JAVASOLT MINTA

www.apeh.hu

KÁRFELVÉTELI JEGYZŐKÖNYV

A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. Törvény 6. § (6) bekezdés c) pontjában és (10)
bekezdésében foglaltak, illetve
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 70. pontjában, 49/B. § (20) bekezdés
b) pontjában és (24) bekezdésében foglaltak alkalmazására

(csak azon adózóknak kell benyújtani, akik / amelyek nem rendelkeznek független szervezet által
kiállított okmánnyal)

Benyújtandó 1 példányban az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz

Adózó azonosító adatai

Az adózó neve:…………………………………………………………………………………………....

Az adózó adószáma:………………………………………………………………………………………

Az adózó székhelye:………………………………………………………………………………………

Az adózó telephelye:……………………………………………………………………………………...

Az elemi csapás típusának megnevezése*:………………………………………………………………..

(különösen jégeső, árvíz, belvíz, fagy, homokverés, aszály, hó-, jég- és széltörés, vihar, földrengés,
természeti vagy biológiai eredetű tűz)

A káresemény tényszerű leírása (részletezve az elemi csapás tárgyát, a károsodott terület nagyságát, az
elpusztult állatállomány számát stb.)
……………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………

Az elemi csapás időpontja, illetve időszakának utolsó napja*:........................................................

…………………………………………………………………………………………….........................

A káresemény időpontja (csak akkor kell kitölteni, amennyiben időpontja eltér az elemi csapás
bekövetkezésének időpontjától):…………………………………………………………………….........

* A káreseményt megállapító közlemény megnevezése (a közlemény száma, ideje, beazonosítható módon)

Az elemi kár mértéke:……………………………………………………………………..……………%

A jegyzőkönyv készítésének kelte:……………………………………………………………………….

A jegyzőkönyvet készítette:………………………………………………………………………………

…………………………, 2008. …………………

Az érintett adózó / képviseletre jogosult neve és aláírása:

………………………………………
Adózó / Képviselője
Tájékoztató
Kárfelvételi jegyzőkönyv
2008.05.15.

a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. Törvény 6. § (6) bekezdés c) pontjában és (10)
bekezdésében foglaltak, illetve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény  3. § 70.
pontjában, 49/B. § (20) bekezdés b) pontjában és (24) bekezdésében foglaltak alkalmazására

Abban az esetben, ha az adózó nem rendelkezik tőle független szervezet által kiadott, a káresemény
bekövetkeztét hitelesen igazoló okmánnyal, akkor az adózónak kell a káreseményről jegyzőkönyvet
készítenie, melynek javasolt mintáját tartalmazza a közölt kárfelvételi jegyzőkönyv. Az adózó más
formában is elkészítheti a kárfelvételről a jegyzőkönyvet, azonban a meghatározott minimális
adattartalom alkalmazása kötelező, mely a kárfelvételi jegyzőkönyv hitelességének feltétele.

Ha az egyéni vállalkozót illetve a társasági adó alanyát az adóévben, vagy a megelőző adóévben elemi
kár sújtotta, akkor - az alábbiakban ismertetettek esetében - nem kell a jövedelem (nyereség) minimum
adóalapra vonatkozó szabályokat alkalmaznia.

Egyéni vállalkozóknál: az elemi kár az elemi csapás okozta olyan kár (több ilyen kár esetén azok
együttes összege), amely a bekövetkezése évét megelőző adóévi vállalkozói bevételnek (a
tevékenységét az elemi kár bekövetkezését megelőző adóévben kezdő egyéni vállalkozó esetében a
kezdő év egy napjára eső átlagos napi bevétel 365 napra számított összegének) legalább a 15
százaléka.

A társasági adó alanyainál: az elemi kár mértéke - több kár esetén azok együttes értéke - eléri az elemi
kár bekövetkezését megelőző adóévi évesített árbevétel (átalakulással létrejött adózónál a jogelőd
árbevételéből számított, az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott
árbevétel) legalább 15 százalékát.

Elemi kár: az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály,
a hó-, a jég- és a széltörés, a vihar, a földrengés, valamint a természeti vagy a biológiai eredetű tűz)
okozta kár.

A kár igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (pl. biztosító, mezőgazdasági igazgatási szerv,
katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv, más okmány
stb.), vagy - ha nem rendelkezik tőle független szervezet által kiadott okmánnyal - a károsult által
kiállított jegyzőkönyv szolgál.

Ha az adózó készíti el a kár tényének igazolásához szükséges jegyzőkönyvet, akkor abban rögzíteni
szükséges az érintett adózó adatait, a kár típusát, tényszerű leírását, a kár keletkezésének időpontját,
illetve időszakának utolsó napját és a kár mértékét is. A kár keletkezésének időpontját, a kár mértékét
az adózó önállóan jogosult megállapítani és rögzíteni, nem feltétel tehát, hogy valamely szerv állapítsa
meg a kár keletkezésének időpontját és mértékét.

A káresemény időpontjának meghatározása az eset összes körülményeinek ismeretében, egyedileg

lehetséges, melynek során figyelembe kell venni az elemi csapás típusát. A kár keletkezése ok-okozati
összefüggésben van az elemi csapás bekövetkeztével, ennek függvényében kell megítélni a kár (az
elemi csapás) keletkezésének időpontját. Ha nem egy konkrét időponthoz, hanem egy időszakhoz
kötődik, akkor azt kell tartalmaznia a jegyzőkönyvnek, hogy az adott csapás-típus hatása mikor jelent
meg az adózó által érzékelhető módon. Ebben az esetben az időszak utolsó napját kell feltüntetni. (Pl.
aszálykár esetén a kár bekövetkezésének időpontjaként elfogadható – abban az esetben is, ha az adózó
nem tagja a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszernek - az agrárpolitikáért felelős miniszter által
kibocsátott közlemény kiadásának a napja.)

Amennyiben év közben többször következik be elemi csapás, akkor minden egyes esetről külön-külön
jegyzőkönyvet kell készíteni, nem csak arról, amely esetében a kár mértéke eléri a megelőző adóévi
évesített árbevétel 15 %-át. Arról a káreseményről is kell tehát jegyzőkönyvet készíteni, amellyel az
adózó még nem éri el a hivatkozott mértéket. Amennyiben valamely elemi csapásról nem történik
jegyzőkönyv felvétel, akkor az nem vehető figyelembe a károk mértékének összeszámításakor.

A jegyzőkönyv érvényességének feltétele az adózó, illetve a képviseletre jogosult aláírása.

Az adózó az általa kiállított, a kár tényét és mértékét tartalmazó jegyzőkönyvet a kár

keletkezését követő 15 napon belül papír alapon köteles megküldeni az illetékes állami
adóhatóság részére.

A határidő jogvesztő, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

Forrás: www.apeh.hu