Horror metaphysicae AGOND FOLYOIRAT ES AZ OSIRIS KIADO KOZOS SOROZATA SOROZATSZERKESZTOK Héviei O16 Kardos Andrés Vajda Mihaly HAYDEN WHITE A térténelem terhe 2X OSIRIS KIADO BUDAPEST, 1997A narrativitds értéke a valésag megjelenitésében tania lismemi itzanak, de amelynek evel ismereenc Tmaradtak a seiméra Ha elismer, hogy minden vrei taravdnak vannak fk elem, akkoraayelv és nar tlmeletéb6kindlva magasab senten mitathajk beat ‘éclemirs val6d atl, és tobbettudunk maj a dkoknakannsl, hogy menjenek,Keressék mega gk meg, hogy mis trtént valéjtban” ‘Véleményem szerintnapainkban atténeem mint 1 rmdny mogleetsen sez dlapoban van, met szem 6 tee ue irodalmi kepzeltben rel eredett, Azé., ogy & ye rout terméscetésbeszniannytjelent, mint viesgs- ildsunk tray tenni a kltra egészt, st, mondhatndak Favegészcumberiséptecinészats, Az elbeszéésolyannyira ter Iuéyetes kizepink,olyanelkerlhetetlen a narrativahasen- aks akkor, amikor are szerenénk beszni, hogy miképp is 2k a dolgok, hogy anarativa csak ey olyan kltirban Unbe problematikusnak, melyb ednsen idnyzik, vagy ~ ntoémelykortérs nyugatszellemi és mbvésztirényzatban shol programatus elastase dldozatvé valik. Akula vezi tényeként a naratva 6 2 elbeszlés nem annyira robléms, int ink adat. Amint az a nem elhunyt sragyon idnyz6) Roland Bates ina, anaraiva,csak gy rayszerdon van, mint a él... nemzetkzien, wénelmen é Jatin dvelen. gy a narativa problema helyet vals ay dlakinos emberi kérdés megoldisinak tekinthet6 nevezetesen, hogy a tudis miképp formélhats elmondéss,* 5 Gnnaga eld is megtagadta erjénck & megtjuls Tegnagyobo forest, Ha-atGréelem és rods lap heel bensSxéges viszonyt,nemesakideoldgii tisk ellen vejk meg magunkat,hanem melékesen he junk a trténelem egy olyanelméletialapvetésthez, ame} nelkil nem felelhet meg egy .tudoménnya” szemben im tot kvetelnényeknek, (Porditota: Hil Tanai "Rau Bates: conte Seta Ane of Names nae he Tet New Yok 197,30 apt say) nar ap, lnm) wave cls Gi tl enc Upyanees ek Free vapiog eat, an) sibn Ve Ene ag Danae 103hogy azemberi tapas miképpalakihat olyanforméiv, rely megfelel a eletés ~ mely ink ember, mint kul specifkus ~ suuktirdinak. Meglehet, nem vagyunk képese mds Kultrsk gondolatrendserénck Wkeletes befogadSsiy, 4m visvonylag kevés gondunk van egy més ~ még ba ‘erotik —ultiablsrmazs tiene megenésbvel ‘Barthes ja, narrative lefordihat Iéayegi vestesé nk niga vers vagy a flozfiaisobvegaligha ‘Mindez ara al, hogy a naratva nem egy kéd asok kz, mmelyetakkoralkalmazunk, haatapasralaotjelentésel kis jk etruhézni hanemeqy olyanmetak6d, olyanemberiepyen- ‘shes, my biztoslja, hogy a kozbs vals temészetta ‘26 wanszkutulisWzenetckszabadonSramolbatnak, Ariat Bares ia, viligrolszerzet apastalatunk és etapasztaat, nyelvi megjlentés kort feszlve anarativa,folyamatossn Feleserlt a jlenést az elbesélendd eseméayek kizveten olatval”. Mindebbdl az kivetkezik, hogy a nari Ke pesség hidnya vagy az elbesctlés elutaiisn « jelentések ‘magénak a hidnyat vagy eluant vonja maga ut, Vajon milyenjlemés 2, amelyhinyzik, vagy cuts tal? A narativa sons a trténedestrénelébe al vias aahatekérdéste. A Wrténészeknck a val6 vilgr a6 ga ségaka nem kell art formsban megjcentenik Vaasa hatnak mis, nem marti, s6tantinarati formakat i, mist eld a mediticis, az anatémia vagy az eptoms. Tocque ‘ei ie ra er a) cnetipn «Cel Ene ville, Burkhard, Huizinga és Braudel, hogy esupén néhdnyat emlisak a modern trténetirislegjelent6sebb alkotdi Kz bizoayos trténeti munkdikbaneluasttotik a marratia alk _mizssit,vélhet6en éppenabbsl a megfontolésbsl, hogy azok ‘esljnek a male, jobban mondvanem trténetet mest, rmalynek van j6l mephatirozhats bevezetése, trgyalss é5 bejezée, vagy a megjelenitend6folyamatokra nem Kény suerte olyan forms, melyet mi lala a tténetmest usselazonostunk Igy, mig bizonyosan elbeszstsk a vise bigonyftk most vagy abban fll, slisuk easel vagy és ‘edn elt vals got, nem nara valdsigs,vagyis nem dayszeronsk egy eget forms. Péljulbet6vé si ‘muna hogy kilns te ink azon tenet dskarzisok abt melyek elbeszdnek, valamint azok kot, melyek uratvzanak; az olyan dsurzusok: edt, melyek elfogada cy vilgra tins perspeiva, és elmeselik a litotaka,val- mint azok kazou, melyek dyy tsanek, mina a vilag maga sw6lana meg, s © megszdlaléseredménye lenne a torent. ‘A gondola, hogy @naratvit nem annyia a megieleits egy formajaként, int inkabb a vals vagy képzelt—esemé- ‘ip uct A renee Ain Bape, 19 tae Yabo por lenge Baas 199 Bag aman Brel A Foe eer meter eT Flip orn. Bua, 18 Tg Ino 918, 97-2 10syell val eszéd médjaként kel értéketn, a dskuras és nurauva viszonyt elena, strukturalizmusodalvizgn 2386 vitdbanteljsedet ki ¢itlsbanolyan szeraskhekotdik, ‘mint Jacobson, Benveniste, Genete, Todorov és Barthes, Bb- ben a KOzegben anarativaa besa egy médj,melye, amin Genete ia, .bizonyos suimi kikagyés & krltons fete jellemez,samelyet a dskurzus mds, ,yitotab) form em kényszertenck a esate“ Gent seernt Benveniste meg tat, hogy .Bizonyos nyelviani formk, mint peldl az én személyes névins (5 annak implicit referencia, a2 One), ndhény asvndsszer jel (bizonyon mats nv sok), halroesseer elke (mint anit, most, te ‘aps, oma, nholnape sb) és, legalibbis a francidban,bian- os igcidGk, mint a jelen, belejezetjelen €& a v6, & iskurzsra magira Koritozédnak, mig a szigocn ételne zt naratvit a harmadikszemély kiziSlagoshaszndlata 6 bizonyos fomék, mint a mit és arégmlalkalmacdss hate roxzamee.” ‘A diskuraus 6 a narativa Koa kilinbségettrmészete- sen kzdrdag a beseédmeédok grammatikaljellemasinek elem és alapjin htéroruk meg, melyben az exyik ,objetivite * car Got: Hootie ot Nettive No Ley Hite on ht ur andthe Say of rare 17,9 Pg ait The Cima of Sacra A Ciel Ape Lat ‘Angee 1877 Tel Qu Thar evenbe.P 168 en Lh ‘ay, Pipe Star Kies cRebert Scie Saar ‘mi tear: A ton Now be Lin 174 5. “Tren Toro: ace de Pre Pa 1713 eet Pal amt gue teenie Pa 95,4 jen 10 st” 6 a masik,s2ubjetviis” els Gsorban a nyelv bite umok rendje” batt. A diskurassszubjekivtsst ai kupastfenntarts szemely” mint ego” implicit vagy explicit Jelelée adja. Ezzel szemben a ,naraiva objektvitésénak ‘4 naritoera vonathoz6 minden utaléshidnya Igy — venistével salva ~ a naratvidl6 diskuraasban ,10Db6 ‘ales narrsiore. Az események kronologikusan rOgztne, tlwogyan elnnek wrénet horizon, Senki sem bes. Az semények magukat mestlik el. its jlentazolyandiskurzusok el6llitsa, melyekben az seseményok magukat meslikel"kulénosen abbanazeseben, Faz eseméayeket explicit médon ~ szemben az elképzltl = valécként hatirozzuk meg, mint a wnéneti meyelentés bon?” Olyan diskurzusokban, meek villain képelt esemé- ycket- a iki diskuraasok tala” — jelentenck meg, ¢ eds kapesinkevés probléma adi Hiszen a képzlt ese rményeket mig ne jelenibetnénk meg gy, mint amelyek smagukat mesélk"? A képzeetszleményeiben mint ne be ‘aélbetngnek magok skvek is ~ mint példsul Memnon ose Tops, melyet a nap sugar crntenck? Am a valdsesemények tem beseébetek maguk, nem mondhatjk el magukat. A vals eseményekesak dgy vanna, OkSletes referense Tee ek diskurzusnk, leet luk ese, de nem elenhetnek * Un 9.0 Von eaves: Pao ie Geral ings Co " Lad Lv. Mink: Nuri mCi len Lied ‘Gsm Mtr a Lert Canty Kava Ge: The Wiig (Fist Licey Fom and rel Union Ma, 178.8 at dat meen ore aaron ep ibe 07meg az elbeseils alanyaiként A toréneti elbeszlésnck a2 ‘meri trnelemben valé ksi megjelenése, valamint ane héaség, melyetfennlarss jelentett a kultwdlis ésszeomlss koeszakatban (mint pial a korai kizépkorban), anak an ‘elvnek a mesterséges vol ul, melyszerint a vals eset ryek ,Onmagukat mes’, vagy mepielentthetSek dgy, bos st trténetiket mondisk el. E fkei6 nem jlenetproblé: ‘ast azeli, hogy a vals és az elképzcltesemények KO ilnbesgtielt ikényszertak azelbesatlre. Arelbeszés kor vik problematikusé, mikor az esernéayek kt kalon- ‘baz rendje mint lehetséges inet elem jelennek me az celbesesi6 soir, & a elbes2elés mint tvékenység ara ‘orltonSik, hogy feladata «ke rend diskurzuson bell sz- ‘ord elkilontéseparansinak valé megfleés lesz. Mitkas ‘ak az olyanelbescélstnevezzik, meen semen ker lezets6g nines akétrend~aképzelt sa valés—elkilonéséee, ‘A narrativaakkorvélk problematikusi, miko vals esemé fnyeknek Kivénjuk 2 trténetforméjit adn. Vals wrénetek arativislis acérolyan bonyoul, met azok nem trténe- ot elennek me el6tink. [Bbben a eseiben mit jelentet a iguzweénet” mega sa, a ,valdsigostrténet” felfedezése mindazon eseményeh- ‘ben vagy azok mgt, melyek sdmunkra tténet fresok" aotkussorsbanjelennek meg? Vajon mayen akral valu ‘meg, milyen vsgy tles aban a képzelgésben, hogy a vals ‘semisnyeketakkor elenijk meg helyesen, ha bemutatjk, hogy képesek egy tténe formals koberencist mutani? Az kara & vagy etaldaya mgt felfedezheyjak a nreatvials diskurzsdtadnoskulurlisfunkeid, mepsltheyjak zee ményeket nem esupén elbesélni vigy6, haem azoknak a artis jllemasi is kolesnz akarat mogdt etSokds puicholoyiai mosvécit ‘A trénetirs klondven js tere a narrativa 6s naseatvités emészeiének vasglatr, biszen oképzl,alebetségesirit kit szembesl vals, lstez6kihivisaival. Amennyi- onaratvére 6 anarativtisra dg tekintnk, mint ara az ely diskurzusban a képzelt és a vals kulonbis hivatkonisai kt llentéteket Koavet, elsmitja és felold- Jsakkorkeadjuk megéseni a naraivajelent6ségetéppen gy, mint saokat, akik ela. Amennybenvaldsnak vt ese- meényeket nem naratv formban olenttnk meg, milyen va lésig a, amelynek meghozelitséree forma nik vagy tUnhet ‘mepfelel6nek? Milyen lenne ténet valéség nem nara negjlentse? E kérdés megydlaszolsakor nem fetélenl ‘punk vasa narativatermészetével kapesolatosKérdése= b inkze, don megérezhetOnk valamit @naratvités mint forma ict vonzalomb aor, amikor inka val6enak, mint Kep- ‘slebelinek vet eseméayek megelenitésre vlalkomnk Suerencsére a toriéaet valdsig megjelenitéséneksztalan példgj6valrendelkezunk, amelyek nem naraty formjiak St | moder trténeti6 trsadalom doxdja gy tari, hogy a ‘cnet megjelentésnek hirom alapvet6 formdja van: az an- | als, akznika é az gaz\tGténeem, AzelsOkett6tOketlen sbténetiggét” ax jel, hogy képtlen bemutatni az lila targyalt események js naratvtsst Aligha kell mondai, * accueil edie te sea agyrtay ‘api as Ht Hay Blaet Bune A Hi of sional ‘hing New Yr 96. Aa opal upon vu yep ‘Sirsa git Rabe Se Kote Kel. Th ae (fara Oto, 199, 64,211 108 109test hes 3 rom hoy a sara agen he Tams Kn leat, nye ncn semen oy a al ene css en i tetoek ison e en Sons vasnenygt ath ‘Skea fash ep eat xs ‘Sagan ann be Kl tania edt nents Tg sven, sah ese Wo oe it sve, iat tn ‘Styrene essen, hogy azo ay See Geta cpa eet bes Meee icccmanelel glock ssemtenahept en Gent yenevsan ihe esl re ee Ieper lel nt ce tench Arcxmanlaek mcs song tr hmeyy send ils ay eon oy endelerekg aarti eee Inte posta soso oi Th nam sles row ey a am ar lm jen wenkten ie on $n tren tops omen porbelm, yan icy ttt vn sien, naa ‘Ste sma jeez eps cle Posi Sint nye era en tet men eye a Igy sn inst, main mero tats cnben vepte egliat ag ta ‘Sterna sah ‘gat ante gy uae bea ttc val rnin vals eemenyck nae et ee a 0 hogy ax annalesekb 2] ‘riks megjlentéscben gy tn, mint a val6ségosese- mények az emberi tudat sziméra befeezclen tinénctként Jlennének meg. Es whivataos tdomny szerint legyen mea oy objekti is a trénész az eseményektdl valé beszdmotés. kor, béemennyire is igazsigos a forssok kezelésében, pontos Ares gestae dcendjének bszedlitésakor, beszémolsja mind. ‘dig nem lesz gaz wnénelem, amiga valsignak nem eg) ‘onénet format adja. Ahol nines elbesvéés, nines érténclem, {ts Croce” Sa eroceirelativiamussalszemiben dlé Peter Gay > hsonlokepp hatérozottan igy fogalmazza meg ugyanczt: ,A Uténetelbeszeéselemads nd flsznes, as elbeszlés nd tktetlen,"” Azitt Kovetkeabkben a teténti megelentésannales, ik format ~ az lalénos szemllettelszemiben nem nt Oksletien bténelmeketkezelem, hanem mint a toténet lists ehetséges elképzeéseinektermskeit olyan felfogéso- i melyek inkibb teljesen megvaldslt tenet diskuraus iyet a modem tréneticés megtestesten hivatot~ alee. ri, mint azok kudareba fulladtvatozaa, BE vizspAl6ds I Wit: Maury Lm 314-35. 0 f Peery Sein Hiss New Yk 174 19.0 ut Gay megfogalmazésaeré fen emlékeztet a wrténeti megjelenitésben az elbeszéésse) fapesolatos kantidnas elfogultsigra, mint aa utal ~ Kanto paatazilva~, hogy a tnénet elbesesések elemds elk esck, mig a vicénet clemzésckelbeszlés nll vakok fgy _fteheok a kerdést: milyen belétésokhoz vezethet azelbes2e- 6s esemeények természeté illetden? Vajon lyon vakségotoslathat ela naralviés a val6ssgra vonat.imegvigihats & wnénetirés & « namdcio problémit, és ‘rémtathat, hogy én miképp Iitom a ket6 Kézdtihagyoms- nhyos kapesolatot Reményeim sero sikerlhet muta ara is hogy a~modern irténetrés sziméra oly alapvet6—Kilinb- ségiscla val6s és az elképzclt exemények kot el6eleleci ‘avalésdgnakegy olyan felfopist,melyben az,gaa” annyban Telelhet meg a ,alésnak", ameanyiben bemutahat6, hogy birtokolj a narativitsjellemait, ‘Amikor mi modemek egy kgpkor analesolvasisithoz fo- ‘gunk, meg kell hogy lepSdjnk a lejegy2nyilvsnvalsnaiv- ‘sin, Nem tehetnke mast, mint hogy © naivtit annak @ schmljrafrjuk, hogy a lejegy26 cluasiiota, Képtelen vol, ‘vagy egyiltan nem akan az eseméayek vertlisan rende- zeit, 6venként jesse! megjelen6 sort linesristorizontis semények folyamatvé alate, Mis szavakkal,lebetetien rem észrevenni az, hogy a lejegy25 képtelen volt flismern, hogy a trténetiesemények mint elmondands,elbeszelends ‘Wrténetk trunk fel aszeml6 el. Am val6jaban agai rténet dekIGdés az feléelezné, hogy ne aztvislasvk, hogy a lejegyz miér mutatkozottképtelennek ,elbeszsé india, hanem az, hogy a valdség milyen felfogisa keszete ‘tars, hogy annals formsjsbanjelenise meg azokat a tné- néscket, melyeket 6 valés eseményeknek velt. Amennyiben cre akérdése vslsszt kapunk, talén megérthetjk, hogy sift ‘korunkban 6s kultarlis belyzctinkben mig vagyunk kényte- lenek a nareativitst magét probismaként it. ‘A Monunenta Germaniae Historica es kotete, x Scrip tores srozatban urtlmzza a Scent Gitannatest, E32 i sedmtsunk szeini 8, 9, €5 10. szizod Callisban tonal un ‘seménycinek ist fogllja magaban"" Nok e szbveg se ferencslis", és megjeleniti az idaelisgget” — mely kritériu rok Ductot és Todorov szzrint a2 elbeszlés ismnérvei — cayetlen olyan jllemait sem muta, amelyet talaban te ‘etekhiez KOtink: nncs kzponti alan, sem jl elkilinil kez det, kop vég, nincs peripetea 6 soonstthas elbes ‘Azokban arészekben, melyek ele ételemben a legétdeke- sebek tekintetek,nincsen walés ara, hogy a2 események iat mite sziksépszetkapesolat lina fen, fg peda 109-734 ozo idszakra a koverkeaS bejegyzéseket alu: 709 Kemény tl. Gottied grf meghal, 710. Neb év 6s elételen terms, m 712 Arvia mindeni, 73 714 Pippi, a palota ura meghal, ns 16 a1 718 Keésoly ngy rombolésslelpusaouta a sesszokat, n9 720 Keéroly harcoltaszészokkal TRL Theudo kidzte a szaracénokat Aquitanish " males Santee Males dc Hap Se Hens nit Msn Catan coc Stes Sere See gy ‘Nich Pa ner 189592 Reo Sgn 93 172 old DucTeeih Taswor:EnoclpeeDisony of the Sircerof langue, Baie, 999,29. 29 0 : us722 Nagy tenmés os ma TRS. A searsoénok els jek 76 m™ ne ns 730 731. Aldott Bede a presbiter meghalt 732 Kérolyaszaseénok ellen harclt Poitiers szombato, 23 ne A felsorols els iss olyan kuti mutt, ely a pusctlés s2éresodeGdout,olyantésadalomba vezet, melynek aren Kivi nelkuloees az oszalyrésze, olyanvigba, aol az em beri KbaBsségeket hall, pusats, dive &s chezés tized. “Minden esemény s2lsSséyes, & ar emlékezésre val implicit Iijelles oka esupin a szenvedés Ichet. Alapvet satksépetek el, Klls6ellenségtl valé védelem, politika katona vezetés ~ és czekhidnya kind! mt, Am az slapvetsszksty letek és teljeslésik lebetséges feltétleikoz0t kapesolat6l rem esik 86, Hogy Karoly migit harcolt a searacénok ellen, ppvigy megylaszoltlanmarad mint az, hogy «zegyik ben mir voljelentsatermés, nig egy mésikban miéet volt érvie ‘indent, A trsadalnesemények €ppoly éhetelenek, int terméscetjlenségek,Léts2agjlent6séguk vagy jelemtfh- Ielenségik mértke azonos. Ugy tik, hogy esupin meg léntek, 8 jelentséguk elvélasahataan al a tény, hogy us smegorékitéste hele $6 gy thik, jelem6gk nem tSbb ‘nnd, mint hogy rogitettek ‘Am, hogy i vol leegy265Uk,fogalmunk sem Iebet, aho- yan aot sem, hogy mikor keriliek rogutésre. A T25-re vonatkoz6 bejegyzés: A szaracénok eldsz tek”, arr ual, hogy ext az eseménytazuténrgatetk, mint a staracénok mésodszor is eljotek, és igy némi val6dielbeszAl6 vigyako- 2st mutt, dm a szaacénok jOvetele és sorsuk nem része besumolGnak. Karoly hatea&szaracénok elle ,Poisers-né, swombaton” fejegyzésre kerilt, ma esate kimencele mit nem Es ez a ,szombat” kaléndsen béat6, minthogy a esuta ‘nénapr és napiér nem rendelkezunk infoerneisval. Til ‘sok zelvaratlan sz ~ seol a eselekméay -, és ez meglehe- sen fruszardl, a nem zavad a modern trténetolvas6elvé rsaiboz és informécisigényéhez képest -Megjegyezhetktovébbd, hogy @beszémol6el sem ke2d6- dik Kezdete acim” (sez42 valoban?: Ar domi, avely akétosziop egyleazévszdmoké, mig amisk azeseményeké tte helyenkedik el. Vizulisan legalibb acim Ssszekbi 1 bal oldali szdmsort a jobb oldali eseményfelsorolissal, s olyankapesolatotsugall,melyet ar mitikusnak is tekinthet dak, ha megfeledkezhetnéak al tenyrl, hogy az Anni clomin’éppégy wal a eis kozmoiaiwriénetée, mint ara naps hagyomanyra,melyet nyugatwreénészek mind a mai napig hasendinak tirténctik clemeinck jl6lésére. A szbveg nits tralia aligha walhatunk azz, hogy az ,éveket™ sz .Cmak”tulajdontja, mert ezen ,évek szabilyszerisge kilonbozik a kerestény mitose (Teremtés, Buk, Megteste- s0lés,Fltamads, Mésodik Eljovetl)hipotktikus rent ‘A naptar szabslyszerdsége a beszsmol6,realizmuséea” tal, usIgy szindéka szerin a val6ségossal & nem a képzletbelivel fogllkozik. A naptir nem az érGkkévaléség idejgben, a airottusidoben rogiti az eseményeke,hanem a kronolog kus iddben, a2 ember sta éztkelt idoben, Az ilyen id6aek ninesenek kiemelkedS vagy mélyponai, ex az id6 ~ abogy ‘mondani szoktak ~parataktkus 6 végtelen, Ninesenck bonne rések. 1d6sora eles, még akkor i, ha az esemeényekE nem. ‘Végul az annalesck nem fejeSdnek be, hanem egyszerden véget émnek. Az ulols6 bejegyzések a kOvetkez0k: 1045, 1046, 1087, 1048, 1049, 1050, 1051, 1052, 1053, 1054, 1055, 1056 Henrik esse meghal a, Heavik KOvete a tion 1057, 1088, 1059, 1060, 1061, 1062, 1063, 1068, 106, 1066, 1067, 1068, 1069, 1070, 1071, 1072 A besvimol6 végén az vsedmnok véget nem éxS sora. isa ad Lnfiitum ~ vagy inks a Maso Eljoverelig tats —folyta- \asira tal, De a tirénet nem ér véget. Hogyan is éthatne, hiszea nines Ko2pont fOh6s, skied torténe sz6hatna. Mindennek cllenére kell hogy legyen-rténe,hiszen van ‘selekmény ~ abun az étclemben legalibbis, hogy eselekmé- nen a besedmoldban fglalt esemayek kati kapesolatok ‘olyan strukirajtérak, melynek rvén elemésselweltidack § mint azegészrései, lt azonban nem Bibliban foglalt Bubs 65 a Megvalts (az igaz emberek megvslist) mitosziea gon pyetien forma leet. ‘SA Stent Gal-annales sera) nem érdkli semmilyen en beri moralités vagy torvény. Az 1056-a vonatkozs bejegyats ‘+Henikesiser meghalt, és a, Henrik kovete a no ‘embrisformdban tatalmazza egy elbesclés elemeit. Ez mar Valoban elbesoslés, és a narratvités el is jt a leaisig— az lesemnyt (Henrik hala) amsodikkal (Henrik tndrok- lésvel) sszoki6 és koto ellentmondsos volta ellenére~ santa, hogy finoman val a jogrendre, vagyis az oroklOdes tWevényre, amelynek alain alejegy26egyérelnek teint, hogy az autorié jogosanszsl az egyik genericiesl amssikra ‘Am ex a nara elem, ea ,narréma” szakadon lebeg azon ‘vexémok tomegében,amelyk at sugallik, hogy az utd 4 kozmikus rend alapo trténik. Mindazok,akik hozzénk basonléan ud, hogy mi vit aaif Henrie anemességgel 6 a pipakal az invesaiirahae iden folyatttKuzdele bea amely kizdelem éppen akbil forgot, hogy ki is foi autos bitokoss~, némileg furcsllva vehetuk tudomdsul az kon, amellel a lejegy20 megorakitenddnek tar tots az wabb oly sok mordis és joi Kbvetkezménnyel jfr6 ‘esemnyt, Az 1087-1072 kid évek, melyeket lejegy2s ‘supinflsorol a sor végén pen elgg eseményt"szolat- ake kizdelem eltiténeéhes,abhos mindenképpen eget, hogy a kiindul6pootel snl beszdmol6 egy tej elbesasés nsereei Kat Kevuljon. Am a lejegy26 egészen egysoeren cthagyta zeke, Nylvnval6un gy exe, azzal is megtlel- cen eljesiee a kotleségst, hogy az 6veket feljegyezte. Mit elent—kérdezhesjak az ebeszéésemeelutssiss? ‘Azt inden bizonnyalkijelenteyjuk amint az mar Frank Kermode megtett - hogy a Seen Gal-amales szera6e neat volt kiejezeten j6 maplirs, s © mepleetGven hétktanapt jlontésnk egyételmen igazolhats. Am a megfelel6map- 6vezeéshisnyelméloileg nem kulonbszik a 6 naplves- ‘éanek a elutstist6. St, minthogy érdekIGdesiok magna 2 narrativra irinyul, egy .s0ss2" naratva eselleg tObbet ‘mondhatsesmonkra mint egy 6. Amennyibenigaz, hogy © ‘ejegy2 lista 6 alkalalln volt, ako feltehetjh a kr, mi az, amit6l munksja mepfleldbbévalhatot volna. Mii Snyzika besesmol6b,aminek mepléte lehetSvétené simi 12, hogy a kronoldgia tnénetnarrativiv vilj&k? ‘Az esemeények veriklis elhelyekedése ara ual, hogy a lejegyad nem gondolkodat metaforikusan vagy paradigms ‘ikusun. Nem szenvedet at, amit Roman Jacobson 20008 ‘Sig betegségnek” never, St valamennyi, job oldalon se- repl6 esemény egyformsnak tik, mindegyikk a lejegyes ua megorbkitet hiny vagy «tlesordls,valdsig" metont ‘mij, Kalonboé, abasonlatossgoa belli eléréscsupinabal ‘oldalon, az évek sordban ia, Ezek mindegyike a2 Ur ei teljességének 6s leeésigénak metaforjakéat miki A folyamatossig rendszerénck bl olaliképt a jobb oldalon Felsoroltesemények ~legyenekemberck vagy termésretik ‘nem ellenslyozzik. A lejegyzat esemeayek elbeszléss vi lisshoz hidnyzon x2, hogy &Ieegy26 ugyanolyan propos ional” uhdaza fel az eseraényeket, mint amely a ie 16 ontok felsorolisshen implicit médonjelen van. Bz a higay tira a este emlckeztet mit Jacobson ,bsszeTggés betag- ségnek” never, amely beszédben mint ,agrammatizmus", a iskurzusban pedig mint a ,nyelvani mellé- 6 alérendels ek" elbomlsajleik meg, melyek nyonssa a yu mok" érelmes mondati vihatndnak” A leegy26 terms © satesen nem volt bescédképeln, hiszen nem ktséges, hogy képes éelmes mondatokat lfm. Ellenben a Ltszik, hogy remantikus metonimisk léncolataban kepelen jelentéseket gyms feleerni anna Gedekében, hogy az események sors ezen eseményekel 2616 dskurauss,iddbenkibontako- ott wig, ‘Nos anoz, hogy eseméayek sort mint egyzon jelentstr~ tomy réosleessen elképzani,olyan metafizkaj lve van sikség, melynek nyomén a kulonbségetazonossiges lebet ‘iotani Més savakkal, szksty vanexy ,alanyra" amely akilonbé26, az eseményeket megtOnéatkéntrogzt6 monda- tok simdra kz jlolként miki. Ha létezk lye alany, raz ,Ue" Iehe,kinek vit" az G hatalménak mepelenése- ‘dnt amely az években megtrén6 esemayek okiva vie kezelhesj. A beszimoléalanya ig nem nyeriddbeliséget, ‘agys nem vat azelbeszésalanyévi. Kovetkezik-e ebb, hhogy ahoz, hogy elbeszélésjojon Ise, az Ur valamely shelyeueséc” van srkség, egy olyan szent ényre,akirendel- Iezik ax Ur antoritssval hatalméval, miktizben idsben Isexik? Amennyiben ex gy van, mi leet ex? "a cbon-Mons ale: Fane of Langue The ag, mgy ilyen Ky kepe, mely alkalmas Iehet «realise & nara stuktirjé diskurcusjlemésének kbzpont rendez clvévé vali, sek 0 a tréneti megjlentésazon forma ban, melyet ronikénak nevezink A virténészek koz0t ral ods konszenzusszerntkxénks a tténet koncepuaizls fejletebb” forms jelentt meg, és gy tréneti megjlen (éshen az annalesforménd! magasabb rendnek smi! Mar gasebbrenddsége a jobb énhetstgben, trgyalt anyaginak ‘émdk és ural saerntelendenésthen,valanint a ns {yobb narativ Koherencigban rik. A krénikinak van koe- ont alanya: egy cayén,telepblés vagy tess ete; valamely jelent6s villaikozs,hsbor vagy Kress dja egy bizo- yos inézmény, példéul egy monarchia esekség vagy apr sig. A krnikat && az annalestsokak szeint«kronologikus endezSelvrovibbélése kt sz egyszersmind e222, mi kronikt fscegesen megyal6sut,eténelemmé" tes, T= vibbé, a krénika éppigy, mint az anales ~szemben a tré> nelemmel- nem lezérul,hanem egyszerien véget er. Jellem- en idnyaik a ezrdsnak a a6 megitwriéneu lve ~ momentuma, mely Oss zfogllja az eseményeksorénak ye lente rik ig alasest, melt azaén nem vast meg: ez az oka annek, hogy a kozépkorikrémktk 19. sézah sverkesi6i megiagadsk WINK a vali ,trténclem” eleve- 263. Stemlejuk a dlgotkissé mésképpen. Ttelezak fe, hogy ‘krGnika nem ,eiletebd” vagy bonyolltab formsjaaval- ‘ig megiclentéSének, mint az annaes, nem esupén mésfita rmegieleniés, melyet a vallssgrl sa6l6beszémoloban rendre "ames. ns {seljsségr vonatkoas~ ém elmélet értelembeniguzolatlan ~ vigy jellemez, olyan vigy tei, amely ~ mig misképp nem ajuk ~cgyszerenindokoatan, Miellemaierakényszeritett ‘Fyndet€5 e megeldiegezet tliességet(amely« részletekben i) smi az annals 6s krGnika kt linbeéget jel? y.A toéneti megjelentés xénikaformdjénakpeljaként egy ‘bjaonyos reimsi Richerus dal 1000 Kiril (kb. 998-ban) it Francigorsaig-oréneettekntem.” Nem nehéz e szdveget clbescélének tartan. Van kizpontialanya (francis kiz- ele!" deat (Gallia), valaint rsadalns kiepontia (a reimsi ekg, melyben éppen vita folyik ar, hogy az roki sak ket ovetel6je koa melyk legitim), megllelé ddbeniKeadete (viet formban elGadotvilégtrénet Teremésiol Ricerus sj idejéig). Am a md ~ legalébbis ‘sbi kommentsorokeszerint ~ kt okbsl sem fekinthets ‘vali torénelemnek. Elsa sa wénetKibontisa a krono- gia tendjt Koved, az események meghirénésik sorendje- ben kovetkeznek,ezér nem birtokolhatjkaztajelenést,mely egy naratlogikuran stervezett saivegnek tulsjdonitats. Misodszor pedig ~ lepinkibb « diskuras ,annalisetikus™ rendje okin ~ befejenés helytt inkb esupan véget 6. A suveg az érsekségre pélyas egyik jeloltelmeneklésekor cgyscer sak megszakad, sigy az olvasrarubdaza anna lerhét hogy visszamendleg végiggondolja bescémolé kezde- te 6 ge kz lehetséges kapeslatokat. A sz0veg a s2e26 sje tepnoptig” tat, egy tovabbiténnyel bévita Teremiés- "Rte: Hate de Frc, 88-995 Sak, Reb Lat, 2 us, 130-987, Are sng ve vib tlt oti, Nadia ah nen a 19‘Ol ex id tarts sorozatot, majd megszakad. Enel eredmé- nyeképpen az olvasé (zen elvasé) valamenny s2okisos nar rauy elvarisakiléyfteden marad. A beszmol6 egy eslek: rméayt muta be, majd Onmagara récdfolva, egyseenen in medias res abbamarad,azzal.amondatal, hogy .Gergely fethatamazza Arulfust, hogy a jogi dintésig, mely vagy megerGstetisziben, vagy vstevonjajogosvényai,ideig- lenesen iss el az és elaatokat"(2:133) Ennek ellenére Richerus tudatoselbesz16. Resuémolsja lejénnyltan kimond, hogy Fladata szein,isban srt é megordkiteni” (ad memoriam recuere sriptospecialier propositum est). haborukat",,szenvedéscke, yet" rmelyek a franciskat érntewsk, mi tb, ly médon, hogy a2 més bescimolokndl jobb legyen, killinsen_bizonyos lodoard-énl, aki Reims kordbb nok volt, x akinek anna- lest Richer TorSskénthaszndls.Riherus lei, hogy 23° badon hasznltaFlodoard munkjt, dm aztis megjgy hogy bizonyos esetekben a eredet helyéce ns s2a¥akat heljer daa, teljesen megyltoatatia a bemutatis sus” (pro ais linge dversissina orationis scemate disposuisee). (I) Richerusolyan, Gallia kora tet] 6 Klassikusok idé- _zésbvel, mint Cézir, Orosius,Jeromos és lsidre, atorénetis hagyoményshoz Ki sj seg, jlezve, hogy szemslyes rmegtigylése olyan beldisokat is eredméayeatek, melyek nyonin isa Senki miséhoz nem foghat6. Mindz olyanma- _gbiztossigot sugall,melyegytelmden hnyzika Scent Gl ‘annales szera6nok sz0vepSb6) Richerussebvege Foraszot diskurzs, melyocknaratvitisa dsszchasonltva az annale- sekével ~ a formézishor horzskeds ontudatosssg egy fank- cisia 130 Paradoxon ugyanakkor, hogy éppen ezen Sntdatostevé= enység ~ ami Richerus munkijénak a trtnet elbeszélés jelloge biztsitja esdkkent a vrténesi beszdmols,objekti- ‘ied, vagy legalibbis ere utal a mai elemSk konszenzuss, _A-szbveg ogy moder szerkesi6e, Robert Latouche az jez, ogy Richerust sj stusénak eredetisge oki érzet buss eatge megakadalyozza, hogy valdditrénelmet jon. .Vég redményben ~ fra Latouche ~ Richerus Toténelme val6di Grelemen (proprement parler] nem trénelem, hanem egy sages dtl késztt retorikal manka... ki Salluse techni eit igyekezeteutdnozi." HozeStszi at is, hogy Nem az anyag madre érdekelt, amelyetvigyaihozigazitot bane forma." (241) Latouche-nak természctesen igaza van abban, hogy Richerus nem trénész, akit véleten esupén & nyek™ éedekelnek, dm bizonyosantéved aban, hogy a muna azést em volnatirtnelem, mec sera jobban érdekia, forma", ‘mina yanyag” Matiére-en Latouche ermészetesen a szveg {ellie ert a klinll6eseménycket, melyek a megjelentés tlrgyokéntszolgélnak, Am Richorst a ,francidk kdzdeime (Gallorum congressbus in volumineregerends) (1:2. dak lik, kulindsen az Kizdelem, melyben purénusa, Gerbert, Reims érseke az egyhemegye mepszercéséét éritet volt lleniibea azzal, hogy Richest forma jobban érekelte mint 32 anyag vagy & tartalom, valéjaban éppen ez ubbi Seka hiszen amegit konfiktus kimeneteet] stove ‘gga Elbeszélésével aor pbs hozzdruni, hogy k= ‘jon: Reims ignzgstsinak kérdstben ki brtokoljaw meg~ felel6 avtorts, Mindezért nem indokolatlan felitleznink, hogy a konflikts mepinistbanvalamiképp az a vgy vezete, nt‘ulonbsteket. A kbavlckedés szernt az elbesléseslek- énye az eseményehwe rikényseeiet jelenéssel a trénet svinién végulolyan serkezeet hoz lee, mely azt sug, hogy eserkezet az eseményekben mindvégigjelen volt Ami- si bos szeretnk, 2 vals eseményekelbeszdés sora ~ melyek a trténetidskurausvalé trtalmitjlentik~ 6p ¢ jelenlttermészote. Ezek az események nem azét valk, ‘ert megtortéaek, hanem ele i sé, merterlékezste mélinak iletek, mésodszorpediguzért, ert képesek ma ‘guknak helyet taldni egy Kronologikusan rendezttsorban, ‘Am abhor, hogy teténet besedmoloként kezejtk Skt emt legend, hogy megtorténtik sendin Kertljencklejes)- ‘eae, Eppen oz, hogy mésképpen is ~ egy elbesaSéssorend- eben -meg6roktéstekerlbeinéock, tsi ket ateniiisuk ‘ekinetében kérdésessé,véps6 soron pedig alkalmasé ar, hogy avalésdglenyomatakéaszolgdjanak, Anak édoksben, hogy treénetiként inj fl, cay esernénynck egaibb kté- Jekeéppen kel elbeszflet6neklennie. mennyiben ugyanarl sz eseméaysorrél nem képzliat el legalabb kite olbesat- és, wrténgsnek felesleges autoriiséval az gar tenet celbeszlése édekben megiclennie. A toréet elbeslés at- ‘ortisa valojban a vals atoitis: a trénetielbeszeés a valdsigt alakkal euizza fl, és olyan forms koherencia feloésévelteszi kivanatosss amely esupsn a tténetekek sai ‘A torténelem fay annak a KalegSrnak része, melyet a -valsigos diskurausakét”novezhetnk meg, s2emben Ap let diskurzusival” vagy a vigyotdskurauséval™ E meg- ogalmazés meglehet6senlacani, fm nem Kivinont alacant aspektusokattovib élezn. Csupin ara szeretnékutali hogy reed sorte dskureus megeyesetejét annak felsmersserévén {oghatuk fl, hogy mennyiben Kepesaval6eégor kivénatos- ‘ot flute Igy a valsigot a vigy trgyavé tesz, amit sual é el, hogy a valsigoskéo mepiclentent eseméayekze lyan formals Koherenciit kéayszerit,melyetesupén ators F aeokbiriokolak. Szamben az annalessze,atonéactelbeszs- lesen megielentet valds— ,damagdtelmesélve" —hozzsnk sa, megidéz a messzeséghol(e ,messzest” ita forma ‘liga, soya forms koherenciat matt, melyre mi magunk is csupdn vigyhatunk A vrtnet elbeszélés ~ a kréikival suembea ~ egy olyan vigot mutat, melynek egyételmden ‘ge, mely lezdrult, ks, led, &m még nem oldédot fl még nem eset est Ebben a viligban a valsig a jelemés ast viseli, oly teljessget€stetetségetbirtokol, meet caupnelképzlni tuduok, &m megtspaszialni soba. Amenni- ben a trénetebeszéés lent, amennyiben nara bee- ezésse endelkezk, amennyiben megmutatha6, hogy mind- Vg vot eselekménye, a val6sig a ideal bavkorébe ker ‘Bppen czért a torténetielbeszélés eselekménye mindig csalé- is, scaét ell tlaltkét", nem marti technikk sets a6velodabelyezettkétbemutati, ‘A toriéetelbescéls exelekményével kapesoato sald rmutakozik meg abban az elutastsban, amivel modern tr lenészek viselteinck a ,tirténelem filozsfistval”seemben, nmelyre Hegel munkisséga a tipikus példa. A toned megien lens e oegyeck) forms azértuasijak el, mest nem i ll ‘dsb, min selekménybal, A tenet elem csupin mani feszci,acselekmény struktrdjéak jee, melyck adiskur ‘ys szolgataban sllak. Ekkor a valdsg a tokets rend, rendszoresséy 4 koherencia masz li, melyben nines he- BsIye az ember cselekvésnek. A teljestg oly tke, hogy ink megalz, mint azonosulsr dsztOniz. Am arténet lozofiaeselekményében a kulonbizs ~ helyi eseményekr6l lujgkortat6 ~ wrténclmek eselekményet veltvalisigukban rmutatkoznak meg: egy olyanautoiéslenyomatai,amelyek supin egy triénet forma morilsuniverzumban al6résae ‘vételre sSltanak el, sex lepkevésbs sem vont. “Mindes eljutatt minket a trténelem lexrisgéra vona ‘kozsigény meghatroessshor,melynek hina mit 2 keba- kit minttlelenclbeszlet lik meg. A leurs ir igény a ticnetelbeszelésen—vélem —igény a mori lease Fay ara hogy a valdssgosesemények sorozattjelemGsége- ben egy morili drima clemeiként éikelik, nak-e mie vali tténet elbeszséa, melyet nem esupin az elbeszélé ‘ordi rzék, hem mortlsautoitisa ne befolyisol vol? Neh olyan, a trténetiris klasikussinak koriban, a 19. saan keletkeret ténet unkst alin melyb6 iy. ot volna a marilis let azn események feet, melyekke foglalkozot ‘Av nem kel esupdn 19. s24zadi munki alapén leet rmondanunk. A narrativ teljsség elévésére torekv6 mordis tudat mkOdeset megfigyelnedukegy kés6Kizépkor, 13106 1512 kozot keletkeret tients tljestményben, Dino ‘Compagni KréniAdjban is, amelyetval6d tonéct elbeses- leskent éigkelnek Dino munkija nemcsuk italy kat, melyek ata (a Goel pit fete és fe frakeidjénak kuzdelme Fremztben 1280 65 1312 kozbt) analisatikuske- eléséb0ladédhatndnak, é a orénetet egy jo meghatirozot _hemas trténetstruktirdban taj, hanem a narra teljesé S gov egy sOgaiett eferenciapontkét szolgé6 térsadalmi rend Yomutatdsival rie, melyhezviszonyftva a kulonl6esemé- nyek Sor sajtos mordliselentésel lithe, Ebben ax érte- lemben 4 Krénika egyérelmen megmutaja hogy a kxSniké- nak mennyiben kell ~a helyzelfuggsen mors vagy ana sogikus ~ allegorkus form oltenie annak érdekében, hogy ‘lea naraivita 6 a tténtiagge ‘rdekes mepfigyeli, hogy mint a kénikaformat divest ‘alédi torténclem, bizoys llem26ielidnnek Els is nem emteik egyétlmd pats, Dino elbeszéése ~ Richerw- séval szemben - nem exy meghatirozot patréns felugyelte att bomlik ki, Csupin megerGst jogs ara, hogy az tala F lso s halon”, emltésre mets eseményekz (cose no ‘evo beszdmoljon, minthogykulonleges lets Képesség Disokoss Senki nem ita eaekel axeseménycket akezdeteke Al (pricipi oly bizonyossigaal, enint én” ~ ij, Vashats Kaonsége jgy nem egy meghaléozot idelisolvas, aint volt Gerbert Richerus sziméra,sokkal inkibb egy esopor, ame vélbetSen oszija nézett a dolgok vali slave kap- ‘olan: Firenze azonpolgéai kik ~ mint mond) ~képe- Sek felismeri y sten elyei, aki mindoeOkke irényit és ural ‘dik. Ugyanakkor egy mésik esoporthor is sa, Firenze | rllow polgériboz,akik felelGsek minds2okért& ,Konfikt tokén(discordie)amelyek mintegy hom Etizede stots 4 tos Az eldbbiek sosmira sz elbeszélés megérizhete & reméayt a kivezetS dt megllisshor, mig az wbbisknak ance orl a Pris es ar Se ae a Lange IEC" Areace 1908 Vo. Barns Her Hated Wg 136 brfigyelmeztetéskot és bunetssel val fenyegetésként hangor- hot, Az elmilt tic év kaotkus dllapota szemben dll az cliovends snisigesebb” évekkel, miutan VIL Henrik eit Firenaébe hogy megbintesseanépet, meek yids soki- su 6 vékes hasan ,megrontota az és vigot.” Amit tat Kermode ij, igy az elbeszslt események.,jcentésénck sya” yel6rvet” egy olyan jov6re, mely ~ pp est ti & ‘esrvetln elenen ~ morlis feel su romlttak megbute- tesével weiter” Dino munksjénakjermiddszei befejeése ara tal, hogy 4.— vil ideolgiaként Katkult ~ val tent ,bjektivi- {Gel idszakho tatoaot, vagy legalabis a Komment torok gy tanjak.Ennekellenére meplehetGsenneczen the- {6, hogy Dino Compagai miként érete el zt afta naraiv teljességt, melyét oly sokan desi, a mori rend implicit cemilitée nk his ez tet lebetGvé sma, hogy kilonb- ‘toot tegyen megirokiésre mélénak tarot eseméayek Ke it §azok koz0t, melyeket nem trot iyennek. Azok sz semenyek, melyeket az elberzélés nga, annyiban tUnnek valésigosnak, amennyiben egy meghatéozott morlis rend ésvé vlna, ahogyan elentésiketéppen e mrss render ‘val trtzdsbol meritk. Az elbesaéésbe ~ mely igazola va Iosigosssgukat ~ éppen annak nyomin kerilhetek be, hogy hoazsjéralnak-e egy tsadalmi rend ltejtchez, vagy sem. CCsupin az egyikoldalon lo isteni rend és nyugalom, &8 4 msi oldalon lete26 aor fienze dllapotok anarcija KS » nse rank Kemi: The Soe of a Eig Ses i the hor of Fon Ono, ST. je 138 2 kon igazothaja az wos bekezdés apokalipikos hangeétcét 6 narativfankeijt, melyben az uralkods eli, hogy meghantessemindazokat, kik rosz szokssaikkl bint hoctaka viligba. Csupin egy mordlisatoitsigazolhaja sat ‘nara fordulatot, melyack sgisggével az elbeszléevéget (abet, Dino elbescsléstnck vépétegyérelmen azonostja vilighan lezajlot mordisfordulatal: 4 vigg iamételkerd Imeglordulni [Ora vi si ricominca il mondo a revlgere ‘adosso}..: a wralkod6eljontengeren és szranfd,elfog 5 megfoset mindens.™" Ex moralizlébefejeats a, amely megakadslyozza, hogy Dino Krdnikdja megfeelen a moder, ,objekiv”torénetits tlvésisainak. Am épp ex befeenés tse! lehetvs, hogy a beszimol6 vege ren, vagy inks més formbanziuljon le, mint sz annalesek vagy adhikk. Vajon milyen més médon leben vals események elbesslését befejezni? Aiko valde ‘eseményeksorozatinak levsrsérl van x26, milyen ms ,be- Ijezés” kepzebetS el, ha nem moralizl6? Mibél mésbst auna a narratiy lezrés, mint az egyik morse endbl misikba tintén6 elmozdulisbsl? Megvalom, vals esemé- nyekelbeszélésekapesn nem tudok misfajlabefeeasstlksp- 2eln, minthogyazt nem Alihajuk, hogy a val események sor befejeztdne, hogy a valésig maga tink el, hogy nem -tnanek 1OODE a vals rendjebe tartoas eseményck. Cet ‘gy leetséges, hogy az iyen esemeények leruljanak, ha a jelemés elmordul ~ sezen elmozdulis narattyesakbedkkel Wonénik ~ egyik fizkai vagy tésadsl teb61 a masks, Azokban azesetekben, amikoramoriisérzékenyséy his 139= mint azannalesek esetében-, vagy esupén ehetGxéphént van jelen ~ mint atk a kraikaescteben nem esupin a lens ‘maga hidnyaik, hanem az is, hogy Kovetn tudjuk a jelenés ilyen elmozdulsdt. Aol a val6sigrls2616 beszimoldban a narratvits jelen van, ot biziosak lehetink abban, hogy # rmoralits, iletve valamitéle morliél6 impulzus is jelen ‘van, Ms médon nem képzelets el, hogy a val6sg fetruhiar hat olyanjelentsisel, mely megfell a valssg igéayének, és cllenl egy mtiktOrténetnek, mely elmesésce vi" a he- fejezésen” ‘Amivel it foglalkoetam, a2 naraiviishor kapesolaté tc, klondsen a vali azon eles kapessin, mel ‘torte iskurzus 6st képeik.Azt gondolhatnénk persze, hogy kartysimat gy keverte, hogy szok végl az éltalam vet eredményt ~ az elbeszdl6 Askurzus moralizsl6 téletek svolgdatdban sl ~ adi azltl, hogy kadvSlag kizépkori forréokat hasznltam, Meglebet, ex (gy van, dm valoban 4 modem torinetin6i Kozdsség tet kulOsbséget annals, -nika é elbesz6lés kozot anna alan hogy mennyiben ‘épesek a nara teljesty eléésére, Upyanuhor ugyanen- nok a kaosscpnek kell semotadais ae is, hogy azzal egy idoben, hogy ~ st bevallsaszerint ~ a trténetis .ob- jek" maja val, épp a narrtivitst bdvozotek a tles objektivits” eléésének eszkizeként, amely, bir satos {udoménnyd, de wdoméanyé ete a tnénetrist. Maguk @ trténészek viozttak a narrtiviss egy lehetséges elbe- 2616 médbsl olyan paradigmavé, mely a valsigban meg- rutatko26 formakéntnyiik meg, a ,val6xighi” tudat s2é- rméra. Ok seok, akik a nataivitstétékké tek, olyannd, relynek jelenite a ,valsiggal” kapesolatos diskurausban 140 cayszere jeloi ® diskuraas abjekviist, Komolysigt és realist ‘Aat kivintam bemtani hogy vldsigos eseméayek meg- Jelontése kapesin a naraivitshor kapeslt éask abb6l « ‘igybél fakad, hogy © valéségos események az életolyan oherens, Ssseszedet,teljos 65 lear képét mutasik, mely caupin képeletbei eet. Annak amegaySa6ésnk a forss, hogy valsigos esemeények elképzelteseményekr6lelmondh- {6 t6ténetek formals jelemzsit mutastk, vigyak, lmok Sbréndok birodalmdban keresend6. Vajon a vila valoban jot rmepirttrténeck forméjdban tira fel el6Wink, Kézpon lanyal, mepfles bevezetéssel egyalssal,belejezéssel, olysfajtakoberencéval, mely Lani engedi a .véget" mi den kezdethen? Vagy inksbb olyan formsban mutatkorikmeg, ‘mint amilyenre az annalesck és Krak wtalnak: ake mit ay sorozat, melynek nincsen sem Kezdete, sem vége, vagy psig Kezdeek sorozataknt, amely megszaksd,s soba le nem ul? Bs vajon a vilig ~ a tiesadalmi valbség ~ val6ban rat formdban trl fl elttnk, amely mér mags mesé- IP tlazon horizonton, lye rtekniveképesekleetink tudoményosanfeldolgozni? Vagy csupin sclkségink van az ‘onmagat mesélni képes és wrénetként fliralkoz6 vilig © fikcidjra abhor, hogy megteremistk az a mordlisautoritést, rely nek sajdos tisadalmi valéségunk elképzelhtelen volna? Ha esupén a megicenfésrealizmusa volna a kérdés, rmeglehetsen megalapozottan Ihetne éveli az analeseké5 ‘akrGniksk mint tudtszdméra megmutatkors vals lehet- séges paradigm mellet. Lehetséges-e, hogy az objets indi vgy, amely abba muttkozik meg, hogy kétclenck ‘valdsigot mepfelelé meédon elbeslni, nem az saluk elkép- 1412eltbofogudsal ll kapesolatban,hancm azal, hogy Képe lenek-a mods a.esitkai kategcistban megielenieni? Es ‘vajon megylaszolbatsvolna ez a kérds az obektvitsweté- elének naratv bemutatra nk ~ mely elbeszééseleve adgy is megel6logezné a tornet végé a mols végkielet inénysban? FlképzethetS egydtain elbeszeés morales élkul? (Forditona: Braun Réber) Az elbeszélés kérdése @ mai torténelemelméletben ‘A mai trténlemelméletben az elbesélés tméja rendksvil les vitatirgya. Bizonyos szempontbél ez meglepénckltszik, hiszen els pillantisra az elbeszdésKérdésén nem sok via orn val6 van, Az elbesoéls: besoédméé, legal annyica nivercis, mint maga anyel. Azebeszélés a verbdis meg- sulalsnak az ember tudatsedméca oly természetes médjn, hogy sunt sseszlhasogatisnak tnbet az az dls, hogy az clbeszélsproblematelen.' Am éppen ar, mer az elbeszé- ésmint megjlentési md az emberitudatszéméra oly terme ‘ete, annyira a mindennapibesréd su kiznapi beszélgets imtegrns része, hogy hasmnlatabaemly kuas terete, * in Rend Barhes meyer Arbol eave eda, Sarl reer nk nt up a fet” aod ‘Ste Sec Aas are I mage Mae Tes Fd Shen Fah New Ya 197, 79-0) A may meget apse et ‘Moment ely ou Belin Ba, hye ‘Satya nce corned diate ene, tee oe {insincere ad le Breit. Prine eng ‘de Pas 168 Gor Genet Fontes rc Pia I Pa, ‘$5.8.0) 8 HGoobr vlan Yanna one, may est neg asi ie Ganon oa a ‘Gu ean” Ko a a anja acaer QtceC late Bodies, 192 3