3.

osztály

Megyei/körzeti írásbeli forduló

3. osztály
1. Melyik számjegy található meg a 12 + 23 +58 + 67 + 34; 21 + 34 + 49 + 66 +
+ 35; 17 + 62 + 33 + 58 + 36 műveletek eredményei közül a legnagyobban?
(A) 0 (B) 1 (C) 2 (D) 5 (E) 6
Megoldás: Mivel
12 + 23 + 58 + 67 + 34 = (12 + 58) + (23 + 67) + 34 = 70 + 90 + 34 = 194;
21 + 34 + 49 + 66 + 35 = (21 + 49) + (34 + 66) + 35 = 70 + 100 + 35= 205;
17 + 62 + 33 + 58 + 36 = (17 + 33) + (62 + 58) + 36 = 50 + 120 +36 = 206,
így a legnagyobb összeg a 206, amely a 0, 2 és 6-os számjegyeket tartalmazza.
Helyes válasz(ok): A, C, E

2. Az alábbiakból mennyi lehet három különböző kétjegyű szám számjegyeinek

összege?
(A) 3 (B) 4 (C) 5 (D) 6 (E) 54
Megoldás: Egy kétjegyű szám tízeseinek helyén a legkisebb számjegy 1 le-
het, így a számjegyek összege egy ilyen számban legalább 1. 1-es számjegy-
összeg csupán a 10 esetén fordul elő. 2-es számjegy összeg viszont a 11 és a
20 esetén is. Így három különböző kétjegyű szám számjegyeinek az összege
legkevesebb 1 + 2 + 2 = 5. Ez alapján (A) és (B) nem jó válasz, (C) pedig he-
lyes válasz. Lehet a számjegyösszeg 6 is például, ha a számok 10, 11 és 12.
Bármely szám legnagyobb számjegye a 9, így egy kétjegyű szám legnagyobb
számjegyösszege 9 + 9 = 18 lehet. Ez csak a 99-nél fordul elő. A 17-es szám-
jegyösszeg a 98 és a 89 esetén is. Így három különböző kétjegyű szám esetén
a lehetséges legnagyobb számjegyösszeg 18 + 17 + 17 = 52. Ezért (E) nem jó
válasz.
Helyes válasz(ok): C, D

3. A futóversenyen hányadik helyen lesz Géza, közvetlenül azután, hogy meg-

előzi a második helyen lévőt?
(A) első (B) második (C) harmadik (D) negyedik (E) ötödik
Megoldás: Mielőtt előzne, a második előtt még ott van az első is, de csak a
második helyen lévőt előzi meg, így Géza előtt előzés után még ott marad egy
versenyző, tehát második lesz.
Helyes válasz(ok): B

1
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

4. Piroska egy piros, egy sárga és egy zöld vonalat rajzolt egy négyzet alakú pa-
pírra. Ha végig mindhárom vonal mentén elvágta ezt a papírt, hány darab pa-
pír lehetett ezeknek a vágásoknak az eredménye?
(A) 2 (B) 4 (C) 7 (D) 8 (E) 10
Megoldás: Ha a folytonos vonal a piros, a pontozott vonal a sárga és a szag-
gatott a zöld vonalat jelöli az alábbi ábráinkon, látható, hogy azok mentén fel-
vágva 2, 4, 7, 8 vagy 10 részre is széteshet a papír.

2 4 7 8 10
Helyes válasz(ok): A, B, C, D, E

5. Az 1; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 8 számok közül a 6-ot, a 7-et és a

8
8-at már beírtuk az ábrán látható nagy négyzet kis-
négyzeteibe. Írjátok be a többi számot egy-egy üres kis
négyzetbe (mindegyikbe egyet) úgy, hogy a nagy 6
négyzet minden oldalán a három szám összege egyen-
lő legyen! Mennyi lehet ez az összeg? (Minden kis-
négyzetbe pontosan egy számnak kell szerepelnie.) 7
(A) 11 (B) 13 (C) 14 (D) 15 (E) 16
Megoldás: Módszeres próbálkozással a következő két megoldását találjuk a
feladatnak.
8 3 2 8 1 5

4 6 2 6

1 7 5 4 7 3
az összeg 13 az összeg 14
Helyes válasz(ok): B, C

6. Ha holnapután szerda lesz, akkor hány nappal ezelőtt volt szintén szerda?
(A) 4 (B) 5 (C) 13 (D) 19 (E) 20
Megoldás: Ha holnapután szerda lesz, akkor holnap kedd lesz és ma hétfő
van. Így 1 nappal ezelőtt vasárnap volt, 2 nappal ezelőtt szombat, 3 nappal ez-
előtt péntek, és így tovább. Az alábbi ábrán végig követhetjük, hogy hány
nappal ezelőtt milyen nap volt.

2
 3. osztály

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap

⋮ ⋮ ⋮ ⋮ ⋮ ⋮ ⋮
21 20 19 18 17 16 15
14 13 12 11 10 9 8
7 6 5 4 3 2 1
Holnap-
MA Holnap
után
Leolvashatjuk, hogy a válaszlehetőségek közül 5 és 19 nappal ezelőtt volt
szintén szerda.
Helyes válasz(ok): B, D

7. Egymás mellé sorba rendeztünk néhány almát, körtét, barackot és szilvát úgy,
hogy mindegyik fajtájú gyümölcsnek van minden másik fajtájú gyümölcsből
közvetlen szomszédja. Hány gyümölcsöt tehettünk így egy sorba ebből a négy
fajtából?
(A) 8 (B) 9 (C) 10 (D) 11 (E) 12
Megoldás: Már nyolc gyümölcsöt is el lehet így rendezni. Lásd a következő
sort.
barack, szilva, alma, körte, barack, alma, szilva, körte.
Helyes válasz(ok): A, B, C, D, E

8. A ∗ + ∗ + ∗ + ∗ + ∗ + ∗ + ∗ + ∗ = ∗∗ egyenlőségben írjatok minden csillag helyé-

re más-más számjegyet úgy, hogy igaz legyen az egyenlőség (más jelet nem
tehettek a sorba). Az alábbiak közül melyik számjegy szerepelhet így a jobb-
oldalon keletkező kétjegyű számban?
(A) 2 (B) 3 (C) 4 (D) 5 (E) 6
Megoldás: Mivel a csillagok száma összesen tíz, így a 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8,
9 számjegyek mindegyike pontosan egyszer szerepel a leírásban. Ha a jobbol-
dali kétjegyű szám mindkét számjegyével növelnénk a baloldalt, akkor ott a
tíz számjegy összegét, azaz 45-öt kapnánk. Ez azt jelenti, hogy valójában 45-
nél annyival kevesebb a jobboldali kétjegyű szám, mint az őt alkotó két szám-
jegy összege. Ennek a két jegynek az összege legalább 4 + 0 = 4 és legfeljebb
3 + 9 = 12. Ezt figyelembe véve, módszeres próbálkozással azt kapjuk, hogy
csak az
1 + 2 + 4 + 5 + 7 + 8 + 9 + 0 = 36
egyenlőségről lehet szó, vagyis a jobboldalon a 36 áll.
Helyes válasz(ok): B, E

3
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

9. Robi hat kockából az ábrán látható testet építette. Legfeljebb hány kü-
lönböző sorrendben veheti el egymás után a hat kockát, ha csak olyat
vehet el, amelyiken nincs másik kocka?
(A) 10 (B) 12 (C) 16-nál több (D) 18-nál több (E) 20-nál több
Megoldás: Számozzuk meg a test kockáit úgy, ahogyan az itt
jobbra látható! 1 4
Írjuk fel a számok segítségével, hogy milyen sorrendben vehetők 2 5
el a kockák, ha az 1-essel kezdünk: 3 6
123456; 124356; 124536; 124563; 142356; 142536; 142563;
145236; 145263; 145623.
Ez 10 lehetőség, és mivel a 4-essel kezdve is ugyanannyi lehetőség van, így
összesen 20 különböző
sorrendben veheti el Robi a kockákat.
Helyes válasz(ok): C, D

10. Józsi hibás műveleti sorrendet alkalmazott a 63 – 56:7 + 1 műveletsor elvég-

zésekor, de más hibát nem vétett. Az alábbiak közül mit kaphatott így ered-
ményül?
(A) 1 (B) 2 (C) 55 (D) 56 (E) 57
Megoldás: Helyes sorrendben, először osztania kellett volna, aztán 63-ból ki-
vonni az osztás eredményét, és végül hozzáadni az 1-et. Vagyis 63 – 8 + 1 =
= 55 + 1 = 56 jött volna ki, ha nem hibázik a műveleti sorrenddel.
Ha hibásan előbb a kivonást végzi el, akkor 7:7 + 1-et még kétféleképpen
folytathatta. Ha ezután oszt és aztán adja hozzá az 1-et, akkor 1 + 1 = 2 lesz az
eredménye, így (B) helyes válasz. Ha előbb összead, akkor az osztást utána
nem tudja elvégezni.
Ha hibásan előbb az összeadást végzi el, akkor 63 – 56:8-at is kétféleképpen
folytathatja. Ha először a kivonást végzi el, akkor utána a 7:8-at nem tudja el-
végezni, ha pedig előbb az osztást végzi el, akkor 63 – 7 = 56 lesz az eredmé-
nye. Így (B) és (D) a jó válasz.
Helyes válasz(ok): B, D

11. Ha egy 1 m hosszú játékvonat percenként fél métert tesz meg, legkevesebb
hány perc telik el addig, amíg egy 2 m hosszú alagúton áthalad?
(A) 2 (B) 4 (C) 6 (D) 10 (E) 12
Megoldás: A vonat eleje 2 percenként 1 métert halad előre, így két métert
négy perc alatt jut előbbre. De ekkor még nem haladt át az alagúton, ugyanis
ekkor még teljes hosszal bent van az alagútban. Hogy áthaladjon, még 1 m-t
kell előre jutnia, amit újabb 2 perc alatt tesz meg. Tehát összesen 6 perc telik
el, amíg teljesen áthalad a 2 m hosszú alagúton.
Helyes válasz(ok): C

4
 3. osztály

12. Valaha nagyapónak is 32 foga volt (az alsó és a felső sorában is 16-16 foga).
Ma már kevesebb foga van a felső fogsorában, mint amennyi hiányzik neki az
alsó fogsorából. Az alábbiakból összesen hány foga lehet ma nagyapónak?
(A) 10 (B) 12 (C) 14 (D) 16 (E) 18
Megoldás: Ha nagyapó felső fogsorában megmaradt fogait képzeletben áthe-
lyezzük az alsó fogsorban lévő üres helyekre, akkor felül nem maradna egyet-
len foga sem, míg alsó fogsora is még hiányos lenne. Ezért 16-nál kevesebb
foga van nagyapónak. Így az lehet 10, 12 vagy 14 is.
Helyes válasz(ok): A, B, C

13. Kukutyinban 4 utca van, minden utcában 4 ház. Ha az utcák egyenesek, és

minden ház valamelyik utcában van (lehet útkereszteződésben is), akkor hány
ház lehet Kukutyinban?
(A) 10 (B) 11 (C) 14 (D) 15 (E) 17
Megoldás: A 4 utca mindegyikén 4 ház van, így legtöbb 4 ⋅ 4 = 16 ház van
Kukutyinban. Ezért (E) válasz nem jó.
Az alábbi rajzok azt mutatják, hogy Kukutyinban lehet 10, 11, 14 vagy 15
ház.

10 11 14 15
Helyes válasz(ok): A, B, C, D

5
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

4. osztály
1. Melyik számjegy található meg a 12 + 23 + 58 + 67 - 34; 21 + 34 + 49 + 66 -
- 35; 17 + 62 + 33 + 58 - 36 műveletek eredményei közül a legnagyobban?
(A) 1 (B) 2 (C) 3 (D) 4 (E) 5
Megoldás: Mivel
12 + 23 + 58 + 67 - 34 = (12 + 58) + (23 + 67) - 34 = 70 +90 - 34 = 126;
21 + 34 + 49 + 66 - 35 = (21 + 49) + (34 + 66) - 35 = 70 +100 - 35= 135;
17 + 62 + 33 + 58 - 36 = (17 + 33) + (62 + 58) - 36 = 50 + 120 - 36 = 134,
így a legnagyobb összeg a 135, amely az 1, 3 és 5-ös számjegyeket tartalmaz-
za.
Helyes válasz(ok): A, C, E

2. Az alábbiakból mennyi lehet három különböző kétjegyű szám számjegyeinek

összege?
(A) 3 (B) 5 (C) 6 (D) 52 (E) 54
Megoldás: Egy kétjegyű szám tízeseinek helyén a legkisebb számjegy 1 le-
het, így a számjegyek összege egy ilyen számban legalább 1. 1-es számjegy-
összeg csupán a 10 esetén fordul elő. 2-es számjegy összeg viszont a 11 és a
20 esetén is. Így három különböző kétjegyű szám számjegyeinek az összege
legkevesebb 1 + 2 + 2 = 5. Ez alapján (A) nem jó válasz, (B) pedig helyes vá-
lasz. Lehet a számjegyösszeg 6 is például, ha a számok 10, 11 és 12. Bármely
szám legnagyobb számjegye a 9, így egy kétjegyű szám legnagyobb szám-
jegyösszege 9 + 9 = 18 lehet. Ez csak a 99-nél fordul elő. A 17-es számjegy-
összeg a 98 és a 89 esetén is. Így három különböző kétjegyű szám esetén a le-
hetséges legnagyobb számjegyösszeg 18 + 17 + 17 = 52. Ezért (D) jó és (E)
nem jó válasz.
Helyes válasz(ok): B, C, D

3. Béla és Csaba életkoruk évei számának összege most 17 év. Hány év múlva
lesz éveik számának összege 35 év?
(A) 9 (B) 11 (C) 13 (D) 15 (E) 18
Megoldás: 35 – 17 = 18-cal kell növekedjen éveik számának összege. Egy év
alatt kettejük éveinek száma 1 + 1 = 2-vel nő, így a 18 éves növekedés
18 : 2 = 9 év múlva következik be.
Helyes válasz(ok): A

4. Összesen hány olyan háromjegyű szám létezik, amelyben a középső számjegy

egyenlő a másik két számjegy összegével?
(A) 39 (B) 42 (C) 45 (D) 48 (E) Előzőek egyike sem.
Megoldás: A következő 45 megfelelő háromjegyű szám létezik:

6
 4. osztály

110; 121; 132; 143; 154; 165; 176; 187; 198;

220; 231; 242; 253; 264; 275; 286; 297;
330; 341; 352; 363; 374; 385; 396;
440; 451; 462; 473; 484; 495;
550; 561; 572; 583; 594;
660; 671; 682;693,
770; 781; 792;
880; 891;
990.
Helyes válasz(ok): C

5. Arra a kérdésre, hogy hány csapat jutott a döntőbe a zsűri egyik tagja azt
mondta, hogy 42-nél kevesebb, egy másik tagja, hogy 41-nél kevesebb és egy
harmadik tagja, hogy 43-nál kevesebb. Összesen hány csapat jutott a döntőbe,
ha e három zsűritagból ketten mondtak igazat, egy pedig hazudott?
(A) 40 (B) 41 (C) 42 (D) 43 (E) 44
Megoldás: Az egyes zsűritagok szerint a részvevő csapatok száma lehetett:
első szerint 41, 40, 39, 38, 37, …
második szerint 40, 39, 38, 37, …
harmadik szerint 42, 41, 40, 39, 38, 37, …
Ha 40 vagy annál kevesebb csapat venne részt a döntőn, akkor mindhárom
zsűritag igazat mondott volna. Ha 42, akkor csak egy zsűritag mondott volna
igazat, ha pedig 42-nél több lenne, akkor egyik zsűritag sem mondott volna
igazat. Ha 41 csapat volt a döntőn, csak akkor mondott két zsűritag igazat.
Helyes válasz(ok): B

6. Piroska egy piros, egy sárga és egy zöld vonalat rajzolt egy négyzet alakú pa-
pírra. Ha végig mindhárom vonal mentén elvágta ezt a papírt, hány darab pa-
pír lehetett ezeknek a vágásoknak az eredménye?
(A) 2 (B) 4 (C) 8 (D) 10 (E) 15
Megoldás: Ha a folytonos vonal a piros, a pontozott vonal a sárga és a szag-
gatott a zöld vonalat jelöli az alábbi ábráinkon, látható, hogy azok mentén fel-
vágva 2, 4, 8, 10 vagy 15 részre is széteshet a papír.

2 4 7 8 10
Helyes válasz(ok): A, B, C, D, E

7
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

7. Hány óra lehet most, ha a legutóbbi déli 12 órától kétszer annyi idő telt el,
mint amennyi még hátra van a következő éjfélig?
(A) reggel 8 (B) déli 12 (C) délután 4 (D) este 8 (E) éjfél
Megoldás: Ellenőrizzük le sorban a válaszlehetőségeket!
Ha reggel 8 óra volna, akkor a legutóbbi déli 12 óra óta 12 + 8 = 20 óra telt
volna el és éjfélig még 24 – 8 = 16 óra volna hátra. A 16 nem kétszerese 20-
nak, ezért (A) nem jó válasz.
Ha déli 12 óra van, akkor a legutóbbi 12 órától 24 óra telt el és éjfélig még
12 óra van. Mivel 24 kétszerese 12-nek, ezért (B) jó válasz.
Ha délután 4 óra volna, déli 12-től 4 óra telt volna el és éjfélig 8 óra lenne hát-
ra. A 4 nem kétszerese 8-nak, ezért (C) válasz nem jó.
Ha este 8 óra van, déltől 8 óra telt el és 4 óra van hátra éjfélig. A 8 kétszerese
4-nek, így (D) jó válasz.
Ha éjfél volna, déltől 12 óra telt volna el és még 24 óra volna hátra a követke-
ző éjfélig. A 12 nem kétszerese 24-nek, így (E) nem jó válasz.
Helyes válasz(ok): B, D

8. Hány téglalapra darabolhatta Béla a vonalak mentén az ábrán

látható, négyzetekből álló síkidomot? (A darabolás után csak
téglalapok keletkezhettek!)
(A) 4 (B) 5 (C) 6 (D) 7 (E) 8
Megoldás: A lent balra látható ábrán sötétre színezett öt négyzet mindegyike
bármilyen szétdarabolás esetén öt különböző téglalaphoz fog tartozni, ezért a
keletkező téglalapok száma legalább 5. Így az (A) válasz nem jó. Ettől az áb-
rától jobbra láthatjuk, hogy 5, 6, 7 vagy 8 téglalapra is darabolhatta Béla az
adott síkidomot.

5 téglalapra 6 téglalapra 7 téglalapra 8 téglalapra

Helyes válasz(ok): B, C, D, E

9. Egy 20 cm széles és 30 cm hosszú papíron vágható akkora rés, amelyen átfér

egy …
(A) 20 cm széles,30 cm hosszú és 3 cm vastag könyv.
(B) 50 cm széles, 50 cm hosszú és 3 cm vastag könyv.
(C) 25 cm átmérőjű labda. (D) 30 cm átmérőjű labda.
(E) 600 cm élű kocka.
Megoldás: Akkora rést lehet vágni, hogy bármilyen nagy méretű tárgy átfér-
jen. Ezt az alábbi módon érhetjük el.
Előbb kettéhajtjuk a papírt.

8
 4. osztály

Utána a hajtásél mentén hosszában kivágunk egy keskeny téglalapot úgy,

hogy az él végéig egyik végén se érjünk el, majd „fésűfogszerűen” sűrű bevá-
gásokat csinálunk felváltva két oldalról.

Miután ezt szétnyitjuk, egy hosszú zárt szalag keletkezik. Ha sűrűbbek az ol-
dalirányú bevágások, hosszabb szalagot kapunk. Így bármilyen hosszú „sza-
lagkarikát” tudunk csinálni, amelyen bármekkora tárgy átfér.
Helyes válasz(ok): A, B, C, D, E

10. Ábel az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10 számokat olyan sorrendben írta fel, hogy

bármelyik két közvetlenül egymás után írt szám közt vagy 2 lett a különbség,
vagy az egyik kétszerese lett a másiknak. Az alábbiakból melyik kerülhetett a
sorban negyedik helyre?
(A) 2 (B) 3 (C) 4 (D) 8 (E) 10
Megoldás: Módszeres próbálkozással csak az alábbi hat eltérő lehetőséget
kapjuk.
9, 7, 5, 3, 1, 2, 4, 6, 8, 10 9, 7, 5, 10, 8, 6, 4, 2, 1, 3
9, 7, 5, 10, 8, 4, 2, 1, 3, 6
vagy a fordított sorrendben
10, 8, 6, 4, 2, 1, 3, 5, 7, 9 3, 1, 2, 4, 6, 8, 10, 5, 7, 9.
6, 3, 1, 2, 4, 8, 10, 5, 7, 9
Helyes válasz(ok): A, B, C, E

11. Írjátok be az ábrán látható körökbe 10-től 18-ig az egész

számokat (mindegyikbe egyet) úgy, hogy a háromszög
minden oldalán a számok összege egyenlő legyen!
Az alábbiakból mennyi lehet ez az összeg?
(A) 51 (B) 53 (C) 56 (D) 57 (E) 59
Megoldás: Nézzük meg, lehet-e az összeg 51. Jelöljük a háromszög három
csúcsára helyezett számokat x, y és z-vel. Ha a három oldal menti számok ösz-
szegét, az 51-et megháromszoroznánk, ugyanannyi keletkezne, mintha össze-
adnánk mind a kilenc elhelyezett számot, és még egyszer ezekhez hozzáad-
nánk a csúcsokban levő számokat (ugyanis ezek az oldalakon lévők 51-es ösz-
szegében kétszer is szerepelnek; minden csúcs két oldalhoz tartozik). Így igaz
kellene legyen, hogy:
3 ⋅ 51 = 10 + 11 + 12 + 13 + 14 + 15 + 16 + 17 + 18 + x + y + z

9
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

ahonnan
153 = x + y + z + 126 ⇔ x + y + z = 27
Viszont a három csúcsnál elhelyezhető legkisebb számok a 10, 11 és a 12, de
ezek összege 33, ami meghaladja a 27-et.
Tehát összegként nem keletkezhet az oldalakon 51.
A további négy lehetőség mindegyike előfordulhat:
12 13
16 17 11 12
15 13 18 16
10 18 14 11 14 10 17 15
Összeg: 53 Összeg 56
12 18
14 10 10 13
16 17 14 12
15 11 13 18 17 11 15 16
Összeg: 57 Összeg 58
Helyes válasz(ok): B, C, D, E

12. A szabályos dobókocka 3 itt látható lapján 1, 2 és 3 pötty van. A tőle jobbra
lévő hálójának egyik négyzetébe berajzoltuk azt a 3 pöttyöt, ami azon a lapon
látható. Mennyi lehet a pöttyök száma a háló sötét
négyzetében? (A szabályos dobókocka lapjai 1-től
6-ig pöttyözöttek és a szemközti lapokon a pöttyök
számának összege 7; a pöttyök csak a kocka lapjá-
nak külsején láthatók.)
(A) 1 (B) 2 (C) 4 (D) 5 (E) 6
Megoldás: A 3 pöttyös lap helyzetét ismerjük a hálón és a kockán, ezért a há-
lón tőle balra az 1 vagy a 1-gyel szemközti 6 pöttyös lap lehet.

A 3 pöttyös lappal szemben a 4 pöttyös van, az 1 pöttyössel szemben pedig a

6 pöttyös lap

10
 4. osztály

Hajtsuk kockává az utóbbi két hálót úgy, hogy a sötét lap legyen felül!
Amikor a 3 pöttyöstől balra van az 1 pöttyös lap, akkor alul az 5 pöttyös, felül
pedig a 2 pöttyös lap lesz. Amikor pedig a 3 pöttyöstől balra van a 6 pöttyös
lap, akkor alul a 2 pöttyös és felül az 5 pöttyös lap lesz.

A háló sötét négyzetében a pöttyök száma tehát 2 vagy 5 lehet.

Helyes válasz(ok): B, D

13. Töltsétek ki a táblázatot úgy, hogy minden sorban, minden 5 8 4

oszlopban és mindkét átlóban ugyanannyi legyen a számok
összege! (Ha szükséges, ugyanazt a számot többször is beír- 9 3 2
hatjátok.) Hányas kerülhet így a szürke mezők valamelyikébe? 1 4 7
(A) 0 (B) 2 (C) 4 (D) 6 (E) 7
Megoldás: A felső sorban és a bal oldali oszlopban egyenlő a számok össze-
ge, így ha mindkét összegből kivesszük a bal felső számot, akkor is egyenlő
értékeket kell kapnunk. Ez az érték 5 + 8 + 4 = 17 , amiből az első oszlopba be-
írt 9 + 1 = 10 -et kivonva megkapjuk, hogy a bal alsó szám a 7. Így az innen
induló átlóban mind a négy számot ismerjük, vagyis a sorokban, az oszlopok-
ban és az átlókban az összeg mindig 7 + 4 + 3 + 4 = 18 . Ez alapján kitölthetjük
először az első három sor hiányzó számait, majd az oszlopok végéről hiányzó
számokat. A kitöltés sorrendjét a következő ábrákon kísérhetjük végig:
5 8 4 1 5 8 4 1 5 8 4
9 3 2 9 4 3 2 9 4 3 2
1 4 7 1 4 7 6 1 4 7 6
7 7 7 5 0 6
Tehát a szürke mezőkbe 0, illetve 6 kerülhet.
Helyes válasz(ok): A, D

11
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

5. osztály
1. Az alábbiakból mennyi lehet négy különböző háromjegyű szám számjegyei-
nek összege?
(A) 4 (B) 7 (C) 10 (D) 105 (E) 108
Megoldás: Egy háromjegyű szám százasainak helyén a legkisebb számjegy 1
lehet, így a számjegyek összege egy ilyen számban legalább 1. 1-es szám-
jegyösszeg csupán a 100 esetén fordul elő. 2-es számjegy összeg viszont a
101, 110 és a 200 esetén is. Így négy különböző háromjegyű szám számjegye-
inek az összege legkevesebb 1 + 2 + 2 + 2 = 7. Ez alapján (A) nem jó válasz,
(B) pedig helyes válasz. Lehet a számjegyösszeg 10 is például, ha a számok
100, 101, 102 és 103. Bármely szám legnagyobb számjegye a 9, így egy há-
romjegyű szám legnagyobb számjegyösszege 9 + 9 + 9 = 27 lehet. Ez csak a
999-nél fordul elő. A 26-os számjegyösszeg a 998, 989 és a 899 esetén is. Így
négy különböző háromjegyű szám esetén a lehetséges legnagyobb számjegy-
összeg 27 + 26 + 26 + 26 = 105. Ezért (D) jó válasz és (E) nem jó válasz.
Helyes válasz(ok): B, C, D

2. Andris számkártyákkal az itt látható hibás összeadást rak- 3 1 4 1 5 9

ta ki, viszont ezek közül két kártya egymásközti felcseré- + 2 9 1 8 2 8
lésével helyes összeadást kapott. Milyen szám szerepelhet
5 8 5 7 8 7
a felcserélt kártyák valamelyikén?
(A) 1 (B) 5 (C) 7 (D) 8 (E) 9
Megoldás: Ha az alább balra sötét háttérrel írt 9-es és 7-es helyet cserél, jobb-
ra látható, hogy igaz lesz az összeadás.
3 1 4 1 5 9 3 1 4 1 5 9
+ 2 9 1 8 2 8 + 2 7 1 8 2 8
5 8 5 7 8 7 5 8 5 9 8 7
Helyes válasz(ok): C, E

3. Leírtunk 100 különböző pozitív egész számot. Legkevesebb hány számjegyet

írhattunk le, ha egyikben sem szerepelt az 5-ös számjegy? (Az azonosakat
annyiszor számoljuk, ahányszor leírtuk.)
(A) 211 (B) 212 (C) 221 (D) 222 (E) 223
Megoldás: Legkevesebb számjegy esetén az egyjegyű és kétjegyű számokat
mind felírtuk, és még valahány háromjegyű számot. Az egyjegyűekből 8-at
írhattunk (a 0 nem pozitív és az 5-öt a feladat feltétele kizárja). A 90 darab
kétjegyű közül a 15, 25, 35, 45, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 58, 59, 65, 75,
85, 95-öt nem írhattuk, vagyis 90 – 18 = 72 darabot írhattunk. Így 100 –
– (8 + 72) = 20 háromjegyűt írhattunk még. Ezek alapján legkevesebb
8 + 2 ⋅ 72 + 3 ⋅ 20 = 8 + 144 + 60 = 212 számjegyet írhattunk le.

12
 5. osztály

Helyes válasz(ok): B

4. Imi egymás mellé írt néhány 6-os számjegyet, majd műveleti jeleket és záróje-
leket helyezett ebbe a sorba úgy, hogy eredménynek helyesen 100-at kapott.
Ha néhány számjegy közé semmit nem tett, azt többjegyű számnak tekintette.
Az alábbiakból pontosan hány 6-ost írhatott így egymás mellé?
(A) 6-ot (B) 7-et (C) 8-at (D) 9-et (E) 10-et
Megoldás: Minden válaszlehetőségre mutatunk egy-egy példát:
- hat darab 6-ossal: (666 – 66):6 = 100
- hét darab 6-ossal: 666:6 – 66:6 = 100
- nyolc darab 6-ossal: 666:6 – 6 – 6 + 6:6 = 100
- kilenc darab 6-ossal: (666:6 – 66:6) ⋅ 6:6 = 100
- tíz darab hatossal: (666 – 66):6 + 66 – 66 = 100
Helyes válasz(ok): A, B, C, D, E

5. Karakóban egy egyenes úton 4 város követi egymást, és a szomszédos vá-

rosok közötti távolságok valamilyen sorrendben 1, 2 és 3 mérföld. Minden vá-
ros főterén van egy tábla, azon szerepel, milyen messze van a másik három
város. Mennyi lehet a négy táblán szereplő számok összege?
(A) 36 (B) 38 (C) 40 (D) 42 (E) 44
Megoldás: A három távolság sorrendben a városok között lehet 1, 2, 3 vagy
1, 3, 2 vagy 2, 1, 3, illetve 2, 3, 1 vagy 3, 1, 2 vagy 3, 2, 1. Az utolsó három
eset mindegyike megegyezik az első három eset valamelyikével, ha az illető
esetet ellentétes irányból nézzük, ezért elegendő csak az első esetben kiszá-
moljuk a négy táblán lévő számok összegét.
Ha a távolságok az ábrán látható sorrendben követik egymást:
1 2 3
A B C D
akkor
- az A város tábláján az 1, 1 + 2, 1 +2 + 3, vagyis az 1, 3, 6 számok vannak;
- a B város tábláján az 1, 2, 2 + 3, vagyis az 1, 2, 5 számok találhatók;
- a C város tábláján a 2, 2 + 1, 3, tehát a 2, 3, 3 számok;
- a D város tábláján a 3, 3 + 2, 3 + 2 + 1, vagyis a 3, 5, 6 számok találhatók.
Ekkor a négy táblán lévő számok összege:
1 + 3 + 6 + 1 + 2 + 5 + 2 + 3 + 3 + 3 + 5 + 6 = 40.
Ha a távolságok sorrendje 1, 3, 2:
1 3 2
A B C D
akkor
- az A város tábláján az 1, 1 + 3, 1 +3 + 2, vagyis az 1, 4, 6 számok vannak;
- a B város tábláján az 1, 3, 3 + 2, vagyis az 1, 3, 5 számok találhatók;

13
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

- a C város tábláján a 3, 3 + 1, 2, tehát a 3, 4, 2 számok;

- a D város tábláján a 2, 2 + 3, 2 + 3 + 1, vagyis a 2, 5, 6 számok találhatók.
Ekkor a négy táblán lévő számok összege:
1 + 4 + 6 + 1 + 3 + 5 + 3 + 4 + 2 + 2 + 5 + 6 = 42.
Ha a távolságok sorrendje 2, 1, 3:
2 1 3
A B C D
akkor
- az A város tábláján az 2, 2 + 1, 2 +1 + 3, vagyis az 2, 3, 6 számok vannak;
- a B város tábláján az 2, 1, 1 + 3, vagyis az 2, 1, 4 számok találhatók;
- a C város tábláján a 1, 1 + 2, 3, tehát a 1, 3, 3 számok;
- a D város tábláján a 3, 3 + 1, 3 + 1 + 2, vagyis a 3, 4, 6 számok találhatók.
Ekkor a négy táblán lévő számok összege:
2 + 3 + 6 + 2 + 1 + 4 + 1 + 3 + 3 + 3 + 4 + 6 = 38.
Helyes válasz(ok): B, C, D

6. Hány éves lehetett Pista abban az évben, amelyikben elárulta, hogy három
testvére közül a legfiatalabb 16, a legidősebb 21 éves, van tőle 2 évvel idő-
sebb testvére, de nincs tőle 1 évvel idősebb testvére, valamint azt, hogy mind
a négyen különböző korúak, mind a négynek tegnap volt a születésnapja és
két testvére szökőévben született?
(A) 16 (B) 17 (C) 18 (D) 19 (E) 20
Megoldás: Szökőévek 4 évente vannak, ezért a két szökőévben született test-
vér vagy 16 és 20, vagy 17 és 21 éves kellett legyen.
Ha szökőévben árulta el a feladatban szereplő információkat, akkor az első le-
hetőség áll fenn, így a három testvér csakis 16, 20 és 21 éves lehet. A külön-
böző korok miatt ő a 17, 18 19 éves kor közül csakis 18 lehet, mert egyébként
nem teljesülne, hogy van 2 évvel idősebb, de nincs 1 évvel idősebb testvére.
Amennyiben nem szökőév volt, amikor az információkat adta, akkor a szökő-
évben született testvérei 17 és 21 évesek voltak, így a testvérei ekkor 16, 17 és
21 évesek és a szabadon maradt 18, 19 és 20 éves korok közül egyedül a 19
éves kor felel meg minden feltételnek.
Helyes válasz(ok): C, D

7. Az 1, 2, 3, 4, 5 számokat egymás után írtuk olyan sorrendben, hogy a máso-

dikkal kezdve mindegyik számnak többszöröse az előttük (balra) állók össze-
ge. Melyik szám lehet így közvetlenül a 4-es előtt (a 4-estől balra)?
(A) 1 (B) 2 (C) 3 (D) 5
(E) Nem lehet a számokat a feltételek szerint felírni.
Megoldás: Módszeres próbálkozásokkal rendezzük sorba a számokat a felté-
telek szerint.
Ha 1-gyel kezdenénk, mivel a többi közül egyik sem osztója, nem lehetne

14
 5. osztály

folytatni.
Ha 2-vel kezdenénk, csak az 1-gyel folytathatnánk. Ezek összege 3, így csak a
3 következhet utánuk:
2, 1, 3
Eddig az összeg 6, így most csak 6 valamelyik osztója jöhetne. Az adott szá-
mok között viszont a 6 osztói közül csak az 1, 2, és 3 szerepel, de ezeket már
elhasználtuk.
3-mal kezdve csak 1-gyel folytathatjuk a számsort. Ezt követően az összegük,
vagyis 3 + 1 = 4 valamelyik még fel nem használt osztójával, vagyis a 2-vel
vagy a 4-gyel folytathatjuk:
3, 1, 2, … vagy 3, 1, 4, …
Az első esetben az összeg 6, így nem tudjuk folytatni, mivel az adott számok
közül a 6 összes osztója fel lett már használva. A második esetben az összeg
3 + 1 + 4 = 8, így csak a 2-es következhet:
3, 1, 4, 2
és ezután beírható az 5, mivel a 3 + 1 + 4 + 2 = 10-nek osztója az 5. Tehát egy
helyes felírás a
3, 1, 4, 2, 5,
és így a 4-től közvetlen balra állhat az 1. Ezért (A) jó válasz.
A 4-gyel kezdés esetén nem kaphatunk jó választ, mivel ekkor egyetlen szám-
jegy sem szerepel a 4-től balra (egyébként ekkor 2 jó elrendezés is van: 4, 1,
5, 2, 3 és 4, 2, 3, 1, 5).
5-tel kezdve csak az 1-gyel folytathatjuk, ami után a 2 és 3 is következhet. A
3 esetén nem folytatható, mivel az 5 + 1 + 3 = 9 osztói közül elhasználtuk
mindkét lehetségeset már, de az 5, 1, 2 sort tudjuk folytatni a 4-gyel és azt kö-
vetően helyes a 3. Így jó elrendezés még az
5, 1, 2, 4, 3
is, vagyis közvetlenül a 4-től balra állhat a 2-es is. Tehát (B) is jó válasz.
Helyes válasz(ok): A, B

8. Utas érkezett egy szigetre, ahol csak kétféle ember él: igazmondó, aki mindig
igazat mond és hazug, aki mindig hazudik. Az utas találkozott egyszerre 3
szigetlakóval és megkérdezte tőlük: „Hány igazmondó van a két társad kö-
zött?”. Az első szigetlakó azt válaszolta, hogy egy sem, a második, hogy egy.
Az alábbiakból mit válaszolhatott a harmadik szigetlakó?
(A) egy sem (B) egy (C) kettő (D) három (E) négy
Megoldás: Vizsgáljuk a feltételeket a szerint, hogy az első válaszadó igaz-
mondó volt vagy hazug.
Ha igazmondó lenne, akkor az „egy sem” válasza szerint a másik kettő hazug
kell legyen, azonban a második válaszadó nem válaszolhatná, hogy egy, mert
az a válasz csak igazmondótól jöhetne. Így az első válaszadó biztosan hazug.
Ha a második is hazug lenne, akkor az ő válaszából az következne, hogy a
harmadik is hazug kell legyen, ami lehetetlen, mert különben az első válaszo-
ló, aki hazug, igazat mondott volna. Tehát a második válaszoló igazmondó

15
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

kell legyen. Ebből viszont következik, hogy a harmadik is igazmondó, aki így
csak azt válaszolhatja, hogy „egy”.
Helyes válasz(ok): B

9. Egy körre valamilyen sorrendben felírtuk az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 számokat. Egy

számot szomszédbarátnak nevezünk, ha ez a szám a közvetlen két szomszédjá-
nak összege. Az alábbiak közül hány szomszédbarát szám lehet ezen a körön?
(A) 1 (B) 2 (C) 3 (D) 4 (E) 5
Megoldás: Alább egy-egy példát mutatunk arra, hogy a körön lehet 1, 2 vagy
3 szomszédbarát szám (ezek hátterét sötétre színeztük).
2 2 2
4 7 4 7 3 7

3 5 3 5 4 5
6 1 1 6 1 6
Háromnál több szomszédbarát szám nem lehet a körön, mert ekkor lenne két
egymás mellett álló szomszédbarát szám, ám kettejük közül a kisebb szám
nem lehet a két szomszédjának összege.
Helyes válasz(ok): A, B, C

10. A szabályos dobókocka 3 itt látható lapján 1, 2 és 3 pötty van. A tőle jobbra
lévő hálójának egyik négyzetébe berajzoltuk azt a 3 pöttyöt, ami azon a lapon
látható. Mennyi lehet a pöttyök száma a háló sötét
négyzetében? (A szabályos dobókocka lapjai 1-től
6-ig pöttyözöttek és a szemközti lapokon a pöttyök
számának összege 7; a pöttyök csak a kocka lapjá-
nak külsején láthatók.)
(A) 1 (B) 2 (C) 4 (D) 5 (E) 6
Megoldás: A 3 pöttyös lap helyzetét ismerjük a hálón és a kockán, ezért a há-
lón tőle balra az 1 vagy a 1-gyel szemközti 6 pöttyös lap lehet.

A 3 pöttyös lappal szemben a 4 pöttyös van, az 1 pöttyössel szemben pedig a

6 pöttyös lap

Hajtsuk kockává az utóbbi két hálót úgy, hogy a sötét lap legyen felül!
Amikor a 3 pöttyöstől balra van az 1 pöttyös lap, akkor alul az 5 pöttyös, felül
pedig a 2 pöttyös lap lesz. Amikor pedig a 3 pöttyöstől balra van a 6 pöttyös

16
 5. osztály

lap, akkor alul a 2 pöttyös és felül az 5 pöttyös lap lesz.

A háló sötét négyzetében a pöttyök száma tehát 2 vagy 5 lehet.

Helyes válasz(ok): B, D

11. Négy üzletközpont az alábbi mondatok egyikét helyezte ki a főbejáratához

(egyenként mást):
1. Minden, ami olcsó, az nem finom.
2. Minden, ami nem finom, az olcsó.
3. Minden, ami finom, az nem olcsó.
4. Nem minden finom olcsó.
Melyik két állítás értelme azonos a fentiek közül?
(A) 1. és 2. (B) 2. és 3. (C) 3. és 4. (D) 1. és 3. (E) 2. és 4.
Megoldás: Az 1. és 2. nem azonos értelmű, mert az 1. csak az olcsó dolgokról
állít, így lehetővé teszi azt, hogy valami, ami nem finom az lehet drága is, de a
2. ezt nem engedi meg.
A 2. és 3. sem azonos értelmű, mert a 3. csak a finom dolgokról állít, így a 3.
megengedi, hogy a nem finom az lehet drága is meg olcsó is, ám a 2. nem en-
gedi meg, hogy a nem finom drága legyen.
A 3. és 4. állításnak is más az értelme, mert a 4. állítás engedi, hogy a fino-
makból is legyen valami olcsó, de a 3. állítás ezt nem engedi.
Az 1. és 3. teljesen azonos értelmű állítások, hisz mindkettő azt állítja, hogy
az olcsók között csak nem finomak lehetnek.
A 2. és 4. állításnak más az értelme, mert a 4. szerint, ami nem finom az lehet
drága és olcsó is, a 2. szerint viszont a nem finom csak olcsó lehet.
Helyes válasz(ok): D

12. Az alábbiak közül hány darabot színezhetünk be az ábrán látha-

tó 25 körlapból úgy, hogy minden sorban, minden oszlopban és
mindkét átlóban páratlan számú színezetlen körlap maradjon?
(A) 2 (B) 3 (C) 4 (D) 5 (E) 6
Megoldás: Jelenleg minden sorban és minden oszlopban 5-5 színezetlen kör-
lap található. Ahhoz, hogy a színezést követően minden sorban és minden
oszlopban páratlan számú színezetlen körlap maradjon, soronként és oszlo-
ponként is, ahol színezünk, páros számút kell kiszínezzünk.
2-vel nem érhetjük el célunkat, mert amelyik sorban kiszínezünk két körlapot,
abban a sorban páratlan marad színezetlen, viszont ezek oszlopában négy, az-
az páros marad színezetlen. Ha viszont valamelyik oszlopban színezünk ki 2-t,
akkor a kiszínezettek sorában marad 4, tehát páros számú színezetlen.
4 vagy 6 körlap kiszínezésével megoldható a kérdés, például az itt látható

17
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

módon:

4 körlappal: 6 körlappal:

Ha 3 vagy 5 körlap színezésével meg tudnánk oldani, hogy páratlan számú

maradjon minden oszlopban színezetlen, akkor 3 esetén 22 és 5 esetén 20 kör-
lap maradna összesen színezetlen. De, ha oszloponként összeadnánk a színe-
zetlenül maradt körlapok számát (mivel minden oszlopban páratlan számút ta-
lálnánk), az öt darab páratlan szám összege páratlan lenne, ami nem lehet sem
22, sem 20. Tehát nem fordulhat elő, hogy 3 vagy 5 körlap színezésével min-
den oszlopban páratlan számú színezetlen körlap maradjon.
Helyes válasz(ok): C, E

13. Az itt sorba rendezett 4 sötét és 4 világos korong közül minden két szomszé-
dos között a távolság 1 cm. Egy lépésben két darab szomszédos korongot a
sorrendjük és a távolságuk megtartásával áthelyezhetünk a sor más részére,
miközben a többihez nem nyúlunk.

Az alábbiakból hány lépéssel érhető el, hogy a sötét és világos korongok fel-
váltva kövessék egymást és a szomszédok között akkor is 1 cm legyen a távol-
ság? (A sor végén, a korongoktól mindkét irányban elegendő helyünk van.)
(A) 2 (B) 3 (C) 4 (D) 5 (E) 6
Megoldás: Mivel a lépések után a négy sötét korong közé be kell kerüljön a
négy világos korong, ezért, hogy a helyét ezeknek kialakítsuk, legalább négy
mozgatásra, ezáltal négy lépésre szükség van. Az alábbi négy lépéssel meg is
tudjuk ezt valósítani:

az első lépés után

a második lépés után
a harmadik lépés után
a negyedik lépés után
Megtehető, hogy az első lépésben ugyanazt a két világos korongot a sor elejé-
re mozgatjuk először, majd a második lépésben mozgatjuk a sor végére és in-
nentől mindent a fentinek megfelelően lépünk. Ezzel öt lépésben értünk célt.
Hat lépéssel megtehetjük például úgy, hogy egy lépést az elején oda-vissza
lépünk, a többi lépést pedig azonosan lépjük.
Helyes válasz(ok): C, D, E

18
 6. osztály

6. osztály
1. Az alábbiakból mennyi lehet négy különböző háromjegyű szám számjegyei-
nek összege?
(A) 4 (B) 7 (C) 10 (D) 102 (E) 105
Megoldás: Egy háromjegyű szám százasainak helyén a legkisebb számjegy 1
lehet, így a számjegyek összege egy ilyen számban legalább 1. 1-es szám-
jegyösszeg csupán a 100 esetén fordul elő. 2-es számjegy összeg viszont a
101, 110 és a 200 esetén is. Így négy különböző háromjegyű szám számjegye-
inek az összege legkevesebb 1 + 2 + 2 + 2 = 7. Ez alapján (A) nem jó válasz,
(B) pedig helyes válasz. Lehet a számjegyösszeg 10 is például, ha a számok
100, 101, 102 és 103. Bármely szám legnagyobb számjegye a 9, így egy há-
romjegyű szám legnagyobb számjegyösszege 9 + 9 + 9 = 27 lehet. Ez csak a
999-nél fordul elő. A 26-ss számjegyösszeg a 998, 989 és a 899 esetén is. Így
négy különböző háromjegyű szám esetén a lehetséges legnagyobb számjegy-
összeg 27 + 26 + 26 + 26 = 105. Lehet a számjegyösszeg 102 is, például a
999, 998, 997, 996 esetén. Ezért (D) és (E) is jó válasz.
Helyes válasz(ok): B, C, D, E

2. Hány négyzetcentiméter az ábrán látható kilenc négyzetből álló

alakzat területe, ha kerülete 32 cm?
(A) 24 (B) 28 (C) 32 (D) 36 (E) 48

Megoldás: A kis négyzet oldalhosszából 16 darab alkotja az alakzat kerületét,

így a kis négyzet oldalhossza 32 :16 = 2 cm. Ebből következik, hogy a közép-
ső nagy négyzet oldalhossza 4 cm és így az alakzat területe
8 ⋅ 4 + 1 ⋅ 16 = 32 + 16 = 48 cm2.
Helyes válasz(ok): E

3. „Ha gyermekeim életkorát természetes számokban számítom és összeszor-

zom, akkor 24-et, ha pedig összeadom, akkor olyan számot kapok, amelyik
pontosan két különböző számmal osztható maradék nélkül.” - mondta egy há-
romgyermekes anya. Hány éves lehet ekkor ennek az anyának valamelyik
gyermeke?
(A) 2 (B) 3 (C) 4 (D) 6 (E) 8
Megoldás: A 24 hatféleképpen írható fel három természetes szám szorzata-
ként:
1 ⋅ 1 ⋅ 24 = 1 ⋅ 2 ⋅ 12 = 1 ⋅ 3 ⋅ 8 = 1 ⋅ 4 ⋅ 6 = 2 ⋅ 2 ⋅ 6 = 2 ⋅ 3 ⋅ 4 .
Ezen tényezők összege rendre:
1 + 1 + 24 = 26, 26-nak 4 osztója van: 1, 2, 13, 26;
1 + 2 + 12 = 15, 15-nek 4 osztója van: 1, 3, 5, 15;
1 + 3 + 8 = 12, 12-nek 6 osztója van: 1, 2, 3, 4, 6, 12;

19
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

1 + 4 + 6 = 11, 11-nek 2 osztója van: 1, 11;

2 + 2 + 6 = 10, 10-nek 4 osztója van: 1, 2, 5, 10;
2 + 3 + 4 = 9; 9-nek 3 osztója van: 1, 3, 9.
A gyermekek tehát 1, 4 és 6 évesek, amelyek közül a 4 és 6 szerepel a válasz-
lehetőségek között.
Helyes válasz(ok): C, D

4. Az „Ő + ÉN + ÉN + ÉN + ÉN + ÉN + ÉN + ÉN = MI” rejtvényben azonos be-

tűk azonos és különböző betűk különböző számjegyeket jelölnek. Az alábbiak
közül melyik számjegyet jelentheti az I betű?
(A) 0 (B) 1 (C) 2 (D) 3 (E) 6
Megoldás: Mivel a kétjegyű ÉN hétszeresét az egyjegyű Ő-vel növelve kétje-
gyű számot kapunk, ezért
7 ⋅ ÉN < 100
és így ÉN ≤ 14 . Ez alapján É értéke csakis 1 lehet, amiből következik, hogy
N nem lehet 1, így N értéke 0, 2, 3 vagy 4.
Ha N = 0 volna, akkor az Ő + 7 ⋅ 10 = MI egyenlőségből az következne, hogy
Ő és I egyforma lenne. Így N csak 2, 3 vagy 4 lehet.
Ha N = 2, akkor Ő + 7 ⋅ 12 = MI, vagyis Ő + 84 = MI.
Ő lehetőségeit sorba véve, azt kapjuk, hogy ha
Ő = 0, akkor M = 8 és I = 4;
Ő = 1 nem lehet, mert É = Ő = 1 volna;
Ő = 2 nem lehet, mert N = Ő = 2 volna;
Ő = 3, akkor M = 8 és I = 7
Ő = 4 nem lehet, mert M = I = 8 volna;
Ő = 5, akkor M = 8 és I = 9;
Ő = 6, akkor M = 9 és I = 0
Ő = 7 nem lehet, mert É = I = 1 volna;
Ő = 8, nem lehet, mert N = I = 2 volna;
Ő = 9 nem lehet, mert M = Ő = 9 volna.
Ha N = 3, akkor Ő + 7 ⋅ 13 = MI, vagyis Ő + 91 = MI.
M ekkor csakis 9 lehet és ha
Ő = 0, akkor I = É = 1 volna;
Ő = 1 nem lehet, mert É = Ő = 1 volna;
Ő = 2 nem lehet, mert I = N = 3 volna;
Ő = 3, akkor I = 4;
Ő = 4, akkor I = 5;
Ő = 5, akkor I = 6;
Ő = 6, akkor I = 7
Ő = 7, akkor I = 8;
Ő = 8, nem lehet, mert M = I = 9 volna;
Ő = 9 nem lehet, mert MI csupán kétjegyű, így nem lehet 100.
Ha N = 4, akkor Ő + 7 ⋅ 14 = MI, vagyis Ő + 98 = MI.

20
 6. osztály

Ő lehetőségeit sorba véve, azt kapjuk, hogy ha

Ő = 0, akkor M = 9 és I = 8;
Ő = 1 nem lehet, mert M = I = 9 volna;
Ő értéke ekkor 1-nél több nem lehet, mert MI már háromjegyű kellene legyen.
Így I lehetséges értékei: 0, 4, 5, 6, 7, 8, 9.
Helyes válasz(ok): A, E

5. Sári elfelejtette kerékpárja zárjának kétjegyű számból álló kódját (00 nem le-
het). Annyit megjegyzett, hogy ha a számjegyek összegét hozzáadja a számje-
gyek szorzatához, akkor magát a kódot kapja. Ha ez igaz, akkor hány próbál-
kozásra tudja így biztosan kioldani kerékpárja zárját?
(A) 2 (B) 9 (C) 10 (D) 18 (E) 90
Megoldás: Ha Sári elfelejtett kétjegyű kódja ab , akkor 10a + b = a + b + a ⋅ b ,
ahonnan 9a = ab . Mivel a szám kétjegyű, ezért a nem lehet nulla, így b = 9
és a lehet 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 és 9 számjegyek bármelyike. Tehát ha Sári ki-
próbálja a 19, 29, 39, 49, 59, 69, 79, 89, 99 számok mindegyikét, akkor bizto-
san kinyílik a zár, vagyis 9 próbálkozás biztosan elegendő, de ennél kevesebb
próba esetén nem biztos. Nyilvánvaló, hogy 9-nél több próba esetén is bizto-
san kinyithatja a zárat.
Helyes válasz(ok): B, C, D, E

6. Egy kocka lapjait 1-től 6-ig számozták, de nem feltétlenül úgy, hogy szabá-
lyos dobókocka legyen (a szemközti lapokon lévő számok összege nem feltét-
lenül 7). Egyik alkalommal miután feldobták, a négy oldalsó szám összege 12,
míg egy másik alkalommal a négy oldalsó szám összege 15 volt. Hányas szám
szerepelhet ezen a kockán a 3-assal szemközt?
(A) 1 (B) 2 (C) 4 (D) 5 (E) 6
Megoldás: A kockán a számok összege 1 + 2 + 3 + 4 + 5 + 6 = 21. Így a két
dobás közül, egyik esetben 21 – 12 = 9, míg második esetben 21 – 15 = 6 volt
az alsó és felső lapon lévő két szám összege. 6 = 1 + 5 = 2 + 4, míg
9 = 6 + 3 = 5 + 4. Amennyiben az első dobáskor 4 és 5 lettek volna a szem-
közti lapokon, akkor a második dobás lehetetlen volna, hiszen ott 4 nem lehe-
tett az 5-tel szemközti lapon. Így csak az fordulhatott elő, hogy a 3-mal szem-
közt a 6 lehetett. Ilyen számozás létezhet is egy kockán, például ha a szem-
közti lapokon lévő számok 1-5; 2-4 és 3-6.
Megjegyzés: A feladat megoldható úgy is, ha módszeresen végig próbáljuk a
feltételeknek megfelelő összes lehetőséget.
Helyes válasz(ok): E

21
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

7. Egy kör kerületére néhány 1-es és 2-es számjegyet írtunk úgy, hogy belőlük
bármely olyan 4-jegyű szám kiolvasható, melynek jegyei között csak 1-es és
2-es lehet. Egy 4-jegyű szám kiolvasható a körön, ha valamely négy egymás
mellett álló számot az óramutató járásával megegyező vagy azzal ellentétes
irányban olvasva azt a 4-jegyű számot kapjuk. Az alábbiakból hány számje-
gyet írhattunk a körre?
(A) 11 (B) 12 (C) 13 (D) 14 (E) 15
Megoldás: Egy Az 1111, 2112 és 2122 számok kiolvashatósága miatt a körön
van legalább 7 darab 1-es. A 2222, 1221 és 1211 számok is kiolvashatók,
ezért a körön van legalább 7 darab 2-es. A körre legalább 14 számjegyet ír-
tunk.
2 1 2
2 1
1 1
1 1
2 1
2 2 2
Az ábra mutatja, hogy felírható 14 számjegy úgy, hogy minden 1-es, 2-es
számjegyekből álló négyjegyű szám kiolvashatóvá válik. Ha a négy darab 1-
es közé írunk még egy 1-est (vagy a négy darab 2-es közé még egy 2-est), ak-
kor is kiolvasható minden 1 vagy 2-est tartalmazó négyjegyű szám, így
15 számjegyet is írhattunk a körre.
Helyes válasz(ok): D, E

8. Amikor a király alszik, minden, amit igaznak hisz, hamis. Más szóval, min-
den, amit a király alvás közben hisz, az hamis. Amit viszont ébren hisz, az
mind igaz. Tegnap a király egy időpillanatban azt gondolta, hogy ő is, és a ki-
rálynő is alszik. Melyik állítás igaz ekkor az alábbiak közül?
(A) A király ébren volt. (B) A király aludt.
(C) A királynő ébren volt. (D) A királynő aludt.
(E) Vagy mindketten ébren voltak, vagy mindketten aludtak.
Megoldás: Ha a király ébren lett volna, nem hihette volna hamisan azt, hogy
mindketten alszanak. Tehát a király aludt. És mivel nem igaz az, hogy mind-
ketten aludtak, ezért biztos, hogy a királynő ébren volt.
Helyes válasz(ok): B, C

9. Egy számot nevezzünk szorzósnak, ha valamelyik számjegye a többi szám-

jegy szorzata. Ilyen például a 122 vagy a 224. Összesen hány háromjegyű
szorzós szám van?
(A) 48 (B) 49 (C) 52 (D) 60 (E) 61

22
 6. osztály

Megoldás: Számoljuk meg a háromjegyű szorzós számokat aszerint, hogy

mennyi a „többi számjegy szorzata”.
Ha a szorzat 1, akkor a háromjegyű szám 111.
Ha a szorzat 2, 3, 5 vagy 7 (azaz prímszám), akkor rendre 3-3 szám van. Pél-
dául 2 esetén 122, 212, 221. Ez összesen 12 szám.
Ha a szorzat 4, akkor a számok 144, 414, 441, 224, 242, 422, ez összesen 6
szám. Ha a szorzat 6, akkor a számok 166, 616, 661, 236, 326, 263, 362, 632,
623, ez 9 szám. 8 esetén a számok 188, 818, 881, 248, 428, 284, 482, 824,
842, ez is 9 szám. Ha a szorzat 9, akkor a számok 199, 919, 991, 339, 393,
933, összesen 6 szám.
A szorzat lehet 0 is, így a 100, 200, …, 900 számok is szorzós számok, most 9
számot soroltunk fel.
Összegezve 1+12+6+9+9+6+9 =52 szorzós számot találtunk.
Helyes válasz(ok): C

10. Az 1, 2, 3, 4, 5 számokat egymás után írtuk olyan sorrendben, hogy a máso-

dikkal kezdve mindegyik számnak többszöröse az előttük (balra) állók össze-
ge. Melyik szám lehet így közvetlenül a 2-es előtt (a 2-estől balra)?
(A) 1 (B) 3 (C) 4 (D) 5
(E) Nem lehet a számokat a feltételek szerint felírni.
Megoldás: Módszeres próbálkozásokkal rendezzük sorba a számokat a felté-
telek szerint.
Ha 1-gyel kezdenénk, mivel a többi közül egyik sem osztója, nem lehetne
folytatni.
A 2-vel kezdés esetén nem kaphatunk jó választ, mivel ekkor egyetlen szám-
jegy sem szerepelne a 2-től balra.
3-mal kezdve csak 1-gyel folytathatjuk a számsort. Ezt követően az összegük
vagyis 3 + 1 = 4 valamelyik még fel nem használt osztójával, vagyis a 2-vel
vagy a 4-gyel folytathatjuk:
3, 1, 2,… vagy 3, 1, 4, …
Az első esetben az összeg 6, így nem tudjuk folytatni, mivel az adott számok
közül a 6 összes osztója fel lett már használva. A második esetben az összeg
3 + 1 + 4 = 8, így csak a 2-es következhet:
3, 1, 4, 2
és ezután beírható az 5, mivel a 3 + 1 + 4 + 2 = 10-nek osztója az 5. Tehát egy
helyes felírás a
3, 1, 4, 2, 5
és így a 2-től közvetlen balra állhat a 4. Ezért (C) jó válasz.
A 4-gyel kezdés esetén 1 vagy 2-vel folytathatjuk.
Ha 1-gyel folytattuk, azt követően csakis az 5 következhet, amit kizárólag a 2-
es, majd pedig a 3-as követhet:
4, 1, 5, 2, 3.
Tehát a (D) is helyes válasz.

23
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

Ha a 4-et a 2-essel folytattuk, a hat osztói közül az 1 vagy 3 is következhet,

ám a
4, 2, 1
sor nem folytatható.
A 4, 2, 3 viszont igen és ez úton a
4, 2, 3, 1, 5
helyes elrendezéshez jutunk. Amint látható a 2-etől balra a már korábban
megtalált 4-es szerepel.
5-tel kezdve csak az 1-gyel folytathatjuk, ami után a 2 és 3 is következhet. A
3 esetén nem folytatható, mivel az 5 + 1 + 3 = 9 osztói közül elhasználtuk
mindkét lehetségeset már, de az 5, 1, 2 sort tudjuk folytatni a 4-gyel és azt kö-
vetően helyes a 3. Így jó elrendezés még az
5, 1, 2, 4, 3
is, vagyis közvetlenül a 2-től balra állhat az 1 is. Tehát (A) is jó válasz.
Helyes válasz(ok): A, C, D

11. Éva gyűjti a színes golyókat, melyekből eddig hatféle színt gyűjtött, és mind a
hat színből van már legalább 10 golyója. Legkevesebb hány golyót rakhat
sorba egymás után úgy, hogy bármely két különböző színből legyen két egy-
más mellett álló golyó?
(A) 15 (B) 18 (C) 20 (D) 24 (E) 36
Megoldás: Bármelyik színből legalább 3 golyó van ebben a sorban, mert ez a
szín 5 másikkal szomszédos, és 2 golyónak csak 4 szomszédja van, így kell
még egy harmadik golyó is. Ezért a golyók száma legalább 6 ⋅ 3 = 18 . A
123456135142645263 sorrend mutatja, hogy elegendő 18 golyó. (A színeket
számokkal jelöltük.)
Helyes válasz(ok): B

12. Az itt látható kilenc kis háromszögből álló alakzat három-

szögeibe nullákat írtunk. Ezután egy-egy lépésben kiválasz-
tottunk két számot, amelyeket tartalmazó háromszögeknek
van közös oldala, és mindkét számot 1-gyel növeltük. Ilyen
lépésekkel eljutottunk egy olyan kitöltéshez, amikor a há-
romszögekben kilenc egymást követő szám állt. Az alábbiakból mennyi lehet
ezekben a háromszögekben a legkisebb szám értéke?
(A) 0 (B) 1 (C) 2 (D) 3 (E) 5
Megoldás: Egy-egy lépésben a kilenc háromszögben álló számok összege
mindig 2-vel nő, ezért ez az összeg mindig páros. Így ilyen lépésekkel nem
érhető el az, hogy a kilenc szám 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, vagy 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9,
10, 11, vagy 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13 legyen, hiszen ezek összege 45, 63 il-
letve 81, azaz páratlan. Ezért (B), (D) és (E) nem jó válaszok.
A 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 számok állhatnak a táblázatban.

24
 6. osztály

Az ábrákon látjuk, hogy két-két szomszédos háromszögben milyen növelése-

ket végeztünk.
1 1
1 + 4 4 4 + 3 3 1 = 7 8 5
2 4 3 1 6 4
2 3 2 3 0
A legkisebb szám értéke tehát lehet 0.
A 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10 számok is állhatnak a táblázatban. Ez a kitöltés is el-
érhető.
Alább láthatón látjuk, hogy két-két szomszédos háromszögben milyen növelé-
seket végeztünk.
4 4

2 2 4 + 3 2 2 + 4 = 5 8 6
3 4 3 4 3 2 9 10
3 4 3 2 3 7 2
Helyes válasz(ok): A, C

13. Egy papírlapból ki van vágva egy 5×5 cm-es,

négyzet alakú lyuk (egy 5 cm oldalú négyzet). Az 5 cm
alábbiak közül hány centiméter átmérőjű (elha-
5 cm
nyagolható vastagságú) merev fakorong fér át
ezen a lyukon? (A papírlapot lehet hajlítani vagy
hajtogatni, de nem szabad nyújtani vagy tépni.)
(A) 6 (B) 8 (C) 9 (D) 11 (E) 12
Megoldás: Tekintsük a lyukas papírt, rajta három olyan szakasszal melyek
párhuzamosak a négyzet egyik átlójával.

2. 2. 3. 2.
3.

3. rés
b b
a
a

1. 1. 1.
Először hajtsuk meg a papírt az 1. vonal mentén. Ezáltal a négyzet a és b éle
fedni fogja egymást. Ha ezután a 2. és 3. szakasz mentén is létrehozzuk a haj-
tás éleket, a négyzet másik két oldala úgy fedi egymást, hogy éppen meghosz-
szabbításai lesznek az a és b éleknek. Így a behajtott papíron a rés hossza ép-

25
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

pen 5 + 5 = 10 cm lesz. Mivel a korong vastagsága elhanyagolható, ezért a

10 cm hosszú résen biztosan átfér 9 cm átmérőjű ilyen korong, ezáltal 6, 7
vagy 8 cm átmérőjű is, de nem fér át 11 cm vagy 12 cm átmérőjű.
Helyes válasz(ok): A, B, C

26
 7. osztály

7. osztály
1. Legkevesebb mennyi lehet négy különböző háromjegyű szám számjegyeinek
összege?
(A) 4 (B) 5 (C) 7 (D) 9 (E) 10
Megoldás: Egy háromjegyű szám százasainak helyén a legkisebb számjegy 1
lehet, így a számjegyek összege egy ilyen számban legalább 1. 1-es szám-
jegyösszeg csupán a 100 esetén fordul elő. 2-es számjegy összeg viszont a
101, 110 és a 200 esetén is. Így négy különböző háromjegyű szám számjegye-
inek az összege legkevesebb 1 + 2 + 2 + 2 = 7.
Helyes válasz(ok): C

10
2. A törtnek növelhetjük a számlálóját és nevezőjét is ugyanazzal a termé-
97
szetes számmal úgy, hogy a tört értéke átváltozzon …
1 1 2 3
(A) -dá. (B) -dé. (C) -dá. (D) -dé. (E) 1-gyé.
3 2 3 4
Megoldás: Vizsgáljuk meg egyenként, hogy az alábbi egyenletek közül me-
lyiknek van megoldása a természetes számok körében:
10 + x 1 10 + x 1 10 + x 2 10 + x 3 10 + x
= , = , = , = , = 1.
97 + x 3 97 + x 2 97 + x 3 97 + x 4 97 + x
67
Azt találjuk, hogy az első egyenlet megoldása x = , ami nem természetes
2
szám. A második egyenletnek x = 77 , a harmadiknak x = 164 , a negyediknek
x = 251 , amelyek természetes számok, míg az ötödik egyenletnek nincs meg-
oldása.
Helyes válasz(ok): B, C, D

3. Az ABCDE ötszög oldalai közül AB = BC = DE = EA , belső szögei közül pe-

dig az A és B-nél lévők derékszögek, míg az E-nél lévő 120°-os. Hány fokos
lehet a C-nél lévő szöge?
(A) 150° (B) 160° (C) 165° (D) 170° (E) 175°
Megoldás: Készítsünk ábrát! Ha E-t összekötjük C-vel, D
annak okán, hogy EA = AB = BC , valamint A-nál és B-nél
derékszögek vannak, ABCE négyzet lesz. Így EC = ED . 30°
E C
Mivel DEC  = DEA − CEA = 120° − 90° = 30° , 90°
ezért az EDC egyenlő szárú háromszögben EDC  és
180° − 30°
ECD azonos mértékű és egyenlő = 75° .
2
Mindebből következik, hogy BCD = 90° + 75° = 165° . A B

27
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

Helyes válasz(ok): C

4. Az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13 számokat egymás után írtuk olyan

sorrendben, hogy a másodikkal kezdve mindegyik szám osztja az előttük állók
összegét. Melyik szám állhat a harmadik helyen, ha az első szám a 13?
(A) 1 (B) 2 (C) 4 (D) 6 (E) 7
Megoldás: Ha az első szám a 13, akkor a második szám az 1, mert a 13-nak
csak két osztója van, az 1 és a 13.
A harmadik helyen álló szám osztója 13 + 1 = 14 -nek. 14 = 2 ⋅ 7 , ezért a har-
madik helyen a 2 vagy a 7 állhat.
Jelölje x az utolsó helyen álló számot. Az x szám osztója az előtte álló 12
szám összegének, ezért osztója annak a számnak is, melyet úgy kapunk, hogy
az előbbi összeghez adjuk az x számot. Ez a szám az 1, 2, 3, …, 13 számok
összege, azaz 13 ⋅ 7 . Az x szám osztója 13 ⋅ 7 -nek, ezért ez a szám 1, 7 vagy
13 lehet. A leírt számok közül az első kettő 13 és 1, ezért az utolsó helyen már
csak a 7 állhat. Így a harmadik helyre a 2 és a 7 közül a 7-et nem írhatjuk. A
harmadik helyen a 2 áll. Van is ilyen megfelelő sorrend: 13, 1, 2, 8, 3, 9, 4,
10, 5, 11, 12, 6, 7.
Helyes válasz(ok): B

5. Az „AGY + AGY + ÚJLAK = BERAK” rejtvényben a GY-t két külön betűnek,

G és Y-nak kell tekinteni, és azonos betűk azonos, különböző betűk különböző
számjegyeket jelölnek. Az alábbiak közül melyik számjegyet jelentheti az
L vagy az R betű?
(A) 4 (B) 5 (C) 6 (D) 7 (E) 8
Megoldás: Megfigyelve az összeadásban,
Ú J L A K
A G Y
+ A G Y
B E R A K
hogy a tízesek és egyesek összege mit eredményez, látható, hogy
AK + 2 ⋅ GY = AK + 100n  GY = 50n
ahol n a százasokhoz való átvitel, ami csakis 1 lehet, mivel G ≠ Y és
0 < GY < 100 . Így Y = 0 és G = 5 .
Ez alapján az összeg ezres jegye E legalább 1, ezért az ezres oszlopba jutó m
átvitelnek legalább 2-nek kell lennie. Több nem is jöhet, hiszen LAK is és
AGY is kisebb 1000-nél, a hátsó három oszlop (az egyesek, tízesek és száza-
sok összege) kisebb 3000-nél, ezért, m = 2 , E = 1 , J = 9 és B = Ú + 1 .
A százasok oszlopában 2 A + L + n = 20 + R , vagyis 2 A + L = R + 19 .
Az utóbbi egyenlőségben látható, hogy L és R közül egyik páros, a másik pe-
dig páratlan. A korábbi B = Ú + 1 egyenlőségből pedig, hogy ugyanez érvé-

28
 7. osztály

nyes B és Ú-ra is. Ezzel viszont már megtaláltunk 5 páratlan számjegyet, így
A és K páros.
Ugyanakkor A, L ≤ 8 és R ≥ 2 , ezért a 2 A + L = R + 19 –ból következik, hogy
2 A ≥ 13 , vagyis A = 8 és L = R + 3 . Ezt a feltételt a még szabad 2, 3, 4, 6, 7
számjegyek közül csak az L = 6 , R = 3 és az L = 7 , R = 4 pár elégíti ki, de
az első eset mellett nem marad két szomszédos számjegy B és Ú szerepére.
Így L = 7 , R = 4 valamint Ú = 2 , B = 3 és végül K = 6 . Ez valóban megol-
dása a feladatnak, hiszen
2 9 7 8 6
8 5 0
+ 8 5 0
3 1 4 8 6
Helyes válasz(ok): A, D

6. Egy sakkversenyen minden játékos három másikkal játszott, és nincs közöttük

három olyan játékos, akik közül bármely kettő játszott volna egymással. Leg-
kevesebb hány játékos vesz részt a versenyen?
(A) 3 (B) 4 (C) 6 (D) 8 (E) 9
Megoldás: Legyen két játékos A és B. Mindegyiknek van még két-két játé-
kostársa, s ezek között nincs közös játékostárs. Emiatt legalább 6 játékos vesz
részt a tornán.
A

F B

E C

D
Az ábra mutatja, hogy 6 játékos esetén teljesülhetnek a feltételek. (A hat
résztvevőt a hatszög csúcsai jelölik, és a szomszédos, illetve a szemközti játé-
kosok játszottak egymással.)
Helyes válasz(ok): C

29
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

7. Egy csiga július 1-én reggel 6 órakor mászni kezdett egy 12 méter magas fára.
Délután 18 óráig 5 métert tett meg felfelé, majd 18 órától másnap reggel
6 óráig visszacsúszott 2 métert. Ezt követően is ilyen volt a mozgása. Az
alábbiak közül mikor volt éppen 10 méter magasan a csiga, ha mozgását
egyenletesnek tekintjük?
(A) július 3-án 14:30-kor (B) július 3-án 15:36-kor (C) július 3-án 18:24-kor
(D) július 3-án 24:00-kor (E) július 4-én 08:24-kor
Megoldás: Mivel a csiga 5 m-t mászik 12 óra alatt, ezért 2,4 óra alatt tesz
meg 1 m-t. 2 m-t 12 óra alatt csúszik vissza, így 1 m-t 6 óra alatt csúszik visz-
sza.
A mászás-visszacsúszás-újramászás miatt 3 alkalommal is előfordulhat, hogy
a csiga éppen 10 m magasan lesz.
Ezek pedig a következő alkalmak:
Július 3-án reggel 6-kor 6 m-ről indulva még 4 m-t kell megtennie, hogy 10 m
magasan legyen. Ezt 4 ⋅ 2, 4 = 9,6 óra = 9 óra 36 perc alatt éri el, tehát júli-
us 3-án 15:36-kor 10 m magasan lesz. Így (B) jó válasz.
Július 3-án 18 órától 11 méterről csúszik vissza 1 m-t, amihez 6 órára van
szükség, így július 3-án 24 órakor is pontosan 10 m magasan lesz a csiga. Te-
hát (D) jó válasz.
Július 4-én reggel 6 órakor 9 m-ről indul felfelé. 1 m-t 2 óra 24 perc alatt má-
szik, így július 4-én 8:24-kor is 10 m magasan lesz a csiga. Így (E) szintén jó
válasz.
Helyes válasz(ok): B, D, E

8. Egy 4 × 4 -es tábla minden egyes mezőjét kiszíneztük úgy, hogy

minden sorban és minden oszlopban legfeljebb 2 különböző színű
mező található. (Minden mezőt csak egy színnel színezünk.)
Hány színt használhattunk az alábbiak közül?
(A) 4 (B) 5 (C) 6 (D) 7 (E) 8
Megoldás: Egy gyors becslés: minden sorban legfeljebb 2-féle szín lehet, így
legfeljebb 4 ⋅ 2 = 8 színt használhatunk. Lehet-e 8-féle szín?
4-féle szín lehet. Egy ilyen színezést mutat az ábra.

Lehet-e 5, 6, 7 vagy 8 szín?

Már 6-féle szín sem lehet. Ha volna színezés 6 különböző színnel, akkor talá-
lunk két sort, melyekben 2-2, összesen 4 színt használunk. Most nézzük az
oszlopokat. Az előbbi két sor színezése miatt minden oszlopban megjelenik 2
szín, és ennél többféle szín nem lehet egy oszlopban. Tehát ennél a színezés-
nél legfeljebb 4 színt használhattunk. Noha feltettük, hogy 6 színnel színez-

30
 7. osztály

tünk. Ellentmondásra jutottunk, hibás volt az a feltevés, hogy 6 színnel színez-

tünk. Hogy 5 színnel színezhettünk, ezt mutatja az alsó ábra.

Helyes válasz(ok): A, B

9. Négy tanulót a tanára sorba állít (minden tanuló ugyanabba az irányba néz).
Azt mondja a tanár, hogy van négy sapkája: egy piros, egy sárga, egy zöld, és
egy negyedik, aminek a színe megegyezik valamelyik előző színével. Ezeket a
sapkákat felteszi a tanulók fejére, de mindegyik tanuló csak az előtte lévők fe-
jén lévő sapkákat látja, a sajátját és a mögötte állókét nem. A tanár megkéri a
diákokat, hogy ha valaki tudja, hogy milyen színű sapka van a fején, akkor
mondja be. Erre a diákok hátulról előre sorban bemondják a sapkájuk színét.
Melyik két tanulón lehetett azonos színű sapka?
(A) a hátsó kettőn (B) az elsőn és hátsón (C) a középső kettőn
(D) az elsőn és a tőle másodikon (E) az első kettőn
Megoldás: Legyen például a piros színből kettő. Ez esetben a leghátsón nem
lehet piros, hiszen akkor három különböző színt látna maga előtt és akkor nem
tudná megállapítani a saját sapkája színét. A leghátsó tehát két pirosat és egy
másik színt, mondjuk sárgát lát maga előtt. Ebből pedig tudja, hogy rajta
csakis zöld lehet. Az utolsó előtti diákon megint csak nem lehet piros, mert
akkor egy pirosat és egy sárgát látna maga előtt, és nem tudná eldönteni, hogy
melyik szín lehet rajta, amiből kettő van. Tehát az első két diákon vannak az
azonos színű sapkák. És az is világos, hogy ebben az esetben ők is meg tudják
állapítani a sapkájuk színét.
Helyes válasz(ok): E

10. Anna egy 1 cm oldalú négyzetet az alábbiak közül hány téglalapra darabolha-
tott, ha a feldaraboláskor keletkezett mindegyik téglalap kerülete 2 cm lett?
(Darabolás után más, mint téglalap nem keletkezhetett!)
(A) 3 (B) 4 (C) 5 (D) 6 (E) 7
Megoldás: Ha három téglalapra darabolta volna, akkor legalább az egyik tég-
lalap az eredeti négyzetnek két derékszögét tartalmazná. Így azon oldala, ame-
lyik e két derékszögű csúcsot köti össze és a vele szemközti összege már ön-
magában 2 cm volna, így ennek a kerülete több volna 2 cm-nél. Tehát 3 meg-
felelő téglalapra nem darabolhatta Anna a négyzetet.
Alább egy-egy példát mutatunk, miként darabolhatta 4, 5, 6 vagy 7 téglalapra.

x x x
1-x 1-x 1-x

31
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

Az első ábrán mindegyik téglalap minden oldala 0,5 cm.

A második ábrán x = 0, 25 és így a keskeny téglalap hosszabbik oldala
0,75 cm, míg a középső téglalap oldalai 0,5 cm-esek.
1 5
A harmadik ábrán a szélen lévő téglalapok méretei cm × cm, míg a két
6 6
2 4
belül lévőé cm × cm.
6 6
Az utolsó, jobbra lévő negyedik ábrán pedig a külső téglalapok méretei
1 7 1 2 6
cm × cm (vagyis x = ), míg a három belül lévőé cm × cm.
8 8 8 8 8
Helyes válasz(ok): B, C, D, E

11. Egy üzletben egy tábla csoki 1080 Ft-ba kerül. Egy akció során minden csoki
csomagolása egy kupont is tartalmaz (a csoki mellett), melyekből 9-et össze-
gyűjtve ismét egy tábla csokit (és a csomagolásban ismét egy kupont) kapunk.
Valójában hány Ft-ot ér egy tábla csokoládé az akcióban (tehát a kuponmen-
tes csokinak mennyi az ára)?
(A) 940 (B) 940-nél több (C) 960 (D) 960-nál több (E) 980
1. megoldás: Vásároljunk 8 tábla csokit (8640 Ft-ért), majd az így kapott
8 kuponhoz kérjünk kölcsön egy kupont. Ezekért a kuponokért még egy tábla
csokit kapunk. Az ebből kivett kupont adjuk vissza annak, akitől kölcsönkér-
tünk egy kupont. Így összesen 9 tábla csokihoz jutottunk 8640 Ft-ért, és nem
maradt kuponunk sem, ezért egy tábla csoki ára 8640 : 9 = 960 Ft.
2. megoldás: Legyen a csoki értéke x, a kuponé y Ft. Ekkor x + y = 1080 .
Ugyanakkor 9 kuponért egy csokit és egy kupont kapunk, így 9 y = x + y . Így
9 y = 1080 , vagyis y = 120 és ezért x = 1080 − 120 = 960 Ft.
Helyes válasz(ok): B, C

12. Egy kör alakú tó partját körbeültettek fával. Anna és Bori különböző pontok-
ból indulva, de azonos körüljárási irányban, azonos ritmusban haladva elkezd-
ték körüljárni a tavat. Amikor Bori a 7. fánál járt, Anna már a 20.-nál, és ami-
kor Bori a 94.-nél tartott, Anna 7.-nél. Hány fa lehetett ennek a tónak a part-
ján?
(A) 99-nél kevesebb (B) 99-nél több (C) 111-nél kevesebb
(D) 111-nél több (E) 121-nél kevesebb
Megoldás: Mivel a két lány azonos ritmusban halad, Bori mindig 20 – 7= 13
fával lesz lemaradva Annától. Ha n a tó partjára ültetett fák száma, akkor má-
sodik alkalommal is 13 fával lesz lemaradva, vagyis (n − 94) + 7 = 13 , ahon-
nan n = 100 .
Helyes válasz(ok): B, C, E

32
 7. osztály

13. Az ábrán látható úszógumin két csiga egy-egy zártvona-

lú nyomot hagyott. A folytonos vonallal rajzolt egyik
nyom a „külső egyenlítőn” megy körbe, míg a szagga-
tott vonallal rajzolt nyom háromszor keresztezi az előző
nyomot. Összesen hány részre darabolja ez a két nyom
az úszógumi felületét?
(A) 2 (B) 3 (C) 4 (D) 5 (E) 6
Megoldás: Képzeletben vágjuk fel a folytonos vonal mentén
az úszógumit és hajtsuk a felület felső felét felfelé, a felület
alsó felét pedig lefelé. Ezáltal egy „hengerfelületet” kapunk,
melynek alap és fedőköre maga a folytonossal rajzolt nyom.
A szaggatott vonal az eredeti felületen 3-szor metszette a
folytonos vonalat, így ezen a kiterített felületen is 3 közös
pontja van fent is és lent is a „henger” tetejével, illetve aljá-
val. Így látható, hogy a felszínt ezek a vonalak 3 részre darabolják.
Helyes válasz(ok): B

33
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

8. osztály
1. Legfeljebb mennyi lehet négy különböző háromjegyű szám számjegyeinek
összege?
(A) 102 (B) 103 (C) 105 (D) 107 (E) 108
Megoldás: Bármely szám legnagyobb számjegye a 9, így egy háromjegyű
szám legnagyobb számjegyösszege 9 + 9 + 9 = 27 lehet. Ez csak a 999-nél
fordul elő. A 26-os számjegyösszeg a 998, 989 és a 899 esetén is. Így négy
különböző háromjegyű szám esetén a lehetséges legnagyobb számjegyösszeg
27 + 26 + 26 + 26 = 105.
Helyes válasz(ok): C

2. Egy téglalapot az oldalakkal párhuzamos vágásokkal

9 kisebb téglalapra daraboltunk. Ezekből néhánynak is-
merjük a kerületét - ezt a téglalapokba írt számok centi-
méterben mutatják. Hány cm annak a téglalapnak a kerü-
lete, amelyben az x áll?
(A) 5 (B) 7 (C) 9 (D) 10 (E) 13
Megoldás: Válasszunk három azonosan színezett kis téglalapot. Ezeknek a
kerületei kiadják a nagy téglalap kerületét.

Így 11 + 28 + 23 = 17 + 40 + x , ahonnan x = 5 .
Helyes válasz(ok): A

3. Mennyi a 2021 ⋅ 22021 ⋅ 52022 szám tízes számrendszerben leírt alakjában a

számjegyek összege?
(A) 3 (B) 5 (C) 7 (D) 2021 (E) Előzőek egyike sem.
Megoldás: Mivel 2021 ⋅ 22021 ⋅ 52022 = 2021 ⋅ 22021 ⋅ 5 ⋅ 52021 =
= (2021 ⋅ 5) ⋅ (2 ⋅ 5) 2021 = 10105 ⋅ 102021 = 10105000...00
  , így a számjegyek ösz-
2021db
szege 1 +0 + 1 + 0 + 5 +0 +0 +…+ 0 = 7.
Helyes válasz(ok): C

34
 8. osztály

4. Egy társaság tagjai igazmondókból (akik mindig igazat mondanak), hazugokból

(akik mindig hazudnak) és ravaszakból (akik néha hazudnak, néha pedig igazat
mondanak) áll. Közülük hárman ültek le egy asztalhoz és az első megszólaló azt
mondta, hogy „hármunk között van hazug”, a második, hogy „hármunk közül
bármely kettő között van hazug”, és a harmadik megszólaló pedig azt, hogy
„mindhárman hazugok vagyunk”. Ekkor hármuk közül valaki …
(A) biztosan hazug volt. (B) lehetett igazmondó. (C) biztosan igazmondó volt.
(D) lehetett ravasz. (E) biztosan ravasz volt.
Megoldás: Előfordulhatott, hogy mindhárman ravaszak voltak, hiszen azok
bármit mondhattak, így (A) és (C) válaszok nem jók, (D) pedig jó válasz. Ha
feltesszük, hogy nem volt köztük ravasz, akkor a harmadik megszólaló csakis
hazug lehetett. Az első megszólaló ekkor igazat mondott, tehát lehet igaz-
mondó, viszont a másodikat, ha igazmondónak, ha hazugnak tekintjük, el-
lentmondásra jutunk. Így a második megszólaló ravasz kellett legyen, tehát
(E) jó válasz. Előfordulhatott, hogy az első igazmondó, a második ravasz és a
harmadik hazug, így (B) válasz is jó.
Helyes válasz(ok): B, D, E

5. Egy tehén egy szénaboglyát 24 nap alatt fogyaszt el, de ha a borjával együtt
ennék ugyanazt a szénaboglyát, akkor 15 nap alatt fogyasztanák el. Hány nap
alatt fogyasztaná el a borjú egyedül ezt a szénaboglyát? (Feltételezzük, hogy a
tehén és a borjú is egyenletesen fogyasztja a szénát.)
(A) 30 (B) 35 (C) 36 (D) 40 (E) 45
1
Megoldás: A tehén 1 nap alatt a boglya -ed részét tudja elfogyasztani,
24
1
míg a tehén a borjával 1 nap alatt a boglya részét, ezért a borjú 1 nap alatt
15
1 1 8 5 3 1
a boglya − = − = = -ed részét fogyasztja el. Így a borjú
15 24 120 120 120 40
40 nap alatt fogyasztja el ezt a szénaboglyát.
Helyes válasz(ok): D

6. Töltsétek ki a táblázatot egész számokkal úgy, hogy bármely há-

rom vízszintesen vagy függőlegesen egymás után sorakozó szám
szorzata negatív szám legyen. Legkevesebb hány negatív szám le-
het így a táblázatban?
(A) 2 (B) 3 (C) 4 (D) 5 (E) 6
Megoldás: Ha a beírt számoknál most az a fontos tulajdonság, hogy pozitív
vagy negatív számot írunk. Legyenek a beírt számok 1 és −1.

35
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

1 -1 1 1
1 1 -1 1
-1 1 1 -1
1 -1 1 1
A kitöltések teljesítik a feltételt, és 5 negatív szám van a táblázatban.
Szükség van ennyi negatív számra a kitöltésben.

A táblázatokat felosztottuk 1×3-as részekre (és megmaradt egy 1×1-es darab).

Ha egy 1×3-as részben csak pozitív számok vannak, akkor ott a három szám
szorzata pozitív. Tehát legalább annyi negatív szám van a táblázatban, ahány
1×3-as részt kijelöltünk, azaz legalább 5.
Helyes válasz(ok): D

7. Csodaországban egy kocka egyik csúcsában egy láthatatlan veszett hiéna ta-
lálható. Három vadász egyszerre ad le egy-egy lövést, az előre megbeszélt
csúcsokba. Ha a hiéna valamelyik meglőtt csúcsban tartózkodott, akkor bizto-
san eltalálták. Miután a három vadász leadta a kiválasztott csúcsokba az egy-
egy lövését, a következő történt: ha nem volt abban a három csúcsban a hiéna,
akkor átszaladt korábbi helyéről egy élszomszédos csúcsba, és erről a vadá-
szok tudnak. Legkevesebb hány tölténnyel lőheti le biztosan a három vadász a
veszett hiénát?
(A) 6 (B) 9 (C) 12 (D) 15
(E) Ha a hiéna szerencsésen mozog, soha nem lőhetik le.
Megoldás: Ha mindegyik vadász 4 lövést az alábbiak sze- H G
rint ad le, akkor biztosan eltalálják a hiénát, vagyis
E F
12 töltény elegendő a lelövéséhez.
Indoklásunkhoz használjuk a mellékelt ábra jelöléseit.
D
Képzeletben színezzük be a kocka nyolc csúcsa közül C
A, C, H és F-et feketére, míg a másik négy csúcsot fehérre.
Könnyű belátni, hogy a hiéna mindig fehérről feketére A B
majd feketéről fehér csúcsba szalad.
A vadászok adják le első lövéseiket a C, F, H csúcsokba. Ha nem találták el a
hiénát, az csak úgy történhetett, hogy az az A csúcsban vagy valamelyik fehér
színű csúcsban volt. Így ezután, ha A-ban volt, az E, B, D csúcsok valamelyi-
kébe szaladt át, vagy ha fehér csúcsban volt, akkor valamelyik fekete csúcsba.
Ha a második lövést a vadászok az E, B, D csúcsokra adják le, csak akkor
menekülhetett meg a hiéna, ha eredetileg fehér csúcsban volt, vagyis a máso-
dik lövés után fehér csúcsba kellett átszaladnia.

36
 8. osztály

Legyen a vadászok harmadik lövése a D, E, G csúcsokra. Ha ezúttal sem talál-

ták el a hiénát, az csak úgy fordulhatott elő, ha a hiéna éppen a B csúcsban
volt. Innen már csak az A, C, F csúcsok valamelyikébe szaladhatott, ezért a
vadászok negyedik alkalommal A, C, F csúcsokra lőve már biztosan eltalál-
ták.
Fenti gondolatmenetből az is látható, hogy a hiéna szerencsével a vadászok
negyedik lövése előtt még megúszhatja a lövöldözést, de utána már nem.
Helyes válasz(ok): C

8. Az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 számokat egymás után írtuk olyan sorrendben, hogy a

másodikkal kezdve mindegyik szám osztja az előttük (balra) állók összegét.
Melyik szám lehet így közvetlenül a 4-es előtt (4-estől balra)?
(A) 1 (B) 2 (C) 3 (D) 5 (E) 6
Megoldás: Módszeres próbálkozásokkal rendezzük sorba a számokat a felté-
telek szerint.
Ha 1-gyel kezdenénk, mivel a többi közül egyik sem osztója, nem lehetne
folytatni.
Ha 2-vel kezdenénk, csak az 1-gyel folytathatnánk. Ezek összege 3, így csak a
3 következhet utánuk:
2, 1, 3
Eddig az összeg 6, így most csak a 6 még fel nem használt osztója, a 6 követ-
kezhet:
2, 1, 3, 6
Eddig az összeg 2 + 1 + 3 + 6 = 12, ezért a 12 osztói közül a 4 következik,
mivel a többit már felhasználtuk:
2, 1, 3, 6, 4.
Most viszont a számok összege 16 és ennek osztói közül az adottakat már
mind elhasználtuk, így ezt a felírást nem lehet folytatni.
3-mal kezdve csak 1-gyel folytathatjuk a számsort. Ezt követően az összegük,
vagyis 3 + 1 = 4 valamelyik még fel nem használt osztójával, vagyis a 2-vel
vagy a 4-gyel folytathatjuk:
3, 1, 2 vagy 3, 1, 4
Az első esetben az összeg 6, így az csak a 6-tal folytatható, míg második eset-
ben az összeg 3 + 1 + 4 = 8, így ott csak a 2-es következhet:
3, 1, 2, 6 vagy 3, 1, 4, 2
és ezután az első esetben a 4, a második esetben az 5 írható be:
3, 1, 2, 6, 4 vagy 3, 1, 4, 2, 5,
de ezek egyike sem folytatható.
A 4-gyel kezdés esetén nem kaphatunk jó választ, mivel ekkor egyetlen szám-
jegy sem szerepelne a 4-től balra.
Tovább folytatva ezt a rendszerezett keresést rendre az alábbiakat kapjuk:
5-el kezdve:
5, 1, 2, 4, 6, 3, 7
5, 1, 2, 4, 3, - nem folytatható

37
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

5, 1, 3, - nem folytatható
5, 1, 6, 2, 7, 3, 4
5, 1, 6, 3, - nem folytatható
5, 1, 6, 4, 2, 3, 7
6-al kezdve:
6, 1, 7, 2, 4, 5, - nem folytatható
6, 2, 1, 3, 4, - nem folytatható
6, 2, 4, 1, - nem folytatható
6, 2, 4, 3, 5, 1, 7
6, 2, 4, 3, 1, - nem folytatható
6, 3, 1, 2, 4, - nem folytatható
6, 3, 1, 5, - nem folytatható
7-el kezdve:
7, 1, 2, 5, 3, 6, 4
7, 1, 4, 2 , - nem folytatható
7, 1, 4, 3, 5, 2, - nem folytatható
7, 1, 4, 6, 2, 5, - nem folytatható
7, 1, 4, 6, 3, - nem folytatható
Tehát a következő helyes felírások léteznek:
5, 1, 2, 4, 6, 3, 7
5, 1, 6, 2, 7, 3, 4
5, 1, 6, 4, 2, 3, 7
6, 2, 4, 3, 5, 1, 7
7, 1, 2, 5, 3, 6, 4
Amint az látható, közvetlenül a 4-es előtt állhat a 2, 3 vagy 6, de nem állhat az
1 és az 5.
Helyes válasz(ok): B, C, E

9. Az ábra négyzeteinek oldalhosszai 11 cm, 9 cm, 9

11
7 cm és 5 cm (lásd ábra). Ha a szürke terület két-
szerese a feketének, hány négyzetcentiméter le- 5
het e négyzeteken látható fehér színű területek
7
összege?
(A) 42 (B) 49 (C) 54 (D) 56 (E) 64
Megoldás: Jelölje négyzetcentiméterben x a fehér és y a fekete terület mérté-
két. A fehér és fekete területek összege ekkor
92 + 52 = 81 + 25 = 106 = x + y .
A fehér és a szürke részek összege
112 + 7 2 = 121 + 49 = 170 = x + 2 y .
Így x + y = 106 és x + 2 y = 170 , ahonnan y = 170 − 106 = 64 és így
x = 106 − 60 = 42 cm2.
Helyes válasz(ok): A

38
 8. osztály

10. Peti, aki mindig siet, a mozgólépcsőn úgy ment fel, hogy közben másodper-
cenként egyet lépett, így 20 lépcsőfokra lépve ért fel. Másnap ugyanezen a
mozgólépcsőn (ami ugyanolyan sebességgel mozgott) másodpercenként kettőt
lépve ment fel, így 32 lépcsőfokra lépve ért fel. Ha ez a mozgólépcső állna,
hány lépcsőfokot kellene ezen gyalogolnia Petinek az aljától a tetejéig? (Min-
dig egyenként vette a lépcsőfokokat!)
(A) 52 (B) 74 (C) 74-nél több (D) 80 (E) 80-nál több
Megoldás: Jelölje x a mozgólépcső álló helyzetben Peti előtt álló lépcsőfoka-
inak számát. Az első napon 20 másodperc alatt 20 lépcsőfokra lépett rá, tehát
a lépcső x − 20 lépcsőfokot haladt felfelé 20 másodperc alatt. Másnap 32 lép-
csőfokra lépett rá 16 másodperc alatt, így a lépcső x − 32 lépcsőfokot haladt
felfelé 16 másodperc alatt. Mivel a lépcső sebessége ugyanakkora volt mind-
két napon, ezért
x − 20 x − 32
= ,
20 16
ahonnan x = 80 . Tehát ha állna a mozgólépcső, akkor Petinek 80 lépcsőfokot
kellene gyalogolnia.
Helyes válasz(ok): C, D

11. Adott az ábrán látható húsz pont. Közülük hány pontnak a tör-
lése esetén érhető el, hogy a megmaradó pontok közül seme-
lyik négy se alkossa egy négyzet négy csúcsát?
(A)4 (B) 5 (C)6 (D)7 (E) 8
Megoldás: Számoljuk meg, összesen hány olyan négyzet van az ábrán, ame-
lyek csúcsai mind az adott pontokból kerülnek ki.

A legkisebb méretűből 9 darab négyzet található az ábrán, a következő mére-

tűből 4 darab, a még nagyobból 4 darab és az utolsó két ábrán láthatókból 2-2
darab.
Összesen tehát 9 + 4 + 4 + 2 + 2 = 21 négyzet van az ábrán.
Most megmutatjuk, hogy 5 pontnak a törlésével nem érhető el a cél.
Számozzuk meg a csúcsokat 1-től 20-ig fentről lefele (azonbelül balról jobb-
ra).

39
A megyei/körzeti írásbeli forduló megoldásai

Mivel van 5 négyzet, ami diszjunkt, ezért azok mindegyikét pontosan 1 pont-
nak kéne fednie. Ezek a négyzetek:
1, 2, 3, 4
5, 6, 11, 12
7, 8, 13, 14
9, 10, 15, 16
17, 18, 19, 20
Feltehetjük, hogy a középső négyzetből a 7-est választjuk ki. Ekkor a 8, 13,
14 számokat nem választhatjuk, így a 8, 9, 13, 14 négyzet csúcsai közül a 9-et
vagy 14-et kell választani, a 13, 14, 17, 18-ból pedig a 17-18-at. Ekkor a 10,
16, 19, 20 csúcsokat már nem választhatjuk ki. Ekkor az 1, 10, 11, 20 négy-
zetből az 1 vagy 11, a 2, 5, 16, 19 négyzetből a 2 vagy 5 csúcsot kell választa-
ni. Ekkor a 3, 4, 6, 12 csúcsokat se választhatjuk ki. Ez viszont ellentmondás,
mivel a 3, 6, 8, 13 csúcsok közül egyet se választottunk ki.
6 pont törlésével viszont elérhető, hogy a megmaradó pontok közül semelyik
se alkossa egy négyzet négy csúcsát. Ha például sorba fentről, balról jobbra
haladnánk a pontok számozásával 1-től 20-ig, akkor a 3, 5, 6, 14, 15, 20 egy
jó törlés. Természetes, hogy 7 vagy 8 pont törlése esetén még inkább elérhető
a kívánt cél.
Helyes válasz(ok): C, D, E

12. Egy papírdarabot az egyik pontján átmenő négy félegyenes mentén összehaj-
togattak (a bal oldali ábra szerint), majd egy síkba összenyomták. Utána kihaj-
togatták és kiemelték a hajtások vonalait (lásd a jobb oldali ábrán). Így négy
közös csúcsú szöget kaptak, amelyek közül az egyik nagysága 57°, egy e mel-
lett lévőé pedig 83°. Hány fokos lehet a hiányzó két szög valamelyike?

83°
57°

(A) 97° (B) 117° (C) 123° (D) 143° (E) Az előzőek közül egyik sem.
Megoldás: A síkban való összenyomáskor a hiányzó két szög az alább látható
módon fedi vagy részben fedi a két ismert szöget. Itt BOC  = 57° és
BOD = 83° , míg a keresett szögek AOC  és AOD .

Legyen AOB = x .
Mivel eredeti állapotban ez a négy szög egy teljes szöget ad ki, ezért:

40
 8. osztály

BOC  + BOD + AOC  + AOD = 360° ⇔

⇔ 57° + 83° + (57° + x) + (83° + x) = 360° ⇔ x = 40° .
Így AOC  = 57° + x = 97° és AOD = 83° + x = 123° .
Helyes válasz(ok): A, C

13. Fanni ékszerdoboza téglatest alakú, méretei cm-ben egész számok. Ki szeret-
né számítani a térfogatát, de elfelejtette a képletét, hibásan a
Térfogat = alapterület + magasság képletet használta. Más lapját tekintve
alapnak, egyszer azt kapta, hogy 10 cm3, másszor, hogy 11 cm3 a doboz térfo-
gata. Hány cm3 lehet valójában ez a térfogat?
(A) 12 (B) 16 (C) 20 (D) 24 (E) 30
Megoldás: Ha a, b, c a doboz éleinek hossza centiméterben, akkor a hibás
számításaik
ab + c = 10
ac + b = 11
Kivonva a két egyenletet egymásból (c − b) ⋅ (a − 1) = 1 -hez jutunk, amely a
pozitív egészek halmazán a − 1 = 1 , vagyis a = 2 , illetve c − b = 1 -hez vezet.
Visszahelyettesítve a-t és c-t az ab + c = 10 -be 2b + b + 1 = 10 -hez jutunk,
ahonnan b = 3 és így c = 4 . Így a doboz valódi térfogata 2 ⋅ 3 ⋅ 4 = 24 cm3.
Helyes válasz(ok): D

41