Lombardia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Lombardia (IPA: [lombar'di:a]) Észak-Olaszország egyik Lombardia

közigazgatási egysége, régiója. Határai: északról Svájc, (Lumbardia)
nyugaton Piemont, keleten Trentino-Alto Adige és Veneto,
délen Emilia-Romagna. Közigazgatásilag tizenkettő megyére
tagolódik, székhelye Milánó. Nevét a germán longobárdokról
kapta, akik a 6. században foglalták el.

A Comói-tó

Lombardia
Lombardia zászlaja
címere

Közigazgatás
Ország  Olaszország
Rang Régió
Székhely Milánó
Megyéi Bergamo (BG)
Brescia (BS)
Como (CO)
Cremona (CR)
Lecco (LC)
Lodi (LO)
Mantova (MN)
Milánó (MI)
Monza e Brianza (MZ)
Pavia (PV)
Sondrio (SO)
Varese (VA)
Lombardia területe 23  861  km². Lakossága: 9  749  593 fő Kormányzó Attilio Fontana (2018.
(2012), s ezzel Olaszország legnépesebb régiója. március 26. – , 2018
Lombard regional election)

Népesség
Tartalomjegyzék
Teljes 10 067 494 fő (2019)[1]
Földrajz népesség +/- (https://www.wikidata.org/
Fekvése
wiki/Q1210?uselang=hu#P
Tájegységei
1082)
Vízrajz
Folyói és csatornái Népsűrűség 406,8 fő/km²
Tavai Földrajzi adatok
Történelem Terület 23 861 km²
Népesség Időzóna UTC+1
Közigazgatás
Gazdaság
Mezőgazdaság
Ipar
Kereskedelem
Turizmus
Vallás
Oktatás
Híres emberek
Galéria
Jegyzetek
Források
További információk Lombardia régió elhelyezkedése

Lombardia weboldala (http://www.regi

Földrajz one.lombardia.it)
A Wikimédia Commons tartalmaz
Lombardia témájú
Fekvése médiaállományokat.

Természetes határa igen hosszú: északon az Alpok; délen a

Pó folyó, nyugatra a Lago Maggiore (melyen Piemont régióval és Svájccal osztozik) és a Ticino folyó;
keleten a Garda-tó (melynek partjai Trentino-Alto Adige és Veneto régióhoz is tartoznak) és a Mincio folyó.

Tájegységei

Lombardia területének nagyságát tekintve a 4. helyet foglalja el Itália 20 régiója között, Szicília, Piemont és
Szardínia után. Morfológiailag meglehetősen egyszerű a táj. Területének több mint 40%-a hegyvidék.
Északi része az alpesi zónához tartozik (Alpi Lepontine e Retiche). Legmagasabb pontja a Bernina
masszívuma (4049 m), de több impozáns hegycsúcs magasodik 3000 m fölé, köztük a Disgrazia (3678 m)
Svájc határán, az Adamello (3554  m) és az Ortles-Cevedale (3899  m) Trentino-Alto Adige határán. Az
Alpok déli irányban az Előalpok központi zónájában folytatódik, míg még délebbre a dombok veszik át
helyét, mint a Brianza, a Varesotto stb. A déli területek fennmaradó része síkság (több mint 47%-a
Lombardiának) és a Pó-síkságának (Pianura Padana) központi részét képezi. Az Oltrepo Pavese nevű
területen már az Emiliai-Appenninek húzódnak, a hegység legmagasabb pontja a régióban a Lesima hegye
(1724 m).

Alpok

A lombardiai Alpokat völgyek rendszere tagolja, Valtellina völgyétől kezdődően (ez a leghosszabb és
legfontosabb az olasz Alpok rendszerében) egészen a Camonica-völgyig, amelyeket majdnem mindenütt a
Pó folyó bal oldali mellékfolyói törik át. A legfontosabb nemzetközi átkelőhely a Spluga-hágó (passo dello
Spluga) 2118  m magasságban Svájc határán. Az ország területén belül érdemes megemlíteni a Stelvio
(2759 m) és a Tonale (1883 m) völgyeit, melyek elválasztják Lombardia földjét Trentino-Alto Adigétől. E
területek mindig igen fontosak voltak a régió gazdasága, illetve közlekedése tekintetében.

Előalpok

A lombardiai Előalpok (Prealpi) megszakítás nélkül tartanak a

Lago Maggiorétól a Garda-tóig (lago di Garda). Csúcsai
alacsonyabbak, mint az Alpokéi, általában több a növényzet,
de nem hiányoznak a mészkőmasszívumok sem, mint a Grigne
(2410 m), a Resegone (1875 m) és legkeletebbre a Pizzo della
Presolana (2521  m). Az Előalpok déli irányban a Pó-síkság
felé egyre alacsonyabbá válik.

Pó-síkság

A Pó-síkság a pleisztocén korban keletkezett. Lombardia

területén, akárcsak Venetóban és Piemontban, két részre A Comói-tó
osztható, egy északi vidékre (l'alta pianura) és egy délire
(bassa pianura), amely vizekben gazdag.

Vízrajz

Folyói és csatornái

Lombardia valószínűleg Itália folyókban leggazdagabb régiója. Az Alpok és Előalpok számtalan a Pó

folyóhoz tartozó kisebb víz, folyó és patak forrásvidéke. A legfőbbek a Ticino (a 7. leghosszabb olasz
folyó, 248  km hosszú, 7228  km² vízgyűjtő területtel) és a Mincio ( 196  km), az Adda (a 4. leghosszabb
Olaszországban, 313  km), a Brembo és a Serio, az Oglio (az 5. leghosszabb az országban, 280  km), a
Mella és a Chiese.

A régió legnagyobb csatornái: a Naviglio Grande és a Naviglio della Martesana, melyek a Ticino folyót és
az Addát Milánóval kötik össze, illetve a Canale Villoresi, amely a két folyó közt létesít összeköttetést.

Lombardia folyói
Közepes Vízgyűjtő
Hosszúság
Folyó vízhozam terület
(km)
(m³/s) (km²)
Pó 652 (csak 1540 71 000
 Lombardia)
Adda 313 187 7979
Oglio 280 137 6649
248
Ticino (Lombardia: 350 7228
110 km)
160
(részben
Chiese 36 960
Trentino-
Alto Adige)
140
Agogna (részben 6 995
Piemont)
Olona 131 14 1038
Lambro 130 12 1350
Serio 124 23 1256
Mella 96 11 1036
86 (részben
Terdoppio 3,7 515
Piemont)
75 ( 2859 (a
Mincio részben 60 Sacrával
Veneto) együtt)
Brembo 74 30 935
Staffora 58 4,5 337,5
Seveso 55 1,8 930
Cherio 32 1,5 161

Tavai

Lombardia vízrajzának jellegzetessége az előalpesi tóvidék, amely észak-déli irányban terül el.
Legfontosabb tava nyugatról kelet felé a következők:

A Lago Maggiore vagy Verbano (a második legnagyobb az országban, területe 212,5 km²),

80,1%-a Olaszországban, 19,9%-a Svájcban található. Az Alpok déli részétől egészen a Pó-
síkság széléig terjed. Más felső-olaszországi tavakhoz hasonlóan a jégkorszaki gleccserek
olvadása során alakult ki. Különösen az északi oldalról magas sziklafalak veszik körül.
A Luganói-tó (lago di Lugano vagy Ceresio, területe 48,7 km² (18 km² Olaszországhoz,
30,7 km² Svájchoz tartozik), Nevét Lugano város nevéről kapta. Tengerszint feletti
magassága 271 m, területe 48,7 km² (18 km² Olaszországhoz, 30,7 km² Svájchoz tartozik).
Legmélyebb pontja 288 méter. A tó a jégkorszak után két gleccser összetalálkozásánál
keletkezett, ezzel magyarázható több nyúlványos formája.
A Comói-tó (lago di Como vagy Lario, Itália harmadik legnagyobb tava, területe 146 km²,
több mint 400 méteres mélységével Európa egyik legmélyebb tava, a tófenék több mint 200
méterrel a tengerszint alatt található. Y alakú. Északi ága Colicónál kezdődik, míg
délnyugati és délkeleti ágai Comónál, illetve Leccónál végződnek.
 Az Iseói-tó (lago d'Iseo vagy Sebino, területe: 62 km²),
A Garda-tó (lago di Garda vagy Benaco, az ország legnagyobb tava, területe 370 km²)
Olaszország legnagyobb tava, az utolsó jégkorszakban képződött. Elhelyezkedésének, a
mediterrán flórának és a kellemes klímának köszönhetően a Garda-tó az egyik
legnépszerűbb úticél Észak-Olaszországban.

Csak a Comói-tó és az Iseói-tó helyezkedik el teljes mértékben a lombardiai régióban. A legnagyobb

tavakat a Pó folyó alpesi mellékfolyói táplálják: a Ticino a Lago Maggiorét, az Adda a Comói-tavat, a Sarca
a Garda-tavat. A többi előalpesi tavacska Lombardia keleti részén kis méretű és glaciális eredetű, a
fontosabbak köztük a Varesei-tó (lago di Varese), a Varesotto dombjai között.

Történelem
Az i. e. 3. században a mai régió a Római Birodalomhoz tartozott. A birodalom hanyatlása utáni időszakban
a germán népek törtek be, a területet 568-ban északról, a Kárpát-medencéből az avarok elől menekülő, új
hazát kereső longobárd törzsek foglalták el. Ők 774-ig uralkodtak e területek felett, amikor a Frank
Birodalom megsemmisítette a longobárdok birodalmát. A Német-római Birodalom idején néhány város
jelentős szerephez jutott, részben saját hercegségeket alakítottak ki, mint például a régió mai területét szinte
teljesen lefedő Milánói Hercegség. Ezek aztán a 15-18. században Velence, Spanyolország, a Habsburg
Birodalom és Franciaország uralma alá kerültek. 1815-ben a bécsi kongresszus döntése alapján Lombardia
és Veneto közös királyság lett, az Osztrák Császárság részeként. 1859-ben az szárd–francia–osztrák
háborúban elszenvedett osztrák vereség következtében a lombard régió előbb Franciaország, aztán a
Szárd–Piemonti Királyság birtokává vált.

Népesség

Közigazgatás
Lombardia 12 megyéből (provicie) áll:

Bergamo (Provincia di Bergamo),

közigazgatási székhelye
Bergamo, települések száma 244
Brescia (Provincia di Brescia),
közigazgatási székhelye Brescia,
települések száma 206
Como (Provincia di Como),
közigazgatási székhelye Como,
települések száma 162
Cremona (Provincia di Cremona),
közigazgatási székhelye
Cremona, települések száma 115
Lecco (Provincia di Lecco),
közigazgatási székhelye Lecco,
Lombardia megyéi települések száma 90
Lodi (Provincia di Lodi),
közigazgatási székhelye Lodi, települések száma 61
Mantova (Provincia di Mantova), közigazgatási székhelye Mantova, települések száma 70
Monza e Brianza (Provincia di Monza e Brianza), közigazgatási székhelye Monza,
 települések száma 50
Milánó (Provincia di Milano), közigazgatási székhelye Milánó, települések száma 189
Pavia (Provincia di Pavia), közigazgatási székhelye Pavia, települések száma 190
Sondrio (Provincia di Sondrio), közigazgatási székhelye Sondrio, települések száma 78
Varese (Provincia di Varese), közigazgatási székhelye Varese, települések száma 141

Lombardia megyéinek kiterjedése és lakossága (31/08/2007)

Név Népesség Terület

Provincia di Bergamo - Bergamo megye [BG] 1 053 694 2723

Provincia di Brescia - Brescia megye [BS] 1 205 495 4783

Provincia di Como - Como megye [CO] 576 153 1288

Provincia di Cremona - Cremona megye [CR] 354 062 1772

Provincia di Lecco - Lecco megye [LC] 329 880 816

Provincia di Lodi - Lodi megye [LO] 220 530 782

Provincia di Mantova - Mantova megye [MN] 400 916 2339

Provincia di Milano - Milánó megye [MI] 3 045 822 1578

Provincia di Monza e Brianza - Monza e Brianza megye [MB] 834 577 405,82

Provincia di Pavia - Pavia megye [PV] 526 633 2965

Provincia di Sondrio - Sondrio megye [SO] 180 949 3212

Provincia di Varese - Varese megye [VA] 860 080 1199

Gazdaság

Mezőgazdaság

Lombardia Olaszország egyik legfontosabb és legsűrűbben lakott gazdasági körzete. Mezőgazdasága

jelentékeny, a Pó-síkságon intenzív gabonatermesztés, gyümölcstermesztés és tejtermelés folyik.

Ipar

Iparában vezető szerepet játszik a textil, különösen a selyem gyártása. Emellett fontos ágazatok még a vas-
és acélgyártás, a gépgyártás, a vegyipar, és a ruhaipar. Jelentősek vízerőművei. Ipari és kereskedelmi
központja Milánó.

Kereskedelem

Milánó egyike a világ legfontosabb pénzügyi és kereskedelmi központjainak: 2004-ben 241,2 milliárd euró
volt a bruttó össztermelése ezzel a negyedik helyet foglalta el az európai nagyvárosok közötti
rangsorolásban. A városban székel az Olasz Tőzsde (Borsa Italiana: S&P/MIB) valamint számos
nagyvállalat: Alfa Romeo, Pirelli, Banca Popolare di Milano, Fastweb, Impregilo, Luxottica, Mediaset,
Mediobanca, Arnoldo Mondadori Editore, Prysmian, Saipem, UniCredit stb.

Az európai pénzpiacon fontos szerepet töltenek be a milánói bankok. Az úgynevezett lombard hitel
(kézizáloghitel) elsőként Milánóban honosodott meg.

A város számos divatháznak ad otthont, ezzel Milánó a világ egyik divatközpontjának számít: Armani,
CoSTUME NATIONAL, Dolce & Gabbana, Etro, Fiorucci, Geox, La Rinascente, Luxottica, Missoni,
Prada, Luciano Soprani, Versace, Ermenegildo Zegna. A divat közel 3%-át adja a város gazdaságának. A
milánói divat fő utcája a Via Montenapoleone.

Turizmus

Gazdaságának egyik motorja az idegenforgalom, a régió több mint 7 millió vendéggel dicsekedhet minden
esztendőben. A terület turisztikai vonzereje igen sokrétű:

A művészet és kultúra központjai meghatározó erőt képviselnek az idegenforgalmi

szektorban, élenjáró városai Brescia, Bergamo, Mantova, Milánó.
Az előalpesi tavak vidéke izgalmas vonzerő a festői falvacskák és üdülőhelyek kedvelői
számára, ilyenek a Garda-tónál Desenzano, Sirmione és Gardone Riviera, a Comói-tó
mellett Bellagio és Menaggio, az Iseói-tónál Lovere stb.
Látogatott téli hegyi településeken próbálhatják az aktív turizmus örömeit a sielők az
Alpokban és az Előalpokban: Bormio (alta Valtellina), Livigno (valle Livigno), Aprica
(Valtellina), Ponte di Legno (Camonica-völgy), Selvino (Val Seriana) stb. a legnépszerűbb
téli üdülőhelyek.
A termálturizmus legismertebb úticélja Darfo Boario Terme (Camonica-völgy).

Vallás
Lombardia a világ legnagyobb eklézsiáját alkotja, a 20. században két lombardiai pápa is állt a katolikus
egyház élén: XXIII. János és VI. Pál.

A parókiák száma 3067. Ezek 10 püspökséghez tartoznak:

Milánói érsekség (Arcidiocesi di Milano) (területe 4234 km², 1100 parókia)

Vigevanói püspökség (Diocesi di Vigevano) (területe 1509 km², 87 parókia)
Cremai püspökség (Diocesi di Crema) (területe 276 km², 62 parókia)
Paviai püspökség (Diocesi di Pavia) (területe 782 km², 99 parókia)
Cremonai püspökség (Diocesi di Cremona) (területe 1917 ², 223 parókia)
Cómói püspökség (Diocesi di Como) (területe 4235 km², 341 parókia)
Lódi püspökség (Diocesi di Lodi) (területe 890 km², 126 parókia)
Bergamo püspökség (Diocesi di Bergamo) (területe 2442 km², 389 parókia)
Bresciai püspökség (Diocesi di Brescia) (területe 4538 km², 473 parókia)
Mantovai püspökség (Diocesi di Mantova) (területe 2080 km², 168 parókia)
Voghera környéke a Tortonai püspökség (Diocesi di Tortona) területéhez tartozik, amely azonban Liguria
régióban helyezkedik el.

Oktatás
Egyetemek a régióban:

Politecnico di Milano (http://www.polimi.it/) (Milánó)

Universita Bocconi (http://www.unibocconi.it/) (Milánó)
Universita Carlo Cattaneo - LIUC (http://www.liuc.it/) (Castellanza)
Universita Cattolica del Sacro Cuore (http://www.unicatt.it/) (Milánó)
Universita degli Studi di Milano (http://www.unimi.it/)
Universita degli Studi Milano Bicocca (http://www.unimib.it/) (Milánó-Monza)
Universita IULM (http://www.iulm.it/) (Milánó)
Universita Vita-Salute San Raffaele (https://web.archive.org/web/20060221211208/http://ww
w.unihsr.it/) (Milánó)
Universita degli Studi di Bergamo (http://www.unibg.it/)
Universita degli Studi di Brescia (http://www.unibs.it/)
Universita degli Studi di Mantova (http://www.unimn.it/)
Universita degli Studi di Pavia (http://www.unipv.it/)
Universita degli Studi dell'Insubria (http://www.uninsubria.it/) (Varese-Como)

Híres emberek
Carlo Porta
Cesare Beccaria
Giuseppe Parini
Carlo Cattaneo
Carlo Emilio Gadda
Pietro Verri
Giovanni Berchet
Alessandro Manzoni
Giornalismo
Gianni Brera
Claudio Abbado
Nanni Svampa
Giorgio Gaber
Cochi e Renato
Enzo Jannacci
Adriano Celentano
Davide Van De Sfroos
Charlie Cinelli
I Legnanesi
 Antonio Greppi

Galéria

Bergamo Como Cremona Lecco

Mantova Milánó Monza Pavia

Jegyzetek
1. Italian National Institute of Statistics

Források
Olasz Wikipédia (Közigazgatás, Települések, Vallás)

További információk
Lombardia Storica e il portale regionale per le risorse storiche e archivistiche (olasz) (https://
web.archive.org/web/20081211180652/http://plain.unipv.it/)
Regione Lombardia (olasz) (http://www.regione.lombardia.it)
Lombardia Cultura (olasz) (https://web.archive.org/web/20091203041840/http://www.lombar
diacultura.it/)
Assessorato Mobilita e trasporti (olasz) (http://www.trasporti.regione.lombardia.it)
Lombardia D'Autore (olasz) (https://web.archive.org/web/20070107082314/http://www.lomba
rdiadautore.regione.lombardia.it/)
Visual Lombardia (olasz) (https://web.archive.org/web/20090331035531/http://www.visual-it
aly.it/IT/lombardia/)
Buona Lombardia (olasz) (http://www.buonalombardia.it)
 Agenzia Regionale Per l'Ambiente (olasz) (http://www.arpalombardia.it)
Unioncamere Lombardia (olasz) (http://www.unioncamerelombardia.it/)
Lombardia: storia, territorio, economia, arte, cultura (olasz) (https://web.archive.org/web/200
80707120524/http://www.italiaregioni.net/Lombardia/)
In Lombardia: informazioni sul territorio, turismo, mezzi di trasporto e ambiente (olasz) (http
s://web.archive.org/web/20090207015728/http://www.in-lombardia.net/)
Terra di Lomellina, il Portale della Lomellina (olasz) (http://www.terradilomellina.it)
Lombardia Network » Notizie e informazioni utili dalla Lombardia (olasz) (http://www.lombar
dianetwork.com/) Archiválva (https://web.archive.org/web/20090228183450/http://www.lomb
ardianetwork.com/) 2009. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
Italien - La bella Italia, Kunst, Kultur, Geschichte, Traditionen - Kultur in der Lombardei
(német) (https://web.archive.org/web/20120111222751/http://www.g26.ch/italien_kultur_lom
bardei.html)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lombardia&oldid=24778504”

A lap utolsó módosítása: 2022. március 20., 08:51

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon
is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.