Az egyes tervezési és építési tevékenységeket országos és helyi szabályok határozzák meg.

A helyi
szabályozás az országos szabályozásnál mindig “erősebb”, helyileg csak szigoríthatnak az országos
törvényekhez, rendeletekhez képest.

Szabályozási terv

az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és

beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos
sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen,
rajz formájában ábrázolja. Telkünk helyrajzi számának ismeretében könnyen megállapítható, hogy a
szabályozási terv milyen övezetbe sorolja építési telkünket (kisvárosias, falusi, városközponti, vegyes,
stb.).

Helyi Építési Szabályzat

Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és
biztosító települési önkormányzati rendelet. Ez legtöbb esetben az illetékes önkormányzat
honlapjáról letölthető. Ebből az övezeti besorolás alapján megállapíthatjuk a telkünkre vonatkozó
önkormányzati előírásokat, amihez a tervezésnél igazodni célszerű.

OTÉK

253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről.

Ezt többször frissítették, változtatták az évek során. Az alapvető építési követelményeket, előírásokat
tartalmazza, mitől nem lehet eltérni.

További rendeletek, jogszabályok

- 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

- 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről
- 2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről
- 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról
- 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási
és az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmáról
- 343/2006. (XII. 23.) Korm rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok
kijelöléséről és működési feltételeiről
Lakóépület típusok:
Lakástípusok:
Lakóparkok
Bútorméretek: IKEA hf
Az egy asztalnál ülő személy szélessége 60 cm-es helyet ajánl, ennek megfelelően két ember számára 120 cm-nél kevesebb,
mint 50 cm / fő nem értelme, túl zsúfolt. Az asztal ajánlott minimális mélysége, melynek mindkét oldalán az emberek ülnek, 80
cm

Asztallap magassága ált. 75cm

Székek csoportosítása tk-ben

Burkolatok:

Padlóburkolatok lehetnek:

 melegpadlók,
 félmeleg padlók,
 hidegpadlók.

A melegpadlók közé tartoznak a fa- és a szőnyegpadlók. Félmeleg padlók a gumi-, a magnezit, a PVC
padlók. A hidegpadlók közé sorolhatók a szervetlen anyagú és a műanyag kötésű burkolatok.

1. Cementkötésű burkolatok:

beton,

cementsimítás,

cementlap,

2. Természetes kő anyagú burkola­tok:

idomtalan kőlap,
 idomított kő (méretre vágott),

k őlap.

3. Égetett anyagú burkolatok:

finomkerámia lap,

keramitlap,

tégla

gres porcelán
 A hagyományos értelemben vett greslap, egy teljes keresztmetszetében azonos
homogenitású, mázatlan vagy mázas, a természetes kövek hatását tükröző kőporcelánlap.
Mint minden más kerámiaárut, a greslapokat is agyag, homok és más természetes anyagok
keverékéből állítják elő. Előfordul, hogy díszítő, esetleg színező anyagként természetes kövek
őrleményeit keverik az alapmasszába.

Szép megjelenés, nagy kopásállóság, valamint óriási szín-, minta-, és formaválasztékban

kapható, anyagának köszönhetően pedig széleskörűen alkalmazható.

Emellett a greslapok kemények, ellenállóak, a legtöbb típus könnyű tisztíthatósága miatt

higiénikus, valamint éghetetlen és tűzálló is!

4. Növényi eredetű burkolatok:

fa anyagú burkolat,

- tömörfa
- rétegelt
- laminált

fa és rostos anyagú táblásított fa­kocka burkolat.

növényi szövet szőnyegek

5. Gumi- és PVC-burkolatok + linóleum:

gumilemez,

gumilap,

PVC-lemez,

PVC-lap,

linóleum

6. Szövetszerű (textília) burkolatok:

szőnyegpadló,
 falkárpit.

7. Műgyanta és műanyag kötésű burkolatok:

8. Gipszkötésű burkolatok:

elemes mennyezet- és falburkolat,

profilok, idomok
burkolat: kopásállóság, csúszásmentesség, vízfelvevő képesség

FÜRDŐSZOBA ALAPRAJZOK
A fürdőszoba méretek között nagy különbségek lehetnek, a berendezési tárgyak fajtájától,
méretétől függően. Néhány példa, a méretek érzékeltetésére:

Kisméretű, mindössze 2,56 m²-es fürdőszoba, csak a legszükségesebbek - kád és mosdó –

részére
 Ha a kád helyett zuhanyfülke készül, a közel hasonló alapterületre befér a WC is.
Természetesen, ha van rá mód, inkább 90/90 cm-es zuhanykabint építsünk be

4,0 m² körüli alapterületen a kád és a mosdó mellett a WC és mosógép számára is helyet

tudunk biztosítani
 Nagyobb méretű, bidével, zuhanykabinnal is kiegészített fürdő

6-7 m² közötti fürdőszoba, aszimmetrikus sarokkáddal, mosógéppel

7,70 m2 alapterületű fürdőszoba pultra helyezett dupla mosdóval, épített zuhanykabinnal

7,48 m² alapterületű (3,05 x 2,45 m) fürdőszoba, épített zuhanykabinnal