Építő gondolatok Max Lucado

Jézus mindent kifizetett helyettünk

Általános iskolai éveink alatt, a bátyám egyik karácsonyra kapott egy BB pisztolyt. Azonnal
felállítottunk egy lövészállást az udvaron, és egész délután egy céltáblára lövöldöztünk.

Amikor már meguntuk a sima lövöldözést, a testvéremnek remek ötlete támadt, amihez velem
hozatott egy tükröt. A fegyvert fordítva rakta a vállára, majd miután a tükörben bemérte a
céltábla közepét, legjobb Buffalo Bill imitációját előszedve, lövést adott le.

Azonban, elvétette a célt… Hamarosan megjelent a szomszédunk, és azt kérdezte, ki volt az

az elvetemült, aki egy BB pisztollyal szétlőtte az üveg tolóajtóját, és ugyan ki fogja
megtéríteni a kárát.

Abban a pillanatban letagadtam, hogy a testvéremmel bármi közünk lenne egymáshoz.

Gyorsan vezetéknevet változtattam, és azt hazudtam, hogy én csak egy látogató vagyok
Kanadából.

Édesapám sokkal nemesebb lélekről tett tanúságot. A zaj hallatára megszakította délutáni
pihenőjét, és kijött, hogy megbeszélje a dolgot a szomszéddal. Többek közt ilyeneket
mondott: „Igen, ők az én gyerekeim. Én fizetek a hibájukért.”

Krisztus ugyanezt mondja rólad. Tudja, hogy elvétetted a célt. Tudja, hogy nem tudsz fizetni a
hibáidért. De Ő tud.

„Mert az Isten őt rendelte engesztelő áldozatul” (Róma 3:25)

Kegyelemből megmenekülni azt jelenti, hogy Jézus által menekülünk meg, nem egy ötlet, egy
tan, egy hitvallás, vagy gyülekezeti tagság által, hanem Magán Jézuson keresztül, Aki bárkit
hajlandó magával vinni a mennybe, aki rábólint.

„Ha pedig a világosságban járunk, ahogyan ő maga a világosságban van, akkor közösségünk
van egymással, és Jézusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.” (1 János 1:7)

Isten nem hunyt szemet a bűneid fölött, és nem is hagyta jóvá azokat. Nem büntetett meg
téged, és nem is pusztított el. Ehelyett, megtalálta a módját annak, hogy megbüntesse a bűnt,
de megmentse a bűnöst. Jézus magára vette a büntetésedet, Isten pedig neked tulajdonítja
Jézus tökéletességét.

Építő gondolatok Max Lucado

Megmentő kegyelem

Jézus már tudja a kegyelem árát. Ő már tudja, mibe kerül a megbocsátás. De akkor is
felajánlja.

„Isten azonban azzal mutatta meg, mennyire szeret bennünket, hogy Krisztus már akkor
meghalt értünk, amikor mi még bűneinkben éltünk.” (Róma 5:8, EF)
Isten nem mondja, amikor ránéz életünk romjaira: „Majd meghalok érted, ha megérdemled.”
Nem, bűneink és lázadásunk ellenére, Ő mégis úgy dönt, hogy örökbe fogad minket. 

Jézus meghalt értünk, hogy megmentsen

Kisfiúként olvastam egy orosz tanmesét egy mesterről és a szolgájáról, akik együtt utaztak.
Sok részletet már elfelejtettem, de a történet végére határozottan emlékszem. Mielőtt a két
ember elérte volna úti célját, óriási hóviharba keveredtek. Nem tudtak tájékozódni, és így nem
érték el a várost az éj beállta előtt. Másnap reggel aggódó barátok csapata kereste a két utazót.
Végül megtalálták a mestert halálra fagyva. Amikor felemelték, meglátták a szolgát. Ki volt
hűlve, de életben volt. Túlélte, és elmesélte, hogy a mester önszántából feküdt rá, hogy
megmentse őt a biztos fagyhaláltól.

Évekig eszembe sem jutott ez a történet. De amikor arról olvastam, mit tett értünk Jézus, a
történet egyszerre csak megelevenedett. Jézus a Mester, aki meghalt éltünk.

„De Krisztus Jézus éppen azért könyörült meg rajtam, a legnagyobb bűnösön, hogy így
mutassa meg mindenkinek, milyen határtalan nagy a türelme.” (1 Timóteus 1:16, EF)

Megváltónk letérdel és ránéz életünk legsötétebb cselekedeteire. Azonban, ahelyett, hogy

szörnyülködve visszahőkölne, szeretetteljesen így szól: „Meg tudom tisztítani, ha akarod.” És
kegyelmének medencéjéből merít a kezével és lemossa a bűneinket.

A hitünk nem teszi nagyobbá Isten szeretetét irántunk, mint ahogyan a butaságaink sem teszik
kisebbé. A kereszt nehéz volt, a vér valódi, és az ár hihetetlenül magas. Minket csődbe döntött
volna, így kifizette helyettünk.

Nevezd egyszerűnek. Nevezd ajándéknak. De ne nevezd könnyűnek.

Nevezd annak, ami valójában. Nevezd kegyelemnek.