Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék

Elektrotechnika és Elektromechanika
Mérési Útmutató 4. mérés

Érintkezős (relés) vezérlések alapjai

Írta Zabán Károly, Dr. Nagy István

Átdolgozta: Dr. Hamar János

Különböző típusú relék

(http://homepages.tesco.net/~a.wadsworth/inductors.htm)
UTOLSÓ FRISSÍTÉS: 2019. szeptember 5.
Elektromechanika 4. mérés: Érintkezős (relés) vezérlések alapjai

Tartalomjegyzék

4.1 A mérés célja ...................................................................................................................... 2

4.2 Kötelező irodalom .............................................................................................................. 2
4.3 Ajánlott irodalom ............................................................................................................... 2
4.4 A felkészültség ellenőrzése ................................................................................................ 2
4.5 A mérés elméleti alapjai ..................................................................................................... 2
4.5.1 A villamos vezérlőáramkörök ................................................................................... 2
4.5.2 Villamos kapcsolókészülékek ................................................................................... 3
4.5.3 A relék működése és jellemzőik................................................................................ 3
4.5.4 Egyéb villamos kapcsolókészülékek ......................................................................... 4
4.5.5 Az érintkezős vezérlő kapcsolások megadási módjai ............................................... 5
4.5.6 Egyszerű relés vezérlőáramkörök szisztematikus felépítése ..................................... 7
4.5.6.1 A relé bekapcsolása ................................................................................................ 7
4.5.6.2 A tartás funkció ...................................................................................................... 7
4.5.6.3 A relé kikapcsolása................................................................................................. 7
4.5.6.4 A reteszelés funkció ............................................................................................... 8
4.5.6.5 Sorrendvezérlés ....................................................................................................... 9
4.5.6.6 Gyakorlati alkalmazás a sorrendvezérlésre ............................................................ 10
4.5.6.7 Főáramkör és vezérlőáramkör ................................................................................ 11
4.5.7 Logikai áramkörök megvalósítása .......................................................................... 12
4.6 Mérési feladatok ............................................................................................................... 14
4.7 Ellenőrző kérdések ........................................................................................................... 15
4.8 Melléklet........................................................................................................................... 16

Csengő
(www.gurevich-publications.com/)

1
Elektromechanika 4. mérés: Érintkezős (relés) vezérlések alapjai

4.1 A mérés célja

A relék működésének és néhány alkalmazásnak a megismerése, egyszerű vezérléstechnika

áramkörök megépítése.

4.2 Kötelező irodalom

A jelen „Mérési Útmutató”.

4.3 Ajánlott irodalom

Koller László.: Kisfeszültségű kapcsolókészülékek. Egyetemi jegyzet. Azonosító: 55076.

Műegyetemi Kiadó, 2004.

4.4 A felkészültség ellenőrzése

A felkészültség ellenőrzésének alapját a jelen mérési leírás tartalmazza, beleértve mind a mérés
elméleti alapjait, mind a mérés során elvégzendő feladatok ismeretét.

4.5 A mérés elméleti alapjai

4.5.1 A villamos vezérlőáramkörök

A villamos vezérlőáramkörök alapvető logikai döntéseket megvalósító egységekből, un. logikai

áramkörökből állnak. Ezek működésének matematikai leírására a logikai algebra alkalmas.
Ennek segítségével valamely döntési, kapcsolási feladat feltételeit egy-egy logikai függvény
formájában fogalmazhatjuk meg. A logikai algebra szabályainak ismeretében bonyolult
kapcsolások egyszerűsítése – a megfelelő logikai függvény matematikai egyszerűsítése útján –
könnyen elvégezhető.

Az alkalmazott áramköri elemektől függően elkülönítve tárgyalhatók az érintkezős és

érintkezőmentes vezérlő áramkörök. Az érintkezős vezérlőáramkörök kapcsolókat,
nyomógombokat, reléket, illetve mágneskapcsolókat (más néven kontaktorokat) stb.
tartalmaznak. Az érintkezőmentes vezérlő áramkörökben félvezető kapcsolóeszközök (diódák,
tranzisztorok, stb.) nyernek alkalmazást.

2
Elektromechanika 4. mérés: Érintkezős (relés) vezérlések alapjai

Az Elektromechanika tárgy keretén belül, a jelen mérés során az egyszerű érintkezős vezérlő
áramkörökkel foglalkozunk. A vezérlések logikai függvényekkel való leírásával, illetve a
félvezető kapcsolóeszközökkel más tantárgyak (Analóg elektronika, Digitális elektronika)
foglalkoznak.

4.5.2 Villamos kapcsolókészülékek

Villamos kapcsolókészülékeknek nevezzük azokat a készülékeket, amelyek egy vagy több

áramkör nyitására, zárására szolgálnak és így az áramkör valamely célú átalakítását végzik
vezérlés útján, vagy valamely berendezés védelmére szolgálnak.

Feszültség szerint megkülönböztetünk nagyfeszültségű, 1000V-nál nagyobb és kisfeszültségű,

1000V-nál kisebb névleges feszültségű kapcsolókészülékeket.

Feladat szerint többek között megszakítók, szakaszolók, olvadóbiztosítók, relék,

mágneskapcsolók, hőkioldók, kézi kapcsolók tartoznak a villamos kapcsolókészülékek fogalmi
körébe. (A mellékletben néhány kapcsolókészülékről fényképek találhatók.)

4.5.3 A relék működése és jellemzőik

A relé* az áram mágneses hatásán alapuló kacsoló eszköz, feltalálása Joseph Henry nevéhez
fűződik**. Típustól függően működhet egyenárammal vagy váltakozó árammal. Relékkel
maximum néhány 100V feszültséget, illetve 1-2A áramot lehet kapcsolni. Nagyobb
teljesítmények esetén mágneskapcsolókat használnak, amelyek rendelkeznek a vezérlésre
alkalmas érintkezőkön kívül egy vagy több nagyáramú érintkezővel is, amelyekkel a nagyobb
teljesítményű egyenáramú fogyasztók illetve egyfázisú vagy háromfázisú váltakozóáramú
fogyasztók kapcsolhatók.

A relé működési vázlata az 4.5.1 ábrán látható. Az ábra egy egyáramú relét mutat. A bekapcsoló
nyomógomb megnyomásával a tekercsen egyenáram folyik keresztül, amely mágneses teret
létesít, amely húzóerőt fejt ki a vasmagra, ami a rugóerő ellenében a tekercs belseje felé mozdul
el. A vasmaghoz kapcsolódó érintkezők is elmozdulnak, a nyitó érintkező kontaktusokat
megszakít (nyit), a záró érintkező kontaktusokat összekapcsol (zár). A nyomógomb elengedése
után az áram megszűnik és visszaáll az alaphelyzet. A D dióda szerepét az oktató magyarázza
el.

*
A elnevezés az angol relay (ejtsd relé), jelfogó szóból ered.
**
Joseph Henry (1797. december 17., Albany, NY, USA – 1878. május 13., Washington, USA) amerikai fizikus
volt. 1832-ben a Princeton Egyetem természetfilozófia professzora lett, majd 1846-ban a Smithsonian Institution
(egy oktatási, kutatási intézet és múzeumegyüttes, amit az USA kormánya alapított és irányít) első titkárává
választották. Számos tudományos és kutatási eredményt ért el. Többek között felfedezte – Faraday-től függetlenül
az elektromágneses indukciót. (Az utókor Michael Faradayt tekinti az elektromágneses indukció felfedezőjének,
minthogy ő tette közzé elsőként az eredményeit 1831-ben.). A relé feltalálása (1835) is Henry nevéhez fűződik.
Az induktivitás mértékegységét (henry) róla nevezték el 1893-ban.

3
Elektromechanika 4. mérés: Érintkezős (relés) vezérlések alapjai

4.5.1 ábra. A relé működési vázlata.

A relék csoportosíthatóak a működésüket (megszólalásukat) kiváltó mennyiség szerint: áram-

relék, feszültség-relék, teljesítmény-relék, frekvencia-relék, stb.

A relék főbb jellemzői: működtető feszültség (egyenfeszültség, váltakozó feszültség),

működtető áram (egyenáram, váltakozó áram), megszólalási és elengedési értékek,
tartóviszony, megszólalási és elengedési idők, kapcsolási teljesítmény, működtető frekvencia,
érintkezők száma, élettartam (kapcsolási szám).

Megszólalási és elengedési értékek: A relékre jellemző, hogy a működést jelentő elmozdulás

során az elmozdulást kiváltó erő, nyomaték és a rugóerő változik. Ebből következik, hogy a
meghúzás, valamint az alaphelyzetbe való visszaállás a működést kiváltó mennyiség különböző
értékeinél következik be.

A tartóviszony a megszólalási érték és az elengedési érték hányadosa, fontos jellemzője a

reléknek. Értéke általában 1…1,25 között van.

A megszólalási és elengedési idők azok az idők, amelyek a relé működését kiváltó ok fellépése
és a relé behúzása illetve kikapcsolása között telnek el.

Az időrelék a relék egyik gyakran alkalmazott típusa, amelyek működése (kapcsolása)

meghatározott késletetési idő szerint történik. (A tekercsen meginduló áram után adott idővel
húz csak be a relé.) Különböző folyamatok időtartamát illetve sorrendiségét lehet velük
biztosítani. Az időrelék az automatikus rendszerek nélkülözhetetlen elemei. Az időreléket
konstrukciójuk alapján négy csoportba sorolják: 1. villamos (elektronikus) késleltetésű relék,
2. mechanikus (óraszerkezetes) késleltetésű relék, 3. termikus (ikerfémes) késleltetésű relék, 4.
pneumatikus késleltetésű relék.

4.5.4 Egyéb villamos kapcsolókészülékek

Ebben a fejezetben bemutatunk – a teljesség igénye nélkül – néhány további ismertebb, illetve
a mérés során használt kapcsolókészülék típust.

A kézi működtetésű kapcsolók fontos jellemzője, hogy a beállított helyzetüket (pl. bekapcsolt
állapotukat) a működtető hatás (erő) megszűnte után is megtartják (pl. háztartási világítási
kapcsoló)

4
Elektromechanika 4. mérés: Érintkezős (relés) vezérlések alapjai

A nyomógombok általában csak a benyomásuk ideje alatt zárják, illetve nyitják érintkezőiket.
Elengedésük után azok alaphelyzetbe állnak vissza. A nyomógombbal létesített áramköri
állapot fenntartására külön un. tartóáramkört kell biztosítani (lásd 4.5.4 ábrát). A nyomó-
gombokat biztonságtechnikai okok miatt elterjedten alkalmazzák.

A hőkioldók a villamos áram hőhatására működnek. Legtöbbször a túláramvédelmet szolgálják.

Leginkább az ikerfém hőkioldók terjedtek el. Az ikerfém két különböző hőtágulású fém
összehengerlésével készül. Működési elve az, hogy az ikerfémszalag meleg hatására elhajlik a
kisebb hőtágulási együtthatójú fém felé és érintkezőket működtet.

A kismegszakítókat kisteljesítményű, általában világítási fogyasztók túlterhelés és zárlat-

védelmére használják. Ikerfém hőkioldóval és mágneses gyorskioldóval készülnek.
Bekapcsolásuk mechanikus, nyomógombbal vagy emeltyűvel történik.

Az olvadóbiztosítók feladata a hálózat, illetve a fogyasztó túlterhelés- és zárlatvédelme. A

legrégebben használt ilyen típusú védelmi eszköz. Az olvadóbiztosítók „lelke” az olvadószál,
amelynek keresztmetszete lényegesen kisebb, mint az áramkör nagyobb keresztmetszetű
vezetékei. Emiatt az olvadószál adott túláram hatására hamarabb megolvad és ezáltal
megakadályozza az áramkör többi vezetékének a túlmelegedését.

4.5.5 Az érintkezős vezérlő kapcsolások megadási módjai

A villamos berendezés elvi felépítését és működését a kapcsolási rajz rögzíti le. A kapcsolási
rajzzal szemben más-más követelményt támaszt a tervezés, szerelés, hibakeresés vagy a
működés megértése. Ezeket a követelményeket nem lehet egy rajzrendszerrel kielégíteni, ezért
a gyakorlatban az idők során, a szükségleteknek megfelelően kétféle kapcsolási rajzrendszer
alakult ki. A készülékeket sematizáló un. készülékes és az áramköröket ábrázoló un. áramutas
rajzrendszer. Az érintkezős vezérlő kapcsolások megadása is e kétféle rajzrendszerben
szokásos.

A készülékes kapcsolási rajzrendszer a villamos készülékek kapcsoló és egyéb áramköri elemeit

(érintkező, tekercs stb.) készülékenként csoportosítva sematizálja. A készülék sémák lehetőleg
a valóságos elrendezésnek megfelelően vannak csoportosítva. Az áramköri elemeket a villamos
vezetéket jelképező vonalak kötik össze. Összetettebb feladat, pl. felvonó működési elvének
megértéséhez természetesen végig kell haladni valamennyi áramkörön. Mivel az egy
áramkörbe kapcsolt elemek gyakran egymástól távolfekvő készülékeken vannak, és a villamos
vezetékek vonala több készülék elemen is áthalad, az áramkörök követése nehézkes, és több
elemet tartalmazó berendezésnél a rajz áttekinthetetlenné válik. Ezért ilyen kapcsolási rajzokat
a működés magyarázatára egyszerűbb esetekben használnak (gépek kapcsolási rajza,
mágneskapcsoló kapcsolási vázlata stb.), míg szerelésre, hibakeresésre kiválóak.

Az áramutas ábrázolási rendszer felépítésében a hangsúly nem a készülékek, hanem az

áramkörök ábrázolásán van. Egy-egy áramkör áramútját általában egyenes vonal ábrázolja,
amelybe a tényleges összekötés sorrendjében vannak beiktatva a villamos készülékek
érintkezői, tekercsei és egyéb áramköri elemei, függetlenül attól, hogy ezek az elemek melyik
készülékben vannak elhelyezve, és az áramkörben feltüntetett készülékelemeken kívül még
milyen más alkatrészeket tartalmaznak. Az áramkörök képe nagymértékben leegyszerűsödik,
és így könnyebb valamely működés feltételeit és összefüggéseit áttekinteni. Természetesen a

5
Elektromechanika 4. mérés: Érintkezős (relés) vezérlések alapjai

készülékek ábrázolása elveszti szemléletességét. Egy-egy készülék összes elemeit azonos

betűjelzéssel kell ellátni, hogy összetartozásuk megállapítható legyen. Mivel az áramutas
rajzokból a készülékek térbeli elhelyezése nem tűnik ki, elrendezési rajzra* is szűkség van,
amelyen az áramutas kapcsolási rajzzal azonos betű és számjelzések szerepelnek.

A vezérlő kapcsolások magadására a jelen mérési leírásban az áramutas rajzokat használjuk. A

rajzokon - az egyértelmű olvashatóság érdekében - egyezményes jelöléseket használnak. E
vonatkozásban nincs egység az irodalomban, ezért a mérési leírásunkban alkalmazott
rajzjeleket az 4.5.1. Táblázatban foglaltuk össze.

4.5.1 Táblázat.

Rajzjel Jelentés Rajzjel Jelentés

relé vagy mágnes-

kapcsoló behúzó hőkioldó
tekercse

időrelé tekercse záró (nyitott) érintkező (n)

bekapcsoló
nyomógomb nyitó (zárt) érintkező (z)

kikapcsoló
nyomógomb lámpa

A vezérlő áramkörökben a párhuzamos ágakat megsorszámozzák. Egy relé áramtekercse alatt

levő táblázat tartalmazza, hogy relének a nyitott (n), illetve zárt (z) érintkezői mely ágakban
találhatóak. Az egyes érintkezők jelölése tartalmazza, hogy melyik reléhez tarozik valamint,
hogy ennek a relének az áramtekercse mely ágban található (lásd későbbi kapcsolások). A
rajzokon ugyanolyan jelöléssel ellátott érintkezőket fizikailag különböző érintkezőknek kell
tekinteni! A vezérlő áramkörökben – a könnyebb áttekinthetőség végett – az egyes relék
áramtekercsei alatt látható egy-egy táblázat, amely tartalmazza, hogy az adott relé
alaphelyzetben nyitott (n), illetve zárt (z) érintkezői mely ágakban találhatóak. A
kapcsolásokban alkalmazott hőkioldók az áramkörök védelmét biztosítják.

*
A készülékes rajznál a felhasznált elemeket, a típusnak megfelelő konkrét (sorszámozott, vagy valamilyen más
módon jelölt) kivezetéseikkel adják meg, és jelölik az elemek megfelelő kivezetéseinek összekötéseit. Az
elrendezési rajznál a felhasznált elemek összekötéseit jelölik, de nem szerepelnek az elemek konkrét kivezetései.

6
Elektromechanika 4. mérés: Érintkezős (relés) vezérlések alapjai

4.5.6 Egyszerű relés vezérlőáramkörök szisztematikus felépítése

4.5.6.1 A relé bekapcsolása

A reléket alaphelyzetben az 4.5.2 ábrának megfelelően – természetesen a működtetésükhöz

szükséges bekapcsoló nyomógombbal, és védő egységgel (hőkioldóval) sorosan – kapcsolják a
relék típusának megfelelő tápfeszültségre. (A rajzokon 24V-os váltakozó feszültség van jelölve,
mivel a mérés során ilyen típusú reléket használunk.) A B1 nyomógombot megnyomva záródik
az áramkör, a relé áramtekercsén (R1) keresztül áram folyik és a relé működésbe lép, az
elektromágnes behúz, a vasmaghoz kapcsolódó érintkezők a hozzájuk tartózó kontaktusokat
zárják, illetve nyitják. Mivel ez hanggal jár, füllel lehet érzékelni. Ha a relé átlátszó dobozban
van, szemmel is lehet látni az érintkezők elmozdulását.

Amennyiben szeretnénk kijeleztetni a relé működését, akkor például az 4.5.2 ábrát

kiegészíthetjük az 4.5.3 ábrának megfelelően. Ebben a kapcsolásban a 2. ágban sorba van kötve
egy, az R1 reléhez tartozó záró érintkező és egy lámpa. Ha megnyomjuk a B1 bekapcsoló
nyomógombot az R1 relé működésbe lép, záródik a 2. ágban levő érintkező, és a lámpa világít.

4.5.6.2 A tartás funkció

Az előző két kapcsolás esetén a nyomógomb elengedése után a relé visszaáll alaphelyzetbe. A
folyamatos működést sok esetben a relének egy, a nyomógombbal párhuzamosan kapcsolt záró
érintkezőjével biztosítják. Tehát a relé meghúzását követően a meghúzó tekercs áramkörét
maga a meghúzott relé tartja fenn. Ezt hívják tartás funkciónak. A nyomógombbal
párhuzamosan kapcsolt érintkezőt tartó érintkezőnek, az általa felépített áramkört tartó
áramkörnek nevezzük. A kapcsolás az 4.5.4 ábrán látható. A nyomógomb megnyomás után, a
relé működésbe lép, a 2. ágban levő érintkező is záródik. A nyomógomb elengedése után ezen
érintkezőn keresztül továbbra is áram folyik a relé tekercsén. A relé folyamatosan működik.

4.5.6.3 A relé kikapcsolása

Az eddig felépített áramkörrel a relét be lehet kapcsolni, de kikapcsolni nem lehet. A

kikapcsolás funkciót értelemszerűen az áram útjába helyezett kikapcsoló nyomógombbal
lehetséges. Ezt a nyomógombot vagy a relé tekercsével sorosan az 1. ágba (4.5.5 ábra) vagy
tartóérintkezővel sorosan a 2. ágba helyezzük el (4.5.6 ábra). A két kapcsolás közül az 4.5.5
ábrán látható kapcsolást alkalmazzák gyakrabban.

7
Elektromechanika 4. mérés: Érintkezős (relés) vezérlések alapjai

4.5.2 ábra. 4.5.3 ábra. 4.5.4 ábra.

A relé működését A relé működését bemutató A tartás funkció megvalósítása.
bemutató alapkapcsolás, kiegészítve
alapkapcsolás. lámpával.

4.5.5 ábra. A kikapcsoló nyomógomb 4.5.6 ábra. A kikapcsoló nyomógomb

elhelyezés az 1. ágba elhelyezés a 2. ágba

4.5.6.4 A reteszelés funkció

Az előző kapcsolásokban egy relé működését vizsgáltuk meg. A következőkben több relé
alkalmazása esetén felmerülő problémákról szólunk.

Vizsgáljuk meg a következő feladatot. Adott két lámpa. Egyszerre a két lámpa nem világíthat.
Amennyiben az egyiket bekapcsoljuk, a másikat csak akkor lehessen bekapcsolni, ha a működő
lámpát már kikapcsoltuk. A feladat megvalósítása az 4.5.7 ábrán látható. A lámpák
kapcsolásához az 4.5.5 ábrán látható kapcsolást használjuk fel, kiegészítve a relék tekercseivel

8
Elektromechanika 4. mérés: Érintkezős (relés) vezérlések alapjai

sorba kapcsolt, a másik reléhez tartozó nyitó érintkezőkkel. Ezt az elrendezést hívják
reteszelésnek.

Ha megnyomjuk a B1 bekapcsoló nyomógombot, az R1 relé működésbe lép, és az L1 lámpa a

nyomógomb elengedése után is világítani fog (az R1 relé folyamatosan behúzott állapotban
van). Mivel az R1 relé egyik nyitó érintkezője sorosan van kapcsolva az R2 relé tekercsével (3.
ág), az R1 relé bekapcsolásakor kinyit és ezzel megakadályozza, hogy a B2 bekapcsoló
nyomógombbal az R2 relét bekapcsoljuk. Az R2 relét csak az R1 kikapcsolása után lehet
működésbe hozni. A szimmetrikus kapcsolás miatt hasonló történik, ha a B2 bekapcsoló
nyomógombot nyomjuk meg előbb.

Mint látható az 4.5.7 ábrán a kikapcsolás funkció két kikapcsoló nyomógombbal valósult meg.
Logikailag azonban a kikapcsolás nem függ attól, hogy melyik relét kell kikapcsolni, mert
mindig az éppen működő relét kell kikapcsolni, a két kikapcsoló nyomógomb helyett elég egy
kikapcsoló nyomógombot használni. Ez a kapcsolás úgy valósítható meg, hogy a 3. ágban a P-
A részt elhagyjuk és az A-B pontokat villamosan összekötjük.

4.5.6.5 Sorrendvezérlés

Vizsgájuk meg az 4.5.8 ábrán látható vezérlő áramkört. Adott vezérlő áramkör elemzése során
általában első lépésként azt kell megnézni, hogy az egyes bekapcsoló nyomógombok
megnyomása esetén mi történik.

Az 4.5.8 ábra kapcsolásában két bekapcsoló nyomógomb található. A B2 nyomógombot

benyomva nem történik semmi, mivel az R1 reléhez tartozó nyitott érintkező sorba van
kapcsolva a B2 nyomógombbal (3. ág). Viszont a B1 nyomógomb megnyomásával az R1 relé
működésbe hozható. A B1 nyomógombot megnyomva záródik az 1. ág, az R1 relé tekercsén
áram folyik keresztül, a relé behúz, a kapcsolásban található nyitott érintkezői záródnak (2., 3.
5. ág), az L1 lámpa világít. A nyomógomb elengedése után a relé továbbra is működik (2. ág –
tartás). Ebben az üzemállapotban a K1 nyomógombbal az R1 relé kikapcsolható, és visszaáll
az alapállapot.

Ha viszont nem akarjuk kikapcsolni az R1 relét, most már az R2 relé is bekapcsolható, mivel
az R1 reléhez tartozó, a 3, ágban levő nyitott érintkező is záródott. Így a B2 bekapcsoló
nyomógombbal az R2 relé is működésbe hozható, a hozzá tartozó nyitott érintkezők záródnak,
és az L2 lámpa világít. Mivel a 2. ágban levő, az R2 reléhez tartozó, a K1 kikapcsoló
nyomógombbal párhuzamosan kapcsolt nyitott érintkező is záródott, ezzel megakadályozza,
hogy a K1 nyomógombbal az R1 relét kikapcsoljuk (az érintkező rövidre zárta a
nyomógombot).

A két lámpa világít. Elsőként az L2 lámpa kapcsolható ki a K2 kikapcsoló nyomógombbal. Az

R2 relé kikapcsolása után visszaáll az az állapot, mintha csak az R1 kapcsoltuk volna be. A K1
megnyomásával az alaphelyzet áll vissza.

Összegezve: Először az L1 lámpa kapcsolható be. Ha nem akarjuk az L2 lámpát bekapcsolni,

akkor L1 lámpa kikapcsolható. Az L1 lámpa után az L2 lámpa is bekapcsolható. Viszont, ha
L2 lámpát is bekapcsoltuk, akkor először csak ezt a lámpát lehet kikapcsolni és csak utána a
másikat, az L1 lámpát.

9
Elektromechanika 4. mérés: Érintkezős (relés) vezérlések alapjai

4.5.7. ábra. Reteszelés megvalósítása (kettő

kikapcsoló nyomógombbal). 4.5.8 ábra. Sorrendvezérlés (2 lámpa).

4.5.6.6 Gyakorlati alkalmazás a sorrendvezérlésre

Az előzőekben kialakított vezérlőáramkörök segítségével már összetettebb feladatok is

elkészíthetőek.

A sorrendkapcsolás célkitűzését vizsgáljuk meg egy háromtagú szállítószalag rendszernél

(4.5.9 ábra). A szállított anyag a nyíl irányában halad (1  3). A kisebb indítási áram és az
anyagszállítás biztonsága érdekében a szalagoknak üresen kell indulniuk, tehát az indítást a
szállítás irányában az utolsó szalagnál kell kezdeni.

Az indítási sorrend: 3  2  1

Üzemszerű leállításnál az egyes szalagokról le kell juttatni a anyagot, vagyis a leállítást az első
szalagnál kell kezdeni. A leállítási sorrend: 1  2  3. Feltétel legyen még, hogy a bekapcsolás
során bármely üzemállapotig eljutva, a rendszer kikapcsolható legyen 1  2  3 sorrendben.

A megvalósított vezérlőáramkör az 4.5.10 ábrán látható. A szállító szalagokat izzó lámpák

helyettesítik.

4.5.9 ábra. A szállítószalag vázlata.

10
Elektromechanika 4. mérés: Érintkezős (relés) vezérlések alapjai

A vezérlő áramkör működése az előzők figyelembevételével már könnyen végig követhető.

(Fontos! A mérésre való felkészülés során tanulmányozni és értelmezni kell az 4.5.10 ábra
vezérlőáramkörét.)

4.5.6.7 Főáramkör és vezérlőáramkör

Az előző kapcsolásokban a vezérlőáramkör, és az általa működtetett lámpák ugyanarról a

feszültségről kapták a tápellátást. Mondhatjuk azt is, hogy a lámpák a vezérlő áramkör
működését jelzik ki.

A gyakorlatban azonban a vezérlő áramkör és az általa működtetett rendszer (pl. egy villamos
motor) eltérő helyről, feszültségről kapják a tápellátást. Ilyen esetben működtettet rendszer
áramkörét, a főáramkört külön szokás felrajzolni.

Tekintsük az előző szállítószalagos vezérlést. (A szállítószalagot hajtó motorokat modellezzék

a lámpák, de ezek tápellátása a 230V-os váltakozó áramú hálózatról történjen. A vezérlő
áramkör tápellátása továbbra is a 24V-os tápfeszültségről történik. A vezérlőáramkört az
4.5.10 ábra 1-6. ágai alkotják, míg a főáramkör kapcsolása az 4.5.11 ábrán látható.

4.5.10 ábra. A szállítószalag vezérlőáramköre, lámpás kijelzéssel.

11
Elektromechanika 4. mérés: Érintkezős (relés) vezérlések alapjai

4.5.11 ábra. A szállítószalag főáramköre, lámpákkal modellezve.

Egy adott összetett vezérléstechnikai feladat kivitelezése úgy történik, hogy miután letesztelték
a vezérlő áramkört, és az megfelelően működik, csak utána próbálják ki a működtetendő
rendszerrel együtt.

4.5.7 Logikai áramkörök megvalósítása

Az 4.5.1 pontban utalás történt arra, hogy „a villamos vezérlőáramkörök alapvető logikai
döntéseket megvalósító egységekből, un. logikai áramkörökből állnak. Ezek működésének
matematikai leírására a logikai algebra alkalmas.”

A logikai algebra állítások (logikai változók) közötti kapcsolatokat fogalmaz meg. Egy állítás
lehet igaz, ekkor az állításhoz hozzárendelt logikai változó értéke 1. Amennyiben az állítás
hamis, akkor állításhoz hozzárendelt logikai változó értéke 0. A logikai változók közötti
kapcsolatokat meg lehet adni az igazságtáblázattal*, illetve a logikai függvény algebrai
alakjával. A villamos gyakorlatban a különböző logikai függvények többek között a digitális
elektronika kapuáramköreivel**, illetve érintkezős (vagy kapcsolókat tartalmazó) áramkörökkel
valósíthatók meg. Az érintkezős áramkörök esetén a logikai 0 értékhez az érintkező nyitott
állása tartozik, melyet például valamilyen betűvel vagy betűkombinációval (logikai változó)
jelölünk, a logika 1 értékhez az érintkező zárt állása tartozik, amelyet felülhúzott betűvel vagy
betűkombinációval (utalva a logikai változó ellentettjére) jelölünk. A Gyakorlatban ez meg
megfelel annak, hogy az érintkezőn nem folyik áram, illetve folyik áram.

Az 4.5.2 Táblázat tartalmazza a legalapvetőbb logikai függvények*** megnevezését,

igazságtáblázatát, algebrai alakját, a logikai függvényt megvalósító digitális áramkör jelképi
jelölését, valamint a függvényt megvalósító érintkezős áramkört (lámpával kiegészítve).

*
Az igazságtáblázat a logikai változók valamennyi kombinációjára megadja a változók közötti kapcsolatot leíró
logikai függvény értékét.
**
A kapuáramkör adott logikai függvényt megvalósító digitális áramköri elem.
***
NEGÁCIÓ függvény: Az állítás ellentettjét adja.
ÉS függvény: Két állítás ÉS kapcsolata. Akkor igaz, ha mindkét állítás igaz.
VAGY függvény: Két állítás VAGY kapcsolata. Akkor igaz, ha legalább az egyik állítás igaz.
NEM-ÉS függvény: Az ÉS függvény ellentettje.
NEM-VAGY függvény: A VAGY függvény ellentettje.

12
Elektromechanika 4. mérés: Érintkezős (relés) vezérlések alapjai

4.5.2 Táblázat.

Logikai függvény leírása Logikai függvény megvalósítása

Megnevezés Igazság- Algebrai Digitális áramkör Érintkezős áramkörök
táblázat alak (Kapuáramkör
jelképi jelölése)
NEGÁCIÓ YA

Inverter

ÉS Y  AB

ÉS kapu

VAGY Y AB

VAGY kapu

NEM-ÉS Y  AB

NEM-ÉS kapu

NEM- Y AB
VAGY
NEM-VAGY kapu

A Boole algebrában fontos szerepük van a De Morgan azonosságoknak, amelyek az

alapműveletek (ÉS, VAGY, NEGÁCIÓ) kapcsolatát fogalmazzák tetszőleges számú logikai
változó esetére. Két változóra a De Morgan azonosságok a következők:

AB  A  B , illetve A  B  AB .

A NEM-ÉS, valamint a NEM-VAGY logikai függvények érintkezős áramkörökkel

megvalósítása során a De Morgan azonosságok kerültek felhasználásra (4.5.2 Táblázat).

Legyen a feladat az, hogy nyomógombokkal működtetett relék segítségével valósítsunk meg
egy érintkezős áramkörrel felépített ÉS logikai függvényt. A megoldás a 4.5.12 ábrán látható.
Megfigyelhető, hogy a kapcsolás felépítésében az 1-2. ágakban, illetve a 3-4. ágakban levő
áramkör megegyezik, az 4.5.5 ábrán az 1-2. ágban látható vezérlőáramkörrel. Az 5. ágban pedig
az 4.5.2 Táblázatban látható, ÉS kapcsolatot megvalósító érintkezős áramkör található. Röviden
összefoglalva, az 5. ágban található lámpa, akkor világít, ha mind a két relét bekapcsoljuk.

13
Elektromechanika 4. mérés: Érintkezős (relés) vezérlések alapjai

4.5.12 ábra. Relékkel megvalósított ÉS logikai függvény.

Hasonló módon megvalósítható a többi logikai függvény is.

4.6 Mérési feladatok

1. Állítsa össze az 4.5.2 és az 4.5.3 ábrán látható kapcsolásokat, és figyelje meg a relé
működését!

2. A lámpát kapcsolja az 4.6.1 ábrának megfelelően sorosan a relé tekercsével. Figyelje meg,
hogy mi történik a bekapcsoló nyomógomb megnyomásakor!

4.6.1 ábra. A relé működését bemutató alapkapcsolás

kiegészítve sorosan bekötött lámpával.
3. Állítsa össze az 4.5.4, 4.5.5, 4.5.6, 4.5.7, 4.5.8 és 4.5.10. ábrákon látható vezérlőáramköröket!
Figyelje meg a relé(k) működését a különböző kapcsolások esetén!

14
Elektromechanika 4. mérés: Érintkezős (relés) vezérlések alapjai

4. Tervezzen meg, és építsen meg – relék, nyomógombok és lámpa felhasználásával –

NEGÁCIÓ, VAGY, NEM-ÉS és NEM-VAGY logikai függvényeket megvalósító érintkezős
áramköröket!

5. Tervezze meg egy „kávé-tea automata” gép vezérlőáramkörét. A gép kávét adjon ki, ha
benyomtuk a kávét kiválasztó nyomógombot és bedobtuk a pénzt, illetve teát adjon ki, ha
benyomtuk a teát kiválasztó nyomógombot és bedobtuk a pénzt. A két kiválasztó
nyomógomb egyszerre történő megnyomása esetén a gép ne adjon ki semmit.

6. Az eddigi kapcsolásokban nyomógombokat használtunk. Sok gyakorlati esetben azonban

használnak kézi kapcsolókat, két- vagy többállású kapcsolókat. Az ilyen típusú kapcsolók
egyik fontos alkalmazása, az alternatív (váltó) kapcsolás, amikor egy fogyasztót (lámpát,
motort, szellőzést, klíma rendszert, stb.) két egymástól független kapcsolóval kell
működtetni. Ilyen kapcsolás látható az 4.6.2 ábrán, ahol a két kapcsolóval (K1, K2) lehet a
lámpát egymástól függetlenül ki-be kapcsolni. Ha mind a két kapcsoló „1” állásban vagy
„2” állásban van, akkor a lámpa világít, egyébként pedig nem világít. Egyik gyakori
alkalmazása a kapcsolásnak, hogy egy helyiségen (nagyobb terem, lakásban a folyosó, stb.)
áthaladva az egyik oldalon felkapcsoljuk, majd a másik oldalon lekapcsoljuk a fényt, illetve
fordítva.

4.6.2 ábra. Alternatív (váltó) kapcsolás.

4.7 Ellenőrző kérdések

1. Milyen típusú áramköröket nevezünk villamos vezérlőáramköröknek?

2. Adja meg a villamos vezérlőáramkörök két főtípusát!
3. Milyen eszközöket tartalmaznak az érintkezőmentes vezérlőáramkörök? Soroljon fel
néhány főbb eszközt!
4. Milyen eszközöket értünk a villamos kapcsolókészülékek elnevezés alatt?
5. Határozza meg a villamos kapcsolókészülékek két fő típusát!
6. Ismertesse a relék működését!
7. Rajzolja fel a relé működési vázlatát!
8. Röviden ismertesse, hogy ki volt Joseph Henry?
9. Hogyan csoportosíthatóak a relék?
10. Sorolja fel a relék főbb jellemzőit!
11. Mit nevezünk megszólalási értéknek, illetve elengedési értéknek.
12. Határozza meg a tartóviszony fogalmát!
13. Mit nevezünk megszólalási időnek, illetve elengedési időnek?
14. Ismertesse az időrelék működését!
15. Ismertesse a kézi működtetésű kapcsolók működését!
16. Ismertesse a nyomógombok működését!

15
Elektromechanika 4. mérés: Érintkezős (relés) vezérlések alapjai

17. Ismertesse a hőkioldók működését!

18. Ismertesse a kismegszakítók működését!
19. Ismertesse az olvadóbiztosítók működését!
20. Határozza meg a készülékes rajzrendszer és az áramutas rajzrendszer fogalmát!
21. Mit nevezünk tartás funkciónak, tartó érintkezőnek és tartó áramkörnek?
22. Rajzoljon fel egy tartó áramkört!
23. Ismertesse a relé kikapcsolásának különböző lehetőségeit!
24. Mit nevezünk reteszelés funkciónak?
25. Rajzoljon fel egy, a reteszelés funkciót bemutató áramkört!
26. Mit nevezünk sorrendvezérlésnek?
27. Rajzoljon fel egy, a sorrendvezérlést bemutató áramkört!
28. Milyen feltételeket kell teljesíteni egy szállítószalag vezérlése esetén?
29. Rajzolja fel egy háromtagú szállítószalag vezérlőáramkörét?
30. Mit nevezünk főáramkörnek, illetve vezérlőáramkörnek?
31. Hogyan valósul meg egy vezérléstechnika feladat letesztelése és bemérése?
32. Sorolja fel, hogy egyszerű relés vezérlőáramkörök szisztematikus felépítése során milyen
működési módokat kell megvalósítani? (Ez egyben a mérés során elvégzendő feladatok
felsorolását is jelent.)
33. Hogyan valósítható meg NEGÁCIÓ logikai függvény érintkezős áramkörökkel?
34. Hogyan valósítható meg ÉS logikai függvény érintkezős áramkörökkel?
35. Hogyan valósítható meg VAGY logikai függvény érintkezős áramkörökkel?
36. Hogyan valósítható meg NEM-ÉS logikai függvény érintkezős áramkörökkel?
37. Hogyan valósítható meg NEM-VAGY logikai függvény érintkezős áramkörökkel?
38. Mit nevezünk alternatív (váltó) kapcsolásnak?
39. Rajzoljon fel egy alternatív (váltó) kapcsolást!

4.8 Melléklet

Relé (24V AC – 2A) Relé (24V AC – 2A)

http://i.ehow.com/images/a04/vm/ug/ http://i1-news.softpedia-
dpdt-relay-work_-800x800.jpg static.com/images/news2/How-
Relays-Work-2.jpg

16
Elektromechanika 4. mérés: Érintkezős (relés) vezérlések alapjai

Relé (24V AC – 2A) Mágneskapcsoló

(külső ház megbontva, látszódik a belseje)

Segédkontaktor (220V, 20A) 2db egyfázisú, 1db háromfázisú kismegszakító

(külső ház megbontva, látszódik a belseje)

Mágneskapcsoló és hőkioldó Motorvédő, hőkioldó (3x400V AC , 2,5-4A)

17