= A szervezet folyadekterel
Aver
1 Veralvadis:
1 Verkép, vérszegényséa,
vverzékenység
savernedy
‘ff kent folyadee
testtomes 15%
re Vv
~ D8~ 30-2
e eB
~ a
~~
. > ~ 8
~ Se) --~-H
LF a M
~ Ts
ssten bad ebadees teste
testomey ea ve
1. Aszervezet folyadhtere
> viemeskte
vorrei
fehérvérsetee
2. A vér sejtes elemei
50
Megtudhatod
Mia vérszegénység? Miért okoz test és szellemi féradtsigot?
Sejt kézttidllomany » Az lati szbvetekben a sejtek koz0tttereket kitolt6
anyag. Folyékony vagy sziérd alapsllomsnyaban kotoszvet rostok ehetnek
Az emberi test srveteit, szerveit a keringési rendszer koti Sssze egymassal, és
biztositja kéz6ttik az anyagforgalmat, A keringési szervrendszer részei a sz,
az érhalérat és az aban dramlé vér,
‘A vér juttatja el a sejtekher a bélcsatorndban felsaivédott tpanyagokat és a
UWidében felvett oxigéat. A sejtekt6l a szén-dioxidot a tidébe, az anyagesere
ilénféle bomlistermékeit pedig a vesébe saallitja,
‘A vérkeringéssel jutnak célba tabbek k6z6tt az anyagesere-folyamatokat
szabélyoz6 hormonok, valamint @ kéroko76k elleni védekezésben fontos sze
repet jatsz6 ellenanyagok is.
A szervezet folyadékterei
Az ember szervezetben hirom folyadékteret kiilnbétetiink meg: a sejten
belli folyadéktercket, a sejtek kézatti szdvetnedvet, illetve a vérplazmat. Ezek
a folyadékterek nem érintkeznek kézvetlenil egymassal, hiszen a sejten belili
teret a sejthértya vilasztja el a kérnyezd szivetnedvtél, mig a szdvetnedy é a
vér kézétt az érfalalkot hatirolé felletet. Az anyagforgalom a sejthartyin és
1 hajszilerek falin keresctll zjlik. Az egyes folyadékterek mennyisége és 6sz
szetétele jellegzetesen kiilinbézik egyméstél (1-2. dbra). Az eltérd iondsszeté
tel és fehérjetartalom fontos az ozmotikus viszonyok kialakitésaban, ezzel
cegyiitt az anyagforgalom feltételeinek megteremté
Avér
A vér kot8szavet, folyékony sejt kéz6tti lloménya a vérplazma, ami vizben
‘oldatt ionokat, glikézt, aminosavakat, fehérjéket és egyéb szerves vegyilleteket
tartalmaz. Fehérjetartalménak nagy részét a majban srintetizalédé albuminok
adjak, amelyek szerepe a vérplazma jellemz6 ozmotikus koncentréci6jénak
Kialakitisa és a vieben nem oldédé lipidek (asirsavak, szteroidok sth) szalité
sa. Az immunoglobulinok (més néven ellenanyagok) a kérokoz6k elleni vé
dekezésben, az immunreakcidkban vesanek résat. A méjeejtekben képzidd
fibrinogén pedig a véralvadis egyik fontos tényeréje.
A vér sejtes alkotéit alakos elemeknek nevezik. Ezek a fehérvérsejtek, a
vvorbsvértestek és a vérlemezkék, amelyek donté tabbsége a vérds esontvel6bél
svarmazik (2. dbra)
A fehérvérsejtek viltozatos alakai és méretd, sejtmagvas alkotorészei a vér-
nek. Teljes értéki, oszt6disra képes sejtek. A szervezet védekez5 rendszerének
tagjai. Hiirom tipusuk van: a karéjos magvi gramulocitak, a nagy méretti
monocitak és a kisebb nyiroksejtek, més néven limfocitak. Mindegyik més.
mas szerepet t6lt be a kérokoz6k elleni védekezésben,A wardsvértestek (vordsvérsejtek)lapos, fink alaki sejtek. Nem tartalmaz-
nak sejtmagot és sejtszerveeskeket sem, igy nem sejtnek, hanem testnek neve-
vik dket,Feladatuk a légési gizok szallitasa. Sejtplazmsjukban nagy mennyi-
ség{ vords szinG fehérje, hemoglobin talilhat6, A hemoglobin hem részének
vvasionjéhoz oxigénmolekula kapcsol6dhat (2. lecke, 9. dbra)
‘A vérlemezkék (trombocitak) sejtmag nélkil, kis méretl sejtes elemek,
a véralvadasban van szerepiik. Az érfal sérilése esetén ez 2 folyamat akadé-
Iyozza meg, hogy a vérelfolyion az. érpalyabél
Véralvadas
A véralvadas elsé lépésében a vérlemezkék kitapadnak a sérilt érfalra, Eat
Kovetden a vérlemezkék olyan anyagot adnak le a kornyezetiikbe, amely egy
soklépéses reakcidlincot indit el. A reakcidlinc egyes lépéseit enzimek katali-
Aljak, amelyek a vérplazmaban talélhat6k. A reakeiésorozat végeredménye
ként a vérplazmaban oldottsllapotban talilhaté fibrinogén nevi fehérje mo-
lekuléi a sérilés helyén térhalds szerkezetfibrint képeznek. A vizben oldha-
tatlan fibrinszalak rarakédnak a sérilt érfalra, lezarjak a sebet (3. dbra)
A fibrinhaléba fennakadnak a vér sejtes elemei is, A kocsonyaszert alvadék
alatt megkezddik az érfal és a sérilt szbvetek regenericidja. A sebgyégyulis
sorén az alvadék lebomlik, eltinik
Vérkép, vérszegénység, vérzékenység
A szervezet egészségi dllapotir6l, mbkédésér6l nélkilézhetetlen informaéciékat
nytt a vér vizsgélata, A vérkép tajékoztat az alakos clemek szimérél, a virés-
vvérlestck hemoglobintartalmarél, a vérplazma dsszetevinck mennyiségi vi-
stonyair6l, az esetleges eltérésckrél (4, dbra)
A vérszegénység (anémia) olyan dllapot, amikor vér hemoglobin koncent-
ricija valamilyen okb6l csikken, emiatt az oxigénszallité kapacitisa is mér-
sék6dik Jellemz6 tinetei az dllands féradtsigérzet, alevertség, az aluszékony
sig. Mindez anak kovetkezménye, hogy a sejtek, kézilluk is els6sorban az
iddegsejtek és a vizizmok energiaellatisa nem kielégit6. A vérszegénység hatte-
rében leggyakrabban a vorésvérsejtek alacsony széma vagy a normalisnél ala-
esonyabb hemoglobintartalma all. A hemoglobin hiénya rendszerint azzal
rrr err
yy = Se een
fas fe
rbswértestek vbrbsvr
Versi els | mm ven. 45-59 milly? 40-53?
Rute ws RC
Aehirérscitok seme
Fehérest mete 4000100007?
owes ts WC
Avéemenék(romboct)
Veéemeske- ima tm vetben. 150000-350 000mm?
RTP
emoploin- Absroglbin menyisge
emogiobin. | vatien ‘Mo-809/dn! 20-1609?
om Révidités: Hgb
ematknt, A¥iBavtetktdrfogata
Hematol Jrejesvirtarogat ase St
‘eiasbon
4. A verkép néhany adata
Abrinssla fennakadt alakos
elemek f
sul fa
3.Avéralvadas
Cee
Szimok, adatok a vérrél
A vér térfogata felndtt embe-
tekben kb. 5 liter.
mA vértérfogatnak valamivel
tobb mint a felét, 5-60%-it a
vvérplazma tesz ki
1m Egészséges felndtt emberben
37-52 mmol/dm* kéz6it vilto-
ik ver koleszterinszinte
= Avordsvértestek kb. 120 napig
‘makadoképesek, ezt kovetden
ebomlanak a lépben. A vérbs
ccsontveldben ezért folyama-
tosan és nagy mennyiségben
képzddnek a virdsvértestek,
MA fehérvérsejtek 70%-a gra-
rnulocita, 259%-a limfocita és
5% monocita
1m Avéralvadésiidé dtlag 5-6 perc.
A vér dsszetétele. = Milyen
‘anyagok alkothatjak a vérplazma
‘meg nem nevezett 2%-at?
51
ole [AY]
6 mui
eS)
=
=
=
2
a
S
o
=
f=
i
NI