Gazdaságstatisztika

Menedzsment és Vállalatgazdaságtan
Tanszék

Amit már tudunk

Véletlen események fogalma, eseményalgebra
Műveletek eseményekkel
Valószínűség fogalma
Axiómarendszer, alaptételek
Feltételes valószínűség
Események függetlensége

1
Amiről ma szó lesz
A valószínűségi változó fogalma
Valószínűségi változó jellemzői
Valószínűség-eloszlás fv.
Eloszlásfüggvény
Várható érték
Elméleti szórás
Sűrűségfüggvény
Egyéb jellemzők
Momentumok
Medián
Módusz
Elméleti eloszlások

A valószínűségi változó
A valószínűségi változó fogalma
Egy kísérlethez tartozó H eseménytéren értelmezzünk
egy tetszőleges valós értékű ξ függvényt, vagyis minden
kimenetelhez rendeljünk hozzá egy valós számot.

A valószínűségi változó jellege

Diszkrét
Folytonos

Kvantitatív módszerek

2
A valószínűségi vált. jellemzői

Diszkrét Folytonos
Eloszlásfüggvény F(k) F(x)
Valószínűségeloszlás fv. pk —
Sűrűségfüggvény — f(x)
Várható érték M(ξ) M(ξ)
Elméleti szórás D(ξ) D(ξ)
Medián me, Me
Módusz mo, Mo

Kvantitatív módszerek

Diszkrét valószínűségi vált.

Diszkrét valószínűségi változó: véges vagy

megszámlálhatóan végtelen (a pozitív egész
számoknak megfelelő sorrendbe szedhető)
értékek
Például:
felvételin kapott pontszám
születések, halálozások száma
vizsgajegy
balesetek száma hétvégén
teremben ülők száma

Kvantitatív módszerek

3
Valószínűségeloszlás
Ha ξ lehetséges értékei k1, k2, k3, …., akkor a
P(ξ=k1), P(ξ=k2), P(ξ=k3), …. valószínűségek
halmazát a ξ valószínűségi változó
valószínűségeloszlásának nevezzük.

pki = P( ξ = ki )

Kvantitatív módszerek

Valószínűségeloszlás függvény

Tulajdonságai:
k = +∞ k = +∞

 P (ξ = k ) = 1 = p
k = −∞
k
k = −∞

0 ≤ pk ≤ 1
b −1
P ( a ≤ ξ < b ) =  pk
k =a

k= 1, 2, 3, …

Kvantitatív módszerek

4
Pk - Feladat

pk

1/6

1 2 3 4 5 6 k

Kvantitatív módszerek 

Feladat – két kockával dobunk

ξ értékei Valószínűségek
2 1/36
Összes eset száma: 6·6=36 3 2/36
4 3/36
5 4/36
6 5/36
2  (1, 1) 7 6/36
3  (2, 1) (1, 2) 8 5/36

: 9 4/36
: 10 3/36
10 (6, 4) (5, 5) (4, 6) 11 2/36
12 1/36

Kvantitatív módszerek

5
Eloszlásfüggvény

F(k) = P( ξ < k )

Tulajdonságai:
• Monoton növekvő: F(a) ≤ F(b), ha a < b
• lim F (k ) = 0 lim F (k ) = 1
k → −∞ k → +∞

• Balról folytonos, szakadáshelyein a függvényérték

a baloldali határértékkel egyezik meg.

Kvantitatív módszerek 

F(k) ábrázolása

F(k)
1
5/6
2/3
1/2
1/3
1/6

1 2 3 4 5 6 k

Kvantitatív módszerek

6
pk és F(k) kapcsolata

pk = F (k + 1) − F (k )
k −1
F (k ) = p
i = −∞
i

b −1
P (a ≤ ξ < b) = F (b) − F (a ) =  pk
k =a

ahol a < b

Kvantitatív módszerek

Várható érték

Feladat: Határozzuk meg a kockadobás várható értékét!

Kvantitatív módszerek

7
Várható érték példa
Két játékos (A és B) a következő szerencsejátékot játssza:
A-nak három kísérlete van arra, hogy fejet dobjon
„A” nyerési lehetőségei:
elsőre fej  5 Ft, másodikra fej  10 Ft, harmadikra fej  20 Ft
Ha a három kísérlet egyike sem fej, 50 Ft-ot veszít.
Igazságos-e a játék?

Kvantitatív módszerek

Várható érték tulajdonságai

Ha c egy tetszőleges valós szám  M(c) = c.

Ha M(ξ) létezik, akkor létezik M(cξ) = cM(ξ).

M (ξ1 + ξ 2 + .... + ξ n ) = M (ξ1 ) + M (ξ 2 ) + .... + M (ξ n )

Momentum:
Legyen n pozitív egész szám, s ξ diszkrét
valószínűségi változó (lehetséges értékei k= 1,2,…),
akkor az
M (ξ ) =  k p k
n n

k
számot ξ n-edik momentumának nevezzük.

Kvantitatív módszerek

8
Szórásnégyzet, szórás
Ha a ξ - M(ξ) valószínűségi változó négyzetének létezik a
várható értéke, akkor

D (ξ ) = + D 2 (ξ )

D 2 (ξ) = M (ξ 2 ) − M 2 (ξ)

Kvantitatív módszerek

A szórás tulajdonságai

Ha c egy tetszőleges valós szám  D(c) = 0.

Ha D(ξ) létezik, akkor létezik D(cξ) = | c|D(ξ).

D 2 (ξ1 + ξ 2 + .... + ξ n ) = D 2 (ξ1 ) + D 2 (ξ 2 ) + .... + D 2 (ξ n )

D 2 (ξ1 − ξ 2 − .... − ξ n ) = D 2 (ξ1 ) + D 2 (ξ 2 ) + .... + D 2 (ξ n )

Kvantitatív módszerek

9
Feladat
Határozzuk meg két szabályos kockával dobás esetén a dobott számok
összegének várható értékét, szórását és annak a valószínűségét, hogy a
dobott számok összege 4-nél nagyobb, de kisebb mint 9!

k pk F(k) kedvező kedvező

Pk = =
2 összes 6⋅6
3
4
5
6
7
8
: : :
: : :
12


Feladat
Mennyi a várható nyeremény a Szerencsekoktél sorsjegyen?
Nyeremények:
Db Ft pk 5.000.000 db-onként.
3 db 15 000 000 Ft
5 db 1 000 000 Ft
25 db 100 000 Ft
9 750 db 10 000 Ft
10 000 db 5 000 Ft
50 000 db 1 800 Ft
50 000 db 1 000 Ft
50 000 db 800 Ft
650 000 db 500 Ft
750 000 db 300 Ft

Kvantitatív módszerek

10
 Gyakorló feladat
Azonos fajtájú cipőtalpak élettartamát vizsgáljuk.
Többszöri ellenőrzés során, azt tapasztaltuk, hogy
az 1 éves élettartamúak aránya 3% körül,
a 2 éves élettartamúak aránya 20% körül,
a 3 éves élettartamúak aránya 67% körül,
a 4 éves élettartamúak aránya 10% körül ingadozik.
Szemléltessük az élettartam valószínűség-eloszlását!
Mennyi az élettartam várható értéke, szórása?
Szerkesszük meg az eloszlásfüggvényt!
Olvassuk le az eloszlásfüggvényről, mennyi annak a
valószínűsége, hogy az élettartam 2,5 év fölé esik, illetve
2 és 3 év közé esik?

Kvantitatív módszerek

Valószínűségi változó további

jellemzői

Momentumok:
k-adik momentum: M (ξ k )
k-adik centrális
momentum: [
M (ξ − M(ξ))
k
]
Medián: Az a szám, amely alá és fölé ugyanolyan (50-50%)
valószínűséggel esik a valószínűségi változó.
F(x) = 1/2 egyenlet megoldása

Módusz: Folytonos eloszlásoknál minden olyan x értéket, ahol a

sűrűségfüggvénynek helyi maximuma van. Diszkrét
esetben azon xi érték, ahol a pi valószínűség a
környezetéhez képest a legnagyobb.

Kvantitatív módszerek

11
Folytonos valószínűségi változó

Folytonos valószínűségi változó: megszám-

lálhatatlanul végtelen sok értéket vehet fel
Például:
testmagasság
gépkocsi élettartama
forgalom a tőzsdén
részvény árfolyama
szállított árú mennyisége
megmunkálási vagy állásidő
Kvantitatív módszerek 

Valószínűségi változó
jellemzői Emlékeztető

Diszkrét Folytonos
Eloszlásfüggvény F(k) F(x)
Valószínűség-eloszlás fv. pk —
Sűrűségfüggvény — f(x)
Várható érték M(ξ) M(ξ)
Elméleti szórás D(ξ) D(ξ)

Kvantitatív módszerek 

12
Valószínűségeloszlás függvény

Diszkrét valószínűségi változó esetén:

pk = P( ξ = k )
Folytonos valószínűségi változó esetén:

P( ξ = x ) = 0

Kvantitatív módszerek

Eloszlásfüggvény

F(x) = P( ξ < x )
Emlékeztető
Tulajdonságai:
• Monoton növekvő: F(x1) ≤ F(x2), ha x1 < x2
• lim F ( x) = 0 lim F ( x) = 1
x → −∞ x → +∞

• Balról folytonos, szakadáshelyein a függvényérték

a baloldali határértékkel egyezik meg.

Kvantitatív módszerek

13
f(x) sűrűségfüggvény

f(x) = F’(x)
b
P (a ≤ ξ < b) =  f ( x )dx
a

Tulajdonságai:
f(x) ≥ 0
+∞

 f ( x)dx = 1
−∞

Kvantitatív módszerek

f(x) és F(x) kapcsolata

x0

F ( x0 ) =  f ( x)dx f(x) = F’(x)

−∞
b
P (a ≤ ξ < b) = F (b) − F ( a) =  f ( x)dx
a
ahol a < b

Kvantitatív módszerek

14
Várható érték
Emlékeztető

Tulajdonsága:
M (ξ1 + ξ 2 + .... + ξ n ) = M (ξ1 ) + M (ξ 2 ) + .... + M (ξ n )

Kvantitatív módszerek

Szórásnégyzet, szórás
Emlékeztető

D (ξ ) = + D 2 (ξ )
Tulajdonsága:
D 2 (ξ1 + ξ 2 + .... + ξ n ) = D 2 (ξ1 ) + D 2 (ξ 2 ) + .... + D 2 (ξ n )
D 2 (ξ1 − ξ 2 − .... − ξ n ) = D 2 (ξ1 ) + D 2 (ξ 2 ) + .... + D 2 (ξ n )

Kvantitatív módszerek

15
Köszönöm szépen
a figyelmeteket!

Kvantitatív módszerek

16