Fejlődési tesztek

I. szakasz: 1920-as évek

• Gesell(1880-1961) –az empirikus gyermeklélektan
úttörője „normatív” megközelítés

• Bühler-Hetzer teszt
• Észlelés
• Testmozgás
• Szociális magatartás
• Tanulás
• Manipuláció
• Gondolkodás
II. szakasz: 1936-1956

• Cattel(1940) Infant Intelligence Scale(2-30 hónapos

korig)
• Griffith (1954) Mental Developmental Scale(2-24
hónapos korig)
• Brunet-Lézine fejlődési skála (1951) (0-30 hónapos
korig)
• Magyar standard:1980
III. szakasz: 1960-as évek

• Szűrőtesztek megjelenése:
• Vineland, Adaptive Behavior Scales, Vineland II. (2005)
• Denver Developmental ScreeningTest, DDST (1969),
DDST-II. (1988)
• BayleyI. (1967)
• BayleyII. (1993)
• Mentális skála
• Nagy és finommozgás
• Viselkedési skála
• BayleyIII. (2006)
Korai életkorban elvégezhető vizsgálatok

• 1. Brunet-Lézine
• 2. Bayley teszt
• A 15/2013. EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálat
feladatai körébe rendeli a korai fejlesztést és gondozást.
A pontos feladat-meghatározást a 4. § ismerteti:
• „(1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerinti
gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és
gondozás (a továbbiakban: korai fejlesztés és gondozás)
feladata a komplex koragyermekkori intervenció és
prevenció: az ellátásra való jogosultság megállapításának
időpontjától kezdődően a gyermek fejlődésének
elősegítése, a család kompetenciáinak erősítése, a
gyermek és a család társadalmi inklúziójának támogatása.
A korai fejlesztés és gondozás tevékenységei a komplex
gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás, a társas, a
kommunikációs és nyelvi készségek fejlesztése, a
mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás.
• (2) A korai fejlesztés és gondozás megkezdésére a
szakértői bizottság tesz javaslatot. A szakértői bizottság a
tizennyolc hónapnál fiatalabb gyermek szakértői
véleményét a gyermek külön vizsgálata nélkül, a
gyermek neurológiai szakorvos által felállított
diagnosztikai vélemény és terápiás javaslat alapján is
elkészítheti.
• (4) Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor
vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha a
szakértői bizottság szakértő véleménye alapján nem
kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe.” (15/2013 EMMI
rendelet, szó szerinti idézet).
• Ahhoz, hogy a gyermek speciális fejlesztésben
részesüljön, szükséges ismerni az adottságait és
képességeit, melynek vizsgálatához a korai életkorban
alkalmazott eljárások alkalmasak.
Brunet-Lezine féle vizsgálat
• A gyermekkori pszichomotoros fejlődés zavarainak korai
felismerésében
• Óvodás, illetve kisiskolás korban a fogyatékos
gyermekek nem érik el a 3 éves korban tipikusnak
tekinthető fejlettségi szintet

• Diagnosztikus szempontból: 3 éves kortól használatos

intelligenciatesztek nem alkalmazhatók
a mozgás, a szenzomotoros koordináció, beszéd és a
szociabilitás
• orvos és pszichológus összehangolt munkájára van
szükség

• kóros tünetek esetében szakorvos bevonása

• longitudinális megfigyelés mellett - anamnézis, nevelési

körülmények, életmódj
Felépítése
• A pszichológiai és gyógypedagógiai vizsgálat elemei a
koragyermekkorban két részre bontható:

• 1) a csecsemő- és kisgyermekkor pszichikus fejlődési

skála
• (2) kiegészítő információk
A csecsemő- és kisgyermekkor pszichikus fejlődési
skálája két részből áll

A csecsemő- és kiegészítő próbát is

kisgyermekkor tartalmaz
pszichomotorikus fejlődési
skálája”

• a megkésett beszédfejlődésű,
• 0-2 éves gyermek vizsgálatára hallásfogyatékos gyermek
alkalmas értelmi fejlettségének mérésére
Fejlődési skála felépítése
• próbákból és kérdésekből épül fel
• a próbák ellenőrizhető kísérleti helyzetek
• Kérdések: otthoni helyzetre, cselekvésre irányuló,
könnyen megfigyelhető viselkedésre adnak információt
• a kérdések során a szülő által adott információra
támaszkodunk
• A fejlődési skála 1-24 hónapos korig 15 szintből áll
• minden szinten 10 próba és 4 kérdés szerepel
• illetve egy kiegészítő szint a 30 hónapos gyermek
vizsgálatára alkalmas
• A skála tételei négy kategóriába sorolhatók:
• Mozgás vagy poszturális adaptáció (P)
• Szenzomotorikus koordináció (K)
• Beszéd (B)
• Szociabilitás (Sz)

• A kiegészítő próbák a 2-6 éves gyerekek vizsgálatára

alkalmasak
• minden szint 4 próbából áll
A vizsgálati eredmények értékelése
• Az értékelés során a fejlődési kvóciens, azaz az FQ
kiszámítása nélkülözhetetlen
• FQ=fejlettségi kor/életkor
• Az FQ kiszámítása 4 hónapos kortól lehetséges
• Az átlagosan fejlődő gyermek fejlődési kvóciense 100

• amennyiben az FQ 70-nél alacsonyabb értékű, az

veszélyeztetettséget jelez
Bayley fejlődési skála
• Nancy Bayley, 1967, Bayley-I.
• 1993, Bayley-II.
• Mentális skála MDI= MentalDevelopmentIndex
(konvertálható FQ értékké) meglassúbbodott fejlődés, FQ
< 70
• Motoros skála PDI= PsychomotorDevelopmentIndex
• Viselkedéses skála
• 45-60 perc
• M.o.-on1997-ben adaptált (Nagy,Vekerdyés Lakatos,
1991)
• DE! nem standardizált
• A Bayley Scales of Infant Development II. (BSID-II)
fejlődési teszt
• a csecsemőkori és kisgyermekkori fejlődési skálák közül
nemzetközileg a legelterjedtebb
• fő célja a fejlődési mérföldkövek elérésének feltárása
• A teszt három részből áll:
• (1) Mentális Skála az általános kognitív fejlődést méri,
• (2) Pszichomotoros Skála az általános motoros fejlődést
méri
• 3) Viselkedéses Skála a viselkedés kvalitatív felmérését
célozza
• Kognitív skála: figyelem, manipuláció, játék,
fogalomalkotás
• Kommunikáció skála:
• Receptív kommunikáció skála: hangokra való reagálás,
elkülönítés, lokalizáció, verbális megértés
• Expresszív kommunikáció skála: preverbáliskomm.,
szókincs fejlettsége, tárgyak megnevezési készsége
• Motoros skála:
• Finommotoros skála: motoros tervezés, gyorsaság,
tárgymanipuláció
• Nagymotoros skála: statikus egyensúly, helyváltoztatás,
koordináció
• Adaptív viselkedés skála: önirányítás, szabadidő,
otthoni élet, öngondoskodás stb. szülői kérdőív
• Szociális-emocionális skála: életkorhoz kötött szociális-
emocionális mérföldkövek kérdőív
• A nyerspontszámok alapján Mentális és Pszichomotoros
Index számolható (átlag=100, szórás=15)
• A Fejlődési Indexek négy övezetbe sorolható
• 115 felett az átlagosnál gyorsabb,
• 85–114 között normál,
• 70–84 között enyhén megkésett,
• és 70 alatti érték esetén súlyosan megkésett övezetbe
sorolhatók a személyek
SEED Fejlődési Skála
• 0–4 éves korig méri a csecsemők és a gyermekek
adaptációs, pszichomotoros képességeit
• A skála eszközkészlete és feladatrendszere lehetővé teszi
a gyermekek spontán tevékenységének megfigyelését
• a fejlettségi szintet állapítja meg
• illetve a fejlesztési lehetőségek irányvonalait
• az értékelési rendszer fejlettségi kort határoz meg, ill. az
elmaradás mértékét
• A skála 7 fejlődési területet vizsgál:
• 1. nagymozgás,
• 2. finommozgás,
• 3. beszéd és nyelv,
• 4. adaptáció, gondolkodás,
• 5. szociális-érzelmi fejlődés,
• 6. öltözködés és egyszerű tisztálkodás,
• 7. táplálkozás.
• tartalmaz minden fejlődési profilhoz egy Egyéni
profillapot
Strassmeier fejlődési skála
• A fejlődési skála 5 területet vizsgál
• önellátás,
• finommotorika,
• nagymozgás,
• nyelv/beszéd
• és a gondolkodás/érzékelés

• kétszemélyes helyzetben történik

• feladatsoronként végezzük a felmérést
• a vizsgálat végén területenként összegezzük a kapott
eredményeket, és a profil-lapon rögzítjük azt
DC: 0-5TM
• A csecsemő- és kora gyermekkori lelki egészség és
fejlődés zavarainak diagnosztikai klasszifikációs
rendszere
• Az 5 tengelyt és a fejlődéspszichopatológia
törvényszerűségeit alkalmazó klasszifikációs rendszer
részletes információkkal szolgál a korai diagnosztikához
Denver Developmental ScreeningTest I-II (DDST)

• 1969, University of Colorado Medical Center, Denver,

USA DDST-I
• 1992, DDST-II.
• 2-71 hónapos korig mér
• 125 item,
• 4 fejlődési terület
• 1.Társadalmi/személyes
• 2.Finommotoros funkció
• 3.Beszéd/nyelv
• 4.Nagymotoros funkció
• magyar adaptáció (Nagy és Vekerdy, 1998)