Professional Documents
Culture Documents
A Főbb Nyelvváltozatok
A Főbb Nyelvváltozatok
1. Nyelvünk rétegei
Nyelvünk egészét, azaz minden magyarul beszélő ember minden nyelvi meg-
nyilatkozásának összes elemét nemzeti nyelvünk foglalja magába. A magyar
nyelvterület a Kárpát-medencén belül húzódik. Az itt élő magyarok tájanként sokféle
nyelvjárást beszélnek, de jól megértik egymást.
A nemzeti nyelv: történelmileg kialakult tartós emberi közösség közös nyelve (közös
eredet, közös hagyományok). A nemzeti nyelv kialakulását szükségessé tették és
előmozdították: a társadalmi-gazdasági változások (polgárosodás, nemzetté válás,
szabadabb helyváltoztatás, városiasodás). Az egységes nemzeti nyelv – vidékenként,
foglalkozási áganként stb. – bizonyos fokú eltéréseket is mutat: a nemzeti nyelv
rétegeződik, különféle változatokban él. A nemzeti nyelv rétegeződése a nyelvet
használó közösség tagolódásával függ össze (az emberek kisebb-nagyobb
közösségeknek tagjai; eltérőek a szokásaik, normáik, más a nyelvhasználatuk is). A
nyelvi rétegek (nyelvváltozatok) nem különülnek el mereven egymástól, hatnak
egymásra, az egyes ember nyelvhasználatában pedig összefonódnak. Minden ember
több nyelvváltozatot használ a kommunikáció körülményeitől függően. (Az egyén
válogat a nyelvi eszközökből a tudása, kora, ismeretei, érdeklődési köre alapján.)
ötvöződéses jellegű
sokáig inkább írott volt (a reformkorig nem volt jellemző a beszélt változat – köznyelv)
A mai magyar nyelv nagyobb nyelvjárási egységei: nyugati, dunántúli, dél-alföldi, tiszai,
északi (palóc), észak-keleti, mezőségi, székely és csángó nyelvjárásterület.
d) argó (tolvajnyelv, jassznyelv)