül kicsik. A helyettesítés határrátáját a határhasznok
arányának a segítségével tudjuk kiszámolni:
( 0,5
|#$| 0,25
) 2
2.1. feladat
Zsuzsi havonta 20 000 Ft-ot szán sportolásra, ami kedvenc aerobic óráját vagy a fallabdázást
jelenti számára. Egy aerobic óra ára 500 Ft, egy fallabdázás pedig 1 000 Ft-ba kerül.
a) Ha minden jövedelmét aerobic órára fordítja, hány órán tud részt venni?
b) Ha minden jövedelmét fallabdázásra fordítja, hányszor tud elmenni fallabdázni?
2.2. feladat
A fogyasztó összesen 100 000 Ft-tal rendelkezik, amit két termék (X és Y) vásárlására fordít. X
termék ára 4 000 Ft, Y terméké 2 000 Ft.
a) Ha minden jövedelmét X termékre fordítja, maximálisan hány darabot tud belőle

vásárolni?
b) Ha minden jövedelmét Y termékre fordítja, maximálisan hány darabot tud belőle
vásárolni?
2.3. feladat
Ádám 2 000 Ft-tal rendelkezik, amit teljes egészében kedvenc nassolnivalóira, chipsre (X
termék) és csokira (Y termék) költ. A chips ára 250 Ft, a csokié 200 Ft.
a) Rajzolja fel a költségvetési egyenest!

b) Ádám úgy dönt, hogy takarékossági okokból a nassolnivalóra szánt összeget 1 000 Ft-ra
csökkenti. Ábrázolja, hogy mi módon befolyásolja ez a költségvetési egyenes pozícióját?
c) Milyen változás történik, ha 2 000 Ft-os jövedelem mellett a chips ára 200 Ft-ra csökken?
Ábrázolja!
d) Mi történik, ha kizárólag a csoki ára változik meg 400 Ft-ra?
e) A termékeket érintő adó miatt mindkét termék ára megemelkedik, és a chips 400 Ft-ba, a
csoki 320 Ft-ba kerül. Hogyan módosul ebben az esetben a költségvetési egyenes?
2.4. feladat
Kata természetes úton szeretne gondoskodni a napi vitaminbevitelről. Ennek érdekében sok
gyümölcsöt fogyaszt, kedvence az ananász és a narancs. A két gyümölcs tekintetében a
hasznossági függvénye a következő: U 15X / Y /. Összesen 9 000 Ft-ot fordít
gyümölcsvásárlásra egy hónapban. Az ananász kilója 600 Ft, míg a narancsé 400 Ft. Mikor
Költi el Kata optimálisan a jövedelmét?
2.5. feladat
A fogyasztó hasznossági függvénye U *X & 10+*Y & 15+. A fogyasztó rendelkezésre álló
jövedelme 7 500 Ft, X termék ára 250 Ft, Y terméké 500 Ft. Mennyit vásárol a két termékből,
ha optimálisan költi el a jövedelmét?
2.6. feladat
A fogyasztó hasznossági függvénye U 16X ,, Y ,-. A fogyasztó rendelkezésre álló
jövedelme 8 000 Ft, X termék ára 400 Ft, Y terméké 800 Ft. Mennyit vásárol a két termékből,
ha optimálisan költi el a jövedelmét?
2.7. feladat
A fogyasztó hasznossági függvénye U X*Y & 20+. A fogyasztó rendelkezésre álló jövedelme
20 000 Ft, X termék ára 500 Ft, Y terméké 200 Ft. Mennyit vásárol a két termékből, ha
optimálisan költi el a jövedelmét?
2.8. feladat
Lilla nyáron bébiszitterként dolgozik egy tengerparton élő családnál. A fizetését (mivel az
ellátásról gondoskodnak) teljes egészében szórakozásra költheti, ami számára az esti
koncertek látogatását (X termék), vagy napközben a tengeri szörfözést (Y termék) jelenti.
Összesen (átszámítva) 200 000 Ft-ot keres, a koncertbelépő ára 8 000 Ft, a szörfdeszka
bérlése 5 000 Ft egy alkalommal.
A koncertlátogatásból és a szörfözésből származó hasznosságot az alábbi hasznossági
függvény írja le: U 20√X√Y.
a) Mikor költi el optimálisan Lilla a jövedelmét?

b) Hogyan módosul a szörfözés iránti kereslete, ha kiváló munkájáért 20 000 Ft bónuszt kap
egy hónapban?
c) Mekkora a szörfözés jövedelemrugalmassága? (A hagyományos ívrugalmassági
mutatóval és az átlagformulával is számítsa ki!)
2.9. feladat
A fogyasztó hasznossági függvénye U *X & 10+*Y & 15+. A jövedelme 6 000 Ft, amit teljes
egészében X és Y termék fogyasztására fordít. X termék ára 600 Ft, Y terméké pedig 300 Ft.
a) Mennyit fogyaszt a két termékből, ha optimálisan költi el a jövedelmét?

b) A fogyasztó rendelkezésre álló jövedelme megváltozik 9 000 Ft-ra. Hogyan módosítja ez
az optimális jószágkombinációt?
c) Mekkora X termék jövedelemrugalmassága? (A hagyományos ívrugalmassági mutatóval
és az átlagformulával is számítsa ki!)
2.10. feladat
A fogyasztó jövedelme kezdetben 150 000 Ft, ami megváltozik 120 000 Ft-ra. Ennek
következtében az X termékből vásárolt mennyiség 15 darabról 18-ra emelkedik. Számítsa ki X
termék jövedelemrugalmasságát a hagyományos ívrugalmassági mutató segítségével! Milyen
típusú jószág X termék?
2.11. feladat
A fogyasztó jövedelme kezdetben 10 000 Ft, ami megváltozik 12 000 Ft-ra. Ennek
következtében az X termékből vásárolt mennyiség 15 darabról 25-re emelkedik. Számítsa ki X
termék jövedelemrugalmasságát az átlagformula segítségével! Milyen típusú jószág X
termék?
2. Megoldás
2.1. feladat
a) 40 aerobic órán tud részt venni.
b) 20 alkalommal tud elmenni fallabdázni.
2.2. feladat
a) Maximálisan 25 db X terméket tud vásárolni.
b) Maximálisan 50 db Y terméket tud vásárolni.
2.3. feladat
a)
Y Költségvetési egyenes
12
10
8
6
4
2
0
0 2 4 6 8 10
X
b)
12
10
0
0 2 4 6 8 10
X
c)
12
10
8
6
4
2
0
0 2 4 6 8 10 12
X
d)
Költségvetési egyenes
12
10
8
Y 6
4
2
0
0 2 4 6 8 10
X
e)
12
10
8
6
4
2
0
0 2 4 6 8 10
X
2.4. feladat
A fogyasztó számára az optimális döntést az a jószágkombináció jelenti, amely adott
jövedelem mellett maximális hasznosságot biztosít számára. Grafikusan ez a pont ott
található, ahol a költségvetési egyenes érinti a legmagasabb hasznosságot jelentő (azaz az
origótól a legtávolabb eső) közömbösségi görbét.
Y 60
50
40
30
20
10
0
0 2 4 6 8 10 12 14 16
X
Algebrailag az optimális jószágkombinációt Gossen II. törvényének segítségével tudjuk

meghatározni, amely szerint addig érdemes jövedelmünket az egyik termék irányába
átcsoportosítani, amíg a két termék mérlegelt határhaszna ki nem egyenlítődik, azaz
( )

.( .)
A határhasznokat az 1. fejezetben megtanultak alapján a hasznossági függvény deriválásával

származtatjuk.
/ 1 /
( 15 · · ! / / 5 2 3
/ 3

/ 2
) 15 · · ! 10 2 3
/ 3
A határhasznokat behelyettesítve Gossen II. törvényébe a következő összefüggést kapjuk:
/ /
5 45 10 4 5

600 400
/ /
2 000 2 3 6 000 2 3

2 000 · 6 000 ·
3
A mérlegelt határhasznok alapján tudjuk, hogy Kata mindig háromszor annyi narancsot (
termék) fog venni, mint amennyi ananászt. Ezek után a költségvetési egyenesbe helyettesítve
megkapjuk, hogy melyik gyümölcsből hány kilót vesz egy hónapban. A költségvetési egyenes
egyenlete a következő:
6 .( · 7 .) ·
9 000 600 · 7 400 ·
9 000 600 · 7 400 · 3
9 000 1 800 ·
5
3 · 5 15
Tehát Kata akkor dönt optimálisan, ha 5 kg ananászt és 15 kg narancsot vesz egy hónapban.
2.5. feladat
5
12,5
2.6. feladat
8
6
2.7. feladat
16
60
2.8. feladat
a) X 12,5
20
b) X 13,75
22
c) Hagyományos ívrugalmassági mutató:

/ /6
9) *6+ : 1
6
Átlagformula:
/ /6
9) *6+ : 1
7 6 7 6
2.9. feladat
a) X 6,25
7,5
b) X 8,75
12,5
dX dI
ε *I+ : 0,8
X I
Átlagformula:
dX dI
ε *I+ : 0,8333
X 7 X I 7 I
2.10. feladat
ε *I+ &1, inferior jószág
2.11. feladat
ε *I+ 2,75, luxus jószág
3.1. feladat
A fogyasztó hasznossági függvénye * & 3+* & 5+. A jövedelme 8 000 Ft, amit teljes
egészében és termék fogyasztására fordít. termék ára 200 Ft, terméké pedig 400 Ft.

b) termék ára megváltozik 300 Ft-ra. Hogyan módosítja ez az optimális
jószágkombinációt?
c) Mekkora termék (saját)árrugalmassága? (A hagyományos ívrugalmassági mutatóval és
az átlagformulával is számítsa ki!)
3.2. feladat
A fogyasztó hasznossági függvénye 8√√. A jövedelme 10 000 Ft, amit teljes
egészében és termék fogyasztására fordít. termék ára 2 000 Ft, terméké pedig 1 000
Ft.

b) termék ára megváltozik 1 000 Ft-ra. Hogyan módosítja ez az optimális
c) Mekkora termék (saját)árrugalmassága? (A hagyományos ívrugalmassági mutatóval és
az átlagformulával is számítsa ki!)
3.3. feladat
A sarki zöldséges hagyma iránti keresleti függvénye a következő: 4000 & 2.. A hagyma
ára 200 Ft. A zöldséges kíváncsi rá, hogy egy árváltoztatás hogyan befolyásolná a hagyma
keresletét. Határozza meg a hagyma keresletének (saját)árrugalmasságát a pontrugalmassági
mutató segítségével!
3.4. feladat
A keresleti függvény: 2000 & 0,5.. Mekkora a kereslet árrugalmassága, ha az ár 1000
Ft?
3.5. feladat
A fogyasztó keresleti függvénye 20000 & 5.. Mekkora a fogyasztói többlet, ha az ár
1000 Ft?
3.6. feladat
A fogyasztó keresleti függvénye 2000 & 2.. Mekkora a fogyasztói többlet, ha az ár 100
Ft?
3.7. feladat
A fogyasztó keresleti függvénye 1000 & .. Mekkora a fogyasztói többlet, ha az ár 500
Ft?
3.8. feladat
Egy asztalos úgy érzékeli, hogy az általa gyártott székek iránti keresleti függvény a következő:
40 000 & 3.. A szék darabját kezdetben 10 000 Ft-ért értékesíti, majd úgy dönt, hogy a
nagyobb árbevétel reményében felemeli az árat 12 000 Ft-ra. Jól döntött a kisiparos? Hogyan
változott meg az árbevétele az árváltoztatás következtében? Mi magyarázza ezt?
3.9. feladat
Egy vállalat termékei iránti keresleti függvény: 1000 & .. Kezdetben a terméket 400 Ft-
os áron értékesítik, ami később megemelkedik 500 Ft-ra. Hogyan módosítja ez a vállalat
árbevételét? Mekkora a kereslet (saját)árrugalmassága?
3.10. feladat
A fogyasztó hasznossági függvénye * & 8+* & 6+. A jövedelme 7500 Ft, amit teljes

c) Mekkora termék kereszt-árrugalmassága? (A hagyományos ívrugalmassági mutatóval
3.11. feladat
A fogyasztó hasznossági függvénye * & 9+* & 3+. A jövedelme 6 000 Ft, amit teljes

c) Mekkora termék kereszt-árrugalmassága? (A hagyományos ívrugalmassági mutatóval
3.12. feladat
A kifli ára 15 Ft-ról 20 Ft-ra emelkedik. Ennek következtében a pékségben naponta 100
zsemle helyett 150-et értékesítenek.
a) Mekkora a kereslet kereszt-árrugalmassága? (A hagyományos ívrugalmassági mutató és

az átlagformula segítségével is számolja ki!)
b) Milyen viszonyban van egymással a két termék?
3.13. feladat
termék ára megváltozik 1500 Ft-ról 2000 Ft-ra. Ennek következtében termékből vásárolt
mennyiség 500 darabról a felére csökken.
a) Mekkora a kereslet kereszt-árrugalmassága? (A hagyományos ívrugalmassági mutató és

az átlagformula segítségével is számolja ki!)
b) Milyen viszonyban van egymással a két termék?
3.14. feladat
termék ára megváltozik 5000 Ft-ról 7000 Ft-ra. Ennek következtében termékből vásárolt
mennyiség 750 darabról a 1000 darabra módosul. Milyen viszonyban áll egymással a két
termék?
3.15. feladat
termék ára megváltozik 10 000 Ft-ról 7 500 Ft-ra. Ennek következtében termékből
vásárolt mennyiség 75 darabról a 100 darabra módosul. Milyen viszonyban áll egymással a
két termék?
3.16. feladat
termék ára megváltozik 12 500 Ft-ról 17 500 Ft-ra. Ennek következtében termékből
vásárolt mennyiség nem változik, ugyanúgy 75 darab. Milyen viszonyban áll egymással a két
termék?
3. Megoldás
3.1. feladat
a) 16,5
11,75
b) 11,5
11,375
/ /.>
9( *.> + : &0,606
.>
Átlagformula:
/ /.>
9( *.> + : &0,893
7 .> 7 .>
3.2. feladat
a) 2,5
5
b) 5
5
/ /.>
9( *.> + : &2
.>
Átlagformula:
/ /.>
9( *.> + : &1
7 .> 7 .>
3.3. feladat
/
9( *.> + : , &0,111
/.> .>
3.4. feladat
/
9( *.> + : , &0,333
/.> .>
3.5. feladat
?$ 22 500 000
3.6. feladat
?$ 810 000
3.7. feladat
?$ 125 000
3.8. feladat
∆# &52 000 000, tehát 52 millió Ft-tal csökkent az asztalos árbevétele.
A két pont közötti rugalmasság (hagyományos ívrugalmassági mutatóval számolva)
9( *.> + &3, tehát a kereslet rugalmas, így az árváltozással ellentétes irányú lesz az
árbevétel változása.
3.9. feladat
∆# 10 000
A hagyományos ívrugalmassági mutató értéke a két pont között |9( *.> + &2/3| A 1, tehát
rugalmatlan keresletről van szó, így az áremelkedés hatása az erősebb, ezért a bevétel is
emelkedik.
3.10. feladat
a) Az optimális termékkombinációkat Gossen II. törvényének segítségével tudjuk
kiszámítani.
( )

.( .)
&6 &8

250 500
500* & 6+ 250* & 8+
500 & 3 000 250 & 2 000
500 250 7 1 000
1
72
2
7 500 250 7 500

1
7 500 250 7 500 2 7 23
2
7 500 500 7 1 000
6 500 500
13
1
· 13 7 2 8,5
2
b) Ha termék ára 750 Ft-ra nő:

( )

.( .)
&6 &8

250 750
750* & 6+ 250* & 8+
750 & 4 500 250 & 2 000
750 250 7 2 500
1 10
7
3 3
7 500 250 7 750

1 10
7 500 250 7 750 2 7 3
3 3
7 500 500 7 2 500
5 000 500
10
1 10
· 10 7 6,67
3 3
c)
Hagyományos ívrugalmassági mutató:
/ /.B
9( *.) + : &0,462
.B

Átlagformula:
/ /.B
9( C.B D : &0,652
7 .B 7 .B
3.11. feladat
a) 8,75
2,5
b) 8
2
/ /.B
9( *.) + : &0,086
.B
Átlagformula:
/ /.B
9( C.B D : &0,134
7 .B 7 .B
3.12. feladat
a) Hagyományos ívrugalmassági mutató:
9( *.) + 1,5
Átlagformula:
9( *.) + 1,4
b) A kifli és a zsemle helyettesítő javak, mivel a kereszt-árrugalmasság pozitív.
3.13. feladat
a) Hagyományos ívrugalmassági mutató:
9( *.) + &1,5
Átlagformula:
9( *.) + &2,33
b) Kiegészítő, mivel a kereszt-árrugalmasság negatív.
3.14. feladat
Helyettesítő, mivel a kereszt-árrugalmasság pozitív.
3.15. feladat
Kiegészítő, mivel a kereszt-árrugalmasság negatív.
3.16. feladat
Független, mivel a kereszt-árrugalmasság zérus.
4.1. feladat
Egy vállalkozás vízszűrő berendezések gyártásával foglalkozik. A cég vezetője az optimális
inputfelhasználás meghatározásának egyik lépéseként szeretné feltérképezni mindazon tőke-
munka kombinációk halmazát, amelyeket a vállalkozás megengedhet magának, ha a
munkások órabére 750 Ft, a gépek óránkénti amortizációs költsége pedig 1 500 Ft.
a) Írja fel, majd ábrázolja a fenti inputárakhoz tartozó isocostokat, ha a cégnek 7 500 Ft,
illetve 12 000 Ft áll rendelkezésére, amelyeket termelési inputok beszerzésére fordíthat!
b) Írja le és ábrázolja, hogy mi történik, ha az inputokra fordítható összeg 15 000 Ft-ra
növekszik, azonban a munkások órabére 1 500 Ft-ra, a gépek amortizációs költsége
pedig 3 000 Ft-ra nő!
4.2. feladat
Egy vállalkozás geotermikus berendezések gyártásával foglalkozik. A cég vezetője az optimális
inputfelhasználás meghatározásának egyik lépéseként szeretné feltérképezni mindazon tőke-
munka kombinációk halmazát, amelyeket a vállalkozás megengedhet magának, ha a
munkások órabére 500 Ft, a gépek óránkénti amortizációs költsége pedig 1 000 Ft.
a) Írja fel, majd ábrázolja a fenti inputárakhoz tartozó isocostokat, ha a cégnek 5 000 Ft,
illetve 10 000 Ft áll rendelkezésére, amelyeket termelési inputok beszerzésére fordíthat!
b) Írja le és ábrázolja, hogy mi történik, ha az inputokra fordítható összeg változatlansága
(10 000 Ft) mellett a munkások órabére és a gépek amortizációs költsége egyaránt 2 000
Ft-ra növekszik!
4.3. feladat
Egy vállalkozás fényképezőgépekhez gyárt objektíveket. A különböző inputkombinációkkal
maximálisan előállítható objektívek számát a vállalat termelési függvénye mutatja:
E 250 · F / · G /
A vállalat vezetője tudni szeretné, hogy különböző munkáslétszámok mellett (8 órás

munkaidőt feltételezve) mekkora tőkemennyiségre van szüksége ahhoz, hogy 1000
objektívet elő tudjon állítani. Ennek megállapításához töltsük ki az alábbi táblázatot és
ábrázoljuk a különböző kombinációkat!
Q=1000
L K
1
2
3
4
5
4.4. feladat
Egy vállalkozás fényképezőgépekhez gyárt objektíveket. A különböző inputkombinációkkal
maximálisan előállítható objektívek számát a vállalat termelési függvénye mutatja:
E 150 · F / · G /
A vállalat vezetője tudni szeretné, hogy különböző munkáslétszámok mellett (8 órás

munkaidőt feltételezve) mekkora tőkemennyiségre van szüksége ahhoz, hogy 750 objektívet
elő tudjon állítani. Ennek megállapításához töltsük ki az alábbi táblázatot és ábrázoljuk a
különböző kombinációkat!
Q=750
L K
1
2
3
4
5
4.5. feladat
Egy vállalkozás gépjármű katalizátorok gyártásával foglalkozik. A különböző
inputkombinációkkal maximálisan előállítható kábelmennyiséget a vállalat termelési
függvénye mutatja:
E 100 · F / · G /
A vállalkozás által maximálisan felhasználható tőkemennyiség 5 egység. Az alábbi táblázat

kitöltésével adjuk meg, hogy legfeljebb hány katalizátort tud előállítani a vállalkozás a
rögzített tőkenagyság mellett, és ábrázoljuk a munka parciális hozadéki függvényét!
K=5
L Q
1
2
3
4
5
4.6. feladat
Egy vállalkozás könyvnyomtatással foglalkozik. A különböző inputkombinációkkal
maximálisan előállítható kábelmennyiséget a vállalat termelési függvénye mutatja:
E 100 · F /H · G,/H
A vállalkozás által maximálisan felhasználható tőkemennyiség 4 egység. Az alábbi táblázat

kitöltésével adjuk meg, hogy legfeljebb hány könyvet tud nyomtatni a vállalkozás a rögzített
tőkenagyság mellett, és ábrázoljuk a munka parciális hozadéki függvényét!
K=4
L Q
1
2
3
4
5
4.7. feladat
Egy vállalkozás irodaszerek gyártásával foglakozik. A különböző inputkombinációkkal
maximálisan előállítható termékmennyiséget a vállalat termelési függvénye mutatja:
E 250 · F / · G /
Az alábbi táblázat kitöltésével vizsgáljuk meg (töltsük ki a táblázatot és ábrázoljuk a

függvényeket), hogyan alakul 4 egységen rögzített tőkemennyiség mellett a munka határ- és
átlagterméke különböző munkamennyiségek mellett!
L MPL APL
1
2
3
4
5
4.8. feladat
Egy vállalkozás irodaszerek gyártására szakosodott. A különböző inputkombinációkkal
maximálisan előállítható termékmennyiséget a vállalat termelési függvénye mutatja:
E 180 · F / · G /
Az alábbi táblázat kitöltésével vizsgáljuk meg (töltsük ki a táblázatot és ábrázoljuk a

függvényeket), hogyan alakul 5 egységen rögzített tőkemennyiség mellett a munka határ- és
átlagterméke különböző munkamennyiségek mellett!
L MPL APL
1
2
3
4
5
4.9. feladat
Egy autóvillamossággal foglalkozó vállalkozás termelési függvénye az alábbi:
E 200 · F ⁄, · G/,
Számítsuk ki a munka parciális termelési rugalmasságát!
4.10. feladat
Egy könyvelési szolgáltatásokat végző vállalkozás termelési függvénye az alábbi:
E 250 · F ⁄ · G/H
Számítsuk ki a munka parciális termelési rugalmasságát!
4. Megoldások
4.1. feladat
a) A 7 500 Ft-os teljes költséghez tartozó isocost egyenlete (kék vonal):

F 5 & 0,5G
A 12 000 Ft-os teljes költséghez tartozó isocost egyenlete (zöld vonal):
F 8 & 0,5G
9
8
7
6
5
Tőke
4
3
2
1
0
0 5 10 15 20
Munka
b) Az inputokra fordítható összeg növekedésének következtében az isocost önmagával

párhuzamosan eltolódik az origótól távolodva, tehát elméletileg bővül a megszerezhető
inputok halmaza. Azonban mindkét input azonos arányú árváltozásának következtében a
fentiekkel egy időben az origó felé irányuló párhuzamos elmozdulás is bekövetkezik. A
két hatás pontosan kioltja egymást, vagyis a megnövekedett inputárak és növekvő teljes
költségkeret melletti költségvetési egyenes egyenlete és képe is megegyezik a fenti
ábrán látható kék költségvetési egyenesével.
4.2. feladat
a) Az 5 000 Ft-os teljes költséghez tartozó isocost egyenlete (kék vonal):
F 5 & 0,5G
A 10 000 Ft-os teljes költséghez tartozó isocost egyenlete (zöld vonal):
F 10 & 0,5G
12
10
8
Tőke
0
0 5 10 15 20 25
Munka
b) Az inputokra fordítható összeg változatlansága mellett az inputok árának növekedése a

megvásárolható inputhalmaz szűkülésével jár. A 10 000 Ft-os összköltség esetén, ha
például a duplájára nőne mindkét input ára, az ugyanolyan hatást váltott volna ki, mint
az inputokra fordítható összeg felére csökkenése. A tőke esetében ez így is történt,
hiszen dupla ár mellett változatlan ráfordítás fele annyi tőke, maximum 5 egység
megvásárlását teszi lehetővé, azonban a munka ára a négyszeresére nőtt, azonos
árszintet elérve a tőke árával, így a munkából megvásárolható maximális mennyiség a
negyedére csökkent, ugyancsak maximális 5 egységet elérve.
12
10
8
Tőke
0
0 5 10 15 20 25
Munka
4.3. feladat
Q=1000
L K
1 8
2 5,66
3 4,62
4 4
5 3,58
9
8
7
6
5
Tőke
4
3
2
1
0
0 2 4 6
Munka
4.4. feladat
Q=750
L K
1 125
2 62,5
3 41,67
4 31,25
5 25
140
120
100
80
Tőke
60
40
20
0
0 2 4 6
Munka
4.5. feladat
K=5
L Q
1 171,00
2 215,44
3 246,62
4 271,44
5 292,40
Munkamennyiség
0 0,5 1 2 3 4 5
1 0 79 100 126 144 159 171
Tőkemennyiség
2 0 100 126 159 182 200 215

3 0 114 144 182 208 229 247
4 0 126 159 200 229 252 271
5 0 136 171 215 247 271 292
292
271 271
300 247 252 247
215 229 229
215
Kibocsátás
200 200 208 200

171 182 182 171
159 159
100 144 159 144
126 126
0 100
5 5
4 4
3 3
2 2
Tőke 1 1 Munka
350
300
250
Kibocsátás
200
150
100
50
0
0 2 4 6
Munka
4.6. feladat
K=4
L Q
1 131,95
2 229,74
3 317,77
4 400,00
5 478,18
Munkamennyiség
0 0,5 1 2 3 4 5
1
Tőkemennyiség
0 43 75 131 181 227 272

2 0 49 86 150 207 261 312
3 0 54 93 163 225 283 339
4 0 57 99 172 238 300 359
5 0 59 103 180 249 314 375
375
359
400 314 339
300
249 283 312
Kibocsátás
238 261 272

180 225
200 172 207 227
103 99 163 181
150
93 131
0 86
75
5 5
4 4
3 3
2 2
Tőke 1 1 Munka
400
350
300
Kibocsátás
250
200
150
100
50
0
0 1 2 3 4 5 6
Munka
4.7. feladat
L MPL APL
1 209,99 629,96
2 132,28 396,85
3 100,95 302,85
4 83,33 250,00
5 71,81 215,44
700
600
500
400
300 AP_L
200
MP_L
100
0
0 2 4 6
Munka
4.8. feladat
L MPL APL
1 175,44 526,32
2 110,52 331,56
3 84,34 253,03
4 69,62 208,87
5 60,00 180,00
600
500
400
300
AP_L
200
MP_L
100
0
0 2 4 6
Munka
4.9. feladat
3
εL =
4
4.10. feladat
3
εL =
5
5.1. feladat
Egy vállalkozás irodaszékek gyártásával foglalkozik. A cég vezetője az optimális
inputfelhasználás érdekében szeretné megvizsgálni, hogyan alakul a legyártott székek
mennyisége, ha változatlan tőkefelhasználás mellett módosítja a munkások létszámát az
üzemben. Egy tesztműszak során fokozatosan növelték a dolgozó munkások számát, aminek
eredményeként az alábbi termelési értékeket produkálták:
Munkáslétszám Előállított székek száma

0 0
1 10
5 120
6 155
7 189
8 220
9 246
10 265
11 275
12 274
13 260
14 231
15 185
a) A fenti táblázat alapján ábrázoljuk a munka parciális termelési függvényét!
b) A munka határ- és átlagtermékének segítségével határozzuk meg a nevezetes munka-
felhasználási szinteket!
5.2. feladat
Egy háztartási termékeket gyártó üzemben előállítható termékek mennyiségét a gépek száma
és a felhasznált munkamennyiség határozza meg az alábbiak szerint:
E 40 · F / · G /
Egy munkás órabére 1 000 Ft, egy gép költsége óránként 750 Ft. A vállalkozás rövid távon 3
munkagéppel tud dolgozni. Az előállított háztartási áruk 100 Ft-os egységáron
értékesíthetők. Mind az input-, mind az output piacon tökéletes verseny uralkodik.
a) Mekkora lesz a vállalat profitja, ha semmit nem termel?

b) A maximális profit elérése érdekében mennyi munkaóra felhasználása lenne indokolt az
üzemben?
c) Hogyan változik az optimális munkafelhasználás, ha a szakszervezetek erőfeszítéseinek
következtében 1 500 Ft-ra nő a munkások órabére, és ezzel párhuzamosan az általános
keresletbővülés hatására a piacon 300 Ft-ra nő a műanyag termékek ára?
5.3. feladat
Egy bútorasztalos üzemben előállítható termékek mennyiségét a gépek száma és a
felhasznált munkamennyiség határozza meg az alábbiak szerint:
E 40 · F / · G /
Egy munkás órabére 1 000 Ft, egy gép költsége óránként 750 Ft. A vállalkozás rövid távon 3
munkagéppel tud dolgozni. Az előállított faipari termékek 100 Ft-os egységáron
értékesíthetők. Mind az input-, mind az output piacon tökéletes verseny uralkodik.
a) Mekkora munka átlagterméke és átlagtermék értéke a táblázatban látható

munkafelhasználási szintek mellett?
L APL VAPL
1
2
3
4
5
10
15
20
b) Mekkora a vállalat termelői többlete, ha 12 fővel dolgoznak?
5.4. feladat
Egy tehenészetben az állatállomány 20 egyedből áll, amelyen rövid távon nem tudnak
változtatni a tulajdonosok. Egy tehén heti tartási költsége 10 000 Ft. Általában heti váltásban
vesznek fel tehenészeket, akik az állatokkal foglalkoznak és munkájukért hetente 12 500 Ft
bért kapnak. A cég bevételeit a nyerstej értékesítése adja, amelyért literenként 250 Ft-ot
kapnak. Változatlan tőkemennyiség és változó munkafelhasználás mellett a kibocsátás
alakulását a következő egyenlet írja le:
E &2G 7 40G 7 200G
a) Hogyan nevezzük a fenti függvényt?

b) Hány tehenészt alkalmazzon a farm egy héten?
c) Mekkora profitot tud elérni az optimális munkafelhasználás mellett?
5. Megoldások
5.1. feladat
a)
300
250
200
Kibocsátás
150
100
50
0
0 5 10 15 20
Munkamennyiség
b) Vigyázzunk a munka határtermékének számításánál, hiszen a munkáslétszám

növekedése nem mindenhol egységnyi, ennek megfelelően a differenciaszámítás során a
termelésben bekövetkezett változást nem eggyel, hanem a munkáslétszámban
bekövetkezett változással osztjuk. Például 1-ről 5 főre történő létszámnövekedés esetén
a termelés növekedése 110 darab, azonban ezt nem egy, hanem 4 főnyi létszámbővülés
okozza, vagyis egy fő csak 27,5 egységgel járul hozzá a kibocsátás növekedéséhez.
L Q MPL APL Nevezetes pont
0 0 – –
1 10 10 10,00
5 120 34 24,00
6 155 35 25,83 inflexiós pont
7 189 34 27,00
8 220 31 27,50 technikai optimum
9 246 26 27,33
10 265 19 26,50
11 275 10 25,00 technikai maximum
12 274 -1 22,83
13 260 -14 20,00
14 231 -29 16,50
15 185 -46 12,33
300
250
200
Kibocsátás
150
100
50
0
0 5 10 15 20
Munkamennyiség
MPL MP AP
APL
40
30
20
10
0
-10 0 5 10 15 20
-20
-30
-40
-50
-60
Munkamennyiség
5.2. feladat
a) O E · . & G · .P & F · .Q 0 & 0 & 3 · 750 &2250
b+ G 12
c) Az optimális munkáslétszám 48 fő.
Ft 12000
10000
8000
6000
VMP_L
4000
P_L
2000
0
0 10 20 30
Munkamennyiség
5.3. feladat
a)
L APL VAPL
1 69,28 6928,20
2 48,99 4898,98
3 40,00 4000,00
4 34,64 3464,10
5 30,98 3098,39
10 21,91 2190,89
12 20,00 2000,00
15 17,89 1788,85
20 15,49 1549,19
a+ .$ 12 000
5.4. feladat
a) A munka parciális hozadéki függvénye.
b) G 15
c) T 925 000
6.1. feladat
Egy vállalat termelési függvénye E 6 · F ⁄ · G / . A tőke mennyisége rövid távon 4
egységen rögzített, ára 700 Ft. A munka egységára 500 Ft.
a) Írja fel és ábrázolja a munka parciális hozadéki függvényét!

b) Töltse ki az alábbi táblázatot!
L Q|K0 VC FC MPL MC APL AVC AFC AC
0
1
4
9
16
c) Írja fel és ábrázolja a rövid távú változó költség függvényét!

d) Írja fel és ábrázolja közös koordinátarendszerben a rövid távú átlagos változó és átlagos
fix költségeket, valamint a rövid távú átlag- és határköltséget!
e) Határozza meg az üzem technikai optimumát!
6.2. feladat

0
1
4
9
16

6.3. feladat

0
1
4
9
16

6.4. feladat
A vállalat költségfüggvénye: ? E 7 250E 7 225. Írja fel a vállalat határ-, illetve
átlagköltség függvényét! Határozza meg az üzem technikai optimumát!
6.5. feladat
6.6. feladat
6.7. feladat
Egy vállalkozó gazdasági költsége 180 000 Ft. Ebből 70 000 Ft explicit költség, 20 000 Ft pedig
amortizáció. A vállalkozás árbevétele 230 000 Ft. A fenti adatok alapján számítsa ki a(z)
a) implicit költséget
b) számviteli költséget
c) normál profitot
d) számviteli profitot
e) gazdasági profitot!
6.8. feladat
Egy vállalkozó gazdasági költsége 370 000 Ft. Ebből 90 000 Ft explicit költség, 170 000 Ft
pedig amortizáció. A vállalkozás árbevétele 500 000 Ft. A fenti adatok alapján számítsa ki a(z)
a) implicit költséget
b) számviteli költséget
c) normál profitot
d) számviteli profitot
e) gazdasági profitot!
6. Megoldások
6.1. feladat
a) E 6 · 4 ⁄ · G / 12 · G /
b)
0 0 0 2800 – – – – – –
1 12 500 2800 6 83,33 12 41,67 233,33 275
4 24 2000 2800 3 166,67 6 83,33 116,67 200
9 36 4500 2800 2 250 4,00 125 77,78 202,78
16 48 8000 2800 1,5 333,33 3 166,67 58,33 225
Y
c) X? .P · G 500 · 4 5 3,472 · E
10000
8000
Költség
6000
4000
2000
0
0 10 20 30 40 50 60
Kibocsátás
d)
VC 3,472 · E
ZX? 3,472 · E
Q E
FC 2800
Z[?
Q E
TC VC 7 FC 2800
Z? AVC 7 AFC 3,472 · E 7
Q Q E
dVC
? 3,472 · 2 · E 6,944 · E
dQ
350
C
300
250
200 MC
150 AVC
AFC
100
AC
50
0
0 10 20 30 40 50 60
Q
e)
Z? ?
E 28,39
6.2. feladat
a) E 4 · 9 ⁄ · G / 12 · G /
b)
0 0 0 6300 – – – – – –
1 12 500 6300 6 83,33 12 41,67 525,00 566,67
4 24 2000 6300 3 166,67 6 83,33 262,50 345,83
9 36 4500 6300 2 250 4,00 125 175,00 300,00
16 48 8000 6300 1,5 333,33 3 166,67 131,25 297,92
Y
c) X? .P · G 500 · 4 5 3,472 · E
10000
8000
Költség
6000
4000
2000
0
0 10 20 30 40 50 60
Kibocsátás
d)
VC 3,472 · E
ZX? 3,472 · E
Q E
FC 6300
Z[?
Q E
TC VC 7 FC 6300
Z? AVC 7 AFC 3,472 · E 7
Q Q E
dVC
? 3,472 · 2 · E 6,944 · E
dQ
600
C
500
400
MC
300
AVC
200 AFC
100 AC
0
0 10 20 30 40 50 60
Q
e)
Z? ?
Q = 42,597
6.3. feladat
a) E 10 · 4 ⁄ · G / 20 · G /
b)
0 0 0 2400 – – – – – –
1 20 500 2400 10 50 20 25 120 145
4 40 2000 2400 5 100 10 50 60 110
9 60 4500 2400 3,33 150 6,67 75 40 115
16 80 8000 2400 2,5 200 5 100 30 130
Y
c) X? .P · G 500 · 4 5 1,25 · E
10000
8000
6000
Költség
4000
2000
0
0 20 40 60 80 100
Kibocsátás
d)
VC 1,25 · E
ZX? 1,25 · E
Q E
FC 2400
Z[?
Q E
TC VC 7 FC 2400
Z? AVC 7 AFC 1,25 · E 7
Q Q E
dVC
? 1,25 · 2 · E 2,5 · E
dQ
250
C
200
150 MC
100 AVC
AFC
50
AC
0
0 20 40 60 80 100
Q
e)
Z? ?
Q = 43,8178
6.4. feladat
dVC
? 2E 7 250
dQ
TC 225
Z? E 7 250 7
Q E
Z? ?
225
E 7 250 7 2E 7 250
E
E 7 250E 7 225 2E 7 250E
15 E
6.5. feladat
dVC
? 2E 7 500
dQ
TC 169
Z? E 7 500 7
Q E
Z? ?
13 E
6.6. feladat
dVC
? 2E 7 225
dQ
TC 196
Z? E 7 225 7
Q E
Z? ?
14 E
6.7. feladat
a) Implicit költség = gazdasági költség – explicit költség = 180 000 – 70 000 = 110 000
b) Számviteli költség = explicit költség + amortizáció = 70 000 + 20 000 = 90 000
c) Normál profit = gazdasági költség – számviteli költség = 180 000 – 90 000 = 90 000
d) Számviteli profit = árbevétel – számviteli költség = 230 000 – 90 000 = 140 000
e) Gazdasági profit = árbevétel – gazdasági költség = 230 000 – 180 000 = 50 000
6.8. feladat
a) Implicit költség = gazdasági költség – explicit költség = 370 000 – 90 000 = 280 000
b) Számviteli költség = explicit költség + amortizáció = 90 000 + 170 000 = 260 000
c) Normál profit = gazdasági költség – számviteli költség = 370 000 – 260 000 = 110 000
d) Számviteli profit = árbevétel – számviteli költség = 500 000 – 260 000 = 240 000
e) Gazdasági profit = árbevétel – gazdasági költség = 500 000 – 370 000 = 130 000
7.1. feladat
Egy gatterüzem vezetője arra kíváncsi, hogy mennyi faárut tud előállítani a felhasznált tőke
és munka függvényében. Megfigyelései alapján az alábbi összefüggést azonosította:
E 40 · F / · G /
Az üzemben jelenleg 4 fűrészgép dolgozik és többet már nem is tudnak beállítani, a meglévők
folyamatos üzemeltetése a jövőben is biztosított a gondos karbantartásnak köszönhetően. A
gépek üzemeltetésének összköltsége óránként 800 Ft. A munkások létszámát mindig a
megrendelésekhez igazítja a vezető és mindig talál megfelelő munkaerőt 800 Ft-os órabérért.
a) Írja fel a gatterüzem határ- és átlagköltség függvényét!

b) Határozza meg és ábrázolja a fedezeti pontokat, ha az előállított fatermékek ára 100 Ft,
40 Ft, illetve 20 Ft!
7.2. feladat
E 40 · F / · G /
Az elkészült faárut 100 Ft-os piaci áron értékesítik tökéletes verseny keretei között.
a) Határozza meg az optimális egy órára eső famennyiséget!

b) Határozza meg az optimális foglalkoztatotti létszámot!
c) Mekkora a profit nagysága 100 Ft-os ár melletti optimális termelés esetén, és mekkora,
ha a vállalat annyit termel, hogy az átlagköltsége minimális legyen?
d) Hogyan módosul az optimális kínálat, ha a faáruk iránti általános keresletnövekedés
hatására 150 Ft-ra nő az egységár?
7.3. feladat
E 40 · F / · G /
a) Írja fel és ábrázolja a gatterüzem egyéni kínálati függvényét!
b) Határozza meg a kínálat árrugalmasságát!
c) Miként módosul az egyéni kínálati függvény, ha a faipari mester tapasztalataira alapozva
javítják a munka hatékonyságát, aminek következtében a termelési függvény az alábbira
módosul:
E 60 · F / · G /
7.4. feladat
Egy autóvillamossági vállalkozás átlagban napi 10 gépjármű ellenőrzésére és javítására képes.
A vállalkozás összköltség függvényét az alábbi egyenlet írja le:
]*2^ & 3+ 7 2526_

?
3
Mennyi a vállalat fix költsége?
7.5. feladat
Egy háztartási kisgépeket gyártó vállalkozás költségei a következők:
? ^ & 12^ 7 45^ 7 1200
A vállalkozás egyetlen változó inputtényezőt, munkát használ és napi 8 kisgépet állít elő.
Hány munkás dolgozik a cégnél, ha minden alkalmazott 4 Eurót keres?
7. Megoldások
7.1. feladat
a)
/X?
? 0,125 · 2 · E 0,25 · E
/E
? 3200
Z? 0,125 · E 7
E E
b)
Ha P=100 Ft
Z? .
3200
0,125 · E 7 100
E
E 33,395
E 766,605
Ha P’=40 Ft
Z? .
3200
0,125 · E 7 40
E
E 160
Ha P’’=20 Ft
Z? .
3200
0,125 · E 7 20
E
20 ` a20 & 4 · 0,125 · 3200 20 ` √&1200
Q
2 2
Ft 250
200
AC
150
MC
100 P
50 P'
P''
0
0 200 400 600 800 1000
Q
7.2. feladat
a)
? .
0,25 · E 100
E 400
b) Az optimális foglalkoztatotti létszám meghatározása a 6. fejezetben leírtaknak

megfelelően történik.
X.P .P
25 G
E 80 · G / 100 · √25 400
c) Az AC minimum pontjához tartozó kibocsátási mennyiség:
E 160
A profit nagysága az AC minimumpontjában:

Π *. & Z?+ · E
Π 9600
Optimális kínálat esetén:
Π *. & Z?+ · E
Π 16800
d) A termékár módosulása nem érinti a vállalat termelési- és költségfüggvényeinek alakját,

így továbbra is változatlan a határköltség függvénye is, amelyet az új termékárral kell
egyenlővé tenni.
? .
0,25 · E 150
E 600
7.3. feladat
a)
? .
0,25 · E .
.
E
0,25
Ft A vállalat kínálata
250
200
150
100
50
0
0 200 400 600 800 1000
Q
b) A kínálat árrugalmassága megmutatja, hogy a termékár 1%-os változása hány százalékos

változást idéz elő a termék kínálatában. Két pont közötti differenciaszámítással pl. a 80
Ft-os és a 100 Ft-os ár és a hozzájuk tartozó mennyiségek vonatkozásában:
dQ dP
εS = :
Q 0 P0
400 − 320 100 − 80

εS = : = 0,25 : 0,25 = 1
320 80
c)
E 60 · F / · G /
E 120 · √G
E
G2 3
120
E
X? G · .P 2 3 · 800
200
? 0,01 · E
? .
. 0,01 · E
E 100., ha . b min* ZX?+
X?
ZX? 0,005E
E
ZX? függvénynek matematikailag nincs minimuma, mivel deriváltja konstans, és soha nem
nulla. Közgazdaságilag az ZX? nulla alatt nem értelmezhető, így minimuma éppen nulla.
7.4. feladat
[? 833
7.5. feladat
G 26
8.1. feladat
Egy termék piacán tökéletes verseny uralkodik. A keresleti függvény az alábbi formában
írható le:
1500 & 5.
A kínálati függvény alakja:
$ 250 7 5.
a) Mekkora a kereslet, illetve a kínálat, ha az ár P=100 Ft illetve P=250 Ft? Mi jellemzi a

piacot a fenti árszínvonalak mellet?
b) Milyen ár mellett lesz egyensúly a piacon, és mekkora lesz az egyensúlyi mennyiség?
c) A térségbe érkező bevándorló népesség 1000 vásárlással emeli meg a keresleti
mennyiséget minden lehetséges ár mellett. Mekkora lesz ekkor az egyensúlyi ár és
mennyiség?
d) Hogyan nézne ki az a keresleti függvény, amely csak a bevándorlók keresletét írja le
ebben az esetben?
8.2. feladat
Egy termék piacán tökéletes verseny uralkodik. A keresleti függvény az alábbi formában
írható le:
20 & 0,1.
A kínálati függvény alakja:
$ 2 7 1,1.
a) Mekkora a kereslet, illetve a kínálat (szintén keresett ill. kÍnált mennyiség) , ha az ár

P=10 Ft illetve P=20 Ft? Mi jellemzi a piacot a fenti árszínvonalak mellet?
b) Milyen ár mellett lesz egyensúly a piacon, és mekkora lesz az egyensúlyi mennyiség?
c) A helyettesítő termékek megjelenésével a kereslet lényegesen rugalmasabbá válik, és
egységnyi árcsökkenés 0,4 egységnyi növekedést okoz keresleti mennyiségben. Mekkora
lesz ekkor az egyensúlyi ár és mennyiség?
8.3. feladat
Egy termék piacán az egyensúlyi értékesített mennyiség 20 db. Egy vállalkozás a
termelésének mennyiségét 2 db-ról 7 db-ra növeli (miközben a többi cég kibocsátása
állandó). A termék piacán a kínálat növelésének következtében az ár 5 millió Ft/db-ról 4,5
millió Ft/db-ra csökken.
a) Mekkora a vállalati kínálat árflexibilitása?

b) Mekkora a termék piacán a kínálat piaci árflexibilitása?
8.4. feladat
Egy termék piacán az egyensúlyi értékesített mennyiség 520 db. Egy vállalkozás a
termelésének mennyiségét ceteris paribus 140 db-ról 100 db-ra csökkenti. A termék piacán a
kínálat csökkenésének következtében az ár 800 Ft/db-ról 1000 Ft/db-ra növekszik.
a) Mekkora a vállalati kínálat árflexibilitása?

b) Mekkora a termék piacán a kínálat piaci árflexibilitása?
8. Megoldások
8.1. feladat
a) A piaci kínálat és kereslet helyzete a különböző árak mellett:
P=100 Ft mellett
1000
$ 750
piaci túlkereslet
P=250 Ft mellett
250
$ 1500
piaci túlkínálat
b) A piaci egyensúlyi ár és mennyiség:

$
1500 & 5. 250 7 5.
. 125
$ E 875
c) Az új keresleti függvény:
2500 & 5.
A piaci egyensúlyi ár és mennyiség:
. 225
$ E 1375
d) Ha csak a bevándorlók keresletét vizsgáljuk, akkor az előző feladat alapján láthatjuk,

hogy az ő keresletük sajátos jellemzője, hogy bármely ár mellett 1000 egységnyivel
növelik meg a keresleti mennyiséget a térség eredeti lakosainak keresleti
mennyiségéhez képest. Ez azt jelenti, hogy a bevándorlók keresleti függvénye konstans,
tehát értéke nem függ az ártól (ábrázolva az alakja egy függőleges egyenes lesz, amely
éppen az 1000-nél metszi el a vízszintes tengelyt):
f 1000
8.2. feladat
a) A piaci kínálat és kereslet helyzete a különböző árak mellett:
P=10 Ft mellett
19
$ 13
piaci túlkereslet
P=20 Ft mellett
18
$ 24
piaci túlkínálat
b) A piaci egyensúlyi ár és mennyiség:

$
. 15
$ E 18,5
c) Az új keresleti függvény:
20 & 0,4.
A piaci egyensúlyi ár és mennyiség:
. 12
$ E 15,2
8.3. feladat
Az eredeti értékesített mennyiség 20 db-ról 25-ra növekedett.
a) A vállalati kínálat árflexibilitása:

dP dQ 4,5 & 5 7 & 2
Φh : : &0,04
P Q 5 2
b) A piaci kínálat árflexibilitása:

4,5 & 5 25 & 20
Φ∑ j : &0,4
5 20
8.4. feladat
a) A vállalati kínálat árflexibilitása:
dP dQ 1000 & 800 100 & 140
Φh : : &0,875
P Q 800 140
b) A piaci kínálat árflexibilitása:

1000 & 800 480 & 520
Φ∑ j : &3,25
800 520
9.1. feladat
Egy vállalat termékének egységára 1000 Ft. A vállalat két inputtényezőt, tőkét és munkát
használ. A tőke mennyisége rögzített rövid távon, 6 egység. A termelési függvény:
E 10F . G.
A tőke egységára 4000 Ft, munkáé 2000 Ft.
a) Hány dolgozót kell alkalmaznia a vállalatnak rövid távon a profitmaximum eléréséhez?

b) Ha a vállalat tartja az imént megkapott munkamennyiséget, akkor milyen
tőkemennyiséget kell alkalmaznia hosszú távon, hogy optimális legyen a munka- és a
tőkefelhasználás aránya (kövesse a lex minimi elvét)?
9.2. feladat
Egy vállalat termékének egységára 50 €. A vállalat két inputtényezőt, tőkét és munkát
használ. A tőke mennyisége rögzített rövid távon 40 egység. A termelési függvény:
E F .- G.,
A tőke egységára 15 €, munkáé 20 €.
a) Hány dolgozót kell alkalmaznia a vállalatnak rövid távon a profitmaximum eléréséhez?

b) Ha a vállalat tartja az imént megkapott munkamennyiséget, akkor milyen
tőkemennyiséget kell alkalmaznia hosszú távon, hogy optimális legyen a munka- és a
tőkefelhasználás aránya (kövesse a lex minimi elvét)?
9.3. feladat
Egy vállalat hosszú távon mind az állóeszköz állományát (tőke), mind a foglalkoztatott
munkaerő mennyiségét képes változtatni. A termékmennyiségtől az alábbiak szerint függ a
vállalat hosszú távú költségszintje (dollárban):
G? *4E & 15+ 7 3375
a) Írjuk fel a vállalat hosszú távú határköltség- és átlagköltség-függvényét!

b) Milyen kibocsátás-intervallumokban lesz a vállalat skálahozadéka állandó, csökkenő és
növekvő?
c) Mekkora lesz a vállalat kínált mennyisége, ha a termék egységára ára $ 972?
9.4. feladat
Egy vállalat hosszú távon mind az állóeszköz állományát (tőke), mind a foglalkoztatott
munkaerő mennyiségét képes változtatni. A termékmennyiségtől az alábbiak szerint függ a
vállalat hosszú távú költségszintje (euróban):
G? 0,5*E & 3+ 7 6,5E 7 27
a) Írjuk fel a vállalat hosszú távú határköltség- és átlagköltség-függvényét!

b) Milyen kibocsátás-intervallumokban lesz a vállalat skálahozadéka állandó, csökkenő és
növekvő?
c) Mekkora lesz a vállalat kínált mennyisége, ha a termék egységára ára € 80?
9.5. feladat
Egy iparág piacán tökéletes verseny van, a keresleti függvény pedig az alábbi:
243 & 3.
Egy tipikus vállalat hosszú távú költségfüggvénye így alakul:
G? ^ 7 54a^
a) Milyen áron és milyen mennyiséget fognak értékesíteni a termékből a fenti körülmények

között hosszú távon? Hány vállalat fog a piacon működni?
b) A keresleti függvény megváltozik, minden lehetséges ár mellett kétszeres mennyiséget
szándékoznak vásárolni a vevők. Mekkora lesz az ár és a mennyiség hosszú távon, ha
más vállalkozások is fellépnek a piacon, és kialakul az új piaci egyensúly?
9.6. feladat
Egy iparág piacán tökéletes verseny van, a keresleti függvény pedig az alábbi:
60 & .
Egy tipikus vállalat hosszú távú költségfüggvénye így alakul:
G? 5^ 7 10a^
a) Milyen áron és milyen mennyiséget fognak értékesíteni a termékből a fenti körülmények

között hosszú távon? Hány vállalat fog a piacon működni?
b) A vállalati költségfüggvény megváltozik, minden lehetséges mennyiséget kétszeres
költségek mellett tudnak előállítani. Mekkora lesz az ár és a mennyiség hosszú távon, ha
más vállalkozások is fellépnek a piacon, és kialakul az új piaci egyensúly?
9. Megoldások
9.1. feladat
a) X.P .P
G 192
lmn lmo
b)
mn mo
F 96
9.2. feladat
a) X.P .P
G 40
lmn lmo
b)
mn mo
F 80
9.3. feladat
a) A vállalati határ- és átlagköltség-függvény:
G? 192E & 1440E 7 2700
GZ? 64E & 720E 7 2700
b) Növekvő hozadék, ha E A 5,625.
Csökkenő hozadék, ha E p 5,625.
Állandó hozadék, ha E 5,625.
c) G? .
E6
9.4. feladat
a) A vállalati határ- és átlagköltség-függvény:
G? 1,5E & 9E 7 20
GZ? 0,5E & 4,5E 7 20
b) Növekvő hozadék, ha E A 4,5.
Csökkenő hozadék, ha E p 4,5.
Állandó hozadék, ha E 4,5.
c) G? .
E 10
9.5. feladat
a) A hosszú távú piaci egyensúly:
^9
GZ? 27
Az LAC minimuma melletti piaci egyensúly:
E 162
A piacon működő vállalatok száma:
E
q 18
^
b) A keresleti függvény megváltozik, azonban költségfüggvény nem, ezért a vállalati hosszú
távú egyensúly nem, csak az iparági változik. Az új piaci egyensúly:
E 324
E
q 36
^
9.6. feladat
a) A hosszú távú piaci egyensúly:
^1
GZ? 15
Az LAC minimuma melletti piaci egyensúly:
E 45
A piacon működő vállalatok száma:
E
q 45
^
b) A keresleti függvény nem változik meg, azonban költségfüggvény változni fog, így
megváltozik a vállalati és a piaci egyensúly is.
Az új költségfüggvény:
G? 10^ 7 20a^
Az új vállalati egyensúly:
^1
GZ? 30
Az új piaci egyensúly:
E 30
E
q 30
^
10.1. feladat
Egy monopólium hosszú távú költségfüggvénye az alábbi formát ölti:
G? 10E 7 300E
A termék piacán a keresleti függvény:
300 & 0,01.
Mennyi a profitmaximalizáló monopólium optimális kibocsátása?
10.2. feladat
Egy monopólium hosszú távú költségfüggvénye az alábbi formát ölti:
G? 132E 7 1000E
A termék piacán a keresleti függvény:
15000 & 0,125.
Mennyi a profitmaximalizáló monopólium optimális kibocsátása?
10.3. feladat
Egy monopólium parciális termelési függvénye (a változtatható mennyiségű tényező a
munka) az alábbi:
E 200√G
A munkabér nagysága 105 000 Ft. Lehetséges A lehetséges piaci árak függvényében a
keresleti mennyiség az alábbiak szerint alakul:
5000 & 2.
Mennyi Mekkora a vállalat optimális munkafelhasználása?
10.4. feladat
Egy monopólium parciális termelési függvénye (a változtatható mennyiségű tényező a
munka) az alábbi:
E 2√G
A munkabér nagysága 2 100 Ft. Lehetséges A lehetséges piaci árak függvényében a keresleti
mennyiség az alábbiak szerint alakul:
100 & 0,01.
Mennyi Mekkora a vállalat optimális munkafelhasználása?
10.5. feladat
Egy termék piacán hosszú távon állandó a határköltség, értéke 300 Ft. A piaci keresletet az
alábbi függvény írja le:
500 & 0.5.
a) Mennyi lenne a termék piacán az egyensúlyi ár és mennyiség, ha tökéletes verseny

lenne a piacon?
b) Mennyi lenne az ár és a mennyiség, ha egy monopolvállalat uralná a piacot?
c) Mekkora számszerűen a holtteher-veszteség mértéke?
d) Vizsgáljuk meg a monopólium ármeghatározó erejét Lerner-index kiszámításával!
10.6. feladat
Egy termék piacán hosszú távon állandó a határköltség, értéke 5000 Ft. A piaci keresletet az
alábbi függvény írja le:
40000 & 5.
a) Mennyi lenne a termék piacán az egyensúlyi ár és mennyiség, ha tökéletes verseny

lenne a piacon?
b) Mennyi lenne az ár és a mennyiség, ha egy monopolvállalat uralná a piacot?
c) Mekkora számszerűen a holtteher-veszteség mértéke?
d) Vizsgáljuk meg a monopólium ármeghatározó erejét Lerner-index kiszámításával!
10. Megoldások
10.1. feladat
A monopólium optimális kibocsátásának levezetése:
# G?
G? 20E 7 300
# 30000 & 200E
E 135
10.2. feladat
A monopólium optimális kibocsátásának levezetése:
# G?
G? 264E 7 1000
# 120000 & 16E
E 425
10.3. feladat
Az optimális munkafelhasználás:
G4
10.4. feladat
Az optimális munkafelhasználás:
G 16
10.5. feladat
a) Egyensúly tökéletes verseny esetén:
Ers 350
.rs 300
b) Egyensúly monopólium esetén:
El 175
.l 650
c) A holtteher-veszteség kiszámítása:
*.l & .rs +*Ers & El +
tG 30625
2
d) Lerner-index kiszámítása:
. & G?
G 0.5384
.
10.6. feladat
a) Egyensúly tökéletes verseny esetén:
Ers 15000
.rs 5000
b) Egyensúly monopólium esetén:
El 7500
.l 6500
c) A holtteher-veszteség kiszámítása:
*.l & .rs +*Ers & El +
tG 5625000
2
d) Lerner-index kiszámítása:
. & G?
G 0.2308
.
11.1. feladat
Egy monopólium termékének piacán az alább keresleti függvény érvényesül (az ár €/db-ban
értendő):
E 400 & 4.
A hosszú távú határköltség a piacon konstans, éppen € 25.
a) Mennyi volt korábban a monopólium értékesített mennyisége?

b) Az új, duopol-helyzetben mekkora lett az egyes vállalatok kínálati mennyisége, illetve a
teljes piacon forgalmazott mennyiség?
11.2. feladat
Bár különböző márkaneveket használ, hogy a verseny látszatát keltse a vevők szemében,
valójában az országban csupán egyetlen cég látja el az étolajpiacot. A piaci keresletet az
alábbi függvény jellemzi (a mennyiség millió literben értendő):
10000 & 5.
Ez a vállalat 900 millió liter étolajat értékesít. Az állam nem nézi jó szemmel a vállalat
„egyeduralmát”, ezért egy hatósági döntéssel két azonos nagyságú részre szakítja a céget,
amelyek Cournot-féle duopóliumként viselkednek.
Mekkora lesz az egyik duopolista vállalat által realizált bevétel?
11.3. feladat
Egy iparágban két vállalat működik, és az ágazatra számított Herfindhal-Hirschmann-index
értéke H=0.58.
Mennyi ebben az esetben egyik illetve másik vállalat piaci részesedése?
11.4. feladat
Egy iparágban két vállalat működik, és az ágazatra számított Herfindhal-Hirschmann-index
értéke H=0.82.
Mennyi ebben az esetben egyik illetve másik vállalat piaci részesedése?
11. Megoldások
11.1. feladat
a) A monopólium optimális kibocsátásának levezetése:
# ? 25
. 100 & 0,25E
# 100 & 0,5E
25 100 & 0,5E
El 150
b) A Cournot-féle duopólium termelési szintje:
2
Eu Ef El 100
3
E Eu 7 Ef 2 · 100 200
11.2. feladat
A monopólium értékesítési ára:
900 10000 & 5.
.vwx 1820
A Cournot-duopólium kibocsátása:
4 4
y Ezw Evwx · 900 1200
3 3
A piaci ár Cournot-duopólium esetén:
1200 10000 & 5.
.zw 1760
Az egyik duopolista vállalat árbevétele:
1200
#zw 2 3 · 1760 1056000
2
11.3. feladat
A Herfindhal-Hirschmann-index képlete két piaci szereplő esetén:
{ | 7 *1 & |+
| 0,3
| 0,7
11.4. feladat
A Herfindhal-Hirschmann-index képlete két piaci szereplő esetén:
{ | 7 *1 & |+
| 0,1
| 0,9

Pelda Tar

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Pelda Tar

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Mikroökonómia

a) Írja, majd rajzolja fel a határhasznok alakulását!

a) Írja, majd rajzolja fel a határhasznok alakulását!

a) Írja, majd rajzolja fel a határhasznok alakulását!

Hány darab termék elfogyasztásánál található a fogyasztó telítődési pontja?

b) A 4. kifli elfogyasztásánál található a fogyasztó telítődési pontja

a) A 3. termék elfogyasztásánál található a fogyasztó telítődési pontja

b) A fogyasztónak nincs telítődési pontja, a vizsgált termék addiktív jószág.

a) Ha minden jövedelmét X termékre fordítja, maximálisan hány darabot tud belőle

a) Rajzolja fel a költségvetési egyenest!

a) Mikor költi el optimálisan Lilla a jövedelmét?

a) Mennyit fogyaszt a két termékből, ha optimálisan költi el a jövedelmét?

Algebrailag az optimális jószágkombinációt Gossen II. törvényének segítségével tudjuk

A határhasznokat az 1. fejezetben megtanultak alapján a hasznossági függvény deriválásával

A határhasznokat behelyettesítve Gossen II. törvényébe a következő összefüggést kapjuk:

c) Hagyományos ívrugalmassági mutató:

a) Mennyit fogyaszt a két termékből, ha optimálisan költi el a jövedelmét?

a) Mennyit fogyaszt a két termékből, ha optimálisan költi el a jövedelmét?

a) Mennyit fogyaszt a két termékből, ha optimálisan költi el a jövedelmét?

a) Mennyit fogyaszt a két termékből, ha optimálisan költi el a jövedelmét?

a) Mekkora a kereslet kereszt-árrugalmassága? (A hagyományos ívrugalmassági mutató és

a) Mekkora a kereslet kereszt-árrugalmassága? (A hagyományos ívrugalmassági mutató és

7 500  250 7 500

b) Ha termék ára 750 Ft-ra nő:

7 500  250 7 750

b) A kifli és a zsemle helyettesítő javak, mivel a kereszt-árrugalmasság pozitív.

b) Kiegészítő, mivel a kereszt-árrugalmasság negatív.

A vállalat vezetője tudni szeretné, hogy különböző munkáslétszámok mellett (8 órás

A vállalat vezetője tudni szeretné, hogy különböző munkáslétszámok mellett (8 órás

A vállalkozás által maximálisan felhasználható tőkemennyiség 5 egység. Az alábbi táblázat

A vállalkozás által maximálisan felhasználható tőkemennyiség 4 egység. Az alábbi táblázat

Az alábbi táblázat kitöltésével vizsgáljuk meg (töltsük ki a táblázatot és ábrázoljuk a

Az alábbi táblázat kitöltésével vizsgáljuk meg (töltsük ki a táblázatot és ábrázoljuk a

a) A 7 500 Ft-os teljes költséghez tartozó isocost egyenlete (kék vonal):

b) Az inputokra fordítható összeg növekedésének következtében az isocost önmagával

b) Az inputokra fordítható összeg változatlansága mellett az inputok árának növekedése a

2 0 100 126 159 182 200 215

200 200 208 200

0 43 75 131 181 227 272

238 261 272

Munkáslétszám Előállított székek száma

a) Mekkora lesz a vállalat profitja, ha semmit nem termel?

a) Mekkora munka átlagterméke és átlagtermék értéke a táblázatban látható

b) Mekkora a vállalat termelői többlete, ha 12 fővel dolgoznak?

E  &2G 7 40G 7 200G

a) Hogyan nevezzük a fenti függvényt?

b) Vigyázzunk a munka határtermékének számításánál, hiszen a munkáslétszám

a) Írja fel és ábrázolja a munka parciális hozadéki függvényét!

c) Írja fel és ábrázolja a rövid távú változó költség függvényét!

a) Írja fel és ábrázolja a munka parciális hozadéki függvényét!

c) Írja fel és ábrázolja a rövid távú változó költség függvényét!

a) Írja fel és ábrázolja a munka parciális hozadéki függvényét!

c) Írja fel és ábrázolja a rövid távú változó költség függvényét!

E 7 250E 7 225  2E 7 250E

a) Írja fel a gatterüzem határ- és átlagköltség függvényét!

a) Határozza meg az optimális egy órára eső famennyiséget!

]*2^ & 3+ 7 2526_

?  ^ & 12^ 7 45^ 7 1200

b) Az optimális foglalkoztatotti létszám meghatározása a 6. fejezetben leírtaknak

E  80 · G /  100 · √25  400

c) Az AC minimum pontjához tartozó kibocsátási mennyiség:

A profit nagysága az AC minimumpontjában:

d) A termékár módosulása nem érinti a vállalat termelési- és költségfüggvényeinek alakját,

b) A kínálat árrugalmassága megmutatja, hogy a termékár 1%-os változása hány százalékos

7 500 250 7 500

7 500 250 7 750

E &2G 7 40G 7 200G

E 7 250E 7 225 2E 7 250E

? ^ & 12^ 7 45^ 7 1200

E 80 · G / 100 · √25 400