SZOCIALIS MUNKA PIK KATALIN A szocidlis munka térténete Magyarorszdgon A pesti é budai Joltév6 Asszonyi Egyestlet ‘Az 1814s béosiKongresrnstalaitota Europa Napoleon uti kp Magyarrseégon a habonsiddksokfele nehrseye Koz az epyik a pene clénéktelenedexe volt, exert 1816 jinussban a2 tralkodG rendelt 40 a ralétkal leenckete az 181L-ben Kibocsitot papipénet, 181>-ben Anglia wimrendeletével megneheztette a gabonabevitelt az orszigha, amelyen ray ati gondk votakat0bb eves acl 65 a gyonge termes mt 1816-1817 tele ~ egykont becslés sent ~ Scar, Berea, Biar és Krasse rmegyében minegy dvenezer ember halt hen. ak ag lan soa nem lito’ merékben emsedte: petal fnomlset tlagostak tekinte, 8 Forint Klin 60 forint let lestinowabb list ltalaban TO frit kor dra tbo mint 600 szraléal emelkedete 1817 nubian, Az fs at nya a legragasab ketket i megrirhatt, meri T816-ban Fennina, Anhal Betmburg-Sckanmburg, Sachsen-Engem-Westphalen heres, Jozsef nd dor felesépe a svoilis munka hazaltrtnetében nagy jelemsee tet htt vere: elhozata Béesbol a Kleine Geselshaf adelger Frauen’ a memes aszonyok kis tasga)alasrabat. Enatan nye neheeseaeke kel erelomszerten egy alin nem Mave feterestet erecta kt) hoz, hogy engedelyezzeeny joekony cel gyestt megalakst Pesten > Buddn (egyesletalaptisthorusyanis Kiri engedlye volt sake abban az id6ben). [gy nyflt meg a szociilis munka térténetének els6 fejezete Ma- yaroszigon’vavanis a ket egyesletben~ a pest illetve a budaJetkony ‘Asszonyi Eayestletben ~igt, hogy elt8 hangsdlyokkal és mindsésben, de szoctlis unk fay "A budaieayesile inkabb a helyi polgérokelscegényedett feleségeinek és lednyainak aka segtségt nya az yassconyt chat nemesak 8 20 gilatst nyjSkat eet haem a recpienselet fs ~;s nem nytt oan Sokfele saolghaist, mina pest FellelhetS dokumentomakban dominlinak az elsedmolisok, az adomanyoadk fesorolith, vlamint a beveeek 9a Kiaéok lets, Az'a ndhany mnka, amely a boda egyestet tet probalja meg bemutatn, kidombora az wisatokrica step, de Keveset ond arvl, hogy a2 esyenilet tg mit esinltak €3 mi volt a eel az domény sstéscken Kv, A pest egyestet, day tik okkalsgondoltab eso lan tt Klee ieméye. Dokumentumbn ex) dolgozt, Koncepetses,sokleintérmnyt mozsat asasis Képe Iddik ki. Err6l kés6bb frunk bévebben. 2 = eae 80 A stocidlis munka tonénete Magyarorszigon A budai egyestlet nevét wbbféle clnevezts alt ajuk meg a korabeli dokumentumotban. A Budai 6téKony Néegyestlet Buda J6t6kony NG- eyes Alopszahaya, Budapest, Heisler J. Kenyynyomda, 1891) vagy mds néven: Budal JOl6YO.Asszonyi Egyesilet Sedmolds: Budai J6Ue6 ‘cont Eayesler 1830-1833, Magyar Kinlyi Bgyetem bettvel, 1833) ‘gyanart a svervesstel jell, de « Buda Jckony NSegylet megjllesscl is talaozhatunk (Dr. Katona Lajoné: Az 1817-ben alaptott Bud Jétckony Naegylet vélatos tonénete. Budapest, 1934, Paria Nyomda, vagy: Jelentés 1 Budas Sockony Noeglet mikedestrl az 18964 évben). ‘Av egyesilt star, dr. Orsgh Sindor minster! tans, aki a ES- vavosi RoemunkkTandssinal i aot aga vol, megina sz egyesile. torenetet(Orszigh 1898) A Kony eleén kt ey al Erastet Krys ikinek a szerad a mdvet ajinota, e+ Greco Pallavicini EAén6é, aki a ieghosszabb ideig vol z egysilet elndke, A128 oldalas Kenyvbal nemigen deri Ki, hogyan mkt val6dban az intézény, sez anak ellen fey wan, hogy a seer26 maga is ativan rési vet az egysUle evkenyséqében, Nein ache mp a iis, Ki veprett soci munkatkvetlen ken Kapesolatban" ki volt az irnyfo, az elméleti hater kigondol6ja.AiegtdOb sb a zdmtbcn arisztorata~ ¥6dndkOKr6| esi, vlamennyit megtadhatunk a mkatetett hizaktrtenetédl (ezeket mis forsokalapn az alabbiakban reveleteza, de ar, hogy kik = mijenfaja elitist kash, s hogy ezeket tz ellitiokat kik milyenkordlmenye, javadalmaeds vagy ingyenes Tel ans formaban vegeztk,semmie em Srl ela Kenyy UAzeayesletszervezete az alibiak saci epi fl Kizgyl,» hom vente valascot, 20 tag vlasamny,tsetisel6k: elndk,ké alld, ik ovos pnetros, mint uz .0 Felsge a Kidlyné Lepiagasebb vednoksege alatt allé Budai J6tékony Néegyesiilet Alapszabalya” megirta (1891-ben, Bu- dapes, Heisler I, KenyvnyomddjaKiadSsban). ’A budei egyealltben az els6 évben beflyttémogatdsok(ezek adomi- nyok volakyrezben ar lap fShercegn, részbenarisatckatk, rszben thdai polgitok reel csak a nyomor enyhést szoletlak. Seréyeket folyéstotakriszorutoknak, pene aa, hogy a 2loghénba kivsltassdk tberek a legfontosabphobmia. A késabbtekben szonban BOvil ate Kenységuk. A munka nem volt ugyan annyira soKseinG, miata pes egye- Silent dea szocllis munk bizonyos forma itis rabulkantnk egfontosabintézménytk a budal polgsrasszonyokon Sit seg- tenis a ereserintzet” a timase nélkGl mraradt noknek munkdl, KESOOD tnunkakZpteencknek gondozist nyo, ar Gvoda pedig a dolgozni kény- Seer asszonyoknakenthtet septséget a megbizatseycrmekFeyelet mmepservezssevel, ROvidebb ieig kod munkaiskolu a vakok ol Uist a pest egyestletielegystt végeztk zene Iehetne forani) vol az el intézmény,amelyetabudai egyestet erehozot, Igénybevevss ellemas m6- don budat plgarok Gavegyel volta, akik it munkatkaphatak A bekerlés Felsleroh a munkafolyamat megtzervezésr nines adatek (llenttben 2 késObb bemutatand6 pest skeresethizrl", aol fontosnak atk, hogy az intézmény mindenfontos Bszetev6jeisban is Ogee) Nylvdnvalan 81Pik Katalin aaok a szegény 65 sistes” polgérasszonyok jutottak munkshoz,akik a ké- zimunkéedson kivil semmihez nem éretek (2 egybkEnt még sokfig fontos ereset formaja mara az elszegenyedett polgarasszonyoknak-lednyoknak, ha féri penzkeresO nelkul maradiak: még j6val a szizadfordul6 un is fontos rmegelhetsi forrs volta Kérimunkék ~ tbbnyize igen alacsony don ~ valé cladisa, bedolgoz0i rendszerben mGkédve; ert6l t6bb esaldrténet interji- than még ma is hallhatunk). Az Atl utca 93. szdm alah hizat meg. is ‘visrolta az egyeslet, amelyben KESGbb az ,Apolda” kapotthelyet (ez 1840 & 1924 oz0it makbdot), El6sz6e az a izenkét munkaképtelen asszony ke- Til ide, aki it last is kaplak. Kessbb huszonnégy-huszonhat fore emel Kedett az dpoltak szdma, A szdad végére négy alkalmazotal dolgoztak, & au egyesilt dsszes Kadésinak dutvan felt Kelsték erre az intézményr. Sajnos nem tudjuk egész pontosan, mi volt a négy alkalmazott mankja, de 2 intézet jellegebol addéan sethetS, hogy gondoztik-dpotsk a lakoka 'A safzadordul6 uni évtizedben esaknem a kiadésok harmadatforditot- tak az Apoklira, pedig ekkor esak tzenhat nét gondoziak it. A kéltségck nyilvan emelkedtek, de nem taldlunk adatot ara, hogy vajon a gondozis, a ‘Sremelyes szocidlis ellis sufavonalais emelkedettc,t8bben gondoskodtak- © az dpoltaktesti-leiki j6Itérl, vagy esak az élelmiszerdrak emelkedése jelentkezett az Apolda kbliségardnynak nBvekedéséhen. Usy tnik, ez te ‘ékenysee maradt meg legtovabb a budai egyesUlenél,talan ext tartotta az gyesle a legfontosabbnak, 5 esak az wols6 bentaks balilval saint meg ae inézmény. A Koliségardnyok emelkedése is arra ual, hogy ez a tevé- Kenysgg voll a legfontosabb az egyestlet szdmra "A aida egyestlet Ot munkaiskolt is szervezet. Ezeket aristokrata al- ayek vezeték. Nem sokat tudunle arr a munkar6l, amely ezekben az isko- {ikban foly: feltehetGen az wi” viselkedésre neveltk a szegény polgili- nyokat, es alighanem csak a kereset-ntézetekben hasznalhat6 manksra tant tow Sket~ ere ual, hogy tizenOt kézimunka-tandom6talkalmaztak. Beye oktatokrel nem esikemlites, esupan are, hogy 6venkent hétszdzhuszonhat feanyt okiattak Kotése €s egyeb hasznos ismeretekre a 19. szdzad els6 ne- ayedében Budén "A késobb ismertetend6 Pesti Egyestltel kézésen alapttottsk meg a ké- sobbi Vakok Intézetét, tizenkét Spoltatal, .szegény bels6 halyogosok. gyé- rmolitsira és gyégyitdsdra”. Ez a lephosszabb térténet intézmény, amelynek kKesabb a Magyar Kirdlyi Vakok Intérete vete ta makbdtetset, 6 ut6dja- Ként a fogyatckos gondozés egyik legsafavonalasabb helyekent tarthatjuk szimon a.mai Vakok Inézetét 68 a Vakok Csalédsegtt6ét. ‘Mukédésik sordn vévig pénaze, uhval segeték a munkaképteten sze- aényeket. A kor uralkodd eszméi értelmeben Kulénbségettettk a munkake- pes és munkaképtelen szepények segélyezési elvei kizbt. A pénzbeli vagy aye sepelyt az Apolddban fzetek ki, de csak a munkaképteleneknek, Nem taldltank leirist arr, ki és hogyan ailaftotia meg a munkaképtelenséget, riszorults4go, sak feltlezhetjik, hogy a pestiegyesilether hasonléan a Koreetekjoltév6 asszonyai” végezték e2t a Szocilis munkst. Ismert, hogy {LIL él, kerilet lartozot a budai egyestltfennhatésiga al. Az egye- Siletben a kOzgyilés volta legfels6bb dentéshozssi szer, a hist tagi vie 82 A stocidlis munka tlénete Magyarorseégon lasetményt hécom évre vélasztttsk. A sogélyeaésre a 19. saizad utols6 évei ben a bevételkézel Stdét KBItk, 191 -ben ennél kevescbbet, kb. 15 sza- zalékot. Mint mér emiitettdk, esak az. Apoldira fordtott d:szee emelkedct a kéngyflési hatérozatok értelmében (A Budai-Pesti Jotékony Néegyesietek Alapszabdlyai mint azok I817-dik évben az exyesiletek keletherése alkalma- bbdi megallapittatat, Pesten 1843, Trattner Karoly bettive,iletve: O Fel sége a Kirdlyné Legmagasabb védniksége alatt allo Budi Sétckony N6- ceayesiler Alapscabalya, Budapest, Heisler J. Kényvnyomdja 1891), ‘A szémadatok leginkab az évente megielens clszdmolisokbl(,S2mo- is...) kovethet6k ‘Az 1828-ban alapitott 6voda, amelyet Bronsavik Teréz grén6 elképzelé- sei alapjin hoztak lére, az egyeslet tain leghiresebb intézménye. Brunsevik “Teréz sujei wazisa alkalméval ismerkedett meg 22 6vodsi nevelés fontos- sigival és at gondolta, hogy Magyarorseagon is meghonostjaezt a sadmira clyan igéretesnek thin6 i) Kezdeményezést. Brunszvik gr6th6 is Kora ,nagy lelkei” kézé tartozott, naplojdban sokat fe az embert temészetr, a nagy ceszmék hatisatGl, ,Angyalkerjeiben” nemesak vigydetak a gyerekekre, hie nem fejlesateték is Oket, a pedagégiai munka fontos vot, képzeteszakemnber salkségeltetett. Az els6ilyen gyermekintézményt az Uri tea 38-ban, sr6F ichy Kirolyné hazaban rendezték be. 1919-ig folyamatosin vezette Bor- hhauser Anna 6vin6. Az eayesilet bevételeibst 1896-ban kb. 20 szizaléknyi volt a részesedése, ami 1917-re 6 szdzalekra esokkent (isd az egyesillet idgzet jelentései). Ami wtalhat ara, hogy fontossiga esbkkent ‘Az enyesilt bevételeinek hozzdiéet6 adatai is meglehetGsen érdekesek A tevekenység kiszélesedése idején, 1833-ban Magyarorseag ,ifiabb kirdly- jj” 250 forintal timogatta, mig a nédor 10 O00-el. Az ademényoz6k K&zil Vordsné Himer Katalin, egy budai polgdr vot a legbékeztbb: tebbet adot, mint a kirdly és Karoly fOherceg, mert 1050 forinttal tamcgatta az egyest letet. A bevételeklestdbbje a ,mutatvnyokb6l”,azaz sat erdbol szrmazort (Szémolés: Budai JK v6 Asszonyi Egyestlet 1830-1833. Az egyesllet ki- advinya). Az. esyestileti let lassan elsorvadt, a2 Apolda’ és az 6voda ki- vételével egyik intézmény sem érte meg a 20. sdzadot. A pesti egyestllet KUGnb0z8tt a budait6l. Mar maga a tény, hogy a két véros két kiln egyestiletet alapitot, is arra utal, hogy nemesak formlis volt a két ,asszonyi egyesilet", nemesak az alapité fhercegasszcny és Kline vala rmifajta divatot kévetni akar6 iri hobbijérol volt s26, hanema szikségletekre reagal6, a szocialis problémakat felismer6, a kor szintjén elemz6 és megol- dst kindl6 kezdemények jottek létre. A budai polgdroknak alighanem ke- vésbé volt sziikségik mindarra, amire a pesti szegényekuek, Pesten nem annyira az arisetokratak és az elszegényedett polgarok a szereplOk. A pesti egyesillet lefrisdban sokkal kevesebb arisztokrata név Kell elénk, sokkal evesebb az elszegényedett polgémbket timogats intézmény. Viszont sokféle szocisls kezdeményerSsttaldlhatunk a 19. szizad els6 negyedében Pest-Bu- din, amelyet a Pesti J6l&év6 Asszonyi Egyesiilet alapitott,Pik Katalin Céljukat fgy fogalmaztik meg: szerentsétlenségek gydkeres el-héritésa a’ nyomonisdg kutfejének be- twltése, isak kézénségesen behat6 bolts és a’ legkedvez6bb kémyilallésokt6l celmozditott intézetek dltal eszkOzbltethetik, mellyek nintsenek az egyes ha- zafi hatalmaban... valamennyire is egyengetni ~ cz ugyan a’ szerentséscbb Iakos-tarsak egyestlt erejének tehetségében all” (A’ Jéltévs Asszonyi Egye. sillet dltal Pesten feldlltott kereset-intézer6l vagy A" Dolgozd Szegények ‘dpolgaté scerzetérél, Pesten, Trattner Tamés bettivel, 1817) “Tehit a ,lakos-térsak"egyesilt erejét kivantik megmozgatni, mert belét- tik, hogy a jléti ellétésok Istrchozdsdra ,nintsenek az egyes hazafi hatal- aban’ azok az eszki2dk, amelyekkel a salkségleteket ki Iehetne elégiteni. ‘A pesti egyesilet sokféle ellatist nydjtot, a fellelhet6 dokumentumokban 1 szmadsokon kivil alapos ismertetOkettalalunk végzett munkéjukr6l. Egy korszerG szocislis munka kirvonalazédik ki, amely nem pusztin segély-, illetve alamizsnaosztist jelentet. ‘Az egyesillet alapvets céljat, a ,szerentsétlenségek gydkeres elhiitisit” (im. p.L.) réseben azzal probaltsk meg elémi, hogy munkaalkalmakat biz~ tositotak azoknak, akiknek erre sziksége és igénye volt. A 19. szazadban a szocialis gondolkods alapvetéen megkilénbéztette a munkaképes, a mun- kaképtelen és a dolgozni nem akaré embereket. (Ez a gondolkodisméd ter- észetesen nem valtozott meg gyékeresen a szzad elmiltival.) Az egyesiilet igyekezett alapos elméleti munkit végezni a szilkséget szenved6k osztilyo- zisdval, igy akarték eldénteni, hogy miféle segitségnydjtésra van sziiksége az egyik é mifélére a misik embernek. Kuldnbséget akartak tenn ...az jgaz és a’ tsak litsz6 szegények kéz6tt, valamint az ollyan valdsigos sat- Kolkid6k k6z5t is, kik a” dologra alkalmatlan voltok miatt, mivel igen ifjak, jgen dregek, vagy betegek, magoknak semmit sem kereshetnek, és az ollyan hasonléan valésigos szegények kOzbtt, a’ kik dolgozhatnak és rémest dol- gozndnak is, de a’ mostani drégasigban a’ hiz-tartésok a° kbzmunkéssdg, Kereskedés, "sa't, megtsikkkenése miatt nem talilnak munkét, melly éltal Glelmeket megszerezhetnék” (i. m. p. 4.). Nemesak a szocialis szolgaltatisok Teend6 élveatit proba sorra venni a névtelen szerz6, hanem meghatérozza azokat az elengedhetetlenll szlkséges szolgdltatésokat is, melyeknél ponto- ssabban ma sem adhatnénk mega szikségletck sorat: .Kerilhetetlen szik- ségletek pedig a’ mi éghajlatunkban: eledel, lakkely, dltdzet, ftés és beteges {llapotban orvosi segedelem” (uo., kiemelés az eredetiben). ‘A szocidlis munka tarténetének moralizél6 szakaszaban sem kerilhették meg, hogy valamitéle Alldspontot alakitsanak kia ,csak litzat6 szegény” temberekkel kapesolatban, Ezen utols6 kategoria ,felsegitést...tilalmaznd”, hiszen az. ,érdemteleneknek adott adomanyokat az érdemesekt6l el vonjik” (wo). Akiir a mai szociélpolitikusok érvelését olvasndnk az anyagi forrisok sciksségér6l, és arél, hogy ezek nem megfelel6 felhasznilésa miatt az iga- én részorul6kat félteni kell attél, hogy nem jut réjuk majd pénz. A. mai politikusok ugyan nem hivatkoznak olyan szaktekintlyre, mint a j6ltév6 sszonyok, akik Szent Agostont idézik, aki szerint: az alamizsna nem tunya- sigra adatik, wtzélja csak a’ lehet, hogy a’ valdsdgos scegényeken segtt- sen"(uo., kiemelés az eredetiben). 84 A szociéls munka trténete Magyarorszégon ‘A programnak van kinlata a létzat6 szegényck" szimira & a dolgozni Aivndk samira is. A peti jolt asszonyok tevekenyséze, eszmik Kit lit nem tlhe meg a ina érvényes elvek szerint, «kor seem ram- lat, szocdlis programyait és az adot helyzetet kell figyetmbe venti, amikor velemeénytatkotunk ru Ezért mondhatjulk, hogy a 19. s2Szad els negyedében kezdeményezésigazinjelentésnek mondhat6, pontosan a Sok- retixéze miat Different mogeldasokatakart nytjiani és ethez mex akarta & tudtateremieni az esrkézoke “Misképp kell elintéen a ollyan szegényekre nézve a Kk dolgozhatnak 5 miskepp tz ollyanokra nézve, a” kik dolograalkalmatlanck.. at dolgoz- hat. aki monkat nem tal, sk alamiasnt ade... ink dalmas" . 3). Fontos, hogy leszdgezik: aki akar, dolgoiasson és ezel anny ke- essen, hogy a megeetest biztostani tadja (A kovetkez6 seazad szocil- demokrata kBveelesei sem sokban kilénbiznek et.) nEzen nyomés okoknl fogva slit fel a Pest JOMEV6 Asszonyi Egye- sale egy ets Intrete 1.) Egy asszonyi kézi-mivek bolt, olan asszonyi nemb valé szegé- nyek szaméta, kik kilonbfcle faa keri monkakhor éxenck, de. vevOkre nem talalnak. Bzen Inézetben ~ melly most Grif Anna keri ASSzony- Sq posts keresked6 Karoly Fo Hertz tire alatt lve ltban a” Vata aedban vagyon” (mp. 6.) De kik adhattk el azokat a bizonyos ofajnabb" kézimuniskat Hiszen a boltot nem véletlentl neveaték meg sz idézet munkaban, Grit Anna posz- \Gkereskeds ,keriletbéli asszonysia” volt, azaz egyesilet ‘ag. Mest, hogy nda Kcllet jelentkeri a kerlttlakownak ezzel az igennyel, akik & Sokeos eljnisszerint 2 ile kerletbeli Asszonysdg stl az Bayest- lethezfolyamodnak", es aan it dntenek arc, hogy a flyamedrak se- gitséget nyijtanak-e azatal, hogy a boltba vibe a Kezimunkt,ahol .man- ajuk bere mihelyst elvégek minden haladék nk ki fzetetik". ESbon a boltban egybként az egyesletbcl asszonyok ites Kes kézimn- itis drut, a bowel az egyesiletet gazdagitota, 12) A kets intézot mis része azokat célota meg, akik nem taliltak magoknake mink, mer tdistk,egéseség dlapotik, Kora akaimatlanné tote Sket a szokasos keres6 munkikre, Ezért a ,Kereset-ntzet”leréséban “A” Dolgons Sregenyck spolgutsszorztGr i s26esik,hszen itt olyan, Scocidls szempontolvédelemre szoru emberek dolgorik, akiket pol. gan” is Kellen, teat nem pusetin munkét adtak, munkabertfizette, de gondozttk is bizonyos érelemben a ,kereset-intézet" Kienseit: .. oliyan dolgorhats, de most keresetnélkll val6 szegényck szamira (it tre az imezet), mind a két nemb, kik semi magokra végben vihetS mankihoz nem érfenek,azoknak fevélialésra nem alkalmatosak.. kero voltok vagy fyengiltepésrségck mint tsk Kinny €s Keves exdetése\ jaro munkshat Sitemek vegher, mellycketegyebikt nem egy knnyen tallinak..." ‘Az egyesilt etehoz6i azt a célttiztk ki, hogy mogsl6zzek a tljes einyomorodést, preventiv szemlcletiket nyugodian mondhatk moderonek bbol a szempontbs, hiszeneza civil” szervezet meghserete, hogy munkde 6s elltést adjon annak, aki kar &s td dolgozn. Ha ezt nem tetck volna, 85Pik Katalin cezek az emberek a ,piacon" nem taldinak megélhetést és ,... ember trsa- iknak terbekre esnek” (i m. p. 7) 'A szocilis kérdések megoldatlansiga a szociis munka —€% a szegénység = t6rténete sorin tobbnyire akkor vélt igazin fontos tirsadalmi kérdéss, amikor azok seéméra, akik valamilyen segiiség nystisira képesek voltak, ‘alamifajta kényelmetlenséget jeleniett a nyomor. (Leggyakrabban a koldu- sok nagy szdma volt az, ami kellemetlenségeket okozott a polgroknak.) Ez fgy voit a ,jlelki" emberiség t6rténetében egy j6 ideje. Tagadhatatians] nagy kilénbség azonban, hogy a koldusokat felakasztjak, megesonkitsk, vagy a ,kereset-intézet” felalitésival ,polgatk”. Az egyesilet ebben az eseiben is koldulésellenes programot inditott, munka és gondozis megszer- vvezésével akartjavitani a nyomoron. Ugy ttinik, hogy nem volt eléee8 ha- tskony a Pesti Joltévs. Asszonyok preventiv programja, amely a koldulés helyett munkit vagy gondozist nytijtott, mest néhiny &v mailva nz egyestilet a koldusokkal kapesolatban kevésbé preventiv intézkedéseket kOvetelt.Ezek- re kés6bb még visszatériink, most azonban maradjunk a ,Kereset-inézetnst” Egy apré érdekesség a mai szocislis munkisoknak: & ,keresc-iniézetet” ott hoztak Iéte, ahol az els6 csalédscattOk egyike Iérej6t tbh mint mastél évszdzad mila, azaz a ,Theresia kils6 Varoséban, a’ Mez6 vitzsban Greiss Jakab ir hézdndl”,tehat a kilsé Terézvérosban, ahol ma is sii — no nem annyira a szocdlis véd5hal6, mint a megoldand problémak széivevénye. Az cegyesietkibérelteezt a terézvérosi polgachézat sat céljaira, ,ahol tz z0- bik forditattak a dolgozssra, és hol tsak a’ Felvigyz6 lnkik” (i. m. p. 8.) “Tehat nem bentlakisos intézményrél volt s26, a fizetettalkalmazot, az it- \Gemény adminisatrdcigjat vég25 Vezet6 lakottesak bent. Ot teknthetjik ta- lan az intézmény els6 szocidlis munkésénak, hiseen hozzs kild&k az egye- silt tal felvett ember, 6 az, aki ,beiktatja a felvétel Jegyz6kényvébe, a kegse rubrikik szerén..."tehat meglehetSsen felet adminisetriciés, régzitési clsiedsokat alkalmazoit,é mintha a szeraSdéskétés els6 elemei jelennének meg abban, hogy ,el olvassa a’ Felvigyé26 az Imézemek napi tend)", tehit megbeszdli a Klicnssel, mit vémak atl, aki itt dolgozik, 6 taldn meg is huallgatjak Ota felvetelkor, (Ez wtsbbi mindenesetre nem devil kia regulébel.) Pontosan meghatérozta az egyestlet a pklienskért",2zaz hogy kiket lehet felvenni cbbe az intézménybe: ,Abban tak val6sigos szegények fogadtatnak fel... mind a’ két nembél és minden Keresztény Vallisokbol...". Alighanem az elfogadéstakarték hangstlyozni a minden Keresztény vallist emlive. Et- dekes Kérdés az izraliték helyzete, err6l most nem frunk. Voltak azonban feltételek ezeken tl is: ~ azokatlehetettfelvenni, kik ,dolgozni tudnak és akarnak, = semi betegségnek alijanintsenck vetve, = tsendesen é betsuletesen viselik.... magukat” FHatvan szegénnyel kezdték a munkt, ake pontosan tudhatjuk, milyen ‘médon Kerilhetek be a ,kereset-intézménybe". Pontosan letrsk a felvetelt. [Az els6 lépés, hogy a segtséget kér6 a ,... kerlletbeli Asszonységhoz fo- yamedik kink Kerletéen aki. Ee lendt tsan fle, mely sant Aroztaiik meg annak felvétele.” A Kerlletekre osztott Pest (egy mésik ki- tng A pou dathony Néegyer 9 KerUlerénel beeen, Budapest Rud 36 A szocidlis munka teténete Magyarorszégon aydnszky kényvnyomda, 1892, részletezi a keriletekbe tartozé utedkat. A lakénépesség szAmt nem kézlik ugyan, de lthat6, hogy a achezebb keri- Tetekben kevesebb utca van sorolva a kérzetekbe). Azok az asszonyok, akik felelések egy-egy keriletben a kézvetlen kapesolatokér, akikhez. a segtiséget kérdknek felyamodni kellet, a voltaképpeni szocidlis munkésok. Nyilvinva- {I6an képesnek Kellett lennidk arra, hogy megfelel6 médszereskel téi¢koz6d- jimak, hogy kapesolatot vegyenek fel azokkal az emberekkel, akik t6lik sok- ‘zor Ragyon nagy szocislis tivolsgban vollak, Azt is meg Kellett tanulniok, hogy elviseligk azokat a helyzeteket, amelycket a szexénység, a kétségboosés teromtett, Tucniok Kellett, hogy jelentésik megtételekor a Iényeges dolgokat cemeljék ki, hogy mit javasoljanak a segitségért folyamodénak & mit tand- csoljanak az. egyestileinek, hiszen a jelemtés az, ,mely szerént hatéroztatie meg annak {mérmint a munkéért folyamodénak] felvétele”. A felvétel rendje kapesdn a kilondsen sirgGs esetekrol kun fmak: ,Ha ... felvétele ... sti ‘gel lene... akkor a keriletbeli Asszonynak egyetértleg 2x EWG As Svony'siggal, hatalmukban all, hogy... azonnal felvegyék, de az. arrl sz6ll6 indité okokkal megerSsitetjelentést a’ legkozelebbi Ulésben el6 kell adn...” Ez mindenesetre arra utal, hogy a mikédes nem volt teljesen rugalmatlan De milyen tevékenység folyt ebben a szocidlis foglalkoziatéra emlékez- tet6, tie szobis bérleményben? A tObbi korabeli munkahelyhez. hasonléan sokkal hosszabb volt a nap, mint a mai munkahelyeken, Nyéron reggel btkor, télen hétkor kezd6détt a munkaid6, és este hétig tartott, délben egy ris selinetel, szombaton Stig dolgoztak. El6re bejelentett céllal oithon lehetett ‘maradni (ekkor egy nappal hamarabb le Kellett mondani az ebédet), Bériket szombaton kaptik — ez 15 forint volt -, hasonléan sok més munkéshoz, Fontos volta rend: ,s6riések & a” veszekedés szorossan tilalmaztatnak”, é a tisztaség: ,mosdatlan vagy piszkos ruhdban egy munksés sem nysThat do- loghoz" 'Az ebédért fizetni Kellett (15 krajcért), amely a rendelkezések sverint ,egy 46 (ali téplalé ételb6l és kenyérb0l All”. A Kortlményekre is figyelemmel voltak, ,&s kaliny rendeltetvén” ehették meg a maguk felszolgilta ebédet, amit helyben féz6tt egy f626 asszony. Hetente héromszor volt huis. 'Nyilvén a gyakori litogat6k miatt kellet felvenni a rendtartésba a pa- naseKodis tilalmat: ,panasszal a Felvigydz6hoz. vagy a kerilti Asszonyhoz vagy El6lWl6 Asszonysighoz” Iehet fordulni. Aki idegenher [ford], elbo- ccsitjék”, Akkor is elbocsitjak, ha kér valamit a litogat6ktsl "A munkak egyszerti kézi munkik voltak. Fonds, tépés, ,fstlés”, keverés”, asctalosmunka. ‘Az acminisztrécir6l megtudjuk, hogy ,minden személynek vagyon egy sajét munka-kényvetskeje”, ebbe frta be a ,Felvigyéz6” a szerszimok felvé- telét, a béet stb A Kereset-intézotet késGbb igazgat6 vezette, aki minden héten exy alka- Jommal pénzbeli segélyt is osztott, mert az egyesiileinek célja volt yaz. olly személyek felsegitése, kik sanyari saikségben minden segedelem nélkil van- nak...” Hogy ik a s7kolkod6k, azt a vélasctott asszonyoknak kellett cl- dontenitik, Ake fer tsip- i imtéeményen kivill ~ mint mdr azt a budai egyestlet kapessén 87Pik Katalin cemiitettik ~ Iétrehoztak egy intézetet a szegény bels6 hilyogosok gysmo- Iitésara & gy6gyitisira” (Tuddsitds az Asszonyi Egyesilet dlial sz. k. Pest Veirosdban alapiiow joléve IntézetekrOl, azoknak bels6 elrendezésévél és fern-dllésérél, 1817-diki mértvius elef&6l 1833-diki september végéig, Bécs- ben Nyomtatott Strumm A. Szvegye betfivel, 1834), ‘A magatehetetlen felnbtteket é elhagyott yerekeket nem intézményesen léttik el, hanem fizetek értik, esalidokhoz helyezték ki 6ket. Nem talaltuk nyomat a kutatis sori sem szimoknak, sem ésszegeknek ezzel kapesolat- ban, Nem tudjuk, hogy az {gy kihelyezett ,egészen nyomorék vagy elaggott gymoltalan emberek tartisit” milyen sszegekkel honoriltik, kik véllalkoz- fak ere és ,z drva kis gyermekek” tartisira. Az egyesiilet fent emlitett ismertetésében azt ijk: ,beesiletes emberekhez adatnak illend6 bér mel- leit”, Feltehet6, hogy itt is a valasztott asszonyoknak volt szerepe, mind a becsiiletes esalidok felkutatéséban, mind a kihelyezések lebonyolftésaban, Nem igényekte intéamény feldlftisit az a hidnyp6tlé kezdeményezésik sem, amellyel azokon a beteg embereken akartak segiteni, akik nem tudték kif zeini a gySgyftatds Koltségeit. A felsorolt feladatok eayike , szegény be tegek gydmolfése, kik... az egyesllt koltségén a viros Kérhizaba utaltatnak’ 'Nyilvén voltak olyan emberek, akiket nem Iehetett kihelyezni esalidok- hhoz, & nem volt hely szamukra a vrosi k6rhzban sem, mertéllapatuk nem igényelt gyszyitast és talan nem hajtott semmiféle hasznot annak a csalédnak, aki vallaita volna a gondozasét. Ezért a Pesti J6UEV6 Asszonyi Egyesiilet a scegényhic intézményének alapjait is megvetete azzal, hogy Iétrehozott ,eey fipols intézetet egészen nyomorék, nyavalyés, elaggott Sreeséeik miat efaléte scemélyek szémara” (i. m. p. 11}. Fontos intéamény volt az_yoskola-intézet” (i. m. p. 12.). Bzt ,egészen frva, gydmoltalan, vagy dltaljaban olly gyermekek szimara [hoztik létre], kik koldulni kénytefenck, minthogy szilleikt6l se eledelt, se ruhdt nem kap- nak, még kevésbé kildetnek oskoliba "s nyerhetik meg a° tanulisra sziksé- ges eszkzoket” (uo). Nemesak azt hatérozték meg az egyestiletben, hogy Kik azok a gyerekek, akiknek szikségik van az dltaluk [éirehozottiskoléra, hhanem pontosan kidolgozték ennek a tanintézetnek a céljait is: ,..22en 0s kola-intézet czélja kets: A: Hogy az ebbe felveend6 gyermekek olly oktatist nyerjenek, melly természetilelki erejSk ’s emberi tehetségk kifejtésére és a’ minden hasznos polgdrban megkivinhat6 asmeretek megszerzésére szlkséges, B: Hogy a gyerekek j6 eleve rendes munkissighoz. szoktattassanak & benndk ahhoz vonzédés élesztessék alkalom-adés dltal ara, hogy magoknak mar most valamit kereshessenek.” Tehét oktatni, hasznos ismeretekhez akar- tik juttatni a gyerekeket, és megtanitani olyan munkiikra, amelyb0l esetleg feln6itként késObb meg is tud élni Lefrtcéljaik szerint a munkéra motivélni és nem kényszeriteni akarték a ayerekeket. Két osztdly volt iskolgjukban: az oktatisi & a munka osztily Ugyanesak a ,Theresia-Virosban” béreltek helyet az iskola szimmira is. Nem tudjuk, hany tanuldjuk volt, de két tanftér6l & két munkamesterr6l sedlnak a besciimoldk. Az emtett kényvb6l ismerjak a tanftis tirgyait: ,német és magyar olvasas, irs, szimvetés, vallis, természettudomény, mesterség, 88 A szocidlis munka trténete Magyarorseégon cegészség tudominya”. A munkaosztdlyban elkilintteték a kicsiket 6 a n gyokat, a kinyokat és a fidkat. A munkéndl a fiigyermekeket a’ mindegyike osztilynal rendelt munka-mester, a leényokat pedig a tants asszony oktatja.” 'Az iskoldban ruhat és élelmet is kaptak. Azoknak a ayerckeknek, aki nall6 rmunkat végeztek, fizetést is adtak, ez volt az egyik motivélé e:6 a munkiia. A gyerekek kézitt a legtbb ava volt. Az egyesilet tehat fontos szerepet villalt a gyermekvédelem megalapozisiban, melynek az drvaslitis hossai id6n keresctil fontos része maradt, Mivel az iskola nem bertlakisos volt, Gjszakéra nem maradhatott bent senki. Tehst meg kellett oldani az drva gye rekek iskolén Kivili ellstésit, azért ,becsiletes °s j6 erkblesi embereknél sztatnak el, kik... FekvS helyGkr6ls testi gondviselésdkr6lillend6 fizetésért tartoznak gondoskodni". Felichetéen jobb ellatési forma volt az ,oskola-in- tézet” a mellette megval6sitottcsalidi kihelyezssekkel, mint a szegényhéz vagy a esak csalédokhoz kihelyezés, bérbeadis. A gyerekek étdekei azt ki- vvantak, hogy meg tudjanak élni az itt elsajtitow mestersézehb, tanittaé- sukat nem tudta volna mis biztosftani, mint az egyesilet. A gyerekek jolétét Kénnyen szemmel kisérték, hiszen a kihelyezés & az iskoldba jérés ugyan- annak az egyesiletnek a kéztemikédésével t6rtént,alighanem belithal6 volt ‘2 .kérzet” is, ahonnan a gyerekek bejértak az. iskoldba. Szinte idedlisnak tiin6 helyzet lehetett, nem ismeriink Eurdpa vagy Amerika szociis munka irodalmabél hasonl6 komplex ellitist ebben az idoben. ‘A Koldulds a 19. & a Korabbi szzadokban sok helyen vezetett valamiféle svocialis intézkedés meghoziisihoz. A vérosokba dramlé emberck k6ziil so kan nem talatak sem lakést, sem munkét, é alamizsnakérésb6l prébiiltak megélni. Alighanem van a Koldusoknak egy bizonyos stitissge, amely az dott térsadalmat ivitdlni Kezdi, és olyankorilyen vagy olyan ntézkedéseket hhoznak ellenik. Ezek koz6tt a durvabbak a kitiltst, megosonkitis, felakasz~ tat, a szelidebbek a koldusok ,megsegitését”, ,megiavitisat", .megnevelé s&t” c6lz6 intézkedések, az utSbbi esetben olyan intézményekben végrehajtva ezeket, ahol ninesenek szem el6tt, nem zavarjak a viroslakék szemét. Az Asszonyi Egyesilet alapiésa utin tz évvel egyik céljdul tGate ki, hogy ne Tegyenek koldusok Pest utedin, FeltchetGen belittdk, hogy a megel6z6 tipust imunkajanak nem volt meg a koldulist megsziintet6 eredmérye. Segitséget Kértek a tandest6l é a polgdrmestertél is. 1827-ben azt keademényezte a pesti egyesilet, hogy tiltsik be a koldulist, és ebhez az els6 léyést a koldusok Bsszeirisdval gondoltak megtenni, A Iajstromozist ,kozegek” végezték a “avélasziottasszonyokkal” egyAtt. 1830, augusztus 18-in a tandes dsszegytj- tutte Pest koldusait. Bizottsigot alakitottak, melyben az egyestilet tagjai és 1 varos urai vollak. Két esoportra osztottdk a Koldusokat: az idegenekre ~ ket Kitltotsk a vérosbsl, és a koldusbitaknak kellett vigydeni arra, hogy ne jéjenek vissza -, valamint a helybeli koldusokra. Az utdbbiakat tovabb ‘oso: raszorultakra és nem részorultakra. A tovabbi eli természctesen rem volt azonos a két esoportndl, Akiket részorultaknak tekintettek, azokat faz egyesilet elhelyezte az. intézotciben. Szimunkra azoknak a helyzcte a Tegérdekesebb, akik nem akartak felhagyni a pSnzkereset eme médjaval. A esti Joltev6 Asszonyok nekik taldltak ki azt a ket ,Gyémintézetet", amely- ben a férfiak é5 a n6k elklinitve, szoros felligyelet alatt dolgoztak. Etclt 6s 89Pik Katalin ruhat kaptak, dolgozniok Kellett az ingpektorok feligyeltealat, Atmenet fogda is vol it, mertakit ezek utén is koldulison értek, azt idehoztsk & iBtékony gondozis ala” helyeziék. Ez az inféamény volt a dologhie alapja & clodje, leis munkst végertek, amelyet az Egyestlet szervezott meg, ha- Sonléan a ,kereset-itézetez", de a eésavétel nem volt Gnkéntes, a javits, ‘a munka alia nemesftés 65a mindendron munksra szokatds vette ata vezet6 Szslamot. Nagy eredmeénynek teknteték, hogy Pest utedirl eltintek a kol- ddusok, bisckén hirdették, hogy a gysimintézetekben az Egyestlet ,gondos- Kodi elstasukr,kiszabott munkdkra is szorttatnak”. A személyzet inka a feligyeletet és az ellatést végeate, nem volak oktatdk vagy mis, sz0c rmunkisnak tekinthetS emberek. A munkafegyelem volt az esckéze a mun- ra nevelésnek €s a kok valéleszoktatisnak. Természetesen pétz is kelletta gymintézetek fenntatisshoz. A pénzalapot az a gytités szolgélatta, amely a ueai koldulés megsainetést eéloza, (I833-ban a vérositanécs Sette ata pénzalapot ~ amely akkor 35 ezetvaltéforint volt ~, s ebb6l jot letre az. a Virosi Szegényalap, amelyet az. adoményokon vil az iparenge- dslyi dak, a zenedfjak és a bisdgok ndveltck ~ Béry, 1929.) "A toténeti munkak érdekessége nagyrésct abban rjlik, hogy mennyiben vonatkoztathatoak a sat Koninkra a lett jelenségek, elvek, eszmék, hogy nit tudunk jebban megérteni a mai elyzetb6l, ha megismesjik szakmank {Giténctnek egyes svakaszat. A J6HEvS Asszonyi Egyeset it ismeteett tevekenysége im is érdekes. Réschen azéx, ment Létrehozott inizményeik, tevekenységeik nagy részben mais lnek, Erdekes megnézni, mi let az ,0s" Kolacintezetek”funkeisival, hogyan alakult az Arvék, elhagyott gyerckek in tézményes vagy aizon kvl gondorasa, A vakok elisa, segitése Klén szakindva vale, nyomukban haladva, A dologh, munksra nevelés, segélye- 26s a szocali munka nagy viinak safntete. Sokat tote, €5 sok minden ‘atozatlan maradt. Menjink ki a vérosba, és lst fogjuk, mit értek el a Koldusok dtneveléseterén a ,J6zsevdrosban bérelt két hizakban”. TRopavom 18 Joliey6 Asseony Egyestlet tal Posten Feil keresee-mtzeI,Pesen, Trains ‘Tumis betdive, 1817 ‘Tuddshs a Asszonyi Egysilet als. k Pest Viossban slot jv Inézeek), twknak bel erendezetr 6 fnn sil, 1817-dki mrs eljet 1833-diki September végeig. Bézsben Nyoratot Stumm A. czvegye belive, 1834 ‘uci 3ekony Noegyeslet Alpszabiys, Budapest, Heller 1. Konyvayomd, 1891 Seimolis: Buds S5R6v6 Assrony Egyesuler 1830-1833, Magyar Kidlyi Egyetem betli- | vet 183, |e Rl Lj A 1817 en por Bahan Nyt io tee, ‘Budapest, 1984, Ptca Nyomda, deters a Buds 16ckony NBegylet mOkOdéseOl az 1896. évben . De Orsedgh Sandor. A budai Htekony Nécgyet 1817-1897, Budapest, Kosmos MUin- | “eat nvomiss, 1898 JELENTES Az dllampolgdri jogok orszdggytilési biztosdnak jelentése a rendszervaltds el6tti lakdshitelek feltételeinek megvdltoztatasa miatt kialakult helyzetr6l — 1997. december Jelentés az OBH 9019/1996, 4903, 5003, 5233, 5957, 6148, 6290, (6923, 7031, 7032, 7034, 7200, 7447, 7481, 7699, 7737, 7809, 7918, 8435, 8666, 8773, 8817, 9078, 9174/1997. sz4mé tigyekben Az eljéras meginditasa ‘Tabb mint sez panaszos sérelmezte, hogy ay. eredeti szeradés megkdtése 6ia egyoldalan megvaltoriatot fizetési és kamatfeltételek miatt nem képes fizetni az. OTP, illetve takaréks7évetke7et6l kapott lakéshitelek trlesz16 részleteit, emiatt sorozatos ingatlan-végrehajtés sordn lacasukat, hazukat olyanrendkvalalaesony don dveezik el, hogy emia Komnyen hala lanné valhatnak, ‘Az Alkotminy 13. § (1) bekezdéssben régzitett tulajdonhoz val6 jog, vvalamint a 2. § (1) bekezdésében deklarilt jogdllamisigbél fakad6 jogbiz~ tong Kovetelmény sremének gran fkimttel az yben vega inditottam. A vizsgdlat megillapitisai és a jogszabélyi héttér elemzése ‘A panaszosok a Kkovetkezbk miatt érzik igazsigtalannak és jogtalannak a kialakult helyzeter: a szerabdéskivés idején elképzethetetlen volt szmukra a tirsadalmi, gardasigi viszonyok azéta bekivetkezett olyan mértéKO megvdltozisa, ami- rnek eredménycképpen jelenlegi helyzetbe Keriltek; ~ tbbséglk énhibéjukon kivil kerilt olyan szocislis relyzetbe, amely rmiatt az id6kézben egyoldalii déntéssel hitrnyosan megviltozott kitelezett- s6gUk teljestiése lehetetlenne valt; “a hitelez6 a méltinylést érdeml6 helyzetikre tekintet nélkil végrehajtési eljérist inditellentk, amelynek sordn lakisukat, hézukat dltaldban a piacinsl alacsonyabb don elirverezik, sokszor a lakiis piaci érigkshez képest jelen- téktelen Kolesbntartozis miatt; 91Jelenss ~ a végrehajtds eredményeképpen job esetben a mindenkori magas piact ron bérldkké valhatnak a Volt talajdonukban, rosszabb esetben igen kedve- zatlen adottsigt lakésban kénytelenck folytatni életlket, a legrosszabb eset ben hajlektalannd valnak. 'A tenyallis megallapitésshoz elengedhetetlen a rendszervalts e0ttl jog- rendszer lakiskGlesGniket érintS szabalyainak ismertetése és elemzése 'A lakiskélesén fogalma az alsbbiakban magdban foglalja mindazokat a kelessntipusokat, amelyek az ad6sok lakohizepiésst, lakisvasarlisit és -fel- ‘jésdt finansziroztk. A kéles6ndket a2 dllam nytjotta az ere felhatalma- ott pénzintézete itn, (A szocislpoliikai kedvezmény, a munksltat6i KOI ‘sin és egyéb tamogatisiformék nem tartoznak a lakéskolesn fogalmiba,) ‘A lakiskolosén-szerzédésck az OTP éltal kidelgozott tipusszerzodésckal- almazdséval jotek léte. A szera6dések alapjén nyfiott kBles®n eta alae keossg témeges lakishoz jutatisa volt. A lakossg,lakéshoz jutatisa, ennek closegitése, a vizsgdlt korszakban jelents politika cSInak mindstlt. Erol tandskodnak az MSZMP Kongresszusairol kiadott dokumentamok &5 a ko- tabel sits, Tekintettl a jOvedelmek kézpontositissinak és djraelosetisinak mértékére, az éllam jeleni6s szetepvallalisa nem pusztin indokolt, de szik- séges is volt. A politikai akarat fogalmazédott meg a gazdasigot vezél6 jogszabalyokban. A lakésproblémik megoldésénak kiséretei szorosan &s?- Szekapesolédtak az allam gazdasigi szerepvallalésénak egyéb forméival, amelyek priottisit az 6téves terveket rogatt6 trvények hatarozték meg, Példaknt emiithets a népguzdasig hatodik 6téves tervér6l sz616 1980, 601 IL torvény, amely egyrésztel6ita, hogy az épitési 6 a szerelésiteve- kenységet 11-14 sedzalékkal béviteni Fell (26. §), mésrésztazttartalmazta, hogy 370-390 eaer ij lakést kell épteni (46. § (2). Ez wtobbira vonatkoz6an 4 hivatkozott szakasz (5) bekezdése azttartalmazta, hogy szimotiovs részst a Takossig anyagi esekézeinek bevonisival kell megépiteni. Megéllaptotta, hogy: ,hossat lejératéépitési kBlesBonel, bOvUIG kérben nyGjtot szocidlpo- litkai timogatéssal, szervezet, kézmivesittt telekellsssal indokolt dszt6- ndzni a személyi talajdont Iakisok épitésének korszert, tobbszintes és eso- portos tclepitési esaladi hézas format.” ‘A népgazdaségi tervivény szinijén fey kapesol6dott dssze a nagyitzemi méretckben gyarthat lakasok elGlitassnak novelése, a Iakosség anyagi esz- krézeinek bevondsa ebbe a kérbe és a kedvezményes sllami lakiskbles6n & egyéb allami témogatés. Ezzel sikerlt fenntartani az i nagyvllaa- tokat é a lakossig egy részétlakishor juttat ‘Az enmlitett kedvezmenyes dllami lakésklesént techniksilag az OTP ~ szerabdesek alapjén ~ folyésitota, A Kbzjogi KOmyezet azonban e szerz6- désekre vonatkozéan rendkivil réseletes szablyokat tartalmazott, Ez aztje- lentette, hogy az dllam jogszabélyokban meghatirozta a lakéskélesin-szer- 2646s feltteleit, Szabad megéllapoddsnak nem volt tee. A feltételeknek megfeleld potencidis adésok tekintetben az OTP szer26déskotési kotele- zotség trhelt. ‘A Kézjogi kmyezet a pénzigy jog szabilyozsstjelentett, ami az elem- 26s szempontjabol azért fontos, mett 92 a rondszervilis el6t Iakéshitlek feltteeinek 1. ennek alapjén megallapithat6, hogy az.llam é bankja nem kiiléndilt el egymast6l, 2. a dllami kélesbn és a bankkélesén sem kilénilt el sztdn egyméstél 1. Ax dllam és pénzintézete kozdtti kapesolat a rendszervaltas elétt A tervszerpénzgazddlkodis rendszerében a pénz, legaibbis az dllam és buankja kapesolatban adminisetrativ kateg6ria volt, abban az. értelemben, hogy seabad volt az ,Aijais". A pénzeszkbz6k dtesopontostésshor pusztén politkai (Alamigazgatisi) déntésre volt szikség. Ez azt jemi, hogy az dl lami Koltségvetés forrisai nem kilénltek el az dllam péntzintézetének a for risaitl (alapfi6i vagyon,betéiek st.) Ezttimasatja a Szextivényi Ivénnak, ‘kor lakosségi finanszfrozisalegtekintélyesebb szakért6jének, az OTP egy: kori jogiigazgat6jénak 1979-ben megjclent ny vb! szammazs idézet: AZ dillam a lakésépttési program megvalésitésétkilnféle médokon timogatja. ‘A témogatés nemesak az dllami lakésépitéshez, hanem a maganaks-cpites hea is kapesol6dik,s igy a lakis éptését, illeive az OTP61 val6 lakisvée sirlist az dllam a lakdsvasérinak (EpitGnek) nytjtands kedvezmeényes ka atozast kesGnnel timogatja, s ezonkfvil kuldniéle pénzigyi timogatéso- kat 6 kedvezményeket ad, Onmagiban véve a hosszttejératt kilesn ny tsa i lami timogatésnak sedmit, mert az dllam ezcket s pénzescktizdket a pénzintézt tin az dlampolgirok rendelkezésére bocséja és nem egyeb lla célokra hasznsija."! 1.1. Pénaiigyi jogi scabdlyozds ‘Ax egykori péntigyi jog soabslyok jogi felidézsse alatnasaja ext az ol nom kalénitet helyzete vonatko76 érvelést. Kt szintetsalkséyes elemerni ‘Az egyik a torvény sin, amelynek keretébe a kor gazdagialkotmany nak smnit6, az llami pénzigyekrol s2616 1979. 6x I toveny (Apt) tartozik ‘A masik a ministertandesrendelt sznt, hola lakiskélestndkre vonatkoz6 lényeges seabalyokat dllapftotsk meg. (A részletscablyckat a PM-EVM egylitesrendeleek tartamazték. Szablyozis esekiz vole még e kérben a Hitlpoltikatinnyelveket tantalmazé (kéteses) MT-haatozat és tz ebben foglaltfelhatakmazasalapn kiadot, a trgykeirt Grint MNB rendelikezés.) LAL. a) Torvenys sane Az Apt dltalénos szabélyokat tartalmazs 1. §-a az altbbiakat tartalmazta: (0) Az dllami pénzilgyek rendszerét, irinyftésinak, moiidésének és ef lendraésének legfobb szabélyait ez a tWrvény hatirozza meg, 2) E trvény alkalmazasa szempomtjabol az dllami pénzligyek rend- szetébe tartoznak azok a pénzigyi viszonyok, amelyek az dllamhatalmi, él- 93Felemés amigazgatisi szervek, tanéesok, illetbleg ezek szervei, a bankok és a pénz- imeécetek kéz8tt, valamint mindezek és a gazdélkod6 szervezetek, mds jogi személyek és a magénszemélyek koz6tt jonnek létre, tovabba azok a jogin- tézmények, amelyeket az dllam e viszonyok irinyitésara & hoz létre, (3) A Magyar Népkéztérsasighan az dllam az éllami pénziigyek kérébe tartoz6 feladatokat az éllami kbltségvetés rendszerének, a bank- és hitelrend- szemek, a devizagazdalkodés rendszerének, s a személyi és vagyoni bizto- sits rondszersnek jn latja el.” ‘Az idézett trvényhely egyértelmtien kifejezi, hogy a bankok és dllam- polgérok kézbtt Iétrej6tt pénziigyi viszonyok és a2 ezek irdnyttéséra, tovabbs Inksdtetésére Iétrehozott jog intézmények az.dllami pénziigyek rendszerébe tartoztak. Ez azt jelenti, hogy az e Korben lérejott jogviszonyokra a pénzigyi jog szabalyait kell alkaimazni. A pénzilgyi jogi jogviszony egyik alanya min- den esetben a kézhatalom. A trvényhely a tekintetben is egyértelmi, hogy ‘az dllam az dllami pénziigyek kérébe tartoz6 feladatokat — egyéb, e kérbe tarto26 rendszerek mellett ~ a bank- 6s hitelrendszer win oldotia meg. ‘Az el0bb idézett szeraé az Apt, elemzése sorin egy késObbi, 1988-ban megielent konyvében a kOvetkez6ket fra: ,Tekintve, hogy az dliami pénz- gyi rendszer @ nemzeti jOvedelem pénzben jelentkez6 része elosztisinak és ‘jraclosztésdnak centralizéit formjat,valamint médszerétjelenti, a pénziigyi jog feladata a nemzeti jOvedelem tervszert elosctisat és ijraclosztisét sza- bilyaival elésegiteni. Mégpedig_ltalaban kitelez6vé tett josi szablyaival, hise az dllam az e kérben létrejivG jogviszonyok tartamat nem Kivinja a jogviszonyokban résetvevokre bizni, s6t Wbbnyire még azt sem teszi mérle- gelés tirgyivi, hogy az. érintettek ezeket a jogviszonyokat Kivinjékce léte hoeni, vagy sem, E2ért a pénziigy jog éltal svabalyozote terdleten a pénziigyi jogviszony alanyai k6zbtt fOlé-aldrendeliség jellerm26. Tovabba az, hogy az alanyok egyike dllamhatalmi vagy llamigazgatisi, pénziigyigazgatési szerv, amely a mésik alannyal szemben, logyen az dllampolgar vagy bérmilyen més szervezet, hatalmi pozfciSban van.” ‘A fentioket Ssszefoglalva megallaphthat6, hogy az llami pénziigyek rend- szerén beliil a fiskdlis és a monetéris rész nem kulSnllt el egymastl, ezek kzitt szabad volt az dtjirés, ami ~ dllami déntés fligevényében ~ szabad pénzmozgést jelentett a két tenet kézbtt. Szentivényt Ivin 1979-ben meg: jelent kényvében elméleti szinten — gyakorlati példékkal megerSsftve ~ vé- Biggondolta és kifejtette, hogy a vallalati Gndlléség miért nem értelmezhets fapénzintézetek eseisben. Az illam és pSnzintézete egybemosédott, s6t Szent- ivinyi Ivan seerint rendkivil nehéz cifolni a szoyjet pénziigyi jogi szakiro- dalomban éltalinosan elfogadott gondolatot, miszerint az lam pénzintézete pénziigyigazgatisi szerv, tehit hatésdg, fey az dllam része. Ezeknek a prob- lemaknak esak a ,formélis" jogi szempontb6l van jelentOsége. A ,tartalmi” oldal ~ tehét az ef nem Kilénliség mindennapi gyakorlata, a kézivezérléses -ikédés — a szakirodalom és a gyakorlati tapasztalatalapjdn egyértelmstt- hess. Ez a probléma a rendszervaltis el6tti korszakon végighiiz6dott. Szentivé- yi Ivdn még az 1988-ban megjelent kOnyvében is a kOvetkezdket irta: ,Kér- 94 a rendscervalts el6t lakishitelek feltéeleine. ddéses azonban, hogy jelenlegi viszonyaink kézbtt, amilkor a monetéris é5 a fiskélis politika megielel6 elhatéroldsa is fontossé valt és a bankrendszet iikidésének egyik alapfeltétele, hogy a koltsSgvetés a bankok pénzijgyei vviszonylagosan énall6suljanak, vajon akkor még mindig helyes és aktualis célt valésiie meg az. alapvetGen fiskilis szemléletl egyéb dllami pénziigyek- niek a bank dgyeivel valé egydttszabélyozisa.”> L.1. b) A. MINISZTERTANACSI RENDELETER SZINTIE A személyitulajdont Jakisok finansziroz4sénak technikai stabslyait minisz- tertandesi rendeletek tartalmazték. Mivel a finanszfrozasi megoldas lényegét tekintve azonos a korszakban, példaként a lakisépités (vsinlis) pénaigyi feltgteleitl 6s a szocitlpolitikai kedvezményrOl sz616 53/1982. (X. 7.) MT szimé rendeletet érdemes feleleventteni. E rendelet hatdlya a kovetkez6 la- ‘eésépitési, visélisi (a tovdbbiakban: ,lakisvasarlss”) formake terjedt ki (1. §) 'a) tandesi berulizésban értékesités céljéra épitelt lakisok megvssrlsra, b) gazdalkods szerveret sltal értékesités c&ljra €ptett lakssok megvasar- iséra, °c) magdnlakis-épftésre. A hatilya ald tartoz6 lakisvsdrlasiformsk esetén alkalmazands pénziigyi folteleket a rendelet 2. §-a a kvetkezOképpen szabilyozt (1) -..a2 lam az épitetS (visirl6) részére — az Orsziigos Takarékpénztar \tjdn — kedvezményes kamatozSsd, hosszflejératd dllami kolesont, valamint bankkélesént nyéjthat, Q) A kamatkedvezményekbél ad6d6 tetheket az dllam vise.” E szakasz. szdvege alapjin megillapithat6, hogy az. elnevezést6l flgget- lenil a kéles6nt az dlam nydjtotta, az OTP san, 2. A kedvezményes kamatoz4sé llami kélesiin & a bankkélesin kiilénbsége ‘A kedvezményes kamatoz4sttdllami kélesin és a bankkOleson KOzOtti ki- Tonbség értelmezésére azért van sziikség, hogy egyfel6l felidézésre keriljén fa kedvezményes kamatozist dllami kolesén funkcidja. Masfel6l pedig. az Alkotmanybiréség eljarsa sorin a Kormény képvisel6je slial elGadott érv — ‘mely scerint az dllami lakiskolesbnt a tehetOsebb polgarok vetiék igénybe a rendszervaltés el6tt — cffolata céljabst arom Iényeges kilonbség a két kolesOntipus K6zbt: 1. a kamat mértéke; 2. a kélesén id6tartama; 3. az igénybevételi jogosultsigot megalapoz6 kértilmények. 95Jelemiés 2.1. A kedvezményes kamatozst lami kolesén kamata 3 szizalék volt. [A bankklesiné — az. éves hitelpolitikai irinyelvekben meghatérozott kamat- ‘mérték fiiggvényében — ennek hozzivetdlegesen a duplija 2.2. A kedvezményes kamatozésé kolesbn idStartama ~ fOszabaly szerint 5 év, mig a bankkoleséné 5-15 év volt. 2.3. A probléma elemzésénél figyelembe kell venni a lakéstulajdonnal kkapesolatos korkitozésokat: egy esaladnak esak egy lehetett a tulajdondban, Usyanez vonatkozot az adie vagy dilbteleke is. A hivakozott MT rendciet végrehajtisaral s7616 47/1982. (X. 7.) PM-EVM egytites rendelet 10. $a szerin lakisvasérlésrakizérlag bankklesbn nytithat6 anak, aki tulaidonscersi korlitozés all felmentést kapot, vagy olyan til, telek, bespieleningatlan van a tlajdondben, amelynekéntéke a vésiolni kivint links drt meghaladja ‘A kedverményes kamatozstdllami Kelesonb6l — a csalddnagysg fgs- venyéhen =a jogszabalyban meghatirozot nagysigt lak visaeasra (Ep teser) volt ehetGség, (Ez csldnagysggtl Rigaten, 1-2 szobéval haladta tneg a .azocilis segelykéntkivalt”tanfesi bérakds mém&két) Mesallapithats, hogy a kedvezmenyes kamatoz4i llami Klesont azok veheitckjnenybe, akik nem estek Kiva szocdlpolitika: megfontolésokbl {amogatnikivnt kn: nem rendelKeztek a tesa! minimal, esa dlonkent egy lakissal. Ugyanakicor a egy lakis eayben a trsadalt ma rumot is elentete, és a Kedvezményes Kes felhaszndésvaltérén6 Bitlis (Eptése) esen a megszerezhetSlakasnagysig is Korlitozva volt Az 1991-es évre vonatkoz6 kéltségvetési torvény A Magyar Kéztirsasig 1991, évi kbliségvet6sérdl s2616 wWrvény viltozasokat hhozott a lakisfinanszfrozss rendszerében. Térgyunkat érint6 rendelkezései az alabbiak: A lakéscélé kéleséndk kamatairét 464, § (1) Azoknak a kélesSnbknek a kamata, wrlesetGrészlete é adéssig~ Ssszege, amelyeket az. Orszgos Takarékpénaiir vagy a takarékszbvetkezet ‘az 1988, december 31-e elt hatilyban volt jogszabdlyok alapjn lakasépités, lakisvésirlés vagy egyéh épitési munkak céljra nydjtott, az adés valasztisa szerint 1991. janusr 1. napjt6l kezd6dden a 65. vagy a 66. § rendelkezései szerint valtozik meg (2) Az ad6s a Kolestint nyit6 pénzintézet felsz6litését KOvet6 30 napon belil nyilatkozhat, hogy a Kélesén trlesztésst a trvény 65. vagy 66, §-a alapjsn kivénja-e teljesiteni. Amennyiben ilyen nyilatkozatot hatéridében 96 a rendszervilis e6ti lakishitelekfeltételeinek. nem te, gy a Kolesn Urls a 65, {ban foglaltakszernt ell meg. etn 65. § (1) A 64. § (1) bekezdése szerinti kamatmentes vagy évi 3,5 szé zalékot meg nem halad6 kamat mellett nytijtott kélesén kamata egységesen 6vi 12 sadzalékra valtozik (2) Az (1) bekezdés szerinti célra nydjtott 3,5 szdzalékndl magasabb & nem véltoz6 kamatozasti kolestndk kamata 1993, janudr I-j6t6l 6vi 12 sade ralék, 66. § (1) A 64. § (1) bekezdése szerint a) kamatmentes vagy évi 3,5 szdzalékot meg nem haladé kamatozast kolesbndkre az 1991. januér 1. napjén fennallé és nem fizeiési késedelembdi ceredé t6ketartozis Feit; b) az évi 3:5 sadzaléknél magasabb mértékben megallaitett 6s nem val- tozé kamatozasti kblesbndkre az 1992. januée hé 1-jén fennéll6 é nem fi- zetési késedelemb6t ered (Gkotartozs egyharmadit az. lam clengedi (2) Az (1) bekezdés a) pontjaban meghatirozott eskkentett Kéleséndkre 1991. januar 1-Jé161; a b) pontban meghatérozott esbkkentett kélesénékre Pedi 1992. jana jl lakiseeld bankkOlesOndk mindenkor! kamtt ell megtizein 67. § (1) A kamatmentes és 13,5 szézalékos kamatozssa kéleséndk t&r- lesztésére 1991. évben egységesen havonta 1500 forinttal tibbet kell megti- zeUni, mint a kblesbnszer76désben meghatdrozott havi torleszt6részlet, (2) Ha az (1) bekezdés alapjén megallapitott trlesztSrészlet nem nydjt fedezetet az esedékes t6kehényad és 2 65. §-ban vagy a 66, §-ban megha \irozott kamat megfizetésére, gy a fedezetlen kamathinyzdot tovabbra is a koltségvetés vise (3) Ha az (1) bekeziés alapjn megéllapitott tGrlesztGxészlet magasabb, mint az esedékes tOkehiinyad és a 65. §-ban vagy a 66. §-ban meghatirozott kamat dsscege, fgy a kllonbUzet a tartozst esbkkent, a trlesatési id6 ennek arnyaban rovidil meg 68. § A kblestinszerz6dés kezese az eredeti szer26désber foglaltfeltételek scerint felel a kélesin visszafizetéséért, a szerz6dés egyéb feltételei nem viltoznak.” A seGhaszndlat megvaltozott. Az idézet jogseabilyokban az szerepelt, hogy a kolesint az dllam nydjja pénziniszete vin. A Kéltségverési tGeveny {dézettrendelkezéseiben mar az szerepel, hogy a kolesént a pénzintézet ny {otta, Nem pusztén a szohaszndlat valtozott meg, hanem a koneepei6, a end- sver maga. Az tj rendszerben dtértelmezték a régi tényeket & maga a jogot Ez aztjelentette egyben, hogy megvaltoziatak a régi jogviseonyok tart Ez viszontellentétes a jogallamisig eszméjével. A szhasznilat megvéltoztatésa azonban nem volt KOvetkezetes, nem is lehetett az. A jogatkot6 — a val6signak megfeleléen ~ kéay.elen voli kimon- dani, hogy a Kolestintartozisok egy részét az dllami engedi el. Ez azt jelenti, hhogy az dllam engedi el a tartozas egy részét, amelyet Gjabkan nem ismertek el hiteleztnek. Egy kivetelést kizér6lag a tényleges hitelez5 engedhet el, az dllamnak erre nem vol joga. Esetleg ~ tulajdonjogi anal6giét alkalmazva — 7Jeleniés iztrekb tl, fen 6s azonnal dralanis melt taht iyen Es =r mer a kéndés, hogy mikén érclmezhetS ex a lami alts a péna- ee Niet ate aon Kjlenttreléxretlggesben, ely et con eter ala prin kato no aan ee aig eben acon som ln el teesen 32 lam Oe ore : a OFF leit jog cerben - nem leet tlc bly a ee oe amie cal bentge Ee ert ten ae ae then Goa Yagyodia vee gis en ered el scree pein, A kee Fer cel aera er sia sapen tess Te ra ee coitabionetb leet mele estakeiane cL ey Oc sag em eda Yona teste lene See a hivatkozott kOlségvetésitirvény idézett rendelkezéseit az Alkotmény- vice mega h Benalgjennisete az. Alkotmdnybitésig megkeresére adatt vSlaszi- 1a Eat Aayokal et vey endelhctsck a an A a er mag gV/I08S OX 27) MT rene aan Se eae raed opsabayax sagan Cee eae ee ear vdtoct ogee enclose te a ices bees his bee See eee ee Ma emyet bmi ere oun ees eee ee a a iaeiva tatty. A Kamar ae eee ic ebbadnig ce elit nem svenyed gy 3 a denen hlzrvcose, harem Kober scons eeuniet onasere oe yo fentiekben sabe Keri az slam és pénzintézetének ,egysége”, a ked- Co ee naan a ageagas waite: Uris See ae te iti aieie a ek layoa but Fe ee Ati dilied eae soon Bow ee on ae ri antl oe dam usin ee ete drape re hancoga ogg bayono va Ne eee aokag ce ae ny anita midst opsahlyk tala vont en a anol eee pecs a set eet aa Easiness tr xh sine soe Teele Se * pnt mpiony a ie i az Apt. elemzése kapesin bemutattam. Igy az az dllités, mely szerint az oa ee ate lajegtnn a sertdeer rat va oe ee ne vlcignak A opsahyx aalak mow ee Ee i cytes usec tantra megvalon Soca eee thy esc hadlyon Kv vena 2 ee ee re ea pects wieeak Gol 98 a rendszervalis elt Inkishitlek feltételeinek balyzataiban meghatirozott nagysdgrendii kamat Iépett, Ezt kévet6en is tar- talmaznak ugyan a hatilyos jogszabilyok a lakésépités &s -vésérlis fetételet vonatkozsdban kedvezményeket, a kamatok tekintetéhen azonban mér a pi aci viszonyok érvényesilnek.” A pénziigyminiszter nyilatkozatinak az a része megtelel 2 val6signak, hhogy 1989-061 a piaci kamatokat alkalmaztdk a lakiskolestndk esetében is. Emellett azonban azt is sziikséges lett volna megemitenio, hogy a specials timogatisi formék mellett (példdul szocisipolitikai kedveamény) az. lami timogatis sj formsja a kamattimogatisra épilt, az Gj koncepeiénak megfe- lelden. Ennek oka pedig az volt, hogy az 1988-as MT rendelet szvegezé- sének idején az dj szabdlyokat ‘mér a kétszinti bankrendszer logikéjdnak megfelelGen, tehit ~ az eddigi szhasznilatot kévetve ~ a kéltségvetési és banki szint elvalasztésénak jegyében fogalmazték. 1989-t61— feltételozhetGen =a bank forrésaib6t nyéjtottak a lakAskilesént 65 a7. llami kamattimogatis 4 ,piaci” kamatszintre torténd kiegyenlitéstjelentette. Az gj rexdszerben sont megjelent a vissza nem téritend6 liami témogatss 63 a bank alta nydjtott kélesin dsszegének 80 szizalékcira vonatkoz6 dllami garancia, Mivel a konstrukcid dtalakult, az ezt megel6z6 megolds az. tj logika sverint értelmezhetetlenné vl. Az idézett Koltségvetési trvény az dllam & bankja, éltalinosabb éte- lemben az dllamhiztartis és a monetiris rendszer elvélasztisénak jegyében sailetet. Hasonléan az MNB-b61 kivilt kereskedelmi banki tagozatokhoz (MHB, OKHB, Budapest Bank) az OTP-« is le kivantik vilaseiani az. élkam- rl, nem pusztin a tulajdonosi konstrukeié megvalltoztatasdval, de a finan- scirozas ~ a7 dllam és bankja kébzuti pénzmozgis —tekintetében is. Ez azon- ban nehéz feladat volt, meta rendszervaltis el6ti— tervezett ~finanszirozasi rendszer nem tzleti szempontokra tekintettel mikéd5tt. Az dgynevezett dl- amt Grdkdlt rossz hitelek problémdja tete saikségessé dénté mértékben a kilencvenes évek els6 felében a hitel- és bankkonszolidécist. Ami azt a célt szolgalta ~ tObbek k6ztt — hogy tise” helyzetetteremtsenck az dllam é a bankok, valamint a bankok & a7 dltaluk finanszirozott eégek kapesolatiban, Ezt a mfiveletet dllami forrisok felhasendlisival végerték el és hozzavetS- legesen 450 milliird forintba kerilt ‘Az Allam és pénzintézete elvilasztdsénak folyamataban, a bank kényvei- ben szerepl6 tételek kezdtek valGdi ~ Uzleti ~ jelentéssel bfmni A kamat és az dllam kamatkiegyenlitési ,villalésa” ~ amit mir egyre kevésbé tudtak kkézi vezérléssel miikédtetni ~ valédi tethet jelentet. A7 Gj helyzet az.dllam kezdeményezésére, a piacgazdasig kiépitésének céljaval jt Iéie. A bankot az dllam dnélléstiota és a kOztUk létejbtt megéllapodés alapjin alakult ki az a helyzet, hogy a bank kényveiben szerepl6 — Grdkélt ~ kéleséniiket, Katka laksk6lesOndket miként kezeliék. ‘A pénzilgyminisater az Alkotménybirdsiig megkeresésére alot vilaszé- ban kifejtette a koltségvetési trvénybe foglalt jogi megoldés indokit: a lakistimogatas a koltségvetési kiaddsok sziizalékaban a Nemzeik6zi Valuta- lap statisztikai szerint olyan magas, amilyen arinyi timogatis egyetlen or- ‘szig kOliségvet6sében sincs. Az dsszehasonlftésban szerepl6 orszdigok kézil cegyetlen dllam koltségvetésében 10 szizalékon felili az ilyen c&hi tamogatési 99elem ardny (Szingapt), a magyar kaltségvetés 16,3 szécalékival szemben. Usya akkor a Magyar Kéztirsasig adéssigteriei nagymértékben terhelik az lami kotisegvetés. Az ad6ssig telestése és a hitelképesség fenntartésa pedig ma az. orsadg elsddleges célja, Ebher rendkivil kemeény, a Koltséuvettsi Ki sokat csdkkent6 Kéltségvetésre van sziikség. [gy nem tarthaté fenn az a ko- rabban bevezetet rendsrer, amely szerint a lakésc$li hossziefiratKolesS- nok irredlisan alacsony kamata && a piaci kamatok kéziti kalénbSzetet a Kliségvetés titi meg a pénzintézetek szimira.” ‘A tendszer (tz orsedg)€ benne az sllamhiztars vAlsighan volt. A kér- és gy meril fel, hogy milyen szempontok alapn eélszert az liamhz- tarts helyzetGnek javitésa érdekében a tarsadalomban é a gazdasigban a terheket elostani. A lakiskélesOndke ad6sai nem afkottak ,homogén” Koza éget [gy érdekérvényest6 képességtik nem volt, Nem volta alkupozicic- ban, A tehereloszds sordn a lakiskolesOndk finansciroaisirendszerének ve- lik szemben trténé megvéltortaisa viszonylag konnyf feladvény volt. Aik tehetté, vsszafizték a Kéles6nt. AKik nem fizették visza,azok feltehetGen ‘nem tuditkezt megtenni, vagy ha méais, a kélesén egy részénck elengedé- re vonatkoz6 megoldisvlasztottdk. Az eladésodottaktabbséyikben azon- ban olyan térsadalmi Steghez tartoznak, amelynek akkor sem dt m6djaban a kedvezmeények egyik formjénak ,elfogadsa” sem, A Kamat jelentésvaltozdsa A featekhen sada ker, hogy a bank, a kama, a mele és egy png fogalmak mis jlenéssel binak a rendozertis elt, min napainkban. A {obbieker hasonidan a Kamat sem vot let kateéria. A lakisklesOn- Suerabdések megkBtése ulin métgke nem véltogot, fix € alaesony Kami tozdst vol. Ez igaz volt a kedverményes kamatozitdllami koles6ndkre, mind a banikélesOnakre vonatkozéan "Az Alkotmanybtosig dOntésct KOveten a kamatfiztés i szabdlyainak mat valtozatajelentosenterhescbbe tote zine llampolgsrok pox coi IA 12 szdzalkos fix kama az eedeikamutfzeési kotlezeséy ny sett elentte ogy e0h mise pedig~ a tovabbi véltoztatisokkalkap- solatos izonytlanség mitt ~ esapest én a ad6rokepristencais Bex tonséperaetre 2. masouik megols,akolestn egy sésatnk elengedése, ara készlte az addsokat, hogy amemnyiben van megtakarsuk,azthasznaljk fel a KO Son vissrfietesére, Nem felttenilazér, met enybs volt, hanem sz inet az lam ser26desmodostsbizonyalanssgotokozotseamukr. A os 5 az eaen alaplo sverz6des stekinthetetlenné vale Eppen eat dntStek Sokan gy ha nem volt meptakars, akkor it~ hogy et a vatozatot ‘task. A domes! kapesoltban neh hivatkorn ar, hogy a2 ad6- ‘ok vilasaotak eat a meqoldes. Az rnten rege a tert spocalizmis- tan kilnosen nem az ited Kockatok Keeler szoalialddak,s6t a2 venta spelalto akkor hifejezeten tos vl, Az lla a endszervsss 100 a rendszervélis elt lakishitelek feltéeleinek ‘utén kézvetlendil, veatlanuljelent6s mértékben vonult vissza, ami egyébként sem tartozik a hagyoményos dzleti & a .szokis0s" kockiizatok korébe. Az addsok helyzetét nehezitete, hogy a bérek kordntsem enelkediek olyan mértékben - és ez kildndsen igaz a lakeskblesdnnel érintett addsok eserében = mint az drak, késik a kélesdnadort péne dro, a kamat, Két ivényis hardssal Kellett birkdzniuk: scemélyes életfeltételek romlasaval és az emelked6 kama- toldal, A jelenleg még érintett adésok esetében ez okozta és okozza a leg- nagyobb problémét. Amennytben ~ korilményeik romldsa mitt ~ nem voltak képesek fizeti a tOrlesciOréscleteket és a kamatokat, a bank kivetelése - 30 sedzalék feletti kamat é 6 sedcalék késedelmi kamat mellet! ~ nem egészen Ihdrom é9 alast megduplizddot. 3. A lakéskélestn-ad6sok terheit befolydsolhatta az OTP kamatszmitsi gyakorlata, amit Gbben sérelmeztek. Bt a problémét — annak ellenére, hogy kaleskérdés lehet — konkrét adatok hidnysban nem lehet végiggondoini és clemezni, Ezzel kapesolatban az OTP megtagadta az adatszolgaltatést. Megallaptthatd, hogy az 1989 elétt nyijott kedvezményes kamatozésit Allami kaleson (ugyanigy a bankkélesén) teljesen méstjelentett a hetvenes- inyolevanas Evekben, mint 1990-199]-ben. A szerzéidés forndjdban létrejate Jogviszony lényegét tekinwve és jogi értelemben nem szerzéiés ~ legalabbis nnem a piacgazdasde viszonyai kdzdt értelmezhet6 scerzédés — volt, hanem @ kézjog karébe tartoz6 jogviszony, aminek felhaszndldsdval az dllam az tijraclosztds keretében szocidlpolitikai szempontokat figyelenbe véve dllami tdmogatist milton. ‘A koltségvetési tevény és az. Alkotménybir6sg hatérodata ~ mikbzben a rendszervaltissal & rendszervélsdggal egytitt jéré gyakoriati problémakat probilta megoldani ~ pp azok szimara nem nyéjtott megoldést, akik a leg inkabb képtelenck voltak arra, hogy a tirsadalommodell és emberkép meg- vvaltovtatésaval egyiit jéré terheket sajat er6b5I megoldjak. A gondoskods ‘llam rendszerében nem tudtak felhalmozni annyit, hogy a felajilot lehe~ tGséggel éljenek és visszafizessék a kapott timogatis felét. A piaci mecha- nizmus rendszeréhen pedig a rendkivil rossz szocilis helyzetf rétegekbe sorolédtak at; tobbségik nyugdfias, rokkantnyugdfjas, munkanélkili, Kisfize- ‘és vagy sokgyermekes csald A végrehajtés szabélyair6l AA panaszosoknak a legnagyobb sérelmet a tulajdonukban a6 ingatlannak a {artozds miatti arverezése jelenti Ezért van szikség a hatélyos ingatlan-vég- rehajtés szabdlyainak részletes elemzéseire is. A jelzdlogjogzal terhelt lakist birésigi végrehajtésr6l sz6l6 1994, évi LIT. torvény (Vh-) rendelkezései flapjn a bir6sigi végrehajtis szabslyai szerint kell értSkesfteni, amennyiben az ads tartozisit nem fizeti meg. E korben két kérdést szikséges tisetzni a) az ingatlan-végrehajtés szabalyai; ) az adés jogi helyzete a lakis lakott ériékes{tését KivelGen. 101Jelentés a) Az ingatlan-végrehajtds szabdlyai 1. A Vhv. 7. §-2 szerint a biréségi végrehajtés sorin a pénzkévetelést els6- sorban az ad6s munkabéréb6t, ,illetleg a pénzintézetnél kezelt, az ad6st ‘megillet6 dsszegb6l kell behajtaniz” Amennyiben el6re lithal6, hogy az em- Titetiekb6! viszonylag rbvidebb id6n bellil nem lehet behajtani, gy az ad6s birmilyen lefoglalhaté vagyontérgya végrehajtés ald vonhat6, A ylefogialt ingatlant” azonban esak akkor lehet értékesfteni, haa kOvetelés az ad6s egyéh vagyontirgyaibdl nines tejesen fedezve vagy csak ardnytalamul hossat id6 imdllva elégithet6 ki 2. Az ingatlanra vonatkoz6 végrehajtds els6 lépése az ingatlan lefoglatisa, amely a végrehajtisi jog ingatlan-nyilvantartésba trtén6 bejegyzésével va lsul meg. Az adést a foglalisrél a végrehajt6 érlesfi, a foldhivatal megke- resésével egyidejfleg (138. §). 3. A vegrehajts az ingatlant a végrehaitisi jor beiegyzésér6l s2616 hats rozat kézhezvételétl szamiftott 3 hdnapon bell Kiteles értékestteni, az éi tékesfés azonban nem trténhet Korsbban, mint a bejegyaésr6l szdI6 hata- rozat adés dltali kézhezvételét kovet6 45 nap eltelist kovet6 nap (139. §). 4. A végrehait6 llapitja meg az ingatlan beesértékét, 6 hénapnsl nem régebbi ad6- és éntckbizonysivanyt is figyelembe véve. Amennyiben wz ér- dekeliek a KBzlést Kévet6 15 napon bell végrehajtisi kifogsst terjesatenck €l6, gy az ingatlan becsénékét a birdsig dllapitja meg (140. 8). '5. Az drverés megkerdésekor a végrehajté kézli a becséréket (kikishsi 4r) az drvereatkkel. A kikidltési rat a végrehajt6 az drverés sordn kételes fokozatosan lejjebb szillitani, a becséxték feléig, amennyiben az drverezble nem tesznek vételdrajénlatot vagy az nem éri cl a kikidltsi drat (147. §). 6, Amennyiben az els6 drverés sikertclen, dgy ennek megillapitasat k6- vetGen 3 hénapon belil mésodik drverést Kell tartani. A mésodik drverésen az ingatlan becsérigke szintén a Kikisltési dr, amit a beesériék felgig lehet leszlitani (156. §), 7. Az el626 alpontokban dsszefoglaltak képezik a viasgélt probléma szem- pontjab6l az ingatlan-végrehajtés lényeges szabilyait. A fentick mellet le- hotSség van az ingatlan drverésen kivill Ertkesitésére a felek megsllapodisa alapjin, tovabbd a végrehajtist kéro a masodik drverés sikertelenségét k&- ‘vetGen, a becsérték felének megfelel6 vétekir fejghen dtveheti az ingatlant. '8, A fentick alapjn megéllapithats, hogy az srverésre kerilé lakis vagy csalidi haz a placi ar feléért is értékesithet6 az drverés sori. Ex azért for- uthac el6 a jog dltal biztosftott lehetGségen til, mert az értékesitési ajnlat egy idSpontia korlétozédik és a val6di ,piac” kérilményei, feltstelei Iére- {bttének kicsi a val6szintisége. Ez. legaldbb ket ok miatt van fgy a) Az drvergs kényszerértékesitét jelent: az Srverésre kerll6 dolgot el kell adni a jog altal biztositott feltételek kizdtt ) A kikialtési ar megegyezik a becsértékkel, ami — elvileg — a piaci Amennyiben az drverésre Keril6 ingatlan nem rendelkezik olyan specislis ‘ulajdonségokkal, amelyek versengésre késatetik az érverezbket (a potencislis rverési vevOket), igy az drverez6k a vételdr Iehet6 legkisebb mértékben trténd megillapitésiban érdekeltek. Amennyiben kindlati piac létezik az 102 a rendszervéliés elit Iakishitelek feltteleinek. adott étubsh, tigy az drverési vétel motivaci6ja az adott helyzet minél job kihasendldsa, tchat az oles6 vétel. A lakdskblesénnel érintet ingatlanok t= nyoms tobbsége abba a kategéridba tartozik — ipikus példa erve a lakételepi lakis ~, amely megvésérolhat6 a piacon, s6t a kinélat az elmilt években meghaladja a keresletet, amit jl mutat az drak alakulésa is, 9. Ax Srvergs sorin a szerepl6k wbbsége abban étdekelt, hogy az érté- kesités megtérténjék. A jelzdlogjogosult hitelezs azért, mett igy legalibb részhen a kOveteléséhez juthat. A végrehaj(6 azért, mertsikeresen befejezhet az ,flgyet”, amit6l a dijazisa is flgg. Az drverési vev6 azén, mer altalaban a piaci Amal oles6bban juthat lakishoz (csalidi hézhoz). Elvileg az. adés-t0- lajdonos is érdekelt, mert a gyors értGkesftés esetén nem n6 az a kamatteher, amit a befoly6 vételirb6l, a t6kével egyiitt ki kell egyenl A képet azonban szikséges ‘myalni az érdekeltség terén is. Az alacsony vételir nem minden esetben fedezi a hitelez6 (jelzdlogiogosult) kivetelését Az ad6s-tulajdonos a piaci r 6 az. drverési de kéttikilonbSzetet elvescti, ami negativan befolydsolja a tovabbi életlchetSségeit 10. A fentickbs! megallapithat6, hogy a Vht. konstrukeisjéban az ido és az fir Konfliktusat az dr rovésdra oldotték meg. (Minél gyorsabb éxtékesttes bérmi” éron.) Ez a megoldés raciondlis, mert hossat ideje hiiz6d6 tigyek ‘végére tesz pontol & elvileg megakaddlyozza az addssig halmozsdasét. (Az Arverésig — elvileg — lehetGség van az ingatlan értékesftéséte, piaci éron,) b) Specititis problémat jelent a végrehajtds sordn a lakés lakottan tirténd drverezése Két szempontbél: 1. a becsérték megallapitisa, és 2. az ads jogi helyzete miat. 1. A végrehajtési eyakorlat szerint a lakottlakés beesénékét a piaci é 50-75 szézalékaban sllaptjsk meg. Eme az eset is alkalmazni Kell a Vit ismertettt szabilyt, amely szerint yétliajinlat hidnyaban a Kikidldsi drat a becsérték felgg le kell szAllitani, Ez az elenti hogy a lakés ako érverése esetin a vételdr a piai ér 25-375 szizaléka kori is kialakulhat, A gyakorlat szerint ltalban az el6z6h62 Kézelit. 2. A lakis céliéra szolgil6 ingatlan lakott érverési értkesitése esetére kifejezettrendelkezéseket tartalmaas jogszabily nem létezik: nines kézvet- lenil szabélyozva a volt tulajdonos .jogéllésa”. A Ptk. alpjdn jehiszemG birtokosnak tekinthet. Az drversst KBvetGen ket jogi megaldés iehetséges: (1) atkottzik a 6) tulajdonos dita felajénltteserelakésba; vagy (2) bétleti szzr26dést kot xz Gj tulajdonossal. Mindkétesetben a felek megéllapodaséra van s2ikség. Ha nem sikeril megéllapodnink és amennyiben keresetindités trtnik, polar peres elidris Keretében a birésig dénti el a vitit. E Kérben szmos olyan probléma meril fel, amely s2étfesaiti a jelen elemaés kereteit & ezért ezekre nem térck ki, (llyen példéul: a lak Takottan t6rtén6 rve- reaéséb61 szirmazs arkillonbszet kérdése 6s ennek hatésa aw egykori és az {jtulajdonos kézéti jogviszony tartalméa.) A Teirtak a jogi Keretekre vonatkoznak. A végrehajtés terletén dolgoz6 103Jelentés szakemberek véleménye szerint wz adésok kiszolgtatottak, Kialaklt a. Yerési vetete specializalddot ~ vagy tevékenységi kérébe eztbeillest6 ~ Szakembergirda, Az Gzletiéletezen spektrumaban is megfigyelhetSek azon 2 jelenségek - monopdlium. & kartllkép26dés, piacelosztis ~ amelyek It saizad végetl ara Ssat8nézték az ~ elsOsorban az din. nyugati Kultir- keith tartoz6 ~dllamokat, hogy specilisszabélyozissal beavatkozzanak a gazdaségha, amelynek esaktze a versenyjog, Magyarorszigon ezeket a vi Sconyokat a tsztességtelen piac! magatartés tilalmarél s2616 torvény szabs- Iyozza, “Az emitetjelenségek miat gyakran el6fordul, hogy pusztén egy drvere2d aktiv az drverés sonin, Sikeres Vételesetén a vev6 megpr6bil| minél hama- rabb a befekicttttksjghez 6 a nyereségher hozzéjutni, Ez a feif6d6 tzid Sem Kulnbozik a (Obbi mai Gale tevekenységt. Szikséges volna tehét folvan jogt garancidkat teremteni, amelyek keretei kit a volt adés alku- porieidba keriljén. A hatélyos jogban ennek semmi nyoma sinese. "A lakisokkal kapesolatos végrehajtdsiszabdlyok megualtoztatisa, ponto- sabban ezek kiemelése az dltakinos szabilyok kBzil a Takés-,esalsdie-to- lajdon. specidlis tirsadalmi funkei¢jénak elismerésén, tovabbd a Vit-ban rmegjelend ide Konflikus feloldsén alapszik ‘A végrehajtisi szabalyok megviltoziatasa nem pusztén a rendszervéliés l6itnytjfottIaksskdlesinakkel kapesclatos problémakk miatt fonts. Egy flyan rendszerte van szikség, amely ~ az otthon, mint a privétsziéra bavisa, tw eayénck és esalidok ember életfeltéelei kiaiakttisinak elengedheteten esrkére, fllami beavatkozissal védend6 értékének elfogadisn alapuléan — biatositja az, hogy a lakisépites & -visérlds céljaira kolesOntigénybe vev6k veszteségei a Jeet lesminimilisabbak legyenek A Vit. jelentegi rendszere ,tirsadaimi sabbletkbiséget” okoz axzta, hogy a kordbbitérsadalompotititaieélokhdl tdmogatot finanszrozdst Kons rukeiotkal épitet, vdsdroltlakdsokas a végrehajtds sordn ykiemeli” a tdmo- fain’ havnt Korb! es cet! alapon,valdsdigos piaci feltételek nétkljutaja ‘tvevdnek, Ennek sordn jelenids dsszeget vscit a kondbban tamogatntkévint tulajdonos egyfeld, mxfeldl pedig az adéfizet6, mert az dltala fizetet addbol rtvod preferenciikal az a visarld élvezi,akit sem régen, sem most nem Kivi senki tamogatn. Az egyedili nyertes az drverési vevd. A hiteled bank pusztin a KOveteléshex vagy anak tredékeher jut hore ‘Megallapithats tehat, hogy a jelenlegi helyzet alkotmdnyos vissessgot ‘okoz, nevezetesen az Alkotmany 13. § (I) bekezdésében rgztet tulaidonjog ‘eédelinét mint alkotményos jogot séxi. A hatilyos végrehajtési seabilyok alkalmazisa ugyanis az ad6sok tulajdonjogsinak védelmére nem bizttt kel farancidt Allispontom szerine lakéingatlanokra vonatkozSan specisls véa- Tehajtisi szabalyokra van szikség, mégpedig olyanokia, amelyck rem teszik Jehelvé az ingatlan forgalmi értékéndl lnyegesen alacsonyabb dron tirénd dverés étdkestését "Az a tény, hogy a voll tuajdonosok deverést KSvet6 jogallisa nines Ké2- vetlel seabalyorva, az Alkotminy 2. § (I) bekezdéscben deklardlt jog lamissgbol fakad6 jogbictonséaot sérti, éS fgy alkotminyos vissedssigot ‘okoz. Szikséges teat ennek a helyzeinck is a pontos jogi seabdlyozésa 108 a rendszervaltis clot Jakishitelek felételeinck A jelentésben elemaésre kerilt probléma hossati tiv megoldisaként ef képzelhet6 egy, tbb nyugati demokrécidban mir rég6ta j6l mOk6d6 jogi onstrukci6. Eszerint a trlesztérészletck megfizetésének hosszabb tv el- rmaradésa esetén az ingatlan-nyilvéntartisba folyamatosan bejegyzik az el- tmaradt t6rlesatéssel emelt jelztlogjog dsszegét. Amikor pedig ez az, Osszeg ‘az ingatlan értékének jelentOs részét meghaladja, a hitelez6 pénzinszet vé- sGrolhatja meg az adéstl az ingatlandt. A volt talajdonos béridként Iakik ‘tovabb az ingatlanban. Szocislisan indokolt esetekben a béreti dij nem Iehet rmagasabb, mint az dnkormsnyzati rendelethen megéllapitot, az Onkormny. zat tulajdonsban I&v6 laksokra vonatko2s bérleti dij, Ajénlis ‘Az lampolgijogok onze bztoso sl 1993. 0 LIX, ty 25. aban Ogre felhuatnttory slapnfelktrem a ministers, fog t) korminykonepe alan tegye meg srg needle, fn Gx, hogy a vntietejoveben elkerisenépet 4 bist ‘greater! at 1094. LI. tvenyne az nglan-vegehaia ve Talker eset mlstdsy eve Kisses kane Budapest, 1997, december 16. | Ieovzersx 1 De. Stevi! Iv: A Tako pny soldat ji Wndec. KOzgnada- ‘sigi 6s Jogi Kinyvkiadé, Budapest, 1979, 312. 0, ue i tei be Semi Bolo Korg 6 Kenya, Duden, 1988, 5 Ui, 123-128 0