I.

KÖTET

„A BENNETEK LÉVŐ REMÉNYSÉG”

Keresztény
Növekedési
Kurzus
 AJÁNLOM

e könyvet szüleim emlékének,

akiket nagyon szerettem, és akik megtanítottak arra,
hogyan kell kereszténynek lenni.

BENNIE LANEHART COON

1910 január 17. – 1985 október 28.

BELUAH INEZ JETER COON

1913 június 11. – 1987 április 30.

2
 Keresztény
Növekedési
Kurzus

I. KÖTET

„A BENNETEK LÉVŐ REMÉNYSÉG”

KIADJA

Christian Development Publications

3
KERESZTÉNY NÖVEKEDÉSI KURZUS
„A BENNETEK LÉVŐ REMÉNYSÉG”
Három kötetes sorozat első kötete

Copyright: 1987 Crawford D. Coon

E könyvben minden Biblia-idézet a Károli Gáspár fordítású Bibliából való, hacsak másképp
nincs jelölve.

Minden jog fenntartva.

4
 SZEMÉLYES ÜZENET
a szerzőtől

Kedves Hallgató Barátom!

Fogadd köszönetem és gratulációm, amiért megvásároltad az új Keresztény Növekedési Kur-

zus első kötetét, „A bennetek lévő reménység” címmel.

Nem tehetünk fontosabbat, mint hogy tanulmányozzuk Isten Igéjét. Isten személyes jóváha-
gyása azokon nyugszik, akik tanulmányozzák az Ő Igéjét. A tanulmányozás képessé tesz
minket arra, hogy helyesen hasogassuk az igazságnak beszédét, megalapoz minket, mint
munkásokat, akik nem vallanak szégyent. (II. Tim. 2,15).

Nagyon sok idő, erőfeszítés és forrásmunka fekszik ezeknek a tanulmányoknak az elkészíté-

sében. Mindezek másodlagosak a biblikus tanítási és prédikációs hanganyag eszközeinek el-
készítéséhez képest. Látni fogod, hogy minden egyes lecke a legteljesebb mértékben alá van
támasztva bibliailag. Böngéssz belőlük, amennyit csak tudsz, azután tedd hozzá saját meg-
jegyzéseidet és gondolataidat más igeversekkel együtt.

Buzdítalak a Károli fordítású Biblia, egy konkordancia, egy bibliai kézikönyv és egy bibliai
szótár használatára a tanulmányozásod során.

Miután minden leckét alaposan tanulmányoztál, képes leszel „megfelelni mindenkinek, aki
számot kér tőled a benned lévő reménységről…” (I. Péter 3,15.) Ez a reménység lelkünk hor-
gonya (Zsid. 6,18-19.), mely nem szégyenít meg (Róma 5,5.), és amely ösztönöz minket a
megtisztulásra (I. Ján. 3,1-3.).

Köszönöm, hogy csatlakozol azon sokakhoz, akik éltek a lehetőség adta előnnyel, hogy e
könyv segítségére támaszkodva áttanulmányozzák a Bibliát.

Crawford D. Coon

5
 A SZERZŐRŐL

CRAWFORD D. COON fáradhatatlan tanulmányozója Isten Igéjének, mióta tizenhat évesen

Isten szolgálatába lépett. Az ezt követő 30 év alatt 24 éven át volt teljes idejű lelkipásztor
Louisiana, Arkansas, Iowa és Indiana államokban. Indianai szolgálata idején tagja volt az
Indianai Kerületi Testületnek. Visszatérve szülővárosába, a Louisianai Jenába, kilencedik éve
szolgál az Első Egyesült Pünkösdi Egyházban.

Szolgálatának évei alatt számos alkalommal tanított konferenciákon, ifjúsági táborokban, sá-
toros találkozókon és szemináriumokon. Tanulmányokat folytatott az Arkansas Egyetemen
Monticellóban és a Louisianai Állami Egyetemen, Alexandriában.
Számos publikáció szerzője, aktívan részt vesz a helyi vallási tevékenységekben, szolgálva a
Nemzetközi Egyesült Pünkösdi Egyházon belül különféle tisztségekben. Sokéves tapasztalata
képesítette fel az írás szolgálatára, mellyel ma is foglalkozik.

Házastársával Gayle Davisszel két gyermekük van. Fiuk, Gregory Lee, és leányuk Vonde Le-
igh. Jelenleg szülővárosukban, Jenában élnek és szolgálnak.

6
 ELŐSZÓ

Tanulók és tanítók álma! Gyakorlatilag minden téma, amellyel Isten Könyve foglalkozik, át-
tekintésre kerül itt olvasmányos és tanítható formában. Crawford Coon pásztor figyelemre
méltó szolgálatot tett Krisztus testének gondos kutatómunkája és annak nagyszerű prezentálá-
sa által.

Miközben olvastam, az a kérdés merült fel bennem: „Miért nem állt a rendelkezésemre ez az
anyag a pásztori szolgálatom idején?” Valamennyi Biblia-lecke csak arra vár, hogy tanulmá-
nyozzuk és felfedezzük! „Az Istenség”, „A lélek ellenségei”, „Az ítélet”, „A Lélek ajándékai”
„A Lélek gyümölcse”, és így tovább.

Ne hagyd, hogy feltartsalak e munka küszöbén. Ez a könyv biblikus. Olvasmányos. Érthető.

Isteni sugalmazásból született olyasvalaki által, aki igazán Isten embere. Sietve lépj benne to-
vább, és ne állj meg az utolsó oldalig. Amikor befejezed, el tudod majd mondani: „Már van
ésszerű válaszom a bennem lévő reménységről…” – egy válasz, amelyet megoszthatsz má-
sokkal.

T. F. Tenney, Szuperintendáns
Louisianai Kerület
Egyesült Pünkösdi Egyház

7
 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Az ilyen nagyszabású, sok erőfeszítést igénylő munkában sok kulcsember működik közre a
szerzőn kívül. A számos képzett segítő nélkül lehetetlen lett volna ezt a feladatot elvégezni.

Hálás köszönetem és elismerésem Debra McLendonnak, a helyi gyülekeztünk gondnokának,

aki legépelte az eredeti kéziratot; Gladys Willis, John Parker és Martha Harper szerkesztők-
nek; Dan Gwaltney-nak az ASAP Inc.-től (St. Louis, Missouri); Glenda Jenkins igazgatónak,
Tracy Fairbanks betűszedőnek; Wanda Redmond grafikusnak az Mpress Nyomdától, (Ale-
xandria, Louisiana). Külön köszönet T. F. Tenney tiszteletesnek, szuperintendánsnak és
Thetus Tenney-nek, feleségének az Egyesült Pünkösdi Egyház Louisianai Kerületéből támo-
gatásukért és buzdításukért. Ezek az emberek másokkal együtt felbecsülhetetlen segítséget és
szaktanácsokat nyújtottak saját területükön.

Örömömre szolgált, hogy együtt dolgozhattam Ms. Gladys Willisszel, egykori középiskolai
angol tanárnőmmel. Az ő harminchárom éves iskolai tanári tapasztalata, tudása sokkal több,
mint amit e könyv szerkesztői munkája igényelt. John Parker jelenleg a helyi iskolarendszer-
ben szolgál, és tagja a helyi gyülekezetünknek. Martha Harper és férje Randy Harper pásztor
a louisianai Jonesville-ben.

Mindenkinek külön és együtt is – „KÖSZÖNÖM”! Nélkületek a Keresztény növekedési Kur-

zus nem valósulhatott volna meg.

8
 MIT KELL TENNEM, HOGY ÜDVÖZÜLJEK?
Ap. Csel. 16,25-34.

Minden ember életében eljön az idő, amikor úgy érzi, hogy valamit tennie kell vagy valami-
lyen tapasztalatra van szükséges ahhoz, hogy üdvözüljön. A fenti kérdés döntő a kiemelkedő
fontosságú kérdések sorában minden generáció számára. Helyes úton járunk, amikor eljutunk
a következtetésre, hogy valamit tennünk kell részünkről az üdvösségünk érdekében. A kifeje-
zés, hogy elveszettek vagyunk, Isten nélkül valók, bűnösök, halálra ítéltek, vagy bármely más
szó, melyet erre használunk, vitathatatlanul igaz. Mivel mindnyájan vétkeztünk (Róma 3,23),
tudatában kell lennünk üdvösségünk szükségességének, hogy bűneinktől megszabaduljunk.

Ez az örökös kérdés ostromolni kezd minden egyes embert valamikor az élete során. Csatla-
kozom hozzád az üdvösség utáni kutatásban. Én is szeretnék megmenekülni a bűntől és az
örökkévaló büntetéstől, de az üdvösséget érintő kérdés továbbra is fennáll: „MIT KELL
TENNEM?”

Ennek a leckének a célja, hogy teljes mértékben és biblikusan feltárja azon cselekedet megfe-
lelő tervét, amely kezdeti lépés a bűntől való megszabaduláshoz. Később tanulmányozzuk
majd a további magatartást, mely szükséges ahhoz, hogy megmaradjunk MEGMENTETT
állapotunkban.

A tévedés ebben a témában örök pusztulást von maga után; megtalálni az igazságot, és enge-
delmeskedni annak végül egyet jelent az örökkévaló örömmel a mennyben. Isten közreműkö-
désére és segítségére van szükségünk ahhoz, hogy megtaláljuk és elnyerjük az üdvösséget.

A Megszabadított vagy Megszabadít kifejezéseknek számos értelmezése van a Bibliában a

fizikai értelemben vett megszabadítástól a szellemi értelemben vett megszabadításig. Ez a
lecke kizárólag az üdvösséggel vagy a bűntől való megszabadulással foglalkozik abban az ér-
telemben, hogy készek legyünk a mennybe lépésre halálunk után, vagy ha az Úr visszatér az
egyházáért.

MEGHATÁROZÁS

Megszabadított – a görög SOZO kifejezésből származik, melynek jelentése megmenteni,

megszabadítani, megvédeni, meggyógyítani és megőrizni. A Webster szótár szerint a teológi-
ában azt jelenti, megszabadítani egy személyt vagy egy lelket a bűntől és a büntetéstől; meg-
váltani a szellemi haláltól.

BIBLIAI UTALÁSOK A MEGSZABADÍTOTT ÁLLAPOTRA

Jegyezzük meg a következő bibliai utalásokat, melyek rámutatnak arra, mit kell tennünk a mi
részünkről az üdvösségünk érdekében:

9
1. „…szelídséggel fogadjátok a beoltott ígét, a mely megtarthatja a ti lelkeiteket.” (Jakab
1,21.). A hangsúly itt az IGÉN van.

2. „A ki jár tökéletesen, megtartatik…” (Péld. 28,18.). A hangsúly itt a TÖKÉLETESEN

JÁR meghatározáson van.

3. „…A te hited megtartott téged. Eredj el békességgel!” (Luk. 7,36-50). A hangsúly itt a
HITen van.

4. „Ő szólni fog hozzád olyan ígéket, melyek által megtartatol te és a te egész

házadnépe.” (Ap. Csel. 11,14; Olvasd el Ap. Csel. 10,1-48; 11,1-18). A hangsúly itt a
KIMONDOTT IGÉKEN van.

5. „Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik…” (Ján. 10,9). A hang-
súly itt az AJTÓN (Jézus) VALÓ BELÉPÉSEN van.

6. „A mi minket is megtart most képmás gyanánt, mint keresztség…” (I. Péter 3,21.). A
hangsúly itt a KERESZTSÉGEN van.

7. „Szakaszszátok el magatokat e gonosz nemzetségtől!” (Ap. Csel. 2,40.). A hangsúly itt

a SZAKASSZÁTOK EL MAGATOKAT felszólításon van.

8. „Térjetek én hozzám, hogy megtartassatok földnek minden határai…” (Ésa. 45,22.). A

hangsúly itt az Istenhez való MEGTÉRÉSEN van.

9. „…Higyj az Úr Jézus Krisztusban, és idvezülsz mind te, mind a te házadnépe!” (Ap.

Csel. 16,31.). A hangsúly itt a HIGGY felszólításon van.

10. „Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által…” (Eféz. 2,5;8.). A hangsúly itt a KE-
GYELMEN és a HITen van.

11. „Mert minden, a ki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik.” (Róma 10,13.). A

hangsúly itt az ÚR NEVÉNEK SEGÍTSÉGÜL HÍVÁSÁN VAN.

12. „Nem az igazságnak cselekedeteiből, a melyeket mi cselekedtünk, hanem az ő irgal-

masságából tartott meg minket…” (Tit. 3,5.). A hangsúly itt az IRGALMASSÁGon van.

13. „…a ki mindvégig megáll, az megtartatik.” (Máté 10,22.). A hangsúly itt a

KITARTÁSon van.

14. „Mert reménységben tartattunk meg…” (Márk 16,16.). A hangsúly itt a REMÉNY-
SÉGEN van.

15. „A ki hiszen és megkeresztelkedik, idvezül…” (márk 16,16.). A hangsúly itt a HITen

és a KERESZTSÉGen van.

16. „Mert ha a te száddal vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten
feltámasztotta őt a halálból, megtartatol.” (Róma 10,9.). A hangsúly itt a
MEGVALLÁSon és a HITen van.

10
Már hallottad ezeket az igeverseket külön is és együttesen is, mint azon tennivalók sorát, me-
lyeket az ember részéről kell megtenni az bűnből való szabaduláshoz.

Jegyezzük meg, hogy ezek az igeversek fellelhetők az egész Bibliában. Némelyiket próféták,
másokat apostolok, Jézus, Salamon és Pál mondta. Kinek van igaza? Ellentmondnak-e egy-
másnak ezek a versek? Vajon csak egyetlen verset kell figyelembe vennünk vagy mind a ti-
zenhat verset vagy csak három vagy négy verset közülük, ahhoz, hogy megismerjük az üdvös-
ség elnyerésének módját?

Állítom, hogy mind a tizenhat verset tekintetbe kell vennünk szövegösszefüggésükben, Isten
Igéjének minden olyan részével együtt, melyek a mi kötelességeinkre vonatkoznak. Nagy hi-
bát követünk el, ha a bűnösnek csupán a hitet hangsúlyozzuk, csak önmagában a keresztséget,
a reménységet, a kitartást vagy egyetlen igeverset. Mindegyik hozzátartozik Isten Igéjének e
témához kapcsolódó igeverseihez.

Rámutatok további igékre, melyet figyelembe kell venned a lelked üdvösségéhez. Hasogassuk
gondosan és helyesen az igazság beszédét e témánál (II. Tim. 2,15.). Az alábbiak fokozatos
lépések, melyeket e csodálatos üdvösség elnyerésének érdekében kell tennünk. Minden egyes
pont részleteit a következő leckékben fogjuk tárgyalni.

HIT
A Bibliából megtudjuk, hogy alapvető a hit Istenben és az ő Igéjében, máskülönben soha sem
tesszük meg a másik pozitív lépést üdvösségünk érdekében. A hit elengedhetetlen előfeltétele
az Istenhez fordulásnak. Ám a hit önmagában még nem elegendő a bűntől való megszabadu-
láshoz. Tanulmányozzuk az alábbi igeverseket a többivel együtt az üdvösségre vonatkozóan.

1. „Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert a ki Isten elé járul, hinnie kell, hogy
ő létezik és megjutalmazza azokat, a kik őt keresik.” (Zsid 11.6.)

2. „…valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Ján. 3,16.).

3. „Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten ígéje által.” (Róma 10,17.).

4. „A kiben ti is… hittetek is, megpecsételtettetek az ígéretnek ama Szent Lelkével…”

(Eféz. 1,13.).

5. „…tetszék az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket.” (I.
Kor. 1,21.).

Hivatkozz az e leckében felsorolt első tizenhat igevers közül bármelyikre, amely a hitre utal.

MEGTÉRÉS

11
A megtérés a Biblia egyik sarkalatos tanítása. Ez a mi cselekedetünk, mely az Istenbe és az Ő
Igéjébe vetett hitünket követi. Isten Igéje világosan és egyszerűen tanítja, hogy meg kell tér-
nünk.

1. „…ha meg nem tértek, mindnyájan, hasonlóképen elvesztek.” (Luk. 13,3.).

2. „…térjetek meg, és higyjetek az evangyéliomban.” (Márk 1,15.).

3. „…nem azért jöttem, hogy igazakat, hanem hogy bűnösöket hívjak megtérésre.” (Márk
2,17.).

4. „…Isten, mostan parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenütt, hogy megtérje-

nek.” (Ap. Csel. 17,30.).

5. „nem akarván, hogy némelyek elveszszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson.”
(II. Péter 3,9.).

6. „És prédikáltatni az ő nevében a megtérésnek és a bűnök bocsánatának minden pogá-

nyok között, Jeruzsálemtől elkezdve.” (Lukács 24,47.).

7. „Péter pedig monda nékik: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus
Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát.” (Ap.
Csel. 2,38.).

Miután hittél, meg kell térned. A megtérés bűnbánatot jelent; hátraarcot a bűntől; megválto-
zást a gondolkodásmódban és a szívben; bocsánatkérést Istentől minden elkövetett bűnünkre.

A következő lépés megerősíti az iménti döntésed.

KERESZTSÉG
A vízkeresztség, Jézus Krisztus nevében való bemerítés által, az üdvösség lényeges része.
Látni fogod a Bibliában, hogy a vízkeresztség az az eszköz, mely által Krisztus vére lemossa a
bűnöket (Ap. Csel. 22,16.). Az Ő nevében való keresztség által nyerünk bocsánatot a bűnökre.
(Ap. Csel. 2,38.).

1. „…Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.” (János
3,5.).

2. „…Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az

Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében.” (Máté 28,19.). Jegyezzük meg, hogy a
NEVÉBEN szó az eredeti szövegben egyes számban áll. A keresztelkedésnél a nevet kell
használnunk; nem az Atya, Fiú és Szent Lélek címeket.

3. „…keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek

bocsánatjára…” (Ap. Csel. 2,48.).

12
 4. Tanulmányozzuk a következő verseket a keresztség témájáról: (Lukács 24,47; Ap. Csel.
22,16; I. Kor. 6,11; I. Péter 3,20-21; Róma 6,3-4; Kol. 2,12; Gal. 3,27; Ap. Csel. 2,41;
8,12-12; 10,44-48; 19,1-7).

Hivatkozz az e leckében felsorolt első tizenhat igevers közül bármelyikre, amely a vízkereszt-
ségre utal.

SZENT LÉLEK
A Szent Lélek a vigasztaló, Akit Jézus küldött vissza az ember szívébe és lelkébe. Krisztus
egyháza, melyet tulajdon vérével szerzett (Ap. Csel. 20,28.), Pünkösd napján született meg
(Ap Csel 2,1-4.). Ekkor sokan vették a Szent Lelket a nyelveken szólás bizonyítékával, ahogy
a Lélek adta nékik szólniuk. Ez az élmény ma is elnyerhető, és nélkülözhetetlen az életünkben
(Róma 8,9.).

1. Keresztelő János állítása szerint Jézus azt mondta: „… Szent Lélekkel és tűzzel keresztel
majd titeket.” (Máté 3,11; Márk 1,8; Luk. 3,16; Ján. 1,33.).

2. „Hogy János ugyan vízzel keresztelt, ti azonban Szent Lélekkel fogtok megkereszteltetni
nem sok nap múlva.” (Ap. Csel. 1,5; Ján. 7,37-39; 14,16-17; 15,26; 16,7-13.). Jézus a
Szent Lélekről tanított ezekben az igeversekben.

3. „És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a
Lélek adta nékik szólniok.” (Ap. Csel. 2,4.).

A Szent Lélek megtapasztalása az élet legizgalmasabb eseménye. Szívből hálásak vagyunk

Istennek ezért a csodálatos ajándékért. Számos igevers ad betekintést ebbe a dicsőséges él-
ménybe (Róma 8,9-11; Jóel 2,28-29; Ap. Csel. 2,1-18; János 3,1-8; Ap. Csel. 8; 10; 19,1-6.).

A bűnből való szabadulás és a mennyei életre való felkészülés a legfontosabb törekvés az

életben. Az üdvösség értékesebb a gazdagságnál, a hírnévnél, sőt magánál az életnél is. Isten
Igéje az EGYETLEN forrás, melyből megtudjuk, hogyan jussunk üdvösségre.

Bárcsak lenne a Bibliában egyetlen fejezet vagy könyv, amely lépésről lépésre részletes elem-
zést ad mindarról, amit tennünk kell. Isten azonban úgy döntött, hogy a témáról igazság-
aranyrögöket helyez el itt-ott az Ő Igéjében, hogy te és én felkutassuk azokat. Ez a célja en-
nek a leckének.

Bármennyire is igyekszem, nem tudom elfogadni a gondolatot, hogy ha egyszerűen hiszek a

szívemben, és erről vallást teszek a számmal, ez önmagában eredményezi a bűntől való sza-
badulást. Túl sokat olvastam a hitről, a megtérésről, a keresztségről és a Szent Lélekről ahhoz,
hogy elfogadjam ezt a javaslatot.

Lehetünk-e merészek az igazságnak csupán töredékeit elfogadni egy olyan életbevágó kér-
désben, mint az üdvösség? Megállhatunk-e a hitnél figyelmen kívül hagyva a keresztséget?
Megkövetelhetjük-e a keresztséget a megtérés kikerülésével? Üdvözülhetünk-e az üdvterv
egyes részeinek elfogadásával elvetve a Biblia többi részét?

13
Az igazságot teljes egészében kell kutatnunk, és engedelmeskednünk kell annak; ekkor üdvö-
zülhetünk. Ne hagyjuk magunkat megcsalni senki és semmilyen felekezet tanítása által! Ol-
vasd a Bibliádat: engedelmeskedj neki: így fogsz üdvözülni.

Séba királynője a föld legtávolabbi sarkából utazott Salamonhoz, hogy hallja az ő bölcsessé-
gét (Lukács 11,31.), de nagyobb van itt Salamonnál – Jézus Krisztus. Mennyit kutattál utána
és az Ő terve után, mely az üdvösségre vonatkozik? Soha ne feledkezz meg erről a versről az
üdvösség utáni kutatásod során:

„ÉS NINCSEN SENKIBEN MÁSBAN IDVESSÉG: MERT NEM IS ADATOTT EMBE-

REK KÖZÖTT AZ ÉG ALATT MÁS NÉV, MELY ÁLTAL KELLENE NÉKÜNK MEG-
TARTATNUNK.” (Ap. Csel. 4,12.).

MEGJEGYZÉS:
A tanuló/oktató ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN tanulmányozza és magyarázza az
első tizenhat verset a lecke többi részével együtt.

MEGJEGYZÉSEK

14
 HIT ISTENBEN
ZSID. 6,1-10.
MEGJEGYZÉS:
Az Istenben való hit egyike KRISZTUS TANÁNAK HAT ALAPELVE közül. A többit
későbbi leckékben tanulmányozzuk. Mind a hat alapelv könnyen meghatározható címszó-
val és lecketéma megjelöléssel.
(Zsid. 6,12.).

Előző leckénk témája a HIT volt, mint első lépésé, melyet meg kell tennünk üdvösségünk fe-
lé. Ez alapvető előfeltétele az Isten elé járuláshoz; hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni (Zsid
11,6.).

A Zsidókhoz írt levél 11. fejezete általánosan úgy ismert, mint a „HIT FEJEZETE” a Bibliá-
ban. Minden tanulónak javasolom alaposan tanulmányozni ezt a fejezetet e leckével kapcsola-
tosan.

Az Ige arra int minket, hogy LÉPJÜNK TOVÁBB Krisztus tanának alapelveitől; ne fektessük
le újra az ALAPJAIT ezeknek az alapelveknek, hanem haladjunk tovább a tökéletesség felé.
Isten ezzel nem azt mondja nekünk, hogy hagyjuk el vagy felejtsük el ezeket az alapelveket.
Azt akarja, hogy alapozzuk rájuk az életünket, mint új megtértek. Ismerjük őket; értsük őket;
tartsuk őket elménkben és szívünkben; majd haladjunk tovább az érettség felé Krisztusban. A
növekedés az a tényező, amelyet ez a folyamat magában foglal; olyan dolog, amelyre min-
dannyian vágyunk.

Csak két alap létezik, melyekre az életünket felépíthetjük (Máté 7,24-29.). Amíg szilárdan
meg nem állunk ezen az alapon – Jézus Krisztuson (Eféz 2,20.), nem tudunk tovább haladni a
nagyszerűbb dolgok felé. Bízom benne, hogy ez a lecke segít beépíteni ezeket az alapelveket
életünkbe, és ugyanakkor buzdít is magasabb célok felé.

Mivel a hit fontosságát már lefektettük akárcsak az üdvösség szükségszerűségét, jól tesszük,
ha megjegyezzük, hogy ezek elengedhetetlenek mindennapi keresztény életünkben.

Fontos, hogy világos legyen számunkra a HIT és A HIT fogalma, hogy az Igét összefüggésé-
ben láthassuk.

A HIT – az a tan, melyet Krisztus megalapozott, az apostolok tanítottak, és amely a szentek-

nek adatott (Júdás 1,3.). Amikor a Biblia „a hitért való tusakodásról” beszél, vagy arról hogy
„egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség”, és hogy „némelyek elszakadnak a hittől”, nem abban
az értelemben szól a hitről, mint az „Istenbe vetett hitről”. Az alábbiakban felsorolunk több
igeverset, mely „A HIT”-re vonatkozik; figyeljük meg, hogyan tesznek ezek a versek különb-
séget a kétféle fogalom között.

1. Júd. 1,3.; 17. 7. Eféz. 4,5.

2. II. Kor. 13,5.; 14,1. 8. Fil. 1,27.

15
 3. Róma 1,5.; 14,1. 9. I. Tim. 1,2.; 3,9.; 4,1.; 5,8.; 6,10.
4. Gal. 1,23. 10. Kol. 1,23.; 2,7.
5. I. Kor. 16,13. 11. II. Tim. 3,8.
6. Ap. Csel. 6,7.; 13,8.; 14,22.; 16,5. 12. Tit. 1,13.; 3,15.

Segíthet emlékezetben tartani a két fogalom különválasztását, ha tudjuk: lehet HITünk

úgy, hogy mégsem vagyunk A HITben, de nem lehetünk A HITben, anélkül, hogy HITÜNK
LENNE ISTENBEN.

HIT – „A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyő-
ződés.” (Zsid. 11,1.). Ez a jelentése az ISTENBE VETETT HITnek a Zsidókhoz írt levél 6,1
alapján. Abból a görög kifejezésből ered, melynek jelentése meggyőződés, hit, meggyőződés
Isten igazságáról, bizonyosság, és hinni valamiben.

HOGYAN JUTHATUNK HITRE?

„AZÉRT A HIT HALLÁSBÓL VAN, A HALLÁS PEDIG ISTEN ÍGÉJE ÁLTAL.” (Róma
10,17.) Miután az Ige elhangzott, hittel kell párosulnia a mi részünkről ahhoz, hogy hasznunk-
ra váljék (Zsid 4,2.).

Isten felé történő utazásunk és üdvösségünk valójában akkor kezdődik, amikor Isten Igéjét
meghalljuk és hisszük. Ennél a pontnál értelmi és szóbeli jóváhagyást mondunk Istennek és
Igéjének. A hitnek jelen kell lennie életünkben, és végig kell kísérnie minden lépésünket,
amelyre a Biblia vezet minket. Noha nem vagyunk képesek megmagyarázni azt, sem nem ért-
jük a Bibliát teljességében, mégis elhisszük. Ez az Istenbe vetett hit.

Amikor hiszel, alkalmassá válsz arra, hogy átvegyél bármit és mindent, amit Isten Igéje ígér
neked. A Jézus Krisztusban és az Ő Igéjében való hit nem hoz létre önmagában üdvösséget. A
hited inkább ösztönző erő, amely arra késztet, hogy a hited szerint cselekedj. (Ján. 1,11-13.).

A Sátán hisz (Jakab 2,14-26.), de ez nem üdvözíti őt. A hitnél többre van szükség az üdvös-
séghez, de soha nem üdvözülhetünk hit nélkül. A hit az első lépés, a kezdő alkotóelem, az üd-
vösség összességének a része. Minden lépést Isten felé hitnek kell megelőznie.

Nagyszerű dolgokra lehet szert tenni Istentől hit által. A legfontosabb a bűntől való szabadu-
lás. A következő javak némelyike az üdvösséghez tartozik, de folyamatosan függ a hittől a
működésük a szívünkben és a lelkünkben. Mivel a fő lendítő ereje ennek a leckének az üdvös-
ség, megkérlek, hogy különleges figyelmet szentelj ennek a témának.

ÜDVÖSSÉG

A hitetlenség megakadályozza, hogy a lelked üdvösséget nyerjen. Ne hagyd, hogy az ördög

összezavarja az értelmedet azt sugallva, hogy KÉTELKEDJ, amikor Isten Igéjének MEGÉR-
TÉSE problémát okoz. Óriási különbség van a két dolog között. A HITETLENEK része a
tűznek tavában lesz (Jel. 21,8.). Ezek azok, akik elutasították Isten Igéjének elfogadását, a hi-

16
tet, és az engedelmességet. Felhívom a figyelmedet újra Jézus felszólítására: „…térjetek meg,
és higyjetek az evangyéliomban.” (Márk 1,15.). Tekintsd át ezeket az igeverseket a Bibliád-
ban:

1. „…a ki Isten elé járul, hinnie kell, hogy ő létezik…”. (Zsid. 11,6.).

2. „A ki hisz én bennem, a mint az írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak bel-
sejéből.” (Ján. 7,38.).

3. „Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által…” (Eféz. 2,8.).

4. „…hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, a kik az ő nevében hisz-
nek.” (Ján. 1,12.).

5. „…hallottátok hittetek is, megpecsételtettetek az ígéretnek ama Szent Lelkével…” (Eféz.

1,13.).

6. „…hit által, az ő vérében…” (Róma 3,25.).

7. „Eltemettetvén Ő vele együtt a keresztségben, a kiben egyetemben fel is támasztattatok

az Isten erejébe vetett hit által…” (Kol. 2,12.).

8. „…az Istenhez való megtérés, és a mi Urunk Jézus Krisztusban való hit felől.” (Ap.
Csel. 20,21.).

9. „A ki által van a menetelünk is hitben ahhoz a kegyelemhez, a melyben állunk…” (Ró-

ma 5,2.).

10. „…a törvény cselekedeteiből kaptátok-é a Lelket, avagy a hit hallásából?” (Gal. 3,2.).

Oly sok igevers vonatkozik erre a csodálatos igazságra, kutasd fel őket és csatold a fentiek-
hez.

GYÓGYULÁS

A gyógyulás a hét másik itt említett témával együtt valóban hozzátartozik az üdvösség tár-
gyához. Mivel mindegyiket a HIT működteti, bölcsnek érzem megemlíteni őket.

1. „És a hitből való imádság megtartja a beteget…” (Jakab 5,15.).

2. A vérfolyásos asszonynak azt mondta Jézus: „…Bízzál leányom; a te hited megtartott

téged… (Máté 9,20-22.).

3. „És az ő nevében való hit által erősítette meg az ő neve ezt, a kit láttok és ismertek…”
(Ap. Csel. 3,1-16.).

4. „…Legyen néktek a ti hitetek szerint.” (Máté 9,27-31.).

17
 ISTENNEK TETSZENI
Minden újjászületett keresztényt eltölt egy alapvető vágy, hogy kedveskedjen annak, aki
megváltotta őt a bűntől. Ez a vágy fegyelmet eredményez az életünkben, mely magával hozza
Isten áldását. Ez ismét csak az Istenbe vetett hit által lehetséges.

1. „Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni…” (Zsid. 11,6.).

2. Énokh „…bizonyságot nyert a felől, hogy kedves volt Istennek.” (Zsid. 11,5.).

GYŐZELEM
Sikerünk eszközei az Istennek való életben, akárcsak a megrögződött bűn legyőzése, csakis
hit által érhetők el. Keresztény járásunkban a vereség elkerülése érdekében mindig erősen kell
tartani a hitünket.

1. „…és az a győzedelem, a mely legyőzte a világot, a mi hitünk.” (I. Ján. 5,4.).

2. Tanulmányozzuk azokat a dolgokat, melyek a világot alkotják, abban a tekintetben,

hogy győzedelmeskedjünk felettük (I. Ján. 2,15-17.).

MEGÉRTÉS
Bár általunk megmagyarázhatatlan, létezik egy biztos megértése Isten dolgainak. Hit által fo-
gadhatjuk el őket, ezért olyan dolgok, amelyek a teológusokat zavarba ejtik, könnyedén meg-
érthetőek a hívő számára. Óh, a békesség a hívőnek adatott!

1. „…Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett…” (Zsid. 11,3.).

2. „Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ

teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek.”
(Róma 1,20.; tanulmányozd az I. Móz. 1-2. fejezetét ezzel összefüggésben.)

MEGSZENTELŐDÉS
Valódi megszentelődésben akkor van részünk, amikor újjászületünk. A megtisztulásnak,
szentségnek és felszentelésnek ez az állapota hit által őrizhető meg az életünkben. Más ténye-
zők is közrejátszanak, de a hit marad az alap, amelyen állunk.

1. „…hogy bűneiknek bocsánatát és a megszenteltettek között osztályrészt nyerjenek az én

bennem való hit által.” (Ap. Csel. 26,18.).

2. „…hit által tisztítván meg azoknak szívét.” (Ap. Csel. 15,9.).

MEGIGAZULÁS

18
A megigazulás egy másik többlet, mely az újjászületéssel jár – ez azt jelenti, hogy igaznak
nyilvánítva lenni, elválasztva lenni, ártatlannak, szentnek és igaznak lenni Isten szemében. Ez
az áldott helyzet az Istenbe vetett hit által érhető el és tartható fenn.

1. „Megigazulván azért hit által, békességünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus ál-
tal.” (Róma 5,1.).

2. „Tudván azt, hogy az ember nem igazul meg a törvény cselekedeteiből, hanem a Jézus
Krisztusban való hit által…” (Gal. 2,16.).

3. „Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül.”
(Róma 3,28.).

4. „Ekként a törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből igazuljunk meg.”
(Gal. 3,24.).

IRÁNY
A keresztények ösvénye gyakran homályos; az egyetlen érzék az útirányhoz az Istenbe és az
Ő Igéjébe vetett hit által található meg. Semmi másra nincs szüksége; csak a körülmények jel-
legére kell figyelnie, melyek útja során körülveszik.

1. „Mert hitben járunk, nem látásban.” (II. Kor. 5,7.).

2. „…követik is a mi atyánknak Ábrahámnak… hitének nyomdokait.” (Róma 4,12.).

IGAZSÁG
Az igazság, mely szorosan kapcsolódik a megszentelődéshez és a megigazuláshoz, csakis
kezdetben, az újjászületés élménye által nyerhető el (Ján. 3,1-8.). Ezután az Istenbe vetett hit
és az Ő Igéjének való engedelmesség által tartható fenn a hívő életében. A mi igazságunk
olyan Isten szemében, mint a megfertőztetett ruha (Ésa 64,5.). Célunk az, hogy Isten igazsága
kormányozza az életünket.

1. „…a pogányok, a kik az igazságot nem követték, az igazságot elnyerték, még pedig a
hitből való igazságot.” (Róma 9,30.).

2. „A hitből való igazság pedig így szól…” (Róma 10,6.; tanulmányozd 10,1-6-ig.)

TÉNYEK A HITRŐL
Az alábbi felsorolásban néhány nagyon jellemző tény található a hitre vonatkozóan, melyeket
ajánlatos jól az elménkbe vésni.

1. A hit szeretet által munkálkodik (Gal. 5,6.).

19
 2. Nem mindenkié a hit (II. Thessz. 3,2.)

3. A hit cselekedetek nélkül megholt (Jakab 2,14-26.).

4. Hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni (Zsid. 11,6.).

5. A szeretet nagyobb, mint a hit (I. Kor. 13,13.).

6. A hit nagyobb súlyú dolog, mint a tizedadás (Máté 23,23.).

7. Az egyházat a hit cselédeinek nevezik.

8. A hit Isten Igéjének hallásából származik (Róma 10,7.).

9. A hit pajzsa a keresztény fegyverzet része (Eféz. 6,16.).

10. A hit egyike a kilenc szellemi ajándéknak (I. Kor. 12,8-10.)

11. Része a Lélek gyümölcsének (Gal. 5,22.).

12. Meg kell tartanunk a hitet, hogy ne szenvedjünk a hit dolgában hajótörést az életünk-
ben (I. Tim. 1,18-20.).

13. A hitnek törvénye (alapelve) van (Róma 3,27.).

14. Hét dolgot kell ragasztanunk a hitünkhöz (II. Péter 1,5-10.).

Az Istenbe vetett hit gyakorlatilag kimeríthetetlen téma. Buzdítalak benneteket, hogy Bibliá-
val és egy konkordanciával a kezetekben fedezzétek fel a hit mélységeit. E leckének az első
tárgya, hogy megalapozza a hitet a szívetekben az üdvösségre. Másodszor, hogy növelje a hi-
teteket, ösztönözve benneteket arra, hogy oly módon építsetek a hitetekre, hogy soha ne üt-
közzetek meg (II. Péter 1,5-10.).

MEGJEGYZÉSEK

20
 MEGTÉRÉS A HOLT CSELEKEDETEKBŐL
ZSID. 6,1-10.

MEGJEGYZÉS:
Az Istenbe vetett hit egyike KRISZTUS HAT ALAPTANÍTÁSÁNAK, a többit
a további leckékben fogjuk tanulmányozni. Mind a hat könnyen azonosítható
megjelöléssel és lecke témaként.
(Zsid. 6,1-2.)

Mivel parancsunk van arra, hogy mindenkinek „megfeleljünk a bennünk lévő reménységről”
(I. Péter 3,15.), meg kell tudnunk adni a választ, „MIÉRT” hisszük és tanítjuk a megtérést.
Számos igevers áll ehhez rendelkezésünkre: Azt ajánlom, hogy valamennyivel ismerkedjünk
meg.

A megtérés valójában az első lépés, mely cselekvést foglal magába, és amelyet a bűntől való
szabadulás felé teszünk. A hit megelőzi a megtérést; belső munka, mely arra ösztönöz minket,
hogy meg akarjunk térni. A megtérés egy cselekvéssel teli lépés, mely nyilvánvaló Isten, ön-
magunk és mások számára – egy személyes és gyakran nyilvános lépés, mely pozitív ered-
ményt hoz az életünkben. Mivel bűnös természettel rendelkezünk, és bűnöket követtünk el,
ELENGEDHETETLEN, hogy megtérjünk és Istenhez forduljunk.

A MEGTÉRÉS MEGHATÁROZÁSA

A Webster szótár szerint a megtérés jelentése: „szomorúságot vagy lelkiismeret furdalást

érezni valamiért, amit megtettünk vagy nem tettünk meg; bűnbánatot érez valaki a bűne felett,
és ez változásra indítja, vagy elhatározza, hogy megváltozik.”

A megtérést kétféle módon említi a Biblia: nézzük meg ezeket közelebbről.

1. METAMELLOMAI – görög szó, melynek jelentése megbánni, bánkódni valami mi-

att, sajnálni.

2. METANEAEO – görög szó, melynek jelentése, másként gondolkodni, meggondolni

magát, megváltoztatni célját vagy véleményét.

A következő példa a II. Kor. 7,8-10-ből való, ahol mindkét kifejezés szerepel az Újszövetség
eredeti görög megfogalmazásában. Pál egy levélre utal, melyet a korinthusbelieknek írt,
mondván, hogy nem gondolta meg magát a levéllel kapcsolatban, noha megbánta, hogy meg-
írta azt.

A. „NEM BÁNOM” (8. vers), azt jelenti, nem gondoltam meg magam (lásd 2. szám).

B. „NOHA BÁNTAM” (8. vers), azt jelenti, megbánást vagy szomorúságot éreztem (lásd
1. szám).

21
 C. „ÜDVÖSSÉGRE VALÓ… MEGTÉRÉS” (10. vers) jelentése a gondolkodásmód meg-
változtatása (lásd 2. szám)

D. „MEGBÁNHATATLAN”(10. vers) jelentése, soha nem érezni megbánást az üdvösségre

való megtérés miatt (lásd 1. szám).

A világ szerint való szomorúság halált szerez, míg az ISTEN SZERINT VALÓ SZOMORÚ-
SÁG megtérésre vezet (II. Kor. 7,10.), azaz arra ösztönöz minket, hogy megváltoztassuk gon-
dolkodásmódunkat és életmódunkat. Ez a fajta szomorúság vagy megtérés „MEGBÁNHA-
TATLAN”, azaz nem bánjuk meg, hogy megváltoztattuk életünk irányát.

A megszomorodás vagy valamilyen rossz cselekedet megbánása még nem „holt cselekede-
tekből való megtérés.” A szomorúság érzésénél többnek kell történnie az üdvösség érdekében.
Az istentől való szomorúságnak olyan mély érzésnek kell lennie, hogy megváltoztassa gon-
dolkodásmódunkat, viselkedésünket, és életünk irányát. Sokan éreznek szomorúságot és meg-
bánást, amikor rossz tetten érik vagy leleplezik őket. Ez azonban nem megtérés, mivel semmi
sem változik. A megtérés változást eredményez.

Júdás megbánta dolgát (Máté 27,3.), de ez csupán megbánás volt; nem a gondolkodásmód
megváltozása. Isten megbánása (I. Móz. 6,6.) ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy meg-
bánta az ember megteremtését, de itt nem beszélünk a gondolkodás megváltozásáról. Előfor-
dulhat, hogy megbünteted a gyermeked, és rossz érzésed van emiatt, vagy sajnálod, hogy így
kellett tenned, de nem gondoltad meg magad, vagy nem változtattad meg a véleményed ebben
a dologban.

Minden megtérésre vonatkozó igeverset szövegkörnyezetében vizsgálj, vagy annak hátterével

együtt, és akkor meg fogod érteni a jelentését.

A HOLT CSELEKEDETEKBŐL VALÓ MEGTÉRÉS MEGHATÁROZÁSA

A holt cselekedetekből való megtérés elfordulást, megtérést és a gondolkodásunk megváltozá-

sát jelenti cselekedeteinkkel vagy tevékenységeinkkel kapcsolatban, melyek szellemi halált
vagy Istentől való elválasztottságot hoznak létre az életünkben.

1. A bűn egyetlen ember által jött be a világba és a halál a bűn által – mind a fizikai mind
a szellemi halál. (Róma 5,12-21).

2. A bűn teljességre jutván halált nemz (Jakab 1,15).

3. A bűn zsoldja a halál (Róma 6,23.).

4. Minket, a kik holtak voltunk a vétkeink és bűneink miatt, Isten megelevenített (Eféz.
2,1.)

5. Megelevenített minket, akik holtak voltunk a bűnökben (Kol. 2,14.).

6. Krisztus vére megtisztítja lelkiismeretünket a holt cselekedetekből (Zsid. 9,14.).

22
 7. A test cselekedetei szellemi halálhoz vezetnek (Gal. 5,16-21.).

A bűn, amint látjuk, nem csupán fizikai halált okoz, hanem szellemi halált is. Az üdvösség
életre kelti a lelket, és örök életet ad, ha megmaradunk az üdvösségben. Ezekből a holt csele-
kedetekből, vagy halálból származó cselekedetekből meg kell térnünk, ha életet akarunk talál-
ni. Tanulmányozzuk az alábbiakat ennek összefüggésében.

 JÁKÓB – Amikor visszatért Béthelbe (Isten Háza), megparancsolta háza népének,

hogy tegyenek meg három dolgot. (I. Mózes 35,1-3.)

1. TÁVOLÍTSÁK EL AZ IDEGEN ISTENEKET MAGUK KÖZÜL. Így kell eltávolíta-

ni mindent az életünkből, ami elválaszt minket Istentől (Bír. 10,15-16).

2. TISZTÍTSÁK MEG MAGUKAT. Így kell megtisztítani magunkat a test és a lélek tisz-
tátalanságaitól (II. Kor. 7,1.). Ez az Isten Igéjének figyelembe vételével megy végbe
(Zsolt. 119,9; Ján. 15,3; Ésa. 1,16-10.)

3. VÁLTOZTASSÁK MEG ÖLTÖZETÜKET. Így kell levetnünk a bűn öltözékét, és

felöltöznünk az üdvösségbe (Ésa. 61, 10; Jób 29,14;; Jel. 3,18; 15,6; I. Pét. 5,5.).

 NINIVE – Ez a hatalmas asszíriai város megtért Jónásnak, a prófétának a prédikáció-

jára (Jónás 3,5-10; Máté 12,41.). Figyeljük meg, mit tettek az emberek.

1. BÖJTÖLTEK. Sem az emberek, sem az állatok nem ettek három napig.

2. MEGTÉRTEK GONOSZ ÚTJAIKRÓL. Csak így érhetünk el igazi megtérést.

3. MEGTÉRTEK ERŐSZAKOSSÁGUKBÓL, MELY KEZÜKBEN VOLT. Isten látta

megtért lelküket és megkímélte őket.

 NABUKODONOZOR – Dániel választ adott ennek a királynak az igazi megtérésről

(Dán. 4,27.).

1. SZABADULJ MEG A VÉTKEIDTŐL IGAZSÁG ÁLTAL. Milyen igaznak kell len-

nie ennek most is, a mi életünkben is!

2. SZABADULJ MEG A HAMISSÁGAIDTÓL A SZEGÉNYEKHEZ VALÓ IRGAL-

MASSÁG ÁLTAL.

3. ÍGY TALÁN TARTÓS LESZ A TE BÉKESSÉGED.

 ÉSAIÁS – Izrael egyik legnagyobb prófétája valódi betekintés ad a megtérésbe (Ésa.

55,6-7.).

1. KERESSÉTEK AZ URAT ÉS HÍVJÁTOK ŐT.

2. HAGYJA EL A GONOSZ AZ Ő ÚTÁT.

3. HAGYJA EL A BŰNÖS FÉRFIÚ GONDOLATAIT.

23
 4. TÉRJEN AZ ÚRHOZ.

Az ilyen megtérés eredménye: Istenünk „bővelkedik a megbocsátásban.” (Ésa. 55,7.).

MEGTÉRÉSHEZ ILLŐ CSELEKEDETEK

Tehát azt látjuk a Bibliából, hogy van néhány dolog, melyeket az embernek meg kell tennie,
hogy megtérését Isten és az emberek előtt bizonyítsa. A megtérés jele a HELYREÁLLÍTÁS,
azaz visszaállítása elkövetett dolgoknak, károknak és tönkretett kapcsolatoknak.

 ILLŐ – Az alábbi versek azt jelentik: megfelelő, odavaló, helyes, méltó és illendő.

1. „Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöket.” (Máté 3,8.).

2. „…térjenek meg az Istenhez, a megtéréshez méltó cselekedeteket cselekedvén.” (Csel.

26,20.).

3. „Teremjetek azért megtéréshez méltó gyümölcsöket…” Luk. 3,8.). Ebben a versben a

„méltó” szó illőt jelent.

Pál sok nagyszerű dolgot számba vesz, amely megtörténik az emberrel, ha Istenhez fordul üd-
vösségért. (Csel. 26,18.).

BIBLIAI UTALÁSOK A MEGTÉRÉSRE

Az alábbi Igeversek megtanulása segítséget nyújthat a bizonyságtételhez mások számára a

megtérés témájában. Gyűjts még további verseket a jegyzeteidben, amelyek a segítségedre
lehetnek.

1. Térjetek meg, és higyjetek az evangyéliomban. (Márk 1,14-15.)

2. Isten nem akarja, hogy bárki is elvesszen, hanem hogy mindenki megtérésre jusson. (II.
Péter 3,9.).

3. Az Isten jósága megtérésre indít minket (Róma 2,4-9.).

4. Isten azt parancsolja az embereknek mindenhol, hogy megtérjenek (Ap. Csel. 17,30.).

5. Esetleg adna nékik az Isten megtérést (II Tim. 2,25.).

6. Ha meg nem tértek, mindnyájan, hasonlóképen elvesztek. (Luk. 13,3.).

7. Az Isten szerint való szomorúság megtérést szerez (II. Kor. 7,10.).

8. Péter azt mondta nekik, térjenek meg. (Ap. Csel. 2,38.).

9. Jézus azért jött, hogy a bűnösöket hívja megtérésre. (Márk 2,17.).

24
 10. Prédikáltatni kell az ő nevében a megtérésnek és a bűnök bocsánatának minden nem-
zet között. (Luk. 24,47.).

11. Bánjátok meg azért és térjetek meg! (Ap. Csel. 3,19.).

12. A pogányoknak is adott az Isten megtérést az életre! (Ap. Csel. 11,18.).

A MEGTÉRÉS EREDMÉNYE

Isten nagyon világos és pontos a megtérés kérdésében. Amikor igazán megtérünk oly módon,
ahogy eddigi tanulmányaink mutatják, eljutunk az eredményre! ISTEN MEGBOCSÁT NE-
KÜNK!

1. Isten a Krisztusban megbocsátott néktek. (Eféz. 4,32.).

2. Megbocsátván minden bűnötöket. (Kol. 2,13.).

3. Hogy adjon az Izráelnek bűnbánatot és bűnöknek bocsánatát. (Ap. Csel. 5,31.).

4. Kiben van a mi váltságunk az Ő vére által, bűneinknek bocsánata. (Kol. 1,14.).

A MEGTÉRÉS HÉT CSELEKEDETE

Más egyidejűleg bekövetkező eseményekkel együtt a következő hét dolgot tesszük, amikor
valóban megtérünk (II. Kor. 7,9-11.). Itt csak röviden szólok róluk, később még tanulmányoz-
zuk őket.

1. BUZGÓSÁG – éberség, nehogy vétkezzetek.

2. VÉDEKEZÉS – a bűnnel szemben.

3. BOSSZANKODÁS – és a bűn gyűlölete.

4. FÉLELEM – a bűn következményétől, és Istenfélelem.

5. KÍVÁNKOZÁS – arra, hogy igazak legyetek és engedelmeskedjetek Isten Igéjének.

6. BUZGALOM – Istenért és az Ő ügyéért.

7. BOSSZÚÁLLÁS – abban az értelemben, hogy igazságot szolgáltatni és a bűnt megbün-

tetni.

PÉLDÁZATOK

Fordítsunk időt az itt említett négy példázatra. Nagy leckét tanítanak a megtérésről négy kü-
lönböző szempontból – a gondolkodásmód, a szív és az életirány megváltozásáról.

25
 1. A két fiú példázata (Máté 21,28-32.).

2. Az elveszett juh példázata (Lukács 15,1-7.).

3. Az elveszett drakhma példázata (Lukács 15,8-10.).

4. A tékozló fiú példázata (Lukács 15,11-32.).

A megtérés az első lépése a bűnös helyes hozzáállásának. Bármily jó és szükséges lépés ez, az
üdvösség nem csak ebből áll. A megtérőnek tovább kell lépnie a vízkeresztséghez Jézus
Krisztus nevében, és be kell fogadnia a Szent Lelket az életébe (Ap. Csel. 2,38.).

BŰNBÁNAT A HÍVŐK SZÁMÁRA

Miután újjászülettünk jönnek olyan pillanatok, amikor kudarcot vallunk, hibázunk és vétke-
zünk. Úgy viszonyulunk a bűnhöz és a rossz cselekedetekhez az életünkben, mint megtéré-
sünk előtt – megbánjuk azokat! Győzteseknek vagyunk elhívva, hogy szabadon éljünk a bűn-
től és hatalommal a bűn felett. Nézzünk szembe a valóssággal, gyakran nem ütjük meg célunk
mértékét. Nem kell bűnben megmaradnunk, vagy újra és újra olyasmit tennünk, ami helyte-
len. Kudarcainkban, melyeket a test gyengesége okoz, a következő igeversek nyújtanak eliga-
zítást, hogyan viszonyuljunk a témához.

1. Amikor Jób imádkozott a barátaiért, Isten eltávolította Jóbtól a csapást (Jób 42,1-10.).

2. Megvannak a módjai annak, hogy megbékéljünk a testvérünkkel (Máté 5,23-34.).

3. Megtanulhatjuk, hogyan viszonyuljunk az ellenünk elkövetett vétekhez (Máté 18,15-

17.).

4. Ha megvalljuk bűneinket, Isten megbocsát nekünk és megtisztít minket (I. Ján. 1,7-9.).

5. Ha vétkezünk, van szószólónk az Atyánál (I. Ján. 2,1-2.).

7. Imánkban megbocsátásért kell fohászkodnunk (Máté 6,5-15.).

Isten a mennyben uralkodik, és megbocsát azoknak, akik megtérnek, legyenek akár szentek,
akár bűnösök.

MEGJEGYZÉS:
A Szent Lélek káromlása, vagy a Szent Lélek elleni beszéd az EGYETLEN bűn,
amelyet Isten nem fog megbocsátani. Mindenkinek elővigyázatosan kell beszélni a
Szent Lélekről, és soha senki ne merjen szólni Isten szelleméről becsmérlő hang-
nemben (Máté 13,31-32).

Az üdvösségről való teljes igazság utáni kutatásunkban megmarad a tény: meg kell térnünk.
Semmi sem múlhatja felül vagy helyettesítheti a megtérést az életünkben. Ez Isten parancsa, a
mi kötelességünk, és hála Istennek, a kiváltságunk. Öröm költözik a megtért bűnös szívébe, a
szemtanúk életébe, és az angyalokhoz a mennyben (Luk. 15,7.).

26
Bármi is történjék az életedben, mindig tartsd elevenen a szívedben a megtérés és a megbo-
csátás szellemét.

MEGJEGYZÉSEK

27
 A KERESZTSÉG TANA

ZSID. 6,1-2.
MEGJEGYZÉS:
Az Istenbe vetett hit egyike KRISZTUS HAT ALAPTANÍTÁSÁNAK, a többit
a további leckékben fogjuk tanulmányozni. Mind a hat könnyen azonosítható
megjelöléssel és lecke témaként.
(Zsid. 6,1-2.)

Miközben tanulmányozzuk, hogy MIÉRT hiszünk, és hogy MIT hiszünk, fel szeretném hasz-
nálni ezt a leckét arra, hogy megvizsgáljuk a KERESZTSÉG szót többes számú értelemben –
KERESZTSÉGEK. Az üdvösség felé vezető utunkon figyelmünket most alapvetően e harma-
dik lépés felé fordítjuk, ami a vízkeresztség Jézus Krisztus nevében, a bűnök bocsánatára (Ap.
Csel. 2,38.). Ebben a tanulmányban vizsgáljuk meg a többi KERESZTSÉGET is, melyekről a
Biblia említést tesz.

További tanulmány és kutatás minden egyes témánál megtalálható. Minden esetre a Jézus
Krisztus nevében való vízkeresztség igazságának megalapozása gondolkodásunkban elenged-
hetetlen lépés az üdvösség eléréséhez. E lépés figyelmen kívül hagyása vagy elkerülése ér-
vényteleníti, és semmissé teszi üdvösségünket, mivel a bűneink nem lesznek lemosva.

KERESZTSÉGEK A BIBLIÁBAN

Isten Igéje számos keresztségről tesz említést. Mindegyikről szólunk röviden, kihangsú-
lyozva a Jézus Krisztus nevében való vízkeresztséget.

1. KERESZTSÉG MÓZESRE – Ebben a keresztségre történő bibliai utalásban (I. Kor.

10,1-4.) egy nagyon valóságos megtapasztalást látunk egy gyönyörű előképpel. A keresztség
itt Izrael Vörös tengeren való átkelésére vonatkozik, miután kijöttek az egyiptomi rabszolga-
ságból (V. Mózes 14,1-31.). Figyeljük meg, hogy egész Izrael a felhő alatt volt (I. Kor. 10,2.).
A felhőoszlop és a tűzoszlop Isten szellemének az előképe. A tűzoszlop szolgáltatta a fényt
(Zsolt. 105,39.). Izrael átkelt a Vörös tengeren, ahol egy vízfal vette őket körül (V. Móz.
14,29.). Miközben átkeltek a vizeken, a felhőoszlop felettük volt. Ez egy jellegzetes és szel-
lemi párhuzam a Lélek és vízkeresztségre egyaránt, melyek elengedhetetlenek az újjászületés
teljességéhez, amiről Jézus tanított (János 3,1-8.). Izrael, „…a gyülekezetben a pusztában…”
(Csel. 7,38.), nagyszerű előképe Isten mai egyházának. Tanulmányozzuk Izrael tapasztalatait
Mózes vezetése alatt; csodálatos előképek ezek a mai egyház számára.

2. JÁNOS KERESZTSÉGE – minden egyes evangéliumíró megemlíti azt a keresztséget,

amelyet Keresztelő János szolgáltatott ki (Máté 3,1-11.; Márk 1,1-10.; Luk 3,1-22.; János
1,19-33.). János keresztsége a bűnbánat keresztsége volt a bűnök lemosására. János előfutár
volt Krisztus eljövetelének hirdetésére: üzenete korlátozott időtartamra szólt, majd ezután ta-
nítványainak Krisztust kellett követniük. Jézus Krisztus a Jordán folyóban keresztelkedett
meg Keresztelő János által „…hogy minden igazságot betöltsön…” (Máté 3,15.). Egy jelenés
adatott Jánosnak Jézus megkeresztelkedésekor. A Lélek galamb formájában leszállt Jézusra,
azonosítva Őt, mint Aki Lélekkel keresztel (János 1,33.).

28
3. KERESZTSÉG A HALOTTAKÉRT – Témánk e részének jobb megértése érdekében
olvassuk el az I. Kor. 15,1-58. Ennek a fejezetnek a hátterében a halottak feltámadása áll,
melyről egyesek azt állították, hogy már megtörtént (II. Tim. 2,18.) Ezzel a hamis tanítással (a
feltámadás megtörtént) karöltve egy másik nem biblikus gyakorlat terjedt el: az élők megté-
retlen/megkereszteletlen halottakért való megkeresztelése annak okáért, hogy részük legyen
az első feltámadásban. Pál két kérdést tesz fel, szembeszegülve ezzel a tanítással az I. Kor.
15,29-ben.

1. „…mit cselekesznek azok, a kik a halottakért keresztelkednek meg, a halottak teljesség-

gel nem támadnak fel?”

2. „…Miért is keresztelkednek meg a halottakért?”

Ha ez a tan igaz, akkor az elveszett holtak sorsa az élők kezében van. Ha az élők nem törőd-
nek felelősségükkel, a holtak elvesztik a lehetőséget az üdvösségre.

A halottakért való keresztséget ma a Jézus Krisztus Mai Szentjeinek Egyháza, ismertebb ne-
vén a Mormon Egyház gyakorolja. Eredetileg Marcion és követői gyakorolták a második szá-
zad közepén. „A marcioniták néha helyettesítő keresztelkedést végeztek a holtakért.” 1 Követ-
kezésképp ez nem egy új, hanem Pál kora óta mostanáig létező felfogás. Sem a logika, sem a
Szentírás nem támogatja ezt a tanítást.

4. A SZENVEDÉS KERESZTSÉGE – Jézus ezekben az Igeversekben (Máté 20,22-23;

Márk 10,38-39; Luk. 12,50.) a pohárra utal, amelyet ki kell innia, és a keresztségre, amellyel
megkeresztelkedik. Ez azt a szenvedést jelentette, amelyen keresztül kellett mennie. Kereszte-
lő János már megkeresztelte vízzel kb. harminc éves korában (Luk. 3,23.). Jézus azt a kifeje-
zést használta, melyet mi „hasonlat”-nak hívunk, amikor a reá váró szenvedést „pohár”-nak és
„keresztség”-nek nevezte.

Bűneink miatt a poharat keserű volt kiinni, és nehéz volt alávetnie magát a keresztségnek. A
Gecsemánétól a Golgotáig Krisztus elviselhetetlen szenvedést és megvetést élt át annak érde-
kében, hogy megszerezze számunkra ezt a csodálatos üdvösséget.

MEGJEGYZÉS:
Amikor Pál a „Keresztség Tanáról” beszél, akkor kifejezetten (1.) a Jézus Krisz-
tus nevében való vízkeresztségre: (2.) a Szent Lélekkeresztségre utal. Erre a két
alapvető alkotóelemre van szükség a teljes újjászületéshez (János 3,1-8.). Mielőtt
a tökéletesedés útjára lépünk, meg kell alapoznunk ezeket a keresztségeket az
életünkben.

Csak röviden teszünk említést a Lélek keresztségről, mivel arról egy későbbi
leckében esik szó bővebben. Ennek a leckének a vízkeresztség a fő témája Jézus
Krisztus nevében. A többi keresztséget csak kiegészítésül említjük, mint ame-
lyek a tárgyhoz tartoznak.

1
Philip Schaff: History of the Christian Church (Grand Rapids: Wm. B. Eerdmans Pub. Co.,
1910), II. Kötet, 487. old.

29
5. A SZENT LÉLEKKERESZTSÉG – Amikor veszed a Szent Lelket, egy elsöprő, túlára-
dó, átmosó, alámerítő élményben van részed a Lélekben és a Lélek által. A Biblia szerint ez a
Lélek keresztség vagy a Lélektől való születés (Máté 3,11; Ap. Csel. 1,5; I. Kor. 12,13; Eféz.
4,1-5; Márk 1,8; Luk. 3,16; János 1,33; Ap. Csel. 11,16.).

Az Eféz. 4,1-5-ben Pál utalást tesz a Isten természetfeletti dolgaira, összefüggésben istensé-
gével. A negyedik versben Pál „EGY TEST”-ről beszél, ami az egyház (Eféz 1,22-23.). Egy
Lélek által egy testté kereszteltettünk meg (I. Kor. 12,13.). Ebből arra következtetek, hogy az
„EGY KERESZTSÉG”-re (Eféz. 4,5.) történő utalásában Pál kizárólagosan arról az esemény-
ről és alkotóelemről beszél, melyet Jézus úgy határozott meg: „…Szent Lélekkel fogtok meg-
kereszteltetni…” (Csel. 1,5.). Pál nem utalhatott a vízkeresztségre, mivel azt ember szolgáltat-
ta ki. Figyeljük meg, hogy azt mondja, „Egy az Isten…a ki mindeneknek felette van és minde-
nek által és MINDNYÁJATOKBAN munkálkodik. (Eféz. 4,6.). Isten csak a Lélekkeresztség
által lakozhat bennünk. Pál nem azt akarta mondani, EGY KERESZTSÉG magában foglalja
mind a Lélek-, mind a vízkeresztséget. Ez ellentmondásos és zavaró állítás lenne, mivel jól
körülhatárolt és különálló munkája van mind a víz-, mind a Lélek keresztségnek.

Határozottan és egyértelműen hiszem, hogy mind a Jézus Krisztus nevében történő vízke-
resztség, mind a Szent Lélek keresztség együtt teszi teljessé a János 3,1-8-ban leírt újjászüle-
tés élményét. Csak az egyik nem üdvözíthet; csak a kettő együtt.

6. KERESZTSÉG JÉZUS KRISZTUS NEVÉBEN – A tanulmánynak erre a részére he-

lyezzük a hangsúlyt, ezért mindenkit arra buzdítok, hogy gyűjtsön össze amennyi ismeret-
anyagot csak tud a vízkeresztség témájáról bibliai nézőpontból. A történelmi megközelítés
ugyancsak hasznos lehet.

A. VÍZKERESZTSÉG A BŰNÖK LEMOSÁSÁRA

1. Jézus kijelentette, hogy a megtérést és a bűnbocsánatot az Ő nevében kell hirdetni

minden népnek Jeruzsálemtől elkezdve (Luk. 24,47.). Határozzuk meg a helyet, az időt
és alkalmat, amikor ez a parancs elhangzott.

2. Jeruzsálemben, Pünkösd napján Simon Péter, az az ember, aki az Isten országának

kulcsait kapta (Máté 16,18-19.), így szólt az emberekhez: „Térjetek meg és keresztelked-
jetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszi-
tek a Szent Lélek ajándékát.”(Ap. Csel. 2,38.).

B. KERESZTSÉG A BŰNÖK LEMOSÁSÁRA.

1. Anániás azt parancsolta Pálnak: „Kelj fel és keresztelkedjél meg és mosd le a te bűne-
idet, segítségül híván az Úrnak nevét.” (Ap. Csel. 22,16.)

2. „Ilyenek voltatok pedig némelyek, de megmosattattatok, de megszenteltettetek, de

megigazíttattatok az Úr Jézusnak nevében és a mi Istenünk Lelke által.” (I. Kor. 6,11.)

C. A KERESZTSÉG VÍZTŐL VALÓ SZÜLETÉS

1. „…Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.” (Já-
nos 3,5.)

30
 2. „…az ő irgalmasságából tartott meg minket az újjászületésnek fürdője és a Szent Lé-
lek megújítása által.” (Titus 3,5.)

D. A KERESZTSÉG A LELKIISMERET MEGMOSÁSA ÉS MEGTISZTÍTÁSA

1. „A mi minket is megtart most képmás gyanánt, mint keresztség, a mi nem a test

szenyjének lemosása, hanem jó lelkiismeret keresése Isten iránt, a Jézus Krisztus feltá-
madása által;” (I. Péter 3,21.)

2. „Mennyivel inkább Krisztusnak a vére, a ki örökké való Lélek által önmagát áldozta
fel ártatlanul Istennek: megtisztítja a ti lelkiismereteteket a holt cselekedetektől, hogy
szolgáljatok az élő Istennek.” (Zsid. 9,14.)

E. A KERESZTSÉG EGY TEMETÉS

1. „Avagy nem tudjátok-é, hogy a kik megkeresztelkedtünk Krisztus Jézusba, az ő halá-

lába keresztelkedtünk meg? Eltemettettünk azért ő vele együtt a keresztség által a halál-
ba: hogy miképen feltámasztatott Krisztus a halálból az Atyának dicsősége által,
azonképen mi is új életben járjunk.” Róma 6,3-4.)

2. „Eltemettetvén Ő vele együtt a keresztségben, a kiben egyetemben fel is támasztatta-

tok az Isten erejébe vetett hit által, a ki feltámasztá Őt a halálból.” (Kol. 2,12.)

F. A KERESZTSÉG JÉZUS NEVÉNEK FELVÉTELE MAGUNKRA

1. „Mert a kik Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöztétek fel.” (Gal 3,27.)

2. „…Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust…” (Róma 13,14.)

3. „…Álljon el a hamisságtól minden, a ki Krisztus nevét vallja.” (II. Tim. 2,19.)

4. „…azt a szép nevet, a melyről neveztettek…” (Jakab 2,7.)

A fentiek mindegyike rokonértelmű kifejezés, melyek arra a teljes munkára utalnak, ami éle-
tünkben megy végbe, amikor megkeresztelkedünk Jézus Krisztus nevében.

MILYEN NEVET KELL SEGÍTSÉGÜL HÍVNI A KERESZTSÉGBEN

Úgy döntöttem, hogy együtt fogok magyarázni két igeverset (Máté 28,19. és Ap. Csel 2,38.)
mivel úgy tűnik, mintha ellentmondás lenne a kettő között. A Máté 28,19-ben Jézus azt mond-
ta, kereszteljünk az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek NEVÉBEN. Az Ap. Csel 2,38-ban
Péter azt mondta, kereszteljünk Jézus Krisztus NEVÉBEN. Gondos figyelemmel olvasva
mindkét verset, feltárul előttünk, hogy az Atya, a Fiú és a Szent Lélek nem nevek. Ezek leíró
címei és funkciói az egyetlen és ugyanazon Istennek. Amikor megkeresztelkedsz Jézus Krisz-
tus nevében, betöltöd a Máté 28,19. parancsát. Az egyetlen biztos minta a helyes keresztelke-
dési formára Isten Igéjében található. Hogyan keresztelkedtek meg az újszövetségi egyház
megtérői? A példák bőséggel állnak rendelkezésünkre Isten Igéjében; kövessük ezeket a pél-
dákat, és akkor mi is helyes módon fogjuk tenni.

31
 1. Jézus azt mondta tanítványainak, hogy prédikálják a megtérést és a bűnök bocsánatát az
Ő NEVÉBEN Jeruzsálemtől elkezdve (Luk. 24,47.)

2. Jézus Luk. 24,47-ben elhangzott parancsának betöltése az Ap. Csel. 2,38-ban található:
„Péter pedig monda nékik: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus
Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát.”

3. Háromezer lélek fogadta be az Igét és keresztelkedett meg (Ap. Csel. 2,41.) Hogyan?
Úgy, ahogy Péter mondta nekik az Ap. Csel 2,38-ban – Jézus Krisztus nevében.

4. A samáriaiak az Úr Jézus nevében keresztelkedtek meg (Ap. Csel. 8,12-16.)

5. Kornélius házanépe és barátai, akik épp vették a Szent Lelket, azt a parancsot kapták
Pétertől, hogy keresztelkedjenek meg az Úr nevében (Ap. Csel. 10,44-48.)

6. Az Efézusi tanítványok, akik János keresztségével keresztelkedtek meg, azt az útmuta-

tást kapták Páltól, hogy keresztelkedjenek meg az Úr Jézus nevében. (Ap. Csel. 19,1-7.)

Az újszövetségi hívők mindig Jézus Krisztus nevében keresztelkedtek meg. Nincs olyan hely
vagy jelzés, amely szerint az Újszövetségben valaki valaha is az Atya, a Fiú és a Szent Lélek
címeket hívta volna segítségül. A korai egyház azt tanította, hogy 1) Jézus egyaránt Úr és
Krisztus (Ap. Csel. 2,36.). 2) Nincs senki másban üdvösség, csak Jézus Krisztusban (Ap.
Csel. 4,12.). 3) Jézusé minden hatalom mennyen és földön (Máté 28,18.). Jézus Krisztus – egy
ilyen hatalmas és dicsőséges név méltó arra, hogy segítségül hívjuk a keresztségben!

A VÍZKERESZTSÉG TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉSE

Gyakran felteszik a kérdést: „Miért keresztelik olyan sokan az új megtérőket az Atya, a Fiú és
a Szent Lélek címekben?” Hadd adjak rá magyarázatot anélkül, hogy kritikával illetném azo-
kat, akik ezt a gyakorlatot követik. Ahogy az egyház a megalapítása után növekedni kezdett
(Ap. Csel. 2,1-42.), nem csak hamis tanítók jelentek meg, hanem sok őszinte hívő félreértette
Biblia tanításait. Ebből a helyzetből sok téves felfogás fejlődött ki.

Csúcspontjához érkezve a harmadik században összeült a Níceai Zsinat (i.u. 325), mely elítél-
te az arianizmust és jóváhagyta Athanasius tanítását. Ettől az időtől a szentháromság-formula
a keresztségben fokozatosan előtérbe került. Ezzel egyidejűleg a Szentháromság tana elfoga-
dott lett. E zsinatot követően a Katolikus Egyház vezető szerephez jutott az elkövetkezendő
tizenkét évszázadban. 1517-ben Luther Márton elindította azt a mozgalmat, mely protestáns
reformációként vált ismertté. Luther és más vallási csoportok, melyek ebben a korban alakul-
tak, megtartották a keresztségben a szentháromság-formulát. A Máté 28,19-re, mint alapra
hivatkozva, ezek a csoportok megpróbálták megalapozni, hogy Isten háromság, és ezzel
együtt a keresztséghez is ezt használták alapul.

A történelem és a Biblia alátámasztja, hogy minden újszövetségi hívő Jézus Krisztus nevében
keresztelkedett meg. Már rámutattam a fenti állítás dokumentált bizonyítékaira a Bibliában.
Helyszűke miatt csupán egyetlen történelmi szempontot említek, noha számtalan állna rendel-
kezésre. A keresztség történelmi tanulmányozása érdekes téma.

32
 „A keresztséget először az Úr Jézus nevében szolgáltatták ki, később az Atya, a Fiú és a
Szent Lélek nevében…”2

„A keresztény keresztség, ahogy Pálnál látjuk az Apostolok Cselekedeteinek könyvében,

Jézus nevében történik.”3

„A Jézus nevében való megkeresztelkedés elfordulást jelent más nevektől.”4

„Vajon a keresztelkedési formulák és hitvallások a Szentháromság tanból erednek? Mi

messzemenően azt valljuk, hogy nem.5

MENNYIRE FONTOS A VÍZKERESZTSÉG?

A keresztség bibliai meghatározása alapján, ha valaki nem veti alá magát a keresztség meg-
tisztításának Jézus Krisztus nevében, nem nyeri el bűnei bocsánatát és nem szabadul meg a
bűntől.

1. A ki hiszen és megkeresztelkedik, idvezül (Márk 16,16.).

2. A mi minket is megtart most képmás gyanánt, mint keresztség (I. Péter 3,21.).

A keresztség alapvető és fontos része Isten üdvtervének. Legyen ez a tanulmány felvilágoso-

dás forrása ebben a témában.

MEGJEGYZÉSEK

2
Robert M. Grant, Istenek és Egy Isten (Philadelphia, The Westminster Press, 1986). 53. old.
3
Grant, 150. old.
4
Grant, 164. old.
5
Grant, 167. old.

Megjegyzés: Robert M. Grant elismert történész, az Újszövetség és a Korai kereszténység professzora, a Univer-
sity of Chicago tanára.

33
 A SZENT LÉLEK
Ap. Csel. 2,1-4; 38.
Róma 8,9-15.

Figyelmünket ismét azok felé a lépések felé fordítjuk, melyekre ahhoz van szükség, hogy be-
lépjünk Isten országába. Isten Igéje szerint az első a HIT; a második a MEGTÉRÉS; a harma-
dik a VÍZKERESZTSÉG Jézus Krisztus nevében. Most a negyedik, és egyben utolsó lépést
fogjuk tanulmányozni, a Szent Lélekkel való betöltekezést. Miután eleget tettünk ezeknek a
kötelességeknek, az apostoli tan szerint kell folytatnunk szent és istenfélő életet élve.

A nyelveken szólás a legelső jel, melyet Isten ad nekünk, amikor vesszük a Szent Lelket. A
nyelveken szólás a következő tanulmányunk témája, ezért ebben a leckében csak röviden te-
szek róla említést.

A világ nagyobb része ma úgy tekint a Szent Lélekre, mint választható áldásra, mely nem el-
engedhetetlen az üdvösséghez. Mennyire fontos a Szent Lélek az életünkben a Biblia szerint?
A Bibliából ítélve egyértelmű, hogy a Szent Lélek alapvető az életünkben ahhoz, hogy meg-
szabaduljunk a bűntől. Vizsgáljuk meg, mit mond Isten erről a témáról. Ezt követően számot
adhatunk másoknak a bennünk lévő reménységről a Szent Lélekre vonatkozóan.

A PRÓFÉTÁK BESZÉLTEK A SZENT LÉLEKRŐL

Négy nagy próféta, az egyik, aki Szent Lélekkel keresztel, mondta el nekünk, hogy megke-
resztelkedhetünk, és meg fogunk keresztelkedni Szent Lélekkel. Péter megjövendölte, hogy
„…mindazoknak, kik messze vannak…” (Ap. Csel. 2,39.) szól a Szent Lélek ígérete. A
prófétikus igevers újra és újra beteljesedett i.u. 33 Pünkösd napja óta. Világszerte férfiak és
nők vették a Szent Lelket a nyelveken szólás bizonyítékával.

 ÉSAIÁS – Megjövendölte, hogy Isten dadogó ajkakat és idegen nyelveket fog hasz-
nálni (Ésa 28,9-12.). Pál utal erre a próféciára (I. Kor. 14,21.) az újszövetségi egyház-
nak szóló írásában. Ésaiás beszél ennek az élménynek az örömteli voltáról, mint víz-
merítésről az üdvösség kútfejéből.

 JÓEL – Megjövendölte a Lélek kitöltetését minden testre (Jóel 2,28-29.). Péter tudat-
ja velünk, hogy a Lélek kitöltetése Pünkösd napján (Ap. Csel. 2,1-4.) Jóel próféciájá-
nak beteljesedése (Ap. Csel. 2,16-18.).

 KERESZTELŐ JÁNOS – Mind a négy evangélium-szerző feljegyzi János próféciá-

ját arról, hogy Krisztus Szent Lélekkel és tűzzel fog keresztelni (Máté 3,11; Márk 1,8;
Luk. 3,16; János 1,33.). Jézus maga jelentette ki, hogy Keresztelő János próféta volt.

 JÉZUS KRISZTUS – A minden próféták prófétája megnevezés helyes és hozzáillő

Urunkhoz. A szó legigazabb értelmében Jézus próféta volt (Luk. 24,19; Ap. Csel.
3,22-23.) Számos dolgot megjövendölt, közöttük Jeruzsálem pusztulását, a hamis
krisztusok megjelenését, és a Szent Lelket.

34
 1. Úgy utalt a Szent Lélekre, mint élő víznek folyamaira (Ján. 7,37-39.). Ez a Ján. 4,10-14
élő vize.

2. Amikor Jézus a lélektől való születésről beszélt kétségtelenül a Szent Lélek keresztség-
re utalt (Ján. 3,1-8.).

3. Megjövendölte a Vigasztaló eljövetelét, aki a Szent Lélek (Ján. 14,16-17; 26; 15,26;
16,7-03.).

4. Megígérte követőinek, hogy Szent Lélekkel fognak megkeresztelkedni nem sok nap
múlva (Ap. Csel. 1,5.). Jézus ezután felment a mennybe, hogy teljesítse mindezen ígére-
teket mindössze néhány nap múlva (Ap. Csel. 2,1-4.).

MI A SZENT LÉLEK?

Számos ember alkotta kifejezés van használatban a Szent Lélek leírására, melyek nincsenek
összhangban a Bibliában. E kérdés megválaszolásához lapozzunk a Bibliába a Szent Lélek
igei meghatározásáért. Az alábbi kifejezések mindegyike rokonértelmű kifejezés a Szent Lé-
lek leírására.

1. KRISZTUS LELKE – A Biblia Isten Lelkének is nevezi, mert Jézus Isten. (Róma 8,9-
11.). Jézus beszélt arról, hogy velünk van és bennünk van; a Szent Lélek Isten lelke, aki
belép az életünkbe (Jóel 2,28-29; Ap. Csel. 2,16-18.).

2. EGY KERESZTSÉG – A Szent Lélek túláradó, beborító és Lélekbe merítő. Isten lelke
egy testté keresztel minket (I. Kor. 12,13.). A Szent Lélek keresztség az „egy keresztség”,
melyről Pál beszélt (Eféz. 4,5.).

3. EGY SZÜLETÉS – Két egymástól különböző elem alkotja az Újjászületés élményét,

azaz a vízkeresztséget Jézus Krisztus nevében, és a Szent Lélek keresztséget (Ján. 3,1-8.).
Jézus a Szent Lelket a Lélektől való születéshez hasonlította.

4. EGY PECSÉT – Isten azért adja nekünk a Szent Lelket, hogy elpecsételjen minket a
megváltás napjára (Eféz 4,30.). „…megpecsételtettetek az ígéretnek ama Szent Lelkével.”
(Eféz. 1,13; II. 1,22.).

5. ÖRÖKSÉGÜNK ZÁLOGA – Bár az élmény nagyszerű, ez csupán csekély része an-

nak, amiben végül részünk lesz, ha hűek maradunk (II. Kor. 1,22; 5,5; Eféz 1,13-14.). Pál
úgy utal erre az élményre, mint a „Lélek zsengéjére” (Róma 8,23.).

6. NYUGALOM – Jézus hívta korának és korunknak embereit, hogy jöjjenek hozzá, és

találjanak nála nyugalmat a lelküknek (Ésa. 28,12; Máté 11,28-30; Zsid 4,1-11). Krisztus-
ban megnyugodunk munkáinktól, és belépünk a Szent Lélek nyugalmába (szabbat). Min-
den nap a szent nyugalom és öröm napja Ő benne.

7. FIÚSÁGNAK LELKE – A Szent Lélek által Isten a fiaivá fogadott minket, és kiált-
hatjuk, Abba, ami Apát jelent (Róma 8,15; Gal. 4,4-7; Eféz. 1,5.)

35
 8. ÉLŐ VÍZ – Azok, akik isznak a lelki italból és a lelki kősziklából (I. Kor. 10,1-4.), is-
merik ennek a kifejezésnek a mélységét. Az élő víz frissítően és elevenítően hangzik. Jé-
zus azt mondta, a Szent Lélek ilyen (Ján. 4,10-14; 7,37-39.).

9. MENNYEI ERŐ – Gyenge teremtmények vagyunk, akiknek külső erőre van szüksége,
túl az emberi korlátokon. A Szent Lélek által Isten felruház minket ezzel a szükséges erő-
vel – erővel a tanúságtételre (Ap. Csel. 1,8.), és Isten vezetése szerinti életre az Ő Igéje
alapján. Mivel szükségünk van a mennyei erővel való felruházásra (Luk. 24,49; Ap. Csel.
2,1-4.), elküldetik a Szent Lélek a mennyből (I. Péter 1,12.).

10. A VIGASZTALÓ – Jézus a Szent Lelket Vigasztalónak, igazság Lelkének, vezérlő-

nek, bizonyságtevőnek és megfeddőnek nevezte (Ján. 14,16-17; 26; 15,26; 16,7-13.). A
Vigasztaló mély szellemi és Bibliai tartalommal rendelkező szó.

HOGYAN RÉSZESÜLHETÜNK A SZENT LÉLEKBEN?

Isten feltételes ígéreteket tett azoknak, akik akarják a Szent Lelket. Amikor ezek a bibliai fel-
tételek teljesülnek, BÁRKI részesedhet a Szent Lélekben. Isten nem személyválogató, de csak
azoknak adja a Szent Lelket, akik kérik Tőle (Luk 11,13.). Nézzük át együtt, mit mond a Bib-
lia erről a tárgyról.

1. Isten minden testnek megígérte a Szent Lelket – fiaknak, leányoknak, szolgáknak és

szolgálóleányoknak is (Jóel 2,28-29; Ap. Csel. 2,16-17.).

2. Keresztelő János senkit sem zárt ki prédikációjában a Szent Lélek keresztségből (Máté
3,11.).

3. Péter kijelentette, hogy a Szent Lélek néktek (a zsidóknak), és mindazoknak akik mesz-
sze vannak (a pogányoknak) egyaránt megígértetett (Ap. Csel. 2,38-39.).

4. Isten azoknak adja a Szent Lelket, akik engedelmeskednek neki (Ap. Csel. 5,32.).

5. A samáriai, az etiópiai és az azótusi emberek ugyancsak vették a Szent Lelket (Ap.

Csel. 8,1-40.).

6. Kornélius és házanépe szintén vette a Szent Lelket (Ap. Csel. 10,44-48.).

7. „Hanem minden nemzetben kedves ő előtte, a ki őt féli és igazságot cselekszik.” (Ap.

Csel. 10,35.).

8. „…mert megölettél, és megváltottál minket Istennek a te véred által, minden ágazatból

és nyelvből és népből és nemzetből.” (Jel 5,9.).

Angyalok vágytak betekinteni ebbe a csodálatos üdvösségbe, mely felől tudakozódtak és

nyomozódtak a próféták (I. Péter 1,10-12), s melyet te és én megkaptunk!

A SZENT LÉLEK BIZONYÍTÉKA

36
Pünkösd napján, az egyház születésekor százhúsz ember szólt más nyelveken, ahogy a Lélek
adta szólniuk, amikor vették a Szent Lelket (Ap. Csel. 2,1-4.). Isten Igéje nagyon pontosan
mutatja be példáról példára a nyelveken szólásnak ezt a rendkívüli jelenségét, mint a Szent
Lélekkel való betöltekezés bizonyítékát. Milliók tapasztalták meg ezt a dicsőséges, extatikus
beszédet, amikor vették a csodálatos ajándékot.

Pál többet szólt nyelveken, mint az egész korinthusi gyülekezet (I. Kor 14,18.). Kétségtelen,
hogy az első alkalom akkor volt, amikor vette a Szent Lelket (Ap. Csel. 9,17-18.). Számos
igevers áll rendelkezésre a tanulmányozáshoz, íme közülük néhány.

1. Ésaiás prófétált arról, hogy Isten más nyelven fog szólni (Ésa. 28,9-12.).

2. Amikor az újszövetségi egyház megszületett, a hívők más nyelveken beszéltek (Ap.

Csel. 2,1-4.).

3. Kikövetkeztethető, hogy a samáriaiak is szóltak nyelveken (Ap. Csel. 8,1-25.).

4. Kornélius házanépe, akik pogányok voltak, nyelveken szóltak (Ap. Csel. 10,44-48.)

5. Keresztelő János tanítványai újra megkeresztelkedtek és nyelveken szóltak (Ap. Csel.

19,1-6.).

ROKONÉRTELMŰ SZAVAK A SZENT LÉLEK AJÁNDÉKÁRA

Sok emberi felfogás alakult ki azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben vagy mely stádi-
umban lép be a Szent lélek egy ember életébe. Furcsa elképzelések hajlítják az igeverseket
saját torzításukhoz, így írva legjobban az ilyen állításokat. Kilenc (9) kifejezés található a Bib-
liában, melyek rokonértelműen írják le az egy és ugyanazon élményt, a Szent Lélek belépését
az ember életébe. Az alábbi példákban a Szent Léleknek nincsenek fokozatai, stádiumai vagy
változatai. Nem írnak le különféle megtapasztalásokat, bár különböző emberek kifejezései, és
ma is használhatóak, ha a Szent Lélekről beszélünk.

1. SZENT LÉLEK KERESZTSÉG – (Eféz. 4,5; Máté 3,11; Márk 1,8; Luk. 3,16; Ap.
Csel. 1,5; I. Kor. 12-13.).

2. BETÖLTEKEZÉS SZENT LÉLEKKEL – (Ap. Csel. 2,1-4; 9,17.).

3. A SZENT LÉLEK AJÁNDÉKA – (Ap. Csel. 10,45; 2,38; 11,17; 8,20; Róma 5,5;
6,23.).

4. VENNI A SZENT LELKET – (Ap. Csel. 8,15-19; 10,47; 19,2; Ján. 7,37-39.).

5. ELJÖN RÁD A SZENT LÉLEK – (Ap. Csel. 1,8; 19,6.).

6. KIÖNTETIK – Jóel 2,28-29; Ap. Csel. 2,17; 10,45.).

7. ELKÜLDETETT A MENNYBŐL – (I. Péter 1,12; hang a mennyből, Ap. Csel. 2,1-
4.).

37
 8. LESZÁLLT A SZENT LÉLEK – (Ap. Csel. 8,16; 10,44; 11,15.).

9. KITÖLTETETT RÁNK – Titus 3,5-6; Ap. Csel. 2,33; Róma 5,5.).

Amikor Kornélius és házanépe betöltekezett Szent Lélekkel (Ap. Csel. 10,44-48.) négy kife-
jezést olvashatunk ezek közül öt versben (leszállt, kitöltetett, ajándék, vették). Felteszem a
kérdést: „Vajon Kornélius négyféle, négy fokozatú, stádiumú vagy típusú Szent Lelket vett?”
Nem. Ez egyetlen élmény volt, négy különböző kifejezéssel leírva.

A SZENT LÉLEK FONTOSSÁGA

Isten Lelke rendkívül fontos az életünkben. Nagyon szent dolog, olyannyira, hogy Jézus óvott
a káromlásától (az ellene való beszédtől.) Soha nem lehet bocsánatot nyerni erre a bűnre
(Márk 3,28-30.). A Szent Lélek káromlása az EGYETLEN megbocsáthatatlan bűn. Minden
más bűn megbocsátható.

Nagy nyomatékot helyez a Biblia a Szent Lélek fontosságára és elengedhetetlenségére. For-

dítsunk különleges figyelmet az alábbi versekre:

1. A Szent Lélek nélkül nem ragadtatunk el az egyházzal együtt(Róma 8,11; I. Tessz.

4,16-17.).

2. A kiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé (Róma 8,9; I. Kor. 12,3; II. Tim.
2,19.).

3. Nem nevezhetjük Úrnak Jézust, csak a Szent Lélek által (I. Kor. 12,3.).

Ha egyszer valaki megtette a hit, a megtérés, a keresztség lépéseit, és betöltekezett Szent Lé-
lekkel, a bűntől való szabadulása teljessé vált. Noha ez nehéz rendelkezésként hangzik – és az
is –, elérhető az ember életében igen gyorsan. A te felelősséged, hogy higgy és megtérj. En-
gedd, hogy a lelkimunkás megkereszteljen, azután Isten megkeresztel Szent Lélekkel. Ez, ba-
rátom, a Bibliai Üdvösség.

MI AZ ÜDVÖSSÉG?
E dicsőséges élmény teljességében le van írva a Bibliában számos rokonértelmű kifejezéssel,
melyek közül néhány az alábbiakban olvasható. Ne feledjük, hogy ezek az újjászületés össze-
tett, teljes élményét ölelik fel.

1. MEGTISZTULÁS – A megtisztulás vér, víz és a Lélek által történik, az Isten Igéjének

való engedelmesség eredményeképpen (Ján. 13,10; I. Kor. 6,11; I. Péter 1,22; Jel. 1,7.)

2. FELTÁMADÁS – A bűntől megszabadíttatni hasonló, mint megeleveníttetni (életre

keltve lenni), és feltámasztatni Pál szerint (Eféz. 2,1-6; Kol. 2,13; Róma 6,1-11.).

3. SZÜLETÉS – Milyen csodálatos leírása az üdvösségnek! Képzeljünk el egy újszülöt-

tet, aki világra jön, és először pillantja meg annak szépségét. Azután felnő, és örvend
mindannak az izgalmas dolognak, amit az élet hoz magával. Amikor valaki beleszületik

38
Isten családjába, táplálják az Igével, és felnövekszik Isten hasznos munkásává (Ján 3,1-8;
1,13; Gal 4,29; I. Péter 1,23; I. Ján. 2,29.).

4. KÖRÜLMETÉLÉS – A szív szellemi körülmetélése (Jer 4,4.) akkor következik be,

amikor engedelmeskedünk az Ap. Csel. 2,38-nak. A víz-, és Lélek keresztség a szív teljes
körülmetélését hozza létre, belsőleg zsidóvá téve így a hívőt (Róma 2,28-29.). Ezzel kap-
csolatban tanulmányozd a Fil. 3,3., a Kol. 2,10-13., a Gal 3,29. igeverseit.

5. ÁTVITEL – szellemileg átvitettünk az Ő szerelmes Fiának országába (Eféz. 2,6; Róma

6,4-5; Kol 1,13.).

6. ISTEN ORSZÁGÁNAK POLGÁRAI – Isten országa szellemi valóság, melynek ré-

szesei lehetünk az újjászületés által (Ján. 3,1-8; Róma 14,17; Ap. Csel. 8,12; Luk. 12,31-
32; Máté 16,19; Márk 12,34.).

7. MEGMENTVE – Az üdvösség az újjászületés fürdője és a Szent Lélek megújítása ál-

tal válik teljessé az életünkben (Tit. 3,5; Ap. Csel. 2,1-4.); és az evangéliumnak való en-
gedelmesség által nyerjük el. (I. Kor. 15,1-4.).

8. ÚJ TEREMTÉSSÉ LENNI – Ebben a példában a teremtés „teremtményt” jelent. Csak

Krisztusban és általa lehetünk új teremtményekké (II. Kor. 5,17; Gal. 6,15.).

Istvánról, az első vértanúról az áll feljegyezve, hogy TELJES volt Szent Lélekkel (Ap.
Csel. 6,3; 8.). Micsoda bizonyságtétel! Legyen így a mi életünkben is!

MEGJEGYZÉSEK

39
 NYELVEKEN SZÓLÁS
AP. CSEL. 2,1-18.

Ez a lecke azt a témát tanulmányozza, amely a legzavaróbb azok számára, akik nem értik a
Bibliát. A tanulmányozás nyomán képesek leszünk megindokolni másoknak, miért hiszünk a
nyelveken szólásban, és mit teszünk ezzel kapcsolatban. A tárgy helyes megértése az I. Ko-
rinthusi levél 12-14. fejezetének, valamint az Ap. Csel. 2,1-18., 10,44-48., 19,1-6., a Márk
16,17., és az Ésa. 28,11. elolvasásától függ.

A NYELVEK HASZNÁLATA A BIBLIÁBAN

A nyelvek a Bibliában két különböző kategóriára oszthatók. Meg kell tudnod különböztetni
őket, ha meg akarod érteni a nyelveket.

1. Mint KEZDETI jele vagy bizonyítéka annak, hogy vetted a Szent Lelket. A bibliai uta-
lások erre a kategóriára: Ésa. 28,11; Márk 16,17; Ap. Csel. 2,1-18; 10,44-48; 19,1-6.

2. Azok között használatos, akik megtapasztalták a Szent Lelket, bizonyítva azt a nyelve-
ken szólással, 1.) a nyelveken szóló hívők épülésére, 2) a gyülekezet építésére, amikor
magyarázat társul hozzá.

Az igei utalás erre a kategóriára: I. Kor. 12-14. fejezetek.

MEGHATÁROZÁS

Összehasonlítva az Ap. Csel. 2,4-et az Ap. Csel. 2,6; 8-cal és 11-el, láthatjuk, hogy a Biblia
élő nyelvekként azonosítja a nyelveket. Ezt szem előtt tartva könnyebb megérteni a tárgyat.

Alapvetően kétféle nyelvről szólnak azok az utalások, melyek segítségével tanulmányunkat

folytatjuk.

 MÁS NYELVEK – Olyan nyelv, melyet a beszélő sohasem tanult, és úgy beszéli,
ahogy a Lélek adja szólni. Lehetséges, és gyakran így is van, hogy egy más nemzetiség anya-
nyelve. Noha ez más nyelv a beszélőnek, ha jelen van olyan, aki beszéli az adott nyelvet,
megérti a szólót. Ez történt Pünkösd napján (Ap. Csel. 2,1-18.).

 ISMERETLEN NYELVEK – Noha a bibliafordítók tájékoztatnak minket, hogy az

„ismeretlen” szó nincs az eredeti szövegben, mégis helyes a használata, mint bibliai kifejezés.
Azt, aki ezen a fajta nyelven beszél, nem érti meg ember, mert Istenhez szól (I. Kor. 14,2.).
Az ismeretlen nyelvek kizárólag a gyülekezethez tartoznak, azokhoz, akik vették a Szent Lel-
ket a nyelveken szólás bizonyítékával.

Mindkét fent említett nyelv természetfeletti és csodálatos, mivel úgy beszélik, ahogy a Lélek
adja (Ap. Csel. 2,4; I. Kor. 14,2.). Mindkettőhöz teljes magyarázattal szolgálunk ebben a lec-
kében.

40
 A SZENT LÉLEK KEZDETI BIZONYÍTÉKA

Mielőtt belekezdenénk a leckének ebbe a részébe, nézzük át az ötös leckét a Szent Lélek ala-
pos megértése érdekében. Jézus krisztus a földi szolgálata során megígérte a Szent Lelket a
követőinek (Ján. 14,16-17; 15,26; 16,7-13; Luk. 24,49; Ap. Csel. 1,4-8.). Krisztus ígérete be-
teljesedett, amikor az egyház megszületett (Ap. Csel. 2,1-4.). Péter kijelentette (Ap. Csel.
2,38-39.), hogy a Szent Lélek ígérete minden embernek szólt.

Mivel vehetjük és vesszük a Szent Lelket, milyen jel vagy bizonyíték biztosít minket arról,
hogy birtokunkba került ez a dicsőséges ajándék? Az egyetlen bibliai bizonyítéka kezdetben
(először) a Szent Lélekkel való betöltekezésnek a nyelveken szólás. Egyetlen más jelet vagy
bizonyítékot sem találtam a Bibliában. A példa fel van jegyezve Isten Igéjében: az újszövet-
ségi hívők nyelveken szóltak, amikor vették a Szent Lelket.

Öröm, békesség, boldogság, a lélek gyümölcse, a lélek ajándékai stb. NEM bizonyítékai a
Szent Lélek keresztségnek, hanem az EREDMÉNYEI a Szent Lélekkel való betöltekezésnek.

Egy gyakran felhozott ellenérv és téveszme egyesek részéről az, hogy a nyelvek azért adattak
a Pünkösd napján jelenlevőknek, hogy hirdethessék más nemzetiségűeknek az evangéliumot
azok saját anyanyelvén. Ezt az Ap. Csel. 2,11. világosan cáfolja, mivel a hallgatóság azt
mondja: „…halljuk a mint szólják a mi nyelvünkön az Istennek nagyságos dolgait.” A prédi-
kálás Pünkösd napján Péter apostolnak adatott (Ap. Csel. 2,14-40.). Használta a mennyek or-
szágának kulcsait, melyet Jézustól kapott (Máté 16,19.). Gyakran teszem fel a kérdést, hogy
ennek a teóriának a vallói, miért küldik a misszionáriusaikat nyelviskolába? Miért nem várják,
hogy a Lélek felkenje őket az igehirdetésre az emberek anyanyelvén? Pünkösd napján száz-
húsz hívő szólt más nyelveken, hirdetve az Isten nagyságos dolgait, ahogy a Lélek adta nékik
szólniuk.

Ne engedd, hogy bárki eltérítsen az igazságtól. A nyelveken szólás az egyedüli jel, melyet Is-
ten az újszövetségi hívőknek adott, mint a Szent Lélekkel való betöltekezés bizonyítékát.
Krisztus meghalt a Golgotán, hogy neked részed lehessen ebben a dicsőséges élményben. Ez a
legcsodálatosabb dolog, ami az ember életében történhet. Ne a nyelveket kérd Istentől, hanem
a Szent Lelket, és a nyelvek társulni fognak ehhez az ajándékhoz. Ha soha nem tapasztaltad
meg a Szent Léleknek ezt a boldog izgalmát, imádkozom érted, hogy részed legyen benne,
miközben ezt a leckét tanulmányozod. Most olvasd el a Luk. 11,1-13-at és az Ap. Csel. 2,1-
39-et.

MEGJEGYZÉS:
A nyelvek az alábbi példákban szigorúan és kizárólag azoknak adattak, akik vették a
Szent Lelket, amint azt említettük. Ez a jel semmilyen más módon sem adatik a bű-
nösnek, csak ahogy a Szentírás azt meghatározza. Pál tanítása szerint a II. Kor. 12-14-
ben a nyelvek csak a hívőknek adatnak.

A nyelvek a következő esetekben nem folyamatos bizonyítékai annak, hogy telve vagyunk
Szent Lélekkel. Jó dolog nyelveken szólni személyes épülésünkre és az egyház építésére.
Nem biblikus azonban a nyelveken szólás jelét venni alapul magunk vagy mások esetében an-
nak megállapítására, hogy bennünk van-e még a Szent Lélek. Sok más tényező jelzi, hogy a
Lélekben járunk-e. Többek között a következők: 1) Engedelmesség a Biblia tanításának. 2)

41
Teremjük-e a Lélek gyümölcsét. 3) Hűségesek vagyunk-e Isten ügyéhez minden körülmények
között. 4) Krisztusban vagyunk-e. 5) Adjuk hozzá megtapasztalásunkhoz a szükséges velejá-
rókat a szellemi megerősödésünkért. Tanulmányozzuk a Ján. 15,1-8-at, a Gal. 5,22-23-at, a II.
Péter 1,5-11-et a többi igeversekkel e pont alátámasztására.

A GYÜLEKEZET ÉPÍTÉSE

A nyelvek ebben az esetben a kilenc lelki ajándék egyikének gyakorlása. Ahhoz, hogy az ösz-
szegyűlt hívők építését szolgálja, társulnia kell hozzá egy másik ajándéknak is a kilenc közül;
a nyelvek magyarázatának. A magyarázat lehet annál, aki nyelveken szól, de lehet egy másik
személynél is.

Hadd magyarázzam meg, hogyan jelennek meg a fentiek a helyi gyülekezeti alkalmon. Egy
hívőt, aki Szent Lélekkel van telve, arra indít vagy mozdít a Lélek, hogy nyilvánosan szóljon
egy idegen nyelven. A gyülekezet többi tagja Isten lelke iránti tisztelettel csendben ül és
imádkozik, engedve, hogy Isten végezze az építés, az intés vagy a vigasztalás munkáját. Egy
viszonylag rövid beszéd után, mely idegen nyelven hangzik el a szóló és gyülekezet számára,
ugyanaz a személy vagy valaki más megadja a magyarázatát az elhangzottaknak a gyülekezet
anyanyelvén. Mindkettőt a Lélek által kell mondani.

Pál kétség nélkül megadja az útmutatást a helyi gyülekezet számára, amikor azt mondja: „Mi-
kor egybegyűltök…a gyülekezetben…” (I. Kor. 14,26; 28.). Miközben a gyülekezeti istentisz-
telet zajlik, a nyelveken szólás és a nyelvek magyarázata szabályozottan történik (I. Kor.
14,26-28.). A nyelveken szólásnak magyarázatra van szüksége ahhoz, hogy építsen, mégpedig
egymás után (a görög MEROS szóból fordítva, mely azt jelenti, megosztva, felváltva, részlet-
ben, részenként, beosztva vagy sorjában). Egymás után legfeljebb három szóló engedhető
meg a gyülekezetben. Ez nem azt jelenti, hogy kettőnek vagy háromnak kell szólnia nyelve-
ken, mielőtt valaki megmagyarázza. Pál itt a hangsúlyt az egymás utánra helyezi, nem a sze-
mélyek számára.

A legfeljebb három egymás után történő nyelveken szólás után, akár van magyarázat, akár
nincs, a nyilvános nyelveken szólást a magyarázatot követően be kell szüntetni. Ha valaki
nyelveken szól, vagy úgy érzi, nyelveken kell szólnia a gyülekezetben, az magának szóljon és
Istennek csendesen, hogy a szolgálat haladhasson (I. Kor. 14,27-28.). Ugyanez a szabályozás
vonatkozik a prófétálásra, mely a Lélektől való nyilvános beszéd a helyi gyülekezet anya-
nyelvén.

A kilenc lelki ajándék közül három a beszédhez kapcsolódik: prófétálás, nyelvek és nyelvek
magyarázata. Ezek nem helyettesíthetik vagy szoríthatják ki Isten Igéjének a hirdetését. A
gyülekezetek nem tökéletesednek, csak épülnek a lelki ajándékok által. Isten a tökéletesítésre
a szolgálatokat adta a gyülekezeteknek (Eféz 4,11-12.). Minden alkalom irányításának a pász-
tor kezében kell lennie, vagy annak, aki az alkalmon szolgálatban van.

A nyelvek a magyarázattal együtt egyenlő a prófétálással, és ugyanazt a célt tölti be. Isten a
nyelveket és azok magyarázatát a hitetleneknek szánta jelül (I. Kor. 14,22.). A nyelvek a ma-
gyarázattal, vagy a prófétálás egyesek vagy mindenki számára a következő három célt töltik
be: ÉPÍTÉS, INTÉS VAGY VIGASZTALÁS (I. Kor. 14,3.).

42
A lelki ajándékok nem azért adatnak a hívőknek, hogy rendbe tegyék a gyülekezet dolgait,
hogy üzleti ügyeket bonyolítsanak, hogy eladjanak-e vagy ne adjanak ingatlant, hogy építse-
nek-e vagy ne építsenek épületeket, hogy másoknak tanácsot adjanak az adakozásra, hogy
egyének fölött ítéletet mondjanak, hogy házasságokban irányítsanak, hogy felkenjenek vagy
elbocsássanak lelki munkásokat, stb. Azok, akik így tesznek, a saját szellemük sugallatára
cselekednek, és nem Isten Lelke által. A lelki ajándékoknak a fenti három irányelv alapján
kell működnie. Pál arra buzdít minket, hogy „…a gyülekezet építésére igyekezzetek, hogy gya-
rapodjatok.” (I. Kor 14,12.).

Nagy nyomatékot kapnak a BÉKESSÉG, az ÉKESSÉG és a REND tényezők (I. Kor 14,33;
40.) minden helyi gyülekezeti alkalmon. Bármi, ami sérti e három irányelvet, nem helyénvaló
– legyen bár a lélek ajándéka, prédikálás, éneklés, bizonyságtétel, hangszeres játék, taps,
adományok elfogadása, tánc a lélekben, érkezés vagy elhagyása az épületnek, vagy bármilyen
más tényező, melyben a rend és a vallási illemszabály közrejátszik Isten házában. Ezek az
irányelvek semmiképpen nem korlátozzák vagy tiltják bármely lelki ajándék gyakorlását (I.
Kor. 14,39.).

A következő tényeket kell észben tartanunk bármelyik hívő ismeretlen nyelveken szólásával
kapcsolatban, mint segítséget a bizonyságtételhez, valamint ahhoz, hogy számot adjunk a
bennünk lévő reménységről.

 ISTENNEK SZÓL
 SENKI SEM ÉRTI
 LÉLEKBEN BESZÉL TITKOS DOLGOKAT
 IMÁDKOZZON, HOGY MEGMAGYARÁZZA
 MÁSODLAGOS A PRÓFÉTÁLÁS MELLETT, HACSAK NINCS MAGYARÁ-
ZAT
 JEL A HITETLENEK

Oly sok kérdés merül fel, amikor ezt a témát tanulmányozzuk, de talán ez a fenti rövid felso-
rolás megválaszolja néhány kérdésedet.

A HÍVŐ ÉPÍTÉSE

Bárki, aki nyelveken szól, igényelve a magyarázatot, kétségkívül egyéni áldásban részesül bi-
zonyos fokig. Ennek a fajta nyelveken szólásnak nem csupán az egyén építése a célja. Isten
célja és terve, hogy magyarázót is elhívjon a gyülekezet építésére. Ha senki sem magyarázza
az elhangzott nyelveken szólást, a beszélőnek tartózkodnia a nyilvános nyelveken szólástól
három felszólalás után. Ezután imádkozniuk kell Istenhez, hogy adja meg nekik a nyelvek
magyarázatának ajándékát, hogy az egész gyülekezet épülhessen belőle (I. Kor. 14,13.).

Most tekintsük meg azt az áldást, a nyelveken szólásnak azt az ajándékát, amelynek nincs
szüksége magyarázatra. Ezek a nyelvek a hívő személyes épülésére adattak, és megnyilvánul-
hatnak a következő módon vagy módokon.

1. IMÁBAN – A nyelveken való imádság Isten szentjeinek az áldása és kiváltsága. Noha

az értelem gyümölcstelen, a lélek épül (I. Kor. 14,14-15.). Imádkoznunk kell értelemmel,
azaz a saját anyanyelvünkön, de ha Isten lelke úgy indít, imádkoznunk kell nyelveken.

43
 Ilyen esetben közvetlenül Istenhez szólsz, és a szellemeddel teremtesz kapcsolatot Isten-
nel, olyan körülmények között, melyeket semmi sem tud felülmúlni.

2. ÉNEKLÉSBEN – Mindaz, amit elmondtunk a nyelveken imádkozással kapcsolatban,

vonatkozik a nyelveken éneklésre is. Te és mások talán nem értik a szavakat, de a belső
ember megújul, és áldást nyer (I. Kor. 14,15.). Az értelemmel, azaz az anyanyelveden va-
ló éneklés ugyancsak áldásban részesít.

3. HÁLAADÁSBAN – Ebben a formában a szent megáld valamit vagy valakit, és nyel-

veken kezd szólni. Ez Isten dicsőítésének és a hálaadásnak egyik módja ismeretlen nyel-
ven, mind nyilvánosan, mind személyesen (I. Kor. 14,16-18.). Az első és a második pont
ugyanazon alapelvei vonatkoznak ide is.

A nyelveken szólásnak mindhárom fenti típusa gyakorolható nyilvánosan vagy személyesen.

Ha nyilvános alkalmon vagyunk, a szolgálat típusa és rendje határozza meg, hogy a nyelveken
való imánk, énekünk és hálaadásunk nyilvánosan hangozzék vagy magunknak és Istennek. Ha
megbontja a rendet vagy megszakítja az alkalom menetét, csendben kell maradnunk (I. Kor.
14,19; 28.).

ÖSSZEFOGLALÁS

Nincs ellentmondás Pál útmutatása, „A Lelket meg ne oltsátok.” (I. Tessz. 5,19.), és kijelenté-
se „…a prófétalelkek engednek a prófétáknak.” (I. Kor 14,32.) között. A Lélek megoltása azt
jelenti, hogy ellenállsz Isten lelkének, amikor használni vagy megáldani akar a megfelelő idő-
ben. Szellemünk alárendelésének mindig URALMUNK alatt kell történnie. Az uralom önma-
gunk felett Isten házában fontos és alapvető a békesség, az ékesség és a rend megőrzése érde-
kében.

Soha ne tanulmányozd a lelki ajándékokat az I. Kor 13,1-13. nélkül. Pál szeretetről szóló feje-
zete ebben az esetben páratlan. A szeretet, melyet Isten rajtunk keresztül fejez ki, felülmúlja a
hitet és a reményt is.

Egy másik lecke részletesen tárgyalja mind a kilenc lelki ajándékot. Ez a lecke csak egy
tárgyra korlátozódott.

A nyelveken szólás Isten módszere, az Ő dicsőségére, hogy uralma alatt tartsa és használja a
test legfékezhetetlenebb tagját – a nyelvet (Jakab 3,1-18.). Emeljük fel hangunkat Hozzá di-
csőítésben és imádatban, akár saját nyelvünkön, akár ismeretlen nyelven.

A következő oldalon lévő táblázatot S. G. Norris lelkipásztor, az Apostolic Bible Institute el-
nöke készítette.

MEGJEGYZÉSEK

44
 NYELVEK

AJÁNDÉK
BIZONYÍTÉK AJÁNDÉK

Minden utalás megtalálható az Minden utalás megtalálható az I Kor.- ban, ahol a

Ap. Csel.-ben, ahol a hívők először szentek már vették a Lelket. Nem minden szent ren-
vették a Lelket. delkezik ezzel az ajándékkal, hanem ahogy a Lélek
osztja szét akarata szerint.

Azonnali külső bizonyítéka a A NYELVEK NEMEI

Lélek meghirdetett eljövetelének.
ODASZÁNÁSBAN GYÜLEKEZETBEN

Minden hívő beszélt, amikor 1. Személyes. 1. Nyilvános

vette a Lelket. Bármennyien 2. Építi önmagát. 2. A gyülekezetet építi
beszélhetnek egyszerre. 3. Ember Istennek. 3. Isten embernek
Nincs szükség a magyarázatára. 4. Nincs szükség 4. Magyarázni kell
Egyetemes bizonyíték magyarázatra. 5. Magyarázat által érthető
mindenki számára. 5. Senki sem érti 6. Kettő vagy három
6. Nincs számbeli egymás után
korlátozás

MEGJEGYZÉS

45
 MEGTÉRTEM – HOGYAN TOVÁBB?
AP. CSEL. 9,1-9.

Az élet legnagyobb lépése a bűntől való elfordulás Isten felé, majd Isten követése az Ő Igéjé-
nek útmutatása alapján. Már tanulmányoztuk azokat a lépéseket, melyeket meg kell tennünk,
hogy megmeneküljünk a bűntől. Miután engedelmeskedtünk ezeknek az igazságoknak, ahogy
az a Bibliában le van fektetve, felmerül a kérdés: „HOGYAN TOVÁBB?” Amikor Isten szól-
ni kezdett Saulhoz (a későbbi Pálhoz), Saul azt kérdezte Istentől: „URAM, MIT AKARSZ,
HOGY CSELEKEDJEM?” (Ap. Csel. 9,6.). Saul megtudta a választ Anániás szolgálata
nyomán. Ekkor már meg volt mentve, és tovább haladt, hogy nagy apostollá váljon.

Isten Igéje elmondja nekünk, hogyan menekülhetünk meg, és elmondja azt is, hogyan marad-
hatunk meg az üdvösségben. Minden felekezetnek vannak bizonyos szabályai, előírásai és
magatartási elvárásai tagságával szemben. Valójában a legjobb forrás erre a Biblia. Kövessük
tanításait, engedelmeskedjünk útmutatásainak, és minden rendben lesz.

A végső mennybejutásunkat nem biztosítja az, hogy újjászülettünk (Ján. 3,1-8). Ez alapvető
lépés, de csak a kezdete Istennel való járásunknak. Az üdvösség olyan élmény, amely megtart
téged egy életen át, ha növekszel benne és gyarapítod, ahogy Isten Igéje vezérel.

Hadd legyek hozzád tisztességes ennél a pontnál; most fogod felfedezni a valódi jelentését, mi
is az, hogy Ördög. Lett egy ellensége a lelkednek, amely kísért, vizsgál, és próbára tesz min-
den lehetséges fondorlatos módon. De ne ess kétségbe: „…nagyobb az, a ki bennetek van,
mint az, a ki e világban van.” (I. Ján. 4,4.). Nem kell, hogy kudarc legyen a sorsod. Azért sza-
badultál meg, hogy szellemi sikereket érj el, diadalmaskodj és győztes légy.

Isten Igéjéből alapvető elveket és tényeket mutatok be ebben a leckében az újonnan megta-
pasztalt üdvösséged megalapozására. Felfedeztem azokat saját életemben, és láttam sikerrel
gyakorolni mások életében. Nincsenek kiskapuk; te sem vagy kivétel; a szabályok mindnyá-
junkra vonatkoznak. A célunkat még nem értük el; még az elején vagyunk. Az út nem homá-
lyos, mert „…Krisztus is szenvedett érettetek, néktek példát hagyván, hogy az ő nyomdokait
kövessétek.” (I. Péter 2,21.).

Ebben a tanulmányban mind az új megtérteknek, mind a tapasztaltalt szenteknek feltárok be-

vezető igazságokat. Gyakorlati tanácsokat, a józan ésszel való megközelítést, és egyszerű ala-
pokat mutatok a szellemi bizonyosságod megőrzéséhez és a növekedésedhez Krisztusban.
Nem egészen vagy az, ami leszel, vagy ami lehetsz. Fogadd el a kihívást; élj Istennek; menj és
növekedj Benne.

ALAPOK KEZDŐKNEK

Ne sértődj meg a „kezdő” tituluson. A korodnak semmi köze ehhez, csakis a Krisztusban be-
töltött állapotodnak. A „HOGYAN TOVÁBB?” nagy kérdés minden új megtértnek. Most új
érzések töltöttek el, új barátokkal, új fegyelemmel találkoztál. Mivel a legjobbat szeretnéd
nyújtani, sikeres szeretnél lenni, és áldást jelenteni, szeretnéd tudni, hol kezdjed. Hadd osszam
meg veled harminckét évnyi személyes és bibliai tapasztalataimat, hogy elmondjam, mit kell
tenned.
KEZDD EL és NÖVEKEDJ mostantól!

46
 BIBLIAOLVASÁS – Az egyik legfontosabb, látható eszköz, amellyel rendelkezel, az Isten
Igéje – a Biblia. Mint a keresztény fegyverzet része (Eféz. 6,17.), elengedhetetlen a keresz-
tény életedben (Zsolt 19,7-11.; I. Péter 2,1-3.). Kezdd a bibliaolvasásodat a következőkkel:

1. Először az Újszövetséget olvasd el.

2. Használd a Károli vagy az új fordítású Bibliát. A többi fordítást csak összehasonlításhoz

használd.

3. Próbáld meg végigolvasni a Bibliát az elkövetkezendő 12 hónapban. Ha csak 3 fejezetet

olvasol naponta és ötöt vasárnaponként, sikerül teljesítened ezt a célt. Mindössze kb. 15 per-
cet vesz igénybe naponta.

4. Memorizáld a sugalmazással és az üdvösséggel kapcsolatos igeverseket.

5. Vidd magaddal a Bibliád minden gyülekezeti alkalomra. Találd meg az igeverseket, me-
lyekről a prédikátor beszél.

6. Tanulmányozd ebben a kézikönyvben az „Isten Igéjének fontossága” és a „Hogyan tanul-

mányozzuk módszeresen a Bibliát” című leckéket.

 IMA – A másik létfontosságú kulcs a győzedelmes kereszténységhez az ima. Fejlesszünk ki

egy következetes, erősödő imaéletet saját és mások szükségleteire (Máté 6,5-13.; I. Tessz.
5,17.; Luk. 21,34-36.; 18,1-14.; 11,1-13.; Jakab 5,13-18.).

1. Mindennapi gyakorisággal imádkozz.

2. Imádkozz együtt a családoddal, ha ők is megtértek.

3. Fejlessz ki képességet a hosszú, alapos imádságra. Ne bizonytalanodj el, ha először nem

sikerül, mivel ehhez gyakorlat, tapasztalat és kitartás kell.

4. Menj el korán a gyülekezetbe, és imádkozz minden istentisztelet előtt.

5. Isten meghallgatja az imákat és válaszol rájuk. Soha ne ess kétségbe, és ne kételkedj, ha az

imádra nem kapsz választ akkor és ahogy azt akartad.

6. Keresd ki a Bibliából az imáról szóló igeverseket és engedelmeskedj nekik.

7. Betegség idején engedelmeskedj a Jakab 5,13-18. igéjének, és hívd magadhoz a pásztort.

8. Tanulmányozd ebben a kézikönyvben az „Ima – Mi az Ima”, és az „Erőszakosság az imá-

ban” című leckéket.

 BÖJT – Egy másik erőteljes fegyver a böjt fegyelme által adatott nekünk. Az önfegyelem
feltétlenül szükséges ezen a területen, de a jutalom hatalmas. A böjt az egyik legjobb fegyver,
hogy alázatra jussunk, erőre a Sátán felett, és hatással legyünk mások életére (Máté 9,14-18.;
4,1-11.; 17,14-21.; Zsolt. 35,13.; 69,10.; 109,24.; Ap. Csel. 10,30-33.)

47
1. A böjt egyszerűen azt jelenti, hogy nem veszünk magunkhoz élelmet, vagy élelmet és vizet.

2. Rendszeres szánd magad oda a böjtre. Ez egészséges mind fizikailag, mind lelkileg.

3. Terjeszd ki a böjtödet; egyszerre hosszabb időre egy napnál.

4. Amikor pásztorod böjtre hív fel, vedd figyelembe a felhívását, amennyire lehetséges.

 GYÜLEKEZETBE JÁRÁS – Senki sem élhet sikeres életet Istennek, ha nem jár hűsége-
sen gyülekezetbe. A gyülekezet látogatásának minden mással szemben elsőbbséget kell él-
veznie az életstílusodban. Tekintet nélkül az időjárásra, a vendégekre, vagy más jelentéktelen
gátló tényezőre, légy hűséges a gyülekezet látogatásában (Zsid. 10,23-29.; Ap. Csel. 2,41-47.;
3,1.).

1. Állapodj meg egy gyülekezetnél, mely rendszeres helye lesz az imádatodnak, és ne fuss
egyik gyülekezetből a másikba.

2. Járj el minden rendszeres alkalomra a gyülekezetedben.

3. Járj el az ébredési alkalmakra és a különleges alkalmakra.

4. Amikor a saját gyülekezetedben istentisztelet van, ne menj el másik gyülekezetbe, még ha

tetszik is a programjuk, vagy ha prédikátor jobb, mint a saját gyülekezetedé. Látogass más
gyülekezetekbe akkor, amikor a sajátodban nincs alkalom.

5. Vegyél részt imában dicsőítésben, ülj elől és légy aktív az alkalmon. Ne engedd, hogy el-
vonja valami a figyelmed, nézz át a jelentéktelen problémákon, és hagyd, hogy Isten és az Ő
Háza legyen életed középpontjában.

 BIZONYSÁGTÉTEL – Az üdvösség az élet legnagyszerűbb élménye, oszd meg mások-

kal, amit kaptál, tekintet nélkül fajra, felekezetre, bőrszínre vagy vallási meggyőződésre. Soha
ne szégyelld személyes tapasztalatodat vagy kapcsolatodat Istennel (Ap. Csel. 1,8.; 2,32.; Dá-
niel 12,3.; Márk 16,20.).

1. Mondd el másoknak, mit tett Krisztus érted.

2. A legnagyobb bizonyságtétel az az élet, amit élsz.

3. Ha megkaptad hozzá a kiképzést, kezdj tanítani másokat otthoni Biblia-tanulmányozással.

5. Légy barátságos minden látogatóval a gyülekezetben, rázz velük kezet, adj nekik gyüleke-
zeti irodalmat, mutasd meg a gyülekezeti lehetőségeket, stb. Imádkozz együtt a látogatókkal,
akik előrejönnek imáért.

6. Ne tégy megjegyzéseket mások vallására sem nyilvánosan, sem személyes beszélgetésben.

Soha ne említs semmit a látogatónak arról, mennyire eltér az egyházi kívánalmaktól.

 VEGYÉL RÉSZT A GYÜLEKEZETI SZOLGÁLATOKBAN – Légy készséges részt-

vevője a gyülekezeted minden programjában. Csatlakozz és légy részese minden gyülekezeti
tevékenységnek. Ha nem vonod ki magad, hamar elfogadnak és elismernek. Fel fognak me-

48
rülni jelentéktelen problémák, de ne hagyd, hogy elbátortalanítsanak. A gyülekezeti munka
szórakoztató, és meghozza jutalmát.

1. Ne korlátozd magad azért, mert új vagy. Ne légy bátortalan, légy aktív; a pásztor és a tagok
értékelni fogják a részvételedet.

2. Törődj a gyülekezet tulajdonával; segíts takarítani, festeni, építeni, stb.

3. Vállalj felelősséget. Szükség van rád és fontos vagy Krisztus ügyében.

4. Akármilyen korú, nemű, képességű vagy, és akármilyenek az anyagi lehetőségeid, van

olyasmi, amit tehetsz. Találd meg a helyed, és töltsd be jól.

5. Sose légy irigy más tehetségére, vagy tisztségére. Isten meg fogja nyitni előtted a lehetősé-
gek ajtaját a szolgálatra, ha hűséges maradsz.

6. Bármit tesz is a gyülekezet, ne kritizáld, légy részese a programnak.

7. Támogasd a gyülekezetedet az anyagi javaidból, a tizeddel, az adakozással, és hagyatéko-

zással.

8. Amikor új emberek jönnek a közösségbe, és gyülekezetüknek akarják a gyülekezetedet, fo-

gadd el, szeresd és mutasd be őket. Segíts nekik odatartozónak érezni magukat, és részeivé
válni a gyülekezetnek és a közösségnek.

Soha nem láttam senkit, hogy elhagyta volna Istent, ha a cselekedeteknek ezt a tervét betartot-
ta személyes életében. Némelyikük nehezen megvívott harc, de annál inkább megéri az erőfe-
szítést. Azok a legboldogabb emberek a földön, akik olyan ügyben munkálkodnak, amelyek
nagyobbak, mint ők. Isten ügye a leghatalmasabb a világon, és az Ő nyugalmazási programja
a hűségesek számára szó szerint nem evilági!

A PÁSZTOROD

Most, hogy megtértél, részed lesz az Isten által elhívott emberek szolgálatában, akik kiválasz-
tattak arra, hogy prédikálják és tanítsák neked az Isten Igéjét. Szellemi vezetést kapsz te és a
gyülekezet ezek által az emberek által. Ezeknek az alapvető útmutatásoknak a követése bizto-
sítani fogja a jó kapcsolatot a vezetőiddel.

1. A pásztorod szellemi püspököd vagy gondviselőd (I. Tim. 3,1-7.; Ap. Csel. 20,28.).

2. Más lelkimunkások pásztoroddal együtt kiosztja a lelki táplálékot a lelked növekedésé-

hez és fejlődéséhez. Fogadd hálaadással, és ellenőrizd a Bibliából, amit tanítanak (Ap.
Csel. 20,28.; I. Péter 5,1-4.).

3. Tökéletesség (érettség) és épülés az eredménye Isten Igéje szolgálatának (Eféz. 4,11-

14.).

4. Isten módszere az emberek megmentésére és a hit építésére az Ige prédikálása (I. Kor.
1,21.; Róma 10,14-17.).

49
 5. Isten szolgálatokat helyezett el a gyülekezetben, különösen a pásztorodét, mint a lelked
felügyelőét. (Ezék. 3,17-21.; Ap. Csel. 20,28.; Zsid. 13,17.; I. Péter 5,2.).

6. A pásztorodnak való engedelmesség követelmény mindaddig, amíg kérése feléd bibli-

kus és helyes (Zsid. 13,7.; 17.; 24.).

7. Becsüld meg és tiszteld az evangélium igaz és hűséges lelkimunkásait korukra vagy

tisztségükre való tekintet nélkül. (I. Tessz. 5,12-13.; I. Tim. 5,17-19.; Fil. 2,25-30.).

Pásztorod és más lelkimunkások csupán emberek, akiknek mennyei elhívásuk van Isten Igé-
jének hirdetésére. Emberi mivoltuk nem érvényteleníti az imént említett igazságot. Szeresd a
pásztorodat, kövesd tanácsait, tiszteld őt, engedelmeskedj a prédikációjának, és Isten áldása
meg fog nyugodni rajtad és családodon. Sose állj be a kritikusok, a lázongók és az engedetle-
nek táborába. Légy támogató, imádkozó, és buzdítsd lelkimunkásodat. A lelkimunkásoknak
ugyanúgy szükségük van prédikációra, mint másoknak, ezért néha távol kell lenniük különle-
ges találkozók és konferenciák miatt. Buzdítsd arra, hogy töltsön időt a családjával, legyen
saját programja vagy menjen nyaralni. Mindez csak jobb vezetővé fogja tenni.

KAPCSOLATOD MÁSOKKAL

Krisztushoz járulásod természetéből fakadóan a másokkal való kapcsolat sok ajtaja fog meg-
nyílni előtted. A személyek közötti kapcsolat életbevágó a lelki, értelmi és fizikai jólétünk
számára. Fontos, hogy ezek a kapcsolatok egészségesek és szellemiek legyenek a javunkra és
mások javára. Ezeknek a pontoknak a figyelembevétele segítségedre lesz.

 A BŰNÖSÖKKEL – Most, hogy kereszténnyé lettél, a közeledben élők élesen figyel-

nek mindenre, amit mondasz és teszel. Rendkívül fontos számunkra, hogy helyes példát
mutass nekik.

1. A tisztességre gondunk legyen minden ember előtt (Róma 12,17.; II. Kor. 8,21.).

2. Ha a körülötted élők megtéretlenek, törekedj arra, hogy Krisztushoz vezesd őket szent
és istenes életeddel (I. Péter 3,1-6; I. Kor. 7,13-16.).

3. Bölcsen és őszintén kell viselnünk magunkat a kívül valók irányában, különösen a bű-
nösök előtt (Kol. 4,5-6.; I. Tessz. 4,12.).

4. Isten népe a világ világossága és a föld sója, ennek megfelelően kell viselkednünk (Fil.
2,15.; Máté 5,13-16.).

Légy keresztény minden időben és mindenhol, és minden rendben lesz.

 A SZENTEKKEL – A keresztények a legnagyszerűbb emberek a világon, és a legjobb

kapcsolatokat közöttük találjuk meg. Összehasonlíthatatlan mértékben találsz barátokra a
helyi gyülekezetbe tartozásod évei alatt. Isten népe gyakran jobban megszeretteti magát
veled, mint saját vérrokonaid.

50
Nemsokára fel fogsz fedezni némelyeket, akik nem engedelmeskednek a Biblia tanításának és
a pásztornak. Ezek sok mindent állítanak, de kevéssel bírnak. Szeresd őket és imádkozz értük,
de keveset érintkezz velük. Folytonosan panaszkodnak, kritizálnak, elégedetlenkednek és
akadékoskodnak. Ha mélyebb kapcsolatba kerülsz velük, megrontják a benned lévő jó lelküle-
tet. Válaszd a legjobbakat, kövesd az ő példájukat, légy az ő barátjuk és imapartnerük, s így
boldog leszel.

1. Példaként kell szolgálnod a hívők felé. (I. Tim. 4,12-16.).

2. Figyeljük mások példáját (Tit. 2,1-15.).

3. Terjeszd ki a baráti körödet, és légy közösségben minden szenttel, ne csak néhánnyal

(Ap. Csel. 2,42; I. Ján. 1,7.).

4. Légy békességszerző, építs szeretetet és harmóniát a helyi gyülekezetedben, buzdítsd az

új megtérőket, és imádkozzatok egymásért (Zsid. 12,14.; Máté 5,9.; I. Péter 2,21.).

5. Kövesd azt a magatartást, melyről Pár írt (Róma 12,9-21.).

Az Istennek való élet oly csodálatos, izgalmas és hasznos most és az örökkévalóságban! Vedd
útmutatásnak ezt a néhány bibliai és általános értelemben szóló megjegyzést; meg fognak óv-
ni sok sérelemtől és kelepcétől. Sok területet nem érintettünk itt, de személyes tanulmányozás,
tapasztalat, pásztori útmutatás, és isteni segítség által győzedelmes lehetsz. Alkalmazd ma-
gadra Isten minden jó ajándékát és ígéretét; az életed soha nem lehetett volna boldogabb.

Most, hogy megtértél ÍGY KELL TENNED!

MEGJEGYZÉSEK

51
 FELTÉTEL NÉLKÜLI BIZTONSÁGBAN VAN-
NAK-E A HÍVŐK KRISZTUSBAN?
János 10,22-33.
II. Péter 2,20-22.
Megtérni és a mennybe jutni, vagy örökre elveszni két komoly és kijózanító téma. A szóban
forgó tárgy mindkét szempontra vonatkozik. Az üdvösségre vonatkozó megcsalatásnak örök-
kévaló következményei vannak. Nyitott elmével forduljunk a Bibliához, a végső tekintélyhez
bármilyen témában.

A Bibliából kell meghatároznunk, vajon feltétel nélkül biztonságunk van-e Krisztusban, és ha

egyszer megváltást nyertünk, akkor végleg, megmásíthatatlanul megmenekültünk-e? Biblia
nélkül válaszolni meg helyzetünk kérdését, különösen az ilyen fontosságút, nagy hanyagságra
vallana.

Ha tanulmányozás és elemzés alá vesszük ezt a tárgyat, számos előzetes kérdés merül fel a
hívő elméjében, mint pl.:

1. Lehetséges kiesni a kegyelemből?

2. A hívők feltétel nélkül és örökre biztonságban vannak-e Krisztusban?

3. Visszakerülhetünk-e az elveszettség állapotába, ha egyszer megmenekültünk a bűntől?

5. Visszaeshet-e egy hívő, elbukhat-e vagy elszakadhat-e Krisztustól?

Kérdések, melyek témánkkal kapcsolatban felmerülnek. Mindet lehetetlen megválaszolni, de

forduljunk Isten Igéjéhez segítségért. Mivel ennek a tanításnak a gyökere az apostolok utáni
atyákig nyúlik vissza, meg fogjuk vizsgálni annak eredetét, tartalmát, és azt, amit a Biblia
mond róla.

AZ FELTÉTEL NÉLKÜLI ÖRÖK BIZTONSÁG TANÁNAK AZ EREDETE

Szent Augusztinusztól, aki Kr. u. 354-ben született a Numidiai Tagastéban, és Hippo

Regiusban halt meg Kr. u. 430-ban, maradt fenn az első feljegyzés erről a tanról. Augustinus
teológiája a következő volt:

„Az ember tisztán Isten képére teremtetett, és szabad akarattal bír. Megkísértetett és elbu-
kott, és benne az egész emberiség vétkezett. De az ember képes a helyreállításra, nem ma-
gától, hanem Isten kegyelméből. Ez a kegyelem nem azért adatik, mert az ember hisz, ha-
nem megelőzi a hitet, és azért adatik, hogy az ember higgyen. Ebből a kegyelemből a
bűnbánat, a megtérés és a végső megmaradás minden szakasza elérhető és tovább léphető.
Most, mivel a kegyelem Isten ingyen ajándéka, és megelőzi a hit minden cselekedetét az
ember részéről, és mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy nem minden ember tér meg és

52
 menekül meg, ebből annak kell következnie, hogy Isten abszolút elrendel bizonyos számú
embert az üdvösségre, a többit pedig hagyja, hogy a megérdemelt kárhozatra jussanak.”1

Augusztinusz számos feljegyzést hagyott ránk, különösen saját kora részére, melyek között
ezeket a megjegyzéseket találjuk:

„Ő, (Isten) használja a teremtmény akaratát, mely ellenkezőleg működik Isten akaratával,
eszközként szolgál Isten számára, hogy keresztül vigye saját akaratát, a legfelsőbb Jó így
fordítja jóra még azt is, ami gonosz, ítéletre azok számára, akiket az Ő igazságosságában
büntetésre rendelt, és üdvösségre azok számára, akiket az Ő kegyelmében kegyelemre
rendelt. Mert ami saját lelkiismeretüket illeti, ezek a teremtmények azt teszik, amit Isten
nem akar: de tekintettel Isten mindenhatóságára, ezek semmiképpen nem érik el célju-
kat.”2

Augusztinusz predesztináció-tana sok éven át félretéve hevert. Kálvin János élesztette fel új-
ra, aki a Franciaországi Noyonban született 1509-ben, és Genfben halt meg 1546-ban. Kálvin,
a neves teológus, akinek neve bevésődött az egyháztörténelembe, azt állította:

„Ha nyilvánvaló, hogy Isten elrendelésére megy végbe, az üdvösséget ingyen ajánlja
fel egyeseknek, míg mások el vannak zárva tőle, akkor hatalmas és bonyolult kérdés me-
rül fel, mely csak úgy magyarázható, ha tisztelettudó elmével figyelembe vesszük, amit
helyesen fenntartanak a kiválasztást és a predesztinációt illetően.” Később kifejti: „Sosem
győztek meg minket világosan, bár kellett volna, arról, hogy az üdvösségünk Isten ingyen
kegyelméből ered, míg tudatára nem ébredünk örök kiválasztásának, mely megvilágítja Is-
ten kegyelmét azzal az ellentéttel: hogy nem válogatás nélkül fogad mindenkit az üdvös-
ség reménységébe, hanem csak némelyeknek adja azt, amit másoktól megtagad.”3

Kálvin tana Augustinus tanítására támaszkodott. Noha szilárdan támogatta Augustinust, meg-
kérdőjelezte tanának tisztaságát a predesztinációra vonatkozóan.

„Az emberi kíváncsiság táplálja a predesztináció körüli vitát, mely már önmagában is bo-
nyolult, nagyon zavaró, sőt veszélyes.”4

Kérdéses, hogy saját felfogásában Kálvin valóban ragaszkodott annak a tanításnak a felkaro-
lásához, mely szerint az egyén eleve üdvösségre vagy kárhozatra van rendelve. Nem számolt
az ember szabad akaratával vagy döntésével az üdvösségre vonatkozóan. Egyedül Isten dönt-
heti el az ember sorsát Kálvin szerint.

„Predesztinációnak Isten örök elrendelését nevezzük, mely által magához köti azt, amivé
az embert szándékozik tenni. Mert nem mindenki teremtetett egyenlő állapotban; az örök
élet el van rendelve egyesek számára, és örök kárhozat másoknak. Ezért akár egyik, akár
másik sorsra van valaki elrendelve, azt mondhatjuk, hogy predesztinálva van az életre
vagy a halálra.”

1
John Fletcher Hurst D.D. , L.D.D., Short History of the Christian Church (New York, Harper and Brothers,
Franklin Square, 1893), p. 50.51.
2
St. Augusztinusz, fordította Prof. J. F. Shaw, szerkesztette Philip Schaff D.D.L.L.D., Nicene and Post-Nicene
Fathers (Grand Rapids, Wm. B.Eerdmans Publishing Company, újranyomva 1980.) 111. Kötet, 269. old.
3
Kálvin János: Institutes of the Christian Religion, Fordította Ford Lewis Battles, Szerkesztette John T. McNeil
(Philadelphia, The Westminister Press, 1940), II. Kötet 921. old.
4
Kálvin II. Kötet 922. old.

53
Ezeket a tanításokat felkarolták, átvizsgálták, és tanították sok éven át, míg széles körben el
nem fogadták azokat, még a huszadik században is. Ezt a tanítást elfogadva elvetjük az akarat
szabadságát, és annak figyelmen kívül hagyását valljuk az egész emberiségre vonatkozóan.
Az embernek nincs joga választani, hanem isteni elrendelés alapján jut üdvösségre vagy kár-
hozatra, kizárólag Isten akarata szerint. Ha ez igaz, Krisztus csupán néhány kiválasztottért halt
meg, akiknek nincs más választásuk, mint elfogadni Őt. Isten kegyelme, szeretete és könyörü-
lete el van zárva az emberiség többi részétől, akik pusztulásra vannak ítélve választási lehető-
ség nélkül. Ennek elfogadása a korlátozott kiengesztelés felfogását jelenti, azaz Krisztus nem
minden ember bűneiért halt meg, csupán néhány kiválasztottért. Nincs szükség állhatatosságra
a hívők részéről, mivel visszautasíthatatlan kegyelemben részesülnek, hit és cselekedetek nél-
kül. Ezért teljesen lehetetlen a számukra, hogy kiessenek Isten kegyelméből és elvesszenek.
Igaza volt-e Kálvinnak és Augustinusnak ebben az elméletben? Olvassunk utána!

IGEVERSEK, MELYEKET AZ EGYÉN PREDESZTINÁCIÓJÁNAK

ALÁTÁMASZTÁSÁRA HASZNÁLNAK

Sok igeversre támaszkodnak alapként ahhoz a tanításhoz, mely szerint az egyén predesztinál-
va van az üdvösségre vagy a kárhozatra. Csupán néhányat említünk meg itt helyszűke miatt.

„Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem: És én örök

életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én ke-
zemből. Az én Atyám, a ki azokat adta nékem, nagyobb mindeneknél; és senki sem ragad-
hatja ki azokat az én Atyámnak kezéből. Én és az Atya egy vagyunk.” (Ján. 10,17-30.)

Olvasd el János 10. fejezetét, hogy szövegösszefüggésben lásd ezt az igerészt. Jézus a Jó
pásztorról tanít (Jézus), a juhokról (megváltottak), és a nyájról (egyház) ebben a fejezetben.
Jézus a továbbiakban rávilágít az idegenekre, a béresekre és a farkasokra, akik nem törődnek
a nyájjal. Krisztus messiási és isteni mivoltát ugyancsak megkérdőjelezik ebben a fejezetben.
Ő kihangsúlyozza: „Én és az Atya egy vagyunk.” (Ján. 10,30.), megerősítve ezzel nem csupán
azt, hogy Ő Isten, hanem a zsidók hitét is, mely szerint csak egy Isten van.

Krisztus állítása, hogy senki sem ragadhatja ki az Ő juhát a kezéből, világosan szembe állítja
KRISZTUST a BÉRESSEL. Míg a béresek elszöknek, Krisztus leteszi az életét a juhokért.

 KIRAGAD – a görög HARPAZO szóból ered, jelentése elragadni, erővel elvenni.

Krisztus védelmező kezében csak úgy lehet megmaradni, ha követjük Őt (Ján. 6,35-40;
10,27.). A Krisztusban lévő biztonság feltételes, függ az Ő parancsolatainak való engedelmes-
ségünktől. Sem ember, sem a Sátán nem ragadhat ki minket Isten kezéből, amíg az Ő Igéjét
követjük. Az engedelmesség megtagadása a Krisztustól való elszakadást eredményezi, mely
saját akaratunkból következik be.

Megemlítek még egy igeverset, mely általában használatos e tanítás alátámasztására.

„Kicsoda szakaszt el minket a Krisztus szerelmétől? nyomorúság vagy szorongattatás,

vagy üldözés, vagy éhség, vagy meztelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver-é? A mint
megvan írva, hogy: Te éretted gyilkoltatunk minden napon; olybá tekintenek mint vágó ju-
hokat. De mindezekben felettébb diadalmaskodunk, Az által, a ki minket szeretett, Mert

54
 meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem
hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők, Sem magasság, sem mélység, sem
semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a
mi Urunk Jézus Krisztusban.” (Róma 8,35-39.)

Olvassuk el ismét a Római levél 8. fejezetét. Egy hívő kijelentése arról, hogy nincs kárhozta-
tás alatt mindaddig, amíg Lélekben jár, és nem test szerint. Pál inti a hívőket attól, hogy testi
beállítottságúak legyenek; arra biztatja őket, hogy hagyják magukat a Lélektől vezetni, és öl-
dököljék meg a test cselekedeteit, hogy élhessenek. Szellemei harcunk hangsúlyozása során
Pál felteszi a kérdést, melyeknek van ezek közül hatalmuk, vagy erejük arra, hogy elszakítson
minket az Isten szeretetétől. Az állítja „…De mindezekben felettébb diadalmaskodunk…”.
(Róma 8,37.). Ezek közül egyetlen dolog sem TUD elszakítani minket Isten szeretetétől, de
nem található semmilyen megjegyzés vagy utalás arra, hogy örök biztonságban vagyunk vagy
el vagyunk rendelve az üdvösségre, csupán mert szeretjük Istent.

Ha követjük Krisztust az Ő Igéje szerint, és elutasítjuk a Sátán erőfeszítéseit, hogy elszakítson

minket Isten szeretetétől, akkor végül üdvösségre jutunk. Jelenleg a Krisztusban lévő bizton-
ságunk teljesen az Isten Igéjének való engedelmességünktől függ.

AZ ÚJSZÖVETSÉG FELÉPÍTÉSE

Isten Igéjének középpontjában az ember áll, amennyiben az ember üdvösségével foglalkozik.

Az Újszövetség huszonhét könyvet tartalmaz. Ezek közül négy evangélium, amely Urunk szü-
letését, életét, halálát, eltemettetését és feltámadását jegyezte fel. Az Apostolok Cselekedetei
az egyház megalakulását és az akkor ismert világra való elterjedését hirdeti. HUSZONEGY
könyv HÍVŐKHÖZ, SZENTEKHEZ, MEGVÁLTOTTAKHOZ (nevezzük őket bárhogy)
szóló levelek. Istent érdekli, mit tartunk meg azokból, amit ő az Apostolok Cselekedeteiben
lefektetett. Keresztény viselkedést, életmódot, öltözködésmódot, életszabályokat stb., ami a
keresztényekre vonatkozik. Ezek a könyvek feleslegesek, ha az említett egyházak megmásít-
hatatlan biztonságban vannak Krisztusban. A Jelenések könyve az utolsó könyv, fő témája
jövőbeni események leírása.

Felépítése szerint Isten Igéje állhatatosságot követel az üdvösséghez, nehogy kiessünk Isten
kegyelméből, vagy nehogy ne érjük el az Ő dicsőségének mértékét.

FELTÉTELT KIFEJEZŐ IGEVERSEK

Krisztusban maradni feltételhez kötött. Ha Krisztus igazságához és parancsaihoz szabjuk ma-

gunkat, ez biztosít minket arról, hogy folyamatos kapcsolatban maradunk Vele. Ha nem tölt-
jük be, hanem figyelmen kívül hagyjuk a bibliai feltételeket, törvényszerűen kizárjuk magun-
kat a Krisztussal való szövetségi kapcsolatból. Semmi sem akadályozhatja meg a megtérést és
Istenhez fordulást, ha elbukunk; a figyelmeztetés azoknak szól, akik szándékosan, folyamato-
san és megtéretlen magatartással szegik meg Isten Igéjét.

1522-szer találunk „Ha”-t a Bibliában, mely feltételt fejez ki!

Az 1522 lehetséges versből csupán néhány áll itt annak megvilágítására, hogy az egyén fele-
lősségén múlik Isten ígéreteinek elfogadása és végül az örök élet.

55
 1. „Annakokáért, atyámfiai, igyekezzetek inkább a ti elhívatástokat és kiválasztatásotokat
erőssé tenni; mert ha ezeket cselekszitek, nem ütköztök meg soha.” (II. Péter 1,10.).

2. „Ha pedig a világosságban járunk, a mint ő maga a világosságban van: közösségünk

van egymással, és Jézus Krisztusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.”
(I. Ján. 1,7.).

3. „Krisztus ellenben mint Fiú a maga háza felett, a kinek háza mi vagyunk, ha a bizodal-
mat és a reménységnek dicsekedését mind végig erősen megtartjuk.” (Zsid. 3,6.).

4. „Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fog-
játok.” (Ján. 13,35.).

5. „Mert részeseivé lettünk Krisztusnak, ha ugyan az elkezdett bizodalmat mindvégig erő-

sen megtartjuk.” (Zsid. 3,14.).

6. „Monda azért Jézus a benne hívő zsidóknak: Ha ti megmaradtok az én beszédemben,

bizonynyal az én tanítványaim vagytok;” (Ján. 8,31.).

7. „Titeket is, kik hajdan elidegenültek és ellenségek valátok gonosz cselekedetekben gyö-
nyörködő értelmetek miatt, most mégis megbékéltetett. Az Ő emberi testében a halál által,
hogy mint szenteket, tisztákat és feddhetetleneket állasson titeket Ő maga elé: Ha ugyan
megmaradtok a hitben alaposan és erősen, és el nem távoztok az evangyéliom reménysé-
gétől, a melyet hallottatok, a mely hirdettetett minden teremtménynek az ég alatt; a mely-
nek lettem én, Pál, szolgájává.” (Kol. 1,21-23.).

Tanulmányozz más igeverseket a Bibliában, melyek feltételt fejeznek ki, és erre a témára vo-
natkoznak.

MI A BIBLIAI IGAZSÁG A FELTÉTEL NÉLKÜLI ÖRÖK BIZTONSÁGRA VO-

NATKOZÓAN?

Tekintsünk vissza az örökkévaló múltba, az ember teremtése előtti időkbe, majd kövessük a
különböző bibliai korszakokat, és figyeljük meg, hogyan viszonyult Isten a bűnhöz. A távoli
múltban, akárcsak a legutóbbi feljegyzett időkig, mind leírva, mind pedig a tapasztalatban azt
látjuk, előfordult, hogy azok, akik egyszer megváltást nyertek Krisztusban, hívők, szentek,
vagy bármilyen más kifejezéssel illetjük őket, igenis elhagyták Istent. Tagadhatatlan tények és
igazságok mondanak ellene annak az állításnak, hogy Augustinusnak és Kálvinnak igaza volt.
A Sátánnak ez az alattomos csalása arra akar késztetni minket, hogy ne óvakodjunk a világtól,
a testtől és az ördögtől. Ha nem vigyázunk, hamar belekeverednénk újra ugyanabba a csap-
dákba és szennybe, melyekből Krisztus megszabadított minket. A Bibliában található törté-
nelmi bizonyítékok komoly figyelmeztetést jelentenek ma a számunkra: jegyezzünk meg né-
hányat.

 ANGYALOK – Isten nem kímélte azokat az angyalokat, akik vétkeztek, hanem a po-
kolba taszította őket, hogy fenntartsa őket az ítéletre. A legmagasabb rendű örökkévaló te-
remtett lények, biztonságban és látszólag a bukás lehetősége nélkül mégis elbuktak, és ki-
vetettek a bűn miatt (II. Péter 2,4; Júdás 1,6.).

56
  ÁDÁM ÉS ÉVA – A legmagasztosabb helyzetből, melyet ember valaha megtapasztalt,
Ádám és Éva a bűn csapdájába esett. Az esetük figyelmeztet minket, nehogy ugyanazt a
fegyvert, melyet Sátán Éva ellen használt, ellenünk is használhassa (I. Móz. 2-3.; Róma
5,12-21.; II. Kor. 11,3.).

 IZRAEL – Isten megszabadította őket Egyiptomból, majd pusztulást hozott rájuk, mert
nem engedelmeskedtek a parancsolatainak. (Júdás 1,5.; Zsid. 3,6-19.).

 ISKARIÓTES JÚDÁS – Apostoli elhívást kapott és püspöki méltóságot. A tizenkettő

pénztárosa volt, kiküldetett, hogy betegeket gyógyítson és hirdesse az evangéliumot; mé-
gis ELBUKOTT a bűn miatt (Ap. Csel. 1,15-16.).

 ANÁNIÁS és SZAFIRA – A hívők közé tartoztak (Ap. Csel. 4,32.), de a Sátán elfoglal-
ta a szívüket, hogy hazudjanak a Szent Léleknek (Istennek). Lehetséges volna, hogy
megmenekültek, holott Isten már kihirdette a hazugok ítéletét? (Jel. 21,8.).

 HIMENÉUS és FILÉTUS – Nyilvánvalóan megismerték már egyszer az igazságot,

amelytől eltévelyedtek (II. Tim. 2,15-19.; lásd I. Tim. 1,18-20.).

 EFÉZUS és LAODÍCEA – Abban a veszélyben voltak, hogy Isten kimozdítja gyertya-

tartójukat, ha nem térnek meg. Ha Isten ítélete lesújt egy gyülekezetre, mi van az egyén-
nel? (Jel. 2,1-11.; 3,14-22.).

A fenti hét szemléltető példa Isten Igéjéből azt a célt szolgálja, hogy figyelmeztessen minket,
nehogy kiessünk Isten kegyeméből. Mennyire fontos, hogy szoros biblikus kapcsolatban ma-
radjunk Urunkkal!

FIGYELMEZTETÉSEK A BIBLIAI KUDARCRA

A Bibliában használt három eredeti görög szót az „ESNI” magyar kifejezéssel fordították. Ta-
nulmányozzuk a Bibliában e szavak használatát a téma tisztázása érdekében. Ne feledjük,
hogy azt a tényt vizsgáljuk, vajon kieshetünk-e a kegyelemből, ha már egyszer kegyelemben
vagyunk.

 EKPIPTO – (ek-pip’-to), jelentése elejteni, eltéríteni valakit az útjáról, elveszíteni,

alkalmatlanná válni, kivettetni, elbukni, semmi hasznot nem hajtani.

 EMPIPTO (em-pip’-to), jelentése ráesni, csapdába esni, nyakig lenni valamiben, va-
lakinek a kezébe kerülni.

 PTAIO (ptah’-yo), jelentése megbotlani, hibázni, vétkezni, elveszteni az üdvösséget,

bűnbe esni, elbukni.

Ezek a szavak a Strong’s Exaustive Concordanciából valók, és az alábbi igeversekben találha-

tók. Hely hiánya miatt itt csupán néhány utalást közlünk; kutass továbbiak után a tanulmá-
nyozás során.

57
1. Pál utasításokat ad, hogyan viszonyuljunk egy olyan testvérünkhöz, aki vétkezett (Gal.
6,1.; Jakab 5,19-20.).

2. A püspökök intést kapnak, nehogy gyalázatba és az ördög tőrébe essenek (I. Tim. 3,1-
7.).

3. Ha azt hisszük, hogy állunk, vigyázzunk, hogy el ne essünk (I. Kor. 10,12.). A megrom-
lás előtt kevélység jár, és a bukás előtt felfuvalkodottság. (Péld. 16,18.).

4. Figyelmeztetés szól azoknak, akik egyszer megvilágosíttattak, megízlelvén a mennyei

ajándékot, és részeseivé lettek a Szent Léleknek, és megízlelték az Istennek jó beszédét és
a jövendő világnak erőit (Zsid. 6,1-8.). Ha lehetetlen elbukni, miért van szükség erre a fi-
gyelmeztetésre?

5. Azok számára, akik káromolják a Szent Lelket (ellene beszélnek) nincs bocsánat (Máté
12,31-32.; Márk 3,27-30.). El tudja egy korábbi hívő követni ezt a bűnt? A Zsid. 6,1-8.; az
I. Ján. 5,16-17.; és a Zsid. 12,15-17. alapján mindent összevetve lehetséges.

6. Péter, aki a Mennyek országának kulcsait kapta, figyelmeztet minket, akik megszaba-
dultunk a világ fertelmeitől. Ha ÚJRA belekeveredünk abba, utóbbi állapotunk ROSZ-
SZABB lesz, mint a megtérésünk előtti. Jobb lett volna soha nem ismernünk meg az iga-
zságot, semmint megismerve azt, elfordulni tőle. (II. Péter 2,20-22.; Gal. 5,1.; 4,9.).

7. Pál említést tesz olyanokról, akik kiestek a kegyelemből (Gal. 5,1-4.). Mondta volna
ezt, ha lehetetlen lenne?

8. Gondosan kell vigyáznunk arra, nehogy elszakadjunk Isten kegyelmétől (Zsid. 12,14-
17.). Az ELSZAKADNI szó ebben a versben a görög HUSTEREO szó fordítása, melynek
jelentése csökkent tehetségű, nem megfelelő, elégtelen, visszamaradt, hiányos, és híjával
lenni valaminek.

9. Jézus imádkozott Péterért, hogy a hite el ne fogyatkozzon (Luk. 22,32.). Az ELFO-

GYATKOZNI szó itt a görög PETO fordítása, melynek jelentése, elbukni, kudarcot valla-
ni és elesni.

10. Őrizkednünk kell attól, hogy az istentelenek tévelygései el ne ragadjanak minket, és

saját erősségünkből ki ne ESSÜNK (II. Péter 3,14-18.). Péter ugyancsak felsorolja szá-
munkra, hogy miket ragasszunk a hitünk mellé, és ha engedelmeskedünk, nem ütközünk
meg (II. Péter1,1-11.). Istennek hála, nem kell megütköznünk. Sikeresek lehetünk szelle-
mileg (Júdás 1,24.).

11. Tanulmányozd a magot, mely köves talajra, és amely tövisek közé esett (Luk. 8,4-15.).
Ez a kétféle példa olyanokra vonatkozik, akik engedelmesek voltak, és megtalálták Istent,
de nem voltak állhatatos, vagy nem tartottak ki a végsőkig.

12. Isten kitörölheti a nevünket az élet Könyvéből (V. Mózes 32,33.; Jel. 3,5.). Egyszer
már be kellett kerülnie a névnek ahhoz, hogy ki lehessen törölni.

58
 13. Pál közli velünk, hogy az utolsó napokban lesznek olyanok, akik elszakadnak a hittől
(I. Tim. 4,1.). Nyilvánvalóan egyszer már hitben kellett lenniük ahhoz, hogy elszakadhas-
sanak attól.

14. Újabb figyelmeztetés a hívőknek, nehogy megtapodják az Isten Fiának vérét, és a ke-
gyelem Lelkét bántalmazzák (Zsid. 10,26-39.).

Milyen nyomatékosan figyelmeztet minket az Ige, hogy ne forduljunk vissza azokhoz a dol-
gokhoz, melyekből Isten kihozott minket! Nem látok bizonyítékot arra a felfogásra, hogy fel-
tétel nélküli örök biztonságban vagyok Krisztusban, ilyen figyelmeztetések fényében. Őszin-
tén szólva, inkább félek, nehogy kudarcot valljak. Vegyük komolyan a fenti versek figyelmez-
tetését. Ezekhez kapcsolódva tanulmányozzuk a következő igeverseket: Zsid. 3,12-14.; Luk.
9,62.; Ján. 15,1-10.; I. Tim. 4,16.; I. Kor. 9,27.; Kol. 1,21-23.; Jak. 1,15.; Róma 6,13-23.; I.
Tessz. 3,5.).

A KRISZTUSBAN VALÓ FELTÉTEL NÉLKÜLI BIZTONSÁG TANÍTÁSÁNAK VE-

SZÉLYEI

Nem nehéz felfedezni, milyen veszélyeket rejt a hívő feltétel nélküli biztonságáról szóló taní-
tás. A legerősebb ellenvetés, hogy ellentmond a Biblia tanításának. Többek között az alábbi
tíz dolog hat rombolón a hívőre, ha a Krisztusban való örök biztonság tanát teszi magáévá.

1. Eltünteti az istenfélelmet a hívő életéből.

2. Megszünteti a böjt és az ima utáni vágyat.

3. Hozzájárul a világiasság és a bűn terjedéséhez a hívők körében.

4. Kioltja a hűséget a gyülekezeti alkalmakhoz és tevékenységekhez.

5. Meggátolja a hívő teljes odaszentelését Istennek.

6. Elbizonytalanít a tized adásában, az adakozásban, és a szükségben szenvedők segítésé-

ben.

7. Tagadja a lehetőségét annak, hogy Sátán diadalmaskodhat rajtunk (I. Tessz. 3,5.; I. Pé-
ter 5,8.).

8. Egyre több embert késztet az Istentől való eltávolodásra, erkölcstelen életre és válásra.

9. Feleslegessé teszi a gyülekezeti rendelkezések, viselkedési szabályok, előírások betartá-

sát, a huszonegy levelet, értéktelenné teszi odafigyelésünket és ragaszkodásunkat.

10. Hamis biztonságérzetet eredményez, hanyagságra késztet az Istennek való szolgála-

tunk minden területén, amikor a Biblia imádkozásra és elővigyázatosságra int minket.

MEGGYŐZŐ IGAZSÁG

59
Megfigyelésem, és 32 évnyi alapos bibliatanulmányozásom alapján le kell vonnom a követ-
keztetést, és egyértelműen meg kell erősítenem, hogy az alábbi igazságok napjainkban is ér-
vényesek.

 A predesztináció bibliai igazság és tanítás. Nincs azonban létjogosultsága annak az elmé-

letnek, hogy Isten az egyént üdvösségre vagy kárhozatra rendeli. Isten ELŐRE TUDJA az
ember sorsát, de nem rendeli vagy predesztinálja arra.

 Egyetlen hívő sincs feltétel nélküli örök biztonságban Krisztusban; minden hívőnek
számolni kell a kudarc lehetőségével, és szorgalmasan törekednie kell arra, hogy végül el-
nyerje az örök életet.

 Isten Igéje nem tanítja az ember akaratának megkötését, de azt igen, hogy az ember sza-
bad erkölcsi döntéssel rendelkezik, mellyel elfogadhatja vagy elutasíthatja az üdvösséget,
majd hirdetheti Krisztust, miután elfogadta Őt.

 Habár megmenekültünk kegyelem által, megtartattunk kegyelem által, és bűntelenül áll-

hatunk az Ő trónja előtt kegyelem által, ebben az életben mégis elbukhatunk, és kieshe-
tünk Isten kegyelméből.

 Hibátlan tökéletességről nem tanít a Biblia. Azok a hívők, akiket legyőzött a bűn vágyak
és kísértés által, megtérhetnek, és visszakerülhetnek az Istennel való kapcsolatba Jézus
Krisztus közbenjárásának köszönhetően (I. Ján.2,1-2.).

 Azok a hívők, akik folyamatosan bűnben élnek megtérés nélkül, és nem engedelmesked-
nek az Igének amennyire csak emberileg lehetséges, és képességeik engedik, kiesnek a ke-
gyelemből, és elvesznek (Ján. 15,1-11.; Jel. 2,5; 3,14-22.).

 Krisztus kiengesztelése korlátlan, az egész világ bűneire kiterjed, az egész emberiségre,

és nem korlátozódik néhány predesztinált emberre.

 Isten kegyelme elégséges minden szent számára, hogy megmaradjanak a győzelemben a

bűn és a Sátán felett, de a kitartás a hívő részéről elengedhetetlen.

 Isten üdvösségre és kegyelemre való felhívását bárki elutasíthatja. Isten nem készteti a
feltételezett predesztinált személyt arra, hogy válaszoljon a hívására. Szabad erkölcsi lény
vagy, aki dönthet úgy, hogy Istent szolgálja, vagy úgy, hogy elutasítja az Ő szolgálatát
(Józsué 24,14-25.).

 Jézus mindenkiért meghalt. Megadott nekünk mindent, ami az életben és az istenféle-

lemben való kitartáshoz kell. Élhetünk józanul, igazan, és istenfélelemben ezen a jelenvaló
világon. Isten nem akarja, hogy bárki elvesszen, hanem azt akarja, hogy mindenki megtér-
jen. Nincsen senkiben nagyobb szeretet ennél!

Isten üdvterve a Golgota által páratlan. Nem maradt bűnért való áldozat! Amit a tulkok és ba-
kok vére nem tudott megtenni századokon át, Krisztus megtette egyetlen, mindenkire vonat-
kozó áldozattal. Az ilyen hatalmas üdvösség semmibe vétele bezár minden menekülési ajtót,

60
míg az engedelmesség mennyei áldást hoz rád itt, és megnyitja a mennyek kapuját az örökké-
valóságba. Noha gyengék, gyarlók, bűnösök és megkötözöttek voltunk, amikor Isten ránk ta-
lált, most a Lélek ereje által győzhetünk a bűn és a Sátán felett. Elbukhatunk, de Istennek há-
la, nem kell elbuknunk. Az Ő kegyelme elegendő.

„Annak pedig, a ki titeket a bűntől megőrízhet, és az ő dicsősége elé állíthat feddhetetlen-

ségben nagy örömmel, Az egyedül bölcs Istennek, a mi megtartónknak, dicsőség, nagyság,
erő és hatalom most és mind örökké. Ámen.” (Júdás 1,24-25.).

61
 A VÉTKEZŐ HELYREIGAZÍTÁSA
GAL. 6,1-10.
I. JÁNOS 2,1-2.
Előző, a „Feltétel nélküli biztonságban vannak-e a hívők krisztusban?” című leckénkből meg-
tudtuk, hogy összességében lehetséges kiesni Isten kegyelméből. Nem akarunk elbukni, sem
másokat elbukni látni. Isten akarata, hogy minden ember megtérjen, majd újjászülessen, és
megmaradjon Krisztusban.

A bűn határozottan ítélet alá esik Isten szentjeinek életében (I. Ján. 2,1-2.; 3,1-10.; Róma 6,1-
23.). A kísértés ereje miatt, mely a Sátántól, a világ, a testtől származik, gyakran a legjobbak
sem ütik meg azt a mértéket, melyet Isten vár tőlük. Ez azonban nem mentség a bűnre, csupán
az élet ténye. A lelkünk megtisztult és megmenekült a bűntől. Még testben élünk, ádámi ter-
mészettel, hajlamosan a bűnre.

Az igazi hívők folyamatosan küzdenek azért és törekszenek arra, hogy a bűntől szabadon él-
jenek. Isten szentjei nem hiszik, és a Biblia nem is tanítja, hogy megváltásunk után továbbra
is ugyanazon a bűnös módon éljünk. Az élet újságában kell járnunk, mint új teremtényeknek
Krisztusban (II. Kor. 5,17.). Meg kell tisztítanunk magunkat a test és a lélek szennyeitől, és
szentként kell járnunk Isten előtt (II. Kor.6,14-7,1.). Az újjászületés élménye (Ján. 3,1-8.), tel-
jessé válik az életünkben, HA engedelmeskedünk Isten Igéjének.

A hívők vétkezhetnek, erőt vehet rajtuk valami bűn, és nem mindig ütik meg a mértéket Isten
dicsőségéhez. Hogyan viszonyuljunk ehhez a kérdéshez az életünkben és mások életében?
Egy vétek már a pokolba juttathat? Elfelejti-e Isten a vétkező szentet? Visszakerülhet-e a vét-
kező hívő Isten és ember tetszésébe?

Isten Igéjének van válasza erre.

A HÍVŐK AZT A PARANCSOT KAPTÁK, HOGY NE VÉTKEZZENEK

A bűnből való szabadulás kétség nélkül a Biblia tanítása. Ha egyszer megszabadultunk, a mi

felelősségünk, hogy a Bibliához való engedelmességben járjunk. Nem szabad behódolnunk
bűnös vágyaknak és tevékenységeknek, melyek egykor hatalmukban tartottak minket. Isten
Igéje határozottan azt parancsolja, hogy ne vétkezzünk.

1. „Mit mondunk tehát? Megmaradjunk-é a bűnben, hogy a kegyelem annál nagyobb le-
gyen? Távol legyen: a kik meghaltunk a bűnnek, mimódon élnénk még abban?” (Róma
6,1-2.).

2. „Mit is tehát? Vétkezzünk-é mivelhogy nem vagyunk törvény alatt, hanem kegyelem
alatt? Távol legyen.” (Róma 6,15.).

3. „Én fiacskáim, ezeket azért írom néktek, hogy ne vétkezzetek. És ha valaki vétkezik, van
Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus. (I. Ján. 2,1.).

62
 4. Isten kegyelme arra tanít minket, hogy éljünk mértékletesen, igaz és istenfélő módon.
(Titus 2,11-12.).

5. János világos útmutatást ad a hívőknek a bűnnel kapcsolatban (I. János 3,1-10.).

HA A HÍVŐK VÉTKEZNEK

Isten, ismerve a mi gyengeségeinket és bűnre való hajlamunkat, készített számunkra egy bib-
liai módot a bűn problémájának kezelésére a megtért ember életében. Az üdvösséggel még
nem kaptunk megdicsőült testet, és nem tűntek el azok a gondolatok és vágyak, melyek nem
tetszenek Istennek. A Sátán az elménkbe, gondolati életünkbe való behatolással és egyéb mó-
dokon bombáz mindnyájunkat kísértéssel és gonoszra való csábítással. Jézus Krisztus tudta,
milyen problémákkal kell szembenéznünk, amikor az üdvösséget megszerezte számunkra a
Golgotán. Megváltó tervében elkészítette a helyreigazítás lehetőségét azok számára, akik el-
esnek, vétkeznek vagy megtévednek.

Tekintetbe véve felelősségünket a szent életre az Úr előtt, a következő igeversek bemutatják

Isten őszinte, hűséges gyermekét. Színlelő, becstelen, kicsapongó, képmutató egyénekre ez
nem vonatkozik. Íme eszközök és módok arra nézve, hogyan kezeljük a bűnt és a hibát az éle-
tünkben, miután megtértünk.

1. Ezékiel Izrael házának őre volt, figyelmeztetve mind az igazat, mind a gonoszt a bűnei-
re. A mai lelkimunkások ugyanezt a szerepet töltik be az életünkben. A mi felelősségünk,
hogy figyeljünk Isten Igéjének figyelmeztetésére a prédikációkban és a tanításban. Tekint-
sük át, mit kell tennie az igaznak, ha figyelmeztetést kap a bűnre az életében (Ezék. 3,17-
21.; 33,7-19.).

2. „…ha valaki vétkezik…” (I. Ján. 2,1.) hívőknek szól. János először arra int minket,
hogy ne vétkezzünk –, de ha mégis megtörténik, Isten ajánlata a bűn helyreigazítására
nyitva áll előttünk. Jegyezzük meg, hogy ez a lehetőség nem csak a világnak, hanem az
egyháznak is rendelkezésére áll (I. Ján. 2,1-2.).

3. János a levelét TESTVÉREI-nek címezi, vagy szolgatársainak Krisztusban. Két szem-

pontból közelíti meg a bűnt (I. Ján. 5,16-17.).

a. Nem halálos bűn.

b. Halálos bűn.

 SZÓSZÓLÓ – a görög PARAKLETOS szó fordítása, jelentése közbenjáró vagy vigasz-

taló.

 KIENGESZTELÉS – A görög HILASMOS szó fordítása, melynek jelentése megbékí-

tés vagy jóvátétel. A kiengesztelésnek egy kiengesztelő által kell végbemennie, aki visz-
szanyeri a jóakaratát vagy tetszését annak, aki elégedetlen velünk. Jézus Krisztus a mi fő-
papunk. Szószóló, Közbenjáró és Kiengesztelő. Ezeknek közvetlen jelentősége és követ-
kezménye van a szentekre nézve.

63
Imádkoznunk kell a vétkező testvérünkért, aki nem halálos bűnnel vétkezett. A (szellemi) éle-
tet az ilyen megkapja. Van halálos bűn, melyre az ima nem hat semmit.

Ahogy egy test együtt lép fel a szakadással szemben és törődik minden taggal, úgy kell tennie
az egyháznak is (I. Kor. 12,12-27.). A helyreállításnak, a gyengék felkarolásának, és a csüg-
gedők erősítésének szeretettel kell történnie, és ugyanolyannal gonddal, ahogy saját fizikai
testünkkel törődünk.

4. Jakab egyértelműen az ATYAFIAK, vagy Krisztus testének tagjai (Jakab 5,19-20.) elé tárja
az egyén felelősségét a vétkező testvéréért. Az ELTÉVELYEDÉS ebben az igeversben a gö-
rög PLANAO szó fordítása, melynek jelentése elkóborlás a biztonságostól, az igazságtól,
vagy az erénytől; eltévedni, elvándorolni vagy letérni az útról.

5. Pál is szól az egyházhoz a helyreigazítás témájában (Gal 6,1-2.). Figyeld meg a két sze-
mélyt, akiket világosan azonosítanak ezek a versek.

HELYREIGAZÍTÓ HELYREIGAZÍTOTT
Egy atyafi Egy atyafi
Lelki Kísértés alatt van
Szelíd Előfogta a bűn
Ügyel magára Elvesztette szellemi voltát
Hordozza testvérei terhét A bűn terhe alatt van

 HELYREIGAZÍTÁS – ebben a példában azt jelenti, megjavítani, megigazítani,

rendbehozni vagy tökéletessé tenni. Ugyanezt a szót találjuk a hálók javítására (Márk
1,19.), a csontok helyreigazítására vagy a pártoskodók kibékítésére.

 ELŐFOG – Ebben a versben azt jelenti: előnyt szerez, meglep, lecsap, váratlanul rá-
tör.

 BŰN – ebben az esetben azt jelenti, kiesik, célt téveszt, rosszat lép, melléfog, nem ér
célba.

Legyenek figyelmeztetőek számunkra ezek az igeversek, hogy felelősséggel tartozunk a test-

véreinkért, a lélekben való megmaradásunkért, a kísértésekkel szembeni elővigyázatosságun-
kért, és a helyes lelkület megtartásáért, miközben segítjük és helyreigazítjuk a vétkezőt.

MEGOLDÁS A BŰN PROBLÉMÁJÁRA

Isten Igéjében lépten-nyomon példát, útmutatást és módozatokat találunk arra, hogyan kezel-
jük a bűnt saját életünkben, csakúgy, mint a másokéban. Nem akarjuk, hogy mások elessenek,
és mi magunk sem szándékozunk elesni. Minden elérhető eszközzel meg kell akadályoznunk
a kudarcot az életünkben. Isten oly nagy gonddal törődik mindnyájunkkal, és nem vet el min-
ket olyan gyorsan, mint az emberek. A testvérek ugyanúgy eltávolíthatják, mint ahogy meg-
oldhatják a hibákat, bűnöket és sérelmeket, amikor Isten cselekvési tervét, melyről lentebb
szólunk, alkalmazzák. Csupán egy-egy megjegyzést fűztünk mindegyikhez; következéskép-
pen részletes tanulmány szükséges minden egyes ponthoz.

64
 1. Felelősség terhel minket azért, hogy megbékéljünk azokkal, akiknek panasza van elle-
nünk (Máté 5,21-24.).

2. Isten megmutatja a módját annak, hogyan hozzuk helyre a bűnöket és a hibákat a test-
vérek között (Máté 18,15-35.).

3. Imádkoznunk kell testvéreinkért, ha vétkeznek (I. Ján. 5,16-17.). Jézus imádkozott Pé-
terért, hogy el ne fogyatkozzék a hite (Luk. 22,31-32.). Jób állapota jobbra fordult, amikor
imádkozott a barátaiért (Jób 42,10.). Sámuel imádkozott Saulért, még azután is, hogy Isten
elvetette Sault (I. Sámuel 15,35.). Sámuel sose szűnt meg imádkozni Izraelért, noha ők el-
lene fordultak (I. Sám. 12,23.).

Ó, az ima ereje a gyógyulásokban, az ellentétek feloldásában, és a bántások jóvátételében!

Minden igyekezetet a vétkező helyreigazítására imával kell bevezetni.

4. Jézus útmutatást ad, hogyan viszonyuljunk a testvérünkhöz, amikor vétkezik ellenünk,

majd megbánja (Luk. 17,3-4.).

5. „Elszenvedvén egymást és megbocsátván kölcsönösen egymásnak, ha valakinek valaki

ellen panasza volna; miképen a Krisztus is megbocsátott néktek, akképen ti is;” (Kol.
3,13.).

6. „És mikor imádkozva megállotok, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok
van; hogy a ti mennyei Atyátok is megbocsássa néktek a ti vétkeiteket. Ha pedig ti meg
nem bocsátotok, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.” (Márk 11,25-
26.).

Csak a legfőbb bibliai pontokat mutattuk be; ezeket kell alkalmazni feszültség, bántalmazás és
próbatétel idején. Soha ne folyamodjunk nem biblikus gyakorlatokhoz a bántások és különbö-
zőségek kezelésében. A korinthusi szentek a törvényszékre, hitetlenek elé vitték a problémái-
kat, melyeket a gyülekezeten belül kellett volna megoldaniuk (I. Kor. 6,1-8.).

A megosztás a Sátán egyik leghatékonyabb fegyvere. Ha eléri, hogy nehezteljünk egymásra,

vétkezzünk egymás ellen, megsértsük egymást, vagy ne bocsássunk meg egymásnak, küldeté-
se célba ért. Nem ismeretlen számunkra ez az eszköz; legyünk bölcsek, nehogy a Sátán fölénk
kerekedjen ezen a sebezhető területen. A szoros egység a testvérségben, az őszinte szeretet, és
a felebaráti közösség a hívőkkel segít felülemelkedni a jelentéktelen problémákon.

Salamon kijelentette, hogy „a felingerelt atyafiú erősb az erős városnál, és az ilyen versengé-
sek olyanok, mint a vár zárja.” (Péld. 18.19.). Ügyelj arra, hogy ne bántsd meg a testvéredet,
és ne késztesd megütközésre vagy bűnre az üdvösség iránti erőfeszítéseiben. Csak egy bűn
nem bocsátható meg; a Szent Lélek káromlása (ellen való beszéd) (Máté 12,31-32.). Minden
más bűn megbocsátható még a hívőnek is, ha helyreigazítást nyer Isten és ember előtt. Valaki
azt mondta: „az egyház az egyetlen hadsereg, amely megöli a sebesültjeit.” Soha ne érjen
minket ez a vád, hanem legyünk erősek és igazítsuk helyre a vétkezőket.

A HÍVŐK VÉDELME

65
Isten jelzéseket, útmutatásokat és védőkorlátokat helyezett el a mennybe vezető úton. Nem
akarja, hogy bármelyikünk elbukjon az Istenhez való igyekezetében. Csupán négyet sorolok
fel a számos óvintézkedésből, melyeket Isten a mi szellemi védelmünkre adott. Ha csak eze-
ket vesszük igénybe, ez is elég, hogy megóvja az igazat a bűntől. Figyeljünk rájuk, és boldo-
gok leszünk.

 A SZOLGÁLAT – Pásztorod és a többi lelkimunkás a legjobb barátaid, amikor isteni

tanácsolásra és útmutatásra van szükség kudarc idején (Ezék. 3,17-21.; 33,7-19.; Eféz.
4,8-14.; II. Tim. 2,24-26.).

 A SZENT LÉLEK – Isten Lelke benned hatalmas visszatartó erő a hibától és a bűntől.
Hagyd, hogy a Lélek vezessen (Ján. 14,26.; 15,26.; I. Kor. 2,13.; Titus 2,11-12.).

 ISTEN IGÉJE – Világosságot ad minden helyzetre, amely megtalálható a Bibliában.

Mértékadó a kiigazításhoz minden elképzelhető problémára, melyeket szent sorai között
megtalálunk; használjuk és gyakoroljuk az előírásait (II. Tim. 3,14-17.; Eféz. 5,25-27.;
Ján. 15,3.).

 A TESTVÉREK – Mint testvérünk őrizőjének, hordoznunk kell a közöttünk lévő vét-

kezők terhét. Egy szellemi biztonsági hálót létrehozása azok számára, akiket a Sátán bűnre
csábított, szükséges szolgálat a hívők között (Gal. 6,1-2.; Jakab 5,19-20.; I. Ján. 5,16-17.).

Isten oly sokat adott, hogy megóvjon minket, és ne vágassunk le az igazi szőlőtőről (Ján.
15,1-11.). Használj fel minden lehetséges forrást, hogy megteremd a Lélek gyümölcsét, és el-
kerüld a bűnt.

ÖSSZEFOGLALÁS

Minden bűn és igazságtalanság Isten Igéjének a megsértése, és az Ő nemtetszését váltja ki

irántunk. Isten azt akarja, hogy győzedelmeskedjünk, Lélekben járjunk, szellemi gondolkodá-
sunk legyen, és ne tévelyedjünk el az igazságtól.

Minden útmutatás és óvintézkedés ellenére gyakran nem felelünk meg annak az elvárásnak,
amit Isten támaszt velünk szemben. Ha valaki folyamatosan beleesik ugyanabba a bűnbe és
kitart abban, sosem tud győzedelmeskedni, hanem örökre elveszik. A bűn rendszerint bűnt
nemz; ezért az ember rendszerint a hanyatlás útjára lép, amikor a bűn uralmat vesz az életé-
ben.

Ha az ember elhagyja Istent, langyossá válik vagy vétkezik, akkor odafordulhat Istenhez bűn-
bánattal, és helyreállítható a közösség Istennel. Nem leszel elzárva Isten közösségéből, hacsak
nem maradsz meg vagy nem élsz továbbra is bűnben, megtérés és a rossz helyreigazítása nél-
kül. A megbánásnak azonos mértékűnek kell lennie a bűnnel, mert csak ez a mérték működik.
Először Istenhez járulunk bűnbocsánatért, majd azokhoz, akikkel szemben vétkeztünk. Isten
mindnyájunk számára megadja a megtérés és a megbocsátás lelkét.

Bátorságnak kell ébrednie a szívünkben, amikor figyelembe vesszük Isten Igéjét az alábbi
igeversekből.

66
„Ne örülj, én ellenségem! Elestem ugyan, de felkelek, mert ha még a setétségben ülnék is,
az Úr az én világosságom!” (Mik. 7,8.).

„Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli. Ha elesik, nem terül el, mert
az Úr támogatja kezével.” (Zsolt. 37, 23-24.).

MEGJEGYZÉSEK

67
 ISTEN IGÉJÉNEK FONTOSSÁGA
JÓB 23,12.

Hitünk, reménységünk és üdvösségünk a Biblián alapul. Mivel Isten Igéjétől függünk, alapo-
san tanulmányoznunk kell A Könyvet, melyben annyira bízunk. Bemutatjuk a Bibliára vonat-
kozó fontos tényeket, hogy tanulmányozzuk, és memorizáljuk azokat. Jegyezzünk meg,
amennyi tényt csak tudunk, hogy tanúbizonyságot tehessünk Isten Igéjének igazságáról.

A BIBLIA

A Biblia más megnevezései ugyanolyan fontosak, mint ezek, de mivel az alábbi hármat hall-
juk a leggyakrabban, szeretném azokat bemutatni.

1. A mi BIBLIA szavunk a görög BIBLIA szóból származik, ami azt jelenti, könyvek.
Összetéve ezeket a könyveket megkapjuk A KÖNYVET (Zsolt. 40,7.; Zsid. 10,7.). Ezért a
Biblia szó helyes leírása Isten írott, ihletett Igéjének (Dán. 7,10.; Jel. 20,12.).

2. Az ÍRÁS megfelelője latin szóból ered, jelentése ugyanaz: AZ ÍRÁS. Isten gyakran
mondta az embernek: „Írd le!” (V. Móz. 17,14.; 34,27.; Luk. 1,1-4.; Jel. 1,11.), amikor a
Szent Lelke által indította őket. „A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a
feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre.” (II. Tim. 3,16.).

3. Isten szavait megőrizték és továbbadták az emberiségnek, ezért a Bibliát helyesen ne-

vezzük ISTEN IGÉJÉNEK (Eféz 6,17.; Zsid. 4,12.).

A könyvek könnyedén beszerezhetők társadalmunkban, de az a könyv, amelynek elsőbbséget

kell élveznie az életünkben, a Biblia.

TÉNYEK A BIBLIÁRÓL

Köteteket írtak a Bibliára vonatkozó különféle tényekről. Az idő és a hely szűkössége meg-
akadályozza, hogy sok ilyen tényt említsünk; ezért az alábbi néhányat ajánljuk megjegyzésre.

1. A Biblia hatvanhat (66) könyvből áll. Ebből harminckilenc (39) az Ószövetség részt
képezi, huszonhét (27) pedig az Újszövetségét.

2. 1189 fejezet van a Bibliában és 31 173 vers.

3. Több mint 36 szerző írta a Bibliát 3 kontinensen. Írásaik 1500 évet ölelnek fel.

4. Az Ószövetséget héber nyelven írták, az Újszövetséget pedig görög nyelven.

5. Miután a könyvnyomtatást 1450-ben feltalálták, a Biblia volt az első könyv, amelyet

kinyomtattak. Korábban kézzel másolták.

68
 6. Kr. u. 1250-ben Hugo kardinális fejezetekre osztotta a Bibliát. Sir Robert Stephens Kr.
u. 1551-ben osztotta versekre.

7. Az első teljes magyar bibliafordítást Károli Gáspár gönci prédikátor készítette el az

eredeti héber és görög szövegek alapján, bár figyelembe vette a XVI. sz.-i latin fordításo-
kat is.

Más idevonatkozó tények szintúgy fontosak; kutasd fel őket és jegyezz meg közülük, ameny-
nyit csak tudsz.

FORDÍTÁSOK

Napjainkban sok fordítása elérhető a Bibliának, hála a modern nyomtatási módszereknek. A

legrégebbi fordításoktól a legutóbbi tömörített változatokig lehet választani. Az indíték, a for-
dító iskolai képzettsége, és fordítás alapja mind mind fontos tényezők.

Valamennyi használható tanulmányozás és hivatkozás céljából. Sok modern fordítás, melyek

a megértést kívánják elősegíteni a régi, használaton kívüli szavak tisztázásával, valójában az
igazság rovására teszik ezt, és az eredeti szavak tartalmát megváltoztatják. A Sátán mindig
ádázul támadta Isten Igéjét minden fondorlatos módon, ahogy csak lehetséges. Napjainkban
sem csitul az ellenség támadása. Tinta a papíron Biblia feliratú borítással nem lehet az egyet-
len alap, amelyet figyelembe veszel. Az elővigyázatosságra intő tanácsom megfogadása segít-
ségedre lehet abban, hogy a Biblia egyik jó fordítása mellett dönts. (A Károli Gáspár által for-
dított Bibliát nyugodt szívvel ajánljuk.)

AZ APOKRIFOK

A következő kérdéssel szembesülhetsz: „A Biblia részének tekinted-e vagy hiszed-e az apok-

rifokat?” Az apokrifok tizennégy könyvet ölelnek fel, és közülük néhány az ihletettség igé-
nyével lép fel. Az apokrif szó jelentése rejtett vagy titkos, és nem használjuk vagy fogadjuk el
Isten Igéjének az emberiség számára.

Az Újszövetségben 263 idézet található az Ószövetségből, és 370 utalás, de egyetlen hivatko-

zást sem találunk sem Krisztustól sem az apostolokról az apokrifokra. 1546 április 8-án a
Trenti Zsinaton a pápa az apokrifokat a Biblia részének nyilvánította. Azóta az apokrifokat
belevették a Római Katolikus Bibliába.

ELVESZETT-E KÖNYV A BIBLIÁBÓL?

A Biblia teljességének, tévedhetetlenségének védelme során szembekerülhetsz a kérdéssel:

„Mi van a Biblia elveszett könyveivel?” E kérdés alapjául legtöbb esetben azokra az igékre
hivatkoznak, melyek olyan könyveket említenek meg, amik nem találhatók a Bibliában.

1. Az Úr hadainak könyve (IV. Móz. 21,14.).

2. Jásár könyve (Józs. 10,13.; II. Sám. 1,18.).

69
 3. Salamon cselekedeteiről írott könyv (I. Kir. 11,41.).

4. Nátán próféta könyve (I. Krón. 29,29.).

5. Silóbeli Ahija próféciája (II. Krón. 9,29.).

6. Gád próféta könyve (I. Krón. 29.29.).

7. Jehdó próféta könyve (II. Krón. 9.29.).

8. Semája próféta könyve (II. Krón. 12,15.).

9. Jéhu könyve (II. Krón. 20,34.).

10. Sámuel próféta könyve (I. Krón. 29.29.)

Az, hogy ezt a tíz írást megemlíti a Biblia, de nem képezik a Biblia részét, nem jelenti azt,
hogy a Biblia nem teljes. Nem jelenti azt sem, hogy elvesztek könyvek a Bibliából, és így az
hiányossá lett volna. Sokan írtak Isten és az emberek cselekedeteiről, és legyen bár a feljegy-
zésük képzelet szüleménye vagy valóságos esemény, Isten nem találta a szent iratok közé va-
lónak őket. Csak mert valaki igazat beszél vagy ír, ez még jelenti azt, hogy a Bibliába kell tar-
toznia. Kétségtelen, hogy a tíz fent említett írás valaha létezett, de nem voltak szükségesek a
számunkra. Isten Igéje elegendő, mert: 1) mindennel megajándékozott minket, a mi az életre
és kegyességre való (II. Péter 1,3.); 2) bölccsé tehetnek az üdvösségre (II. Tim 3,15-17). Mi
másra van szükségünk, vagy mit kérhetnénk még?

Utalást találunk különböző írásokra, melyeket mások írtak vagy írhattak, de azok nem a Biblia
részei: 1.) Pál utal bizonyos athéni költőkre: „…Mert az ő nemzetsége is vagyunk.” (Ap. Csel.
17,28.). Természetesen nincs szükség arra, hogy ezeknek a költőknek a művei teljessé tegyék
a Bibliát, noha Pál idézte az egyiket. 2.) Lukács azt mondta: „Mivelhogy sokan kezdették
rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, a melyek minálunk beteljesedtek…
(Luk. 1,1.). Nyilvánvaló, hogy olyanokra utalt, akiknek írásai nem találhatók meg az Újszö-
vetségben. Az, hogy minden írásuk nem maradt ránk, nem teszi hiteltelenné az egyetlen fel-
jegyzett írást. 3.) A világ nem fogadhatná be a könyveket, amelyeket Jézusról megírhatnának
(Ján. 21,25.). Azok az írások, melyek rendelkezésünkre állnak, elegendőek ahhoz, hogy meg-
ismerjük Megváltónkat, Jézus Krisztust (Ján. 20,30-31.).

Isten Igéjének nincs szüksége pótlásra, törlésre vagy helyreigazításra; csak egyetlen dolgot
kell hozzátenni: engedelmességet a kijelentett és feljegyzett igazságnak. Nincs hiba, nincs el-
lentmondás, sem tévedés a Bibliában. Isten Igéje teljes, örökkévaló, és tökéletesen megbízha-
tó.

A BIBLIA FELOSZTÁSA

A Biblia jobb megértéséhez a könyveket kategóriákba sorolták (emberek), és felosztották cik-

kelyekre vagy beosztásokra. Jegyezd meg ezeket a kategóriákat; rendkívüli segítségedre lesz.

AZ ÓSZÖVETSÉG FELOSZTÁSA

70
MÓZES TÖRTÉNELMI KÖLTŐI NAGYPRÓFÉTÁK KISPRÓFÉTÁK
KÖNYVEI KÖNYVEK KÖNYVEK
A Törvény Józsué, Bírák, Jób, Zsoltárok, Ésaiás, Jeremiás Hóseás, Jóel,
I. – V.: Rúth, I. Sámuel, Példabeszédek, könyve, Ámos, Abdiás,
Teremtés, II. Sámuel, I. Ki- Prédikátor Jeremiás siralmai, Jónás, Mikeás,
Kivonulás, rályok, II. Kirá- könyve, Ezékiel, Dániel Náhum, Haba-
Leviták, lyok, I. Króni- Énekek Éneke könyve. kuk, Sofóniás,
Számok köny- kák, II. Króni- Haggeus, Zakari-
ve kák, Ezsdrás, ás, Malakiás
Második Nehémiás, Esz- könyve.
törvénykönyv ter könyve.

AZ ÚJSZÖVETSÉG FELOSZTÁSA

ÉLETRAJZ TÖRTÉNELEM LEVELEK PRÓFÉCIA

Evangéliumok: Apostolok cselekede- Pál Rómabeliekhez Jelenések könyve
Máté, teinek könyve írott levele, első levele
Márk, a Korinthusbeliekhez,
Lukács, Második levele a Ko-
János evangéliuma rinthusbeliekhez, Pál
levele a Galatabeliek-
hez, az Efézusbeliek-
hez, a Filippibeliek-
hez, a Kolossébeliek-
hez, első levele a
Tesszalonikabeliekhez,
Második levele a
Tesszalonikabeliekhez,
első levele Timótheus-
hoz, második levele
Timótheushoz, Pál le-
vele Titushoz, File-
monhoz.
Zsidókhoz írt levél,
Jakab levele, Péter el-
ső és második levele,
János első, második és
harmadik levele, Júdás
levele.

MIÉRT ÍRTÁK A BIBLIÁT?

Sokféle válasz adható erre kérdésre, de csak négy állítást idézek közvetlenül a Bibliából fele-
letképpen. Más gondolatokat is adhatsz hozzá saját tanulmányaidból.

1. „Ezeket írtam néktek, a kik hisztek az Isten Fiának nevében, hogy tudjátok meg, hogy
örök életetek van, és hogy higyjetek az Isten Fiának nevében.” (I. Ján. 5,13.).

71
 2. „Sok más jelt is mívelt ugyan Jézus az ő tanítványai előtt, a melyek nincsenek megírva
ebben a könyvben; Ezek pedig azért irattak meg, hogy higyjétek, hogy Jézus a Krisztus, az
Istennek Fia, és hogy ezt hívén, életetek legyen az ő nevében.” (Ján. 20,30-31.).

3. „Mindezek pedig példaképen estek rajtok; megírattak pedig a mi tanulságunkra, a kik-

hez az időknek vége elérkezett.” (I. Kor. 10,11.).

4. „Ő pedig felelvén, monda: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem min-
den ígével, a mely Istennek szájából származik.” (Máté 4,4.).

Fedezz fel más kijelentéseket a Bibliából arra vonatkozóan, miért íródott. A konkordanciáddal
és egy jó utalásos Bibliával ezt könnyen megteheted.

A BIBLIA LEÍRÓ MEGNEVEZÉSEI

Tíz rokonértelmű, leíró kifejezést sorolok fel, amelyek helyesen írják le Isten Igéjét; tégy hoz-
zá továbbiakat a tanulmányodból.

1. A Szentírás (II. Tim. 3,16.; Márk 15,28.; Ján. 5,39.).

2. Az Isten Beszédei (Róma 3,2.; Zsid. 5,12.).

3. Az Úr Törvénye (Zsolt. 1,2.).

4. A Könyv (Jel. 20,12.; Dán. 7,10.).

5. Isten Igéje (Zsid. 4,12.; Eféz. 6,17.).

6. A Lélek Kardja (Eféz. 6,17.).

7. A Szövetség (Zsid. 8,6,7.; ugyancsak: Testamentum II. Kor 3,6-14.).

8. Az Élet Beszéde (Fil. 2,16.; Ján. 6,63., 68.).

9. Az Igazság Beszéde (II. Tim. 2,15.).

10. A Hit Beszéde (Róma 10,8.).

A BIBLIA SZIMBÓLUMAI

Szimbólumok írják le „milyen” a Biblia. Az alábbi kifejezéseket gyakran halljuk az Isten Igé-
jéről szóló tanításokban vagy prédikációkban. Megjegyzésük segítséget nyújt ahhoz, hogy a
hallottak még több jelentéssel bírjanak.

1. Szövétnek és világosság (Zsolt. 119,105., 130.; Péld. 6,23.).

2. Tükör (Jakab 1,25.).

72
 3. Táplálék (Jób 23,12.).

a. Tej (I. Kor. 3,2.; Zsid. 5,12-14.; I. Péter 2,2.).

b. Kenyér (V. Móz. 8,3.; Ésa. 55,10.; Máté 4,4.).
c. Eledel (I. Kor. 3,2.; Zsid. 5,12-14.).
d. Méz (Zsolt. 19,10.; 119,103.).

4. Arany (Zsolt. 19,10.).

5. Tűz (Jer. 20,9.; 23,29.).

6. Pöröly (Jer.23,29.).

7. Kard (Eféz. 6,17.; Zsid. 4,12.).

8. Mag (Luk. 8,11.; Ésa. 55,10.; I. Péter 1,23.).

9. Eső és hó (Ésa. 55,10-11.).

10. Fürdő (Eféz. 5,26.).

Megjegyzés:
Az ószövetségi papok megmosakodtak egy medencében, mielőtt beléptek a sátorba.
Ez az egyik előképe Isten Igéjének, mely ma megtisztít minket (Ján.15,3.).

MIÉRT HASZNOS A BIBLIA?

Az igazság szempontjából négy alapvető dologra van szükség az emberek életében. Isten
mind a négyet rendelkezésünkre bocsátotta a Biblián keresztül (II. Tim. 3,16.). Rendkívül so-
kat nyerünk, ha Isten Igéjét a kijelölt célra használjuk az életünkben.

 TANÍTÁSRA – Az Úr Igéjét használnunk kell tanításra, tanácsolásra és útmutatásra a

megalapozott bibliai igazságokban. Nem vagyunk megalapozva, ha az üdvösségről és a
szent életről szóló tanításokban nem állunk szilárdan. (V. Móz. 32,2.; Máté 7,28.; Ésa.
28,9.; János 7,16.; Ap. Csel. 2,42.; Eféz. 4,14.; I. Tim. 4,13-16.).

 A FEDDÉSRE – Pál ebben a szövegösszefüggésben arról beszél, hogy használjuk a

Bibliát bizonyítékul és eszközül az intésre, hibák leleplezésére vagy megrovásunkra (Zsid.
11,1-3.; Péld. 1,23-30.; 10,17.; 15,5.; 10.; 32.; II. Tim. 4,2.; Eféz. 5,11.).

 A MEGJOBBÍTÁSRA – Isten Igéje helyesbíti a hamis elméleteket, a megfelelő helyre

teszi a dolgokat, helyreigazítja a felmerülő kérdéseket a hívő és a gyülekezet életében (Jer.
2,30.; 5,1-3.; 7,18.; Zsid 12,6-11.; Jób 5,17.; Péld. 3,11-12.).

 AZ IGAZSÁGBAN VALÓ NEVELÉSRE – Tanítani Isten emberét igazságban, töké-

letesíteni, (éretté nevelni), és útbaigazítani, hogyan éljen, Pál nézete szerint, ebben az ige-
versben (II. Kir. 12,1-2.; Máté 13,52.; Ap. Csel. 18,24-28.; II. Tim. 2,25.; Péld. 15,32.;
6,23.).

73
 ISTEN IGÉJÉNEK EREJE

Isten Igéjének ereje leírhatatlan. Semmilyen emberi szó vagy kifejezés sem képes eléggé be-
mutatni az írott Ige erejét. Tanulmányozzuk az alábbi példákban, mi történik, ha Isten Igéje
kiárad, kimondva a legjobbat, amit kell az Ige erejéről. Az Úr Igéje hatalmas többek között a
következő területeken:

 A SÁTÁN LEGYŐZÉSÉRE – Jézus a megkísértése során legyőzte a Sátánt minden te-

rületen az Ige idézésével (Máté 4,1-11.). A kísértés alatt Jézus háromszor kijelentette:
„MEG VAN ÍRVA”. Az írott Ige a leghatalmasabb erő a Sátán legyőzésére. (V. Móz.
8,3.).

 A GONOSZ LEKÜZDÉSÉRE – Nem csak saját életünkben, hanem egyetemesen. A

Sátán tönkretenne minden hívőt, és zűrzavart okozna a világegyetemben, ha tehetné. Isten
a hatalma szavával tart fenn mindeneket (Zsid. 1,3.). Amikor Isten elrendel vagy megpa-
rancsol valamit, ez az Ő szava hatalmával megy végbe.

A Mindenható Isten öt rendelete érinti, vagy fogja érinteni a teremtést, a világegyetemet,

és az emberiséget. Tanulmányozd őket e kijelentés megvilágítására.

1. A világok Isten Igéjének rendeletére állottak elő (II. Péter 3,5.; Zsid 11,3.; Ap. Csel.
14,15.; Jel. 10,6.).

2. Az Özönvíz Noé idejében Isten rendeletére következett be (II. Péter 3,3-7.; I. Móz.
6,5-7.; 12.).

3. A világot jelenleg Isten rendelkezése tartja fenn a mostani állapotában az ítélet napjá-
ra (II. Péter 3,3-7.).

4. Amikor Isten úgy dönt, ez a jelenlegi föld megég az Ő Isteni parancsára vagy Szavára
(II. Péter 3,3-12.).

5. Amikor ez a jelenlegi világegyetem tűz által megsemmisül, Isten új mennyet és új

földet teremt (II. Péter 3,3-14.).

 EGY EMBER MEGVÁLTOZTATÁSÁRA – Dávid egy szokatlan, lenyűgöző bete-

kintést ad számunkra abba, mire képes Isten Igéje egy ember életében (Zsolt 19,7-11). Je-
gyezzük meg, hogyan azonosítja az Igét, miért képes minket megváltoztatni, és mit végez
el az életünkben. Mindez az Úr Igéjében található.

MEGNEVEZÉS MIÉRT KÉPES MEGVÁL- MIT TESZ VELED?

TOZTATNI?
Az Úr Törvénye Tökéletes Megeleveníti a lelket
Az Úr Bizonyságtétele Biztos Bölccsé teszi az együgyűt
Az Úr Rendelései Helyesek Megvidámítják a lelket
Az Úr parancsolata Világos Megvilágosítja a szemeket

 MINT FEGYVER – A Bibliában Isten gondolatai és módozatai fejeződnek ki írá-

sos formában (Ésa. 55,6-11.). Isten Igéjének ereje által tetszhetünk Istennek és győz-

74
 hetjük le a Sátánt; ez a fegyverzetünk egyetlen LÁTHATÓ eleme, de ez az egyik leg-
erősebb fegyver a Sátán ellen.

1. A Lélek Kardja (Eféz. 6,17.).

2. Vitézkedésünk fegyverei (II. Kor. 10,4-5.).

3. Élesebb a kétélű kardnál (Zsid. 4,12.)

4. Útbaigazít minket, miről gondolkodjunk (Fil. 4,8.)

Tanítsd Isten Igéjét a családodnak és a barátaidnak, és jegyezz meg belőle minél többet. Pró-
báld meg végigolvasni a Bibliát a következő tizenkét hónapban. Ez véghezvihető körülbelül
napi 15 percnyi olvasással. A Biblia sugallta üzenet és gondolatok kimeríthetetlenek, buzdíta-
lak arra, hogy tanulmányozd és alkalmazd az életedben Isten Igéjét.

MEGJEGYZÉSEK

75
 HOGYAN TANULMÁNYOZZUK MÓDSZERESEN
A BIBLIÁT?
II. TIM. 2,15.; 3,13-17.

Gyakran hallunk hívőktől és hitetlenektől ilyen kijelentést: „Nem tudom, hogyan tanulmá-
nyozzam a Bibliát?” vagy „Hogyan tanulmányozzam a Bibliát?” Ezekre az érdeklődésekre
válaszul néhány személyes metódust és ötletet mondok el, melyek segítenek elérni a kívánt
célt, a sikeres bibliatanulmányozást. Ezek a felvetések nem az utolsó szót jelentik a témával
kapcsolatban, sokkal inkább motiváló tényezőnek szánom, hogy segítsem a saját metóduso-
dat.

A TANULMÁNYOZÁSRA isteni parancsunk van (II. Tim. 2,15.). A „tanulmányozni” szó

ebben a versben abból a görög szóból ered, melynek jelentése gyorsasággal, erőfeszítéssel,
sebesen, buzgón, szorgalmasan, törekvés és munka. Fegyelmet kell gyakorolni, és elsőbbséget
kell adnunk a Bibliának, ha tanulni és jeleskedni akarunk. Az alkalomszerű olvasás, az ide-
oda ugrálás, az elmélkedés nélküli, rendszertelen tanulmányozás sohasem hozza létre a szük-
séges ismeretet Isten Igéjéről. Áss mélyre (Luk. 6,48.), építs biztos alapra, és akkor sem a
szél, sem az eső, sem az ár nem fogja lerombolni, amit építettél.

SZÜKSÉGES SEGÉDANYAGOK

Nehezen megkeresett pénzt költünk eszközökre másfajta munkavégzéshez, hogy könnyebbé

és gyorsabbá tegyük a munkánkat. Miért ne szereznénk be jó eszközöket ehhez a legfontosabb
feladathoz? Az első ponttól kezdve, amint megvannak hozzá az anyagiak, vásárolj meg né-
hány könyvet, mint segédanyagot a tanulmányozáshoz.

1. EGY JÓ BIBLIA – Vásárolj egy erős kötésű, megfelelő méretű Károli fordítású vagy új
fordítású Bibliát.

2. Hasznos még egy KONKORDANCIA.

3. C. I. Scofield D.D.: MAGYARÁZÓ JEGYZETEK A BIBLIÁHOZ (Evangéliumi Kia-

dó)

4. BIBLIAI FOGALMI SZÓKÖNYV (Kálvin Kiadó)

5. BIBLIAI NEVEK ÉS FOGALMAK (Primo Evangéliumi Kiadó)

6. ÚJSZÖVETSÉGI FOGALMI SZÓTÁR (Primo Kiadó)

7. Dohányos János: HOL VAN MEGÍRVA? („Hitélet” Kiadó)

8. LION KÉZIKÖNYV A BIBLIÁHOZ

10. Hasznos beszerezni egy többnyelvű Bibliai CD-t is.

76
Kezdd el a tanulmányozást a fentiek segítségével, majd vásárolj más segédanyagokat is,
ahogy a pénzed engedi. Tedd jó könyvek vásárlását elsődleges befektetéseddé. Sok más jó
könyv is beszerezhető; a fentiek alapvetők és megbízhatóak a tanulmányozáshoz.

TÉGY JELÖLÉSEKET A BIBLIÁDBA

Nagyszerű segítség a memorizáláshoz, ha aláhúzod kedvenc szakaszaidat a Bibliádban. A

margóra vagy a lapok üres helyeire jegyzetelés jó módja a gondolatok, prédikáció címek és
bibliai utalások feljegyzésének, amelyeket nem akarunk elfelejteni. Lehet használni szimbó-
lumokat, színes jeleket vagy más módszeres jelölést a fontos vagy tantételre vonatkozó ige-
szakaszok megjelölésére.

Jelöléseket tenni a Bibliában nem a tiszteletlenség vagy a kibővítés szándékának a jele, sem
annak, hogy el akarunk venni belőle. Valójában ez az Isten Igéje iránti törődés, szeretet és ér-
deklődés jele.

CSENDES HELY A TANULMÁNYOZÁSRA

Az Ige minden komoly tanulmányozójának van egy elkülönített helye a tanulmányozásra. Ha

tanító vagy, lelkimunkás vagy lelkimunkára vágyó, méginkább szükséged van erre. Lehetetlen
rendesen megtanulni, befogadni, és feldolgozni azt, amit olvasol, ha zavaró tényezők vannak
jelen. A magnót, rádiót és a telefont is, ha lehetséges, kapcsold ki, amíg igét tanulmányozol.
Hasznos időt kell szánni a tanulmányozásra, és nem néhány sietős percet, amikor fáradt vagy
és ágyba készülsz. Ez az idő alkalmas a pihentető olvasásra, de alkalmatlan igazi tanulmányo-
zásra.

MIÉRT KELL TANULMÁNYOZNUNK A BIBLIÁT?

Isten Igéje életet adó és életben tartó, és Isten szájából származik (V. Mózes 8,3.; Máté 4,4.;
Ésa. 55,10-11.) Merjük-e figyelmen kívül hagyni szellemi életünk e fontos aspektusát? Szá-
mos indok áll rendelkezésre, miért tanulmányozzuk a Bibliát; az alábbiak talán rámutatnak, a
személyes tanulmányozás szükségességére az életünkben.

1. KIPRÓBÁLT EMBERKÉNT ÁLLÍT MINKET ISTEN ELÉ – A tanulmányozás segít,

hogy ne valljunk szégyent, kipróbált emberként állít minket Isten elé, munkássá tesz, ké-
pessé arra, hogy helyesen hasogassuk az igazságnak beszédét (II. Tim. 2,15.).

2. VÁLASZOKKAL RUHÁZ FEL – Ez a tanulmánysorozat úgy készült, mint egy függe-

lék, azzal a céllal, hogy válaszokkal ruházzon fel, melyeket akkor kell adnunk másoknak,
ha számot kérnek tőlünk a bennünk lévő reménységről (I. Péter 3,15.; Kol. 4,6.).

3. FELFEGYVEREZ MINKET A LÉLEK KARDJÁVAL – A lélek kardjával rendelkezni

(Eféz 6,17.) többet foglal magában, mint a Bibliát a kezünkben tartani. Ebben az igevers-
ben benne van az Ige szívünkbe és értelmünkbe rejtése, ahonnan szükség vagy kísértés
esetén előhívhatjuk (Máté 4,1-11.) Dávid szívébe rejtette Isten Igéjét, hogy ne vétkezzen
többé Isten ellen (Zsolt. 119,11.).

4. A BIBLIA FELÉPÍTÉSE MIATT – A Bibliát a Bibliával kell magyarázni, össze kell

hangolni a szövegösszefüggéssel a szóban forgó igét. Parancsokat és szabályokat kell ösz-

77
 szehozni innen is, onnan is, folyamatosságban és összhangban (Ésa. 28,9-13.). Tanulmá-
nyozd ezt az igerészt közelről a megadott meghatározással.

 SZABÁLY – zsinórmérce, úgymint összefüggésbe hozni, különösen megméréshez,

egy előírás.

 PARANCS – rendelkezés, végzés, utasítás, mérvadó leírás.

 ITT EGY KICSI, OTT EGY KICSI – A tárgy hiányosságára utal egy bizonyos beál-
lításban; más idevonatkozó tényekre van szükség más helyekről a Bibliában. Minden
tárgy akkor teljes és egész, amikor mindenestül fel van kutatva a tanulmányozó által.

Mindent összevetve a Bibliát szó szerinti nyelvezettel írták, ezért szó szerint is kell értel-
mezni. Létezik szimbolikus nyelv is az Írásokban, ezért tanulmányoznunk kell azok meg-
különböztetést. Szimbolikusnak venni az Igét ott, ahol szó szerint értendő, téves és ártal-
mas.

5. JÁRTASSÁGOT FEJLESZT KI ÉS KIKÉPEZ A TANÍTÁSRA – Nagy szükség van a

Bibliában jártas mesterekre mind a helyi gyülekezetben, mind a szolgálatban. A szorga-
lom hiánya az Igében tökéletesen alkalmatlanná tesz, bármennyire is vágyik valaki mások
tanítására (II. Tim. 2,2.). A tejtől a kemény eledelig eljutni alapvető, ha jártasak akarunk
lenni az igazság Igéjében (Zsid 5,12-14.). Ha nem fejlődtünk tovább az Ige tejétől az Ige
kemény eledeléig, az a következőkre utal:

a. Még mindig csecsemők vagyunk (I. Péter 2,2.)

b. Járatlanok vagyunk az igazság beszédében (Zsid 5,13.).
c. Szükségünk van tanítóra (Zsid. 5,12.).
d. Inkább testiek vagyunk, mint szellemiek (I. Kor. 3,1-3.).
e. Nem gyakoroltunk az érzékeinket a jó és rossz között való különbségtételre. (Zsid
5,14.).

Miután elküldték Pált Tesszalonikából Béreába (Ap. Csel. 17,10-11.), igazságra éhes em-
bereket talált, akik naponként tanulmányozták az Írásokat. Tegyen minket Isten mai mo-
dern béreaiakká.

A TANULMÁNYOZÁS MÓDSZEREI, FORMÁI ÉS FAJTÁI

Fontos kifejleszteni egy személyes tanulmányozási módszert. Ez általában próbálkozások, és

tévedések nyomán létrejön, de átváltva mások módszereire időt takaríthatunk meg, és segítsé-
günkre lehet. Temérdek mód és eszköz áll rendelkezésre; az alábbiak talán segítenek tökélete-
síteni tanulmányozási készségedet és szokásaidat.

1. FIGYELEM – Bármilyen magától értetődőn hangzik, nyitott füllel a szükséges ismere-

tet bőségét sajátíthatjuk el.

a. Beszéljük meg a Bibliát másokkal, és készítsünk róla jegyzetet.

b. Segít, ha hallgatunk kazettát igehirdetésről, tanításról, és Bibliaolvasásáról. Az utazás
idejét is használhatjuk erre, ha van magnónk.

78
 c. Pásztorod és más lelkimunkások tanítása és prédikációja gyarapítja ismereteidet a
Bibliáról.
d. Figyeljünk a hallottakra, ahogy Pál buzdít minket. (Zsid. 2,1-3.).

2. OLVASÁS – Olvasd el a Bibliát egy év vagy rövidebb idő alatt, ha komolyan akarod
tanulmányozni. Segédanyagok beszerezhetőek. Vásárolj vagy kölcsönözz könyveket a
könyvtárból, de mindehhez a te tanulási szándékod szükséges.

3. TANULÁS – A tudás bármikor felhasználható, a tanult igék felidézhetők, ha önfegye-

lemmel megtanulunk fontos tényeket és igeverseket. Íme néhány javaslat, hogy mit tanul-
junk meg:

a. Kulcsversek tantételekről, szentségről, hitről, stb.-ről.

b. Teljes fejezetek, mint Zsolt. 23.; I. Kor. 13.; Zsid. 11.; stb.
c. A Biblia könyvei és helyes betűzésük.
d. A tizenkét apostol neve.
e. Boldog-mondások.
f. A Lélek gyümölcse.
g. A Lélek ajándékai.

4. TÉMÁK ELEMZÉSE – Válassz ki egy bizonyos témát, ami érdekel, és vegyél igénybe
minden segédeszközt, amíg jól megismered és megérted a témát. Íme néhány javasolt té-
ma:

a. Tantétel – Tudd, hogy mit hiszel és miért.

b. Történelem – Tanulmányozd az egyházi, világi és bibliai történelmet.
c. Próféciák – A beteljesedett és még be nem teljesedett próféciák.
d. Krisztus élete – Útjai, csodái, kérdések és válaszai, stb.
e. Térképek és földrajz – Találd meg a térképen azt a helyet, amelyről olvasol.
f. A Biblia időrendje – Dátumok, időszakok, és az események sorrendje fontosak.
d. A Szent Sátor – Méretei, anyaga, célja, stb.
h. Nemzetségtáblák – Az egyes személyek leszármazása érdekes téma.
i. Szótanulmányozás – A szavak eredete, jelentése, és kiejtése fontos.
j. Térkép tanulmányozás – Sok térkép beszerezhető és, rávilágítanak dolgokra.
k. Minták (Zsid. 8,5), árnyékok (Kol. 2,17.), előképek (Zsid. 8,5.; 10,1.), példázatok
(Zsid. 9,9.), allegóriák (Gal. 4,22-31.), és ábrázolatok (Zsid. 9,23.), érdekes témák a
tanulmányozásra.

5. KERESZTUTALÁSOK TANULMÁNYOZÁSA – Bibliaverset bibliavershez kell ha-

sonlítani. A Biblia magyarázza legjobban magát. Egy helyesen használt konkordancia és
egy jó magyarázatos Biblia bőséges tudásra segít szert tenni.

6. VÁZLATOK – Írj megjegyzéseket vázlatos formában arról, amit tanultál. Én mindig

tartok egy üres papírt a Bibliámban, hogy amikor értékes gondolatot kapok, le tudjam írni.
Miután megtudtál dátumokat, helyszíneket, személyiségeket és más odavágó anyagot a
témával kapcsolatban, készíts vázlatot. A leírás erősíti a tanulási folyamatot és segíti a
memorizálást.

79
 ISTEN IGÉJÉNEK MEGNEVEZÉSEI

Isten Igéjének különböző megnevezései az Ige különféle természetére utalnak, melyeknek cél-
ja, hogy felszerelje a tanulót a szükséges forrásokkal. Istennek fontos a mi termékenységünk
és célhoz érésünk. Az Ő Igéje teljességgel felkészít minket minden jó cselekedetre (II. Tim.
2,14-17.). A növekedéssel járó fejlődés az Igének különféle természetét követeli meg. Isten
rendelkezésünkre bocsátotta Igéjének minden szükséges formáját.

 AZ IGE, MINT VÍZ – A kezdeti és a folyamatos megtisztulást szolgálja (Eféz. 5,26.;

Ján. 15,3.).

 AZ IGE, MINT VILÁGOSSÁG – Világosságot nyújt a hitetlennek és hívőnek egya-

ránt (Zsolt. 119,105.; 130.).

 AZ IGE, MINT ELEDEL –Az érett keresztények számára; létrehozza a szellemi em-
bert (Zsid. 5,12-14.; I. Kor. 3,1-3.).

 AZ IGE, MINT KARD – Fegyverként szolgál a szellemi hadviselésben (Eféz. 6,17.;

Zsid. 4,12.).

 AZ IGE, MINT TEJ – Elősegíti a Krisztusban csecsemők növekedését. Ideiglenesen

használható ebben a formában (I. Péter 2,2.; Zsid. 5,12-14.; I. Kor. 3,1-3.).

 AZ IGE, MINT MAG – Megsokszorozza az erőt, mely a szóban rejlik (Zsolt. 126,6.;
Luk. 8,11.; I. Péter 1,23.).

FEJEZET A LELKIMUNKÁSOK ÉS TANÍTÓK RÉSZÉRE

Talán te vagy az, akinek bibliaórára vagy igehirdetésre kell anyagot összeállítania. Ha igen,
akkor szüntelenül értékes gondolatokat, ötleteket és témákat keresel ebből a célból. Isten aka-
rata a legfontosabb az alkalomra vonatkozóan. Ennek is megfelelni egyidejűleg nem egyszerű
feladat. A továbbiakban röviden leírunk egy folyamatot lépésről lépésre, melynek követésével
elérheted a célodat.

1. ISTEN AKARATA.

a) Erős benyomás vagy meggyőződés kell, hogy vezessen Isten akaratáról azon az alkal-
mon, amelyiken beszélsz. Ha így van, kutass a téma után szorgalmasan, és szólj úgy,
ahogy Isten vezet.
b) Ha Isten akarata ismeretlen számodra az alkalomra vonatkozóan, amelyen beszélsz, ve-
zessenek a következők: 1) Vedd figyelembe az alkalom jellegét, amelyen beszélsz; pl. ha
ez férfiaknak szóló alkalom, akkor olyanra van szükséged, ami hozzájuk vezet, vagy a fia-
talokhoz, házasokhoz, vagy amit az alkalom megkíván. 2) Elmélkedj az alkalom jellegén.
3) Szánj időt az imára. 4) Fordulj a segédanyagaidhoz, könyveidhez, feljegyzéseidhez, ko-
rábbi üzenetekhez, stb. Ha ennek alapján készülsz, Isten megnyitja a gondolatokat, me-
lyekről az alkalmon beszélned kell. Sok időre lehet szükség, ne siess.

2. HOGYAN JUTHATUNK GONDOLATOKHOZ ÉS TÉMÁKHOZ.

80
 a) Tarts kéznél jegyzetpapírt, és írd le a gondolatokat és a témákat.
b) Imán keresztül Isten sugall gondolatokat az elménkbe és a szívünkbe.
c) Újságokból.
d) Hírlapokból.
e) Bibliaolvasásból.
f) Igehirdetésekből és bibliatanulmányozásokból, amiket hallottál, vagy elmondtál.
g) Bibliamagyarázatokból.
h) Elmélkedés útján.
i) Falragaszokból.
j) Igehirdetések hallgatásából – (magnószalagok, CD-ék.)

3. HOGYAN ÉPÍTSÜNK FEL EGY BIBLIAÓRÁT VAGY EGY ÜZENETET.

a) Ha már tudod a témát, tedd hozzá a gondolataidat, ahogy az elmédbe jönnek.

b) Használd a konkordanciádat a tárgyhoz tartozó igeversek felkutatásához.
c) Kutasd fel a keresztutalásokat minden igéhez.
d) Keresd ki a szavak jelentését. Görögül, héberül, és szómagyarázatból; írd le őket.
Mondd ki a szavakat, amelyeket nehéz kimondanod, ne várj addig, míg a gyülekezet
előtt gyakorolod.
e) Ülj le és elmélkedj, gondolkodj a témádon, toldj hozzá személyes tapasztalatot és
anekdotákat az üzenethez.
f) Állj meg és imádkozz, ha legyőzöttnek vagy zsákutcában érzed magad.
g) Most vedd elő az összes jegyzetedet, szójelentést, és vázlatodat, majd rendezd össze
valamennyit a végleges jegyzetpapírodon.
h) Őrizz meg minden végleges jegyzetet a jövőbeni hivatkozásokhoz.

4. AZ ÜZENET VAGY BIBLIALECKE ELMONDÁSA.

a) Lelkesen és meggyőződéssel mondd el az üzenetedet.

b) Mutass józanságot vagy örömet, ahogy az alkalom megkívánja.
c) Imádkozz és elmélkedj, mielőtt elmondod az üzenetet.
d) Közöld gondolataidat magabiztosan, hittel és öntudatosan.
e) Ne hagyd, hogy az ördög eltérítsen a tárgytól; szorgalmasan tanulmányoztad az
Igét, most pedig tedd azt hasznosíthatóvá a hallgatóság számára.
f) beszélj világosan, hagyd, hogy Isten felkenjen, ne akard éreztetni az emberekkel,
milyen fontos vagy. A hatalom az Igében van, nem benned.
g) Öltözz csinosan, az alkalomhoz illően.

A tanulmányozás alapvető a keresztény növekedéshez és fejlődéshez. Soha ne légy hanyag,

ne csüggedj el, amiért nem tanulmányoztál egész éjjel. Munkálkodj tovább, és a jutalom meg-
számlálhatatlan és leírhatatlan lesz. Fejlessz ki helyes tanulmányozási szokásokat a keresztény
életedben. Kellemes tanulmányozást!

TISZTELGÉS A BIBLIA ELŐTT

(Ismeretlen szerző)

Ez az a könyv, mely betekintés ad Isten gondolkodásába, az ember állapotába, az üdvösség

útjába, a bűnösök ítéletébe, és a hívők örömébe. Ennek tanai szentek, elvei szilárdak, törté-

81
nelmi leírásai igazak, és döntései megváltoztathatatlanok. Olvasása bölccsé tesz, hittel elfoga-
dása biztonságot, gyakorlatba ültetése szentséget eredményez. A Biblia világosság, amely ve-
zet téged, eledel, amely táplál, és vigasztalást nyújt, hogy felvidítson. Ez az utazó térképe, a
vándor iránymutatója, a pilóta iránytűje, a katona kardja, és a keresztény alapszabálya. Itt a
menny megnyílik, és a pokol kapui feltárulnak. A Biblia fő témája Krisztus, célja a mi javunk,
és a vége Isten dicsősége. Be kell töltenie elmédet, kormányoznia szívedet, és irányítania lép-
teidet igazságban és valódi szentségben. Olvasd lassan, gyakran, imádsággal, elmélkedve, ku-
tatva, odaszánva magad, és tanulmányozd szüntelenül, állhatatosan, és szorgalmasan. Olvasd
végig újra és újra, amíg lényed részévé nem válik és olyan hitet nem eredményez, mely he-
gyeket mozdít el. A Biblia a jólét bányája, az egészség forrása, és az örömök világa. Ebben az
életben adatott a számodra, az ítéletkor nyílik meg, és megáll örökké. Benne foglaltatik a leg-
főbb felelősség, megjutalmazza a legkisebbtől a leghatalmasabb munkát, és elítéli azokat,
akik elpazarolják szent tartalmát.

MEGJEGYZÉSEK

82
 MI AZ IMA?
MÁTÉ 6,5-15.
Lukács 11,1-13.

Az ima a legfőbb kiváltsága a szenteknek, legyenek akár újszülöttek, akár sok éves kereszté-
nyek. Mivel Isten népe imádkozó nép, fontos, hogy tudjuk, mi az ima, miért imádkozunk, és
hogy megosszuk másokkal az ima miértjét.

Isten háza az „Imádság házának” van kijelölve. Igéje számtalan különféle imádságot tartal-
maz, mind az igazaktól, mind a gonoszoktól. Isten egy imára válaszoló Isten, és Igéjében arra
szólít fel minket, hogy ajánljunk fel neki imádságokat. Ennek megfelelően felmerül leckénk
kérdése: „Mi az ma?”

Néhány évvel ezelőtt a következő verset fedeztem fel tanulmányaim során, mely oly találóan
válaszol erre a kérdésre:
MI AZ IMA?
(Montgomery)

Az ima a lélek őszinte vágyódása

Kimondva vagy kimondatlanul
Egy rejtett tűz fellángolása
Mely megremegteti a szívet:

Az ima egy sóhaj súlya,

Egy könnycsepp hullása,
Egy szempár égre csillanása.
Amikor senki más, csak Isten látja.

Az ima a legegyszerűbb beszéd,

mely csecsemő-ajkak próbálkozása;
Az ima a legmagasztosabb erőfeszítés, mely eljut
A felségeshez a magasságba:

Az ima a Keresztény lélegzetvétele,

A Keresztény hazai levegője,
Jelszava a halál kapujában,
Ima által lép be a mennyországba.

Az ima a bűnbánó bűnös hangja,

Aki visszafordul útjáról,
Miközben angyalok örvendeznek,
És mondják: Nézzétek, imádkozik!

A szentek az imában eggyé forrnak,

szóban, tettben, gondolatban,
Amikor Jézus Krisztussal
Közösségben találtatnak.

83
 Egyetlen ima sem csak földi szó,
A Szent Lélek is esedez;
És Jézus az örökkévaló trónján
A bűnösökért közbenjár.

Ó Urunk, ki által Istenhez járulunk!

Élet, Igazság és Út,
Ki magad is jártad az ima ösvényét,
URUNK, TANÍTS MINKET IMÁDKOZNI!

Kutasd, nyomozd, és fedezd fel, mi az ima valójában. Az élet legnagyobb kiváltsága az a jog,
hogy használhatod Jézus nevét az imában. Ó, micsoda hatalom lakozik Jézus Krisztus kimon-
dott nevében, amikor segítségül hívjuk őt őszinte imában!

Az ima az én felfogásom és szavaim szerint: hálaadás, kérés és vágy, melyeket hitben Isten-
nek ajánlok, összhangban esedezve Isten Igéjének imára vonatkozó tanításával.

Legőszintébb imánknak így kell hangzania: „…URUNK, TANÍTS MINKET IMÁDKOZ-

NI…” (Lukács 11,1.).

KELL-E IMÁDKOZNUNK?

Ha kétség merülne fel benned, hogy kell-e imádkoznunk vagy sem, talán ezek az igék választ
adnak a kérdésedre.

1. „Akarom azért, hogy imádkozzanak a férfiak minden helyen, tiszta kezeket emelvén föl
harag és versengés nélkül.” (1 Tim. 2,8.).

2. „Monda pedig nékik példázatot is arról, hogy mindig imádkozni kell, és meg nem
restülni;” (Luk. 18.1.).

3. „Ti azért így imádkozzatok…” (Mát. 6,9.; Lásd 6,5-13.).

4. „Szüntelen imádkozzatok.” (I. Thess. 5,17.).

5. „…igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése.” (Jak. 5,16.; Lásd 5,13-16.).

6. „A reménységben örvendezők; a háborúságban tűrők; a könyörgésben állhatatosak;”

(Róm. 12,12.).

7. „A vége pedig mindennek közel van. Annakokáért legyetek mértékletesek és józanok, hogy
imádkozhassatok.” (1 Pét. 4,7.).

8. „Minden imádsággal és könyörgéssel imádkozván minden időben a Lélek által, és ugya-

nezen dologban vigyázván minden állhatatossággal és könyörgéssel minden szentekért…”
Eféz. 6.18

84
 9. „Az imádságban állhatatosak legyetek, vigyázván abban hálaadással; Imádkozván egy-
szersmind mi érettünk is…” (Kol. 4,2.).

10. „Ti pedig szeretteim, épülvén a ti szentséges hitetekben, imádkozván Szent Lélek ál-
tal…”(Júd. 1,20.).

Urunk elénk adott egy példát az imában. Jézus Krisztus nem úgy imádkozott, mint Isten, ha-
nem az ő testi lénye, emberi mivolta, vagy bárhogyan fejezzük ki, imádkozott Istenhez, a
Szellemhez, mely Benne lakozott. Ő Benne lakozott az Istenségnek egész teljessége testileg
(Kol 2,9.). Nem egy Isten imádkozott egy másik Istenhez, hanem a test imádkozott a Szel-
lemhez. Milyen nagyszerű mintát adott nekünk Jézus az imádságra! (Luk. 6,12.; Máté 14,23.;
26,39-44.; Zsid 5,7.).

KÜLÖNLEGES IMAKÉRÉSEK

Ezeket úgy lehetne helyesen meghatározni, hogy „Az Úr Imakérése”, mivel magában foglal-
ják azokat a dolgokat, melyekért a mi Urunk imádkozott. Imáink többsége szükségleteinkről
és mások szükségleteiről szól. Az Urunk iránti engedelmességen és tiszteleten kívül töltsük be
az Ő kéréseit is. Áldást nyerünk másokkal együtt, ha így cselekszünk.

1. „Kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába.” (Mát.

9,38.).

2. „Vigyázzatok azért minden időben, kérvén, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerül-
jétek mindezeket, a mik bekövetkeznek, és megállhassatok az embernek Fia előtt!” (Luk.
21,36.).

3. „Valljátok meg bűneiteket egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyulja-

tok: mert igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése.” (Jak. 5,16.).

4. „Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek; mert jóllehet a lélek kész, de

a test erőtelen.” (Mát. 26,41.).

5. „Intelek azért mindenek előtt, hogy tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések,

hálaadások minden emberekért, Királyokért és minden méltóságban levőkért, hogy csen-
des és nyugodalmas életet éljünk, teljes istenfélelemmel és tisztességgel.” (1 Tim. 2,1.).

6. „Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket
átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik há-
borgatnak és kergetnek titeket.” (Mát. 5,44.).

7. „Azért a ki nyelveken szól, imádkozzék, hogy megmagyarázza.” (1 Kor. 14,13.). Bárkit

használ Isten egy gyülekezeti alkalmon a nyelveken szólás lelki ajándéka által, szükség
van magyarázatra, ezért imádkozni kell a nyelvek magyarázatának lelki ajándékáért. Eb-
ben a témában további részletekért lásd e kézikönyv „Nyelveken szólás” című leckéjét.

Ezek sajátos útmutatók arra nézve, hogy miért és miről imádkozzunk. Személyes szükséglete-
ink a fentiekben foglaltakkal együtt egészben és izgalmasan tartja imaéletünket.

85
 AZ IMA HATÁRAI

Az ima messze elér, segítségével eljutunk olyan területekre, melyek áthatolhatatlanok más
erők segítségével. A szellemi súlyok ima által mérhetők meg. Gyakorold, részesítsd előnyben,
légy benne kitartó, amíg el nem éred, és magadévá nem teszed, amit Isten ígért. Figyeld meg,
mit tehet az ima, és hová juttathat el.

1. Odajárulhatunk a KEGYELEM TRÓNJA ELÉ (Zsid. 4,14-16.; 10,19-22.), ahol irgal-

masságot nyerünk, és kegyelmet találunk szükség idején.

2. Ima által ELŐSZÖR ISTEN ORSZÁGÁT KELL KERESNÜNK, semmint MÁS

DOLGOKAT (Máté 6,33.).

3. Az Isten Igéjével összhangban elmondott imádság nem lehet egyszeri dolog. Kitartónak
kell lennünk az imádkozásban (Eféz. 6,18.; Luk. 11,1-13.; 18,1-7.; Dán. 10,1-3.).

4. A megtérés ima által munkálódik ki és kiváltja a mennyei angyalok örvendezését (Luk.

15,7-10.). A teljes megtérés nem az ima műve, de az egész imával kezdődik. Gyakran oda
kell mennünk egyes emberekhez, hogy bocsánatukat kérjük, ha megbántottuk. Az ima
minden tekintetben döntő tényező (Mté 6,12.; Luk. 18,13.; I. Ján. 2,1-2.).

5. Az ima ugyancsak magában foglalja az ismeretlen nyelven mondott imát (I. Kor. 14,14-
15.). Nem minden imát így kell elmondani, vannak, amelyeket értelemmel mondunk, pl.
anyanyelvünkön. Az értelem gyümölcstelen, de a lélek erősödik és épül. A Szent Lélek-
ben mondott ima (Júdás 1,20.; Róma 8,26-34.), fontos formája a közbenjáró imádságnak a
hívők körében.

6. Ima által felajánljuk testünket élő áldozatul (Róma 12,1-2.). Ekkor megtaláljuk, követ-
jük és megértjük Isten akaratát egyéni életünkre nézve.

7. Ha felvesszük az Isten teljes fegyverzetét, arra is parancsunk van, hogy imádkozzunk

(Eféz 6,13-18.). Ez a fegyverzet nem hatékony, nem megfelelő a számunkra ima nélkül.
Felvenni és magunkon tartani Isten fegyverzetét teljességében csak ima által lehetséges.
Imádságban tanulunk meg lélekben járni és győzedelmeskedni a test felett (Gal. 5,16-17.;
II. Kor. 10,3-5.).

EGYÉNI MUNKA

Egy konkordancia vagy Bibliai szótár segítségével keresd ki az alábbi, imádsággal kapcsola-
tos szavak jelentését. Írd le a meghatározásukat:

 ESEDEZÉS

 KÖNYÖRGÉS

 IMA

 KÉRÉS

86
  HÁLAADÁS

 VIGYÁZÁS

 KÖZBENJÁRÁS

AZ IMA EREJE

Az ima rendkívüli hatalma megmagyarázhatatlan. Az Istenbe vetett hitünknek és szüntelen

imádkozásunknak a következő példákon kell alapulnia.

1. Betegek gyógyulásáért (Jakab 5,13-16.).

2. Ételünk megszentelődéséért (I. Tim 4,4-5.).

3. Rabok kiszabadulásáért (Ap. Csel. 12,1-9.; 25-26.).

4. Ördögök kiűzéséért (Máté 17,14-21.).

5. Üdvösség elnyeréséért (Ap. Csel 10,1-22.; 44-48.).

6. Isten ítéletének elfordításáért (I. Móz. 18,22-23.; 19,29.; V. Móz. 32,7-14.).

7. Meddő asszonyoknak gyermekáldásért (I. Sám. 1,10-28.; 2,1-11.).

8. Esőért szárazság idején (Jak. 5,17-18.).

9. Segítségért gondok idején (I. Sám. 8,1-9.).

10. Az élet meghosszabbításáért (Ésa. 38,1-8.).

Isten Igéjében számtalan esetet találunk feljegyezve a megválaszolt imákról. Legalább 650
ima olvasható a Bibliában. Tanulmányozd azokat, tedd mintaként őket a saját imáidhoz, és
Isten válaszolni fog neked, ahogy másoknak is válaszolt.

Minden kereszténynek ki kell alakítania egy következetes, kitartó imádkozási szokást. A nép-
szerű hiedelemmel ellentétben imádkozni egyáltalán nem könnyű. Tanulj meg fegyelemmel
hosszan imádkozni; ne hiábavaló ismétléseket hajtogass, hanem őszintén tárd fel a szíved; az
Ige és a Lélek tanítson imádkozni. Az imádság módjának elsődlegesnek kell lenni. A FEL-
SÉGESNEK REJTEKÉRE (Zsolt 91,1.) kell rátalálnunk, és azt egy imaszobában találjuk
meg.

AZ IMA ÉS KÖTŐSZÖVETEI

A kötőszövetek összetartják fizikai testünket, hogy erős legyen. Az imának is vannak kötő-
szövetei, amely erőssé és hatékonnyá teszi; ezek nélkül az ima erőtlenné válik. A kötőszövete-

87
ivel együtt az ima a keresztény élet leghatalmasabb erejévé válik. Más kötőszövetek is felfe-
dezhetők a Bibliában, és hozzátehetők az alábbiakhoz.

 IMA ÉS ENGEDELMESSÉG – Istennek és Igéjének való engedetlenség semmissé te-

szi az ima kívánt eredményét. Az Istennek való engedelmesség az ima megválaszolásának
a kulcsa (Ap. Csel. 9, 1-20.; 10,1-8.; 30-33.; 44-48.).

 IMA ÉS ISTEN FEGYVERZETE – A fegyverzetet ima által tehetjük hatékonnyá. El-

választhatatlan kapcsolat van az IMA és a FEGYVERZET között (Eféz. 6,10-18.).

 IMA ÉS HIT – A kételkedés csökkenti a legőszintébb ima hatékonyságát is. A hit

imádsága menti meg a beteget (Jak. 5,14-18.). A hittel összekötött ima hegyeket mozdít
meg, és létrehozza a lehetetlent (Máté 21,21-22,; Márk 9,19-27.; 11,22-24.).

 IMA ÉS KITARTÁS – Oly gyakran imádkozunk röviden és kitartás nélkül, azt mutat-
va ezzel Istennek, hogy kérésünk nem fontos. A folyamatos kérés fontos és bibliai (Luk.
11,1-13.; 18,1-7.; Dán. 10,1-14.).

1. SZÜNTELEN IMA – (I. Sám. 2,23.; Ap. Csel. 12,5.; Róma 1,9.; I. Tessz. 5,17.; II.
Tim. 1,3.; Kol. 1,9.).

2. ISMÉTELT IMA – Nem szabad HIÁBAVALÓ ISMÉTLÉSEKbe bocsátkoznunk,

vagy ugyanazokat a szavakat ismételgetnünk őszinteség nélkül, csak azért, hogy hosz-
szan imádkozzunk. Jézus háromszor imádkozott egyetlen éjszaka, és mindháromszor
ugyanazt mondta (Máté 26,36-44.). Illés hét alkalommal imádkozott esőért (I. Kir.
18,41-46.; Jak. 5,18.). Ismételten kérni valamit nem helytelen, ha őszintén kérjük; ez
egyezik Isten akaratával és nincs ellentmondásban a Bibliával.

3. KOMOLY IMA – (Luk. 22,39-46.; Jak. 5,17-18.).

4. BUZGÓ IMA – „…mert igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése.” (Jak.

5,16.).

a. A „hasznos” szó görög jelentése aktív, hatékony vagy erőteljes.

b. A „buzgóságos” szó görög jelentése forró, heves és lelkes.

c. A görög mondat jelentése szintén erőteljes, képes, erős és hatalmas.

 IMA ÉS BÖJT – A böjt hatalmas szövetségese az imának. Néhány dolog CSAK úgy
érhető el, ha ezt a kettőt együtt alkalmazzuk (Márk 9,29.; Luk.2,37.; Ap. Csel. 13,1-3.;
14,23.).

 IMA ÉS MEGBOCSÁTÁS – A megbocsátatlan lélek valójában gátolja és meghiúsítja

imáinkat. A megbocsátásnak a szívből kell fakadnia, miközben imádkozunk (Márk 11,25-
26.; Máté 18,23-35.).

Az ima az egyik legnagyobb kiváltságunk, és az egyik leghatékonyabb erő az életünkben. A

megfelelő kötőszöveteivel alkalmazva és használva hatalmas dolgokat eredményez.

88
Nemzedékünknek olyan férfiakra és nőkre van szüksége, akik tudják, HOGYAN kell imád-
kozni és IMÁDKOZNAK. Mint Isten népe egyesüljünk hatékony, állhatatos imában.

MEGJEGYZÉSEK

89
 TOLAKODÓ IMA
LUKÁCS 11,1-13.

Az egyik legértékesebb lecke, amit az imáról megtanulhatunk, hogy a kitartás kulcsszerepet

játszik a válasz megszerzésében.

 TOLAKODÁS – Azt jelenti szégyentelenül erőszakos kéregetés vagy követelőzés.

 BOSSZANTÓ – Azt jelenti, kellemetlenkedni, terhére lenni valakinek kéréssel vagy

követeléssel. Sürgős kéréssel előállni.

Erőszakosnak és hajthatatlannak lenni rossz dolgokért nem hoz semmi eredményt Istennél.
Van MÓDJA (azt jelenti, így, vagy ilyen formában) az imádságnak (Máté 6,9.). Életbevágó
számunkra, hogy félresöpörjük az akadályozó tényezőket imáink útjából, ha nagy dolgokat
szeretnénk Istentől. Mielőtt tolakodóvá válunk imánkban, összpontosítsunk az akadályozó té-
nyezőkre, hogy elháríthassuk azokat az életünkből.

AZ IMA AKADÁLYAI

Miután ezek közül bármelyik vagy valamennyi ismert akadály elhárul, készek lehetünk kitar-
tóan és makacsul imádkozni, amíg csak feleletet nem kapunk. Írj hozzá egyéb dolgokat is,
amelyek érzésed szerint akadályozzák imaéletedet, azután munkálkodj elhárításunkon.

1. HELYTELEN FÉRJ/FELESÉG KAPCSOLAT – A perlekedés, viszálykodás és ci-

vakodás az otthonban hatással van az imára. (I. Péter 3,7.).

2. BŰN AZ ÉLETÜNKBEN – Ha bűnös tevékenységet folytatunk, és nem térünk meg

belőle, vagy színlelünk, azzal megakadályozzuk, hogy imánkra választ kapjunk. (Ésa.
59,1-2.; Zsolt 66,18.).

3. A KÉRÉS NINCS ÖSSZHANGBAN ISTEN AKARATÁVAL – Isten akarata ebben

a szövegösszefüggésben Isten Igéje. Nekünk sem szabad Istentől az Ő akaratával ellenté-
tes dolgokat kérni személyes életünkben. Az Ő Igéjét és életünkre vonatkozó tervét figye-
lembe kell vennünk, amikor imádkozunk (I. Ján. 5,14-15.; Róma 8,27.).

4. INGADOZÁS – Jakab arra int minket, hogy ne legyünk kétszívűek, kételkedők, habo-
zók, vagy bizonytalanok Isten ígéretében, amikor imádkozunk. Kérjünk hittel, kétkedés
nélkül, és meg fogjuk kapni a választ (Jakab 1,5-8.).

5. HITETLENSÉG – A kétkedés az egyik legnagyobb gátló tényező, amellyel meg kell

küzdenünk az imaéletünkben (Márk 9,23.; 11,23-26.; Zsid. 11,6.).

6. MEGBOCSÁTATLANSÁG – Megbocsátásnak kell sugározni a szívünkből, miköz-

ben imádkozunk; ha nem így történik, akadályozhatja imánkat (Márk 11,23-26.; Máté
18,35.).

90
 7. JÉZUS NEVE HASZNÁLATÁNAK ELMULASZTÁSA – Minden hatalom meny-
nyen és földön Jézus Krisztusnak adatott (Máté 28,18.). Jó segítségül hívni imában az Ő
címeit és jellegzetességeit, de sose feledkezzünk meg arról, hogy a hatalom Jézus Krisztus
nevében van (Ján. 14-12.).

8. NEM KÉRNI VAGY NEM JÓL KÉRNI – A „nem jól” kifejezés azt jelenti helytele-
nül, nem illendően, hibásan, és rosszul. Némelyek sose kérnek, ezért sosem kapnak vá-
laszt (Jakab 4,3.; Máté 7,7-8.; Jakab 4,4-10.)

9. ENGEDETLENSÉG ISTEN IGÉJE IRÁNT – Isten parancsolatainak megtartása

alapvető előfeltétele az ima megválaszolásának (I. Ján. 3,19-22.).

10. HÁLÁTLANSÁG – A múltbeli és jelenlegi áldásokért való hálaadás elmulasztása

megakaszthatja a jövőbeni áldások kiáradását (Fil. 4,6.; Eféz. 5,4.; 20.).

11. NINCS MEG AZ ÚR EREJE BENNÜNK – Az ima hozza létre az erőt az életünk-
ben. Isten részéről nincs akadálya, hogy az erő kiáradjon (Ap. Csel. 1,8.; Eféz. 3,20.;
6,10.).

12. HELYTELEN INDÍTÉK – Ima azért, hogy az emberek lássák, a hiábavaló ismétlés,
és a próbálkozás sok beszéddel, hogy meghallgatásra találjunk, helytelen indítékok. Le-
gyen helyes az indítékunk, amikor kérünk valamit Istentől, és a válasz nem fog elmaradni
(Máté 6,5-8.).

A testi fáradtság, csüggedés, szorongás stb. ugyancsak gátolhatják az imát. Összpontosíts a

problémádra, igazítsd ki, és nagy dolgokat kapsz Istentől az ima által.

A ZAKLATÁSI TÉNYEZŐ AZ IMÁBAN

Az IMÁDKOZÁS és az IMA MEGVÁLASZOLÁSA két gyökeresen különböző dolog. Isten

meg akar minket áldani, adni akarja az embereknek a Szent Lelket, és be akarja tölteni szük-
ségleteinket, de van egy bibliai alapelv a zaklatásra az imában. A munka és időmegtakarítás,
melyek más dolgokban alkalmazhatók, soha nem vonatkoznak az imára. Az ima örömet okoz
és hasznos, de ugyanakkor nehéz munka is, és megerőltető a test számára. Soha ne érezz ku-
darcot, ha a kívánt eredményt nem érte el az imád. A bátortalanság, szégyenlősség, vagy el-
csüggedés az imában nem fogja meghozni a szükséges választ. A meg nem rendülő eltökélt-
ség és kitartás szükséges a menny ajtajának megnyitásához.

Mi annyira időorientáltak vagyunk, hogy az időt is a pénz mértékegységeivel mérjük. Elfog-

lalt, rohanó társadalmunk következménye, hogy az imaidőt siralmas arányra szűkítettük. Ó,
bárcsak ráébrednénk az imában eltöltött idő értékére! Ennek jutalma felülhaladja a legmaga-
sabb ellenszolgáltatást, amit csak ember tud adni. Ha elbizonytalanodtál imaéletedben, az
alábbi példák talán arra indítanak, hogy újra és újra Isten elé járulj, amíg választ nem kapsz.

 A HÁROM KENYÉR PÉLDÁJA – Ez a lecke arra tanít minket, HOGYAN imádkoz-

zunk az állhatatosság szempontjából. Ebben az esetben nem a BARÁTSÁG TÉNYEZŐ
számított, hanem a ZAKLATÁSI TÉNYEZŐ (Luk. 11,1-13.). Isten a legdrágább bará-
tunk, de amit a barátság nem hoz létre, létrehoz a kitartás.

91
  A HAMIS BÍRÓ – Isten, a mi bíránk, IGAZ. Ha egy özvegy megindíthatja egy hamis
bíró szívét állhatatosságával, mit érhetünk el mi Istenünknél ugyanezzel a módszerrel?
(Luk. 18.1-18.).

 SÍRÓ-FÖNÍCIAI ASSZONY – Micsoda történet! Egy kívülálló, egy pogány, olyan

hatást gyakorolt a Mesterre szégyentelen kérésével a leányára vonatkozóan, hogy Jézus
egyszerűen nem tudott nemet mondani ((Márk 7,24-30.; Máté 15,21-28.).

 KORNÉLIUS – Szüntelenül Istenhez imádkozott! - szól az életéről a beszámoló. Oly

sok imát mondott el Kornélius, amíg azok emlékeztetőként feltornyosultak fel Isten előtt.
Isten válaszol a hűséges imádkozóknak (embereknek), (Ap. Csel. 10,1-48.).

 PÉTER APOSTOL A BÖRTÖNBEN – „…a gyülekezet pedig szüntelen könyörög

vala az Istennek ő érette.” (Ap. Csel. 12,5.). A megválaszolt imának ez a kulcsa használ-
ható ma is az egyház számára (Ap. Csel. 12,1-19.).

 DÁNIEL – Huszonegy napi imádságra és böjtre volt szükség, mielőtt Dániel megkapta
a választ az imájára (Dániel 10,1-21.). Perzsia fejedelme, a Sátán küldötte, megakadályoz-
ta Isten angyalát az útján, hogy eljutassa a választ Dánielhez. Ha nem azonnal kapunk vá-
laszt az imánkra, a késedelmet ugyanolyan helyzet okozhatja.

AZ IMA MEGVÁLTOZTATJA A DOLGOKAT

A szüntelen, kitartó, közbenjáró ima megváltoztathatja és meg is változtatja a következőket:

1. MINKET – Imádságban gondolkodásmódunk, lelkületünk, és magatartásunk igazodik

Isten Igéjéhez. Tanulmányozd az ima hatását az alábbi személyeken, miközben imádkoz-
tak:

a. Péter (Ap. Csel. 10,1-23.).

b. Vámszedő (Luk. 18,9-14.).

c. Saul (Ap. Csel. 9,11.).

d. Ezékiás (Ésa. 38,1-8.).

e. Jób (Jób 42,7-10.).

f. Jónás (Jónás 2,1-10.).

2. ISTENT – Isten örökkévaló célja változhatatlan, de ima által Istent kegyelemre lehet
indítani, amikor harag volt kiszabva. Mekkora kegyelmet szerezhetünk a magunk és a má-
sok számára, ha szüntelenül imádkozunk! (I. Móz. 18,16-33.; II. Móz. 32,7-14.; IV. Móz.
14, 11-20.).

3. MÁSOKAT – A közbenjáró ima azokban, akik nem imádkoznak, vagy nem tudnak
imádkozni, drámai változást hozhat létre. Ha valaki egy másik személyért imádkozik, a

92
 dolgok megváltozhatnak a személy körül, akiért imádkozunk. Az alábbiakban példákat so-
rolunk fel, amikor valaki imádkozott valakiért; jegyezzük meg az eredményt.

a. Péterért (Ap. Csel. 12,1-19).

b. Betegekért (Jakab 5,14-16.)

c. Azokért, akik háborgatnak minket (Máté 5,44).

d. Az aratás Ura küldjön munkásokat az ő aratásába (Máté 9,37-38.)

Világunknak lélekmentő ébredésre van szüksége, melyet csak Isten adhat meg nekünk. Egye-
sítsük hitünket, hangoljuk össze erőfeszítéseinket, és legyünk állhatatosak imában, amíg meg
nem adja. Miközben keressük az ALKALMAKAT és kerüljük a TOLAKODÁST, világunk
egyre mélyebbre süllyed a bűnben. Isten garantál számunkra egy imaébredést!

A TOLAKODÓ IMÁDSÁG TÁBLÁZATA

E lecke tanulmányozása az alábbi táblázattal összefüggésben egészséges látásmódot nyújt ar-

ról a bibliai felépítésről, mely által Isten megválaszolja az imát. Ezzel az ismerettel felfegy-
verkezve gyakorlottabbá és hatékonyabbá válhatunk imaéletünkben. Az IMÁDKOZÓ meg-
halhat, de az IMÁDSÁGOK sohasem halnak meg.

AZ IMA MÓDJA TOLAKODÁS VÁLASZ AZ IMÁRA IGEHELY

KOPOGTATÁS FOLYAMATOS MEGNYITTATIK MÁTÉ 7,7-11
AZ IMA MÓDJA SZÜNTELEN KÖ- PÉTER KISZABADUL AP. CSEL. 12,1-19.
NYÖRGÉS
BELSŐ IMASZO- VÁRNI AZ ATYÁ- NYILVÁNOS JUTA- MÁTÉ 6,5-8.
BÁBAN RA LOM
KÉRÉS ÁLLHATATOSAN MEGADATIK MÁTÉ 7,1-11.
KENYEREK KÉRÉ- TOLAKODÓAN A KENYEREK MEG- LUK. 11,1-13.
SE ADATNAK
A SZENT LÉLEK FOLYAMATOS A LÉLEK MEGADA- LUK. 11,13.
KÍVÁNÁSA KÉRÉS TIK
KERESÉS SZÜNTELENÜL TALÁL MÁTÉ 7,7-11.
ÁLLJ BOSSZÚT SZÜNTELENÜL BOSSZÚT ÁLL LUK. 18,1-8.
ÉRTEM
GYÓGYULÁS KIÁLTOZÁS UTÁ- A GYERMEK MEG- MÁTÉ 15,21-28.
UTÁNI VÁGY NA GYÓGYUL
KORNELIUS MINDIG IMÁDKO- SZENT LELKET AP. CSEL. 10,1-48.
ZOTT VETT
DÁNIEL HUSZONEGY NA- VÁLASZ JÖTT DÁN. 10,1-21.
PIG
JÁKÓB TUSAKODOTT ISTEN MEGÉRIN- I. MÓZ. 32,24-32.
EGÉSZ ÉJJEL TETTE

A tolakodás küzdőtere az, ahol megvívjuk személyes harcunkat, míg választ nem kapunk Is-
tentől. Túl sok ima tarol ebben a helyzetben. Ha elmondtunk egy imát, győzedelmeskedünk
vagy kudarcot vallunk. Az abbahagyott ima, megválaszolatlan ima.

93
A feladat nem könnyű, adjon az Isten kitartást és erőt, hogy állhatatos légy az imában, amíg
meg nem találod a gyógyulást, bátorítást, üdvösséget, vagy amire szükséged van.

MEGJEGYZÉSEK

94
 A BÖJT
MÁTÉ 6,16-18.
MÁTÉ 9,14-17.

A böjt az egyik legerősebb és leghatékonyabb fegyver, melyet az ellenség ellen bevethetünk.

A böjt megszilárdítja a keresztény életét, hogy termékeny és gyümölcsöző legyen. A böjttel
járó jutalom számtalan, de hely hiánya miatt csupán néhányat említünk itt meg.

E lecke célja, hogy rámutasson a böjt fontosságára, hatékonyságára és alapvetőségére. Bibliai

anyagok és példaadó gyakorlatok kényszerítenek rá, hogy a böjtöt gyakorlattá tegyük. A dol-
gokat úgy alakíthatjuk böjt által, ahogy semmilyen más módon nem tudnánk véghezvinni.
Győzelmet aratunk, erőt kapunk, és szabadulást nyerünk ezzel az eszközzel.

Az ember bukása akkor következett be, amikor evett a jó és a gonosz tudásának a fájáról (I.
Móz. 3,6.) Az ember alámerült a bűnbe az engedetlenség következtében, és mostanáig ennek
a hatása kísér minket. A különös az, hogy az ember evés által bukott el – az éhség természe-
tes, nem tanított, nem tanult belső érzése következtében. Ugyancsak különös a kapcsolat a
mértéktelen evés és ivás, valamint az ember bűnre való fogékonysága között. Noé idejében
oly mértékben el voltak terjedve az evéssel ivással és erkölcstelenséggel kapcsolatos bűnök,
hogy az özönvíz elpusztította azt a világot (Máté 24,36-39.). Sodoma és Gomorra elvakító
problémája egyéb erkölcstelenséggel együtt az ELEDEL BŐSÉGE volt (Ezék. 16,49.). Pál
felfedi az Izraelnek állított kelepcét, mondván, hogy leültek enni és inni, aztán felkeltek ját-
szani (I. Kor. 10,7.). Pál kijelentette, hogy ha nincs feltámadás, akkor együnk, igyunk, és há-
zasodjunk, holnap úgyis meghalunk (I. Kor. 15,32.).

A továbbiakban megerősíti a halottak feltámadását, ezért kötelességünk őrizkedni a Noé és

Lót idejére jellemző túlkapásoktól. Krisztus tanításától fogva úgy tűnik, a történelem ismétli
önmagát ezen a területen (Luk. 17,26-29.). Ennek fényében arra kell következtetnünk, hogy a
böjt alapvető számunkra, hogy képesek legyünk mérsékelni jogos vágyainkat, Egyidejűleg
szellemileg megerősödünk, amikor böjtölünk.

Természetesen senki sem ítéli el az evés és ivás jogos igényét. A probléma a mértéktelen bő-
ség a böjt önfegyelmének hiányában. Bárcsak felhasználná Isten ezt a leckét ennek a bibliai
fegyelemnek a megújítására az életünkben.

JÉZUS VÁLASZA JÁNOS TANÍTVÁNYAINAK A BÖJTRE VONATKOZÓAN

Keresztelő János tanítványai kérdést tettek fel Jézusnak a böjttel kapcsolatban (Máté 9,14-17).
János tanítványai azt kérdezték, miért kell nekik böjtölniük, miközben Jézus tanítványai nem
böjtölnek. Jézus a válaszában három igazságra mutatott rá, melyeket meg kell értenünk.

1. A násznép nem böjtöl, míg velük van a vőlegény.

2. Új posztóból nem varrnak foltot ócska ruhára.

3. Új bort nem töltenek régi tömlőkbe (bőrökbe).

95
Jézus Krisztus volt, és ma is, a vőlegény. Míg itt volt a földön tanítványaival, nem volt szük-
séges, hogy böjtöljenek, de miután felment a mennybe, a böjt szükségessé vált.

Jézus felment a mennybe, és mi most várjuk a vőlegény visszatérését az egyházért, melyet

magával fog vinni a mennybe (I. Tessz. 4,13-18.). Szelleme, a Szent Lélek megeleveníti a ha-
landó testünket a feltámadáskor (Róma 8,11.). Jézusnak el kellett mennie, mielőtt a Szent Lé-
lek beléphetett az életünkbe (Ján. 14,26; 16,7-13.), de ilyen hatalmas élmény nem fűződhet
régi ruhákhoz és tömlőkhöz. A Szent Lélek imához és böjthöz társul, megújított, újjászületett
edényekre van szüksége, melyeket most ad meg. Miközben a vőlegény visszatérésére várunk,
edényeinket és lámpásainkat megtöltve kell tartanunk (Máté 25,1-13.), ez pedig csak böjt, és
más bibliai önfegyelem által érhető el.

A BÖJT ÁTTEKINTÉSE A KORSZAKOK SORÁN

Keresztelő János tanítványainak kérdését tekintve figyeljük meg ezt a kis táblázatot, mely át-
tekintést ad a böjtről az ószövetségi időktől mindaddig, míg az örökkévalóság elkezdődik.

ÓSZÖVETSÉG JÉZUS IDEJÉBEN EGYHÁZKORSZAK MILLENNIUM

JÁNOSIG
A böjt általános gya- Jézus, a vőlegény A vőlegény elment, A vőlegény velünk
korlat volt az Ószö- együtt volt tanítvá- tehát azt a parancsot lesz, tehát ekkor már
vetség során. Ezért nyaival, ezért ekkor kaptuk, hogy böjtöl- nem kell böjtölnünk.
nem értették János NEM volt szükséges jünk az Újszövetség-
tanítványai, miért böjtölniük. Ez csupán ben.
nem böjtölnek Jézus rövid ideig tartott.
tanítványai

MI A BÖJT?

Számos meghatározást találhatunk, de az alábbi elegendő arról, hogy mi a böjt.

1. A Webster Szótár azt írja, a böjt tartózkodás minden vagy bizonyos ételetektől, nagyon
kevés ételt enni, vagy egyáltalán nem enni semmit.

2. A böjt a héber TSUWM szóból ered, melynek jelentése a száj befedése a böjtöléshez.

3. A görög szó a böjtre NESTIS, ami azt jelenti nem enni, tartózkodni az ételtől.

Talán meg kell említenem, mi NEM böjt: 1) Diétázás. 2) Egy vagy két étkezés kihagyása,
mert túl mohón ettünk. 3) Ha azért nem eszünk, mert nincs pénzünk ennivalóra. 4) Éhség-
sztrájk, hogy valakit vagy a kormányt rákényszerítsük valamire. 5) Fizikai egészség céljából
nem eszünk. Bár a böjt egészséges, más a célja a böjtünknek; az egészség csupán mellékes
haszna.

Néhány szóban a böjt: 1) gondolatbeli és szóbeli kinyilvánítása az ételtől való tartózkodásnak

annak érdekében, hogy szellemi erőt, választ és útmutatást kapjunk magunk és mások számá-
ra. 2) A böjt közreműködhet és közre is működik a Szent Lélek vételében (Ap. Csel. 10,1-
48.). 3) Bizonyos fajta gonosz lelkek nem űzhetők ki böjt és ima nélkül (Márk 9,14-19.). 4) A

96
mi böjtünk Istennek szól (Zak. 7,5.; Máté 6,18.). 5) A böjt segített Dánielnek és társainak,
hogy ügyességet, jó felfogást, és bölcsességet nyerjenek (Dán. 9,2-3., 21-22.).

A BÖJT TÍPUSAI

Arthur Wallis a könyvében a böjt három típusát különbözteti meg.6 Ezeket feljegyezte a Bib-
lia és figyelmet érdemelnek.

 NORMÁL BÖJT – Az ilyen böjt esetén az evéstől tartózkodunk, de vizet iszunk (Máté
4,1-2.; Luk. 4,2.).

 ABSZOLÚT BÖJT – Ilyen böjt esetén mind az ételtől, mind a vízivástól tartózkodunk.
Ajánlott, hogy három napnál tovább ne tartsuk ezt a böjtöt víz nélkül, hacsak természetfe-
letti segítséget és erőt nem kapunk hozzá (Ap. Csel. 9,9.; Ezsd. 10,6.).

 RÉSZLEGES BÖJT – Ekkor inkább diétáról beszélünk, mint az ételtől való teljes tar-
tózkodástól (Dán. 1,15.; 10,2-3.).

Bármely típusú böjt gyakorlása mély szellemi hatással van az életünkre. Minden szentnek kell
gyakorolnia a normál és az abszolút böjtöt egyaránt. A részleges böjt kiegészítésül alkalmaz-
ható a másik kettő mellett.

FELELŐSSÉGÜNK A BÖJTRE

A böjt kétféle módon gyakorolható az életünkben. Mindenestre bármelyik módon is történik,

szánjunk időt böjtre.

 SUGALMAZÁSRA – A Szent Lélek böjtre indít minket bizonyos szükségletek esetén,

melyek ismeretlenek a számunkra, csupán az indítást érezzük, a szükséget vagy a vágyat a
böjtre. Ez a legkönnyebb módja a böjtnek, mert oly erős bennünk a vágy iránta. Nem lehet
azonban csak erre a módra hagyatkozni. Ha mindig erre várunk, a sugalmazások távol ke-
rülhetnek tőlünk.

 ELHATÁROZÁSBÓL – Az Istennek való odaszánás és odaszentelés magával hozza a

követelményt, hogy böjtöljünk, mivel ezt mondja a Biblia. A biblikus fegyelem nem jöhet
létre az hívő életében csupán sugalmazás útján. Az önuralom alapvető a keresztény eseté-
ben; különösen a böjtre való felhívásban. vessük magunkat alá a böjtnek, és böjtöljünk,
amikor a vezetőnk arra hív fel. Ne várjunk másokra; hozzuk meg a magunk elhatározását
és tartsuk meg.

Bármely módon szánod is magad böjtre, áldást fogsz nyerni vele.

PÉLDÁK A BÖJTRE

6
Arthur Wallis, God’s Chosen Fast (Fort Washington, Pennsylvania: Christian Literture Crusade, (1968), 13-20.
old.
Megjegyzés: Szívből ajánlom e könyv elolvasását.

97
Egészítsd ki személyes tapasztalataiddal, mások tapasztalataival, és további bibliai példákkal
a böjtre vonatkozóan az alábbiakat:

1. MÓZES – Negyven napig böjtölt a Sínai hegyen (V. Móz. 9,9.).

2. DÁVID – Megalázta lelkét a böjt által (II. Sám. 12,16.; Zsolt. 35,13.; 69,10.; 109,24.).

3. ILLÉS – Negyven napig böjtölt (I. Kir. 19.8,).

4. EZSDRÁS – Mások is együtt böjtöltek vele védelemért és útmutatásért a visszatéréshez

Izraelbe Perzsiából (Ezsd. 8,21-23.). Kenyér és víz nélkül böjtöltek Izrael bűnei miatt
(Ezsd. 10,6.).

5. NEHÉMIÁS – Könnyezett, gyászolt és böjtölt, amiért Jeruzsálem falai le voltak rom-

bolva (Neh. 1,4.).

6. IZRAEL – Sok esetben az izraeliták nemzetileg böjtöltek (Neh. 9,1-3.).

7. NINIVEIEK – A király, az állatok és a polgárok böjtöltek kenyér és víz nélkül (Jónás

3,1-10.).

8. DÁNIEL – Míg bűnvallást tett Istenek a böjt alatt, Isten látást adott neki a hetven hétre
vonatkozóan (Dán. 9,24-27.). A huszonegy napig tartó böjt alatt (Dán. 10,1-21.), Perzsia
fejedelme megakadályozta, hogy az angyal megérkezzen a válasszal. Tanulmányozd ezt
az esetet alaposan, hogy jobban megértsd a küzdelmet, melyet az imában és a böjtben
folytatsz.

9. ANNA – Böjttel és imával szolgálta az Úrnak éjjel és nappal (Luk. 2,36-37.).

10. JÉZUS – Negyven napig böjtölt (Máté 4,1-11.). Jegyezzük meg, hogy a Sátánt az Ige
erejével győzte le.

11. KORNÉLIUS – Négy napig böjtölt, mielőtt Péter eljött hozzá, és Kornélius a
házanépével együtt betöltekezett Szent Lélekkel (Ap. Csel. 10,30-48.).

12. ANTIOCHIAI GYÜLEKEZET – Böjtölt és imádkozott, mielőtt kiküldte a misszioná-

riusokat (Ap. Csel 13.1-4.).

13. PÁL – Három napig böjtölt, mielőtt megtért (Ap. Csel. 9,9.). Gyakran böjtölt (II. Kor.
11,27.).

MIT TEGYÜNK, ÉS MIT NE TEGYÜNK A BÖJT SORÁN

Az alábbiakban néhány bibliai útmutatás található, melynek követésével hatékonyabbá tehet-

jük a böjtünket. Ezek az útmutatások az Ésa. 58,3-12-ből és a Máté 6,16-18-ból valók. Min-
degyikből rövid idézetet világítunk meg a szöveg összefüggésében. Csak rövid megjegyzése-
ket fűzünk mindegyikhez tekintettel a téma terjedelmére és a hely hiányára. Saját kutatásod
során részletesen vizsgálj meg minden pontot.

98
 MIT NE TEGYÜNK A BÖJT SORÁN:

1. KEDVTELÉSEKET ŰZNI ÉS ROBOTOSOKAT SZORONGATNI – Izrael megkövetel-

te a szolgáitól, hogy dolgozzanak, nem hagyva időt az imádságra, az elmélkedésre vagy Is-
ten Igéjének tanulmányozására. Tegyük félre kedvteléseinket és amennyi ügyünket csak le-
hetséges, hogy lehető legtöbbet nyerjünk a böjtünkkel.

2. A PERREL ÉS VERSENGÉSSEL VALÓ BÖJT – A kérkedés magunkkal, ahogy a fari-

zeus tette (Luk. 18,10-14.), nem elfogadható Isten számára.

3. SÚJTÁS A GAZSÁGNAK ÖKLÉVEL – Izrael nem hagyta el a rossz cselekedeteket és

másokkal való durva bánásmódot. A bűnt el kell távolítani az életünkből ahhoz, hogy böj-
tünk kedves legyen Isten előtt.Ez vonatkozik arra a szentre is aki nem hagy fel képmutató
magatartásával. A böjt segít leküzdeni gyengeségeinket az életünkben.

4. BÁNATOS ARCKIFEJEZÉS – Bánatos arckifejezést ölteni, és együttérzést kicsikarni

másoktól, ez lerontja a böjt hatékonyságát. Ezzel elvesszük jutalmunkat.

5. ELTORZÍTOTT ARCKIFEJEZÉS – Helytelen dolog eltorzítani az arcot, és ezzel tudo-

mására hozni másoknak, hogy böjtölünk.

6. EMBEREKNEK IMPONÁLNI A BÖJTTEL – Ha az emberek elismerését keressük a

böjtünkkel, helytelen az indítékunk. Isten tetszését kell elnyernünk.

 MIT KELL TENNÜNK A BÖJT SORÁN:

1. MEGNYITNI A GONOSZSÁG BILINCSEIT – Szakítsunk meg minden rossz cselekede-

tet.

2. AZ IGÁNAK KÖTELEIT MEGOLDANI – Tegyünk félre ne csak a fizikai terheket, ha-

nem a szellemi terheket is.

3. SZABADON BOCSÁTANI AZ ELNYOMOTTAKAT –Adjunk az embereknek szabad-

ságot, bocsássuk meg a vétkeket és sértéseket, és bánjunk embertársunkkal igazságosan.

4. MINDEN IGÁT SZÉTTÉPNI – Hagyjunk el minden terhet és bűnt, amely nyomorgat

minket, törjünk szét minden igát, mely leköt minket, és visszatart attól, hogy szellemi em-
berré váljunk.

5. MEGSZEGNI A KENYERET AZ ÉHEZŐNEK – Adjunk szó szerinti és szellemi kenye-

ret az éhező világnak.

6. FELRUHÁZNI A MEZTELENT – Szellemi és természetes alkalmazást egyaránt tekin-

tetbe kell venni ebben az esetben.

7. „TESTED ELŐTT EL NE REJTSD MAGADAT” – Állítsd helyre a testvéri kapcsolato-

kat a szentek között, úgy, mint a szétszakadt otthonokban és családokban.

99
 8. KEND MEG OLAJJAL A FEJED ÉS MOSD MEG AZ ARCOD – Ez mindennapi szo-
kás volt a zsidóknál. Jézus azt mondta, hogy a böjtölésünk idején tegyünk mindent úgy,
mint egyébkor, és ne mutassuk másoknak, hogy böjtölünk.

9. NE EMBEREKNEK AKARJUNK TETSZENI AZZAL, HOGY BÖJTÖLÜNK – Lásd

az erről szóló fentebbi pontokat.

10. BÖJTÖLJ A TE ATYÁDNAK, AKI TITKON VAN – Böjtöljünk Istennek, tegyük ti-
tokban, szokásos megjelenéssel.

Ilyen a böjt, amelyet az Úr kedvel.

A BÖJT EREDMÉNYE ÉS JUTALMA

Ha Isten kedve szerint böjtölünk, számíthatunk böjtünk eredményére és jutalmára. Az Ésaiás

58,8-12. igéit megvizsgálva feltárul a következő tizenhat ígéret és áldás, melyben részesülhe-
tünk, ha teljesítjük az öt, később felsorolt feltételt.

 ÍGÉRETEK

1. Akkor felhasad, mint hajnal a te világosságod.

2. Meggyógyulásod gyorsan kivirágzik.

3. Igazságod előtted jár.

4. Az Úr dicsősége követ.

5. Akkor kiáltasz, és az Úr meghallgat.

6. Jajgatsz, és ő azt mondja: Ímé, itt vagyok.

7. Feltámad a setétségben világosságod.

8. Homályosságod olyan lesz, mint a dél.

9. És vezérel téged az Úr szüntelen.

10. Megelégíti lelkedet nagy szárazságban.

11. Csontjaidat megerősíti.

12. Olyan leszel, mint a megöntözött kert.

13. Olyan leszel, mint vízforrás, a melynek vize el nem fogy.

14. Megépítik fiaid a régi romokat.

15. Emberöltők alapzatait felrakod.

100
 16. Neveztetel romlás építőjének, ösvények megújítójának, hogy ott lakhassanak.

 FELTÉTELEK

1. Ha elvetended közüled az igát.

2. Ha megszűnsz ujjal mutogatni.

3. Ha megszűnsz hamisságot beszélni.

4. Ha odaadod utolsó falatodat az éhezőnek.

5. Az elepedt lelkűt megelégíted.

Az ígéretek és feltételek mindegyikének szellemi jelentősége van, ezért fontos, hogy szellemi
értelemben alkalmazzuk azokat.

A BÖJTÖLÉS FEGYELME

Nyilvánvaló hogy szoros összefüggés van az evés (különösen a mértéktelen evés) és az anyagi
dolgok utáni vágyunk között. Egy három napra vagy többre kiterjesztett böjt során hatalmas
változás áll be gondolkodásunkban, fizikai vágyainkban és kívánságainkban anyagi javak
megszerzése tekintetében. A normál étrendre való visszatéréskor mindezek a korábbi vágyak
megrohannak minket. „Tettem valamit, amit nem kellett volna!” ez az első érzés, ami az em-
beren átfut; ami nem igaz. Azt mondom neked, hogy megerősítsem a tényt, mely szerint ter-
mészetes étvágyunk és szellemi dolgaink szemben állnak egymással. Egyedül ennek kell böjt-
re indítania minket. Az életnek micsoda fegyelme szerezhető meg, ha rendszeresen felülkere-
kedünk a jogosan megengedett evésen. Nem böjtölhetünk állandóan, és Isten ezt nem is várja
el tőlünk, de a mi gondunk a böjt elmaradása, és nem a böjt eltúlzása.

Házaspárok, akik mindketten keresztények, tanulmányozzák az I. Kor. 7,1-5. igéit, ismerjék

meg a jelentését, és alkalmazzák az életükre.

Isten minden ígérete miénk lehet, ha megfegyelmezzük a testünket a böjtre és az imára. A

böjtről, mely a Biblia alapelve, csaknem lemondtak vallásos körökben. Újra felhívlak a böjt
bibliai parancsára és fogalmára.

A BÖJT MEGTÖRÉSE

Talán helyénvaló itt egy rövid figyelmeztetés. A böjt tárgyának legtöbb szakértője azt javasol-
ja, hogy ugyanannyi napot szánjunk a normális étkezésre való visszatérésre, mint ahány napot
böjtöltünk. Három napi böjt után három napot szánjunk a normál étkezéshez való visszatérés-
re, stb. Bármely böjtöt szigorúan könnyű étellel, gyümölcslével és gyümölccsel törjünk meg.
A megszentelés általános értelemben a legjobb szabály, amely itt alkalmazható.

101
A böjt cáfolhatatlan tanítása a Bibliának. Növekedés a Lélek erejében és a fizikai fegyelem-
ben és betöltése Isten parancsának. Döntünk a böjt mellett, amíg a Vőlegény vissza nem tér,
és azután már nem kell többé megfegyelmeznünk a testet – új testünk lesz!

MEGJEGYZÉSEK

102
 A TIZED
MALAKIÁS 3,8-10.

A tized bibliai tárgyának megközelítésekor szeretném bemutatni azokat az igeverseket és

gondolatokat, melyek forrásul szolgálnak a megértéshez, és segítséget nyújtanak. Nem célja e
leckének, hogy elítéljük és kigúnyoljuk azokat, akik tévelyegnek ezen a téren. Buzdítani, út-
mutatást adni, és inteni, ha szükséges, ez a leckénk célja.

Hagyományosan, mai világunkban sokan tekintenek úgy a tizedre, mint az adózás egyik for-
májára, ugyanazzal az általános hozzáállással megközelítve, ahogy forgalmi adót, vagy ingat-
lanadót fizetnek. Mások úgy vélik, a tized lényegtelen kérdés, ezért sosem kutatják, mit mond
Isten erről a témáról. Ilyen uralkodó felfogással sokan nem fizetnek tizedet; mások úgy fizet-
nek, ahogy nekik tetszik, és megint mások adakoznak néhány egyházi intézménynek, vélvén,
hogy ezzel megtették részükről a magukét. A tized több mint hagyomány, nem adó, nem lehet
félvállról venni vagy nem biblikus módon alkalmazni.

Mivel ilyen hozzáállásokkal találkozunk, talán helyénvaló néhány lélek kutatása. Ilyen kérdé-
sek után mint: MI a tized? Hol és kinek kell fizetni a tizedet? Miből kell tizedet adni? Mikor
kell tizedet adni, Véget nem érő kérdések merülhetnek fel, de a Biblia alapos tanulmányozása
a témában meg fogja válaszolni az ide vonatkozó kérdéseket.

MIT JELENT A „TIZED” KIFEJEZÉS?

Összehasonlítva az I. Móz 14,20. igéjét a Zsid 7,2-4. verseivel, világosan látható, hogy a tized
kifejezés szó szerint egytizedet jelent (1/10).

1. DEKATOS – Görög szó, jelentése: tized.

2. MAASRAH – Héber szó, szintén tizedet jelent.

A TIZED FIZETÉSE

Tanulmányaim során találtam egy ismertetőt, melyben valaki részletesen összeállította, mit
jelent a tized.

1. MATEMATIKAILAG – Egy tized (I. Móz. 28,22.; III. Móz. 27,30.).

2. BIBLIAILAG – Egy törvény (V. Móz. 12,6.; 14,22.).

3. ERKÖLCSILEG – Egy tartozás (Mal. 3,8.; Máté 23,23.).

4. GAZDASÁGILAG – Egy befektetés (Maté 6,20.; Luk. 6,38.).

103
 5. SZELLEMILEG – Egy áldás (Mal. 3,10.; Gal. 3,9.).

Ezt az öt pontot figyelembe véve felismerjük a szépségét annak, amit a tized valójában jelent.

HONNAN ERED A TIZED?

A tized, ahogy már állítottuk, nem hagyományos pénzügyi rendszer, melyet emberek tervez-
tek Isten munkájának támogatására. A tized bibliai terv, mely a Mózes törvénye előtti időkből
ered; belefoglaltatott a törvénybe, és most az újszövetségi kegyelmi idők is magukban foglal-
ják, mint Isten megoldását az Ő munkájának anyagi támogatására.

 A TÖRVÉNY ELŐTT

1. Ábrahám tizedet adott Melkisédeknek (I Móz. 14,20.). Ez a tized első említése a Bibliá-
ban.

2. Jákob tizedet, vagy tizedeket ígért Istennek (I. Móz. 28,22.).

 A TÖRVÉNY ALATT
1. Isten törvénye, melyet Mózesnek adott, meghatározott minden részletet arról, hogy mit,
mikor hol, és hogyan adjunk, mint tizedet. A föld tizede esetében, ha egy részt megváltot-
tak, hozzá kellett adni annak ötödrészét. Amikor a nyájat számolták, ökröket vagy juhokat,
minden tizedik állatot, amely átment a vessző alatt, a lévitáknak kellett adni (III. Móz.
27,30-34.).

Gyakran felteszik nekem a kérdést: „Ha elmaradtam a tizeddel, fizetnem kell-e egyötödöt,
vagy 20% büntetést?” Vizsgáljuk meg, mit mond a Biblia SZÖVEGÖSSZEFÜGGÉSÉBEN
erről a témáról.

Minden esetben, ahol egyötödöt kellett mellékelten adni, felmerült a kérdés, hogy az illető
személy megfizette-e a teljes összeget, ami az Úrnak jár. Felsorolok minden olyan esetet,
ahol Isten megkövetelt egyötödöt hozzáadni az eredeti összeghez.

a. Ha valaki tévedésből vétkezve elvett a szent dolgokból, egy kost kellett hoznia, mint
bűnért való áldozatot. Az ilyen bűnért való áldozathoz hozzá kellett adni az elvett dolgok
értéke fölött annak egyötödét is. (III. Móz.5,14-16.).

b. Ha valaki eltagadta, ha talált valamit, vagy becsapta szomszédját eltagadva a rábízott

dolgot, annak értékét megfizetve még az érték egyötödrészét is hozzá kellett adnia (III.
Móz. 6,1-6.). Ez az igeszakasz az alábbiakra vonatkozik: 1) Valakire rábízott javak. 2) Ja-
vak társulással. 3) Lopott javak. 4) Csalással szerzett javak. 5) Elvesztett javak.

c. Ha valaki tévedésből evett a szent dolgokból, melyekből csak a papok ehettek, vissza kellett
adnia az élelmet, és hozzá kellett tennie annak egyötödét (III. Móz. 22,14-16.).

d. A III. Móz. 27,1-34. szakasza öt egymással összefüggő témát említ dolgok megváltásá-
val (visszavásárlásával) kapcsolatban. Ilyen esetben Isten megkövetelte az egyötöd hozzá-
adását az eredeti összeghez.

104
 1. Egy állat megváltása áldozati célra.
2. Egy ház megváltása Istennek felajánlva.
3. Egy mező visszavásárlása Istennek felajánlva.
4. Egy elsőszülött tisztátalan állat megváltása.
5. Mag vagy gyümölcs tizedének megváltása.

e. A III. Móz. 5,5-10. szakaszában hasonló helyzetet látunk, mint az „a” pontban. Olvasd
el ezeket az igeverseket újra a tisztább megértés érdekében.

Isten sem a múltban, sem a jelenben nem követeli meg, hogy egyötödöt fizessen az ember
büntetésül, ha nem fizette be időben a tizedet. A fenti esetekben a kérdés a teljes összeg vagy
méltányos összeg megfizetésének tárgyában merül fel, nem késedelmes fizetés esetén. Isten
ezeket a szabályokat a Törvény alatt vezette be a méltányosság érdekében a felajánló és Isten
munkájának szempontjából.

A legjobb mód, ha akkor fizetünk tizedet, amikor kézhez kapjuk a jövedelmet. Ha valami ok-
nál fogva hátralékba kerültünk, kérjük meg Istent, hogy segítsen, majd fizessük meg a tizedet,
amilyen hamar csak emberileg lehetséges. A tized megtagadása, vagy az elmaradt tized be
nem fizetése helytelen, és egyetlen kereszténynek sem szabad így tenni.

2. Isten kiválasztotta Lévi törzsét (Lévitákat), mint különleges csoportot, hogy gondozza a
Szent Sátrat. Nem volt semmi örökségük a nép között, ezért őket az izraeliták tartották el a
tizedekkel (IV. Móz. 18,20-24.).

3. A tizedet Isten által kijelölt helyen kellett fizetni; nem bárhol, ahol Izrael fizetni akarta. A
tizedet a lévitáknak kellett adni (V. Móz. 12,5-6.; 11.; 17-18.).

4. Izrael meglopta Istent a tizedekkel és az áldozatokkal, így átok alá kerültek. Isten áldást
ígért nekik, ha engedelmeskednek az Ő Igéjének (Mal. 3,8-10.)

5. Nyilvánvaló, hogy minden harmadik évben egy különleges tizedet kellett fizetni, amellyel a
szegényeken segítettek (V. Móz. 14,21-29.; 26,12-15.).

 A KEGYELEM ALATT

1. Az írástudók és a farizeusok hittek a tized fizetésében (Máté 23,23.). Nem voltak képmu-
tatók a tized tekintetében; a többi alapvető dolog elhagyásában voltak képmutatók.

2. Ábrahám tizedet adott (V. Móz. 14,20.). Akik hitből vannak, azok Ábrahám fiai (Gal.
3,7.). Ha Ábrahám gyermekei vagyunk, akkor ábrahám cselekedeteit cselekedjük (Ján.
8,39.).

3. „És itt halandó emberek szednek tizedet…” (Zsid. 7,8.).

4. Pál kitűnő ismertetést adott a szolgálat anyagi támogatásáról (I. Kor. 9,1-14.). Isten egyet-
len módszere a szolgálat támogatására azoknak az embereknek a tizede, akiket a
lelkimunkás szolgál.

Azok, akik azzal érvelnek, hogy Pál fenntartotta önmagát, mint sátorkészítő, olvassák el a
II. Kor. 11,7-13-at. Akár fogadott el Pál anyagi támogatást a Korinthusi gyülekezettől, akár

105
 nem, kétségtelenül fogadott el anyagi támogatást más gyülekezetektől. Arra buzdítja a Ko-
rinthusi gyülekezetet, hogy támogassa a szolgálatot, és bocsánatot kér tőlük, amiért nem fo-
gadott el tőlük anyagi támogatást (II. Kor. 12,13.).

Ha valaki azt állítja, hogy a tized kizárólag a törvény alatt élt embereknek szólt és nem a mi
korunknak, az vagy nem ismeri a Bibliát, vagy lázad az igazság ellen.

TIZED ÉS IMÁDAT

A tized fizetése nem egy ijesztő kötelesség, hanem az imádat egy formája. „…a jókedvű ada-
kozót szereti az Isten.” (II. Kor. 9,7.). A tized fizetése és az áldozat bemutatása Ábrahám, Já-
kob és az izraeliták számára az imádat cselekedete volt (V. Móz. 26,1-11.). Az egyik legszebb
része a Bibliának arról szól, hogy hozzuk be a tizedünket Isten házába. Mivel a tized adása az
imádat egyik cselekedete, szükségszerűen szellemi embereket igényel. A szellemi ember
rendszeresen és biblikusan fizet tizedet, úgy, ahogy énekel, imádkozik és bizonyságot tesz.

TIZED ÉS ELSŐ ZSENGE

Isten mindig megkövetelte az izraelitáktól, hogy mindennek az első zsengéjét neki szánják (V.
Móz. 22,29-31.) Isten kiválasztotta a Lévitákat, felszabadítva ezzel a fenti követelmény alól
az elsőszülött férfiakat az összes többi törzsből (II. Móz. 23,19.; V. Móz. 18,4.). Az izraeliták
tizede az első zsenge volt Isten számára (V. Móz. 26,1-11.). Az első zsenge odaszentelt dolog
volt, és kizárólag Istent illette meg.

Jerikót, az első várost, amelyet az izraeliták elfoglaltak miután bevonultak Kánaánba, az iz-
raelitáknak érintetlenül kellett hagynia. Nem volt szabad zsákmányt ejteni, mivel a város az
Istent illető első zsengét előképezte. Ákán ellopott néhányat a szent dolgok közül, és azok át-
kot hoztak rá (Józsué 6,17-24.; 7.; 11.). Ha elveszünk bármit, ami Istent illeti meg és saját cél-
ra használjuk, átokká válik a számunkra. Mennyire igaz ez a tizedre!

KÉRDÉSEK A TIZEDDEL KAPCSOLATBAN

Ha a tized témája kerül szóba, különféle kérdések merülnek fel. Ez nem az összes kérdés, sem
nem az utolsó szó a tárgyban, de talán megválaszolnak az alapvető kérdésekre a tizeddel kap-
csolatban. Őszinte, becsületes szívű egyén nem vitázik és nem akadékoskodik minden forint
fölött, melyet Isten munkájára kell adnia. Örül, hogy szabadon adhat Isten ügyére, ahogy csak
tud. Mindazonáltal az egyenes és őszinte kérdések a tizeddel kapcsolatban választ érdemel-
nek.

 AZÉRT VAN-E A TIZED, HOGY ÖZVEGYEKET ÉS ÁRVÁKAT TÁMOGAS-

SUNK?

Nyolc követelményt találunk, melyeknek meg kell felelni egy özvegynek ahhoz, hogy jogo-
sult legyen anyagi támogatásra a gyülekezettől (I. Tim. 5,1-16.). Nem csupán ennek a nyolc
követelménynek kell megfelelnie, nem lehet élő családtagja sem az unokatestvér és köze-
lebbi rokonok között. Ha vannak családtagjai, beleértve unokatestvéreket, azoknak kell

106
 gondoskodniuk megözvegyült családtagjukról, így a gyülekezet nem köteles erre. A tized a
Bibliában nem azt célozza, hogy özvegyeket és árvákat támogassanak belőle.

Az árvákat és az özvegyeket támogatni kell, látogatni és imádkozni értük. A könyörületes-

ség indítja a szenteket arra, hogy támogassák az özvegyeket, akik valóban özvegyek. Miu-
tán támogattuk a gyülekezetet tizeddel és adakozással, adhatunk azoknak, akik kevésbé sze-
rencsések.

 MIRE KELL HASZNÁLNI A TIZEDET?

A tized felhasználásáról szóló bibliai példák adják a helyes útmutatást a mai egyház számá-
ra. Tizedet először Melkisédeknek fizettek (I. Móz. 14,20.). Krisztus papsága a Melkisédek
rendje szerint való (Zsid. 5,1-11.; 7,1-17.). A leviták, akik az ószövetség papjai voltak, kivá-
lasztattak arra, hogy gondozzák a Szent Sátrat, áldozatokat mutassanak be, tizedet vegyenek
a létfenntartásukra, és szolgáljanak Isten és a nép felé (IV. Móz. 18,20-24.). Pált az újszö-
vetségi gyülekezetek támogatták, és meg vagyok győződve arról, hogy ez tized által történt
(I. Kor. 9,1-14.). Pál azt tanította, hogy a vének vagy lelkimunkások, akik a beszédben és a
tanításban fáradoznak, kettős tisztességre méltassanak (I. Tim. 5,17- 18.). A lelkimunkások,
akik az evangéliumot hirdetik, az evangéliumból éljenek. A tized elsődleges használata egy
bizonyos gyülekezet lelkimunkásának támogatása. Az ő szükségleteit megfelelően be kell
tölteni az anyagiak minden területén. Ő felügyeli és ellenőrzi a tized fizetését a helyi gyüle-
kezetben. Ha a számára elegendőnél több jut a megélhetésére, átirányíthat összegeket Isten
munkájának más területére. Egy őszinte lelkimunkás becsületes az emberekkel, és Istennel
szemben egyaránt!

 HOL FIZESSEM A TIZEDET?

Isten Igéje világos és pontos e kérdés megválaszolásában. Józan érvelés és gondolkodás

ugyancsak útmutatást nyújt ebben a kérdésben. A tized a lévitáknak járt, és ott kellett fizet-
ni, ahová Isten az Ő nevét helyezte (V. Móz 12,5-6.; 11-17.). A tizedet Isten házába kellett
bevinni, és az oltárra kellett helyezni (Mal. 3,8-10.). Pál egy hasonlatot használva számos
dolgot felsorol az I. Kor. 9,1-14.-ben, melyek betekintést adnak a tárgyba. Pásztorod szel-
lemi magokat vet, és testi (ideiglenes vagy anyagi) dolgokat arat. Ellátja a szent dolgokat és
az oltár körül szolgál. Következésképpen a templom dolgaiból él, és részesedik azokból a
dolgokból, melyeket Isten házába hoznak. Olyan ő, mint az az ember, aki szőlőt ültet, nyájat
gondoz, és háborúba megy. Segítséget kap a harchoz, eszik a szőlő gyümölcséből, iszik a
nyáj tejéből, és élelmet nyer a nyájból. Röviden szólva, az ember foglalkozása biztosítja az
ember megélhetését, bármi legyen is az.

Ott kell fizetned a tizedet, ahova gyülekezetbe jársz, és annak a pásztornak, amelyik alá tar-
tozol. Te sem dolgoznál úgy valakinek, hogy mást fizessen ki helyetted. Vetnél-e gabonát
úgy, hogy nem ennél annak terméséből, vagy gondoznál-e nyájat úgy, hogy nem használnád
a tejét vagy a húsát? Isten terve úgy a világi, mint a szellemi munka esetén megköveteli,
hogy az ember munkája és erőfeszítése anyagi támogatást kapjon.

Nem helyes elküldened a tizededet és adakozásodat egy rádió- vagy egy tévéprédikátornak,
árvaháznak, másik gyülekezetnek, egy vendég lelkimunkásnak, misszionáriusnak, bibliais-
kolának, vagy egyéb vallási intézménynek saját gyülekezeteden kívül. A fentieket mind tá-
mogatni kell, de nem a tizedből vagy a helyi gyülekezetednek járó adakozásból.

107
 MENNYI PÉNZ A TIZED?

E tanulmány számos korábban idézett igeverséből következtethető, hogy jövedelmünk tíz

százaléka (10%) a tized. Megkísérelni bármennyivel is kevesebbet adni tizedünknél becste-
lenség. Isten tudja, hogy mennyi pénzt kaptunk, és mennyivel tartozunk. Ne feledjük el,
nem emberektől lopunk, hanem Istentől, amikor nem fizetjük meg a tizedet.

Azok, akiknek saját vállalkozásuk van, mint a mezőgazdasági vagy építési vállalkozóknak,
üzlettulajdonosoknak, stb., nem minden egyes forint után kell tizedet adniuk, ami átmegy a
kezükön; csak a hasznukból kell tizedet adni. Azoknak, akik fizetésből, órabérből élnek, a
fizetésük után kell tizedet adniuk. Nem tisztességes kivenni a jövedelemből a biztosítási
pénzt, nyugdíjat, autó- vagy házeladási pénzt, stb. Fizessünk tizedet minden után, ami növe-
li jövedelmünket, és minden rendben lesz. Vegyük figyelembe, milyen gondot okozott Ká-
innak, hogy azt vitte Istennek, amit ő akart, nem azt, amit Isten kívánt meg tőle.

 KELL-E A LELKIMUNKÁSOKNAK TIZEDET FIZETNIÜK?

Ezt a kérdést azzal a példával válaszoljuk meg, hogy a léviták fizettek tizedet más papoknak
(IV. Móz. 18,26-32.; Neh. 10,37-39.). Ugyancsak bemutattak egy különleges tized áldoza-
tot, és az tizedként számított be nekik. Lévi tizedet adott Ábrahámban (Zsid. 7,9.). A
lelkimunkások, akik tizedet vagy jövedelmet vesznek bármilyen forrásból, természetesen
tartoznak annak tíz százalékával az Isten munkájának. Vannak más lelkimunkások, felügye-
lők és hivatalok is Isten országában, akik anyagi támogatásban részesülnek. Bármely
lelkimunkásnak, aki egy vallási szervezethez tartozik, támogatnia kell azt anyagi javaival,
ahogy azt a szervezett test megkívánja. Az a lelkimunkás, aki nem tartozik egy vallási szer-
vezethez, jövedelmének a tíz százalékát Isten munkájára kell fordítania. Egy helyi gyüleke-
zetben szolgáló lelkimunkásnak a pásztorát kell támogatnia a tizedével. A Biblia megköve-
teli minden lelkimunkástól, hogy fizessen tizedet.

 MI TÖRTÉNIK, HA NEM FIZETEK TIZEDET?

Először is egy tolvajjal teszed azonossá magadat (Mal. 3,8-10.). Ezzel bezárod a menny ab-
lakait a lelked előtt. Aggeus elmondja, hogy lehetséges a pénzt lyukas zacskóba tenni. Ez a
tizedet nem fizetők másik dilemmája. Salamonnál azt olvassuk, hogy „a mással jóltevő em-
ber megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül” (Péld. 11,24-25.). „Azzal a mértékkel
mérnek néktek, a melylyel ti mértek” (Luk. 6,38.). „Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti
szívetek is.” (Máté 6,21.). A tized fizetése a felüdülésnek, a kincs mennybehelyezésének, és
a mérték kimutatásának egyik módja.

Mal. 3,11. alapján van egy KÁRTEVŐ minden életben, amikor nem engedelmeskedünk Is-
tennek. Számunkra láthatatlanul ez a kártevő elpusztítja azt, amivel Istennek tartozunk, és
nem leszünk jobb szellemi állapotban sem. Nem kapunk jutalmat Istentől, ha a kártevő
pusztít. Sokkal jobb odaadni Istennek, ami az övé, áldást nyerni érte, és jutalmat kapni, mint
hogy Isten más eszközökkel vigye végbe a tervét.

 TEHETEM-E A TIZEDEMET AZ ADAKOZÁSHOZ, ÉS AZ ÚGY IS TIZEDNEK

SZÁMÍT?

108
 A Biblia alapján határozott különbség és megkülönböztetés van a tized és az adakozás kö-
zött (Mal. 3,8-10.). Az Ige megtanít minket arra, hogyan adakozzunk, és hogyan fizessünk
tizedet. A tized jövedelmünk tíz százaléka; az adakozás vagy áldozati ajándék személyes
pénzünk maradéka. Tartsuk be mindnyájan ezt a megkülönböztetést, és ne próbáljunk ki-
bújni felelősségünk alól, és ne gyártsunk hamis meggyőződést egyik területen se. Az adako-
zásként fizetett tized nem számít Isten vagy az emberek szemében tizednek. Az adakozni a
következő módon kell, az alábbi bibliai alapelv szerint.

1. Ahogy tőlünk telik (I. Kor 16,1-2.).

2. Aszerint, kinek mije van (II. Kor. 8,12-15.).
3. Ugyanolyan módon, ahogy kapni szeretnénk (II. Kor. 9,6-7.).
4. Ahogy eltökéltük a szívünkben (II. Kor. 9,6-7.).
5. Nem szomorúságból (II. Kor. 9,6-7).
6. Nem kénytelenségből (II. Kor. 9,6-7.).
7. Adjunk jókedvűen (II. Kor. 9,6-7.)
8. Adjunk szelídséggel (Róma 12,8.).

Az adakozásra fő példánk Jézus Krisztus; gazdag volt, de szegénnyé lett értünk (II. Kor. 8,9.).
Nem volt sem lekötelezettje, sem adósa az embernek, hanem ő akarta magát áldozatul adni. A
tizeddel tartozunk; az adakozás a szeretet ajándéka, és áldozat, melyet Krisztus lelkében
adunk a fenn felsorolt módokon.

Az idő és a hely nem teszi lehetővé, hogy minden kérdést megválaszoljunk, de ennyi talán
elegendő lesz. Arra intlek, hogy légy egyenes és becsületes azzal, amit Isten rád bízott. Sose
feledkezz meg arról, hogy sáfár vagy; te és mindened, amid van nem a sajátod, minden Istené.

Roy L. Moss írta: „Az Úr része” („The Lord’s portion”), bibliai tanulmány a tizedről, 1980,
Word Aflame Press, 8855 Dunn Road, Hazelwood, Mo. 63042. Ez jó forrás a bibliatanul-
mányozásra, mert pontos és biblikus; ajánlom az elolvasását.

MEGJEGYZÉSEK

109
 MIT TANÍT A BIBLIA A SZOMBATRÓL?
I. MÓZ. 20,8-11.
MÁTÉ 12,1-13.
ZSID. 4,1-11.
Évszázadokon keresztül folyt a vita a szombat körül, vagy pontosabban a hét hetedik napjával
kapcsolatban. Melyik nap a hetedik nap? Úgy kell tekinteni, mint a szombatot? Mint keresz-
tényeknek, figyelembe kell-e vennünk a hét egy bizonyos napját, mint kereszténységünk ré-
szét? Ha szombatot kell tartanunk, a hét melyik napja legyen az? Ezekre és más kérdésekre
kell válaszolnunk az érdeklődőknek azzal kapcsolatban, mint hiszünk és miért.

MELYIK NAP A SZOMBAT?

Vasárnap Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

E tanulmány tárgya a Szombat történelmi és bibliai jelentőségének és fontosságának feltárása.

Áttekintünk különböző korszakokat a szombat kérdését illetően, és végül korunkban betöltött
jelentőségét.

Torzított vélemények és hitelvek, melyeknek nem volt bibliai alapjuk, nemzedékről nemze-
dékre szálltak. Minden következő generáció hozzátett vagy elvett ezekből a hagyományokból,
míg azok végzetesen eltorzultak. Ennél a pontnál arra kérlek, hogy tedd félre a felfogásodat és
véleményedet, és vedd figyelembe azt, amit a Biblia mond a Szombatról.

MEGHATÁROZÁS

SZOMBAT – A héber SHABBATH szóból ered, amelynek jelentése pihenni, elválasztani,

elállni valamitől, a végére érni valaminek, vagy szünet. Az asszír nyelvben azt jelenti, a szív
megnyugvása.

Népszerű elgondolással szemben ezt a szót sohasem fordították hetediknek, vagy hetedik
napnak.

NAPTÁRUNK

Néhány észrevételt kell tennünk naptárunk felépítését illetően, mivel számos változat létezik a
népek között az idő meghatározásához. A zsidó emberek is használnak egy módot, a moha-
medánok egy másikat, az európaiak és az amerikaiak ismét egy másik rendszert.

A mi naptárunkat az egyiptomiak fejlesztették ki i.e. 2773-ban. Amikor ezt a naptárat i.e. 46-
ban Július Caesar átvette a Római Birodalom számára, 80 napos hiba gyűlt fel benne. Ennek
helyreigazítására szökőévet iktattak be, ahogy ma ismerjük. I. u. 1582-re újabb 10 napos hiba
lépett fel. XIII. Gergely pápa úgy igazította ki ezt, hogy 10 napot kihagyott a naptárból. Kije-
lentette, hogy 1582 október 15. 1582 október 4. után következik, így kitörölt 10 napot.

110
Mivel naptárunkat Július Caesar uralkodása idején vettük át, ezért azóta Juliánus Naptárként
tartjuk számon. Angliában ezt a naptárat csak 1752-től alkalmazták. Oroszországban 1918
után.

A mi Juliánus Naptárunk számos problémát okoz a századok során történt hozzáadások, törlé-
sek és hibák következtében. Naptárunk kifejlődésének, elfogadásának és használatának e rö-
vid áttekintésével tanulmányozzuk a Szombatnapot.

MELYIK NAPON KEZDTE ISTEN A TEREMTÉST?

„Kissé furcsa kérdés”, tűnődhetnél magadban. Mindazonáltal helyénvaló a mi napokról szóló

tanulmányunkban, ami a Szombatot illeti. Isten mindent, beleértve az embert is, hat nap alatt
teremtett (I. Móz. 1,1-31.). Ennél a pontnál nem bocsátkozunk vitába a teremtés napjainak
hosszát illetően. Isten ezután megpihent a hetedik napon, megáldotta és megszentelte azt (I.
Móz. 2,1-3.).

Vannak, akik azt tanítják, hogy naptárunk hetedik napján meg kell szűnnünk mindenféle és
forma fizikai munkától, mert Isten megpihent a hét hetedik napján. Ha ez a helyzet, vajon
UGYANAZON a hetedik napon kell-e pihennünk, amelyiken Isten pihent meg? Azért kérdem
ezt, mert ha így van, akkor meg kell találnunk, mely napon kezdte Isten a teremtés munkáját.
A mi Juliánus Naptárunk szerint a hetedik nap a vasárnap. Bebizonyíthatjuk-e, hogy Isten a
teremtés munkáját vasárnap kezdte, pénteken fejezte be és vasárnap pihent meg? Azt hiszem,
nem! Ez az ismeret nem elérhető a számunkra.

Meg kell jegyeznünk, hogy hónapjaink és heteink elnevezése túlnyomó részben bolygók és
bálványistenek nevei után történt.

AZ EMBER TEREMTÉSE

Isten a teremtés hatodik napján teremtette meg az embert (I. Móz. 1,24-31.). Az Éden kertjébe
helyezte, és arra utasította, hogy művelje és őrizze azt, ami munkát jelent (I. Móz 2,15.) Ha
Ádám engedelmeskedett Istennek, és mindjárt következő napon dolgozni kezdett, akkor
Ádám dolgozott azon a napon, amelyen Isten megpihent.

Ennek ábrázolására a Juliánus Naptárt használva Isten vasárnap kezdte volna a teremtés mun-
káját, pénteken teremtette meg az embert, és szombaton pihent. Ha Ádám munkálkodott a te-
remtését követő napon, akkor szombaton kezdett dolgozni, csütörtökig dolgozott, és pénteken
pihent meg. Bebizonyítható ez akárki által is? Semmiképpen sem.

Ez a két pont enyhén szólva kissé bonyolultnak hangzik. Ennek ellenére, ha elfogadjuk a vi-
tathatatlan rendeletet, hogy szüneteltessük a munkát Szombaton, akkor ezt komolyan figye-
lembe kell vennünk.

A SZOMBAT ELSŐ EMLÍTÉSE A BIBLIÁBAN

A Biblia a szombatot először a mannával kapcsolatban említi, mely Izraelnek adatott (II. Móz.
16,22-30.). A manna hat napig hullott az égből Izrael táborára, és a hatodik napon kétszer

111
annyi hullott. Ez elegendő élelmet biztosított a számukra a hetedik napra is, amikor nem hul-
lott manna.

Vasárnap hullott-e először a manna? Ha nem, akkor nem tekinthetjük a szombatot Szombat-
napnak. Ha a manna hétfőn hullott először, akkor vasárnap lenne a hetedik nap a számukra. A
tény, hogy nem tudjuk, mely napon kezdett hullani a manna a Juliánus Naptár szerint. Izrael
arra is parancsot kapott, hogy ne menjenek ki a sátraikból a hetedik napon. Ha figyelembe ve-
szed a szombatot, figyelembe veszed a szabálynak ezt a részét is?

Nyilvánvaló, hogy volt egy időszámítási változás Izrael számára, amikor kijöttek Egyiptom-
ból (II. Móz 12,1-2.). Az egyiptomi kivonulás a napok és hónapok új kezdetét jelentette szá-
mukra. Az életüket többé nem az egyiptomi időszámítás irányította. Gondolkodj ezeken a
dolgokon, és azon, hogyan viszonyulnak egy különleges nap figyelembe vételéhez.

A TÍZPARANCSOLAT

A Tízparancsolatban az egyik parancsolat a Szombatra vonatkozik (II. Móz. 20,8-10.). Izrael-

nek hat napig kellett munkálkodnia, és a hetedik napon megpihennie. Ez kifejezetten a zsi-
dóknak adatott, és nem került tovább a pogányokhoz az egyházkorszakba. Ismételten, a Tíz-
parancsolat szerint a mi vasárnapunkra vonatkoztathatjuk a szombatot, mivel az a hetedik, a
nyugalom napja.

Azok, akik azt tanítják, hogy a Tízparancsolat nem része a Törvénynek jegyezzék meg Pál
kijelentését: „…a bűnt nem ismertem, hanem csak a törvény által; mert a kívánságról sem
tudtam volna, ha a törvény nem mondaná: Ne kívánjad.” (Róma 7,7.). Ezt a Tízparancsolat-
ból idézi Pál, melyet Törvénynek nevez. Pál azt mondja, hogy holtak vagyunk a Törvénynek
(Róma 7,1-7.).; és azt is kijelenti, hogy Kegyelem alatt vagyunk (Róma 6,14.; Gal. 3,1-29.).

A SZOMBAT MEGTARTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYE

Mózes törvénye alatt sok szabály és követelmény kapcsolódott a Szombatnaphoz. Ha aláhe-

lyezzük magunkat a hetedik nap, a Szombat korlátozásainak (a Juliánus Naptár szerint), akkor
figyelembe kell vennünk az ehhez a naphoz kapcsolódó szabályokat.

1. Azt az embert, aki nem tartotta meg a Szombatot, halállal sújtották (II. Móz. 12,18.;
35,2.). Egy embert halálra köveztek, amiért rőzsét szedett Szombatnapon (IV. Móz 15,32-
36.).

2. Izraelnek meg volt tiltva, hogy Szombatnapon tüzet gyújtson (II. Móz 35,3.).

3. Minden hetedik év szombatév volt, amikor Izrael nem vethetett semmilyen gabonát; ez
volt a föld szombatja (III. Móz 25,1-55; II. Móz. 23,10-11.). Izraelnek meg kellett tartania
a Jubál évét. Semmilyen gabonát nem volt szabad vetni a negyvenkilencedik vagy ötvene-
dik évben Izrael földjén.

Ezek a szabályok kizárólag Izrael szombatjához tartoztak. Ha figyelembe vesszük a Szomba-

tot, vonatkoznak-e ránk ezek a szabályok?

112
 SZOMBATNAPI UTAZÁS

A szombatnapi utazást csak egyszer említi a Biblia (Ap. Csel. 1,12.). Ez nyilvánvalóan ha-
gyomány szerinti korlátozás volt, melyet a zsidók fejlesztettek ki az évek során. Tilos volt
többet utazni, mint 900 métertől 1000 méternyi távolságot Szombatnapon.

AZ ÚJSZÖVETSÉG TANÍTÁSA A SZOMBATRA VONATKOZÓAN

Jézus kalászt tépett Szombaton, így megszegte Mózes Törvényét a zsidók szerint (Máté 12,1-
8.; Márk 2,23-28.; Luk. 6,1-10.). Jézus gyógyított Szombaton, ismételten felkeltve ezzel a
zsidók dühét, akik a Szombat megszegésével vádolták (Ján. 5,1-18.; luk. 13,10-17.). Jézus
együtt evett egy vezető farizeussal Szombaton (Luk. 14,1.). Jézus egyszer sem jelezte vagy
mondta valakinek, hogy tekintsen egy bizonyos napot Szombatnak. Ha Jézusnak az volt a
szándéka, hogy az emberek tartsák meg a Szombatot az Újszövetségben, miért nem említette
azt a többi követelménnyel együtt a gazdag ifjúnak? (Máté 19,16-22.). Jézus azt tanította,
hogy a Törvény betöltése, ha szeretjük Istent, és felebarátunkat, mint önmagunkat, nem pedig
ha megtartjuk a Szombatot (Máté 22,34-40.; Róma 13,8-10.; Gal. 5,14.; Jak. 2,8.).

A HÉT ELSŐ NAPJA

Íme egy vázlat, mivel sok gondolkodásmódban zűrzavar van, amikor megkísérlik a hét első
napját, az úgynevezett KERESZTÉNY SZOMBATOT helyettesíteni a ZSIDÓ SZOMBAT-
TAL. Ennek a leckének nem ez a célja. Szeretnék megvizsgálni minden részletet a Szombat-
nappal kapcsolatban.

1. Jézus a hét első napján támadt fel a halálból (Márk 16,9.).

2. A tanítványok ezen a napon gyűltek egybe (Ján. 20,19-26.).
3. Pál követői a hét első napján találkoztak, hogy hallják őt prédikálni (Ap. Csel. 20,7.).
4. Ezen a napon kellett félretenni az összegyűjtött pénzt a korinthusi gyülekezetnek (I.
Kor. 16,1-2.).
5. A „The Popular and Critical Bible Encyclopedia” és a „Zondervan’s Pictorial
Encyclopedia of the Bibla” szerint Pünkösd napja (Ap. Csel. 2,1-4.) a hét első napján volt.

A Julianus Naptár alapján a mi hetünkben ez az első nap vasárnap. Ez nem bizonyítja, hogy
Izrael naptára Jézus feltámadása idején megegyezik a mi jelenlegi naptárunkkal. Nyilvánvaló,
hogy Jézus feltámadása után a tanítványok és a korai egyház a hét első napján gyűlt egybe.
Kétségtelen, hogy a zsidó megtértek közül sokan megtartották a törvény betűjét, és a szokásos
módon tiszteletben tartották a Szombatot.

A történelmi feljegyzések alapján Konstantin, Róma császára i. u. 321-ben a Vasárnapot jelöl-

te meg a pihenés és az istentisztelet napjának. Mivel ezt Konstantin vezette be, egyesek azt
akarják velünk elfogadtatni, hogy a Római Katolikus Egyház a hét első napján való egybe-
gyűléssel kezdődött. Ezt a szokást az apostolok és a korai egyház vezette be, jóval a Katolikus
Egyház létrejötte előtt. A Katolikusok később átvették ezt a gyakorlatot, de az az apostoloktól
ered.

113
A történelem feljegyzi, hogy a korai egyházatyák, akik a Níceai Zsinat előtt éltek, a hét első
napját tekintették az imádat és a nyugalom napjának. Ezek között olyan kiemelkedő nevek
voltak, mint Ignatius, Justin Mártír, Tertullianus, Irenaeus, Alexandriai Kelemen, Theophilus,
Origenész, Victorianus, Eusebius és mások. Tertulllianustól maradt fenn az első írásos fel-
jegyzés, mely szerint a keresztényeknek Vasárnap kell szüneteltetni a munkájukat.

BIBLIAI UTALÁSOK A NAPOK FIGYELEMBEVÉTELÉRE VONATKOZÓAN

Az Újszövetségi Egyház korában sokat beszéltek bizonyos napok és időszakok tiszteletben

tartásáról úgy, mint kötelező rendelkezésről az üdvösséghez. A szöveg iránti egyenesség kell
ezeknek az igei utalásoknak a tanulmányozásához. Ez segíteni fog az egész tanulmány során.

1. Pál prédikált a zsidó Szombatról, de nincs arra utalás, hogy mint olyan, tiszteletben tar-
totta volna a Szombatot. Mint farizeus, Pált arra tanították, hogy tartsa meg az Ószövetsé-
gi Szombatot (Ap. Csel. 13,42.; 16,13.; 18,4.). Írásaiban egyetlen egyszer sem utal arra,
hogy az Újszövetség hívőinek bármely napot is meg kellene tartania, mint Szombatot.

2. Pál szabadságot adott abban, hogy az Úrnak szentel-e egy napot valaki, azzal együtt,
hogy eszik, vagy nem eszik bizonyos dolgokat (Róma 14,5-6.). Nem parancsolta vagy ja-
vasolta számunkra, hogy egy bizonyos napot az Úrért tiszteljünk.

3. Szövegösszefüggésben tanulmányozd a II. Kor. 3,1-18. igéit, és figyeld meg, hogy a ha-
lál írott és kőbe vésett szolgálata bár dicsőséges volt, elmúlt, de a Lélek és az igazság
szolgálata felülhaladja azt és megmarad (Kol. 2,14; Eféz 2,15.).

4. Krisztus odaszegezte a keresztfára a parancsolatokban ellenünk szóló kézírást (Kol.

2,14.; Eféz. 2,15.; II. Kor. 3,11.).

5. Mózes Törvényének a Szombatja árnyékai voltak az elkövetkezendőknek (Kol. 2,16-

17.).

6. Pál figyelmeztette a galatabeli gyülekezetet a napok, hónapok, időszakok és évek tiszte-

letben tartásának témájában (Gal. 4,9-11.).

7. Miközben az Ószövetségi Törvények kérdésében tárgyalt a Jeruzsálemi Zsinat, az apos-

tolok nem említették az Újszövetségi híveknek a Szombat megtartását (Ap. Csel. 15,1-
35.).

8. A „The International Standard Bible Encyclopedia” és a „Dake’s Annoted Bible” sze-

rint az Úr Napja kifejezés (Jel. 1,10.), a hét első napjára utal.

A hetedik napra és a hét első napjára vonatkozó alapos bibliatanulmányozás döntésre kény-
szerít azzal kapcsolatban, mi kötelező az Újszövetségi hívőkre nézve. Meg fogok mutatni a
témáról számos megállapítást és elgondolást, melyek bibliai alapon nyugszanak. Vegyük fi-
gyelembe a korszakot, amelyre az utalás történik, és a tényt, hogy a mi Juliánus Naptárunk
nem Jézus Krisztustól ered. Az én megfigyelésem tekintetbe veszi ezt, és előre keltez bármely
és valamennyi ember-alkotta naptárt.

114
 MEGFIGYELÉSEK A HETEDIK NAPRA VONATKOZÓAN

Ne feledjük, hogy ezek a megfigyelések bibliai feljegyzésen alapulnak erre a sajátos napra
vonatkozóan.

1. Isten megpihent a hetedik napon, megszentelte és megáldotta azt. Nincs meggyőző bi-
zonyíték arra, hogy teremtő munkáját a mi vasárnapunkon kezdte, és így a szombatot tette
a hét hetedik napjává.

2. Isten semmilyen parancsot nem adott az embernek a hetedik napon való pihenésre
Ádámtól fogva Mózes idejéig.

3. A Szombat első említését a II. Móz 16,22-30-ban találjuk, amikor Isten a mannát adta
Izraelnek eledelül. Hat nap reggelén kellett mannát szedniük, és a hetedik napon pihenni-
ük kellett. A hetedik napon nem hullott manna.

4. A Tízparancsolat (II. Móz 20,8-11.) megkövetelte Izraeltől, hogy tartsa meg a hetedik
napot, a Szombatot. Nincs bizonyítékunk arra, hogy ez a nap AKKOR a mi szombatunkra
esett.

5. További szabályozások is kapcsolódtak a hetedik naphoz. Izrael nem gyújthatott tüzet

ezen a napon (II. Móz. 35,3.). A Szombatnap megszegőjére halálbüntetés várt (II. Móz.
31,12-18.; 35,2.).

6. A hetedik, szombatnapi nyugalom tisztelete a Sínai-hegytől az Újszövetségi korszakig

tartott. Számos ember-alkotta korlátozás kapcsolódott Isten rendelkezéséhez a Szombatra
vonatkozóan, mint például az utazás tiltása Szombatnapon (Ap. Csel. 1,12.).

7. A Tízparancsolat, Mózes többi Törvénye, és a zsidó hagyomány alapján Jézus megtörte

és megszentségtelenítette a hetedik napot.

8. Nincs egyetlen említés, utalás, sem ösztönzés a Bibliában az Újszövetségi szentek szá-
mára, hogy tartsák tiszteletben a hetedik napot, vagy bármely más napot, mint Szombatot.
Kegyelem alatt vagyunk, nem Törvény alatt.

ÉSZREVÉTELEK AZ ELSŐ NAPRA VONATKOZÓAN

Számos észrevétel helyénvaló tanulmányunk, és Isten Igéje fényében, a hét első napjára vo-
natkozóan.

1. Isten nem szentelte vagy rendelte el hetünk első napját, mint Szombatot.

2. Jézus a hét első napján támadt fel a halálból. Nincs rá bizonyítékunk, hogy ez a nap
megfelel a mi vasárnapunknak.

3. Jézus tanítványai a hét első napján gyűltek egybe.

4. A történelem feljegyzi, hogy a korai egyházatyák a hét első napján gyűltek össze imá-
datra.

115
 5. Konstantin elrendelte a vasárnapot, mint nemzeti pihenőnapot és az imádat napját i.u.
321-ben. A Katolikus Egyház megalakulása után átvette ezt a napot, mint a pihenés és
imádat napját. Később átvettek sok zsidó szabályt a hetedik napi Szombatról az első napi
Szombatjukhoz.

6. A korai reformerek elvetetették a hetedik napi zsidó szombat szabályait a hét első nap-
jára, habár ezen a napon jöttek össze imádatra.

7. A mi huszadik századi hivatalaink, kormányaink, iskoláink stb. a legtöbb esetben a hét

első napját adják szabadnapként a népnek. Ez szokás és hagyomány kérdése, engedélyez-
ve egy bizonyos időt a fizikai pihenés számára.

8. Tudomásom szerint nincs bibliai szabályozás a hét első napjára (vasárnapra) vonatko-
zóan. A munka, az alvás, vagy az imádat a hetünk első napján nem jelzi azt, hogy a Római
Katolicizmus hatása alatt vagyunk. Bármit is teszünk, az nem emeli fel ezt a napot a másik
hat fölé. Sok embernek a vasárnap a szabadnapja, az iskolaszünete, a legtöbb egyház ezen
a napon tart istentiszteletet, és mivel hiszünk a gyülekezet látogatásának fontosságában,
bármikor tart alkalmat, mi elmegyünk (Zsid. 10,25.).

9. Egyesek azt tanítják, hogy a Nagy Nyomorúság idején a fenevad (antikrisztus) kihirdeti,
hogy a vasárnap az imádat nemzeti napja. Ha valaki elutasítja az imádatot vasárnap, azt
megölik. A sorsod nem azon múlik, hogy tartasz-e imádatot vagy sem vasárnap, hanem
azon, magadra veszed-e a fenevad jegyét, és elutasítod-e a fenevad képének imádását (Jel.
13,15-18.; 14,9-11.). A vasárnapi vagy bármely más napi imádat nem tesz téged a fenevad
követőjévé. Hiszem, hogy az egyház elragadtatik, mielőtt a fenevad hatalomra jut.

SZEMPONTOK

Számos tényezőt és kérdést kell helyretennünk az elménkben egy bizonyos nap szombatként
való tiszteletével kapcsolatban. Vegyük számba őket.

1. Üdvösségkérdés-e egy bizonyos nap tisztelete? Örök kárhozat-e a sorsunk, ha nem pi-
henünk a hét egy bizonyos napján? Mert Izrael számára élet és halál kérdése volt ez a
Törvény alatt (II. Móz. 31,12-18.; 35,2.).

2. Ha figyelembe veszünk egy bizonyos napot, melyik nap legyen az? Ha ez a hetedik
nap, akkor melyik nap következik utána a héten? Ugyanez vonatkozik a hét első napjára.

3. A világ minden keresztényének meg kell tartania egy huszonnégy órás Szombatot? Ha
igen, melyik naptár alapján? A nemzetközi időszámítás iránymutató ebben?

4. Vannak-e szombatnapi (az első vagy a hetedik napi) szabályok az újszövetségi hívők
számára? Ha igen, mik ezek, és hol találhatók a Bibliában?

5. Vajon a Biblia mindenféle munkát tilt, vagy csak bizonyos fajta munkákat a hét egy bi-
zonyos napján? Ha igen, milyen munkáktól kell tartózkodnunk, és melyik napon?

116
 6. Vajon bibliaellenes, helytelen, vagy bűn munkát végezni vasárnap, hétfőn, kedden,
szerdán, csütörtökön vagy szombaton? Ha igen, melyik napon nem szabad dolgozni? Ha
bűn dolgozni, akkor MINDENKINEK mindenképpen figyelembe kell vennie egy huszon-
négy órás pihenési időt. Minden kereszténynek figyelembe KELL vennie ezt az időtarta-
mot kivétel nélkül, hacsak nem istentiszteletről, ember vagy állat életének megóvásáról,
vagy valamilyen vallási kötelességről van szó. A megszegése ennek a szabálynak, ha
egyáltalán létezik, engedetlenséget jelentene Isten Igéjének, alávetne minket Isten ítéleté-
nek most, és örök kárhozatra juttatna.

7. Elvész-e örökre az a személy, aki nem tartja meg az első vagy a hetedik napot, mint
Szombatot, vagy legalábbis egyet a hét nap közül? Gondolkodjunk ezen a hét kérdésen.

KÖVETKEZTETÉS

A Biblia alapján nem vagyunk kötelezve a hét egy napját mint Szombatot megtartani. Az Új-
szövetségi hívők nyugalmukat (Szombatjukat) Krisztusban találták meg a Szent Lélek által
(Ap. Csel. 2,1-4.; 38.; Ján. 3,1-8.). Ez a nyugalom, amelyről Ésaiás és Pál beszélt (Ésa. 28,9-
12.; Zsid 4,1-11.). A millennium ezer éve lesz a Föld nyugalma, amikor Isten ellenlábasa a
hetedik napon pihen (II. Péter 3,8.; Jel. 20,1-6.).

Nincs úgynevezett KERESZTÉNY SZOMBAT se a hét első napján, mely helyettesíti a ZSI-
DÓ SZOMBATOT, mely a hét utolsó napjára esett. A zsidó hetedik napra vonatkozó paran-
csolatok, szabályok és rendelkezések nem alkalmazhatók a mi első napunkra a héten.

Az igazi keresztény, legyen az zsidó vagy pogány hátterű, Istennel jár a hét minden napján.
Az ő nyugalmuk Isten szellemében van, és látogatnak minden NAPPALI vagy ESTI gyüleke-
zi alkalmakat, amennyire emberileg lehetséges.

Mint keresztény, ha el akarsz különíteni egy bizonyos napot a héten imádatra, imára, Isten
Igéjének tanulmányozására vagy jó cselekedetekre, a Biblia szabadságot ad neked ebben a
kérdésben (Ró,a 14,5-6.). Ha így teszel, attól még az a nap nem válik szentté. Az ószövetségi
szabályozások nem vonatkoznak arra a napra, nincs egy bizonyos nap, melyet követelne vagy
elválasztana az Ige, nem kell azt a hét többi napja fölé emelni, és nem állíthatod mások elé,
mint az üdvösség elengedhetetlen részét. A többi szenttel egy napon kell összejönnöd imádat-
ra azon a napon vagy estén, amelyet a gyülekezeted meghatároz.

Isten Igéjének szempontjából egy kereszténynek minden napot szentnek kell tekintenie, anél-
kül, hogy egyik napot a másik fölé emelné. A bölcsesség azt diktálja, hogy különítsünk el egy
időszakot, amikor szüneteltjük a fizikai munkát Isten mértékletességre intő törvénye alapján.
A munkaalkoholizmus mértéktelenség és bibliaellenes magatartás. Mindnyájunknak szüksége
van fizikai pihenésre, elmélkedési időre, arra, hogy együtt legyünk a családunkkal, hogy
egyedül legyünk, imádkozzunk vagy olvassunk.

Tiszteljük Istent lelkünkkel, testünkkel és szellemünkkel, mert ez az Ő akarata számunkra.

Minden napot felhasználni arra, hogy dicsőítsük Istent, ez legyen a legfőbb célunk. Korunk
elutasítja az úgynevezett vasárnapi kereszténységet, akik bűnös életet élnek a hét hat napján,
majd vasárnap elmennek a templomba, és azt vallják, hogy üdvözülnek. A kereszténységet a
hét hét napján kell élni, és bármely napon vagy éjjelen imádni kell Istent, amikor csak alka-

117
lom nyílik erre. Vándorlásunk hamarosan véget ér, és belépünk az örök Szombatba, ahol töb-
bé nem lesz éjszaka. Addig éljünk Neki az életünk minden napján, és minden órájában.

MEGJEGYZÉSEK

118
 ÉTKEZÉSI TÖRVÉNYEK AZ ÚJSZÖVETSÉGI
HÍVŐK SZÁMÁRA
I. TIM. 4,1-6.
Mózes első könyvétől a Jelenések könyvéig Isten meghatározta, mit egyen az ember, és mik
azok, amiknek fogyasztásától tartózkodjon. Az élelem elsődleges része volt Isten teremtésé-
nek. A teremtés harmadik napján a föld füvet hozott, maghozó füvet, és fák gyümölcsöt
termtek (I. Móz. 1,9-13.). Ettől a pillanattól, amíg el nem jutunk az Új Jeruzsálembe, ahol az
élet fája áll (Jel. 22,2.), Istennek sok mondanivalója van arról, mit egyen az ember. A tiltott
gyümölcs elfogyasztása okozta az ember bukását kezdetben, és mind a mai napig megszeghe-
tők Isten étkezési törvényei.

Felmerülnek kérdések, mit helyes, vagy mit helytelen elfogyasztani az embernek. Figyelmünk
nem arra összpontosul, mely ételek egészségesek vagy egészségtelenek. Célunk Isten Igéjé-
nek egészét tanulmányozni minden korszakra nézve, hogyan határozza meg, mi elfogadható,
és mi elfogadhatatlan Isten számára.

Ebben az esetben is nagyon fontos helyesen hasogatni az Isten beszédét (II. Tim. 2,15.). Fi-
gyelembe kell vennünk a korszakot, amelyben Isten szólt, és ahol az étkezési törvények érvé-
nyesek voltak. A dolgok, amiket Isten tiltott vagy megengedett egy bizonyos korszakban,
megváltoztak. E lecke fő célja, hogy a kegyelem korszakára összpontosítson, mivel ez az a
kor, amelyben mi felhívást kaptunk Isten szolgálatára.

Egy rövid bibliai áttekintés lényeges a téma tisztán látása érdekében.

AZ ÖZÖNVÍZ ELŐTT

Az ember bukásától az özönvízig számos évszázad telt el. Isten rendelkezése az ember számá-
ra az étrendre vonatkozóan nem változott az Özönvízig, Noé napjaiig.

Nyilvánvaló, hogy az ember vegetáriánus volt ebben a korszakban (I, Móz. 1,29-30.). Össze-
vetve az I. Móz. 1,29-30-at az I. Móz. 9-14.-gyel nem nehéz erre a következtetésre jutni. Ha
az ember megehette volna az állatokat az özönvíz előtt, nem lenne különleges utalás erre a
Bibliában, Ezek a tények azonban nem azt jelentik, hogy úgy tekints rájuk, mint felhívásra a
vegetáriánus étrendre. Ez csupán rámutat a tényre, hogy az özönvíz előtt az ember vegetáriá-
nus volt, egészen az özönvízig.

AZ ÖZÖNVÍZ UTÁN

Az özönvíz után félni és rettegni kezdtek az embertől az állatok, a madarak és a halak (I. Móz.
9,1-4.). Nyilvánvaló, hogy ez az állapot az ember és más teremtmények között nem állt fenn a
korábbi időben. Egyidejűleg az állatokat eltöltő félelemmel és rettegéssel az embertől, az Is-
ten megengedte az embernek, hogy bármit megegyen, amit csak akar. „Minden mozgó állat, a
mely él legyen nektek eledelűl…”(I. Móz. 9,3.). Csak EGY korlátozás volt az ember számára
az étellel kapcsolatban: „Csak a húst az őt elevenítő vérrel meg ne egyétek.” (I. Móz 9,4.).
Világosan kijelenti, hogy tiltja az embernek a vér elfogyasztását. Az állatoknak teljesen ki

119
kellett folyatni a vérét, mielőtt megették őket, és a vért nem lehetett elfogyasztani, miután ki-
folyt az állatból.

Isten szabályozása az ember étrendjére vonatkozóan sok éven át volt érvényben változás vagy
módosítás nélkül. Mózes Törvénye hozott jelentős változást abban, hogy mit egyen az ember.

A TÖRVÉNY ALATT

Sok bonyolult részletet tartalmaz a Törvény arra vonatkozóan, mit ehetett meg Izrael, vagy
mit nem, ezért számos igei utalást mutatok, étkezési törvényeik alapelemzésével együtt. Mie-
lőtt belemerülnénk tanulmányunknak ebbe a részébe, helyes elolvasni a III. Móz. 11,1-47., és
az V. Móz. 14,3-21. igeszakaszokat. Ezekből a fejezetekből megtudjuk, mely állatokat, hala-
kat és madarakat határozott meg Isten tisztának és tisztátalannak.

1. ÁLLATOK – Bármely állat, amely kérődzik, ÉS hasadt körme van, tisztának tekinthető
volt. Ezek közül BÁRMELYIK tulajdonság hiánya következtében az állatot tisztátalannak
kellett tekinteni. A disznó például tisztátalan volt Mózes idejében, mert nem kérődzik, no-
ha hasadt körme van.

2. HALAK – A hal akkor volt fogyasztható az izraeliták számára, ha EGYARÁNT volt

úszószárnya és pikkelye. Ha ennek BÁRMELYIKE hiányzott, nem lehetett fogyasztani. A
harcsa például tisztátalan volt Mózes Törvénye szerint, mivel nincs pikkelye, habár van
uszonya.

3. MADARAK – Különféle madarak tisztának voltak nyilvánítva, mások tisztátalannak

Isten rendelése szerint. Az egyik korlátozás azokra a repülő, csúszó-mászó teremtmények-
re vonatkozott, melynek lábain felül szökő-száraik vannak (III. Móz 11,21.). Más repülő,
csúszó-mászó állatok, melyeknek négy lábuk volt, tiltottak voltak. Számos más korlátozás
is volt, melyeket érdekes tanulmányozni.

Izraelnek sok olyan Istentől rendelt korlátozása volt az étkezésre vonatkozóan, melyek
összefüggtek a fentiekkel. Tanulmányozd a II. Móz. 22,31.; a 23,19.; a III. Móz 3,17.; a
22,8.; és az V. Móz 14,21. igéit; mivel ezek megerősítik a következő pontokat.

a.) Izrael nem ehette meg a vért.

b.) A zsír (kövér) fogyasztása tiltott volt az izraeliták számára.

c.) Amit vadállat tépett szét, nem lehetett megenni.

d.) Ami magától pusztult el, tiltott volt az izraelitáknak.

e.) A gödölyét (kecskegidát) nem volt szabad megfőzni az anyjának tejében.

Szigorúságuk ellenére ezek a szabályok fennmaradtak egészen az újszövetségi időig. Óriási

változás került bevezetésre az ember étrendjével kapcsolatban, ami sokakban felzúdulást oko-
zott, különösen a zsidó megtértek körében.

120
 A KEGYELEM ALATT

Sokan megpróbálják összekeverni az ószövetségi szabályokat az újszövetségiekkel az étkezési

korlátozásokkal kapcsolatban. Ez sem nem bölcs, sem nem biblikus, mivel az étkezési törvé-
nyek az újszövetségi hívők számára világosan meg vannak határozva és könnyen érthetőek.
Vizsgáljuk meg a Bibliából, mit mond Isten napjainkra vonatkozóan, mit együnk vagy mit ne
együnk.

1. JERUZSÁLEMI ZSINAT – Istentől vezetve (Ap. Csel. 15,1-35.), ez a zsinat mind a zsidó,
mind a pogány hívőket a következőkre utasította:

a. A bálványoknak áldozott húst tilos volt elfogyasztani az újszövetségi szenteknek (I.

Kor. 8,1-13.; 10,25-33.). Ez problémát okozott az ő idejükben, és napjainkban is bizonyos
országokban. Három fontos tényt állapítottak meg, mint útmutatást a hívők számára, a
bálványáldozati hússal kapcsolatban.

1. Egy Isten van; és Pál szerint a bálvány semmi, Isten mégis megtiltja a keresztények-
nek, hogy egyenek a bálványáldozati húsból. Ez megütközést okozna a gyengéknek.

2. Amit a mészárszékben (piacokon) eladnak, kérdezés nélkül megehetjük. Nem va-

gyunk kötelesek megkérdezni, hogy a hús, amit eladnak, korábban fel lett áldozva bál-
ványistennek.

3. Ha egy hitetlen otthonába hív, bármit megehetünk, amit feltálal, és nem kell kérde-
zősködnünk, hogy pl. fel lett-e áldozva ez a hús bálványnak? HA a vendéglátó magától
közli velünk, hogy az étel korábban bálványáldozati élet volt, akkor ne egyetek belőle.

b. Az újszövetségi szenteknek tilos vért enni. Az állat vérét teljesen ki kellett folyatni, és
semmilyen formában nem volt szabad elfogyasztani, miután az állatból kifolyt. Sületlen
vagy félig sült hús fogyasztása nem bűn, mert ez nem a vér elfogyasztása miatt történik,
hanem a sütés idején, vagy a hús elkészítésének módján múlik. Ha szándékosan a vér el-
fogyasztása lenne a cél, akkor helytelen lenne.

c) Megfulladt állatot tilos volt megenni az Újszövetségi egyház tagjainak. Bármi, ami
megfulladt, nem volt alkalmas eledelnek.

2. MEGÜTKÖZÉS ÉS MEGBOTRÁNKOZÁS OKOZÁSA – Szabadsága van a kereszté-

nyeknek arra, hogy egyenek, vagy ne egyenek húst (Róma 14,1-23.; I. Kor. 8,13.). Ha az eh-
hez való jogunk megütközést okoz egy igaz testvérnek, akkor tartózkodjunk az evéstől vagy
ivástól, ami éppen zavarja őt. Sose kíséreljünk meg botránkozást okozni; továbbá azt se en-
gedjük, hogy nekünk botránkozást okozzon, amit más megeszik vagy megiszik, amíg az bib-
likus. Bármit eszel, vagy elutasítod a fogyasztását saját személyes meggyőződésedből, ne
ítéld el a testvéredet ellenkező nézete miatt. Krisztusban testvérünk meggyőződése függ szo-
kástól, hagyománytól, és kultúrától, amelyet fontos, hogy tiszteletben tartsunk.

3. HIBÁS TANÍTÁS – Számos hamis tan kerül felszínre időről időre arról, mit együnk, vagy
mit ne együnk. A hústól való tartózkodás parancsát Pál az ördög tanításának nevezi (I. Tim.
4,1-6.). Nem biblikus arra tanítani az embereket, hogy ne egyenek meg bizonyos fajta húso-

121
kat, mint pl. a sertéshús, a harcsa, vagy hogy csak bizonyos fajta ételeket ehetnek meg bizo-
nyos napokon.

ÖSSZEFOGLALÁS

Áttekintve a Bibliát, a fentebb felsorolt korlátozásoktól eltekintve, meg vagyok győződve ar-
ról, hogy semmilyen fajta zöldség vagy hús fogyasztása nem tiltott az újszövetségi kereszté-
nyek számára. Tartsuk szem előtt a fenti tanítást, és vegyük figyelembe a következőket, akár
eszünk, akár tartózkodunk az evéstől.

1. „Te néked hited van: tartsd meg magadban Isten előtt. Boldog, a ki nem kárhoztatja
magát abban, a mit helyesel. A ki pedig kételkedik, ha eszik, kárhoztatva van, mert nem
hitből eszik. A mi pedig hitből nincs, bűn az.” (Róma 14,22-23.).

2. „Pedig az eledel * nem tesz minket kedvesekké Isten előtt; mert ha eszünk is, nem le-
szünk gazdagabbak; ha nem eszünk is, nem leszünk szegényebbek.” (I. Kor. 8,8.).

3. „Tudom és meg vagyok győződve az Úr Jézusban, hogy semmi sem tisztátalan önmagá-
ban: hanem bármi annak tisztátalan, a ki tisztátalannak tartja.” (Róma 14,14.).

4. „Mert Istennek minden teremtett állata jó, és semmi sem megvetendő, ha hálaadással
élnek azzal; Mert megszenteltetik Istennek ígéje és könyörgés által.”(I. Tim. 4,4-5.).

Összefoglalásul ez a négy útmutatás könnyen követhető: 1) Együnk hittel, nem kételkedvén

abban, hogy helyesen cselekszünk. 2) Nem vagyunk sem jobbak, sem rosszabbak Isten sze-
mében, ha eszünk húst vagy nem eszünk húst. 3) Ha valamit tisztátalannak tartunk, az csak a
mi számunkra válik tisztátalanná. 4) Ételünk, tekintet nélkül arra, mit eszünk, megszentelődik
(megáldatik) ima által (Ap. Csel. 27,35.; Luk. 24,30.).

„Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekesztek, mindent az Isten dicsőségére
míveljetek. (I. Kor. 10,31.)

MEGJEGYZÉSEK

122
 AZ ELLENSÉG ISMERETE
I. PÉTER 5,6-11.

Ahhoz, hogy a Sátán nehogy felülkerekedjen rajtunk (II. Kor 2,11.), szeretném őt leleplezni a
Biblia alapján, mint ellenségedet. Bármely más indíték a Sátánról szóló tanulmányra helytelen
indíték lenne. Nagyon sok eszközzel, tárggyal és írással magasztalják az ördögöt napjainkban
az emberek felfogásában. Nem akarom az idődet és a helyet vesztegetni rá semmilyen más
okból, csak az ellenségünk megismerése céljából. Sokat hallani ördögűzésről, ördögimádatról
és sátánizmusról, melyeknek csak az a céljuk, hogy felmagasztalják lelkünk ellenségét.
Ügyelj az ilyen bolondozásokra és mesterkedésekre, nehogy a Sátán csapdájába essél; egy
másik csapdájába.

A keresztényeknek éberen kell őrködniük az ellenség támadó erőivel szemben. Ez a tanul-

mány ebből a szempontból készült.

A SÁTÁN SZÁRMAZÁSA

Isten Igéje feltárja előttünk ellenségünk származását (Ésa 14,12-15.; Ezék. 28,11-19.; Ján.
8,44.; Luk. 10,17-20.; I. Ján. 3,8.). Azon a véleményen vagyok, hogy Lucifer, a hajnal fia
gyönyörű angyal volt, akit Isten kezdetben teremtett, hogy szeresse és imádja Istent (Kol. 15-
18.). Büszkesége sarkallta arra, hogy fellázadjon Isten ellen. Elhitetett más angyalokat is,
hogy kövessék őt a lázadásban, így okozva bukásukat. Kivetettettek a mennyből a földre, így
lett a Sátán ellenségévé Isten minden munkájának. Mint bukott teremtmény, a kígyón keresz-
tül munkálkodva félrevezette Évát az Éden kertjében (II. Kor. 11,3.). Tanulmányozd a Sátán
öt szándékát (Ésa 14,12-14.).

1. Az égbe megyek fel.

2. Az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet.

3. Lakom a gyülekezet hegyén messze északon.

4. Fölé hágok a magas felhőknek.

5. Hasonló leszek a Magasságoshoz.

Lucifer büszkesége nyilvánvaló ezekből a kijelentésekből, és büszkesége következtében levet-

tetett az égből.

SÁTÁN BEJÁRÁSA A MENNYBEN

Noha Sátán levettetett mennybéli helyéről és pozíciójából, még mindig van bejárása Isten je-
lenlétébe (Jób 1,6-12.; 2,1-7.; Jel. 12,3-9.). Mivel bejárhat Istenhez, a hívők vádolójának sze-
repét öltötte fel. A Nagy Nyomorúság idején (Jel. 12,3-9.) a Sátán levettetik a mennyből a
földre, és többé nem lesz bejárása a mennybe. Sátán folytatja a csalását, legrettenetesebb dü-
hét zúdítva az emberekre, mert tudja, hogy az ideje rövidre van szabva.

123
Sátán azzal vádol minket Isten előtt, hogy Isten iránti szolgálatunk indítéka csupán személyes
nyereségünk és jólétünk. Isten talán megengedi a Sátánnak, hogy ártson nekünk, ahogy Jób-
nak, de csupán egy korlátozott fokig, míg bebizonyosodik gonoszsága, miközben mi jobb ke-
resztényekké fejlődünk. Egy napon Isten megrontja lábaink alatt a Sátánt (Róma 16,20.), és a
hívők vádlója levettetik, mi pedig örök győzelmet aratunk ellenségünk felett.

MI A SÁTÁN?

Sátán számos szerepet ölt magára erőfeszítése közben, hogy elpusztítson bárkit, akit csak tud.
Ha ismerjük a természetét, és a módszereit, ez előre figyelmeztet és felfegyverez minket.

1. PUSZTÍTÓ – Dávid tudta, hogyan őrizze meg ösvényeit ettől a pusztítótól (erőszakos-
tól) – Isten Igéje szerint (Zsolt. 17,4.). Isten Igéje ugyanezt a biztonságot ígéri számodra
és számomra; nem kell elpusztulnunk a pusztító által (I. Kor. 10,10.; Márk 9,22.).

2. KÍSÉRTŐ – Sátán úgy van bemutatva, mint aki gonosz cselekedetekre kísért minket
(Máté 4,3.; I. Tessz. 3,5.). Isten nem kísérti az embert gonosszal, ez úgy következik be,
hogy saját vágyunk kísért minket (Jak 1,12-15.).

Amikor Isten megkísértette Ábrahámot (I. Móz. 22,1.). Ez azt jelentette, hogy Isten meg-
próbálta őt, nem pedig bűnre csábította (Zsid. 11,17.). A kísértésnek kettős jelentése van a
Bibliában: 1. Csábítás gonoszra vagy bűnre. 2) Próbatétel, melyet Isten küld vagy enged
meg, fejlődési céllal.

3. HAZUG – Jézus kijelentette az ördögben nincs igazság (Ján. 8,44.); ő hazug és hazug-
ságnak az atyja (I. Móz. 3,1-5.). Vigyázz, Sátán hazudni fog neked és rólad!

4. AKADÁLYOZÓ – Pál szeretett volna visszatérni Tesszalonikába, hogy meglátogassa a

szenteket, de Sátán megakadályozta ezt a szándékát (I. Tessz. 2,18.). Ellenségünk minden
elképzelhető módon akadályoz minket.

5. EMBERÖLŐ – Jézus azt mondta, az ördög emberölő volt kezdettől fogva (Ján. 8,44.).
Nem Ábel megölésére utalt Káin által, hanem arra a szellemi és fizikai halálra, amelybe a
Sátán rántotta bele az embert, amikor rávette a bűnre (Zsid. 2,14-15.; Róma 5, 12,21.). Jé-
zus Krisztus azért jött, hogy elpusztítsa őt, akinek hatalmában van a halál. Krisztusnál
vannak most a halálnak és a pokolnak kulcsai, és életet és halhatatlanságot hoz világos-
ságra az evangélium által (II. Tim. 1,10.). Istennek hála, van egy életadónk, aki megóv
minket a Sátán gyilkos mesterkedésétől.

6. E VILÁG ISTENE – Sátánt e világ fejedelmének is nevezi Jézus Krisztus (Ján. 12,31.;
14,30.; 16,11.). Pál úgy utal rá, mint a levegőbeli hatalmasság fejedelmére (Eféz. 2,2.). Ő
Perzsia és Görögország fejedelme, akire a Dán. 10,1-21. utal. A bűn és az ember Sátánnak
való behódolása világosan megalapozza Pál kijelentését, mely szerint Sátán e világ istene.

7. CSALÓ – Mózes első könyvétől a Jelenések könyvéig feltárul előttünk a Sátán csaló
munkájának drámája (I. Tim. 2,14.; Jel. 12,9.; 20,3-10.). Jelen korunk szemtanúja a sátáni
csalárdság minden megtévesztő formájának.

124
 8. VÁDLÓ – Sátán vádolta Jóbot Isten előtt, hogy csak nyereségért és fizkai jólétéért
szolgálja Istent (Jób 1,6-12.; 2,1-7.). A mennybe való bejárása következtében még mindig
vádolja a hívőket Isten előtt, és kétségkívül mindenki más előtt is, aki figyel a vádaskodá-
sára (Jel. 12,3-9.).

ROKONÉRTELMŰ KIFEJEZÉSEK ELLENSÉGÜNKRE VONATKOZÓAN

Ezek a kifejezések bizonyos mértékig nagyban különböznek, mégis azonos jelentésű képet
mutatnak be egy és ugyanazon ellenségről. Tanulmányozd mindegyik megnevezés jelentését a
bibliai szövegösszefüggésben. Sose feledkezz meg róla, hogy a Sátán nagy utánzó!

1. LUCIFER (Ésa. 14,12-14.).

2. SÁRKÁNY (Jel. 12,3.; 17.).

3. SÁTÁN (Luk. 10,18.; Jel. 12,9.).

4. KÍGYÓ (II. Kor. 11,3.; Jel. 12,9.).

5. ELLENSÉG (I. Péter 5,8.; I. Tim. 5,14.).

6. ÖRDÖG (Máté 4,1-11.; Eféz. 6,11.; Jel. 12,9.).

MIHEZ HASONLÓ A SÁTÁN

Sátán úgy viselkedik, mint az alábbiak, noha a valóságban egyik sem. Csak azokat a jellem-
vonásokat hordozza a tulajdonságaikból, melyekkel a csalásra és pusztításra irányuló tevé-
kenységét viszi végbe. Ha azonosítjuk sokféle oldalát, könnyen felismerjük.

1. OROSZLÁN – Ordítva szertejár, keresve, hogy a szentek közül kit nyeljen el (I. Péter
5,8.).

2. VILÁGOSSÁG ANGYALA – Bárki, aki az igazság hirdetőjeként lép fel, de nem a tel-
jes igazságot hirdeti, eszköz az ellenség kezében az emberek félrevezetésében (II. Kor.
11,14-15.). Pál figyelmeztet minket, hogy ne fogadjunk el semmilyen más evangéliumot,
sem tőle, sem mástól, de még angyaltól se (Gal. 1,8-9.).

3. AZ ÉG MADARAI – Akár a madarak, az ördög is eljön, hogy felszedje a magokat (Is-

ten beszédét), amit az ember életébe vetettek (Máté 13,4-19.).

4. FARKAS – Valóságos személyiségét elrejtve, juhnak álcázva hatol be Isten nyájába,

ahol pusztít és bajt okoz (Ján 10,12.; Máté 10,16.).

MIT OKOZHAT SÁTÁN

125
A fizikai leépülés az egyik nyilvánvaló következmény, amit az ördög megszállása okoz. Az
ördög megszállása azt jelenti, hogy a személy az ördög teljes uralma, birtoklása és irányítása
alatt van; értelmileg, szellemileg és fizikailag. Az ördög megszállása nem látható emberi
szemmel, csak ha a Sátán megmutatja magát, vagy megkülönböztetés által vehető észre. Né-
hány testi problémát ördögi megszállottságnak tulajdonítanak, amikor nem az, és néhány testi
probléma mögött mást diagnosztizálnak, holott az a Sátán munkája.

Szilárdan és egyértelműen kijelenthetem, hogy a fizikai és értelmi fogyatékosság nem jelez

ördögi megszállottságot. A keresztények is lehetnek csökkent képességűek; ez nincs hatással
az üdvösségükre. A szentek nincsenek, és nem is lesznek megszállva az ördögtől, amíg Isten-
nel járnak. Nem tisztességes azt mondani valakiről, hogy ördög van benne, amíg tényként bi-
zonyítást nem nyer. Egy hívőt csak akkor szállhat meg vagy irányíthat az ördög, ha folyama-
tosan bűnben él, és életét a Sátánnak adja át. Ez nem történik meg addig, amíg valaki őszinte,
Biblia alapú erőfeszítéseket tesz, hogy Istennel járjon.

Tartsd szem előtt a fenti útmutatásokat, miközben megvizsgálod a Bibliában, mi történhet,

vagy mi történik azok életében, akik a Sátán irányítása alatt vannak. Sose félj a Sátántól (Zsid.
2,15.)., mert „…nagyobb az, a ki bennetek van, mint az, a ki e világban van.” (I. Ján. 4,4.).

A Sátán a következő dolgokat okozta azok életében, akiket megszállt, mielőtt Krisztus eljött
és megszabadította őket:

1. Némaság (Máté 9,32-35.). 4. Holdkórosság (Máté 4,24.; 17,14-21.).

2. Süketség (Márk 9,14,25.). 5. Vakság (Máté 12,22.).

3. Elmezavar (Márk 5,1-19.). 6. Gyötrés (Máté 15,21-31.).

Sokakat ismertem, akik a fenti problémák valamelyikével küszködtek, mégsem voltak a Sátán
uralma alatt. Ezek arra mutatnak rá, mit tehet a Sátán az irányítása alatt álló élettel és testtel.
Oly sok bánatot, szenvedést és fájdalmat okoz az emberiségnek az ellenség.

HELYET ADNI AZ ÖRDÖGNEK

Pál figyelmezteti a keresztényeket, hogy ne adjanak helyet az ördögnek (Eféz. 4,27.). A

HELY ebben a versben a görög TOPOS szóból származik, melynek jelentése bármely hely
része, mely kívül esik a környező területen. Abban az értelemben használatos itt, mint lehető-
ség, hatalom vagy alkalom a cselekvésre.

Amikor egy keresztény valami bűnös dolgot tesz, tudjuk, hogy azt nem Isten sugallta. Ami
történik, hogy a szent kísértés, feszültség, harag vagy egyéb gyengeség miatt cselekszik, hely-
telen viselkedés. A szándéka jó, de ideiglenesen elbukik; helyet ad az ördögnek. Arra int min-
ket az Ige, hogy ne tegyünk így, de a valóság elárulja, hogy ez történt.

Mit kell tennie annak a kereszténynek, aki helyet adott az ördögnek? Meg kell térnie olyan
mértékben, amilyen mértékben vétkezett; ha egy másik személynek vagy személyeknek ártott,
bocsánatot kell kérnie. Ha a vétke csak előtted és Isten előtt ismert, csak neki szólj (I. Ján.
2,1-2.). Azután kérje Istent, hogy erősítse meg a gyenge területeken, hogy kövesse el a bűnt
újra. Bármennyiszer is vétkezel, sose add fel.

126
 FEGYVEREINK A SÁTÁN ELLEN

A sátán legyőzését Isten minden szentjének célul kell kitűzni. Csak szellemi eszközökkel és
módszerekkel győzhetünk lelkünk ellensége felett. Isten megadott nekünk minden fegyvert,
amelyre szükségünk van a győzelemhez.

Sátánnak van tanítása (I. Tim. 4,1.), tüzes nyilai (Eféz. 6,16.), ravaszsága (Eféz. 6,11.), szán-
dékai (II. Kor. 2,11.), és biztos lehetsz benne, hogy ellened is fordítja ezeket. Isten átadta ne-
künk a teljes isteni fegyverzetet (Eféz. 6,10-18.), más szellemi fegyverekkel együtt, hogy le-
győzzük ellenségünket (II. Kor. 10,3-5.). Az Ő Igéje elrettentő fegyver az ördög előre nyomu-
lásával szemben (Máté 4,1-11.). A böjt az imával együtt legyőzheti és kiűzheti a legkegyetle-
nebb démoni erőket is (Máté 17,21.). Az Istennek való odaszánás előfeltétele életünk megala-
pozásának, és miután abba a szellemi helyzetbe kerülünk, hogy ellenállunk az ördögnek, az el
fog futni tőlünk (Jak. 4,7; I. Pét.5,9.).

Vizsgáld meg a fegyvereidet közelről, tedd őket magukévá, tanuld meg hatékonyan használni
őket, és győzelmünkkel meg fogjuk rontani a lábunk alatt a Sátánt hamar (Róma 16,20.).

SÁTÁN VÉGZETE

Sátán végzete régóta el van pecsételve. Ő tudja ezt (Máté 8,28-29.)., és mi is régóta tudjuk
Isten Igéjéből. Isten ígéretet tett az I. Móz. 3,15-ben, mely végül a Jel 20,1-10-ben teljesedik
be. Ettől a naptól ez az elrendelés fog végbemenni a Sátánra nézve.

Sátán ugyanazt a munkát végzi folyamatosan gonosz emberek által, egyre rosszabbá ás rosz-
szabbá válva egészen napjainkig. A nagy nyomorúság idején kivettetik a mennyből, és elvesz-
ti bejárását a mennybe, hogy vádolja a híveket (Jel. 12,3-9.). Az Armageddoni csata után le-
láncoltatik a feneketlen mélységben ezer évre (Jel. 20,1-2.). Mikor ez az idő eltelik, egy rövid
időre elengedik Vissza fog térni a földre, és folytatja a nemzetek félrevezetését, majd össze-
gyűjti őket a szentek ellen. Ekkor tűz jön le az égből és elpusztítja a seregeket. A Sátán bele-
vettetik a tűznek tavába, ahol a fenevad és a hamis próféta már ott lesznek (Jel. 20,1-10.).
Örökkévaló végzete már beteljesedett.

Sátánra és követőire borzalmas sors vár. A pokol nem az emberiség számára készült, hanem
az ördögnek és angyalainak (Máté 25,41.). Azok az emberek, akik elutasítják az Isten Igéjé-
nek való engedelmességet, a tűznek tavába vettetnek. Nem kell ilyen sorsban részesedned!
Isten megadott nekünk mindent, amire szükségünk van, hogy legyőzzük ellenségünket – kelj
fel, és győzd le Sátánt Jézus nevében.

MEGJEGYZÉSEK

127
 ÉLET ÉS HALÁL
AP. CSEL. 3,12-15.
ZSID. 2,14-15.

Zavar uralkodik sokak elméjében az élet és halál témáját illetően, ahogy arról a Biblia tanít.
Egy mélyreható tanulmány csökkentheti a félelmet és növelheti a reményeket, különösen a
keresztények számára. Abban a példátlan kiváltságban van részünk, hogy szellemi életadó
élményben részesüljünk Istennel, a kegyelemnek ebben a korszakában. Fontos, hogy tudatá-
ban legyünk a kárhozat lehetőségének is, és az Istentől való örök elválasztottságnak.

A halál minden formájában ellenség, melyet szeretnénk legyőzve látni. Ez csak Jézus Krisz-
tus, az életadó által lehetséges. A halál félelmetességével szemben áll az élet szépsége és di-
csősége. Az élet minden szinten gyönyörű, aminek örülni lehet. Szeretjük az életet, ezért cé-
lunk, hogy örök életet nyerjünk. Mivel mindkettőt választhatja az ember, tudnunk kell a halál
eredetét és következményét, illetve, hogy hogyan nyerjük meg életet.

AZ ÉLET ÉS A HALÁL KATEGÓRIÁI

Három szintje, fajtája, területe, felosztása, osztálya vagy rendje van mind az életnek, mind a
halálnak Isten Igéje szerint. Fontos tudni az eredetüket, kiterjedésüket és jövőjüket is, melyek
szintén megtalálhatók a Bibliában.

ÉLET

SZELLEMI FIZIKAI ÖRÖKKÉVALÓ

Mindenhol, ahol a Biblia a HALÁL szót használja, ez azt jelenti, ELVÁLASZTÁS. Amikor
emberrel kapcsolatban említi, sohasem jelenti a halál szó a lét megszűnését. Bármelyik kate-
góriáját is tekintjük a halálnak, az eredete a bűnhöz és Sátánhoz nyúlik vissza (Róma 5,12-
21.).

HALÁL

SZELLEMI FIZIKAI ÖRÖKKÉVALÓ

Az ÉLET szót a Biblia minden esetben úgy használja, mint EGYESÜLÉS eredményét. Az
élet mindhárom kategóriája Jézus Krisztustól, a Mindenható Istentől, és Ő általa nyerhető el.

SZELLEMI HALÁL

A szellemi halál, vagy Istentől való elválasztottság, a szellemi birodalomban már jóval azelőtt
bekövetkezett, hogy a fizikai halál ismertté lett volna. Tanulmányozd a teremtés eseményét
Mózes első könyvében, és jegyezd meg azt a csekély korlátozást, melyet Isten az ember elé
állított. Mint ahogy ma is nyilvánvaló, az ember nem hitte, hogy Isten komolyan gondolja,

128
amit mond. E kételkedés, és Sátán félrevezető mesterkedése (I. Móz 3,1-4.) következtében az
ember evett a jó és gonosz tudásának a fájáról, mely az embert az Istentől való elválasztottság
állapotába taszította.

Isten rendelete Ádámnak és Évának így szólt: „…a mely napon ejéndel arról, bizony meg-
halsz.” (I. Móz. 2,17.). Ez arra a korlátozásra utal, hogy ne egyenek a jó és gonosz tudásának
a fájáról. Feltehetem a kérdést: „Meghalt-e Ádám és Éva azon a NAPON, amelyiken ettek a
tiltott gyümölcsből?” A válasz: „Igen!” Az, hogy nem haltak meg fizikailag, nem jelenti azt,
hogy nem haltak meg. Az ő haláluk szellemi volt: lelkük elvált Istentől, megszűnt az az egy-
ség, melynek korábban örvendtek. Az Éden kertjéből való kizárásuk után Ádám 930 évig élt,
mielőtt elszenvedte a fizikai halál ítéletét (I. Móz. 5,5.). A következő táblázat áttekintést ad a
halál minden kategóriájáról.
JÓ ÉS GONOSZ
TUDÁSÁNAK FÁJA FIZIKAI
ÁDÁM HALÁL A FEHÉR
TRÓN

SZELLEMI
HALÁL 930 ÉV
ÖRÖKKÉVALÓSÁG

ÉDEN ÁDÁM MÁSODIK

SÍRBAN HALÁL

A HALÁL ÉS A POKOL A TŰZ-

NEK TAVÁBA VETTETIK

A szellemi halál vagy az Istentől való elválasztottság minden emberre elhatott Ádámon, a mi
ősünkön keresztül. A bűn olyan erő, amely elválasztotta Ádámot és Évát Istentől, és ma is el-
választja az embert Istentől (Ésa. 59,1-2.). Bűnös természetünk minden ezzel együttjáró cse-
lekedettel a szellemi halál állapotában tart minket. Az Istentől való elválasztottság vagy szel-
lemi halál az ember lelkét érinti, illetve annak lelkiállapotát. A következő igeversek tanulmá-
nyozásakor tartsuk szem előtt az szövegösszefüggéseket. Ne feledjük, hogy az ember örökké-
való, sosem szünetel vagy szűnik meg a létezése.

1. „…a mely lélek vétkezik, annak kell meghalni!” (Ezék. 18,4.; 20.; Jer.31,30.) Vannak,
akik ezt úgy magyarázzák, ha bűnben élünk, amikor meghalunk fizikailag, meghal a lel-
künk. Semmi sem lehet távolabb az igazságtól. Isten kijelenti, akárcsak Ádámnak, hogy
ha vétkezünk, vagy lázadunk Isten Igéje ellen, lelkünk meg fog halni, vagy elszakad Is-
tentől és az Ő szövetségi ígéreteitől. A megtérés és engedelmesség visszaállítja ez az egy-
séget, így az elválasztás vagy fizikai halál megszűnik (Ezék. 3,16-21.; 18,19-32.).

2. A tékozló fiú történetében a fiú visszatérésekor az apja így szól: „…Mert ez az én fiam
meghalt, és feltámadott; elveszett, és megtaláltatott.” (Luk. 15,24.). A fia soha nem volt
halott fizikailag; el volt választva az apjától, vagy szellemileg volt halott.

3. Egy vétkező testvér visszatérítése helytelen útjáról „…lelket ment meg a haláltól és
sok bűnt elfedez.” (Jak. 5,19-20.). Ez semmilyen módon sem utalhat fizikai halálra; ez
olyan testvérről szól, aki elszakadt Istentől helytelen útja miatt;

129
 4. „Titeket is megelevenített, a kik holtak valátok a ti vétkeitek és bűneitek miatt,” (Eféz.
2,1.; 5-6.; Kol. 2,13.). Pál azt az állapotunkat írja le, amilyenek akkor voltunk, amikor
még nem találtunk Istenre az üdvösség által.

5. „Mert a testnek gondolata halál…” (Róma 8,6.). Pál itt a testi gondolkodású ember-
szellemi állapotáról ír. Lásd I. Tim. 5,6. erre vonatkozóan.

Isten nem akarja, hogy elszakadjunk Tőle lelkünkben és szellemünkben. Azért adta az életét,
hogy életet hozzon nekünk, vagy szellemi helyreállítást Isten és ember között. Istennek hála,
hogy erre a bajra van isteni segítség.

SZELLEMI ÉLET

A fizikai élet nem jelzi azt, hogy az embernek szellemi élete is van, vagy hogy minden rend-
ben van Istennel. Az igazi élet nem csak egészséges testet, hatvan plusz tíz év létezést, sok
pénzt és jó időtöltést jelent. Az élet, amire mi vágyunk, csak Jézus Krisztusban, az élet feje-
delmében található meg.

Amikor újjászületünk víztől és lélektől (Ján. 3,1-8.), vesszük a Szent Lelket, ahogy az aposto-
lok Pünkösdkor (Ap. Csel. 2,1-4.; 38.), akkor lesz szellemi életünk. Az üdvösség hatással van
a lélek kapcsolatára Istennel. Újra csatlakozunk egy szellemi kapcsolathoz az Atyával, ami
életet ad a belső embernek. Tanulmányozd az alábbiakat, és azok kapcsolódását a témához.

1. „Mi tudjuk, hogy általmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük a mi atyánkfiait.” (I.
Ján. 3,14.).

2. „…a ki az én beszédemet hallja és hisz annak, a ki engem elbocsátott, örök élete van;
és nem megy a kárhozatra, hanem általment a halálból az életre.” (Ján 5,24.).

3. „A ki ilyen nagy halálból megszabadított…” (II. Kor. 1-10.).

4. „Bizony, bizony mondom néktek, ha valaki megtartja az én beszédemet, nem lát halált
soha örökké.” (Ján. 8,51.).

5. „Titeket is megelevenített, a kik holtak valátok a ti vétkeitek és bűneitek miatt.” (Eféz.

2,1.).

6. „…a ki hisz én bennem, ha meghal is, él; És a ki csak él és hisz én bennem, soha meg
nem hal. Hiszed-é ezt?” (Ján. 11,25-26.).

7. „…Eszerint hát a pogányoknak is adott az Isten megtérést az életre!” (Ap. Csel.

11,18.)

A szellemi élet a legnagyobb kincs ezen a világon. Mit érünk azzal, ha az egész világot meg-
nyerjük is, de elveszítjük a lelkünket? A bővölködő élet Jézus Krisztuson, a mi Urunkon ke-
resztül érhető el.

130
 FIZIKAI HALÁL

A fizikai halál egy ellenség, amely mindnyájunk felett győzedelmeskedik. Amikor fizikailag
meghalunk, ez a lélek és a szellem testtől való elválasztását jelenti (Jak. 2,26.). Noha e földi
létünk véges, lelkünk örökké él. Különválunk ettől a világtól, és az élet egy másik világhoz és
másik életformához csatlakozik. A fizikai halál az ember bukásának a következménye bűn
miatt. Mind a szellemi, mind a fizikai halál elhatott minden emberre (Róma 5,12-21.)

1. Az ember vége, a ráhelyezett átok miatt, hogy visszatérjen a föld porába, ahonnan véte-
tett (I. Móz. 3,19.).

2. Mivel egy ember által jött be a világra a bűn és a bűn által a halál, így a halál minden
emberre elhatott (Róma 5,12-21.).

Az üdvösség nem mentesít minket a fizikai halál alól, és a fizikai halál sem jelzi, hogy meg-
gyengült volna kapcsolatunk Istennel. Isten kijelenti: „…Ádámban mindnyájan meghalnak…”
(I. Kor. 15,22.). A halál az utolsó ellenségünk, melyet Jézus Krisztus a lábunk alá vet (I. Kor.
15,26.).

Erre a halálra Isten adott megoldást – a feltámadást. Egy napon fel fogunk kelni a sírból, és új
testet kapunk (I. Kor. 15,12-58; Ján 5,28-29.; I. Tessz. 4,13-18.; Dán 12,2.).

FIZIKAI ÉLET

Csak a hitetlenek és az evolucionisták vitatják azt a tényt, hogy a fizikai élet Istentől ered. Az
élet mindennapi fenntartása teljességgel tőle függ.

1. Isten az embert az Ő képére és hasonlatosságára teremtette (I. Móz. 1,26-28.; 2,7.).

2. Még a lélegzetünk (lelkünk) is Isten kezében van (Dán. 5,23.; Ap. Csel. 17,25.).

3. Jób kijelenti, hogy minden egyes embernek a lelke Isten kezében van (Jób 12,10.).

4. Ő Benne élünk, mozgunk és vagyunk (Ap. Csel. 17,25-28.).

Az élet folytonossága, amelyben jelenleg részünk van, teljességgel Istentől függ. A fizikai éle-
tünk arra adatott, hogy megtérjünk, és szellemi életet találjunk Istenben. Ne pazarold az éve-
ket, emlékezzél meg a te Teremtődről a te ifjúságodnak idejében (Préd. 12,3.), ne feledd el, a
régi mondást: „Csak egyetlen élet, mely gyorsan elszáll, csak amit Krisztus tesz, marad meg
tovább.”

A MÁSODIK HALÁL

A második halál a legszomorúbb és legvégső kategóriája a halálos ítéletnek, melyre nincs

megoldás. Mert a szellemi halálra megoldásul ott van a Szent Lélek. A fizikai halálra a meg-
oldás a feltámadás. De a második halálra nincs megoldás, ez végső és örökkévaló. Sátán az
okozója a halál minden formájának, és ebben ő is osztozni fog.

131
 1. „…a bűn pedig teljességre jutván halált nemz.” (Jak. 1,15.). A meg nem bánt bűn végül
a második halálba taszít minket.

SZELLEMI
FIZIKAI A BŰN VÉGSŐ
BŰN HALÁL
MÁSODIK KÖVETKEZMÉNYE
YYE

2. „…A ki győz, annak nem árt a második halál.” (Jel. 2,11.).

3. „Boldog és szent, a kinek része van az első feltámadásban: ezeken nincs hatalma a má-
sodik halálnak…” (Jel. 20,6.).

4. A halál és a pokol bevettetik a tűz tavába; ez jelenti a második halált (Jel. 20,11-15.;
21,8.). Ez lesz a végső helye az elveszetteknek; micsoda szörnyű gondolat, de valóságos
tény.

Ebből az ítéletből nincs visszaút, sem megoldás nem lehetséges. A tűz tavának lakói örökre
elszakadnak Istentől, ahol már nem éri el őket Isten könyörülete és kegyelme. Ez az elveszet-
teknek, a Sátánnak, a fenevadnak, és a hamis prófétának a végzete.

ÖRÖK ÉLET

Az örök élet, az a szféra, ahol az üdvözültek lakoznak, örökkévaló, és soha nem törhet be oda
a halál semmilyen formája. Minden korszak szentjei örök egységben részesednek Jézus Krisz-
tus személyes jelenlétével. Új menny és új föld készül a számukra, akik elnyerik ezt a dicső-
séges helyet.

A Nagy Nyomorúság után Krisztus megalapítja országát a földön ezer évig. Amikor ez eltelik,
a Sátánt egy kis időre feloldozzák a feneketlen mélységből, majd belevettetik a tűznek tavába.
Krisztus felállítja az ítélkezés fehér trónusát, hogy ítéljen embereket és angyalokat. Miután az
ítélet végbemegy, az elítéltek a tűznek tavába vettetnek, ami a második halál, azaz végső és
örök elszakítottság Istentől. Ezután a megváltottak letelepednek az új égen és új földön. Ekkor
már örök életben lesz részünk, megszakítás nélkül (I. Ján. 2,25.; I. Tim. 6,12-19.; Róma
5,21.). Figyeld meg azokat az áldásokat, melyekben azok részesednek, akik örök életet kap-
nak.

1. És kijőnek; a kik a jót cselekedték, az élet feltámadására (Ján. 5,29-30.).

2. Hasonlókká leszünk Ő hozzá (I. Ján. 3,1-3.).

3. Épületünk van Istentől, nem kézzel csinált, örökké való házunk a mennyben (II. Kor.
5,1-4.).

4. Megkoronáztatunk az élet koronájával (Jak. 1,12.; Jel. 2,10.).

5. Arra a helyre megyünk, amelyet ő készített a számunkra (Ján. 14,1-3.).

132
 6. Abban a leírhatatlan dicsőségben lesz részünk, amely a Jelenések 21-22. fejezeteiben
meg van jövendölve.

A fizikai halál hamarosan elválaszt minket a családunktól és ettől a földtől. A megváltottak

számára ez nem jelenti Krisztusban való szellemi életük, vagy az örök életbe vetett reménysé-
gük megszűnését. Egy ideig alszanak Jézusban, de a föld porában való álmukból örök életre
fognak felébredni (Dán. 12,2.). Urunk leszáll a mennyből egy kiáltással, angyalok hangjával és
Isten harsonáival. A (fizikai) holtak ébrednek fel először, majd mi, akik élünk, elragadtatunk
velük együtt a felhőkbe, hogy találkozzunk az Úrral a levegőben, és örökké Vele legyünk (I.
Tessz. 4,13-18.). Töltsd be ezt a célt!

MEGJEGYZÉSEK

133
134
 AZ ISTENSÉG
(I. RÉSZ)

RÓMA 1,16-20.

Napjainkban temérdek ellentmondásos felfogás származik a különféle felekezetektől az isten-

ségre vonatkozóan. Számunkra az egyetlen lehetőség, hogy Isten Igéjéhez fordulunk ebben a
témában is a helyes válaszért. Mióta írott történelem létezik, a pogány hit határozott meg sok
vallást, ahogy az ember igyekezett megérteni és megismerni Istent. Rendkívül nagy szüksé-
günk van egy bibliai válaszra az istenséggel kapcsolatban, hogy tényleges helyzetéhez méltón
magasztalhassuk Istent.

A keresztények a legnagyobb ellenállással éppen vallási körökből találkoznak, amikor Krisz-

tust a tényleges helyzetéhez méltón kezdik magasztalni. A Szentháromság széles körű elfoga-
dottsága miatt, ha rámutatsz a Bibliában, hogy egy Isten van, ellenkezésbe ütközhetsz. Az
istenségről szóló tan kutatása fontos mindenkinek, akik üdvözülni szeretnének.

Amerikában – és Európában is – széles körben elfogadott a Szentháromság tanítása, mely sze-

rint három különálló, és megkülönböztethető személy van az istenségben, akik egyenlők,
egyaránt örökkévalók és együtt létezők. A világ más részein más felfogásokkal találkozunk az
ottaniak Istenéről vagy isteneiről. A mi Isten iránti egyéni felelősségünk megköveteli, hogy
helyesen azonosítsuk az imádatunk tárgyát. Pál kijelenti, hogy „….a mi Istenben láthatatlan,
tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból
megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek.” (Róma 1,20.). Mivel nincs mentsé-
günk az istenség ismeretét illetően, ezért kötelességünk tanulmányozni és helyesen megérteni
Őt.

KÜLÖNBÖZŐ ISTENHITEK

Az alábbi négy meghatározás felöleli az összes vallás istenhitét világszerte:

1. POLITEIZMUS – Több istenben való hit.

2. MONOTEIZMUS – Egy istenben való hit.

3. ATEIZMUS – Egyetlen istenben sem hisz.

4. TRINITARIANIZMUS – Három istenben való hit.

A zsidó nép Ábrahám napjaitól mostanáig monoteista hitű. Noha egy Istenben hisznek, tagad-
ják, hogy Isten kijelentette Magát Jézus Krisztusban, így tagadják Jézus Krisztus istenségét.
Isten Igéje azt tanítja: 1) Hogy Jézus Krisztus Emmanuel, melynek jelentése, velünk az Isten
(Máté 1,23.). 2) Hogy Jézus Isten volt, Aki megjelent testben (I. Tim. 3,16.; Ján. 1,1-14.). 3)
Hogy Isten Krisztusban megbékéltette Magával a világot (II. Kor. 5,19.). Bárcsak nyilvánva-

135
lóvá lenne ez az igazság a zsidó közösségnek és mindazoknak, akik tagadják, hogy Jézus
Krisztus az egyetlen és egyedül igaz Isten.

AZ ÓSZÖVETSÉG TANÍTÁSA ISTENRŐL

Meggyőző és tagadhatatlan tanítások sokaságát találjuk az Ószövetségben arról, hogy egyet-

len Isten van. Igeversek százai tanúskodik Isten egyetlen voltának igazsága mellett. Hely hiá-
nyában nem tudjuk mindet felsorolni, ezért csak néhány utalást említünk meg. Személyesen
kell kutatni az istenség témáját, erre a feladatra hívlak fel.

1. V. Móz. 6,4. 6. Mal. 2,10.

2. V. Móz. 3,13-14.; Ésa. 43,10-25. 7. Zak. 14,9.

3. Ésa. 41,4.; Jel. 1,17.; 22,13. 8. Ésa. 9,6.

4. Ésa. 44,6-8. 9. Ésa. 46,9-10.

5. Ésa. 45,5-7.; 18.; 21-23. 10. Mik. 5,2.; Máté 2,1-6.

MEGJEGYZÉSEK

AZ ÚJSZÖVETSÉG TANÍTÁSA ISTENRŐL

Isten, Aki soha nem változik (Mal. 3,6.), nem változtatja meg valóját, természetét és lényegét
az Újszövetségben. Isten kijelentette Magát testben (I. Tim. 3,16.), és ez nem utal semmilyen
módon arra, hogy Isten több személyből állt volna korábban, vagy állna az Újszövetség ide-
jén. Az Ószövetséggel összhangban ezek az újszövetségi igeversek is azt bizonyítják, hogy
kétség nélkül egy Isten van.

1. Ján. 1,1-4. 9. Máté 23,9.

2. II. Kor. 5,19. 10. I. Tim. 2,5.

3. I. Tim. 3,16. 11. Fil. 2,5-11.

4. Ján. 8,24.; 58. 12. Kol. 2,8-10.

5. Márk 12,28-34. 13. Jak. 2,19.

6. Eféz. 4,5. 14. I. Ján. 5,7-8.

7. Ján. 14,6-11. 15. Jel. 4,2.

8. I. Kor. 8,4-6. 16. Jel. 1,8.; 18.

136
A fentieken kívül még számos közvetlen kijelentés erősíti meg Isten egyetlenségét Krisztus-
ban. Az embereknek ma is problémát okoz Krisztus istensége, akárcsak akkor, amikor Jézus
kijelentette, hogy Ő már Ábrahám előtt létezett; hogy Ábrahám látta Őt, és örvendezett (Ján.
8,56-59.; I. Móz. 18,1-22.). Hasonlóképpen zavarba hozó volt Jézusnak az a kijelentése
Nikodémushoz, mely szerint Ő egyidejűleg jelen van a mennyben és a földön (Ján. 3,13.). Pál
tudatja velünk, hogy Krisztus volt az a kőszikla, amely Izraelt követte a pusztában (I. Kor.
10,4.).

Az ilyen jellegű igazságok összezavarják azokat, akik nem értik az istenséget. Isten annyira
felismerhető és felfogható, hogy nem lehet mentségünk az Ő hatalmának és Istenségének meg
nem értésére (Róma 1,20.). Kibúvó az a próbálkozás, hogy három, megkülönböztethető, kü-
lönálló személyt tegyünk egybe. Fogadjuk el az Úr Igéjét, mely szerint az Istenség csak egy
Istenből, egyetlen személyből áll, Aki Jézus Krisztus.

Isten Igéje tanít arról, hogy milyen Isten:

1. Isten Lélek (Ján 4,24.).

2. Isten megemésztő tűz (Zsid. 12,29.).

3. Isten szeretet (I. Ján. 4,8.).

4. Isten világosság (I. Ján. 1,5.).

Isten, Aki Lélek, Akinek ereje beárnyékozta Szűz Máriát, aki így gyermeket fogant, és világra
hozta Jézus Krisztust. Isten, Aki láthatatlan, Jézus Krisztus testében vagy személyében lako-
zott (II. Kor. 5,19.; Kol. 1,15-19.; 2,8-10.; Fil. 2,5-10.) teljesen, tökéletesen, és egészében. Jé-
zus Krisztus, a testében vagy emberi mivoltában Isten Fia és Ember Fia volt egyidejűleg. A
test nem Isten volt, csak az, amiben Isten kijelentette Magát (I. Tim. 3,16.). Jézus nem egy új
Isten volt, egy másik Isten vagy az Istenség második személye, hanem Maga Isten volt. Az
Ószövetség Jehova Istene kijelentette Magát Jézus Krisztus személyében az Újszövetségben.
Semmilyen változás, variáció vagy változtathatóság nem jött létre ezzel a kinyilatkoztatással.

Lényegbevágó számunkra, hogy higgyük, Jézus Krisztus a VAGYOK, máskülönben meg fo-
gunk halni a bűneinkben (Ján. 8,24.). Tanulmányozd az Istenségről szóló mindhárom fejeze-
tünket, hogy jobban megérthesd ezt a témát.

137
MEGJEGYZÉSEK

138
 AZ ISTENSÉG
(II. RÉSZ)

RÓMA 1,16-20.

Az Első részben röviden áttekintettünk néhány alapvető bibliai igazságot az Istenségre vonat-
kozóan. Most megvizsgálunk néhány sajátos kifejezést és címet tanulmányunkkal kapcsolat-
ban.

Az Istenség körüli zűrzavar abból ered, hogy nem sikerül különbséget tenni Isten KINYI-
LATKOZTATÁSA és Isten SZEMÉLYE között. Isten KINYILATKOZTATTA Magát test-
ben. (I. Tim. 3,16.). Jézus Krisztus testben az Ő saját SZEMÉLYÉNEK a kifejeződése (Zsid.
1,3.). Isten különféle módokon szólt a múltban, de úgy döntött, hogy ezekben az utolsó na-
pokban a Fia által beszél hozzánk, aki az ő dicsőségének visszatükröződése, és az ő valóságá-
nak képmása (Zsid. 1,1-3.).

Széles körben elterjedt és tanított Amerikában az Istenségben lévő három különböző személy-
ről alkotott felfogás. Ez a felfogás azon a tanításon alapul, mely szerint külön személy az
Atya, külön személy a Fiú, és külön személy a Szent Lélek. Ezek a személyek, Akik egyen-
lők, egyaránt örökkévalók és létezők, alkotják az Istenséget. E tanítás hívei megerősítik, hogy
bár három személy van az Istenségben, csak egy Isten van. Az ilyen megfogalmazás zavaró
mint értelmileg, mind bibliailag. Isten Igéje, semmint a hagyomány, legyen a végző tekintély
az ilyen fontos kérdésekben.

Időhiány miatt most lehetetlen megvizsgálni Isten minden kinyilatkoztatását a Bibliában, de

lényeges, hogy tanulmányozzuk a legalapvetőbbeket. Nyisd ki a szíved és nyisd ki a Bibliá-
dat, hogy tanulmányozd Hatalmas Istenünket.

139
 AZ ATYA

Isten vonatkozásában ezt a szót két különböző, könnyen megkülönbözethető módon használ-
ják.

1. Mint az egész emberiség és a teremtés Teremtője és Atyja, Isten helyesen nevezhető

Atyánknak. Amikor imádkozunk, és úgy szólítjuk meg Istent, mint „…Mi Atyánk, ki vagy
a mennyekben, szenteltessék meg a te neved.” (Máté 6,9.), vagy amikor úgy utalunk rá,
mint a mi „…Mennyei Atyánkra”, (Máté 6,26, 32.), akkor az Atya szót a fenti értelemben
használjuk. Isten, az örökkévaló és változhatatlan, az atyja minden teremtménynek és az
emberiségnek, mivel Ő a kútfej és forrás, ahonnan az egész emberiség és a teremtés szár-
mazik.

2. Az egész kereszténység egyetért abban a bibliai igazságban, hogy Ő (Isten vagy Szent
Lélek) Jézus Krisztus Atyja. Mivel a Szent Lélek ereje árnyékozta be Szűz Máriát, és így
fogant és született meg Isten Fia (Jézus Krisztus), ez magától értetődően Istent jelenti, Aki
a Szent Lélek, mint Atya (Máté 1,18-25.). Jézus Krisztus az EGYSZÜLÖTT Isten Fia (Ján.
3,16.). Istennek nincs másik fia, aki asszonytól született. Jézus Krisztus Isten egyetlen sar-
ja, aki fogantatás, kifejlődés és fizikai születés által jött a világra.

MEGJEGYZÉS:
Isten családját, vagyis az egyházat, nevezik úgy, hogy Isten fiai, vagy Istentől születettek.
Ez sajátságosan rávilágít Istennel való szellemi kapcsolatunkra, és semmilyen módon
nem utal természetes születési folyamatra, amilyen Jézus Krisztusé volt. Ennek fényében
ez azt jelenti, hogy mi Krisztusban testvéreknek vagyunk tekintve. (II. Kor. 6,18.; I. Péter
1,22-25.; I. Ján. 3,1.; Fil. 2,15.).

Belepillantva a Bibliába nem lehet kétségünk, hogy Isten Atya, mivel Jézus Krisztus a Szent
Lélek által fogant. Azt olvassuk, úgy van a mennyben, mint Atya (I. Ján. 5,7.), nem csak az
első pont értelmében, hanem különösen, mint az ember Krisztus Jézus Atyja. Az Ő Atya mi-
volta egyszerűen egy cím, kinyilatkoztatás, vagy kijelentés Róla. Az Atya nem az Ő neve,
ahogyan azt egyesek megpróbálják következtetni a Máté 28,19-ből; Ez az egyik arculata, mint
Isten.

A Szentháromság hívei úgy képzelik az Atyát, mint az Istenség első személyét, Aki elküldte a
Fiát, az Istenség második személyét, hogy legyen a Világ Megváltója. Továbbá felfogásuk
szerint az Atya és a Fiú elküldte a Szent Lelket, az Istenség harmadik személyét, hogy legyen
a Vigasztaló. Nem biblikus az a tanítás, amely szerint az EMBER Krisztus Jézus nem létezett
mint személy Betlehem előtt. Isten, Aki Lélek, nem nemzett testi Fiút Betlehem előtt, ezért
Atya mivolta (aki nemz), nem kezdődött el Krisztus születéséig.

Jézus Krisztus nem egy másik Isten, Aki életre kelt, hanem Ő az egyetlen igaz Isten, Aki kije-
lentette Magát testben (I. Tim. 3,16.). Ha azoknak a magyarázata igaz, akik a Szentháromság-
ban hisznek, akkor a Szentháromság harmadik személye Jézus Krisztus, mivel a Szent Lélek
volt Jézus Krisztus Atyja (Máté 1,18-25.; Luk. 1,26-35.).

Isten Atyasága nem szabad, hogy összezavarjon minket az Istenség témájában. Isten nem vál-
tozik; nem hozott létre egy másik Istent; Ő ugyanaz az örökkévaló Isten, mint Lélek, Aki az
ember Krisztus Jézust nemzette, és lakozott benne teljességgel abból a célból, hogy Megvál-

140
tónk legyen (Ésa 43,10-13.; 44,6-8.; 45,5-6.; Kol. 1,19.; 2,9.). Csak egy személy létezik az
Istenségben, és ez a személy Jézus Krisztus, az egyetlen igaz Isten (Eféz. 4,5.).

141
 A FIÚ

Jézus Krisztus Isten Fia nem egy másik Isten, vagy az Istenség második személye. Ő az egyet-
len igaz Isten, Aki kijelentette Magát testben. Jézust sosem nevezték úgy, hogy ISTEN A FIÚ,
és Máriát sem nevezték Isten Anyjának. Jézus Isten, és Benne lakozik az Istenség teljessége
testileg (Kol. 1,19.; 2,9.).

Isten Lelke beárnyékozta a szűz Máriát, aki fogant méhében, és megszülte Jézus Krisztust.
Isten, Aki Lélek, Jézus Krisztus testében lakozott egészen, és tökéletesen. Jézus volt a temp-
loma vagy sátora a Mindenható Istennek. Test volt, mivel Mária volt az anyja; ezért nevezik
Ember Fiának. Mivel Isten volt az atyja, Isten Fiának nevezik. Ő Isten, mivel csak egy Isten
van, és ez az Isten teljesen Jézus Krisztus személyében lakozott.

Mivel Jézus egyszerre volt Isten és ember, teljes, tökéletes és egész emberi természettel bírt
testileg, lelkileg és szellemileg. Mint Istennek, hatalma volt megbocsátani a bűnöket (Máté
9,1-8.), meggyógyítani a betegeket (Máté 8,1-17.), feltámasztani a holtakat (Ján 11,1-44.) és a
vizen járni (Máté 14,22-33.; Jób 9,8.). Mint ember, megéhezett (Máté 21,18.), megszomjazott
(Ján. 4,6.), és kísértéssel került szembe (Máté 4,1-11.; Zsid. 4,15.). Amikor Jézus az Atyjáról
beszél, akkor a test elismeri a Lelket (Szent Lelket, vagy Istent) Aki nemzette. Amikor Jézus
imádkozik, nem az egyik isteni személy imádkozik egy másik isteni személyhez; a test imád-
kozik Istenhez.

A TEST és LÉLEK egyidejűleg van jelen Jézus Krisztus személyében. A test és a Lélek kö-
zötti különbségtétel fontos az Istenség megértéséhez. Nem mondhatjuk, hogy testlélek, sem
azt, hogy lélektest (Ján. 1,14.). A test volt az, amelyben lakozott vagy sátorozott a Lélek, és a
Lélek (Isten) a testen keresztül cselekedetett.

Jézus Krisztus a mi Megváltónk és megszabadítónk a bűntől (Máté 1,18-23.; Luk. 2,11.; Ján,
4,42.; Tim. 4,10.; I. Ján. 4,14.). Övé minden hatalom mennyen és földön (Máté 28,18.), és
előtte hajlik meg minden térd és minden nyelv Őt vallja úrnak (Fil. 2,5-11.; Róma 14,11.). Ha
elfogadod Őt, elfogadod az Atyát, ha megtagadod Őt, sem Ő, sem az Atya nincs veled (I. Ján.
2,23.). Jézus Krisztus az Isten neve (Ján 5,43.; 15,26.; 16,23-24.), az Ő nevében kell megke-
resztelkednünk (Ap. Csel. 2,28.; Róma 6,1-5.), és Ő az, Aki eljön az Egyházért (I. Tessz. 4,13-
18.).

Köteteket lehetne írni róla (Ján. 20,30.; 21,25.), és kellene is, azért, Aki Ő. Jézus Krisztus, Is-
ten testben kijelentve, megérdemli a szeretetünket, tiszteletünket és imádatunkat.

142
 SZENT LÉLEK

Isten Igéje azt tanítja, hogy a Szent Lélek Jézus Krisztus Atyja (Máté 1,18-25.; Luk. 1,26-35.).
Isten Lélek (Ján 4,24.). Egy Lélek van (Eféz. 4,4-6.). Egy Lélek által egy testbe keresztelked-
tünk bele (I. Kor. 12,13.), és ez a Lélek az Úr (II. Kor. 3,17.). Ezekből az igeversekből kitűnik,
hogy Isten a Szent Lélek vagy Szent Szellem, és csak egy Isten van vagy egy Lélek.

A Biblia semmilyen módon nem tanítja, hogy a Szent Lélek teremtetett, született, létrejött,
hogy egy személy, vagy hogy Istentől jött ki. A Szent Lélek mindig létezett, a Szent Lélek
Isten, és Isten a Szent Lélek. A Szent Lélek vagy Szent Szellem kifejezés leíró címe és kinyi-
latkoztatása az egyetlen igaz Istennek.

A Szent Lélek szót, kifejezést, címet kiemelkedően az Újszövetségben kezdték használni, elő-
ször úgy említva, mint Jézus Krisztus Atyját, másodszor, mint vigasztalót, Aki az újszövetségi
hívőknek adatott Pünkösd napján (Ap. Csel. 2,1-4.). Isten, mint Szent Lélek, mindig létezett,
de a világnak jelentősen az Újszövetségben nyilatkoztatta ki Magát.

Jézus ígéretét a Szent Lélekre, vagy az emberben lakozó Istenre az Ő Lelke által, először Ke-
resztelő János hirdette az Új szövetségben (Máté 3,11.; Márk 1,8.; Luk. 3,16.). Amikor Krisz-
tus, Aki Lélekkel keresztel, megjelent, megerősítette János tanítását, és megígérte követőinek,
hogy Szent Lelket fognak venni. (Ján. 3,1-8.; 14,15-18.; 26.; 15,26.; 16,7-14.; Ap Csel. 1,4-8.).

Krisztus ígérete beteljesedett Pünkösd napján, amikor közel százhúsz ember betöltekezett
Szent Lélekkel, és kezdett szólni más nyelveken, ahogy a Lélek adta szólniuk (Ap. Csel. 2,1-
4.). Az újszövetségi hívők vették a Szent Lelket a nyelveken szólás bizonyítékával, és ezt az
élményt napjainkban is sok ember megtapasztalta a világon.

A Bibliából nyilvánvaló, hogy a Szent Lélek nem egy SZEMÉLY, hanem pontosan az, amire a
fogalom utal – a SZELLEM, vagy Isten (Ján 4,24.). Hát nem csodálatos dolog ez, hogy Isten
lakozhat a szívünkben az Ő Szelleme, a Szent Lélek által? Milyen vigasztaló a tudat, hogy
nem csak VELÜNK van az Isten, hanem BENNÜNK!

143
 KIFEJEZÉSEK

Az Istenségre vonatkozóan számos kifejezéssel fogsz találkozni, némelyik bibliai, mások nem
biblikusak. Noha sokan jóindulattal hozták őket létre, néhány kifejezés hibás, és nem kellene
Istennel kapcsolatba hozni. Más kifejezések világossá teszik, dicsőítik és megmutatják Isten
természetét és Istenségét. Tedd hozzá az alábbi néhány kifejezést saját tanulmányodhoz:

 ISTEN FIA – Jézus Krisztus Isten Fia, egyszerűen azért, mert Isten az Atyja. A Szent Lé-
lek árnyékozta be a szűz Máriát, aki így fogant és megszülte Jézus Krisztust (Máté 1,18-
25.; Luk. 1,26-35.). Jézus sohasem tett utalást ISTENRE, A FIÚRA, csak Isten Fiára, és a
két kifejezés között hatalmas különbség van. Egy másik Istennek nem Atyja a Szent Lélek;
Ő az EMBER Krisztus Jézus Atyja. Jézus testileg Isten Fia, Istenségében pedig az, Aki
mindig is volt, ezért mondhatta azt: „…Aki engem lát, látja az Atyát…” (Ján 14,9.), és „Én
és az Atya egy vagyunk” (Ján. 10,30.).

 EMBERFIA – Jézus Krisztust Emberfiának nevezték, mivel Szűz Máriától született meg
Jézus születése után Józsefnek és Máriának születtek gyermekei (Máté 13,55-56.), így Jé-
zusnak voltak féltestvérei. Máriától, és csakis Máriától nyerte Jézus emberi voltát. Nem volt
földi apja; az Ő Atyja a Szent Lélek volt (Máté 1,18-25.). Keresd meg ezeket és más ige-
verseket az Emberfiáról (Máté 16,13-18.; 18,11.; Márk 2,10.; 6,3.; Ján. 3,12-14.; 5,18-47.;
Gal 4,4.; Jel. 1,13.; 14,14.).

Az Emberfia és Isten Fia különböző szerepei ugyanannak a személynek. Noha nem rokon
értelmű kifejezések, leírják Urunkat két különböző, de fontos szerepben.

 ÖRÖKKÉVALÓ FIÚSÁG – Ezt az önellentmondásos kifejezést gyakran használják Jé-

zus Krisztus fiúságának meghatározására. Ha Jézus Krisztus Fiú (és az), akkor a fiúsága
nem lehet örökkévaló; kellett, hogy legyen fogantatása és születése, hogy fiú lehessen. A
Lélek (Isten, Szent Lélek) örökkévaló (Zsid. 9,14.), de Krisztus fiúsága Betlehemben kez-
dődött. Noha Isten testben való kinyilatkoztatása már a világ alapjainak lefektetése előtt el-
rendeltetett, ez nem jelenti azt, hogy az EMBER (FIÚ) Krisztus Jézus létezett Betlehem
előtt. A fiúság jelzi a szükségességét az alárendeltségnek, függőségnek, emberit és időt, és
mindezek megtalálhatók a Bibliában az EMBER Krisztus Jézusra vonatkozóan. Zsid 1,1-
14.; I. Péter 1,18-20.; II. Tim. 1,9.; Eféz. 1,4-7.; Luk. 1,35.; 2,10-16.; Gal. 4,4.).

 JÉZUS KRISZTUS KÖZBENJÁRÓ SZOLGÁLATA – Isten világosság (I. Ján. 1,5.;

I. Tim. 6,14-16.), és Lélek (Ján. 4,24.), ezért az emberi nem érhet el olyan dicsőséget és ra-
gyogást. Isten olyan fenséges és szent, mi pedig olyan bűnösek vagyunk természetünkben,
hogy Hozzá intézett segélykérésünk is beszennyeződik a tisztasággal ellentétes állapotunk-
ból, tisztátalanságunkból fakadóan. Ezért van szükségünk közbenjáróra, olyanra, aki közve-
tít két szembenálló fél között, és megbékélést, békességet szerez. Jézus Krisztus, mint töké-
letes ember és tökéletes Isten lett az egyedüli és egyetlen közbenjáró, Aki megbékít minket
Istennel a megtestesülése által (II. Kor. 5,17-21.).

Az alábbi öt kifejezés leírja Megváltónk hozzánk való viszonyát, amikor szükségünk van se-
gítségre és közbenjárásra. Tanulmányozd őket gondosan.

1. KÖZBENJÁRÓ – Amikor Jézus arról beszélt, hogy Isten jobbján áll, ekkor a tekintély,
a hatalom és a fenség pozíciójáról szól, és mindig a közbenjáró szolgálatára utal, nem pedig

144
 egy alárendelt helyzetre. (II. Móz 15,6.; Ap. Csel. 7,56.; Luk. 22,69.; Kol. 3,1.; Eféz. 1,20.;
Róma 8,34.; Zsid. 1,3.; 8,1.; 10,12.; Jel. 3,21.). Csak EGY közbenjáró van Isten és ember
között az EMBER Krisztus Jézus (I. Tim. 2,5.). Egyenesen fordulhatsz Istenhez magadtól,
nem kell senki mást igénybe venned, hogy Hozzájuthass. Köszönet Istennek a közbenjáró-
ért.

2. KÖZVETÍTŐ – Ez a gyakorlati kifejezés arra a személyre vonatkozott, aki egy király

elé járulhatott. Jézus Krisztus, a mi közvetítőnk, Aki az érdekünket képviseli (Ésa. 53,12.;
59,16-21.; Róma 8,32-34.; Zsid. 7,25.).

3. Főpap – Az ószövetségi papok engesztelő áldozatot mutattak be Istennek a nép bűneiért.

Krisztus lettt a mi főpapunk és engesztelő áldozatunk egyszemélyben (Zsid. 2,17.; 3,1.;
4,14-15.; 7,24-26.; 9,11.; 10,21.).

4. SZÓSZÓLÓ – Olyasvalaki, Aki az oldaladon áll, és győzelemre viszi az ügyedet. Világi

használatban a vádlott barátját jelentette, aki védelmére szólt, miközben igyekezte elnyerni
a bíró jóindulatát (I. Ján. 2,1.).

5. KIENGESZTELŐ – Olyasvalaki, aki kibékít, megnyeri vagy cisszanyeri valakinek a

jóindulatát egy másik személy iránt. Krisztus betöltötte ezt a szerepet az életünkben (I. Ján.
2,1-2.; róma 3,24-25.).

Az, hogy Isten kijelentette Magát testben olyan csodálatos igazság (I. Tim. 3,16.). Hasonla-
tossá lett az atyafiakhoz, hogy elhozza Istent a mi világunkba és szenvedéseink közé; ezért
megismerte erőtlenségeinket (Zsid 2,9-18.; 4,14-15.). Mivel közöttünk élt, tudja, hogyan se-
gítsen rajtunk (Róma 8,1-3.; Fil. 2,2,5-11.). Az Ő teste a meghasadt kárpit, melyen keresztül
Isten szentsége és istensége elé járulhatunk könyörületért és kegyelemért, hogy segítségünkre
legyen szükség idején (Máté 27,50-51.; Zsid 4,15-16.; 6,18-20.; 10,19-20.). Örvendezem
Krisztus közbenjárának!

145
 ÖSSZEFOGLALÁS

Azok, akik helytelenül használják a Máté 28,19-ben található keresztségi formulát (melyet az
Ap. Csel. 2,38. egyértelművé tesz), megpróbáltak alkotni egy elméletet egy hármas Istenről,
aki három különböző egyaránt örökkévaló, örökké létező és egyenlő személyből áll. Krisztus
nem az Istenségben van, hanem az Istenség van Krisztusban (Kol. 2,9.). Jézus Isten, Aki ki-
nyilatkoztatta Magát testben, felment a mennybe, és újra eljön az Ő egyházááért (I. Tim.
3,16.; Ap. Csel. 1,11.).

Jézus Krisztus az egyetlen igaz Isten, méltó a mi dicséretünkre, legmélyebb odaszánásunkra,

és leghívebb szolgálatunkra. E lecke célja, hogy az Őt megillető helyhez méltón magasztaljuk
Őt, mint mindenek Urát, és arra buzdítsunk, hogy Te is így tegyél!

146
 AZ ISTENSÉG
(III. RÉSZ)

RÓMA 1,16-20.

Az Istenségről szóló tanulmányunk ebben a leckében a SZENTHÁROMSÁGTAN TÖRTÉ-

NELMI FEJLŐDÉSÉRE fog összpontosítani., míg eddig bibliai szempontból vizsgáltuk Isten
egyetlenségét Krisztusban. Kr. u. 100 körül óta az Istenségről sokféle elmélet és tanítás került
bele a vallási áramlatba. Némelyik tartalmaz valóság-elemeket, de nem a teljes igazságot az
Istenségről. Ezek a tanítások többségükben az olyan tényezők következményei, mint a kom-
munikáció hiánya, csekély jártasság a Bibliában, nevelési és kulturális háttér, nyelvi korlátok,
a tájékozottság hiánya és az imádat szabadságának eltűnése. A legtöbb ilyen elméletet olyan
emberek tették magukévá, akik keresték az igazságot és a megigazulást, és nem állt szándé-
kukban elferdíteni az igazságot. Az ilyen szellemi tévedések kicsiben kezdődtek, de nagymér-
tékűvé fejlődtek ki. Egy újszerű áttekintése egyes dolgoknak történelmi nézőpontból újszerű
megközelítést fog nyújtani a szabadsághoz és a Biblia megértéséhez.

Ebben az időszakban sokféle eretnekség fejlődött ki. Egyes dolgok, amiket eretnekségnek ítél-
tek, eretnekség volt, más dolgok nem. Ezek közül néhányat megvizsgáltunk a hitvallással
együtt, amely az adott korban fejlődött ki. Kérlek, tartsd szem előtt a Biblia korlátozott elérhe-
tőségét; a nyomtatás még nem volt feltalálva, az utazás és a posta lassú volt, azok a lehetősé-
gek, amelyeket ma ismerünk, még sehol sem voltak. Az üldözés kiterjedt volt, és gyakran ke-
gyetlen. A korai keresztények első üldözői a Római császárok voltak, majd később a Római
Katolikus Egyház folytatott borzalmas üldözést azok ellen, akik nem értettek vele egyet. Mil-
liók haltak meg a hitükért a sötét középkorban a Római egyház által működtetett véres inkvi-
zíció alatt. Ha valaki lemásolta a Bibliát saját anyanyelvén, halállal büntették.

Istennek hála a reformációért, mely végül megtörte a sötét középkort, a reneszánszért, mely
megújulást hozott a tanulásban, és azokért az amerikai telepesekért, akik szabadságot hoztak
az istentiszteleti formákban. Férfiak és nők, akik bátran szembeszegültek korukkal, lefordítot-
ták a Bibliát a nyelvünkre, befektettek nyomdákba, és elérhetővé tették számunkra a Szent-
írást, megérdemlik a tiszteletünket.

Lépjünk vissza a történelembe, ez esetben az újszövetségi egyházkorszakban. Ettől az idő-

szaktól végighaladunk azokon a fejl
eményeken, melyek az Egyházat övezték, míg végül eljutunk napjainkig.

147
 A KORAI EGYHÁZ

Amíg a földön volt, Jézus Krisztus megígérte, hogy felépít egy egyházat (Máté 16,18.), és
hogy a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat. Ígéretéhez híven ez az egyház Pünkösd nap-
ján kezdődött el (Ap. Csel. 2,1-4.). amely gyorsan terjedt az akkor ismert világban. A korai
egyház apostolai és prédikátorai hirdették és gyakorolták az istenhitet, a megtérést, a Jézus
Krisztus nevében való, bemerítéssel történő vízkeresztséget, a Szent Lélek keresztséget a
nyelveken szólása bizonyítékával (Ap. Csel. 2., 8., 10., 19.)

Ezekhez az alapvető dolgokhoz járult még az a tanítás, hogy Jézus Krisztus Isten, Aki kijelen-
tette Magát testben, és megbékítette a világot Önmagával (I. Tim. 3,16.; II. Kor. 5,19.). Ennek
az Istenségről szóló tanulmánynak első és második része teljes bibliai bizonyítékot szolgáltat
erre a tényre. Az apostolok vagy az újszövetségi szerzők egyszer sem tesznek említést vagy
tanúbizonyságot egy személynél többről az Istenségben.

148
 SZELLEMI HANYATLÁS

A fenti megváltoztathatatlan igazságok mellett Isten arra indította ezeket az embereket, hogy
írjanak napjaik nemzedékének és nekünk, és figyelmeztessenek a hamis tanítások megjelené-
sére, mely megoszt, megront és megtéveszt sokakat. Mielőtt befejezték volna az Újszövetség
megírását, ez a hanyatlás már kezdetét vette. Ahogy az egyház növekedett és kiterjedt külön-
féle kultúrákra, megtelt pogánysággal és bálványimádással, időben egyre távolabb és távolabb
kerültek Krisztus földi szolgálatától és az egyház születésétől. Langyosság és szellemi hanyat-
lás lett a következmény, és azok a dolgok, melyeket e tanulmányunk bevezetőjében említet-
tünk.

Nem mindenki esett ki a kegyelemből, vagy lett megtévesztés áldozata. Istennek volt, mindig
volt és mindig lesz igazi egyháza a földön, amíg visszatér. Sokan maradtak hűek az apostolok
és az Újszövetség tanításaihoz. Ám szomorú tény: azok, váltak uralkodó alakjaivá a történe-
lemnek, akik tévúton jártak, és a politikai világ hagyta ránk a feljegyzéseket. Az igaz hívőket
elnyomták ezek az uralkodó személyek, miközben életre-halálra üldözték őket.

A politikai vezetők támogatták a vallást, hogy népszerűségre tegyenek szert. A pogány szer-
tartások beszivárogtak az egyházi szolgálatokba, majd úgy tanították és gyakorolták azokat,
mintha biblikusak lennének. Az ilyen hozzáállás és szellemi légkör elősegítette a tévtanítások
terjedését, az igazságtól való eltévelyedést, és a tévedések oly mértékben beépültek az embe-
rek gondolkodásába és írásaiba, hogy már nem csak az ő korukra gyakoroltak hatást, hanem a
miénkre is. Ez talán sarkallni fog téged arra, hogy kutass, és vitába szállj azért a hitért, mely
egyszer a szenteknek adatott.

149
 A SZENTHÁROMSÁG-TAN TÖRTÉNELMI FEJLŐDÉSE

A nem biblikus tanítások megtalálták az utat a korai egyházhoz, szétzúzták egyesek hitét, míg
másokat tévutakra tereltek a hittől (II. Tim. 2,15-18.; I. Tim. 6,20-21.). Az ilyen tanítások fej-
lődtek és terjedtek, míg most a történelem felfedte a téves nézeteket az Istenségre vonatkozó-
an. Minden komoly Biblia-tanulmányozó figyelembe veszi a különféle nézetek történelmi fej-
lődését a Biblia tanait illetően. Nem kivétel az Istenség tanulmányozása sem, és történelem
felfed sok érdekes tényt e tan körül.

Már sok idővel az egyház pünkösdi megszületése előtt az istenség háromság-fogalma létezett,
amint azt alábbi idézetből látjuk:

„Az istenség háromsága jól ismert minden nemzetnél, a Kínai Császár minden évben egyszer
áldozatot mutatott be a Háromság és Egység Szellemének. Lao Ce (Kr.e. 600) azt mondta:
„Tao természeténél fogva az első; az első nemzi a másodikat; mindketten hozzák létre a
harmadikat; ez a három hozott létre mindent. Még ismertebb számunkra az indiai Trimurti,
Brahma, Visnu és Síva, akit úgy mutatnak be és imádnak, mint három személyt, bár az erede-
ti isteni alapelv Brahma egy. A Rig Véda commentárjában azt olvassuk: három legfelsőbb
lény van, de csak egy Istenség, a Hatalmas Lélek. Az úgynevezett Káldeus Orákulum azt
mondja, az egység létrehozza a kettőséget, Amellyel együtt lakozik, és világít az értelem fé-
nyével; ebből jön létre a Háromság, Anos, Illinos, és Aos. Hasonló módon megtaláljuk az Is-
teni Háromságot a babilóniaiknál (Ulomus, Ulosurus, Elirn), és az egyiptomiaknál (Kneph
vagy Ammon, Ptah és Osiris). A görög istenségek a mitológusok szerint egyaránt folytonos
(Uránus, Kronos, Aeus), és egyidejű Háromságba csoportosulnak (Aeus, Poszeidon,
Aidoneus). Ugyanígy látjuk ezt a skandinávoknál (Thor, Woden, Fricco), az ősi poroszoknál,
a pomerániaiaknál, a vendeknél és a régi amerikaiaknál. A fentiek közül nem minden egybe-
esés szolgál közvetlen bizonyítékként, mely arra kényszerítene minket, hogy igazat adjunk
Schellingnek, amikor azt mondta: „A filozófia és a mitológia azt bizonyítja-e, hogy egy Isteni
Háromság lehetősége az a gyökér, amelyből valamennyi általunk ismert kisebb-nagyobb
nemzet vallási felfogása ered? Ez a felfogás nem létezik, mert van egy olyan dolog, mint a
kereszténység; ezzel szemben a kereszténység létezik, mert ez a felfogás mindenek között a
legősibb.”7

Bár ezek a tanítások már az újszövetségi egyházkorszak előtt léteztek, semmilyen módon nem
befolyásolták az apostolokat abban, hogy bármilyen más tant hirdessenek azon kívül, Hogy
Jézus Krisztus az egyetlen igaz Isten. A korai egyházatyák azt tanították, hogy egy Isten van,
míg mások teret engedtek olyan furcsa felfogásoknak és magyarázatoknak, melyek egyre tá-
volabb vitték őket a bibliai igazságtól. Az Istenség magyarázatában sokakra gyakorolt hatást
pogány hitvilág, és beépítették azt a tanításukba.

A szentháromságot nem talált gyors elfogadásra, mint tanítás és tan egyik gyülekezetben sem.
Az Isten természetének magyarázataként az olyan fogalom, mint háromság, csak lassan me-
rült fel. Tanulmányozzuk együtt ennek a tannak a fejlődését a történelem során.

7
J. Glentworth Butler D.D., Butlers biblework (New York: Funk and Wagnalls, 1889), I. kötet 128-129. old.

150
 A „HÁROMSÁG” SZÓ ELSŐ FELJEGYZETT HASZNÁLATA

Őszinte, tisztességes hozzáállás a Bibliához, és azokhoz, akik a szentháromság-tant tanítják a

legfőbb célunk ennél a pontnál. Ezért körültekintően közlöm az állításaimat mind bibliai,
mind történelmi szempontból. Szorgalmas kutatásom során sem találtam a háromság szót sem
a korábbi, sem az azt követi időkben.

 THEOPHILUS – Egy korai antiochiai szerző, a kereszténység apologétája volt, írt egy
levelet Autolycusnak saját keresztény hite védelmére, és állításait Kr. u. 180-ban írta le.

„Hasonló módon a három nap is, melyek az égitestek teremtése előtt voltak, az Isten három-
ságának, Igéjének és bölcsességének előképei.”8

„Antiochiai Theophilus (180) az első, aki rámutatott a három isteni személy közötti kapcso-
latra a Triád (háromság) kifejezéssel.”9

„A Háromság szó legkorábbi felbukkanása. Úgy tűnik ez a szerző (Theophilus) használta az

elveszett munkáiban is: és ahogy egy tanult barát sugallja, a szó, amit Theophilus használt,
ismert volt. Nem a semmiből rántotta elő, mint valami újszerűt: a „Háromság előképe”, ír-
ta, egy elfogadott szót ábrázolva ezzel, nem pedig egy újat vezetve be.”10

 GREGORIUS THAUMATURGUS – Gregorius, Új Caesarea egyik püspöke, akinek ke-

resztneve Thaumaturgus azt jelenti, csodatévő, Kr. u. 270 körül írt a Szentháromság témájá-
ról. Origenész tanulója volt, aki ugyancsak támogatta a Triád-elméletet.

„…Egy tökéletes Háromság, mely nem megosztott, sem nem különbözik dicsőségben, örök-
kévalóságban és önállóságban. Valójában nincs semmi teremtett vagy alárendelt a Három-
ságban, sem bevezetett, mintha nem létezett volna mielőtt lettünk, és azután; sem a fiú nem
lehet az Atya nélkül, sem a lélek a Fiú nélkül, de a Háromság mindig ugyanaz, nem változ-
tatható vagy változó.”11

A történelem sok nagy neve kapcsolódik ehhez az időszakhoz, és nyilvánvalóan mindegyik

igyekezett még érzékletesebben és ékesebben határozták meg, kicsoda Isten, mint az elődeik.
Némelyek, mint Tertullianus hirdette az egy Istenben való hitet, majd határozottan elhajolt a
Triad-elmélet irányába.

Viták támadtak az Istenség körül ezekben a korai években, és ezek a viták végül két ember
tanítása közötti összeütközéshez vezetett: Arius és Athanasius volt ez a két ember. Arius 256

8
Alexander Roberts lelkipásztor D.D., James Donaldson, LL.D. és A. Cleveland Coxe D.D. The Ante-Nicene
Fathers (Grand Rapids, Wm. B. Eerdmans Publishing Company, 1867, újranyomva 1983) II. kötet 100-101. old.
Megjegyzés: A továbbiakban úgy utalunk erre az írásra, mint „Atyák”.
9
Philip Schaff, History of the Christian Church, (Grand Rapids, Baker Book House, 1858, Copyright 1910), II.
kötet 569. old.
Megjegyzés: A továbbiakban úgy utalunk erre a könyvre, mint „Schaff”.
10
Atyák, II. kötet 101. old.
Megjegyzés: Ez a Theophilus levelei Autolycushoz lábjegyzetéből való.
11
Philip Schaff: The Creeds of Christendom (Grand Rapids, Baker Book House, 1877, újranyomva 1985), II.
kötet 24-35. old.
Megjegyzés: Továbbiakban erre a könyvre úgy utalunk, mint „Creeds”.

151
körül született, és Egyiptomban, Alexandriában élt, és 336 köürl halt meg. Athanasius 293-
ban született, ugyanott élt, és 373-ban halt meg. Mindkét ember kiemelkedő volt a amguk ko-
rában, Arius pap volt, Athanasius diakónus. A két ember hittételei felett zajló viták úgy kiéle-
ződtek, hogy Konstantin, Római császár összehívta a Níceai Zsinatot. Erre a tanácskozásra
Nizzában, vagy Níceában került sor, kisázsiában 325-ben, 318 püspök és pápa részvételével,
megalakítva az Első Általános vagy Ökumenikus Zsinatot.12 Valójában sem Arius, sem
Athanasius nem hitt az Isten egyetlenségében, ahogy a Biblia tanítja. Arius közelebb volt az
igazsághoz, mint Athanasius, de ő sem értette, és nem biblikusan magyarázta az Istenséget.

 ARIANIZMUS – Arius tanításai alapvetően a következőkre korlátozódtak.

„Az Atya egyedül az Isten; ezért Ő egyedül nem nemzett, örökkévaló, bölcs, jó és változha-
tatlan, és egy végtelen szakadék választja el a világtól. Ő nem teremthette a világot közvet-
lenül, hanem egy közvetítő, a Logosz által. Az Isten Fia minden teremtmény előtt létezett, és
minden teremtmény felett áll, egy köztes lény Isten és a világ között, a világ teremtője, az
Atya tökéletes képmása, és gondolatinak megvalósítója, és így méltó arra, hogy metaforikus
értelemben istennek, Logosznak és Bölcsességnek nevezzük. De másfelől Ő Maga egy te-
remtmény, úgy mondva, Isten első teremtménye, aki által Isten más teremtményeket alkotott;
a semmiből teremtetett (nem isten lényegéből), az atya akaratából, minden elképzelhető idő
előtt; ezért ő nem örökkévaló, hanem van kezdete és lesz olyan idő, amikor majd nem
lesz.”13

Bár voltak a Bibliától eltérő dolgok a tanításában, az arianizmus virágzott a Níceai Zsinat
után, mert tanait nagy becsben tartották a pásztorok. A vita folytatódott Arius és Athanasius
követői között, néha mindkét férfit száműzték, máskor csak az egyiket, azután visszavonták
az ítéletet.

Amikor I. Theodosius lett Róma császára 379-395-ig, hamarosan összehívta a Konstantinápo-

lyi Zsinatot 381-ben. Itt a Níceai Hitvallást, amelyet 325-ben a Míceai zsinaton fogalmaztak
meg, kiterjesztették a Szent Lélek istenségére is. A Níceai Hitvallás napainkban is népszerű, a
teljes szövegét ebben a leckében később közöljük.

Ezt a zsinatot követően, 381 júliusában egy törvényt léptettek életbe, mely szerint minden
gyülekezetet olyan püspök alá kell rendelni, aki hisz mind az Atya, mind a Fiú, és a Szent Lé-
lek istenségében. Nyilvános istentiszteletet az eretnekek, így nevezte Ariust és követőit az
erősödő Római Katolikus Egyház, többé nem tarthattak.14 A császár és a katolikus egyház ve-
zetője közötti szövetség politikai erejének köszönhetően ezt a rendeletet végül maradéktalanul
végrehajtották. A Szentháromságot, az Athanasius által támogatott tant, és a Római katolikus
Egyházat oly mértékben védték, hogy mindazokat, akik nem hódoltak be, eretneknek bélye-
gezték, kiátkozással, üldöztetéssel kellett szembenéznie, és még gyakrabban halállal.

Három nagyon népszerű hitvallás teljes szövegét közöljük itt szó szerint, melyek kialakították
a Szentháromság-tant.

12
Clarence E. Elwell, James T. O’Doud, Anthony N. Fuerst, Therese Dunn, Mary Celeste Kocab, és John J.
Voight, Our Quest for Happiness, The ark and the Dove (Chicago: mentzer, Bush, and Company, 1957), High
School Religion, 3 könyv, 269. old.
Megjegyzés: Továbbiakban erre a könyvre úgy utalunk, mint: „Ark and Dove.”
13
Schaff, III. kötet 645. old.
14
Schaff, III. kötet 640. old.

152
 1. Az Apostoli Hitvallás feljegyzését egyesek az apostoloknak tulajdonítják, de valójában
sok évvel később fejlődött ki, és a szerző ismeretlen. Nem vezethető vissza korábbra, mint
az V. század.15

2. A 325-ben lefektetett Níceai Hitvallást 381-ben finomították, és ma is népszerű.16

3. Noha Athanasiusnak tulajdonítják, az Athanasiusi Hitvallás az idők során fejlődött ki,

cikkelyeket és kijelentéseket kölcsönözve számos embertől és hitvallástól. Bár ez a Szent-
háromság-tan szíve és súlypontja, az eredete homályba vész, és a XVII. sz. óta az
athanasiusi szerzőséget elvetették az iskolázott katolikus csakúgy, mint protestánsok.17

 AZ APOSTOLI HITVALLÁS

„Hiszek Istenben, Mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében; és Jézus

Krisztusban, Isten egyetlen (nemzett) Fiában, a Mi Urunkban; aki fogantaték a Szent Lélek-
től, születék Szűz Máriától, szenvedett Pontius Pilátus alatt, megfeszítették, meghalt, és el-
temették; leszállt a pokolba (Hádészba, szellem-világba); harmadnapon feltámadott; fel-
ment a mennybe; és ült Istennek, a Mindenható Atyának jobbja felől; ahonnan újra eljön
ítélni élőket és holtakat. Hiszek a Szent Lélekben, a szent Katolikus Egyházban; a szentek
közösségében; a bűnök bocsánatában; a holtak (test) feltámadásában; és az örök életben.
Ámen.”18

 NÍCEAI HITVALLÁS:

„Hiszek egy Istenben, Mindenható Atyában, mennynek és földnek, minden láthatónak és

láthatatlannak teremtőjében; És az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten Fiában, az egyszü-
löttben, minden világok Atyjának egyszülöttjében, Világosság a világosságtól, valóságos
Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű, és minden
általa lett; Értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért, leszállott a mennyből, megtestesült a
Szent Lélek erejéből és Szűz Máriától, és emberré lett; Pontius Pilátus alatt megfeszítették,
kínhalált szenvedett és eltemették; Harmadnapra feltámadott az Írások szerint; felment a
mennybe, és ült az Atyának jobbja felől; És újra eljön dicsőségben, ítélni élőket és holtakat,
és országának nem lesz vége. Hiszek a Szent Lélekben, Urunkban és éltetőnkben, aki az
Atyától származik, akit épp úgy imádunk és dicsőítünk, mint az Atyát és a Fiút, ő szólt a
próféták szavával. Hiszek az egy Szent Katolikus és Apostoli Anyaszentegyházban. Vallom
a keresztséget a bűnök bocsánatára, várom a holtak feltámadását; és az eljövendő örök éle-
tet. Ámen.”19

 ATHANASIUSI HITVALLÁS:

1. „Aki megtartatik: mindenek előtt szükséges, hogy Katolikus Hitet valljon:

2. Amely hitet, hacsak valaki nem tartja meg teljesen és tisztán; kétség nélkül örökre elve-
szik.
3. Ez pedig a katolikus hit: Imádunk egy Isten Háromságban, és Háromságot Egységben;

15
Creeds, I. kötet, 19. old.
16
Ark and Dove, 271. old.
17
Creeds, I. kötet, 35. old.
18
Creeds, II. kötet, 45. old.
19
Creeds, II. kötet. 456. old.
Megjegyzés: Ennek a hitvallásnak kissé eltérő változata található: Creeds, II. kötet 58-59. old.

153
4. Sem a személyeket nem tévesztjük össze: sem a lényeget nem osztjuk fel.
5. Mert az Atyának egy személye van: egy másik a Fiúnak: és egy másik a Szent Léleknek.
6. De az Atya, a Fiú és a Szent Lélek Istenségének dicsősége egyenlő, a Magasztosság
egyaránt örökkévaló.
7. Úgymint az Atya; úgymint a Fiú; úgymint a Szent Lélek.
8. Az Atya nem teremtetett; a Fiú nem teremtetett; és a Szent Lélek sem teremtetett.
9. Az Atya felfoghatatlan (végtelen): A Fiú felfoghatatlan (végtelen): és a Szent Lélek is
felfoghatatlan (végtelen).
10. Az Atya örökkévaló: a Fiú örökkévaló: és a Szent Lélek is örökkévaló.
11. És mégsem három örökkévaló van: hanem egy.
12. Ahogy nem három nem teremtetett van: sem három felfoghatatlan (végtelen) hanem egy
nem teremtetett és egy felfoghatatlan (végtelen).
13. Hasonlóképpen az Atya Mindenható: a Fiú Mindenható: és a Szent Lélek is Mindenha-
tó.
14. Éa mégsem három Mindenható van: hanem egy.
15. Tehát az Atya is Isten: a Fiú is Isten: és a Szent Lélek is Isten.
16. És mégsem három Isten van: hanem egy Isten.
17. Hasonlóképpen az Atya is Úr: a Fiú is Úr: és a Szent Lélek is Úr.
18. És nem három Úr: hanem egy Úr.
19. A keresztény igazság arra kényszerít minket, hogy mindegyik Személyt önmagában Is-
tennek és Úrnak fogadjuk el:
20. Tehát a katolikus vallás tiltja, hogy azt mondjuk: Három Isten vagy három Úr van.
21. Az Atyát senki sem hozta létre: Sem nem teremtette, sem nem nemzette.
23. A Szent Lélek az Atyától és a Fiútól való: sem nem alkották, sem nem teremtették sem
nem nemzették: származik.
24. Tehát egy Atya van, és nem három Atya: egy Fiú van, és nem három Fiú: egy Szent Lé-
lek van, és nem három Szent Lélek.
25. És ebben a Háromságban egyik sem előbbvaló, vagy hátrábbvaló a másiknál: egyik sem
kisebb vagy nagyobb a másiknál (nincs semmi előtte vagy utána; semmi sem nagyobb vagy
kisebb.)
26. De a teljes három személy egyaránt örökkévaló és egyenlő.
27. Tehát minden dologban, ahogy fentebb mondtuk: az egységet a Háromságban és a Há-
romságban az egységet kell imádnunk.
28. Ezért, aki üdvözülni akar, Háromságban kell gondolkoznia.
29. Továbbá szükséges az örökkévaló üdvösséghez, hogy az egyén helyesen (hűségesen)
higgyen az Úr Jézus Krisztus megtestesülésében.
30. Mert a helyes hit, ha hiszünk és megvalljuk: hogy az Úr Jézus Krisztus, az Isten Fia, Is-
ten és Ember;
31. Isten, az Atya Lényegéből; a világ teremtetése előtt született: és Ember az Ő anyja Lé-
nyegéből, a világra született.
32. Tökéletes Isten és tökéletes ember, egy értelmes lélekben és emberi testben él.
33. Egyenlő az Atyával, ami az istenségét illeti; és alárendelt az Atyának, ami az emberi
voltát illeti.
34. Aki bár Isten és Ember; mégsem két személy, hanem egyetlen Krisztus.
35. Egy; nem az istenség testté válása által; hanem az emberi befogadása (felvitele) által az
Istenségbe.
36. Összességében Egy; nem a Lényegek összevegyítése által; hanem a Személy egysége
által.
37. Ahogy az értelmes lélek és test egy ember; Isten és Ember az egy Krisztus;

154
 38. Aki szenvedett a mi üdvösségünkért; leszállt a pokolba (Hádeszbe, szellemvilágba):
majd feltámadt a halálból a harmadik napon.
39. Felment a mennybe, ült a Mindenható Atya Isten (Isten, az Atya) jobbjára.
40. Onnan fog eljönni megítélni élőket és holtakat.
41. Akinek eljövetelekor minden ember feltámad testben;
42. És számot ad a cselekedetiről.
43. És azok, akik jót cselekedtek örök életre támadnak fel; akik gonoszt cselekedtek, azok
örök tűzre.
44. Ez a katolikus hit; melyet ha valaki hűséggel nem vall (igaz szívből és határozottan),
nem juthat üdvösségre.20

Túlzás nélkül érdekes, ám ez a hitvallás rendkívüli mértékben eltorzítja az igazságot az Isten-

ségről. Valóban különös, hogy oly sokan biblikusnak fogadták el a fenti állítások egy részét
vagy mindegyiket. A Szentháromság tana alapján készült az alábbi két ábra. A fenti, az egy-
szerűbb21 kevésbé kidolgozott, mint az alsó22, mindkettő egyformán nem biblikus.

MEGJEGYZÉSEK

A Níceai Zsinatot megelőzően, de különösen utána számos felfogás alakult ki az Istenségre

vonatkozóan. Míg a szentháromság-tant csak néhányan támogatták, más tanokat az Istenség-
ről széles körben tanítottak. Ezek közül csak néhányat mutatunk be helyhiány miatt, de bete-
kintést adnak azon nézetek különféleségébe, melyek Istenről kialakultak.

1. MARCIONITÁK – Marcion egy bizonyos Pontus püspök fia i.u. 140 körül Rómába
ment, ahol azt tanította, hogy két Isten van. Akit az Ószövetségből ismerünk, a gyűlölet Is-
tene, Jézus pedig az Újszövetségben a szeretet Istene.23
A marcioniták gyakran keresztelkedtek meg halottak helyett.24

2. DOCETIZMUS – E tan lényege, hogy Krisztusnak csak látszólag volt teste, ennél fogva
csak látszólag volt ember.25

3. ADOPTINIZMUS – Ez a tan azt vallja, hogy Krisztus nem természetes módon Isten Fia,
hanem egy ember, akit Isten adoptált. Erre az adoptálásra Jézus megkeresztelkedésekor ke-
rült sor.26

4. APOLINARIANIZMUS – Apollinaris a szíriabeli Laodícea püspöke volt, aki i.u. 391-

ben halt meg. Azt tanította, hogy Krisztus mind emberi és isteni volt úgy, hogy maga az Ige
helyettesítette Krisztus emberi lelkét vagy értelmét.27

20
Hitvallás, II. kötet 66-70. old.
21
Rosalind Rinker, Prayer, Conversing With God (Grand Rapids: Zondervan Publishing House, 1959), 112. old.
22
Ark and Dove, a borító belső részén.
23
John C. Dwyer, Church History: Twenty Centuries of Catholic Christianity (New York: Paulist Press, 1985),
74. old.
24
Schaff, II. kötet, 487. old.
25
Boniface Ramsey: Beginning to Read the Fathers (New York: Paulist Press, 1985), 74. old.
26
Ramsey, 74. old.
27
Schaff, III. Kötet, 709-714. old. Ramsey, 74. old.

155
 5. MONOFIZITIZMUS – Ezt a tanítást Euticus, egy szerzetes kezdte hirdetni, ezért
euticianizmusnak is nevezik.28 Euticus tanítása szerint Krisztusnak csak egy természete volt,
és bár az emberi mivolta valóságos volt, az beleolvadt isteni természetébe.29

6. NESTORIANIZMUS – Nestorius i.u. 428 körül azt tanította, hogy két megkülönböztet-
hető személy, nem pedig természet lakozott Krisztusban, egy isteni és egy emberi.30

A történelemben lépten-nyomon találhatunk a fentiekhez hasonló tanításokat. E felfogások

közül kiemelkedett a szentháromság-tan, amely népszerűségre tett szert a Római Katolikus
Egyház erejének és támogatásának köszönhetően. A katolikus egyház nem csupán vallási kér-
désekben döntött, hanem politikai kérdésekben is.

Nem mindenki fogadta el a szentháromság-tant, még a könyörtelen üldözés és nyomor hatásá-

ra sem. A történelem során úgy jelennek meg, mint eretnekek, sok ember, akik küzdöttek a
hitért, melyet a szentek adtak tovább a számukra. A sötét középkor előtt és alatt, ahogy a
Szentháromság dogmája kifejlődött, sokan kinyilvánították állásfoglalásukat az Istenséggel
kapcsolatban. Tanulmányozzuk ezeket, és más nézeteket erről a létfontosságú témáról.

KORAI EGYHÁZATYÁK

Jézus és az apostolok azt tanították, hogy Krisztus a testben kinyilatkoztatott Isten (I. Tim.
3,16; Ján. 10,30.). Az apostolok halála után a korai egyházatyák ugyanezt az igazságot tanítot-
ták. Sokan tévútra jutottak, ahogy elemzésünkből látszott; de nem mindenki szakadt el a hit-
től, hanem kitartóan ragaszkodtak a Biblia igazságához.

Modalista monarchianistáknak nevezték azokat a hívőket, akik az Isten egyetlenségét vallot-

ták. Elnevezésük egyszerűen azt jelentette, hogy egy Istenben hisznek, aki három módon je-
lenti ki magát. Olyan elnevezés ez, amit meg kell jegyeznünk; rendkívül fontos. Tekintsétek
át velem e hívők közül néhánynak a kijelentését, mellyel vallást tesz a hitéről.

1. ANTIOCHIAI IGNATIUS – Ignatius antiochiai püspök volt i.u. 107-ben, és az igazság

mártírja lett. Tőle származnak ezek a szavak: „Légy süket azért, ha bárki mást mond (ellen-
tétesen mond) neked, mint Jézus Krisztus”.31

2. IRENAEUS – Policarpus, János apostol neves tanítványa volt Irenaeus tanítója. Mint a
francia lyoni gyülekezet püspöke i.u. 180-ban, ezt a kijelentést tette: „Habár az egyház szét-
szóródott szerte az egész világon a föld végső határáig, az apostoloktól és az ő tanítványaik-
tól az egy Istenben való hitet kapta, Aki a Mindenható Atya32…”

3. TERTULLIANUS – I.u. 200 körül élt, eredetileg ügyvéd volt, majd Észak Afrikában
presbiter lett. Eltökélt támogatója volt a Katolikus egyháznak, de később a montanizmus fe-
lé fordult 212-213 körül. A korábbi években azt mondta: „Hitünk szabálya összegezve egy;

28
Ark and Dove, 275-276. old..
29
Ramsey, 75. old. Schaff, III. kötet, 762-767. old
30
Ark and Dove, 275. old., Fathers, 75. old. Schaff, III. old. 715-733. old.
31
Creeds, II. kötet 11. oldal.
32
Creeds, II. kötet, 13-16. old.

156
 kizárólagos, rendíthetetlen, és megmásíthatatlan, nevezetesen, az egy, Mindenható Istenben
való hit…”33
Noha Tertulliánus Hitvallása kinyilvánította az egy Istenben való hitét, Isten kinyilatkozta-
tásairól szóló fejtegetésében elősegíti a szentháromság-tan gondolatát. Bár sokan úgy tekin-
tenek rá, mint a szentháromság-tan atyjára, én személyesen úgy érzem, hogy Origenész és
Theophilus inkább felelősek ennek a felfogásnak a beoltásáért a vallás fő áramlatába.

4. PRAXEAS – Tertullianus a „Praxeas-szal szemben” c. munkájában, i.u. 190-ben táma-

dást intéz Praxeas Istenségről szóló tanítása ellen. Tertullianus kijelenti: „Ő (Praxeas), noha
a katolikus tan triteista.”34

5. NOETUS – Egy szmirnai férfi i.u. 200-ban ugyanazt a nézetet vallotta, mint Praxeas, ki-
jelentve, hogy Krisztus „Az egy Isten mindenek felett35”. Két tanítványa, Ephigonus és
Cleomenes népszerűsítették ezt a tant Zephyrinus pápa támogatásával i.u. 202-217 között36.

6. CALLISTUS – Calixtus pápa néven ismert, aki i.sz. 218-223 között ült a pápai székben,
elfogadta, és felkarolta Noetus nézetét.37
Zephyrinus és Calixtus, mindkét pápa vagy püspök, ahogy nevezték őket, ragaszkodtak az
Isten egyetlenségének tanához. Ennek következtében mindkettőnek megvetésben volt része,
noha pápáknak tekintették őket.

7. BERYLLUS – Arábiából, Bostrából származott, i.u. 244-ben. „Tagadta Krisztus születés

előtti személyes létezését és általánosságban a független istenségét, de ugyanakkor állította,
hogy az Atya istensége Benne lakozott a földi élete alatt.”38

8. SABELLIUS – Egy Észak-Afrikai presbiter, akit idős korában kiközösített a Katolikus

Egyház 260-261-ben. Azt jegyezték fel Sabelliusról, hogy állhatatosan vallotta Isten egyet-
lenségét, és hogy először Callistus nyerte meg őt (lásd 6.) a patripassianizmusnak.”39 A
patripassianista kifejezést gyakran használták az egyháztörténet során az egyetlenségben hí-
vők megjelölésére. A kifejezés szó szerint azt jelenti, hogy az Atya volt az, Aki szenvedett
és meghalt.”40

Sabellius idejétől kezdve mindazokat, akik az egyetlenség tanát vallották, gyakran

sabellianizmussal vádolták. Három nagyon fontos kifejezés jelent meg a történelem során,
amelyet meg kell jegyeznünk: SABELLIANIZMUS, PATRIPASSIANIZMUS, és
MODALISTA MONARCHINAIZMUS.

Ahogy a trinitarianizmus gyökeret vert a Katolikus Egyházban, az olyan emberek, akik meg-
vallásait az imént tanulmányoztuk, akik ezrekkel együtt kinyilvánították az egy Isten tanát,
szenvedtek és meghaltak ezért az igazságért a Katolikus Egyház kezétől. A vallásszabadság
semmivé foszlott, amikor a katolicizmus államvallássá lett.

33
Creeds, II. kötet, 16-20. old.
34
Schaff, II. kötet 577. old.
35
Schaff, II kötet 578. old.
36
Schaff, II. kötet, 578. old.
37
Schaff, II. kötet 578-579. old.
38
Schaff, II. kötet 579-580. old.
39
Schaff, II. kötet 581. old.
40
Ramsey, 43. old.

157
A Katolikus Egyház a szentháromság-tannal együtt olyan tanításoknak is teret adott, mint a
monasticizmus, purgatórium, transubstanciáció, a pápai tévedhetetlenség, a szentek tiszteletét,
a Mária imádatot, és Mária szeplőtelen fogantatását. A katolikus Egyház teljes hatalmának
követeztében mindazokat, akik nem fogadták el ezeket a tanításokat, könyörtelenül üldözték.
A hívők, mint az albigensek, waldensek, lollardok, és mások mindenhol vérontás áldozatai
lettek a hitvallásuk miatt. Végül romlott állapota miatt a Katolikus Egyháznak szembe kellett
néznie egy lázadással ördögi gyakorlatai miatt, és ezt a lázadást már nem tudta letörni.

A REFORMÁCIÓ

Ez a züllött vallási légkör, a nyomtatás feltalálása, és a Biblia lefordítása minden nemzet

nyelvére előrevetítette a változást. Az olyan emberek, mint William Tyndale a Katolikus
Egyház áldozatai lettek, mert lefordították a Bibliát angolra, vagy más nyelvre.

Luther Márton, aki 1483 november 10-én született, fellobbantotta a lángot, mely reformáció-
ként ismert, végül meghozva a vallásszabadságot a nagytömegeknek. „Ahogy Luther az Új-
szövetséget olvasta, meggyőződött arról, hogy korának egyháza nem maradt hű alapítója
szándékához, és elvesztette igazi küldetésének minden értelmét…”.41 1517 október 31-én
Eislebenben (Németország) Luther nyilvánosságra hozta kilencvenöt pontból álló tézisét,
vagy teológiai nyilatkozatát, egyaránt elküldve azt a püspököknek, vagy kiszegezve a
Wittenburgi templom ajtajára. E tettének és írásának következményeként kiközösítették a Ka-
tolikus Egyházból 1521 január 3-án. Luther küldöttsége hivatalosan tiltakozott, protestált, egy
Császári Gyűlésen 1529-ben, ezért tiltakozóknak nevezték őket, azaz PROTESTÁNSOK-
NAK.

Lutherhez, Huldrych Zwinglihez, és Kálvin Jánoshoz hasonlóan mások is erőfeszítéseket tet-

tek a reformáció előre mozdítására, mégis kell tennünk egy szomorú megjegyzést: megtartot-
ták a Katolikus Egyház sok tanítását. Egy olyan nem biblikus hitvallásra, mint az Athanasiusi
Hitvallás, Luther azt mondta: „Az Athatasiusi Hitvallás a legfontosabb, legdicsőségesebb fo-
galmazvány az apostolok kora óta.”42

Az olyan tanokat, mint a Szentháromságot, a meghintéssel való keresztelést az Atya, a Fiú és

a Szent Lélek nevében, és a csecsemőkeresztséget, melyeket a Katolikus Egyház vezetett be, a
reformerek is következetesen megtartottak. Egy idő után, ahogy a Biblia elérhetővé vált az
egyszerű emberek számára is, sokan a bemerítkezéssel történő keresztséget kezdték gyakorol-
ni. Az újrakeresztelkedésekről kapta a nevét a mozgalom, melyet ANABAPTISTÁNAK ne-
veztek. Bár kegyetlenül üldözték, az anabaptistáktól származnak a mi mennonita, baptista,
presbiteriánus, és más evangéliumi csoportjaink. Szilárdan megtartották és védelmezték, nyil-
vánvalóan felülvizsgálat nélkül, azt a keresztelkedési formulát, melyet a Katolikus Egyház
vezetett be: nevezetesen az Atya, Fiú, Szent Lélek címekben történő keresztelkedést. A Biblia
alapos vizsgálata felfedi, hogy az Újszövetségben senki sem keresztelkedett meg ilyen szavak
kíséretében: „Megkeresztellek téged, az Atya, a Fiú és a Szent Lélek nevében.” Minden új-
szövetségi megtérő Jézus Krisztus nevében keresztelkedett meg (Ap. Csel. 2, 8, 10, 19.). „A
keresztelés először az Úr Jézus nevében történt, később pedig az Atya, a Fiú, és a Szent Lélek
nevében.”43

41
History, 226. old.
42
Creeds, I. kötet 41. old.
43
History, 282. old.

158
Egy katolikus történésztől való idézetből kitűnik, hogy a legtöbb protestáns egyház sok tanát
megtartotta a Katolikus Egyháznak, amelytől elszakadt.

„A jelenlegi kutatás a keresztény újraegyesítésre csak akkor vezethet sikerre, ha „vissza-

csináljuk” a refomációt, és felismerjük a túlzásait és egyoldalúságát mind a katolikusok-
nak, mind a protestánsoknak a XVI. század során. Amikor elhagyták a Katolikus Egyházat,
a reformátorok magukkal vittek sok tanítást és gyakorlatot, amelyek eredetileg keresztény
és katolikus eredetűek voltak, de amelyek gyanússakká váltak a Trident utáni katolicizmus
szemében, pontosan azért, mert a reformátorok hangsúlyozták őket. Ugyanebben az idő-
szakban a Katolikus Egyház számos olyan tanítást és gyakorlatot megtartott, melyek a ke-
resztény ókorból származtak, de amelyek gyanúsakká váltak a reformáció utáni protestán-
sok szemében pontosan azért, mert a katolikusok hangsúlyozták őket. Manapság mindkét
csoport megerősítheti a közös gyökereket addig a pontig, hogy bármit mondhat valaki a
köztük lévő különbözőségről, amely megosztja őket, valószínűleg nem rendelkeznek elég
nagysággal ahhoz, hogy igazolják a létezését a különálló és kölcsönösen zártkörű egyhá-
zaknak.”44

A reformációt megelőzően, a reformáció alatt, és jelen századunkban is a feljegyzések világo-

san mutatják: seregnyi hívő vallotta Isten egyetlenségét Krisztusban. 45 Nem mindenki ragasz-
kodott a szentháromság-tanhoz, és a keresztelkedés szentháromság-dogma szerinti formulájá-
hoz, melyeket a Katolkus Egyház vezetett be.

Ahogy a vallásszabadság teret nyert, a Biblia elérhetővé vált, Amerikát felfedezték, és a tö-
megek iskolázása széles körben elterjedt, hatalmas vallási ébredés vagy megújulás indult el.
Az apostoli tanításokhoz való visszatérés, a Szent Lélekkel való betöltekezés a nyelveken szó-
lás ajándékával bekövetkezett Amerika-szerte, és az egész világon. A Bibliai tanításainak fé-
nyében miért nem kutatod magad ezeket az igazságokat, és tapasztalod meg személyesen?
Mindez érted van. Kimondhatatlan örömben lesz részed, ha engedelmeskedsz Isten Igéjének.

MEGJEGYZÉSEK

44
History, 282. old.
45
Thomas Weisser, After Way Called Heresy (Boksz 53, Monmouth, Oregon 97361, 1981).

159
 ISTEN SOKFÉLE KEGYELME
1. PÉTER 4,7-10.

Isten kegyelme a legfontosabb és legérdekesebb témája az egész Bibliának. Olyan sokat be-
szél a Szentírás erről a létfontosságú témáról, hogy köteteket töltene meg, ha megfelelően ki
akarnánk meríteni. E tanulmány célja, hogy megvizsgáljunk egyetlen kifejezést, melyet Pál
apostol használ a kegyelemmel kapcsolatban.

Hét pontot ajánlok a figyelmedbe, mindegyikhez csak rövid megjegyzést fűzve a hely hiánya
miatt. További ismereteket Isten Igéjének személyes tanulmányozása és megvizsgálása útján
szerezhetsz minden pontról. Minden tanítványt arra buzdítok, hogy alakítsa ki saját felfogását
a témáról.

MEGHATÁROZÁSOK

Péter beszél nekünk Isten sokféle kegyelmével való sáfárkodásról. Micsoda felelősséggel ru-
ház fel minket ez a kijelentés! Feladatunk meghatározása, és annak megértése, milyen érték
van ránk bízva, mindnyájunk számára fontos.

 SÁFÁR – A görög OIKONOMOS szó megfelelője, melynek jelentése igazgató, vagy

felügyelő.

 SOKFÉLE – A görög POKILOS szó megfelelője, melynek jelentése tarkabarka, sok-

színű, változatos, különböző természetű, sokrétű, stb., Marvin R. Vincent az újszövet-
ségi igetanulmányában azt írja: „A sokféle a görögben a párduc színének leírására is
használatos, valamint a márvány különféle erezetére, egy hímzett köntösre, a hónapok
váltakozására, és a különböző zenékre.”

 KEGYELEM – A Webster Új Világszótára szerint a kegyelem Isten ki nem érdemelt

szeretetét és jóindulatát jelenti az emberek felé, mellyel az embert tisztává és erkölcsi-
leg erőssé teszi. Strong’s Exaustive Konkordancia a héber CHANAN szót jelöli meg a
kegyelem megfelelőjeként, melynek jelentése jóindulattal lehajolni egy
alsóbbrendűhöz, kedvezni, adományozni, szívességet mutatni, könyörületet mutatni és
szánalmat mutatni. A görög nyelvben a CHARIS szót jelöli meg a kegyelem megfele-
lőjeként, amely nagylelkűséget jelent magatartásban vagy cselekedetben, isteni befo-
lyást a szívre, és annak hatását az életre; elfogadhatóságot, jótékonyságot, kedvezést és
ajándékot jelent.

A kegyelemben testesül meg Isten minden csodálatos tulajdonsága, úgy mint könyörületesség,
szeretet, kedvesség, türelem, hosszútűrés, stb. Tekintsük át ezeket tettekben a következő pél-
dák alapján.

SOKFÉLE KEGYELEM

Isten kegyelme életünk oly sok területét érinti, és mily nagy szükségünk van elfogadni azt
magunkra minden mértékben, alkalmazni az életünkre annak érdekében, hogy kedvesek le-
gyünk Isten előtt. Pál tudatában volt Isten kegyelmének az életében, ezért írt oly erőteljesen

160
erről a gyönyörű igazságról. Beszél Isten (1) kegyelmének gazdagságáról (Eféz. 1,7; II. Kor.
8,9.). (2) Isten kegyelmének evangéliumáról (Ap. Csel. 20,24.). (3) Isten kegyelmének ren-
delkezéséről (Eféz. 2,3:; Róma 6,14-15.).

„És az ő teljességéből vettünk mindnyájan kegyelmet is kegyelemért.” (Ján. 1,16.) János itt azt
mondja, azért kaptunk kegyelmet Jézus Krisztustól, hogy még több kegyelmet nyerhessünk.
Mit kérhetnénk még Istentől? Kegyelmet ad nekünk, hogy abból még többet nyerhessünk, és
ezáltal megtartassunk kezdetben és örökre. Ennek a kegyelemnek vagyunk te és én a sáfárai!
Micsoda hatalmas felelősség, de micsoda megtiszteltetés!

1. MEGMENTŐ KEGYELEM – Isten oly mértékig adja nekünk a jóindulatát és ke-

gyelmét, hogy újonnan születhetünk víztől és Lélektől, biztosítva ezzel belépésünket Isten
királyságáva (Ján. 3,1-8). Ez akkor történik meg az életünkben, amikor engedelmeskedünk
az Ap. Csel. 2,38-ban foglaltaknak.

Csak Isten kegyelme által szabadulhatunk meg a bűneinktől. Először is arra van szüksé-
günk, hogy az életünk megszabaduljon a bűntől; ehhez készen áll a kegyelem és más szük-
séges dolgok, melyekért örökre hálásak vagyunk.

A. „Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.” (Eféz. 2,8-9.)

B. „Mert megjelent az Isten idvezítő kegyelme minden embernek,

A mely arra tanít minket, hogy megtagadván a hitetlenséget és a világi kivánságokat,
mértékletesen, igazán és szentül éljünk a jelenvaló világon:” (Tit. 2,11-12.)

Miután megmenekültünk Isten kegyelme által, számos tényezőt kell észben tartanunk. Ta-
nulmányozzuk, és bővítsük ki mindegyiket.

A. Kudarcot lehet vallani a kegyelemben (Zsid. 12,3.; 12-16.).

B. Növekednünk kell a kegyelemben (II. Péter 3,18.).

C. Erősnek kell lennünk a kegyelemben (II. Tim. 2,1.).

D. Meg kell maradnunk Isten kegyelmében (Ap. Csel. 13,43.).

E. Vehetünk, felölthetünk, és szerezhetünk kegyelmet alázatosság által (I. Péter 5,5.; jak.
4,6.; Péld. 3,34.).

F. Bármivé leszünk, vagy bármit elérünk Istenben, ez az Ő kegyelme által lesz (I. Kor.
15,10.).

G. Beszédünk kellemes (kedves vagy előkészített) legyen, sóval fűszerezett (Kol. 4,5-6.;
Eféz. 4,29.).

A kegyelemről, ahogy ma ismerjük, már szóltak a próféták, és úgy tűnik, a kegyelemnek egy
további mértéke van elkészítve a számunkra Jézus Krisztus kijelentése szerint (I. Péter 1,8-
13.).

161
2. TANÍTÓ KEGYELEM – A kegyelem minden egyes fenti példában UGYANAZ; csupán
különböző és sokféle értelemben van alkalmazva és használva. Ugyanaz a kegyelem, amely
üdvösséget szerez, megtanít minket a következő dolgokra (Titus 2,11-15.; Zsid. 12,28.; 13,9.).

A. Tagadjuk meg a hitetlenséget.

B. Tagadjuk meg a világi kívánságokat.

C. Éljünk mértékletesen.

D. Éljünk igaz módon.

E. Éljünk szentül.

Isten kegyelme által ezek véghez vihetők a jelen világban, nem a valamikori jövőben. Miköz-
ben ezeknek elérésére törekszünk, egyúttal előretekintünk az Úr eljövetelére. (Titus 2,13.).

3. BŐVÖLKÖDŐ KEGYELEM – Isten azért adta a törvényt, hogy a bűn törvénysértése

megnövekedjen. De a bűn visszataszítóságának és növekedésének nyilvánvalóvá válásával
Isten kegyelme jobban bővölködött (túlnőtt, még nagyobb lett, meghaladta a bűnt) minden
bűnnél. A bűn a leghatalmasabb formájában és legkitejedtebb mértékében sem haladhatja so-
ha túl Isten kegyelmét a szentek életében, amíg Isten Igéje szerint élnek (Róma 5,19-21.; I.
Tim. 1,12-15.; II. Kor. 4,15.).

4. REMÉNY KEGYELEM ÁLTAL – A remény önmagában is óriási tanulmányt igényel,

tehát hatoljunk le a mélyére, és ismerjük fel, hogy reményünk Isten kegyelmén keresztül és
által a miénk. Ha nincs kegyelem – nincs remény, ez lenne jelenlegi és eljövendő életünk kér-
dése: A remény eredeti megszerzése a hívők számára Isten kegyelme által lehetséges (II.
Tessz. 2,16). E reményt követve vagyunk ellátva dolgokkal, és remény által kapunk indítást
dolgok megtételére, melyek semmilyen más indítékból nem lennének elvégezve (Róma 5,1-
5.; 8,24-25.; I. Ján. 3,1-3.).

5. KEGYELEMBŐL VALÓ MEGIGAZULÁS – Amikor megigazulunk Isten előtt, akkor

igaznak, vagy ártatlannak vagyunk nyilvánítva a szemében. Csak az Ő ki nem érdemelt jóin-
dulata képes ilyen dicsőséges állapotba helyezni a halandó bűnös embert. A megigazulás egy
hatalmas, kiemelkedő, és élvezetes tanulmányt igényel, melyet el kell végezned a kegyelem-
mel kapcsolatosan.

A. „Mert mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül. Megigazulván

ingyen az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által, Kit az Isten eleve rendelt
engesztelő áldozatul, hit által, az ő vérében, hogy megmutassa az ő igazságát az előbb el-
követett bűnöknek elnézése miatt, (Róma 3,23-25.)

B. „Hogy az ő kegyelméből megigazulván, örökösök legyünk az örök élet reménysége sze-

rint.” (Tit. 3,7.).

C. „Megigazulván azért hit által, békességünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus ál-
tal,” (Róma 5,1.).

162
 D. „Minekutána azért most megigazultunk az ő vére által, sokkal inkább megtartatunk a
harag ellen ő általa.” (Róma 5,9.).

Milyen bámulatos dolgok vannak elkészítve a hívők számára Isten kegyelme által!

6. ELEGENDŐ KEGYELEM – A kijelentések nagysága miatt Pál apostol szellemileg bi-

zonytalan és veszélyes helyzetbe került. Ahhoz, hogy megmaradjon alázatban, és ne magasz-
talja fel magát, ami romboló lett volna a számára, tövis adatott a testébe (II. Kor. 12,1-10.).
Háromszor kérte Istent, hogy vegye el tőle ezt a tövist, de nem vette el; Isten elegendő ke-
gyelmet adott neki ahhoz, hogy együtt élne vele.

Nem mindig jön szabadítás a szentek életébe szükség, gondok, megpróbáltatások, stb. idején,
de mindig elegendő isteni kegyelem áll rendelkezésre ahhoz, hogy átvészeld ezt az időt.

7. SEGÍTŐ KEGYELEM – Pál beszél a KEGYELEM TRÓNJÁról, melyez bármikor bátran

járulhatunk. Ott könyörületességet és segítő kegyelmet találunk a szükség idején (Zsid. 4,16.).
Keresztény tapasztalataink során gyakran találjuk magunkat e trón előtt. Az élet oly sok
gonddal, kudarccal, és hiánnyal van telítve, hogy a szükség odavezet minket a segítség forrá-
sához. Nagyon sokszor szembesülünk szükséggel, és számtalan dologban látunk szükséget, de
Istennél kész a kegyelem ezekre az időkre és szükségletekre (Jak. 4,4-6.; I. Kor. 15,10.).

A kegyelem egyetlen része, színe, árnyalata, munkája, vagy vonása nem mutatja be teljessé-
gében ezt a dicsőséges igazságot. Isten kegyelme sokféle; sok rész alkotja Isten e nagyszerű
tulajdonságának összességét, mely elérhető az ember számára. Isten kegyelmének fent felso-
rolt hét része több mással együtt elérhető a számodra mindennapi szinten.

Énekeljük hát hálás szívvel a könnyet fakasztó, gyönyörű, évszázados bibliai éneket: „BÁ-
MULATOS KEGYELEM, MILY ÉDES A HANG, MELY MEGMENT EGY OLY HIT-
VÁNYT, MINT ÉN, EGYKOR ELVESZETT VOLTAM, DE MOST MEGTALÁLTAT-
TAM, VAK VOLTAM, DE MOST LÁTOK!”

MEGJEGYZÉSEK

163
 JÓ ERKÖLCSÖT MEGRONTANAK GONOSZ
TÁRSASÁGOK
I. KORINTHUS 15,32-34.

Az Első Korinthusi levél 15. fejezetét helyesen nevezik a Biblia feltámadás fejezetének. Pál itt
széleskörűen foglalkozik a feltámadás érdekes témájával. E létfontosságú témával együtt sok
más idevonatkozó igazságot is felfed a fejezeten belül. A 33. verset vesszük alapul a tanulmá-
nyunkhoz.

Első pillantásra úgy tűnik, mintha ez a vers rossz helyre került volna a feltámadáshoz kapcso-
lódóan. Alapos tanulmányozás során azonban kiderül, hogy létfontosságú betoldás az első fel-
támadásra való felkészítésünkhöz. Bár mindenki feltámad, nem mindenki az élet feltámadásá-
ra jön elő. Lesznek, akik a kárhozat feltámadására jönnek elő (Ján. 5,29.). Vegyük figyelembe
a témánk összefüggésében, azaz az első feltámadásra való felkészítésünk szempontjából.

MEGHATÁROZÁSOK

 TÁRSASÁGOK – Ebben a szövegösszefüggésben a társaságok szó szerint emberek cso-

portját jelenti.

 ERKÖLCS – Ebben a szövegösszefüggésben szó szerint erkölcsöt jelent, azaz morált, szo-
kást, vagy magatartást.

Ezt a kijelentést megelőzően, hogy jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok, komoly fi-
gyelmeztetést és parancsot olvasunk arra vonatkozóan, hogy ne engedjük magunkat becsapni.
Valami azt mondja ebből nekem, hogy vigyáznom kell, és ébernek kell lennem, mert veszély
les rám (Luk. 21,8.; I Kor. 6,9.; Gal. 6,7.; Eféz. 5,6.). Az alapigazság, melyet az ige kifejt, arra
figyelmeztet minket, hogy ne hagyjuk magunkat becsalni gonosz társaságba, mely megront-
hatja és rombolhatja keresztény jellemünket.

Óriási befolyást gyakorol ránk a környezetünk. Az állatok például hajlamosak azt a színt vagy
árnyalatot felölteni, amilyen a környezetük. Hallottunk házaspárokról, akik sokéves házasság
után hasonlítani kezdenek egymásra. A tény és a valóság szilárdan áll előttünk minden nap,
ahogy tudatában vagyunk azoknak a dolgoknak, melyek befolyást gyakorolnak ránk a történé-
sek által, csakúgy, mint az emberek, akinek a társaságában vagyunk.

NEVED ÉS HÍRNEVED

Ezek értékes dolgok, melyben sok év erőfeszítése és fegyelmezése fekszik. Végtelenül óva-
tosnak kell lennünk, hogy szorgalmasan megőrizzük őket.

 JÓ HÍRNÉV – „Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a ked-

vesség jobb. (Péld. 22,1.) „Jobb a hírnév a drága olajnál…” (Préd. 7,1. új. ford.).

164
  HÍRNÉV – „Egy döglött légytől büdös lesz és megerjed a kenőcskészítő olaja; egy kis
ostobaság hatásosabb a bölcsességnél és a tisztességnél.” (Préd. 10,1. új ford.).

Sose feledkezz meg arról, hogy napról napra, tégláról téglára, és kicsinyről kicsinyre építed,
alakítod a neved és a hírneved egyaránt a következő területeken.

1. A GYÜLEKEZETBEN – Társaid között a gyülekezetben, akár lelkimunkás vagy, akár

laikus, nevet alakítasz ki magadnak.

2. A VILÁGBAN – A gyülekezet zárt körén kívül is ismernek. A világ számára ismert

hírneved összhangban van-e azzal, hogy kereszténynek vallod magad?

A romlásra való hajlam mindenkiben benne van. A jó erkölcsöt megronthatják mind belső,
mind külső hatások. Lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy megőrizzük helyzetünket
Istenhez és az emberekhez. Nem csak kialakítanunk kell a jó hírnevet, fenn is kell azt tarta-
nunk.

A BEFOLYÁS ÖT ALAPTERÜLETE

Az életünket különböző hatások érik sok területen és irányban. Az alábbi öt jól felöleli azokat
a tényezőket, melyek az életedet formálják, miközben segítenek meghatározni a sorsodat.

 AMIT NÉZEL – Nem szükségszerű, hogy amit a társadalom rád kényszerít a minden-
napokban, azt szándékosan nézd is. Egy kép szavak ezreivel ér fel, ez napjaink népszerű
alapigazsága.

 AMIT HALLASZ – Ismét csak nem a társadalom zsivaja és tolongása a maga trágársá-
gával az, amit neked szándékosan követned, bevenned, élvezned, belemerülnöd és megis-
mételned kell.

 AMIT GONDOLSZ – Nem azok a balga gondolatok hatnak az elménkre, melyek csak
átfutnak a fejünkben a Sátántól vagy a környezetünktől, hanem azok, amelyeken elmélke-
dünk, amelyeket kivitelezni akarunk, miután eltervezetten végiggondoltuk.

 AMIT OLVASOL – Tervezd meg milyen nyomtatott anyagot olvasol, hogy te határozd
meg és szabályozd milyen hatást fejt ki a jellemedre.

 MILYEN TÁRSASÁGBA JÁRSZ – Nem arra az ismerősi körre gondolok, amely kö-
rülvesz az iskolában, munkahelyen, vagy a társadalomban, hanem tanítókra, példaképekre,
barátokra, cimborákra, és belső társasági körre. Ezek a mércéi annak, hogy mik vagyunk.
Itt van a témánk gyújtópontja.

TÁRSASÁGUNK

Az egyik legnagyobb hatást az életünkre a minket körülvevő társaság gyakorolja. Nem a futó
ismeretségek, hanem azok, akiknek a szelleme és a személyisége kellemes a számunkra, és
akik jelen vannak a környezetünkben.

165
Fogadd meg a tanácsot, társaságod tagjai alapvetően irányítják szó szerint és nem szó szerint,
a másik négy alapvető hatással együtt, mit teszünk az életünkben. Az életünk szokásait a tár-
saságunk befolyásolja, vagy gyakran módosítja.

„A ki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol.”
(Péld. 13,20.) Egy egykor bölcs, gazdag, jól ismert ember, aki alaposan ismerte a fenti vers
második részének igazságát, ő adja számunkra ezt a figyelmeztetést. Az alábbi példák jobban
rámutatnak erre az igazságra, mint ahogy én elmondhatom.

1. LÓT CSALÁDJA SODOMÁBAN – Tanulmányozd a végső következményét Sodoma

hatásának Lót családjára (1 Móz. 13-19.)

2. SÁMSON – Delilah, és Sámson iránta való szerelme okozta Sámson bukását és halálát
(Bír. 13-16.)

3. AMNON – „Vala azonban Amnonnak egy barátja, kinek Jonadáb vala neve…” (II.
Sám. 13,1-3.). Tanulmányozd Jonadáb hatását Amnon életére.

4. SALAMON – „Avagy nem ebben vétkezett-é Salamon Izráel királya? Noha nem volt sok
nép között hozzá hasonlatos király, a kit szeret vala az ő Istene és királylyá tette vala őt Is-
ten egész Izráel fölött; őt is bűnre vivék az idegen asszonyok:” (Nehémiás 13,26.). Milyen
szomorú sírfelirat egy ilyen hatalmas ember sírján.

5. ISKARIÓTES JÚDÁS – Sokféle eszközzel elkerülhető lett volna, hogy Jézust elárulja,
ezek közül egyik, hogy megszakítja a kapcsolatát Jézus ellenségeivel (Luk. 22,1-6.).

Mindnyájan, mint juhok, eltévelyedtünk. Olyan gyakran hajlamosak vagyunk a bűnre.

Romlott a természetünk. Olyan könnyen befolyásolhatóak vagyunk. Csatlakozni akarunk
az áldozatok felvonulásához tovább növelve a kudarcot vallottak táborát, egyszerűen mert
rossz társaságot választottunk?

ELKÜLÖNÜLÉS

Ha megvetéssel és gúnnyal találkozunk is a gyülekezeten kívül, és néha belül is, vádolva

korlátozással, rabsággal és aszkétizmussal; az elkülönülés akkor is a Biblia tanítása. A ka-
rantén régi módszer arra, hogy megállítsák járványok terjedését. Az önmagunk állította ka-
rantén a szellemileg romboló hatásokkal szemben az életünk része legyen.

Nézz szembe vele! Vannak dolgok, amiket meg kell tagadnod magadtól. Vannak helyek,
ahová nem mehetsz el, dolgok, amiket nem tehetsz meg, és emberek, akikkel nem lehetsz
kapcsolatban. Ha nincs meg benned az a jellemerő, amely eltávolít dolgokat az életedből,
akkor azok a dolgok tönkre fognak tenni. Izrael nem pusztította el a kánaánitákat, és a
kánaániták megrontották Izraelt.

Bizonyos mértékig mindenki hisz az elkülönülésben. A gond az, hogy hajlamosak vagyunk
csak a legrosszabb dolgokat elkerülni, míg mások hatásának engedünk. Néhány dologgal,
és azokkal összefüggésben néhány emberrel jobb nem foglalkozni. Sok tevékenység nem

166
 gonosz önmagában; a hitetlen tömeg a maga rontó befolyásával az, amit kerülnünk kell (I.
Kor. 6,14-7.; 1.; II. Tessz. 3,14-15.; Ap Csel. 4,23.; Jakab 4,4.).

Valahol, valamikor, Isten segítségévek el kell döntened, és meg kell határoznod magadnak,
ki vagy mi akarsz lenni. Milyen csoporttal adod össze magad, milyen hírnevet szerzel, és
milyen neved van. Több forog itt kockán, mint idő és élet; az örök sorsod formálódik ki
ezeknek a dolgoknak a következtében.

AZ ÉLET LÉTFONTOSSÁGÚ TERÜLETEI

Ötöt választottam, és vannak más létfontosságú területei is az életünknek, amelyek hatással

vannak az erkölcsünkre (lásd a meghatározást), és meghatározzák, mik és kik vagyunk. Na-
gyon óvatosnak és igényesnek kell lenned abban, hogy honnan vedd a döntéseid erejét. Adj
elsőbbséget a döntéseidnek a feltámadás fényében.

 SZÜLŐK – A szüleink adják meg az elemi és alapvető életelveket. Itt nincs lehetősé-
günk válogatni, de nem vagyunk kötelesek követni ezeket az Úrban. A Példabeszédek cso-
dálatos könyv a szülők és a gyermekek számára. A szülőknek fegyelmezniük kell gyerme-
keik kapcsolatait.

 JÁRNI VALAKIVEL – Nem számít, mennyire ártatlannak tartod a kapcsolatodat, járni

valakivel a házasság előzménye. Akivel jársz, meghatározza szellemi jólétedet, csakúgy,
mint a jövőbeni boldogságodat. Azt javaslom, a keresztények csak olyannal járjanak, akik
hűséges keresztényeknek bizonyulnak. Csak azzal randizzanak, aki birtokolja is a szellemi-
séget, nem csak vallja. A szülők nyújtsanak vezető kezet ebben, de neked kell gondosan
megválasztani, kivel jársz.

 HÁZASSÁG – A járás (eljegyzés) folyamata után életre szóló elkötelezettséget fogadsz

egy személynek, az erkölcsi tisztaságnak, és Istennek. Annak a személynek, akivel össze-
házasodsz, mérhetetlen hatása van a szellemi magatartásodra. Építheted vagy rombolhatod
a társadat fizikailag, szellemileg és anyagilag a viselkedéseddel. Kötelezd el magad arra,
hogy építitek egymást az élet minden vonatkozásában. Heródes, Salamon, Acháb és Há-
mán a rossz házastársnak köszönhette balsorsát. Legyen ez távol tőlünk, keresztényektől
hogy kevesebbet tegyünk, mint a tőlünk telhető legjobbat a társunkért.

 GYÜLEKEZETI ÉLET – Minden gyülekezet körül alapvetően kétféle csoportot talá-

lunk meg; a nagyobb csoport szellemi, odaszánt, szent keresztényekből áll; a másik csoport
képmutató, visszaeső, langyos és nem hitvalló bűnösökből.

Most! Döntened kell, hogy melyik csoporthoz akarsz tartozni. Ez a te becsületedre van bízva;
senki sem értékelhet téged ezen a területen. Teljes szabadság és választás van adva a a szá-
modra, hogy dönts és válassz. Pletykálkodók, susárlók, és izgága egyének találkozóhelyükké
teszik a gyülekezetet. Ha gyenge vagy, és az élet alsóbb szintjeire törekszel, találsz példaké-
pet. Ha erős vagy, van saját látásod, és példaképedig nagyszerűek, képes leszel az idők és az
örökkévalóság nagyjai között járni, mert megtalálod őket a gyülekezetben. A kihívásod az
lesz, hogy a szellemi Everest-re helyezd a mércét, miközben eljutsz oda, ahol ők vannak; mert
ők a nehémiások a falon, akik sosem hagyják el a helyüket; oda kell jutnod hozzájuk
(Nehémiás 6,3.).

167
Serdülőkortól felnőttkorig folyamatosan szembe kell nézned a döntéssel, hogy milyen TÁR-
SASÁGOT és ERKÖLCSÖT választasz. Csak te, a szíved belső szentélyében hozhatod meg a
mindennapi döntést, mi és ki leszel.

Nem csaplak be. Árat kell fizetni. Választani nehéz. Az alapelvek és az etika magas árak. Jel-
lemet alakítani és hírnevet szerezni nehéz harc. Buzdítalak, hogy vállald a felelősséget, vegyél
részt a gyülekezeti programokban, szolgálatokban. Légy megbízható, igaz, hűséges, és lojális
és: „Ne tévelyegjetek. Jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok.” (1 Kor. 15,33.)

MEGJEGYZÉSEK

168
 ELÉGEDETTSÉG
1. Tim. 6,5-21.

Világunk, és a generáció amelyben élünk, fel van dúlva az elégedetlenség tragikus ragályával.
Az elégedetlenség nem betegség, és nem is a körülmények vagy a környezet terméke. Ke-
mény szorítása nem függ vagyon, hatalom, népszerűség, egészség, vagy más dolog hiányától
vagy megszerzésétől. Az elégedetlenség az értelem és a szellem helytelen alkalmazkodásának
a következménye. Hatékony eszköz az ellenség kezében, hogy válásra, lázadásra, istentelen-
ségre, kifizethetetlen adósságra, költekezésre és szélsőséges esetben öngyilkosságra sarkall-
jon.

Az igazi élet és a boldogság nem a vagyonban rejlik. Amerika mostani nemzedéke nem is-
merne párhuzamot a történelemből az életre és a boldogságra, ha ez igaz volna. Nyilvánvaló-
an az ellenkezője áll fenn; miközben a bővölködés állapotában él, a világunk viszolyog magá-
tól és elégedetlenségtől szenved. Jézus figyelmeztet minket, hogy az élet nem a javakban való
bővölködésből áll (Luk. 12,15.). A világunk nem hitt neki; a magunk elképzelései alapján
próbálkoztunk, és zsákutcába jutottunk, melynek neve Elégedetlenség.

A keresztény egyik védjegye és azonosítója az elégedettség állapota kell, hogy legyen. Az

elégedettség nem jelenti azt, hogy nincs szükség szorgalomra, az eredményre és a sikerre. Az
elégedettség pusztán megadja azt a vágyott békességet az otthonokba, a szívekbe és az életek-
be, amit Jézus szánt nekünk.

Felismerés, önvizsgálat, és értékítéletünk felülvizsgálata segít minket abban, hogy elérjük ezt
a látszólag csalóka állapotot. Isten tervét és mintáját kell alkalmaznunk az életünkben, hogy
sikeresek legyünk a keresésében. Olyan tényezőket igényel, mint önmegtagadás, fegyelem, és
gondolatokat helyreigazítása, melyeket el kell várnunk, és el kell fogadnunk, ha célhoz ér-
tünk. Tanácskozz Isten Igéjével, velem, az elégedettség témájáról.

AZ ÉLET ÁTTEKINTÉSE

Az alábbi táblázat némi áttekintést nyújt magunkról, de pontos másolata annak, amit Isten
mutat az Igéjében. Még ha nincs is Bibliánk, tudjuk, hogy ez igaz, a tapasztalatunkból. Ez a
történek megismétlődött és meg fog ismétlődni minden ember életében. Ezeknek a tényeknek
az ismeretében el kell döntenünk, melyik utat követjük.

169
 EBBE A VILÁGBA EBBEN A VILÁGBAN EBBŐL A VILÁGBÓL

Ez a SZÜLETÉSED ideje. Ez az ÉLETED IDEJÉRE vonatkozik. Ez a HALÁLT és az örökkévalósá-

SEMMIT sem hoztál az életbe,
és MEZTELENÜL jöttél. Ta-
nulmányozd 1 Tim. 6,7., Jób
1,21., Zsolt. 49,1-20. Préd.
5,12-15.
Most előtted a lehetőség,
hogy megszerezz, felhalmozz,
vegyél, nyerj, kapj, bővölködj
és boldogulj.
VIGYÁZZ, nehogy elfelejtsd,
milyen körülmények között
jöttél a világra.
Nem tudjuk, milyen hosszú lesz, vagy
milyen rövid. Ebben a szakaszban
nézel szembe a kapzsisággal, a pénz
szeretetével, a birtokvággyal, a birtok-
lással, stb. Ekkor leszel elégedett vagy
elégedetlen. Használod azt, amit
kincsként felhalmoztál a földön, vagy
a mennyben. Itt készülsz fel az Isten-
nel való találkozásra, vagy nem fog-
lalkozol vele. Szolgálhatod Krisztust
vagy elutasíthatod Őt. A cselekedete-
id, amiket itt teszel, és az élet, amit
élsz, meghatározzák a jutalmadat és
azt, hol töltöd az örökkévalóságot a
következő lépés után.
got jelenti. Nagyon meglepő módon
mész el, úgy, ahogy jöttél – semmi-
vel. MOST azok számítanak értékes
dolgoknak, amiket Istennek tettél.
Hogyan használtad az életedet,
amíg a világban voltál, hogyan ka-
matoztattad az értékeidet, most fog
kifizetődni. Az örökkévalóság előt-
ted áll, hogy élvezd az áldásait egy
jól eltöltött életnek, vagy máskü-
lönben szenvedj a pokolban egy
elhibázott élet miatt. Az életnek ezt
a része kell, hogy szabályozza azt
az életet, amelyet most élsz.

ISTEN MEGHATÁROZÁSA AZ IGAZI GAZDAGSÁGRA

Végignézve a Biblián azt a tényt látjuk, hogy az igazi, és tartós gazdagság több, mint a pénz.
Amikor istenfélelemre jutunk megelégedéssel, igazán nagy nyereségre tettünk szert. Az elé-
gedettség korlátot emel, és elűzi az elégedetlenséget (Zsid. 13,5.; 1 Tim. 6,8.).

ISTENFÉLELEM A + ELÉGEDETTSÉG B = NAGY NYERESÉG C

A. Az Istenfélelem ebben a szövegösszefüggésben szentséget, kegyességet, odaszánt-

ságot, és hódolatot jelent Isten felé. Nyereség, pénz, és jólét NEM istenfélelem, ahogy
némelyek feltételezik (1 Tim. 6,5.).

B. Az elégedettség ebben a szövegösszefüggésben megelégedést jelent, azt, hogy elég

boldog valaki azzal, amije van, és nem vágyik többre vagy másra. ÉTEL + ÖLTÖZET
= ELÉGEDETTSÉG, Pál szerint (1 Tim. 6,8.).

C. A nagy (kifejezve a mértékét) nyereség ebben a szövegösszefüggésben ellátást,

megszerzett dolgokat, elsajátítást és eszközöket jelent.

Az elégedettség óriási erő, mely megvéd minket az érzéki vágyaktól, kapzsiságtól, válástól,
önzéstől, birtoklási vágytól és világiasságtól. Ó, micsoda szellemi védelmet biztosít nekünk az
elégedettség! Ez egy valóságos védőbástya a csábításokkal szemben, melyek tévútra vinnének
minket. Még a mi jómódú társadalmunkban sem lehet Isten Igéjét félvállról venni. A szentek-
nek elővigyázatosaknak kell lenniük, nehogy az elégedetlenségnek ez a balga lelke behatoljon
az életükbe, és elválassza őket Istentől.

FIGYELMEZTETÉS AZOKNAK, AKIKNEK VAN, ÉS AZOKNAK, AKIKNEK

NINCS

Pál beszél azokról, akiknek nincs, de telve vannak vággyal világi dolgok iránt. Ezek azok a
túlzottan nagyra vágyó szegények, akik partot tévesztettek, és az elégedetlenség tengerén há-

170
nyódnak. Komoly figyelmeztetést kapnak az ilyen sodró vágy, nagyratörés, és belefektetett
erőfeszítés tragikus következményeire.

Ezeknek a problémáknak az alapja és gyökere a pénz szeretetében rejlik, mely kapzsiságot

hoz létre (1 Tim. 6,10.). Mint Isten gyermekeinek, arra kapunk intést, hogy kerüljük ezeket a
dolgokat, és kövessük: (1) az igazságot, (2) az istenfélelmet, (3) a hitet, (4) a szeretetet, (5) a
békességes tűrést, (6) a szelídséget. (1 Tim. 6,11.). Ezek az építőtéglái egy biblikusan egés-
zséges, elégedett életnek.

 AZOK, AKIK MEGGAZDAGODNAK

1. Kísértésbe esnek.

2. Tőrbe esnek.

3. Sok ostoba és fájdalmas vágy fogja el őket.

A. Romlásba és kárhozatra viszi az embereket.

B. Eltévelyít a hittől.

C. Átszegezi az embert sok bánattal.

Pál ezután azokra összpontosít, akik már gazdagok, vagyonnal rendelkeznek. Veszélyek rájuk
is leselkednek, akárcsak a szegényekre, sőt, még több is. Örökség útján, vagy mert erőfeszíté-
seiket Isten megáldotta, ezek az emberek meg vannak áldva pénzzel és gazdagsággal. Bár a
gazdagnak lenni önmagában nem bűn, a keresztényeket figyelmezteti az Ige ennek az állapot-
nak a veszélyeire (1 Tim. 6,17.).

 AZOK, AKIK GAZDAGOK

1. Ne fuvalkodjanak fel.

2. Ne reménykedjenek bizonytalan gazdagságban.

3. Tegyenek jót.

4. Legyenek gazdagok a jó cselekedetekben.

5. Legyenek szíves adakozók.

6. Legyenek közlők.

7. Kincset gyűjtvén maguknak, jó alapul a jövőre.

Milyen hasznos tanács mindkét csoport számára, akár van pénzünk, akár nincs. Mindkét eset-
ben jelen van a veszély; ezekre figyelmeztet minket az Ige.

171
 HOZZÁÁLLÁS A PÉNZHEZ
A lelkimunkásoknak és a szenteknek egyaránt meg kell vizsgálniuk az életüket, és megfelelő
módon kell hozzáállniuk a pénzhez és a vagyonhoz. Köteteket írtak, és rengeteget beszéltek
erről a témáról, tehát engedtessék meg nekem, hogy csupán néhány megjegyzésre szorítkoz-
zam.

 GAZDAGSÁG – Furcsa madár, ahogy Salamon hasonlatában olvassuk. Se tolla, se szár-

nya, mégis hirtelen elrepül (Péld. 23,5.). Láttad valaha ezt az igazságot valaki más életé-
ben? Te vagy én mentesek vagyunk ettől?

 KAPZSISÁG – Egy súlyos és komoly bűne a szellemnek, az elmének, és a lelkületnek,

melynek siralmasak a következményei, ha hagyjuk, hogy irányítson minket.

1. Meglássátok, hogy eltávoztassátok a telhetetlenséget (Luk. 12,15.).

2. A fösvénység bálványimádás (Kol. 3,5.).

3. A Tízparancsolat egyike a kapzsiság ellen figyelmeztet (2 Móz. 20,17.).

4. Ami az emberek közt magasztos, az Isten előtt utálatos (Luk. 16,15.).

 TÖVISEK – Jézus négy különböző fajta tövist sorol fel, melyek felnövekedhetnek, és
megfojtják bennünk a szellemi életet (Márk 4,19.).

1. A gazdagság csalárdsága.

2. Világi gondok.

3. Egyéb dolgok kívánsága.

4. Az élet örömei.

Milyen nagy szükségünk van arra, hogy kiegyensúlyozott életre törekedjünk a vagyon tekinte-
tében, szem előtt tartva a tényt, hogy ha a világot megnyerjük is, de a lelkünkben kárt vallunk,
a legszegényebbek leszünk (Péld. 30,8-9.; Máté 16,26.). Olvassuk el újra a feljegyzést az
alábbi négy emberről.

1. ÁKÁN (Józsué 7,21.).

2. A GAZDAG IFJÚ (Máté 19,16-26.).

3. GÉHÁZI (2 Kir. 5,20-27.).

4. KÉT GAZDAG EMBER (Luk. 12,13-21.; 16,13-31.).

ISTENI GONDVISELÉS

172
Isten minden gyermekének be kell ültetni a szívébe a meggyőződést, hogy Isten be fogja
tölteni minden szükségét. Isten hollókat küldött, hogy ételt vigyenek Illésnek, gondoskodott
a Sareptai özvegyről, mannát adott Izraelnek enni, egy alkalommal ötezer embert látott el
élelemmel, máskor négyezret. Számon tartja a leeső verebet, és pompába öltözteti a mezők
liliomait, tehát biztos, hogy velünk is törődik.

Miénk az ígéret, hogy keressük először Isten országát, és ő megad minden egyebet, ami az
élethez szükséges (Máté 6,19-34.; Luk. 12,22-40.). Egy vihar tépázta világban, mely örökké
keres valamit, amiről nem tudja mi, az életünket Jézus Krisztusba kell horgonyoznunk az
elégedettség horgonyával. Bár csalókának tűnik, bennünk van a képesség, hogy eljussunk
az elégedettség állapotába, és fenntartsuk azt. Álljunk ellene annak az erős szellemnek,
mely dolgok megszerzésére sarkall, pusztán magukért a dolgokért. Hagyd abba ezeket az
erőfeszítéseket, fordítsd életedet Isten felé, ragaszkodj inkább a fenti dolgokhoz, és engedd,
hogy Isten olyan békét adjon lelkednek, mint a folyó, ahogy bizalmadat ebbe az ígéretébe
fekteted.

„FÖSVÉNYSÉG NÉLKÜL VALÓ LEGYEN A MAGATOK VISELETE; ELÉGEDJETEK

MEG AZZAL, A MITEK VAN; MERT Ő MONDOTTA: NEM HAGYLAK EL, SEM EL NEM
TÁVOZOM TŐLED;” (Zsid. 13,5.).

MEGJEGYZÉSEK

173
 HOGYAN PRÓBÁLJA MEG ISTEN AZ Ő NÉPÉT
V. Móz. 8,1-6.

Bár Isten választott népe vagyunk, akik szolgálják és szeretik Őt, Isten mégis próbára teszi ezt
az odaszánást. Hitvallásunk, hűségünk, és bizonyságtételünk nem teljesen bizonyítja őszinte-
ségünket Isten iránt. Ezek mind helyénvalóak és jók; ennek ellenére Isten gyakran alávet min-
ket néhány szigorú próbának, hogy bizonyítsuk az odaszánásunkat. A beszédben való szolgá-
lat, és a nemes gondolatok nem azok az ismérvek, melyeket Isten értékel és jóváhagy. Isten
jóváhagyása a megpróbált szenteknek szól, aki kiállnak minden próbát, és helyt állnak hűség-
gel a próbatételek ideje alatt.

Csaknem minden terméknek, amit ma a piacon árulnak, meg kell felelnie bizonyos követel-
ményeknek, mielőtt a vásárló elé kerülnek. Az autógyárosok több száz próbának vetik alá az
autóikat különféle területeken, kipróbálva a részeit és a működését, mielőtt megjelennek velük
a piacon. A vizsgáló laboratóriumok csak akkor adják a pecsétjüket egy termékre, ha az meg-
felelt bizonyos követelményeknek. Bármilyen próba, akár anyagi dolgoké, akár embereké,
meghatározza annak működését, tartósságát, korlátjait és használhatóságát. Azok, amelyek
nem állják ki a próbát, nem kapják meg a jóváhagyás pecsétjét.

A keresztények sem kivételek ez alól a szabály alól. Sok dolog merül fel az életünkben, mely
bizonyítja Istennek a képességeinket, őszinteségünket és odaszentelésünket. A hencegés és a
dicsekvés meghal a próbatétel során. Az elmozdítható dolgok elmozdulnak, míg a mozdítha-
tatlanok maradnak (Zsid. 12,27.). A próbatétel eltávolítja az őszintétlenséget, a képmutatást, a
lustaságot és a gyengeséget a sorból. Versenyben vagyunk (I Kor. 9,24.; zsid. 12,1.), és kato-
nák csatában (II. Tim. 2,3-5.), és az élet koronájáért küzdünk. Csak a megpróbált fog célhoz
érni; akarod-e teljesen odaszánni magad annak érdekében, hogy Isten jóváhagyását elnyerd?

MEGHATÁROZÁS

Miközben tanulmányozzuk ennek a fontos szónak a jelentését, tartsuk észben, Isten nem azért
választotta ezeket a dolgokat, hogy romboljon minket, hanem hogy érettekké tegyen és épít-
sen.

 PRÓBA – A görög és a héber megfelelője is ugyanazt jelenti a Bibliában: próba, kísér-

tés, vizsgálat, csábítás, fegyelem, átkutatás.

Izrael esetében Isten számos dolgot akart tudni róluk, ugyanakkor ki akarta fejleszteni a szük-
séges erényeket az életükben. Negyven éven át vezette őket a pusztában, mindegyikükről
megítélve ezeket a dolgokat (V. Móz. 8,1-6.).

1. Megsanyargatta őket.

2. Megpróbálta őket.

3. Megtudta, mi van a szívükben.

4. Megtudta, megtartják-e a parancsolatait.

174
 5. Tudatta velük, hogy nem csak kenyérrel él az ember.

A nyomás felszínre hozza a tartalmat! A sanyarúság és a nehézségek idején, kiderül, mik va-
gyunk igazán. Isten a megvallást és a tényleges tartalmat akarja az országában. A szívet nézi a
végső megítéléshez – emlékezz arra, amikor Dávidot választotta Izrael királyának (I Sám.
16,7.), és amikor Mátyást választották Júdás helyére (ApCsel. 1,24.).

Isten többek között a következő dolgokat használja, hogy megítélje az odaszánásunkat. Ismét
hadd hangsúlyozzam, hogy ezeknek egyike sem a kárunkat szolgálja.

PRÓBA ELÉ ÁLLÍT MINKET A VILÁG

Környezetünk fontos tényező Istennek szentelt életünkben. Körülöttünk a bűn minden formá-
ját látjuk. Ilyen környezetben Isten akar egy népet, amelyet kegyelem által tart meg, és ugya-
nezzel a kegyelemmel tanít a mértékletes, igaz és istenfélő életre ebben a JELEN VILÁG-
BAN (Tit. 2,11-12.). Isten azt akarja, és képessé is tesz rá, hogy a bűn tömkelege között él-
jünk, jellemünk mégis maradjon szeplőtelen és feddhetetlen a világ előtt (Jak. 1,27.; Eféz.
5,26-27.).

1. IZRAEL – Isten meghagyta Kánaán néhány hitetlen, bűnös lakóját azért, hogy ellenő-
rizze Izrael elkötelezettségét felé (Bír. 2,20-23.; 3,1-7.). Néhány izraelita hagyta, hogy a
kánaániták megrontsák jellemüket, amikor felvették azok bűnös szokásait.

2. DÁNIEL – Az élete körülményei olyan ellenségesek voltak, amilyen csak lehetségesek,

ennek ellenére ő, és három barátja eltökélt néhány dolgot a szívében, és elutasították a kö-
rülöttük levő világot (Babilont), elkülönítve magukat az egyetlen igaz Jehova Istennek
(Dániel 1,8-21.).

3. SALAMON – A történelem egyik legnagyobb embere, öröksége mégis tovább él a em-

lékezetünkben és Isten Igéjében. Amikor próbatétel elé került, hagyta, hogy a feleségei el-
fordítsák a szívét Istentől (I. Kir. 11,1-4.).

A keresztény és a világ között kell, hogy legyen egy világos határ (I. kor. 6,14-7,1.). A világ-
ban vagyunk. Jézus nem azért imádkozott, hogy Isten kivegyen minket a világból, hanem
hogy megtartson minket a világban (Ján. 15,18-19.; 17,14-20.). Isten Igéje megadja nekünk a
helyes nézőpontot, amellyel a világot szemlélnünk kell: 1) Ne szeressük a világ három elemét
(1 Ján. 2,15-17.). 2) Ne éljünk vissza a világgal, miközben élünk vele (I. Kor. 7,29-31.). 3) Ne
legyünk e világ barátai (Jak. 4,4.). 4) Meg kell feszíttetnünk ennek a világnak, és a világnak is
meg kell feszíttetnie a számunkra (Gal. 6,14.).

PRÓBA ELÉ ÁLLÍT MINKET A KÍSÉRTÉS

A kísértést két különböző formában használja a Szentírás. Alapvetően fontos megkülönböz-

tetni melyikről van szó, és milyen értelemben szerepel. A típus forrásának meghatározása lé-
nyeges a szellemi jólétünk szempontjából.

175
  A GONOSZ CSÁBÍTÁSA – A kísértésnek ez a fajtája mindig a Sátántól ered, aki fel-
használja azt a vágyat, mely ádámi természetünkben rejlik (tanulmányozd gondosan Jak.
1,12-16. igéit). Dávid elbukott az ilyen kísértésben (II. Sám. 11,1-4.). József erősnek bizo-
nyult a kísértésnek ennél a fajtájánál, és kiállta a próbát (I. Móz. 39,1-23). Isten nem kí-
sérthető gonosszal, és Ő sem csábítja az embereket gonosz cselekedetre; mindig tartsd
észben ezt a sarkalatos igazságot. Ha kísértést érzel gonosz tettre, az sosem Istentől ered.

 PRÓBA ELFOGADÁS CÉLJÁBÓL – Isten (1) Maga célzatosan próbára tehet vagy
megvizsgálhat valamilyen eszköz vagy mérték által. (2) MEGENGEDHETI, hogy a Sátán
próbára tegyen a meghatározott cél érdekében.

1. ÁBRAHÁM – Isten próbára tette Ábrahámot, amikor fiát, Izsákot áldozatul kérte.
Az I Móz. 22,1. a MEGKÍSÉRT szót használja, melyet helyesen a PRÓBA kifejezés-
sel magyaráz a Zsid. 11,17.

2. JÓB – Isten MEGENGEDTE a Sátánnak, hogy próbára tegye Jóbot (Jób 1-2.). Ha-
bár Jób próbatétele nem közvetlenül Istentől jött, mint Ábrahámé, Isten megengedte,
hogy próba elé legyen állítva.

Mindkét típusú kísértéssel sokszor találkoznak Isten szentjei. Az imádságunkba bele kell sző-
ni, hogy ne kerüljünk bele a kísértésbe (Máté 6,13.). Amikor szembe találkozol a hited meg-
próbálásával, melyről Péter beszél, (I Péter 1,7.), mindig tartsd észbe ezt az ígéretet:

„NEM EGYÉB, HANEM CSAK EMBERI KÍSÉRTÉS ESETT RAJTATOK: DE HŰ

AZ ISTEN, A KI NEM HÁGY TITEKET FELJEBB KÍSÉRTETNI, MINT EL-
SZENVEDHETITEK; SŐT A KÍSÉRTÉSSEL EGYETEMBEN A KIMENEKEDÉST
IS MEGADJA MAJD, HOGY ELSZENVEDHESSÉTEK.” (I. Kor. 10,13.).

PRÓBA ELÉ ÁLLÍTANAK MINKET A HAMIS TANÍTÁSOK

Miután megismerted az igazságot, a szeretetedet ez iránt az igazság iránt megpróbálja a hamis

tanítások szele. Az igazság iránti szeretetünknek elsőbbséget kell élveznie mindennel vagy
mindenkivel szemben ezen a világon, ha bármi megelőzi életünkben az igazságot, az a bálvá-
nyunkká fog válni. Bár parancsot kaptunk arra, hogy szeressük családunkat, az igazság iránti
szeretetünknek ezt is meg kell előznie (V. Móz. 13,1-11.). Az eretnekség megtalálja az utat az
igazak között abból a célból, hogy próbára tegyen minket (I. Kor. 11,18-19.; II. Ján. 1,7-11.).
Isten védelmet nyújtott a számunkra az Igéje, a szolgálat, és a Szent Lélek által, hogy megóv-
jon minket a hamis tanítások buktatóitól (Eféz. 4,11-14.; Zsid. 13,9).

Bálám (IV. Móz. 22-24.) és a Júda törzséből való Isten embere (I Kir. 13,1-31.) rossz tanácsra
hallgattak, és nagy árat fizettek érte. Isten bölcsességet és kegyelmet ígér számunkra, hogy
nemet mondjunk minden hamis tanításra, amivel találkozunk.

PRÓBA ELÉ ÁLLÍT MINKET HAJLANDÓSÁGUNK AZ ODASZÁNTSÁGRA

A keresztény tapasztalataid során valahol próbára leszel téve az odaszánás és az odaszentelés

területén. Ha áldozatot kér tőled Isten, engedelmeskedsz-e és követed-e Őt? Ez a próba min-

176
den keresztény életében eljön, és némelyek kiállják, mások elbuknak rajta. Te melyik leszel?
A mi nemzedékünk is ugyanolyan próba elé kerül, mint az alábbiak:

1. A GAZDAG IFJÚ – Elment megszomorodva, bár Jézus szerette őt, egyszerűen elbukott
az odaszentelés próbáján (Luk. 18,18-23.).

2. PÉTER – A csodálatos halfogás után Péter élet (halászat) iránti szeretetét próbára tette
az Úr, amikor arra szólította, hogy kövesse Őt (Ján. 21,15-19.).

3. LELKIMUNKÁSOK – A követelményeket Pál apostol sorolta fel arra az esetre, ha va-

laki lelkimunkás akar lenni. Minden követelmény egy odaszentelés Isten ügye iránt. Isten
elhív embereket, akiknek oda kell szentelniük magukat, ha meg akarnak felelni a feladat-
nak (I. Tim. 3,1-13.).

4. TANÍTVÁNYSÁG – Az önmegtagadás és a kereszt felvétele előfeltétele a tanítvány-

ságnak (Máté 16,24-26.). Az élő áldozat, mely teljesen átadott és elfogadott Isten számára,
a legalapvetőbb követelmény a tanítványságra (Róma 12,1-2.).

Isten sokféle eszközzel és módszerrel teheti próbára az iránta való szeretetünket, tehát biztos
lehetsz benne, hogy próbák meg fonnak jelenni az életedben. Ha nem lenne sötétség, nem is-
mernénk a világosság fogalmát. Az igazság a legfényesebben az eretnekség és a hamis tanítá-
sok háttérfüggönye előtt fénylik. Krisztus igazi tanítványai legjobban a bűnös, sötét, és go-
nosz környezet közepette sugározzák az Ő dicsőségét. Azok, akik az Övéi, sosem akarják ki-
kerülni a próbákat, hogy bizonyítsák szellemi rátermettségüket (Zsolt. 66,10.). Dávid kérte
Istent, hogy próbálja és vizsgálja meg őt (Zsolt 26,2.). Az önvizsgálat és értékelés Istenben
való helyzetünkre vonatkozóan bibliai követelmény (II. Kor. 13,5.).

Isten Igéje az egyetlen összehasonlítási alap, melyet használnunk kell, mivel magunkat önma-
gunkhoz mérni és hasonlítani nem kapunk megfelelő eredményt (II. Kor. 10,12-18.). Isten
próbatételein és kiképzésén kell keresztülmennünk, mielőtt a végső vizsgálat megtörténik a
jutalomért. A mi hatalmas, örök Próbára tevőnk különféle próbák alá vet minket, mielőtt min-
debből, mint arany, kerülünk ki (Jób 23,10.; I Péter 1,7.; Jak. 1,2-3.).

A próbák napjainak hamarosan vége, és akkor Isten megjutalmaz minket minden kellemetlen-
ségért, amellyel szembenéztünk. Ismét emlékeztetlek, Isten nem próbál tönkretenni téged a
próbák által. Csupán be akarja bizonyítani, ki és mi vagy valójában. A próbatételeknek ideig-
lenes oka van, de a jutalom örökkévaló. Bármivel és nézel MOST szembe, fordulj Istenhez
kegyelemért, hogy segítsen a szükség idején; az Ő kegyelme elégséges.

MEGJEGYZÉSEK

177
 ANGYALOK
Zsid. 1,1-14.

Kevés igehirdetés vagy tanítás hangzott még el az angyalokról; ezért, mivel ez igen fontos
bibliai téma Mózes első könyvétől a Jelenések, szükségesnek érzem, hogy tanulmányozzuk.
Érdekes, és megnyugtató igazság tárul elénk, ha felfedezzük az angyalok szerepét keresztény
életünkben. A bibliai betekintés az angyalok létezésébe, és abba, mi történik a láthatatlan vi-
lágban, eloszlatja a hitetlenséget és biztosítja szívünket Isten előtt. Az angyalok, és munkájuk
megértése mind a jelenben és a jövőben izgalmas tanulmány. Alapvető tényekről szólunk itt,
tehát jegyzetelj, és kutasd fel az angyalokról szóló igazság minden aranyrögét.

AZ ANGYALOK EREDETE

Miután ismeretre tettél szert a Bibliáról, és betekintést nyertél Isten korszakokra elható tervé-
be, a következők nyilvánvalóak:

1. Az angyalok teremtmények; nem szülöttek (Zsid. 1,5.; 13-14.).

2. Bizonyára, mielőtt Isten az eget és a földet teremtette (I Móz. 1,1.), Isten megteremtette
az angyalokat. Az angyalokat hajnali csillagoknak és Isten fiainak is nevezi a Biblia (Jób
1,6.; 2,1.; 38,4-7.; Jel. 12,4.). A hívőket is nevezi Isten fiainak, de könnyen meg lehet kü-
lönböztetni a szövegösszefüggésből, melyikre utal (emberekre vagy angyalokra).

3. Isten Igéje világosan állítja, hogy az angyalok szellemi lények (Zsid 1,7.; 14.; Zsolt.
104,4.). Isten küldöttei, akik engedelmeskednek Isten minden parancsának (Zsolt 103,20-
21.). Isten irányítása alatt sokféle képességgel rendelkeznek, mint (1) Ideiglenesen emberi
formát vesznek fel egy bizonyos küldetéshez (I. Móz. 18,1-19.; Zsid. 13,2.). (2) Az egyik
Bálám szamara elé állt; a szamár látta az angyalt, de Bálám nem (IV. Móz. 22,22-35.).

AZ ANGYALOK TERMÉSZETE

Az angyaloknak saját természetük van, mely teljesen különböző az isteni és az emberi termé-
szettől. Három örökkévaló lényt említ a Biblia. Az egyik nem teremtett örökké létező, a másik
kettő teremtetett, így van eredete. E három közül egyiknek sem szűnik meg soha a létezése.
Ezek:

 ISTEN – Nem teremtett és örökké önmagában létező.

 ANGYALOK – A legmagasabb rendű az örökkévaló teremtmények.

 EMBER – Alacsonyabb rendű az örökkévaló teremtmények.

Az angyalok természetét jobban megérthetjük, ha szem előtt tartjuk a következő tényeket:

178
 1. Az angyalok szellemi lények (Zsolt. 104,4.).

2. Az angyalok sosem halnak meg (Luk. 20,35-36.).

3. Az angyalok nem házasodnak (Márk 12,25.).

4. Krisztus természete különbözik az angyalokétól (Zsid. 2,16.).

5. Jézus Krisztus emberi mivoltában (nem isteniben) alacsonyabb rendűvé tétetett az an-
gyaloknál (Zsid. 2,9.; Fil. 2,5-8.).

6. Az angyalok magasabb rendűek, mint az emberek (Zsolt. 8,4-6.; Zsid. 2,6-7.).

7. Az angyalok imádó teremtmények, imádják Jézus Krisztust (Ésa. 6,1-2.; Zsid. 1,6.).

ANGYALOK BUKÁSA

Ez a téma megdöbbentően hangozhat, mégis igaz; Isten angyalainak egy része elbukott. Bu-
kásukat ugyanaz okozta, ami az emberét is; bűn vagy lázadás Isten és az Ő Igéje ellen.

Azon az állásponton vagyok, hogy minden angyal, aki bukott angyal lesz, már elbukott. Luci-
fer lázadása során minden angyal próbára lett téve, melyben némelyek elbuktak. Miután ez
megtörtént, több angyal nem bukott el.

A legtöbb bibliatudós egyetért abban, hogy Lucifer kezdetben egy angyal volt, aki fellázadt
Isten ellen, és számunkra ördögként lett ismertté, minden angyallal együtt, akik követték őt,
akiket ördögöknek, vagy az ördög angyalainak nevezünk (Máté 25,41.; Jel. 12,7.). Nyomo-
zódj az alábbi igazságok után:

1. Lucifer (Ésa. 14,12-15.).

2. A csillagok – angyalok – egyharmadát magával vonta? (Jel. 12,1-4.).

3. Az ördög és az ő angyalai (Máté 25,41.; Jel. 12,7.).

4. Az ördögöket (többes számban) először Mózes harmadik könyve 17,7. említi, és széles-
körűen megtaláljuk említésüket az Újszövetségben. (Máté 4,24.; 8,28.; I Kor. 10,20-21.; I.
Tim. 4,1.).

Amikor Jézus ördögöket űzött (többes szám), azzal vádolták, hogy Belzebub által teszi, az ör-
dögök fejedelme által (Máté 10,25.; 12,22-30.). Ez valószínűleg ugyanaz, mint Baálzebub az
Ószövetségben (II. Kir. 1,2.). Dake jegyzetes Bibliájában, az Újszövetség tizedik oldalán azt
találjuk: „Beelzebub a filiszteus Legyek Istene volt. A zsidók változtatták meg Beelzebubra, a
trágya Istenére, vagy a trágyadomb urára, mint a legmegvetendőbb, legalávalóbb bálványra”.
Jézus, mint Isten, látta Sátánt (az ördögöt) aláhullani a mennyből, mint villámlást (Luk. 10,17-
20.). Az ördögöket ugyanebben az igeszakaszban nevezik szellemeknek is.

179
 AZ ANGYALOK RENDJEI VAGY RANGJAI

Isten Igéje az angyalok különféle rendjeire, osztályaira vagy rangjaira utal. Mindegyiknek
megvan a maga saját feladata vagy helye, amelyet betölt. Minden angyal szellemi lény, de
némelyik sajátosabb módon szolgál, mint a többiek. Nem kívánok egyes csoportokat a többi
fölé emelni, vagy kisebbíteni a szerepét bármelyik angyalnak; mindegyik fontos, és alapvető
Isten rendszerében.

 SZERÁFOK – A szó jelentése: „lángolók”, és csak egyszer tesz róluk említést a Biblia
(Ésa. 6,1-8.). A szeráfok a megjelenésük szerint részletesen le vannak írva ebben a igesza-
kaszban. A legtöbb magyarázó egyetért abban, hogy ezek a lények az angyalok különleges
rendjéhez tartoznak, arra a szerepre teremtve, melyet Ésaiás leír.

 KÉRUBOK – Az Ószövetség széles körben szól róluk, és egyszer az Újszövetség is

megemlíti őket (Zsid. 9,5.). Tanulmányozd az angyaloknak ezt a csoportját munkájuk és
szerepük közben Isten országában.

1. Az Édenben (I. Móz. 3,24.).

2. A Szövetség Ládáján (II. Móz. 25.18-24.).

3. A sátor kárpitjába beleszőve (II. Móz. 26,1.; 31.). Látjuk őket Salamon templomá-
ban is (II. Krón. 3.).

4. Ezékiel látomásában (Ezék. 1-10.).

 ARKANGYAL – Csak egyetlen arkangyalt, vagy főangyalt nevezi meg vagy említ meg
a Biblia. Mihály az egyetlen angyal, akit így megjelölve találtam (Júd. 1,9.). Visszatérő
Urunk hangja hasonlít egy arkangyal hangjához (I. Tessz. 4,16.).

 KÖZÖNSÉGES ANGYALOK – Helyesebb fogalom híján ezt a csoportot Isten általá-

nos vagy közönséges angyalainak fogom nevezni. Ezt a kifejezést nem becsmérlő vagy le-
értékelő értelemben használom, ami ezeknek az angyaloknak a fontosságát vagy értékét il-
leti. Ez Istennek a megnevezetlen, megjelöletlen mennyei serege, akik épp olyan fontosak
és lényegesek, mint a többi angyal. A szent angyalok minden csoportja be tudja tölteni
ezeknek az angyaloknak a szerepét, és el tudja végezni ugyanazt a munkát, amit ők, ha Is-
ten úgy rendeli. A Bibliában számos esetben találunk rájuk utalást, és munkájukat a kö-
vetkezőket foglalja magában:

1. Szolgáló szellemek azok szolgálatában, akik az üdvösség örökösei (Zsid. 1,13-14.).

2. Őrzik a hívőket, hogy megtartsák őket és vigyázzanak rájuk (Zsolt 91,11-12.).

3. Szolgáló szellemek, mint lángoló tüzek (Zsolt. 104,4.; Zsid. 1,7.).

4. Tábort járnak azok körül, és megszabadítják, akik félik az Urat (Zsolt. 34,7.).

5. Megszámlálhatatlanok (Zsid. 12,22.; jel. 5,11.).

180
 BUKOTT ANGYALOK – Az angyaloknak erre a csoportjára már utaltunk egy korábbbi
leckében, és két kategóriára osztottuk őket.

1. MEGKÖTÖZÖTTEK – Ezek az angyalok nem tartották meg első lakóhelyüket, és a

sötétség láncaival lettek megkötözve az ítélet napjára. Ők nyilvánvalóan ártalmatlanok az
emberiségre nézve, hacsak a sötétség láncai nem szellemi állapotra utalnak, hanem szó-
szerinti állapotra. Azon a véleményen vagyok, hogy ez a csoport szó szerint meg van kö-
tözve a sötétség láncaival, és így várják az ítélet napját (Júd. 1,6-7.; II. Péter 2-4.).

2. SZABADON MOZGÓK – Beszéltünk korábban arról, hgy az ördögök Lucifer irányí-

tása alatt tevékenykednek, aki az ördög, sárkány vagy kígyó, ahogy a Biblia nevezi. Ők az
ördög megbízottjai, akik elbuktak vele együtt, és elküldettek, hogy gyötörjék, elnyomják,
és birtokolják az embereket. Isten hatalma bennünk nagyobb, mint a bukott angyalok
minden összevont ereje; ezért nem kell félnünk a Sátántól és angyalaitól (Róma 8,38.).

AZ ANGYALOK NEVEI

Megnevezetlen angyalok megszámlálhatatlan serege veszi körül Isten népét állandóan; ők ta-
lán még fontosabbak számunkra, mint a megnevezettek. A Biblia csak néhány angyalt nevez
meg, mint:

1. LUCIFER (Ésa. 14,12-14.).

2. MIHÁLY (Júd. 1,9.), ő egy arkangyal.

3. GABRIEL (Luk. 1,19-26.; Dán. 8,16.; 9,21.) úgy tűnik fel, mint Isten különleges kül-
dötte különleges alkalmakkor és eseményekkor. Űgy beszél magáról, mint aki Isten jelen-
létében áll (Luk. 1,19.).

4. ABADDON vagy APOLLYON (Jel. 9,1-11.). Abaddon héber szó, a jelentése pusztító
angyal. Az Apollyon görög szó, a jelentése: pusztító. A két szónak alapjában ugyanaz a
jelentése, és ugyanarra az angyalra utal, aki uralkodik a feneketlen mélység és a sáskák
felett, melyek gyötrik az embereket a nagy nyomorúság idején.

Függetlenül attól, hogy mennyire fontosak ezeknek az angyaloknak a nevei, egyik neve sem
feljebbvaló Jézus Krisztus nevénél (Zsid. 1,4.).

AZ ANGYALOK MUNKÁJA

Az angyalok képességeinek és munkájának széles skálája van; mégis megadok számos példát
a feladatukról, bízva abban, hogy kiegészíted a részletekkel.

1. Az angyalok sosem házasodnak, és a szentek olyanok lesznek, mint az angyalok ebben

az értelemben, amikor feltámadnak (Márk. 12,25.).

181
 2. Az angyalokat akkor említi először a Biblia, amikor az élet fájának őrzésére rendeltettek
(I. Móz. 3,24.).

3. Az angyalok Isten jelenlétében állnak, hogy dicsérjék Őt és engedelmeskedjenek Neki

(Ésa 6,1-8.; Luk. 1,19-26.).

4. Az angyalok szolgáló szellemek azok számára, akik az üdvösséget öröklik (Zsolt. 34,7.;
91,11-12; 104,4.; Zsid. 1,13-14.).

5. Az angyalok örvendeznek, amikor egy bűnös megtér (Luk. 15,10.).

6. Az angyalok őrzik a gyerekeket, és kétség nélkül a felnőtteket is (Máté 18,10.). Amikor

Péter megszabadult a börtönből, és kopogtatott az ajtón, a benn lévők azt hitték, hogy az ő
angyala az (Ap. Csel. 12,15.).

7. Angyalok vitték Lázárt Ábrahám kebelébe, amikor meghalt (Luk. 16,22.).

8. Az angyalok figyelik a szenteket a mindennapjaikban (I. Kor. 4,9.).

9. Angyalok jelentették be a születését:

A. Keresztelő Jánosnak (Luk. 1,11.).

B. Sámsonnak (Bír. 13,3-21.).
C. Jézusnak (Luk. 1,30.). Bejelentették Jézus születését a pásztoroknak (Luk. 2,9.).

10. Az angyalok megnyitják a börtönt (Ap. Csel. 5,19.; 12,7-12.).

11. Az angyalok vezetik az igehirdetőket (Ap. Csel. 8,26.; 27,23.).

12. Az angyalok az igehirdetőkhöz vezetik az embereket (Ap. Csel. 10,1-8.).

13. Az angyalok kiemelkedő helyet töltenek be Jézus Krisztus életében:

A. Bejelentették a nevét és a születését (Máté 1,20-21.).

B. Imádták Őt (Zsid. 1,6.).
C. Szolgáltak Neki a megkísértésekor (Máté 4,11.).
D. Megerősítették Őt a Gecsemáné kertjében (Luk. 22,43.).
E. Jézus hívhatta volna őket, amikor elfogták a Gecsemáné kertjében (Máté 26,53.).
F. Elgördítették a követ a sírjáról a feltámadásakor (Máté 28,2-4.).
G. Jézus üres sírjánál ültek, és beszéltek a tanítványokhoz (Ján. 20,11-12.).
H. Jézussal együtt fognak megjelenni (II. Tessz. 1,7-8.).

Az angyalokról kétszázkilencvennégyszer (294) tesz említést a Biblia. Harminckét különleges

esemény során jelentek meg az embereknek, és egyes esetekben egynél többször tűntek fel a
száznégy megjelenésből Dake Megjegyzéses Bibliája alapján az Újszövetségben.

Az angyalok munkáját és szolgálatát nem tudjuk kiszámítani. Ahogy múlik az idő, sosem tud-
hatjuk, hogyan és hányféle módon szolgálnak nekünk. Azt mondom: „Istennek hála az angya-
lokért.”

182
 AZ ANGYALOK JÖVŐJE

Minden angyal, akit Isten valaha teremtett örökké fog létezni, mivel örökkévaló lények. A
büntetésüket vagy jutalmukat, úgy tűnik, kizárólag az határozza meg, hogy hűségesek-e Is-
tenhez, vagy lázadnak ellene Luciferrel. Isten Igéje néhány érdekes betekintést ad az angyalok
jövőbeni tevékenységébe.

1. Az angyalok a világ többi részével együtt megítéltetnek a szentek által (I. Kor. 6,1-7.; II
Péter 2,4.; Júd. 1,6.). Az emberek, akik alacsonyabb rangúak azoknál az angyaloknál, akik
hűségesen szolgálják Istent, méltókká tétetnek arra, hogy a vétkes angyalokat elítéljék. Er-
re az ítéletre a fehér trón ítéletekor kerül sor, semmi kétség (Jel. 20,11-15.).

2. Nem az angyalok alá lesz vetve az új ég és új föld, hanem Isten népe birtokolja majd azt
(Zsid. 2,5-8.).

3. Az Új Jeruzsálemnek mind a 12 kapujánál áll egy-egy angyal (Jel. 21,12.).

4. Az angyalok megjelennek az Úrral együtt, amikor megjelenik megítélni a világot (Máté

25,31.; II. Tessz. 1,7-10.).

5. Az angyalok az aratók, akik végül kiválogatják a konkolyt a búza közül (Máté 13,24-
39.).

6. Az angyalokat széles körben tevékenykednek a Jelenések könyvében a csapások, a

trombiták, az aranypoharak és más események során (Jel. 7,1.; 8,2.; 15,6-8.).

7. Az angyalok háborúban állnak a mennyben. Mihály és az angyalai küzdenek a sárkány

és angyalai ellen (Jel. 12,7-11.). A sátán kivettetik, és többé nem járhat be Isten jelenlétébe,
hogy az atyafiakat vádolja. Sátánnak és az angyalainak végső sorsa, hogy a tűz tavába vet-
tetik (Jel. 20,10.; Máté 25,41.).

TÉNYEK AZ ANGYALOKRÓL

Más érdekes tények felfednek dolgokat az angyalokról, melyekről korábban nem szóltunk, de
fontosak ehhez a tanulmányhoz; néhányat a figyelmedbe ajánlok.

1. A manna az angyalok eledele (Zsolt. 78,25.).

2. A szadduceusok nem hittek az angyalokban (Ap. Csel. 23,8.).

3. A Sátán elváltoztatja magát a világosság angyalává (II. Kor. 11,14.).

4. Az angyalok nem tudják Jézus visszatérésének idejét (Márk 13,23.).

5. Mózes törvénye angyalok rendelésére adatott (Ap. Csel. 7,53.; Gal. 3,19.).

6. A (bukott) angyalok nem választhatnak el minket Isten szeretetétől (I. Kor. 13,1.).

183
 7. Van angyalok nyelve (I. Kor. 13,1.).

8. Nem szabad imádnunk az angyalokat (Kol. 2,18.).

9. Az angyalok megszámlálhatatlanok (Zsid. 12,22.).

10. A nőknek hosszú hajat kell viselniük az angyalok miatt (I. Kor. 11,10.).

11. Tudtunkon kívül angyalokat vendégelhetünk meg (Zsid. 13,2.).

12. Az angyalok vágytak beletekinteni ebbe a nagyszerű üdvösségbe (I. Péter 1,12.).

Az angyalok tanulmányozása nagyon érdekes téma; és a tanulmányozásuknál is izgalmasabb

az a tudat, hogy körülöttünk táboroznak, támogatnak minket folyamatosan nap mint nap. Hi-
szek abban, hogy az angyalok segítenek nekünk, hogy sikeresen élhessünk Istennek.

Vegye körül az életedet Isten megszámlálhatatlan angyala, és vigyenek téged gyengéd kezük-
ben Isten paradicsomába. Az Új Jeruzsálemben Jézus Krisztus fog várni rád, minden kapunál
egy angyallal, hogy üdvözöljön. Istennek és az angyalainak a társaságában. Találkozni fogunk
ott.

MEGJEGYZÉSEK

184
 A LÉLEK ELLENSÉGEI
(I. Rész)
A TEST
I. Péter 2,11.
Róma 7,18-25; 8,1-13.

Amikor elkezdesz Istennel járni, az első, amit észreveszel, hogy valaki vagy valami nem örül
a te újonnan születésednek (Ján. 3,1-8.). Új tapasztalatod Krisztusban támadások célpontja
lett, azzal a sugalmazással, hogy sosem vetted a Szent Lelket. Egyéb gondolatok, érzések,
kétségek és félelmek is szembeszállnak az örömöddel, hogy megmenekültél.

Az ellenségek, akik pusztulásunkat akarják a pokolban, már a megváltottak ősrégi történeté-

hez is hozzátartoztak. Egyesével, vagy együttesen támadják az elménket, a lelkünket és a szel-
lemünket összpontosított erővel, hogy elválasszanak minket Isten szeretetétől. A Sátán eszkö-
zei és fullánkjai temérdekek, és arra használja őket, hogy legyőzzön, és végül elpusztítson
mindenkit, akit csak tud.

A célom nem az, hogy tisztelegjek az ellenségeink előtt, hanem hogy felfedjem őket, mint –
ellenségeket. Három fő területet fog felölelni ez a három tanulmány. Miközben elemezed a
problémáidat, a próbáidat és a kísértéseidet, meg fogod találni az okukat e három terület egyi-
kében gyökerezve.

MEGHATÁROZÁS

Ahogy látni fogod a meghatározásában a felajánlott magyarázattal együtt, a test szó nem az
emberi test fizikai húsára utal. A Stong’s Exhaustive Concordance a következő jelentést adja
meg:

 TEST – a görög SARX szóból ered, mely az emberi természetre utal, annak gyarlóságai-
val és szenvedélyeivel együtt. Ugyancsak magában foglalja a testiséget és a testi gondol-
kodásmódot.

EREDET

Amikor az ember elbukott az Édenben, a BŰN TÖRVÉNYE (Róma 7,18-25.), vagy a NŰN
ALAPELVE, nevezhetjük így, az emberi faj része lett. Ez a romlott, bemocskolódott bűnös
természet öröklődött tovább a nemzedékek során. Az emberi vérvonal nem csak a fizikai halált
hordozza, hanem a szellemi halált is (I. Móz. 2,9-17.; 3,1-7.; Róma 5,12-19.).

Ádám apánktól örököltük gonosz TERMÉSZETÜNKET, amely hajlamos a bűnre. Ezen a vi-
lágon semmi sem távolíthatja el ezt a természetet, amíg élünk. Ádámi természetünk állandó
része minden nemzetiségnek, és nemzedékről nemzedékre átadódik. Isten nem veszi el az em-
beri vágyakat, érzelmeket és hajlamokat, amikor megtérünk. A lelkünket megváltja és meg-
menti, de a testünket, vagy a hústestet nem. Ez a mi kincsünk földi edényben van (II. kor.
4,7.), és megváltott testet fogunk kapni, amikor Jézus elragadja az Ő egyházát (I. Tessz. 4,13-
18.; Róma 8,11.). Isten Igéje ezt a test megváltásának nevezi (I. Kor. 15,44.; II. Kor. 5,1-8.).
Ekkor, és csak ekkor leszel és leszek szabad a testtől, ahogyan most ismerjük.

185
 A TEST CSELEKEDETEI

Pál apostol világosan felvázolja és meghatározza a test cselekedeteit (Gal. 5,19-21. – a ford.),
ami segít nekünk rátalálnunk a problémánk alapjára. Keresd ki a jelentéseit az alábbi szavak-
nak ahány forrásból csak tudod.

1. HÁZASSÁGTÖRÉS

2. PARÁZNASÁG

3. TISZTÁTALANSÁG

4. BUJÁLKODÁS

5. BÁLVÁNYIMÁDÁS

6. VARÁZSLÁS

7. ELLENSÉGESKEDÉSEK

8. VERSENGÉSEK

9. GYŰLÖLKÖDÉSEK

10. HARAG

11. PATVARKODÁSOK

12. VISSZAVONÁSOK

13. PÁRTÜTÉSEK

14. IRIGYSÉGEK

15. GYILKOSSÁGOK

16. RÉSZEGSÉGEK

17. DOBZÓDÁSOK

Pál e felsorolás végén azt a kifejezést használja, hogy ILYENEK. Ez a kifejezés magában
foglalja a Sátán mindenkori találmányait és csalásait, melyek a test cselekedeteiből fakadnak.
Minden olyan viselkedést, mely ezekkel van összefüggésben, kerülni kell.

A testi cselekedeteket és vágyakat meg kell fékezni, és ellenőrzés alá kell vonni egy bibliai
módszer által, hogy meghiúsítsuk a Sátán tervét az elpusztításunkra. E cselekedetek egyike
vagy mindegyike halálos ellenség Isten gyermekeinek szellemi életére nézve.

186
 SZELLEMI TÉNYEK A TESTTEL KAPCSOLATBAN

Bemutatok számos bibliai tényt a testtel kapcsolatban, amelyek további kutatást igényelnek,
hogy felfedjük mindegyik teljes késztetését.

1. A test erőtlen, de a szellem kész (Máté 26,41.).

2. A test akarata szemben áll Isten akaratával (Ján. 1,13.).

3. A test nem használ semmit (Ján. 6,63.).

4. A test kívánságai nyilvánvalóak (Gal 5,16.; I. Péter 2,11.; Eféz. 2,3.).

5. A testi tisztátalanságról van szó (II. Kor. 7,1.).

6. A test kívánságait megemlíti (Eféz. 2,3.).

7. A testben nem szabad bízni (Fil. 3,3-4.).

8. Aki a testének vet, a testből arat veszedelmet (Gal. 6,8.).

9. A test bűneit jegyzi meg (Kol. 2,11).

10. A test beszennyezi az igazságunk ruháját (Júd. 1,23.).

11. A testre nem szabad támaszkodni (Jer. 17,5.).

12. A test születése ellentétben áll a szellem születésével (Ján. 3,6.; Gal. 4,23-29.).

Isten Igéje felöleli a test teljes spektrumát, felfedve azt a szellemi szem előtt, hogy segítsen
nekünk megmaradni az üdvösségben. Felfegyverkezve ezzel az ismerettel, felkészíthetjük
magunkat ennek alapján.

A TESTED – A SZENT LÉLEK TEMPLOMA

E földi templomban mind a bűn-alapelv, mind pedig a Szent Lélek ott lakozik, amikor újjá-
születünk (I. Kor. 3,16-17.; 6,19-20.) – Egy valóságos kincs Pál szerint (II. Kor. 4,7.). Krisz-
tus Ura akar lenni, és a Sátán is Ura akar lenni az életünknek; ebből ered a küzdelem. „Mert a
test a lélek ellen törekedik, a lélek pedig a test ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy
ne azokat cselekedjétek, a miket akartok.” (Gal 5,17.).

Számos rokonértelmű kifejezés írja le az állapotunkat, mint keresztényekét. Tanulmányozd az

ellentétet ebben a hét témában, és jobban megérted az ellentétet, mely folyamatosan zajlik az
életedben.

187
  KÉT SZÜLETÉS – Minden szent megtapasztal két különálló, egymástól különböző
születést az életében; egy természetest és egy szellemit. Két ilyen élménnyel hogyan várha-
tunk el a küzdelemnél kevesebbet?

1. Ami testtől született, test az (Ján. 3,6.). Megszületünk természetesen: (1) Vértől. (2) A
test akaratából. (3) Ember akaratából (Ján. 1,13.).

2. A Lélektől született, lélek (szellem) az (Ján. 3,6.). A Szent Lélek (Szellem) vétele a szel-
lemtől való születés (ap. Csel. 2,1-4.; 38.; I Kor. 12,13.).

 HASONLAT – Tanulmányozd ezt a hasonlatot (gal. 4,23-29.) alaposan, hogy betekintést

nyerj ezen a ponton.

A. ISMAEL – testtől született.

B. IZSÁK – szellemtől született.

 KÉT TERMÉSZET – Minden keresztény, abból a tényből fakadóan, hogy keresztény,

két természettel rendelkezik, az egyik testi, a másik isteni.

1. Természetes születés útján rendelkezünk emberi, testi, földi természettel (I. Kor. 11,14.;
Eféz. 2,3.; Róma 1,26.).

2. Mivel újjászülettünk, részesei vagyunk az isteni természetnek (II. Péter 1,4.). Mindkettő
uralkodni akar, tehát harc folyik köztük.

 KÉTFÉLE JÁRÁS – A járás ebben a példában az ember viselkedésére vagy magatartására

utal. Kétféle út közül választhatunk; Jézus azt mondja az egyik keskeny, a másik széles. Mie-
lőtt választasz közülük, nézd meg, hová vezetnek, mivel mindkét út vezet valahová.

1. Járhatunk testben, Pál szerint (Gal. 5,16-17.; Róma 8,4.) vagy van másik lehetőség is.

2. Pál bemutatja nekünk, hogy a Szellemben való járás inkább a javunkra válik, mint a
testben járás (Gal. 5,16-17.).

 KÉTFÉLE TÖRVÉNY – Törvény itt inkább alapelvként van meghatározva, semmint ren-
delkezésnek vagy parancsolatnak.

1. A bűn és a halál törvénye az eredeti bűn-alapelvre utal, mely akkor uralkodott el az em-
beren, amikor bűnbe esett (Róma 8,1-2.).

2. Az élet szellemének törvénye megszabadít a bűn és a halál törvénye alól (Róma 8,1-2.).

 KÉT ATYA – Ádámban mindnyájan meghalunk, de Krisztusban mindnyájan élünk. Ádám

és Krisztus két egymástól különböző generáció feje; a keresztényeknek mindkettő atyjuk.
Mindkettőtől öröklünk természetet, gondolkodást és akaratot már tulajdonságokkal együtt.

1. Ádám a testi atyánk, ha az emberi faj forrása (I. Kor. 15,22.; Róma 5,12-19.).

2. Krisztus ami mennyei Atyánk, az Igéjén keresztül és Igéje által megszülettünk élő re-
ménységre (I. Péter 1,23.; I. Kor. 15,22.; Róma 5,12-19.).

188
 KÉTFÉLE ÉRTELEM – Most, hogy megmenekültünk, van egy testi értelmünk és egy
szellemi értelmünk, amelyekkel küzdünk. Mind a kétféle értelem, bölcsesség és tudás arra tö-
rekszik, hogy vezessen az utunkon (Róma 8,5.; Eféz. 2,3.; Fil. 2,5.; 3,19.; Kol. 2,18.; I. Péter
1,13.).

1. Testi értelem ellenségeskedik Istennel, és arra törekszik, hogy uralja gondolatainkat, és

irányítson minket (Róma 8,6-7.; I. Kor. 3,1-4.).

2. A szellemi beállítottság életet és békességet eredményez, ha a szellem és az Ige rendel-

kezései szerint járunk (Róma 8,6-7.; I. Kor. 3,1-4.).

 KÉT EMBER – Nem két különböző testben, hanem egy testben lakozik két különböző em-
ber, akiket Pál leír nekünk.

1. Az óember testi, bűnös ember, aki ezekkel a hajlamokkal született, és külző embernek
nevezzük (Róma 6,6.; Eféz. 4,22-24.).

2. Pál beszél egy másik emberről is, az új emberről, vagy belső emberről, akinek meg kell
újulnia (Róma 6,6.; Eféz. 4,22-24.; II. Kor. 4,16.). Pál elmondja nekünk, mit kell FELÖL-
TÖZNIE, és mit kell LEVETKŐZNIE ennek az embernek (Kol. 2,11.; 3,8-14.).

Azonnal látod ellentmondásos helyzetedet; a világban, de nem a világból, Krisztushoz tartoz-

va, miközben a Sátán visszaakar szerezni minket. Naponta meg kell halnunk a testnek, és
Szellemben (Lélekben) kell járnunk, ha meg akarunk tartatni.

A TEST IRÁNYÍTÁSÁNAK BIBLIAI MÓDSZERE

Bibliánk tömören és világosan megmondja, hogyan kezeljük a léleknek azt az ellenségét. Bár
kellemetlen, a módszer meglepően sikeres. MEG KELL FESZÍTENÜNK A TESTET, annak
érdekében, hogy élhessünk Istennek.

 MEGFESZÍTÉS – A halál eszköze, mely iránt ellenérzéssel van mind Isten, mind az
ember. A megfeszítés a történelem egyik leggyalázatosabb kivégzési módszere. Isten Igéje
kijelenti, hogy átkozott, aki fán függ (V. Móz. 21,22-23.). Krisztus átokká lett értünk, a ke-
reszthalála által (Gal. 3,13.). Most a mi feladatunk, hogy szellemi értelemben megfeszítsük
a testet, a test feletti uralom módszereként.

1. Az óemberünk megfeszíttetett Ővele (Róma 6,6.).

2. Pál megfeszíttetett Krisztussal (Gal. 2,20.).

3. Akik Krisztuséi, a testet megfeszítették (Gal. 5,22-25.).

4. A KERESZT az az eszköz, amely által megfeszíttettünk a világnak, és a világ is szá-

munkra (Gal. 6,14.).

5. A tanítványságnak előfeltételei vannak (Luk. 9,23-25.; 14,26-27.).

189
 A. Meg kell tagadnunk magunkat.
B. Fel kell vennünk a keresztünket NAPONTA.
C. Követnünk kell Krisztust.

Az ima, a böjt, a bibliatanulmányozás, a gyülekezet látogatása, a szolgálat, a közösség, a

szentek lábainak megmosása, ellenségeink szeretete, időnk és pénzünk odaadása, és a bizony-
ságtétel csak néhány mód, ahogy megfeszíthetjük a testet.

Minden törvényes, megengedhető emberi vágy, akármennyire is biblikus, ellenőrzés alá kell
helyezni, és tartózkodni kell tőle egy időre. Ez a test megfeszítése.

MEGJEGYZÉSEK

190
 A LÉLEK ELLENSÉGEI
(II. Rész)
A VILÁG

II. Péter 2,20-22.

Ezúttal az emberi lélek egy másik ellenségét fogjuk tanulmányozni – világot. A Sátán sok
trükkje e közvetítőjén keresztül jut el hozzánk. Ismétlem, hogy a lecke célja nem a világ di-
csőítése, hanem annak bemutatása, hogy mi ez valójában, és mivel fenyegeti a keresztényeket.

Először is fontos meghatároznunk a témánkat, és erre a szóra összpontosítanunk bibliai

szempontból, mivel a világ szó széles értelmezést takar.

MEGHATÁROZÁS

Három fontos fogalmat használ a Biblia a világ leírására. Lényeges a jelentések megkülön-
böztetése egymástól, és a szövegösszefüggés figyelembe vétele.

 KOZMOSZ – Ez egy görög szó, a rendszerbe rendezett világot jelenti, beleértve a lakóit
is. Isten teremtésének a teljességét. Arra a tényre utal, hogy a világ (kozmosz) az ember la-
kóhelye. Ebben a dolgok elrendezése az emberiségre való tekintettel, és az embert központ-
ba állítva történt. Az Újszövetségben a legtöbb helyen a kozmosz szó van világnak fordítva.
A következő versekben pontosan világ áll a kozmosz szó fordításaként.

1. „A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt.” (Ján. 1,10.)

2. „Az Isten, a ki teremtette a világot és mindazt, a mi abban van, mivelhogy ő mennynek

és földnek ura, kézzel csinált templomokban nem lakik.” (Csel. 17,24.)

3. „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő
benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Ján. 3,16.)

 AION – Ennek a görög szónak a jelentése terjedelem, vagy időtartam, különösen az élet
időtartama. Az ember életidejének vagy korának meghatározását jelölik vele. Ugyancsak je-
lent egy hosszú időtartamot, örökkévalóságot. Egy korszakot, örökérvényűséget, messiási idő-
szakot, jelen vagy jövő időszakot. A következő versekben áll az aion helyén világ a fordítás-
ban.

1. „A kikben e világ Istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus di-
csőséges evangyéliomának világosságát, a ki az Isten képe.” (2 Kor. 4,4.)

2. „Mert Démás engem elhagyott, e jelen való világhoz ragaszkodván, és elment

Thessalónikába: Kresczens Galátziába, Titus Dalmátziába.” (2 Tim. 4,10.)

191
 3. „És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megúju-
lása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.” (Róm.
12,2.)

4. „A mely arra tanít minket, hogy megtagadván a hitetlenséget és a világi kivánságokat,

mértékletesen, igazán és szentül éljünk a jelenvaló világon:” (Tit. 2,12.)

5. „A mely pedig a tövisek közé esett, ez az, a ki hallja az ígét, de e világnak gondja és a
gazdagságnak csalárdsága elfojtja az ígét, és gyümölcsöt nem terem.” (Mát. 13,22.)

 OIKQUMENE – (oy-kou-men’-ay), görög szó a világ kifejezésére, jelentése, föld, glóbusz,

vagy földgolyó. A szó szerinti föld, Isten teremtésének a tere. A lakatlan föld. A következő
versekben találjuk az oikqumene fordítását:

1. „És az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész világon, bizony-

ságul minden népnek; és akkor jő el a vég.” (Mát. 24,14.)

2. „És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind
az egész föld összeirattassék.” (Luk. 2,1.)

3. „Majd felvivén őt az ördög egy nagy magas hegyre, megmutatá néki e föld minden or-
szágait egy szempillantásban,” (Luk. 4,5.)

4. „Felkelvén pedig egy azok közül, névszerint Agabus, megjelenté a Lélek által, hogy az
egész föld kerekségén nagy éhség lesz; a mely meg is lőn Klaudius császár idejében.”
(Csel. 11,28.)

AZ ELLENSÉGÜNK

Az ellenségünk nem a 3. pontban leírt földfelszín. Nem feltétlenül az 1. pontban leírt világűr a
lakóival. A mi ellenségünk inkább 2. pontban leírt korszak (aion). Minden korszakban (aion)
megjelent egy szellem, ötletek, vonzások, csábítások, testi csapdák, helyek és események, me-
lyeket az emberek hoztak létre. Minden emberi nemzedék létrehozott egy légkört és környeze-
tet, mely saját korára jellemző, és amely romboló a szellemi életre, ha valaki belemerült. Ezért
ez a helyzet állandóan fennáll; mindig változik, halad, és kiterjed, hogy elnyelje az emberek
lelkét.

Az ötven évvel ezelőtti problémák talán nem jelentenek gondot ma; a ma problémái talán nem
fognak gondot jelenteni ötven év múlva, ha addig Jézus nem jönne el. Minden nemzedéknek
ébernek kell lennie korának csábításaival kísértéseivel és gonosz dolgaival szemben, és nem
szabad hagynia, hogy ezek elválasszák Istentől. Ahogy előre haladunk az időben, a gonosz új
kihívásaival, új eszközeivel, és új erőivel kell megküzdenünk, és azzal kell lépést tartanunk,
amint a szellem mond a gyülekezeteknek.

Minden generáció létrehozza saját korát (aion) és szellemét. Az emberiség világa (kozmosz) a
sátáni befolyás alatt folyamatosan új tanokat, viselkedésmintákat, és világiasságot hoz a társa-
dalomba. Mindegyiket a Biblia mércéjével kell megvizsgálni, mind szellemét, mind gyümöl-
cseit, mind igazságtartalmát, és irányultságát figyelembe véve. A szellemi érzékelés kötelező:

192
egy szabad szolgálatnak kell betöltenie a szószékeinket, hogy minden időben figyelmeztessen
korunk veszélyeire. Az őrszemeknek mindig a toronyban kell lenniük, hogy megfújják a ria-
dót, ha bármilyen világi ellenség közelít.

Némelyik bűn alapvető, emberi kívánságok és vágyak, csakúgy, mint az erkölcsi bűnök: a ha-
zugság, a lopás, a gyűlölködés, a gyilkosság, stb. minden korban létezni fognak. Más bűnök
az adott korra jellemzőek: ezek azok, amelyekre ügyelnünk kell. A történelem feljegyzi a go-
noszság növekedését, terjedését és erősödését az egész földgolyón (Oikqumene). Ez nem az
atmoszféra szennyezett állapotát jelenti, hanem olyan állapotot, amely az emberi szívből, el-
méből és lélekből ered, és tetőzik minden elképzelhető bűnben. Isten szentjei, ez a szó a lélek
ellenségét határozza meg – a világ.

MIT TARTALMAZ A VILÁG FOGALMA?

Pontosan megállapíthatod, miből áll a világ fogalma függetlenül attól a kortól és időtől,
amelyben élsz. Gyökerét az alábbi dolgokban találhatjuk meg.

1. A TEST KÍVÁNSÁGA

2. A SZEM KÍVÁNSÁGA

3. AZ ÉLET KÉRKEDÉSE

Vannak vágyaink, céljaink, és erős hajlandóságunk arra, hogy olyanok legyünk, mint kortár-
saink, és részt vegyünk saját korunk tevékenységeiben. A napjainkra jellemző sátáni eszközö-
ket fel kell ismernünk, ezután őrizkednünk kell tőle, el kell kerülnünk, és el kell távolítanunk
az életünkből.

BIBLIAI FIGYELMEZTETÉSEK

Isten nem figyelmeztet minket ok nélkül. Ha nem lenne veszély, nem hívná fel rá a figyel-
münket Isten Igéje. Vannak veszélyek, és ezekre megfelelő figyelmeztetést kapunk; tehát
vizsgáljuk meg az Úr Igéjét ebben a fontos témában; Ezek mindegyike minden egyes kor
(aion) minden nemzedékének szól.

1. A világnak fertelmei vannak (II. Pét. 2,20.).

2. A világnak romlottságai vannak (II. pét. 1,4.).

3. A világnak gondjai vannak (Máté 13,22.; Luk. 8,14.).

4. A világnak van saját istene (II. Kor. 4,4.).

5. A világ a maga módján folyik (Eféz. 2.2.)

6. A világnak kívánságai vannak (Tit. 2,12.).

193
 7. A világnak ábrázata van (I. Kor. 7,31.).

8. A világ gonosz (Gal. 1,4.).

9. A világnak saját bölcsessége van (I. Kor. 1,20.; 2,6.; 3,18.; Jak. 3,15-17.).

10. A világnak saját szelleme van (I. Kor. 2,12.).

Ügyelj ezeknek a dolgoknak a befolyására az életedben, és ne hagyd, hogy elválasszanak Is-

ten szeretetétől.

BIBLIAI MÓD A VILÁG KEZELÉSÉRE

Az ellenség ismerete egy dolog; de annak ismerete, hogyan kell legyőzni, egészen más dolog.
Egyszerűnek és magától értetődőnek tűnhet, mégis a világ kezelésének bibliai módja a GYŐ-
ZELEM felette. Nem kis kihívás, ha gondolkozni kezdesz azon, milyen feladatot foglal ez
magában; mégsem kevesebb, amit a mi Urunk elvár tőlünk.

 GYŐZELEM – Az eredeti görög szó azt jelenti, leigázni, meghódítani, felülkerekedni,

vagy győzelmet aratni. A Webster szótár úgy határozza meg ezt a szót, mint jobbnak lenni
egy versenyben, úrrá lenni valamiben, elnyomni valamit, felülkerekedni rajta, valamin erőt
venni, vagy leküzdeni.

1. Jézus legyőzta a világot (Ján. 16,33.).

2. Jóval kell meggyőznünk a gonoszt (Róma 12,21.).

3. Van egy győzelem, mely legyőzi a világot (I. Ján. 5,4-5.).

4. Győzhetünk a bennünk lévő erő által (I. Ján. 4,1-4.).

5. Ha győzünk, örökölni fogunk mindent (Jel. 21,7.).

Isten dicsőséges ígéreteket tett a győzteseknek. Tanulmányozd az alábbi hét (7) ígéretet, és
terjeszd ki rájuk a kutatást.

ÍGÉRETEK A GYŐZTESEKNEK
EFÉZUS ENNI AZ ÉLET FÁJÁRÓL JEL. 2,7.
SZMIRNA NEM ÁRT A MÁSODIK HALÁL JEL. 2,11.
PERGÁMUM ENNI A MANNÁBÓL, FEHÉR KÖVECSKE JEL. 2,17.
THIATIRA HATALOM A NEMZETEK FELETT JEL. 2,26.
SZÁRDISZ FEHÉR RUHÁBA ÖLTÖZNI JEL. 3,5.
FILADELFIA OSZLOP ISTEN TEMPLOMÁBAN JEL. 3,12.
LAODÍCEA VELEM ÜL A TRÓNON JEL. 3,21.

194
Isten sosem vesz ki minket ebből a világból azért, hogy megvédjen, csak azért, mert meg va-
gyunk mentve. Csak az elragadtatás fogja ténylegesen megoldani ezt a problémát, hogy egy-
házát kiemelje a világi környezetből. Addig az időpontig a társadalmunkban kell élnünk, dol-
goznunk, iskolába járnunk, szomszédoknak lennünk, és járnunk a társainkkal. A gabona és a
konkoly együtt növekszik, a juhok és a kecskék együtt legelnek, és ketten őrölnek a malom-
ban. Egymás mellett kell élnünk, amíg Isten el nem választ minket. Míg visszatérésére vá-
runk, elkülönült, szent, és megkülönböztetett embereknek kell lennünk, szeplőteleneknek kell
maradnunk a világtól.

Miközben a világgal élünk, sosem élhetünk vissza vele (I. Kor. 7,31.). Isten ígéretei a győzte-
seknek szólnak, nem az alkalmazkodóknak (Róma 12,1-2.). Korodnak tanúság tevőre van
szüksége, és te vagy a világ világossága. „Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt,
hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” (Mát. 5,16.).

MEGJEGYZÉSEK

195
 A LÉLEK ELLENSÉGEI
(III. Rész)
AZ ÖRDÖG

JAKAB 4,7-10.
I. PÉTER 5,8-9.

A lélek ellenségeinek vizsgálata során fontos, hogy tanulmányozzuk a Sátánt is; mi lehet go-
noszabb ellenség, akivel valaki szembekerülhet, mint az ördög maga? A Sátán nem csak sze-
mélyesen támad ellenünk, hanem a két másik ellenségen keresztül is munkálkodik, amelyeket
már tanulmányoztunk, a testen és a világon keresztül.

A Sátán egy bukott, örökkévaló teremtmény, aki tisztában van a végzetével. Most el akar
pusztítani, akit csak tud. A Sátán és angyalai a tűznek tavában fogják végezni (Máté 25,41.;
Jel. 20,10.). A tragédiák tragédiája, hogy sok embert fog magával ragadni erre a rettenetes
helyre.

A Sátán fondorlatos és gonosz a támadásiban az Isten szentjei ellen. Tartsd szem előtt, hogy
az ördög az ellenséged, és testben semmi esélyed nincs ellene. Isten Szelleme, a Szent Lélek
bennünk az, Aki nagyobb, mint aki a világban van (I. Ján. 4,4.).

A SÁTÁN EREDETE

Visszatérve e kézikönyv „Ismerd meg az ellenségedet” c. leckéjére, annak alapos tanulmá-

nyozásával látjuk, hogy összefügg ezzel a leckével. Néhány alapvető dolgot ismétlődik abból
a leckéből arra az esetre, ha nem elérhető a számodra.

Lucifer kezdetben Isten angyalának teremtetett, de fellázadt Isten ellen, és más angyalokat is
magával csábított. Ekkor kivettetett a mennyből a földre, ahol most Isten országa ellen mun-
kálkodik (Ésa. 14,12-15.; Luk. 10,17.; Ján. 8,44.; I. Ján. 3,8.).

MI A SÁTÁN

Ellenségünk valóban létezik, és a következő dolgokat, egyszerre egyet vagy többet is használ-
ja fel arra, hogy elpusztítsa Isten gyermekét. Annak ismerete, hogy mi ő, felruház minket a
szükséges tudással ahhoz, hogy szembeszálljunk vele, Isten segítségével.

1. Kísértő (Máté 4,3.).

2. Hazug (Ján. 8,44.).

3. Vádló (Jób 1,6-12.; 2,1-7.; Jel. 12,3-9.).

4. Akadályozó (I. Thessz. 2,18.).

5. Emberölő (Ján. 8,44.; Zsid. 2,14-15.; Róma 5,12-21.).

196
 6. E világ istene (II. Kor. 4,4.).

7. Csaló (Jel. 12,9.; 20,3.; 8.; 10.; I. Tim. 2,14.).

8. Ellenségünk (I. Péter 5,8.).

9. Pusztító (Zsolt. 17,4.).

ROKONÉRTELMŰ FOGALMAK

Az alábbi fogalmak ugyanazon egyetlen ellenségre vonatkoznak. Különböző kifejezések van-

nak használatban, melyek felfedik gonosz tevékenységeit.

1. Lucifer (Ésa. 14,12-14.).

2. Sárkány (Jel. 12,3-17.).

3. Sátán (Luk. 10,18.; Jel. 12,9.).

4. Kígyó (Jel. 10,18.; Jel. 12,9.).

5. Ellenség (Jel. 12,9.; II. Kor. 11,3.).

6. Ördög (Máté 4,1-11.; Eféz. 6,11.).

7. A gonosz (Eféz. 6,16.).

MILYEN A SÁTÁN

Az alábbi fogalmak közül a Sátán valójában egyik sem; csupán ezekhez hasonlóan viselkedik,
hogy becsapja, félelemben tartsa és elnyelje a keresztényeket.

1. Oroszlán (I. Péter 5,8.).

2. Az igazság szolgája (II. Kor. 11,3-4.; 14-15.; Gal. 1,8-9.).

3. Madár (Máté 13,1-19.).

4. Világosság angyala (II. Kor. 11,14.).

5. Farkas (Ján. 10,12.; Máté 10,16.; Ap. Csel. 20,29.).

Ez az öt pont tökéletesen átfogó összegzését adja annak, ami és amilyen a Sátán. Az előre fi-
gyelmeztetés előre felfegyverzést jelent a Sátán és eszközei elleni harcban. A sátáni tevékeny-

197
ség minden pontját és helyét lehetetlen meghatározni; ennek ellenére meg szeretnék jelölni
két sajátos területet, melyre szükséges odafigyelnünk az életünkben.

 HELYET ADNI AZ ÖRDÖGNEK

Isten szentjei helyet tudnak adni az ördögnek, de ez nem azt jelenti, hogy a Sátán uralkodik
rajtuk, birtokolja vagy irányítja őket. Pál itt a keresztények ideiglenes kudarcaira utal, me-
lyek kísértések, vágyak vagy próbatétel során következnek be. Figyelmeztetést kapunk arra,
hogy ne engedjük ezeket megtörténni, de ha mégis megtörténik, Isten gyermekének meg
kell térnie, helyre kell hoznia a hibát, és tovább kell járnia Istennel.

 GONDOLATOK ÉS KÉPZELET

Az elménk az egyik legsebezhetőbb és legbefolyásolhatóbb területe az életünknek az ördög

számára. Noha uralkodhatunk a gondolatainkon, nem tudjuk megakadályozni, hogy a gon-
dolatok az elménkbe nyomakodjanak. Az ilyen stratégiai terület a Sátán leghevesebb táma-
dásainak célpontja, mivel be tud hatolni az elménkbe. Bár a Sátán sugallhat gondolatokat az
elménkbe, nincs hatalma minket kényszeríteni, hogy azok alapján is cselekedjünk.

A gondolatokat tevékenyen és elevenen kell tartani az elménkben, hogy megítélhessük a szív

SZÁNDÉKAIT (Zsid. 4,12.). Ezeknek a szándékoknak a véghezvitele bűn, mely a gondola-
toknál kezdődik (Jak. 1,12-16.). A bűn tönkreteszi a hírnevünket, jellemünket és mások bi-
zalmát bennünk. Lehetséges a helyrehozás, de az erkölcsi természetű bűnök sebeket és szé-
gyent hagynak maguk után (Péld. 6,27-33.).

A kudarc már akkor bekövetkezik, amikor mások számára még nem is látszik. A gondolatok
tisztasága alapvető a minden keresztény szellemi túléléséhez.

AZ ÖRDÖG KEZELÉSÉNEK BIBLIAI MÓDJA

Számtalan eszközt és módszert tártak már elénk furcsa gondolkodók az évek során, de semmi
sem vezet sikerre úgy, mint a bibliai módszer. Az ördög megtaposása, elkergetése, vagy el-
ijesztése csak szófordulatok vagy bolondságok, melyeknek nincsenek bibliai alapjai. A feltű-
nést keltő bolondságok csalódást okoznak másoknak, az ördögöt pedig nem győzik le. Ha Is-
ten módszerét alkalmazzuk, a Sátán elfut Isten gyermeke elől (Jak. 4,5-8.; I. Péter 5,8-9.).

1. ENGEDELMESKEDJETEK AZÉRT ISTENNEK – Ez egy előkészítő lépés az ördög si-

keres legyőzésére. Oly sokan próbálják megkerülni ezt a lépést és végül kétségbeesnek,
mert a Sátán továbbra is gyötri őket. Istennek és az Ő Igéjének való engedelmesség elkerül-
hetetlen a lélek eme ellenségének legyőzéséhez.

2. ÁLLJATOK ELLENE AZ ÖRDÖGNEK, LEGYETEK ERŐSEK A HITBEN – Az el-

lenállás ebben a szövegösszefüggésben azt jelenti, szembefordulni, ellenszegülni, szembe-
szállni, nem behódolni, és nem engedni a befolyásnak. Az egyszerű ellenállás a Sátán tö-
rekvéseinek bibliai módszer, mely a Sátán vereségét eredményezi. Amikor kísértés zaklat,
le vagy nyomva, kedvetlen vagy, és próba alatt vagy, tedd azokat a dolgokat, amiket a ke-
resztényeknek kell tenniük; nem indítás nélkül, de elkötelezettségből. Akkor a következő
eredményt éred el.

198
 3 ELFUT TŐLETEK – Micsoda ígéret, remény és öröm! A történelem szerint Jób ezt tette
egy éven keresztül, mielőtt győzött. Semmi sem riasztja el a Sátánt úgy, mint a törekvésé-
nek való ellenállás.

HOGYAN ÁLLJUNK ELLENE AZ ÖRDÖGNEK

Az ellenállásnak sokféle módja lehetséges, de én négy alapvető formáját választottam ki a

Bibliából, melyekről úgy érzem, nagyban segít erőfeszítéseidben a Sátánnak való ellenállás-
hoz.

1. A BIBLIAI FEGYVERZET HASZNÁLATA – Az ördög sértegetése nem vezet ered-

ményre, de Mihály, az arkangyal megadja nekünk a választ. Amikor az ördög vitatkozott
vele Mózes teste felett, az angyal azt mondja: „Dorgáljon meg téged az Úr.” (Zak. 3,1-
10.). A szellemi természet fegyverei rendelkezésedre áll, hogy kivethess képzeleteket, gon-
dolatokat, és minden egyebet, amely önmagát föléd és az Urad fölé emeli (II. Kor. 10,3-5.).

2. IMA ÉS BÖJT – Egy ördögtől megszállt fiút nem tudott megszabadítani a tanítványok
imája, mert híjával voltak hozzá az alapelemeknek (Máté 17,14-21.). Kezdj imádkozni és
böjtölni, amikor a Sátán teret akar nyerni az életedben. Ezek ellenállási erők.

3. ISTEN IGÉJÉNEK HASZNÁLATA – Jézus semmi olyan erőt nem használt a Sátán el-
győzésére a kísértés idején, ami ne lenne elérhető valamennyiünk számára. Mind a három
esetben, amikor az ördög megkörnyékezte Jézust, Ő az Igét használta a Sátán legyőzésére
(Máté 4,1-11.).

4. ISTEN FEGYVERZETE – Noha Isten fegyverzetének nevezzük, valójában a mi fegy-

verzetünk lesz, amikor magunkra alkalmazzuk. A tüzes nyilak megoltása, ellenállás a go-
nosz napon, megállni az ördög ravaszságával szemben lehetséges, ha rendelkezünk Isten
fegyvereivel (Eféz. 6,13-18.).

A rendelkezésünkre álló eszközök, és az, hogy szabadon kérhetünk bármit, több, mint amire
szükségünk van a lélek ellenségeinek legyőzésére. A szellemi kudarc nem az eszközök helyte-
lenségéből vagy elérhetetlenségéből fakad; azért vallunk kudarcot, mert nem használjuk, amit
Isten rendelkezésünkre bocsátott. Erősödjünk meg az Ő hatalmában, és őrizzük meg magun-
kat ettől a megátalkodott nemzetségtől. Az örökkévalóság a tét, és ha megnyerjük a világot,
de a lelkünkben kárt vallunk, nem nyertünk semmit. Igen, vannak ellenségeink, de Istennek
hála, a mi forrásaink sokkal erősebbek, mint az ellenségeink együttvéve. Győzzük le őket Jé-
zus nevében.

MEGJEGYZÉSEK

199
 MIT TEGYÜNK AZ ÉLET TERHÉVEL
ZSOLT. 55,4-8., 22.
GAL. 6,1-5.

A teher szó hallatán elménk azonnal asszociál valamire. Emlékezetünkben megjelennek nehéz
időszakok, amikor kimondhatatlan nyomással kellett szembenéznünk, vagy az épp mostani
megterhelt szívünk vergődésére gondolunk.

Személytől függetlenül, az élet próbatételek és nehézségek látszólag áthághatatlan hegyeit ál-

lítja elénk. Nem tudjuk úgy szervezni az életünket, és nem is vagyunk olyan ügyesek, hogy
kikerüljük őket. Minthogy ez közös sors az életben, mit tehetünk? Nincsenek szárnyaink,
amit Dávid szeretett volna, hogy elrepülhessünk (Zsolt. 55,6.). Az éj sötétje nem rejthet el
minket az élet terhének kereső kezétől (Jób 3,1-10.). Istennek azonban van egy előre elterve-
zett, előre megírt, az idők során kipróbált módszere az élet terhének kezelésére. Az Ő alapel-
veit alkalmazva az élet terhe kezelhető Ő általa.

A Bibliában három közvetlen állítást találunk, mely felszínesen nézve ellentétesnek látszik.
Bemutatom mind a hármat a szöveg összefüggésében, hogy segítsenek nekünk az élet terhé-
nek kezelésében.

EGYMÁS TERHÉT HORDOZZÁTOK

A Gal. 6,1-2. megállapításában egy szellemi embert látunk, aki helyreigazít valakit, akit egy
bűn legyőzött. Ehhez a szövegösszefüggéshez kapcsolódva azt a parancsot kapjuk, hogy egy-
más terhét hordozzuk; tartsuk ezt a parancsot a szövegösszefüggés fényében, miközben az élet
terhéről folytatunk tanulmányt.

 TEHER – Ebben a szövegösszefüggésben a görög BAROS szóból ered, melynek jelen-

tése: súly, rakomány, sokaság, valami, ami részt követel anyagi vagy szellemi tartaléka-
inkból.

Pál a hangsúlyt a szolgálatra, és a szentekre helyezte, hogy megmentsék keresztény testvérü-

ket, akiket legyőzött egy szellemi kudarc. A teher sokféle típusa és fajtája okozhat Isten
gyermekének elbotlást, gyengeséget, ellangyosodást, és hitetlenséget. Meg kell látnunk, vagy
különböztetnünk az ilyen állapotot, és oda kell állnunk a testvérünk terhe alá, hogy segítsünk
neki hordozni. Amilyen gyorsan a vér szállítja az erős antitesteket, hogy baleset vagy fertőzés
esetén segítsen a szervezetnek, úgy kell segítenie egymáson az egyháznak is az ellenség tá-
madása idején.

Erős támogatási rendszerre van szükségünk egymástól. Nézz szembe azzal, hogy nem tudsz
mindent egyedül kezelni. Az élet hoz olyan terheket bizonyos élethelyzetekben, amelyet ha
egyedül kell hordoznod, belerokkansz. Szellemi túlélésünk teljesen a megterheltek támogatá-
sától függ ima, bátorítás, együttérzés és rokonszenv által. Az egyházban jelen kell lennie egy

200
erős családi köteléknek, bajtársiasságnak, testvériességnek, és annak az érzésnek, hogy testvé-
reink megtartói vagyunk. Hajlandók vagyunk-e engedni egy független, masszív, önérdeket
támogató szellemnek és magatartásnak, hogy megraboljon minket a szükséges és alapvető kö-
zösségtől és támogatástól.

Olykor szükséged lesz segítségre, de neked is rendelkezned kell egy kimeríthetetlen forrással
mások segítségéhez. Visszatartod-e a jót, amikor megvan a lehetőséged rá, hogy jót tegyél?
(Péld. 3,27.). Mérozt megátkozta Isten, mert nem jöttek el a testvéreik segítségére (Bír. 5,23.).

A következőkben felsorolok néhány igeverset a sok közül, melyek rámutatnak személyes fele-
lősségünkre egymás iránt. Fogadd el a kihívásukat arra, hogy betöltsd őket, miközben tanul-
mányozod azokat.

1. Az erőseknek hordozniuk kell a gyengék erőtlenségeit (Róma 15.1.).

2. Gyámolítanunk kell az erőtleneket (I. Tessz. 5,14.).

3. Dávidnak súlyos terhet jelentettek a vétkei (Zsolt. 38,4.).

4. Együtt kell sírnunk a sírókkal (Róma 12,15.).

5. Tanulmányozd az idősebb testvér magatartását olyan testvérei iránt, akik vétkeztek

(Luk. 15,11-32.).

6. Habár a jó ember is elbukik, nem lesz eltaszítva (Zsolt. 37,23-28.).

7. Jézus imádkozott Péterért, amikor a Sátán kikérte a tanítványait, hogy megrostálja őket,
mint a búzát (Luk. 22,31-32.).

Amikor egymás terhét hordozzuk, a Biblia egyik legnagyobb alapelvét töltjük be, melyet úgy
ismerünk, mint:

 A KRISZTUS TÖRVÉNYE –Tanulmányozd ennek az alapelvnek a tartalmát, és tedd

az életed vezérlő erejévé, ahogy az Krisztus életében volt.

1. Mindnyájunk vétke Ő Reá volt vetve (Ésa. 53,6.).

2. Elvette erőtlenségünket és hordozta betegségeinket (Máté 8,17.).

3. Megkeres egyetlen juhot is, ha az eltéved (Luk. 15,4-7.).

4. Ahogy a samaritánus tett azzal az emberrel, akit kiraboltak és az útszélen hagytak, Ő is

odajött hozzánk. (Luk. 10,33-37.).

A kiengesztelésben látjuk Krisztus előképét, nem csak, mint engesztelő áldozatot, hanem mint
bűnbakot is, aki elhordozza bűneinket és terheinket (III. Móz. 16,1-28.). Milyen csodálatos
példa számunkra az egymás terhének hordozására.

KIKI A MAGA TERHÉT HORDOZZA

201
Két verssel azután, hogy Pál egymás terhének hordozására buzdít minket, úgy tűnik, változtat
álláspontján, és tudatja velünk, hogy saját terhünket kell hordoznunk (Gal. 6,3-5.). Ez nem
ellentétes álláspont, hanem egy másfajta teherről szól itt az apostol.

 TEHER – Ez a szó ebben a szövegösszefüggésben a görög PHORTION kifejezésből

ered, melynek jelentése valamit vinni feladat vagy szolgálatként.

Pál tudatja velünk, hogy meg kell vizsgálnunk, saját cselekedeteinket (Gal. 6,4.), ezért rajtunk
áll a felelősség és a kötelesség, hogy viseljük a részünket az Isten országáért való munkából.
Bizonyos feladatokat és terheket mindnyájunknak hordoznunk kell. Senki más nem vállalhatja
fel a mi feladatunkat a helyi gyülekezetben. A keresztényeknek el kell fogadniuk a tényt,
hogy Isten kér valamit tőlük, és ezt nem háríthatják át valaki másra, ha meg kell vizsgálnunk a
cselekedeteinket, és hordoznunk kell saját terhünket.

Az egyéni felelősséget érzékletesen mutatják be az alábbi igeversek; keress továbbiakat.

1. Fel kell vennünk Krisztus igáját (Máté 11,28-30.).

2. Oda kell szánnunk a testünket élő áldozatul (Róma 12,1-2.).

3. Három követelménynek kell eleget tennünk, ha Jézus tanítványai akarunk lenni (Luk.
9,23.).

a) Meg kell tagadnunk magunkat.

b) Mindennap fel kell vennünk a keresztünket.
c) Követnünk kell Krisztust.

4. Felelősek vagyunk azért, hogy használjuk az Istentől kapott tálentumainkat (Máté

25,14-30.).

5. A szent sátor körüli munkában a lévitákra bizonyos teher és szolgálat hárult, melyet Is-
ten és az emberek számára végeztek (IV. móz. 4,15-49.).

Senki sem mehet a gyülekezetbe helyetted; sem nem töltheti be a helyedet az imában, böjtben,
anyagiakban, adakozásban és személyes bizonyságtételben. Minden gyülekezetnek szüksége
van sokféle munkásra. Miért nem teszed a szolgálatodat elérhetővé a gyülekezeted számára?
Égető szükség van ajtónállókra, valakire, aki levágja a füvet, megnyírja a bokrokat, kitisztítja
a keresztelő medencét, vigyáz a gyerekekre, tanít a vasárnapi iskolában, megtisztítja az abla-
kokat, főz, összeszedi a szemetet a ház körül, villanykörtét cserél, énekel a dicsőítő csoport-
ban, fest, díszít, vizet, elektromos vezetéket szerel, ácsmunkát végez, kezeli a hangosító be-
rendezést, meglátogatja a betegeket, bezár, gépel, helyre kísér, játszik a zenekarban, stb. Vég-
telen a felsorolása azoknak a munkásoknak, akikre szükség van Isten munkájában.

Sosem leszel boldog, ha nem veszel részt benne. Persze, hogy ezek terhek; így nevezi őket a
Biblia, de akarsz-e valaki más pénzén, más munkáján és más szolgálatán átvitorlázni az éle-
ten? Mélyen legbelül nem akarsz. Valami bennünk arra vágyik, hogy megtegyük a részünket
és hordozzuk a terhünket. Buzdítalak, hogy vegyél részt ebben, tedd a kezed az eke szarvára,
és sose nézz vissza. Tedd minden erőddel, ami tennivalót a kezed a talál.

202
 VESD AZ ÚRRA A TERHEDET

Nyilvánvaló, hogy az a két fajta teher, melyeket az imént tanulmányoztunk, nem vethető az
Úrra. Itt egy eddigiektől teljesen eltérő teherről van szó (Zsolt. 55,4-8.; 22.).

 TEHER – Ebben a szövegösszefüggésben a héber YEHAB szó megfelelője, melynek

jelentését a Példabeszédekben találjuk, ahol úgy van leírva, mint a mi sorsunk vagy ter-
hünk.

Az olyan teher fölött, amelyről Dávid szól, egyáltalán nincs hatalmunk. Aki hordozza, gyak-
ran nem is érti, és lehet fizikai vagy szellemi természetű. Emberileg lehetetlen ezeket hordoz-
ni, de ugyanez miatt nem tudják elkerülni, vagy elmenekülni tőle. Ahogy a szétválaszthatatlan
sziámi ikrek, gyakran elmozdíthatatlanok az életünkből.

Az ilyen természetű teher boldogtalanná tehet, gyötörhet és megkeseríthet, ha nem vigyázol.

Ahhoz, hogy elkerüljük ezeket, az Úrra kell vetni őket. Ilyen típusú terhek közé tartoznak a
betegség, egy szeretett ember halála, tragédia, végtag, hallás, látás elvesztése, anyagi terhek,
összeomlott otthonok, akaratos gyerekek, visszamaradt vagy beteg gyermek, üldözés, moz-
gáskorlátozottá tevő sérülések, stb. Végtelenségig lehetne folytatni az élet számtalan, próbára
tevő terhét.

Ne engedd a keserűséget, a kérdezést, a haragot és a fájdalmat, elhatalmasodni a szellemeden,

ha ilyen helyzetbe kerülsz. Ilyen esetben Péter apostol tanácsát kell megfogadni: „Minden
gondotokat ő reá vessétek, mert néki gondja van reátok” (1 Pét. 5,7.).

Amikor gondunkat és terhünket az Úrra vetjük, Ő gondot visel ránk (Zsolt. 53,23.).

 GONDVISELÉS – Azt jelenti, fenntartani valakinek a létezését, ellátni a szükségesek-

kel, hordozni a terhét, megerősíteni lélekben, vigasztani, bátorítani a Webster Szótár alap-
ján.

Kétféle módon viselhet ránk Isten gondolt. Vesd alá magad az Ő választásának.

1. ELVESZI A TERHET – Isten megteheti, és gyakran ezen a módon gondoskodik ró-

lunk; ez a legkönnyebb számunkra, amikor ezt a módot választja.

a. A pohár eltávozik tőlünk.

b. Meggyógyulunk a betegségünkből vagy erőtlenségünkből.
c. Üldözőnk eltétetik az útból, ahogy Heródest tette el az Úr.
d. Jézus feltámasztotta Lázárt a halálból, így elvette a családtól a bánatot.
e. Isten meggyógyította Jóbot, családot adott neki, és helyreállította az egészségét.

Amikor Isten nem látja jónak eltávolítani a terhet, melyet rávetettünk, akkor egy másik
módját választja a gondviselésnek.

2. SEGÍT VISELNI A TERHET – Bár ez nehéz a számunkra, Istennek gyakran nem az

az akarata, hogy megszabadítson minket a tehertől, amelyet hordozunk. Isten megváltoz-
hatatlan ígérete ugyanaz marad ezekben az időkben is. Gondoskodik rólunk.

203
 a. Isten megőrizte az Újszövetségi egyházat az üldözés idején.
b. A pohár nem vétetett el Jézustól, de egy angyal jött, hogy erősítse Őt.
c. Pál tövise nem lett eltávolítva, de Isten kegyelme vele volt.
d. Kísértés idején Isten megadja a kimenekedés útját, hogy el tudjuk viselni.

Sose kételkedj Isten gondviselési módjában, és ne kérdőjelezd meg. Az Ő ígérete igen és

ámen, és Ő mindig hűséges marad. Dávid hét pontban nevezi meg a keresztény személyes fe-
lelősségét az ilyen időkben (Zsolt. 37,1-37.).

1. Bízzunk az Úrban, és cselekedjünk jót (3. vers.).

2. Gyönyörködjünk az Úrban (4. vers).
3. Hagyjuk az Úrra az utunkat (5. vers).
4. Csillapodjunk le az Úrban (7. vers).
5. Szűnjünk meg a haragtól (8. vers).
6. Várjuk az Urat (34. vers)
7. Ügyeljünk a fedhetetlen emberre, és nézzük a becsületest (37. vers).

Most már tudjuk, hogy Isten mit kíván tőlünk, mit tegyünk az élet terhével. Egy régi ének
annyira illeszkedik ehhez a leckéhez, és minden kereszténynek énekelnie kellene, amikor az
élet terhével szembekerül:

Vesd az Úrra a terhedet, és hagyd ott,

Ha bízol, és sosem kételkedsz,
Az Úr biztosan megszabadít tőle,
Vesd az Úrra a terhedet, és hagyd ott.

MEGJEGYZÉSEK

204
 TŰRÉS
ZSID. 6,13-15.
JAK. 5,7-11.

A sok ezer szó közül, melyet Isten az embereknek sugallt, hogy leírják azokat, ez a szó ki-
emelkedik a homályból, hogy egy nagy leckére tanítson. Keveset hallani a prédikációkban és
a bizonyságtételekben a tűrésről, mivel úgy hangzik, mintha hiányozna a hit, a győzelem, és a
siker. A tűrés nem jelenti ezeknek a dolgoknak a hiányát, hanem kegyelemről és dicsőségről
beszél annak az embernek a részéről, aki nehézségek között van.

A keresztény emberek a szolgálatra törekszenek, és a hit mintájában gondolkodnak; úgy vélik,

hogy ha elég hitünk van, automatikusan természetfeletti menekvést találunk minden gondból,
betegségből, vagy próbatételből. Semmiképpen sem próbálom kicsinyíteni Isten megszabadító
hatalmát, hogy csökkentsem a hitedet a szabadításban a fent említett dolgokból. Valójában
helytelen az a felfogás, hogy a hit automatikusan megszabadít mindenből. Isten Igéje arra ta-
nít minket, hogy egyes dolgokat el kell viselnünk. Az elhívás, melyben Istennel járunk, nem
kéjutazás (Eféz. 4,1.).

Gyakran az a meggyőződésünk, hogy keresztényként sosem szenvedhetünk a legkisebb pró-

batételtől sem. Oly sokat prédikálnak a nehézségeken és gondokon való felülemelkedésről,
ahol már békés vizeken vitorlázhatunk. A nehézségekkel való szembekerülés, és azok elvise-
lése elbátortalaníthat, és hitetlenséggel töltheti meg a szívünket. Társadalmunk kifejlesztett
legális és illegális kedély-javítószereket, hogy megszabaduljanak a legcsekélyebb idegesség-
től, letörtségtől és nyomástól. Nem helyes az egyházon belül ilyen felfogást kialakítani. Ne-
künk szembe kell néznünk a tényekkel és a valósággal; az Istennel való élet magában foglalja
bizonyos dolgok eltűrését. Bár Isten adhat számunkra kimenekedést minden nehézségből, elő-
fordulhat, hogy nem ad, ha arra van szükségünk, hogy megtanuljuk a tűrés áldását.

Ne érts félre, nem azt mondom, hogy ülj le, és ne várj semmit Istentől. Arra biztatlak, hogy
fogadd el Isten ígéreteit, és higgy a nagy dolgokért, de ne veszítsd el az egyensúlyt. Fogadd el
az igazságot és a valóságot; néhány dolgot el kell viselni. Az ima és Isten Igéjének kutatása
megadja neked a választ, hogy az adott helyzetet el kell tűrnöd, vagy megszabadít belőle az
Úr. Bármit is dönt Isten, fogadd el az akaratát, és szolgáld Őt örömmel.

Hegyeket mozdíthatunk el, meggyógyulhatunk, győzhetünk Istenbe vetett hitünk által. Isten-
nek számos ígérete van ezekre. Milyen csodálatos látni és érezni, hogy Isten megnyit kinyit-
hatatlan ajtókat, és megold, megoldhatatlan problémákat. Minden ígérete igaz; de ugyanaz a
hit, mely szabadulást hoz, képessé tesz minket arra, hogy elviseljük, amit Isten kijelöl szá-
munkra. Mind a szabadulást, mind a tűrést Isten Igéjének tökéletességében kell tekintenünk,
így nem fogunk kétségbeesni a próbatétel idején. A szabadulás nincs kizárva, de nem is adatik
meg mindenben. A tűrés épp úgy a Biblia tanítása, mint a szabadulás, ahogy a látni fogjuk az
alábbi igeversekben.

MIT JELENT TŰRNI?

205
Mivel felszólítást kapunk arra, hogy tűrjünk el bizonyos dolgokat az életben, világosan meg
kell értenünk a szó jelentését.

 TŰRÉS – A görög HUPOMENO szó fordítása, melynek jelentése alatta maradni, hát-
ramaradni, elviselni, próbákon átmenni, kibírni, kitartani, lentről felhozni, és nehézségek-
kel szembenézni. A Webster Szótár szerint a jelentése, megállni, elviselni, elfogadni és ki-
tartani.

Ha nem is jön a szabadulás, az üdvösségünk akkor is megmarad, és Istennel járunk, miközben

visszük a terhét annak, ami ránk van mérve, hogy elviseljük. Az Kor. 10,13.-ban az „EL-
SZENVEDNI” szót helyesen úgy fordíthatjuk, hogy eltűrni; tanulmányozd gondosan ezt az
igeszakaszt. Csak az erős, jól megalapozott és meggyökerezett hívők tűrnek a Márk 4,16-17.
szerint. Gyökerek nélkül, azok, akik köves talajon vannak, nem lesznek képesek tűrni. Szán-
tani az evangélium ekéjével, küzdeni a szoros kapun való bejutáshoz, és az éberség, hogy vi-
gyázzunk erős, tűrőképes szellemet követel. Hit és Isten segítsége által beteljesíthetjük ezt az
életünkben. A következőkben néhány dolgot találunk, melyek segítségül hívhatunk a tűréshez.
Nincs felsorolva minden, amellyel szembekerülhetünk.

ÜLDÖZÉS

Jézus azért jött, hogy olyan egyházat építsen, melyen a pokol kapui sem fognak diadalmas-
kodni. Ez az egyház megszületésétől kezdve üldözés célpontja volt. Az apostolok, az újszö-
vetségi szentek, és minden nemzedék szentjei napjainkig kegyetlen üldözéstől szenvedtek.
Néhány ilyen heves támadásból Isten csodálatosan megszabadított egyeseket, mint Pétert,
Pált, és Silást a börtönből. Másoknak, mint Jakab apostolnak, Keresztelő Jánosnak, és még
sok ezernek oda kellett adniuk az életüket az igazságért. Az üldözés nem állította meg Isten
nagyszerű egyházát. Míg az üldözés tartott, az evangélium terjedt, a képmutatók távol marad-
tak az egyháztól, és az igazi szentek nemesebbé lettek. A megszabadítás hatalmas bizonyság-
tételei maradtak ránk a történelem feljegyzéseiből, amikor Isten csodálatosan megszabadított
egyeseket az üldözésből. Másoknak el kellett szenvedniük a halált, mert nem jött szabadítás.
Másoknak Isten ad lelkierőt és kitartást, hogy igaz maradjon Hozzá, függetlenül attól, mit hoz
az élet.

1. A tesszalonikai gyülekezet üldözés idején ment keresztül, amikor Pál a második levelét
írta hozzájuk (II. Tessz. 1,4.).

2. Pál megemlíti néhány üldözését és emlékeztet minket arra, hogy azok, akik Jézus Krisz-
tusban vannak, ugyanazokat fogják szenvedni (II. Tim. 3,11-12.).

NYOMORÚSÁG

A nyomorúság széles jelentéskört ölel fel a Bibliában, de általános értelemben azt jelenti, ín-
ség, szorultság, nehézség és szenvedés. Isten nem mindig szabadítja meg népét a nyomorúsá-
gukból, de mindig megadja a kegyelmet, hogy elviselhessék.

1. Pál bátorítja Timóteust, a fiatal lelkimunkást, a nyomorúság elviselésére (II. Tim. 4,5.)

206
 2. A tesszalonikai gyülekezet sok nyomorúság között fogadta be Isten Igéjét (I Tessz.
1,6.).

3. Jób bajait, betegségét, és körülményeit nyomorúságnak nevezi a Biblia; ezeket el kellett

szenvednie, mielőtt eljött a győzelem (Jób 10,15.; 30,16.; Jakab 5,10-11.).

4. Erőtlenség, gyalázás, szükség, üldözés, nyomor a tövissel a testben Pál terhének látszik,
egész életében; türelmesen tűrte ezeket Isten kegyelme által (II. Kor. 12,1-10.).

Sok nyomorúságunk van (Zsolt. 34,19.); de ezek örökkévaló dicsőséget szereznek nekünk
(Róma 8,18.; II. Kor. 4,17.). Mózes inkább Isten népének a nyomorúságát választotta a bűn
örömei helyett (Zsid. 11,25.). Ha nyomorúság terhe jön rád, sose ess kétségbe, mert Isten
megadja a kegyelmet, hogy elviseld.

NEHÉZSÉG

A nehézség Isten Igéjének szövegösszefüggésében nehéz helyzeteket jelent, melyekkel azért

kell szembenéznünk, mert keresztények vagyunk. A keresztények katonák, és egy katona éle-
te sosem könnyű. A csaták, a próbatételek és a nehézségek állandó terhei Isten gyermekének.
A Sátán gondoskodik erről. Hajlandó vagy-e átmenni néhány nehézségen és elviselni némi
nyomort, ha szükséges, Isten evangéliumáért?

1. Pál arra buzdítja Timóteust, hogy tűrje el a nehézségeket, mint jó katona (II. Tim. 2,3.).

2. János Márk, Pál és Barnabás segítőtársa, fiatalabb korában nem volt képes elviselni a
szolgálat nehézségeit, ezért hazatért (Ap. Csel. 12,25.; 13,5-13.).

Keresztény életed egyetlen napja sem lesz könnyű; időnként el kell tűrnöd nehézségeket.
Amikor sor kerül erre, tartsd emlékezetben az örökkévaló jutalmat, amely a végén vár rád.

BÁNAT

A bánat ennek a leckének a szövegösszefüggésében nem arra a fajta bánatra utal, amit akkor
érzünk, ha meghal valaki, akit szerettünk. A bánat ebben a tanulmányban a görög LUPE szó
fordítása, mely a szomorúság, letörtség, vagy lehangoltság állapotát jelenti, melyet az idéz
elő, hogy jó cselekedeteink ellenére szenvednünk kell. Helyes és igaz életünk telve lehet bá-
nattal a hamis vádak, kritikák, és az elvetettség miatt. Gyakran könnyekbe és szomorúságba
kerül a keresztényeknek a Krisztussal való azonosulás.

Amikor ezzel kerülünk szembe, emlékezzünk arra, hogy Krisztus „fájdalmak férfia és beteg-
ség ismerője” volt. „Pedig betegségeinket ő viselte, és fájdalmainkat hordozá” (Ésa. 53,3-4.)
Gondolj a következő igeversekre, amikor bánatot kell eltűrnöd.

1. „Mert az kedves dolog, ha valaki Istenről való meggyőződéséért tűr keserűségeket, mél-
tatlanul szenvedvén. Mert micsoda dicsőség az, ha vétkezve és arczul veretve tűrtök? de
ha jót cselekedve és mégis szenvedve tűrtök, ez kedves dolog Istennél.” (1 Pét. 2,19-20.).

207
 2. „De ha szenvedtek is az igazságért, boldogok vagytok, azoktól való félelemből pedig ne
féljetek, se zavarba ne essetek;… Mert jobb ha jót cselekedve szenvedtek, ha így akarja az
Isten akarata, hogynem gonoszt cselekedve.” Pét. 3.14; 17.)

3. „Boldogok vagytok, ha Krisztus nevéért gyaláznak titeket; mert megnyugszik rajtatok a

dicsőségnek és az Istennek Lelke… Mert senki se szenvedjen közületek mint gyilkos, vagy
tolvaj, vagy gonosztévő, vagy mint más dolgába avatkozó: Ha pedig mint keresztyén szen-
ved, ne szégyelje, sőt dicsőítse azért az Istent.” (1 Pét. 4,14-16.).

FENYÍTÉS

Mivel Isten szeret minket, nem csak megáld, hanem meg is fenyít (Zsid. 12,5-11.). A fenyí-
tésnek útmutatással, helyreigazítással, tanítással és fegyelmezéssel kell együtt járnia. Isten
megfenyít minket, hogy ne ítéltessünk el a világgal együtt (I. Kor. 11,32.). Senki sem élvezi a
fenyítést, nem is örül neki, de ez nem olyasmi, ami elől megpróbálunk elmenekülni természet-
feletti eszközökkel. A fenyítést el kell tűrnie a keresztényeknek. Nélküle elveszítjük fiúságun-
kat Jézus Krisztussal, és törvénytelen gyerekekké válunk Isten szemében. A fenyítés sosem a
kárunkat szolgálja, hanem a javunkat.

KÍSÉRTÉS

Jakab, megdöbbenésünkre azt mondja, hogy az az ember, aki elszenvedi a kísértést, áldott
(Jakab 1,12.). Isten szabadulást ígér nekünk a kísértés idején, hogy kipróbáltak legyünk. Ami-
kor tűrünk, és nem jön szabadulás a kísértésből, áldottak vagyunk. A kísértés két csoportba
osztható a Bibliában: 1) a gonosz csábítása. 2) próbatétel.

Isten sose csábít minket gonosszal, de megengedheti, hogy a Sátán ezt tegye. Vannak idők,
amikor Isten megpróbál minket, hogy bizonyíthassuk odaszántságunkat és önfeláldozásunkat.
Isten megkísértette (megpróbálta) Ábrahámot, amikor azt kérte tőle, hogy áldozza fel Izsákot
(I. Móz. 22,1.; Zsid. 11,17.). Ábrahám nem lett gonosszal csábítva; Isten bebizonyította szere-
tetét iránta. A keresztények nem kerülhetik el a kísértés idejét, de amikor eljön, ne hidd, hogy
visszaestél, csak, mert kísértve vagy. A kísértés nem bűn, engedni neki igen. Tűrd el a kísér-
tést, ha nem jön belőle szabadulás, és a győzelem a tiéd lesz (I. Kor. 10,13.; Jakab 5,10-11.).

KERESZT

Jézus Krisztus elszenvedte a keresztet és a bűnösök ellene való támadását, mondja Pál (Zsid.
12,1-3.). Krisztus keresztje nem volt örömteli. A mi szükségünk betöltéséért nem szabadulha-
tott meg belőle; ezért csak egy lehetőség maradt – elszenvedni azt. Ezt az eseményt tartsuk
magunk előtt, ha neked és nekem ugyancsak el kell viselnünk a keresztet.

Három követelménynek kell eleget tennünk, ha Jézus tanítványai akarunk lenni (Luk. 9,23.).
1) Meg kell tagadnunk magunkat. 2) Minden nap fel kell vennünk a keresztünket. 3) Követ-
nünk kell Jézus Krisztust. A kereszt által, melyet hordunk, megfeszíttettünk a világ számára, a
és a világ is megfeszíttetik számunkra (Gal. 6,14.). Ennek a keresztnek a botránya sosem
szűnt meg, és soha nem is fog; a gyalázatát el kell hordozniuk a keresztényeknek (Gal 5,11.).
Jézussal való azonosulásunk a kereszt (Máté 10,38.; 16,24-26.). A kereszt elviselése a szó leg-
igazabb értelmében, sosem lesz vidám, vagy könnyű; súlya és kegyetlensége megmarad min-

208
daddig, amíg le nem tesszük, hogy felvegyük a koronát. Isten segít nekünk elszenvedni a ke-
resztet, amikor nap mint nap felvesszük, hogy vele járjunk.

Mennyei elhívásunk van sok csodálatos ígérettel, de vannak dolgok, amiket el kell tűrnünk
(Zsid. 6,13-15.). Azok, akik a végsőkig tűrnek, üdvözülnek (Máté 10,22.; 24?13.). Isten meg-
kérdez minket „Képes lesz a szíved, hogy ellenálljon, erős lesz a kezed azon a napon, amelyet
rád hozok?” (Ezék. 22,14.) Biztosan mondhatjuk, hogy igen, ha szívünk megtelik Isten szere-
tetével, mert „A SZERETET MINDENT ELTŰR” (I. Kor. 13,7.).

MEGJEGYZÉSEK

209
 A LÉLEK GYÜMÖLCSE
GALATA 5,22-23.
JÁN. 15,1-8.; 16.

A gyümölcstermés az egyik legnagyszerűbb tanítása a Bibliának, mely megérdemel egy mély

tanulmányozást és figyelmet. Minden kereszténynek törekednie kell a Lélek gyümölcsének
megszerzésére és megőrzésére ebben az életben. Ez az egyik legfontosabb cél, melyet elérhe-
tünk az életünkben. A szentségre való törekvésünk függ attól, hogy életünkben jelen van-e a
Lélek gyümölcse. A gyümölcstermés kiküszöböl sok problémát az életünkből, és megteremti
az egészséges kapcsolatok lehetőségét otthon, a gyülekezetben, és embertársaink között.

Véleményem szerint a Lélek gyümölcsének megtermése az egyik legfontosabb tanítása a

Szentírásnak. Bár a Lélek gyümölcse elérhető, nem egyetlen pillanat, hanem egy élet termeli
meg. Egy nehezen megnyert, szüntelen csata az ára, hogy megőrizzük ezt a gyümölcsöt.

Isten elérhetővé és hozzáférhetővé tette ezt a gyümölcsöt számunkra a Szent Lélek erején ke-
resztül. A mi felelősségünk és kihívásunk, hogy hagyjuk a Szellemnek megteremni a gyümöl-
csét az életünkben. Saját erőnkből ez lehetetlen, de a Szellem segítségével hagyhatjuk, hogy a
Szellem megteremje a gyümölcsét. Ebben az esetben alapvető, hogy Isten Igéje irányítson
minket és adjon útmutatást a számunkra.

A SZELLEM GYÜMÖLCSÉNEK A FONTOSSÁGA

Négy fontos területre mutat rá a Szentírás, kihangsúlyozva a fontosságát és az alapvetőségét a

szellem gyümölcse megtermésének.

1. „Azért az ő gyümölcseikről ismeritek meg őket.” (Máté 7,20.). Jézus ebben a szöveg-
összefüggésben arról beszél, hogyan lehet felismerni a hamis prófétákat. Az, hogy egy
ember micsoda, sokkal fontosabb, mint az, hogy mit mond, vagy mit prédikál. A jó gyü-
mölcs kétség nélkül jó fára utal.

2. A bölcsesség két forrásból ered, az egyik földi, a másik felülről való (Jakab 3,14-18.).
Ez egyik tényező, mellyel azonosítható a mennyei bölcsesség, hogy telve van könyörüle-
tességgel és JÓ GYÜMÖLCSÖKKEL. Jakab tudatja velünk, hogy az igazság békességben
vettetik azoknak, akik békét teremtenek. Az igazság, és a gyümölcs, amelyet megterem,
nem vethető zavaros, és viszályokkal teli körülmények közé. Az egyéneknek és a gyüle-
kezeteknek a békesség légkörét kell megteremteniük ahhoz, hogy az igazság uralkodjék.
Ésaiás rámutat néhány érdekes tényre az igazsággal kapcsolatban, mely figyelmet és ta-
nulmányozást érdemel (Ésa. 32,16-17.).

a. Az igazság mindig gyümölcsöző talaj marad.

b. Az igazság cselekedete békesség.
c. Az igazság hatása nyugalom és biztonság.

Figyeljük meg a fentiekből, hogy hol MARAD MEG az igazság, az igazság CSELEKEDE-
TÉT, és az igazság HATÁSÁT.

210
3. Jelek és csodák történnek az ember keze által, és nem számít, hogy mi az embert jónak
vagy rossznak ítéljük. Az, hogy mik vagyunk, sokkal fontosabb annál, amit teszünk. Az aján-
dékok gyakran megnyilvánulnak, míg a gyümölcsök belsőleg maradnak. Ez a belső rész, ame-
lyet Isten igaznak akar (Zsolt. 51,6.). Jannes és Jambres ellenszegültek Mózesnek, és kisebb
csodákat mutattak be, de azok nem Istentől voltak (II. Móz. 7,11-12.; 8,7.; 16.; 19.; II. Tim.
3,8.). A Szellem gyümölcsének megtermése, és a helyes tanításhoz való ragaszkodás fonto-
sabb, mint a csodák, és ez nem a csodák és a Szellem tevékenységének a kicsinyítése (V.
Móz. 13,1-11.).

4. „Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.” (Péld. 11,30.) Isten úgy
teremtette a gyümölcsfát, hogy a maga neme szerint hozzon gyümölcsöt, amelynek magja van
önmagában, vagy a gyümölcsben (I. Móz. 1,11-12.). Ezzel ábrázolja a tényt, hogy a mag,
mely sokszorozódik, a gyümölcsben van, melyet a fa terem. Bármely fának az elsődleges cél-
ja, hogy megsokszorozza magát; a második célja a gyümölcstermés. Ezek olyannyira össze-
tartoznak, hogy amikor valakinek gyümölcse van, magja is van, sokszorozó magja. Amikor
egy keresztény megtermi a Szellem gyümölcsét, a mag a gyümölcsben van; mások magukba
veszik a kereszténységünket, és az sokszorozódik bennük az Újjászületés által. Így már érted,
miért mondta Salamon, hogy az igazság gyümölcse az élet fája.

Minden élő szervezetnek három öröklött belső tényező biztosítja a folytonosságát. Mindhá-
rom része a keresztény tapasztalatnak, és szükséges, hogy figyeljünk rá.

a. NÖVEKEDÉS – A növekedés különböző szakaszai minden élő dolog esetében rendjén

való. A méret nem annyira meghatározó ebben, mint az érettség; az érettség minőségbeli,
tartalmi és méretbeli fejlődéssel jár együtt. A keresztényeknek növekedniük kell a túlélés-
hez.
b. GYÓGYULÁS – A belesetek, betegségek, és más legyengítő tényezők túlélése gyó-
gyulás által lehetséges. A gondok, sérülések és kudarcok nem végzetesek; Istennek van-
nak gyógyító képességei melyeket az Újjászületés magába foglal, és biztosítja szellemi
egészségedet, ha alkalmazod őket.
c. SZAPORODÁS – A szaporodási képesség minden élő szervezetben benne van. Isten
egyháza egy élő szervezet, mely képes újra és újra sokszorozni magát mások életében tag-
jainak személyes bizonyságtételein keresztül.

A gyümölcstermés nem csak fontos, de alapvető az igazság hirdetéséhez szerte a világon. Az

erőteljes szaporodási képesség a gyümölcsterméshez kapcsolódik; Isten Igéjét tekintve a
gyümölcs az, mely hatással van erre.

A LÉLEK GYÜMÖLCSE

A Lélek gyümölcsének részeit csak röviden tárgyaljuk, a hely szűkössége miatt. Arra biztat-
lak, hogy terjeszd ki ezek vizsgálatát a tanulmányozásod, vagy e kézikönyv tanítása során.
Meghatározásokat fogsz találni Dake Jegyzetes Bibliájából és Webster Új Világ Szótárából.
Kutatással mélyebbre és tovább juthatsz a meghatározásokban; Buzdítalak, hogy kutasd őket
tovább.

 SZERETET – Isteni szeretet, erős szenvedély, együtt érző önfeláldozás valaki jólétéért
(Dake). Isten jóakaratú törődése az emberiség iránt. Az ember áhítatos ragaszkodása Is-

211
tenhez. Jóakaratú és testvéri érzelem, melyet az embereknek egymás iránt kellene érezni-
ük (Webster).

A szeretet hatalmas bibliai téma, melyet tanulmányoznunk kell, és alkalmazni az életünk-

ben. Isten szeretete kitöltetett a szívünkbe a Szent Lélek által (Róma 5,5.), és olyan szen-
vedélyessé, olyan mélyen gyökerezővé válhat, hogy SEMMI sem tud elszakítani minket
Isten szeretetétől (Róma 8,35–39.). Pál értekezése a szeretetről a legszebb, amit valaha er-
ről írtak; olvasd el, vésd az elmédbe, és alkalmazd az életedben (I. Kor. 13,1-13.). Isten
szeretet, és amikor Isten Szelleme jelen van az életünkben, a Szellem egyik önmagától
képződő következménye a szeretet!

 ÖRÖM – Érzelmi izgatottság, vígság és jókedv az áldások miatt, melyet kapunk vagy
várunk magunk és mások számára (Dake). Nagyon vidám érzület, boldogság, nagy viga-
lom vagy jókedv. Öröm vagy boldogság oka. Ennek az érzésnek a kifejeződése (Webster).

Olyan komor világban élünk, mely híján van a maradandó örömnek, de mint kereszté-
nyeknek, életünknek sugároznia kell az örömöt. Bánat, gond és baj mindenki életében be-
következhet; a megváltottak mégis ismerik azt a mély örömöt, mely a legsötétebb órákban
is bennük él.

a. Jézus azt akarja, hogy az Ő öröme bennünk maradjon, és az örömünk teljes legyen
(Ján. 15,11.); 16,24.).
b. Az Úr a mi erősségünk (Nehémiás 8,10.).
c. Az Ő jelenlétében teljes az öröm (Zsolt. 16,11.).
d. A keresztények öröme kimondhatatlan (I. Péter 1,8.).
e. Isten országa „…Szent Lélek által való öröm.” (Róma 14,17.).
f. Örömmel merítünk vizet a szabadító kútfejéből (Ésa. 12,3.).

 BÉKESSÉG – A csendesség, a nyugalom, a pihenés, a harmónia, a rend és a biztonság

állapota a zavar, a küzdelem és a kísértés közepette (Dake). Szabadság háborútól vagy
magánviszálytól. Nyugalom, csend, nyugodtság. Az elme zavartalan állapota, mentesség
értelmi konfliktusoktól, és derültség.

A történelem 85 %-a háborúkat jegyez fel. A békesség nem azt jelenti, hogy nincs háború,
bár természetesen ismeretlen a háborúban. Isten Igéje leírja, milyen az a béke, amelyet az
emberek keresnek.

a. Isten országa „…békesség… a Szent Lélek által” (Róma 14,17.).

b. Jézus Krisztus a Békesség Fejedelme (Ésa. 9,6.; Róma 15,33.; Eféz. 2,14.).
c. A te törvényed kedvelőinek nagy békességök van, és nincs bántódásuk (Zsolt.
119,165.).
d. A felülről való bölcsesség pedig… békeszerető. (Jak. 3,17.).
e. A Lélek gondolata pedig élet és békesség (Róma 8,6.).
f. A fenyítés… az igazságnak békességes gyümölcsével fizet. (Zsid 12,11.).
g. Kinek szíve reád támaszkodik, megőrzöd azt teljes békében (Ésa. 26,3.).

Mint Isten gyermeke, olyan lehetsz, mint az óceán, melynek felszínén bár vihar tombol, a
mélyben nyugalom van.

212
 HOSSZÚTŰRÉS – A türelmes tűrés, hosszan elviselni mások gyarlóságait, sértéseit,
igazságtalanságait és ingerlését zúgolódás és sértődés nélkül (Dake). Hosszú ideig tűri
hátrányt, sértéseket, bajt, stb.; türelem: nem könnyen ingerelhetőség. Igazságtalanság, sé-
relem, és bajok hosszú türelmes elviselése (Webster).

a. Isten hosszan tűr érettünk; példa ez számunkra arra, hogyan kell viseltetnünk mások
iránt (II. Péter 3,9.; 15.).
b. A lelkimunkások prédikáljanak és intsenek béketűréssel (II. Tim. 4,2.).
c. A hosszútűrés egyike a szellemi erényeknek és daraboknak, melyeket a kereszté-
nyeknek szellemi öltözékként magukra kell ölteniük (Kol. 1,10-11.; 3,13.).
d. Isten egyik tulajdonsága, még az Ószövetségben is, a hosszútűrés (II. Móz. 34,6.;
IV. Móz. 14,18.; I. Tim. 1,16.).

Jób, József, Pál, és a Bibliában sokan mások példát adnak elénk a hosszútűrésre.

 SZÍVESSÉG – Lágy beszéd, kedvesség, higgadtság, kifinomultság, és nemesség meg-

nyilvánulása jellemben és viselkedésben (Dake). Szelídség, jóindulat, gyengédség és fi-
nom modor (Webster).

a. Dávid érezte, hogy Isten jóvolta magasztalta fel őt (Zsolt. 18,35.; II. Sám. 22,36.).
b. A felülről jövő bölcsesség méltányos (kedves) (Jak. 3,17.).
c. Pál szelídséggel kérleli a korinthusiakat (II. Kor. 10,1.).
d. A lelkimunkások gyengédséget mutassanak (Tit. 3,2.; II. Tim. 2,24.; I Tessz. 2,7.).

A szívesség gyönyörű szó, mély és kifejező. Bármely élőlény, mely elhagyja a vadságát és
szelíddé válik, szeretettel, közvetlenséggel és csodálattal találkozik. A szívességnek mi-
csoda kegyelme lehet bennünk, aki ismerjük a Szellem erejét.

 JÓSÁG – Jónak lenni, kedvesnek, erényesnek, jóindulatúnak, nagyvonalúnak és isteni

jellemnek az életben és a viselkedésben (Dake). Jó tulajdonságok; különleges erények, ki-
válóság, kedvesség, nagylelkűség, és jóakarat (Webster).

a. Jutalomban részesül az, aki jó és hűséges (Máté 25,21.).

b. Isten jósága minket megtérésre indít (Róma 2,4.).
c. Ezékiás és Jósiás gyönyörű példát szolgáltatnak a jóságra (II. Krón. 32,32.; 35,26.).
d. A keresztény élet hét fontos elemét jósággal kell kivitelezni.

1. Vitézkedés (I Tim. 1,18.).

2. Katona (II. Tim. 2,3.).
3. Lelkiismeret (I Tim. 1,5.; 19.; Zsid. 13,18.).
4. Cselekedetek (I. Tim. 2,10.; 6,18.).
5. Alap (I. Tim. 6,19.).
6. Beszéd (magaviselet) Jakab 3,13.; I Pét. 3,16.).
7. A hit küzdelme (I. Tim. 6,12.; II. Tim. 4,7.).

A jóság, az élet egyszerű erénye sok mindent elkerül; mint keresztények, törekedjünk rá,
érjük el, és mutassuk meg az életünkben.

213
 George Washington Carver, egy fekete bőrű férfi, aki rabszolgának született, később felső
végzettséget szerzett és az Iowa Egyetemre járt. Délre ment, hogy segítségére legyen feke-
te honfitársainak, és sok szenvedésen és nehézségen ment keresztül. Hírnevet szerzett, de
vagyont nem, elutasított nagy felajánlásokat, és három elnök barátja volt. Halála után ezt a
feliratot vésték a sírkövére: „KAPHATOTT VOLNA HÍRNEVET ÉS VAGYONT, DE
EGYIKKEL SEM TÖRŐDÖTT, ÖRÖMÖT ÉS TISZTELETET ABBAN LELT, HOGY
AKIN TUDOTT, SEGÍTETT.”
Legyünk mi is ilyen jóság birtokosai.

 HIT – Élő, Istentől plántált, megszerzett és létrehozott alapelve a belső, teljes szívű bi-
zalomnak, bizonyosságnak Istenben, és mindabban, amit mondott (Dake). Megkérdője-
lezhetetlen hit, teljes bizalom, és bizakodás (Webster).

Lapozz e kézikönyv 2. leckéjéhez, ahol mélyebb tanulmányt találsz a hit témájáról.

 SZELÍDSÉG – Kedves kiegyensúlyozott és türelmes természet, aki elszenvedi a sérté-

seket a bosszúállás szelleme nélkül (Dake). Türelmes és szelíd, nem gerjed haragra, nem
sértődik meg, engedelmesen behódol, könnyen lenyűgözhető. (Webster).

a. Mózes a szelídség embere volt (IV. Mózes 12,3.).

b. A szelídek öröklik a földet (Máté 5,5.; Zsolt 37,11.).
c. A bennünk lévő reménységről szelíden adjunk válaszokat (I Péter 3,15.).
d. A vétkező atyafiakat szelídséggel kell helyreigazítani (Gal. 6,1.).
e. A hívőnek szelídséget kell magára öltenie (Kol. 3,12.).
f. Szelídséggel kell fogadnunk Isten Igéjét (Jak. 1,21.).
g. A szenteknek szelídségre kell törekedniük (I. Tim. 6,11.).

A szelídség nem gyengeség, minden kereszténynek törekednie kell rá, és meg kell, hogy
nyilvánuljon az életében.

 MÉRTÉKLETESSÉG – Önuralom, mértéktartás az étvágyban és a szenvedélyekben

(Dake). Mértéktartó magatartás; önmegtartóztatás a viselkedésben, beszédben, étvágyban;
önuralom (Webster).

a. A mértékletesség egyike annak a hét dolognak, melyeket a hitünkhöz kell ragasztani

(II. Péter 1,6.).
b. Egy püspök vagy elöljáró legyen mértékletes (Tut. 1,7-8.).
c. Az idő és a tapasztalat meg kell, hogy tanítson minket a mértékletesség erényére (Tit.
2,2.)
d. Aki pályafutásban tusakodik, mindenben magatűrtető legyen (I. Kor. 9,24-27.).

Egyensúlyt kell kialakítanunk az életünkben, ha a Szellem mértékletességre vezető irányí-

tása alatt élünk.

AZ ILYENEK ELLEN NINCS TÖRVÉNY

A Szellem gyümölcsére való törekvés és a megszerzése az életünkben teljesen mentes minden

kötöttségtől. Semmilyen rendelkezés nem késleltet, nem akadályoz, nem állít meg minket ab-
ban, hogy elérjük ezt a rendkívüli gyümölcsöt.

214
Isten rendeletei és alapelvei nem csak megkövetelik a gyümölcstermést, de képessé is tesznek
rá, és hangsúlyozzák a jogunkat és kiváltságunkat a gyümölcstermésre. Semmi sem köt meg
minket vagy tart vissza Isten szellemének egy dicsőséges termésétől az életünkben; nincs ki-
fogásunk. Az igazakat nem korlátozza és feddi Isten törvénye; őket megigazítja, és képessé-
geket ad nekik (I. Tim. 1,9-10.)

215
A Szellem gyümölcsének megtermése nem valamiféle szabadgondolkodásúak túlzása; ez el-
érhető minden keresztény számára. Edény vagy, melyen keresztül Isten megmutatja ezeket a
dicsőséges tulajdonságokat, ha engeded, hogy a Szellem irányítsa az életedet, és megteremje
azt, amit Isten akar.

A SZELLEM GYÜMÖLCSÉNEK HELYE ÉS MEGJELENÉSE

Pál egy zárójeles kijelentést tesz, melyből megtudjuk és megértjük, hogyan mutatkozik meg
és nyilvánul meg a Szellem gyümölcse rajtunk keresztül a világ számára. Ez a három dolog
képezi az ablakot, melyen mások láthatják, mit termett meg a Szellem. A Gyümölcsöt, melyet
a Szellem termett, ez a három tényező foglalja magába, és Isten ezeket használja, mint a kije-
lentés forrásait. Ezeken keresztül látja a világ, amit Isten kimunkált.

„(MERT A VILÁGOSSÁGNAK GYÜMÖLCSE MINDEN JÓSÁGBAN ÉS IGA-

ZSÁGBAN ÉS VALÓSÁGBAN VAN)” Eféz. 5,9.

Három út áll rendelkezésünkre az életben, melyeken keresztül megmutathatjuk másoknak, mit

tud tenni Isten Szelleme. Ezek a három: jóság, igazság, és valóság az Ő dicsőségére; nem
minket dicsőítenek.

KRISZTUSBAN LENNI ELENGEDHETETLEN A GYÜMÖLCSTERMÉSHEZ

Ennél a pontnál lapozzunk a János 15,1-16 igéihez, és tanulmányozzuk gondosan Urunk taní-
tását a gyümölcstermésről. Ebből megállapítod majd, hogy elengedhetetlen Krisztusban lenni
mindennapi szinten, ahhoz hogy üdvözüljünk. Ezekben a versekben Jézus a gyümölcstermés
három szintjét tárja elénk, rámutatva arra is, hogyan növekedhet termékenységünk szintjének
a mértéke.

1. GYÜMÖLCS
2. TÖBB GYÜMÖLCS
3. SOK GYÜMÖLCS

216
A gyümölcs hiánya az életünkben azt eredményezi, hogy kivágatunk, és a tűzre vettetünk
(Ján. 15,2., 6.). Számos kérdés merül fel Jézus tanításának tanulmányozása nyomás: tagadha-
tatlan válaszokat adott minden kérdésre.

1. Mik a szőlővesszők Jézus tanításában? Kétségtelenül az újjászületett keresztények. Az

egyetlen mód Krisztusban maradni, ha belekeresztelkedünk, bennünk van a Szelleme, és
Vele járunk (Ján. 3,1-8.; Róma 6,3-4.; 8,9-11.).

2. Hogyan válhatunk szőlővesszővé Krisztusban? Úgy, hogy újjászületünk víztől és Szel-

lemtől (Ján. 3,1-8.; Ap. Csel. 2,1-4.; 38.).

3. Hogyan maradhatunk szőlővesszők? Úgy, hogy Krisztusban maradunk, megteremjük a

Szellem gyümölcsét, és szeplő nélkül megtartjuk magunkat a világtól.

4. Hogyan terem egy vessző gyümölcsöt? A Szellem hozza létre a gyümölcsöt; ezért a
szellem nélkül terméketlenek lennénk (Gal. 5,22-23.; II. Péter 1,5-10.).

5. Hogyan távolíttatik el egy szőlővessző Krisztusból? Ezt maga az egyén teszi meg, ami-
kor kudarcot vall Isten Igéjének megtartásában (Ján. 15,2.; 6.; Luk. 13,6-9.).

6. Honnan tudja Isten és ember, ha mi nem vagyunk szőlővesszők (keresztények)? Nincs

gyümölcstermés, vagy rossz gyümölcsöt termünk, ezzel eláruljuk a világnak és Istennek,
hogy milyen fák vagyunk (Jak. 3,10-13.; Máté 7,16-20.).

A Szellem ajándékai akkor adatnak, miközben a Szellem gyümölcse növekszik és létrejön az

életünkben. A gyümölcstermésnek egy létező folyamatnak kell lennie, mely állandóan és kö-
vetkezetesen jelen van az életünkben. Két hatalmas bibliai igazságot kell tanulmányoznunk
ebben a témában. A terméketlenség nyomon követhető ezek egyikében, vagy mindegyikében.

1. Jézus rávilágít, miért nem termik meg egyesek a Szellem gyümölcsét a magvető példá-
zatában (Máté 13,1-23.).

2. Hét dolgot kell hozzátennünk a hitünkhöz, ha termékenyek vagyunk, és látásunk van

(II. Péter 1,5-8.).

Isten nem tűri el a folyamatos és állandó terméketlenséget. A Krisztusban csecsemők ideigle-

nesen átmennek ezen az állapoton, azután elindulnak az érés útján. Fogadd el a kihívást, hogy
légy gyümölcstermő, és engedd, hogy a Szent Szellem véghezvigye az életedben, amit a test
cselekedeti sosem képesek véghezvinni.

MEGJEGYZÉSEK

217
 IRÁNYÍTÓ TÉNYEZŐK A SZENTEK ÉLETÉBEN
I. KOR. 9,19-27.

Isten megadta a vizsgálat és a mérlegelés módszerét arra, hogy megtartsanak minket az iga-
zságban, most, hogy megtartattunk. Jövőbeni sikereink és üdvösségünk végül azon múlik,
hogy figyelünk-e Isten szellemi és bibliai irányítására az életünkben. Mivel senki sem kény-
szerít minket alávetettségre, saját akaratunkra és az engedelmességünkre van szükség a mi
részünkről, hogy Isten módszere hatékony legyen. Taníthatatlan, lázadó, önfejű, akaratos ma-
gatartás szomorú véget von magával. Az alávetettség mind a lelkimunkások, mind a szentek
részéről elengedhetetlen a szellemi sikerhez.

Az útmutatás elengedhetetlen a szellemi túléléshez. Nem vagyunk szabadjára engedve a ke-

gyelem alatt, hogy saját hóbortjainknak és elképzeléseinknek hódoljunk. A fegyelem, az irá-
nyítás, az útmutatás, a tanítók és a tanácsolók az Isten országához tartoznak. Tekintélyt hor-
dozó emberek adattak számunkra, hogy elérjük az egyensúlyt, a harmóniát, és a növekedést.
Szülők, királyok, kormányzók, vezetők és uralkodók mind biblikus pozícióval és szereppel
rendelkeznek.

Az Egyesült Államok alkotmányos felépítése megkövetel egy Közigazgatási, Törvényalkotói

és Törvényszéki kormányt. Ezért a kiegyensúlyozatlanság és a diktatúra kivédhető, amíg ezek
összhangban és egymást kiegészítve működnek.

Isten nem bízza népét kizárólag saját lelkiismeretére, vagy más egyetlen tényezőre. Míg sza-
badságot biztosít, korlátozások is léteznek a védelmünkre. Mi ítéli meg a szabadságunkat? Ki
vagy mi parancsol nekünk? Milyen messzire mehetünk el, és mennyit tehetünk meg? Ki és mi
van felhatalmazva arra, hogy úrmutatással szolgáljon az életünkben? Nézzünk bele A Könyv-
be, hogy megtudjuk a választ!

ISTEN IGÉJE

Személy szerint én kiemelkedő helyet adok a Bibliának az életünkben. Isten ismeretlen lenne
számunkra, a Golgotáról csak néhány szemtanú tudott volna, és a Szent Lelket csupán néhány
ember ismerné, ha nem lenne Isten Igéje. Nem csoda, hogy Dávid kijelentette: „…mert min-
den neveden felül felmagasztalád a te beszédedet.” (Zsolt. 138,2.).

Isten Igéje legyen a végső tekintély, mely által megítéljük saját életünket és mások életét, ige-
hirdetéseket, tanokat, szervezeti szabályokat, szellemi ajándékokat, és Isten akaratát. SEMMI
sem lehet szabály és tekintély Isten Igéjén felül! Ez az egyedüli mérce, mely által minden más
megítéltetik. A hagyomány elhalványul, és semmivé lesz a Szentírással szemben; tedd azt éle-
ted középpontjává. Isten Igéjének értéke fejeződik ki a következő igeszakaszokban:

1. A teljes írás Istentől ihletett, és hasznos:

a. a TANÍTÁSRA c. a FEDDÉSRE
b. a MEGJOBBÍTÁSRA d. az IGAZSÁGBAN VALÓ NEVELÉSRE

218
2. Isten Igéje olyan, mint az eső és a hó az égből, mely kenyeret ad az éhezőnek, és magot a
magvetőnek (Ésa. 55,9-11.)

3. Mindnyájunknak szól a parancs, hogy tanulmányozzuk, és helyesen hasogassuk az Isten

beszédét (II. Tim. 2,15.).

4. Isten Igéje a következő célból íródott, sok más céllal együtt, melyeket itt most nem emlí-
tünk.

a. Hogy higgyünk (Ján. 20,31.).

b. Hogy intésünkre legyen (I. Kor. 10,11.).
c. Hogy tudjuk, örök életünk van (I. Ján. 5,13.).

Sose mérd magad máshoz, vagy más szabályhoz, vagy mércéhez, csak a Bibliához. Tanulmá-
nyozd e kézikönyv 11. és 12. leckéjét, hogy mélyebb betekintést kapj Isten Igéjének fontossá-
gáról.

A SZOLGÁLAT

Isten adta a szolgálatokat az egyházba, mint kormányzó tényezőket, és hogy segítsenek meg-
érteni az értelmét az Ő Igéjének (Nehémiás 8,8.). A tapasztalatból és a Bibliából megértjük a
fontosságát a szolgálatnak, mely felügyel Isten nyájára (Ap. Csel. 20,28.). Valahányszor a he-
lyi gyülekezet kiesik az Isten tervével való összhangból, és megengedi, hogy diakónusok, vé-
nek, felügyelők, vagy bárki más irányítsa a gyülekezetet, az a helyi gyülekezet bajban van.
Isten terve a szolgálatra való elhívással az, hogy felügyeljék a gyülekezetet, nem, mint dikta-
tórikus, zsarnoki despoták, hanem mint Istenfélő vezetők, szellemi eledelről gondoskodva a
szentek számára.

Hol lenne, és milyen lenne az életünknek a szolgálatok nélkül, pásztori szív vezetés nélkül,
aki Isten irányítása alatt vezet bennünket? Ez nem nyújt kizárólagos védelmet az életünkben,
de rendkívül fontos, amint azt a következőkből látni fogjuk:

1. Tanulmányozd az ötféle szolgálatot, melyeket Isten adott az egyházba, megvizsgálva

mindegyik jelentését (Eféz. 4,11-14.).

a. APOSTOLOK
b. PRÓFÉTÁK
c. EVANGÉLISTÁK
d. PÁSZTOROK
e. TANÍTÓK

3. Tanulmányozd a szolgálatok háromféle célját is (Eféz. 4,12.).

a. A szentek tökéletesebbítése.
b. A szolgálat munkája.
c. Krisztus testének építése.

Számos ideillő dolog csatlakozik a szolgálat tekintélyének körébe a fenti dolog mellett. Ku-
tasd ezeket, amíg meg nem állapítod a szolgálat igazi fontosságát az életedben. Két terület lét-

219
fontosságú az egészséges kapcsolathoz a lelkimunkás és a gyülekezeti tag között. Minden
részletre nem tudok kitérni, de ezek elindíthatnak azon az úton, melyen kifejlődik a helyes
kapcsolat, melynek meg kell lenni a lelkimunkás és a szent között.

 FELELŐSSÉGÜNK A SZOLGÁLATTAL KAPCSOLATBAN

1. Emlékezzünk azokra, akik elöljáróink (Zsid. 13,7.)

2. Becsüljük őket nagyra szeretetben (I. Tessz. 5,12-13.).
3. Engedelmeskedjünk azoknak, akik elöljáróink (Zsid. 13,17.)
4. Kettős tisztességre méltassuk őket (I, Tim. 5,17.)
5. Köszöntsük (nagy tisztelettel és kedvességgel) azokat, akik elöljáróink (Zsid. 13,24.).
6. Legyünk velük bőkezűek (I. Tim. 5,18.)
7. Ne fogadjunk el vádat ellenük, csak két vagy három tanúbizonyságra (I. Tim. 5,19.).

 A SZOLGÁLAT FELELŐSSÉGE IRÁNTUNK

1. Legeltetniük kell Isten nyáját (Ap. Csel. 20,28.; I. Pét. 5,1-4.)

2. Inteniük, feddniük, buzdítaniuk kell teljes béketűréssel (II. Tim. 4,2.).
3. Hirdetniük kell az igét (II. Tim. 4,1-5.)
4. Tanítványokat kell képezniük, keresztelniük kell, és tanítaniuk kell, hogy megtartsák
mindazt, amit az Úr parancsolt (Máté 28,19.; Ap. Csel. 8,26-39.).
5. Megparancsolniuk és tanítaniuk kell mindazt, amit Isten Igéje mond (I. Tim. 4,11.).
6. Útmutatást adnak az életünkre, ahogy Pál tette a korinthusi gyülekezettel (I. Kor.
5,11.).
7. Tanítják és buzdítják a hívőket arra, hogy engedelmeskedjenek Isten Igéjének (I. Tim.
5,7.; 6,2.).

Mind az ember, mind az üzenete Isten Igéje által mérettetik meg. Minden dolog, melyeket e
tanulmány bemutat, együtt őrzi meg az egyensúlyt és biztosítja a hívő üdvösségét.

SZENT LÉLEK

Isten Szelleme, a Szent Lélek, hatalmas korlátozó és késztető erő az életünkben. Milyen nagy
szükségünk van a Szellem irányítására, hogy összhangban maradjunk Isten Igéjével, miköz-
ben hallgatunk a Szellem csendes hangjára.

A Szellem néha azt mondja: „menj”, máskor azt, hogy „állj meg”. Bármire vezet minket az
Úr, hogy megtegyük, késznek kell lennünk az engedelmességre.

1. Pálnak megtiltotta a Szellem, hogy Ázsiában hirdesse az igét egy bizonyos időben (Ap.
Csel. 16,6-10.)
2. Vannak dolgok, amire a Szent Lélek tanít minket (I. Kor. 2,13.)
3. Isten Szelleme emlékezetünkbe hoz dolgokat, miközben tanít minket (Ján. 14,26-27.;
15,26.; 16,7-14.).
4. Isten kegyelme, mely üdvösséget ad, megtanít minket néhány alapvető dologra, miután
üdvösségre jutottunk (Tit. 2,11-12.).
5. Kell, hogy legyen fülünk a hallásra, hogy halljuk, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek
(Jel. 3,22.).

220
Isten Szelleme nem csak indít minket, hanem vezet is. A Szellem sosem viselkedik illetlenül,
nem távolodik el a Bibliával való összhangtól, és nem indít minket semmilyen szégyenletes
vagy becstelen dologra Jézus nevében.

Sokat hallunk napjainkban a meggyőződésről, vagy arról, milyen tettre indít, vagy nem indít
minket a Szellem. Ez nagyon helyes és jó, de emlékeznünk kell néhány fontos útmutatásra a
meggyőződéssel kapcsolatban. Két létfontosságú területre mutat rá ez a tanulmány, melyet
figyelembe kell venned.

 EGYETEMES MEGGYŐZŐDÉS

Ezek egyetemes igazságok és szabályok, melyeket világosan tanít Isten Igéje, és amelyhez
minden hívőnek ragaszkodnia kell. Ezek biblikusak; a Szent Szellem akaratában állnak;
kötelezőek, és ezek alá kell rendelnünk az érzéseinket és céljainkat. Amit a Biblia tanít
nekünk, hogy megtegyük, válhat mindnyájunk személyes meggyőződésévé, nincs szabad-
ságunk vagy mozgásterünk ezekben a kérdésekben. Ezek Isten legkevesebb követelmé-
nyei. Isten alapkövetelménye és egyetemes szabályrendszere, melyhez minden hívőnek
ragaszkodnia kell.

Hatalmat kapunk a Szellemtől, hogy Isten Igéjének tanítása szerint éljünk. Semmilyen
észszerűtlen követelményt nem támaszt velünk szemben a Biblia. Ez az a pont, ahol a
Szent Lélek vezet minket, és késztet minket arra, hogy szeressük, amit az Ige tanít, és en-
gedelmeskedjünk Neki.

 SZEMÉLYES MEGGYŐZŐDÉS

Személyes meggyőződés alatt azokat a területeket értem, melyeken egyénileg korlátoz

vagy szabadságot ad a Szent Lélek vezetése. Meggyőződés indíthat minket arra, hogy
megtegyünk vagy ne tegyünk meg bizonyos dolgokat; az alábbiak útmutatásul szolgálhat-
nak a személyes meggyőződés területén.

1. Soha nem mondanak ellent a Bibliában, nem csavarják ki az értelmét, nem vesznek el
belőle, és nem tesznek hozzá.
2. A Bibliában nem találunk kifejezetten ezekre szóló jóváhagyást, vagy elutasítást.
3. Csak minket kötnek, és nem terjeszthetőek ki másokra, még ha meg is oszthatjuk má-
sokkal.
4. Istentől kell eredniük, és Isten dicsőségére kell szolgálniuk az egyén életében.
5. Ésszerűek, és élhetünk azok alapján Isten segítségével.
6. Nem tanítják őket az üdvösség feltételeként, mint bibliai tant.
7. Nem jelent számunkra megütközést, ha mások nem osztják a szemmélyes meggyőző-
désünket.
8. Személyesek, egyéniek, egyéni odaszentelést jelentenek Isten felé, melyet örömmel,
mélyen betöltünk, vágyva, hogy elnyerjük Isten tetszését.

Maradj érzékeny a Szellemre: Ő kész, de a test erőtelen. A mi földi edényünk tartalmazza ezt
a kincset, mely az élet legnagyszerűbb tulajdona. Hagyjuk, hogy a Szellem szóljon rajtunk
keresztül, és legyünk készek engedelmeskedni az Ő irányításának. Isten soha nem mond ne-
ked semmi olyat a Szellem által, mely ellentétes az Ő Igéjével.

221
 TESTVÉREINK

Isten Igéje, a szolgálat, és a Szent Szellem rendkívüli útmutatást nyújt a számunkra, de min-
demellett Isten elhelyezte testvéreinket irányító tényezőknek az életünkben. Ez valahogy el-
lentmondásos az alkalmi szemlélődőnek, de Isten nem akarja, hogy bármi olyat tegyünk, ami
megütközést vagy sérelmet okozna Krisztusban testvéreinknek. Mint test, az egyháznak
ugyanúgy kell gondját viselnie egyetlen tagnak, mint a többinek. A szeretet felhívása szá-
munkra az, hogy tegyük le az életünket a testvéreinkért (I. Ján. 3,16.); ezért hajlandóaknak
kell lennünk arra, hogy visszafogjuk kívánságainkat és tevékenységeinket, hogy másokat ne
sértsünk vele.

Istennek nem tetszik az, ha figyelmen kívül hagyjuk mások érzéseit és helyét Isten országá-
ban. Ha kemény cipővel átvágtatunk az életen, azt teszünk, amit akarunk, azt veszünk meg,
amit akarunk, és megyünk, ahova akarunk, mások kirívó semmibevevésével, mindez nem tet-
szik Istennek.

Némelyek, úgy tűnik, szentelnek némi figyelmet a kulturális különbözőségeknek, háttérnek és

helyi gondoknak, etikának, alapelveknek, és szervezeti viselkedési szabályoknak. Az igazi
kereszténység óvatosan jár, hogy ne okozzon megosztást, viszályt, feszültséget és sértődést.
Azokhoz is szólok most, akik teljességében ismerik az Igazságot. Újítsa meg Isten az odafi-
gyelésünket és az egymás iránti szeretetünket olyan mértékben, hogy félre tudjuk tenni az elő-
ítéletet, véleményt és személyes törekvést annak érdekében, hogy előnyben részesítsük az élő
Isten egyházának békéjét és harmóniáját.

Három szempontot kell figyelembe vennünk az egyházban. Bármi olyat teszünk, ami másnak
a következő három közül valamelyiket okozza, ne tegyük, a testvérünk érdekében (Róma
14,21-23.).

a. Ami testvérünknek megütközést okoz.

b. Ami testvérünket bántja.
c. Ami testvérünket gyengíti.

2. Tanulmányozd Pál tanítását ebben a keretben (I. Kor. 8,8-13.).

3. A szabadságunkat megítéli egy másik ember lelkiismerete (I. Kor. 10,23-33.).

4. A testvéri szeretet nagyon kívánatos járuléka a hitnek (II. Péter 1,5-8.).

Testvéreink a gyülekezetben ugyanolyan értékűek, mint saját testünk tagjai. Következésképp

megérdemlik a legmagasabb tisztességet és törődést, amit adhatunk nekik.

Ha ezt a négy útmutatást figyelembe veszed, igazi örömöt és egyensúlyt fogsz találni a ke-
resztény életedben. A hibák, melyek az emberi értelemből és szellemből erednek, a hamis ta-
nok rombolásával együtt sem tud soha rombolni téged, ha ezek alapján ellenőrzöd magad, és
fenntartod az egyensúlyt.

A metszés, a megtisztítás, az elsőbbségek átalakítása, a jellem és a magaviselet megfegyelme-

zése állandó folyamat az igazi keresztény életében. Növekszünk, változunk és érünk, miköz-

222
ben célunk felé haladunk. Egyik tényező sem akadályozza haladásunkat, hanem életünk érté-
kelésére szolgál, miközben felkészülünk az Úr közeli visszatérésére. Az alávetettség a köny-
nyebb út; nehéz az ösztöke ellen rugódozni.

MEGJEGYZÉS

223
 A SZELLEMI AJÁNDÉKOKRÓL
I. KOR. 12,1-11.

A szellemi ajándékok, vagy a Szellem ajándékai, ahogy gyakran utalnak rájuk, érdekes, és
sokszor félreértett téma. Isten Igéje világosan szól a létezésükről és szabályozásukról. Nem
szabad figyelmen kívül hagyni ezeket az ajándékokat, sem nem szabad félelemérzést kelteni
irántuk. Gondosan kell őket tanulmányoznunk, kutatnunk, és hagynunk, hogy működjenek az
életünkben Isten dicsőségére.

A Szellem egyetlen ajándéka sem lehet bűnösé. Újonnan kell születnünk víztől és Lélektől,
annak érdekében, hogy szellemi ajándékok birtokosai lehessünk. Ez a „Fiak kenyere” mely az
egyházé; ezért ezeket nem kaphatják meg bűnösök, vagy olyanok, akik még keresik Istent.
Nagy hibát követünk el, ha elmulasztjuk hirdetni az evangéliumot, és azt az élményt, amely az
Ap. Csel. 2,1-4-ben és 38-ban van leírva, és átugrani az I. Kor. 12-14., és így keresni vagy
igényelni valamelyiket a kilenc lelki ajándék közül. Isten Igéjét helyesen kell hasogatnunk
ebben a témában (II. Tim. 2,15.).

AZ AJÁNDÉKOK OSZTÁLYOZÁSA

A kilenc lelki ajándékot három csoportba oszthatjuk, hogy tisztán lássuk, megértsük a Szel-
lem ajándékait. Ezeket vázoltuk fel az alábbiakban:

1. A KIJELENTÉS AJÁNDÉKAI, VAGY AZ ISMERET HATALMA

a. Ismeret beszéde.
b. Bölcsesség beszéde.
c. Lelkek megkülönböztetése.

2. A HATALOM AJÁNDÉKAI, VAGY HATALOM A CSELEKVÉSRE

a. Hit.
b. Gyógyítás ajándékai.
c. Csodatévő erők.

3. IHLETETTSÉG AJÁNDÉKAI, VAGY HATALOM A BESZÉDRE

a. Prófétálás.
b. Nyelvek nemei.
c. Nyelvek magyarázata.

SZELLEMI AJÁNDÉKOK

Az alábbiakban felsoroltuk a szellemi ajándékokat, és mindegyikre rövid meghatározást ad-

tunk néhány személyes megjegyzéssel, és példákkal a működésükre. A működésükre adott
példákból nyilvánvaló, hogy egy vagy több ajándék működött. Minden egyes példát megbe-
szélhetünk; más példákat is tehetünk hozzájuk. Mindegyik meghatározás Dake’s Annoted

224
Bible alapján készült, személyes kiegészítésekkel és törlésekkel, annak érdekében, hogy a
meghatározás összhangban legyen a Szentírással.

 ISMERET BESZÉDE – Természetfeletti belelátás Isten és az ember gondolatába,

szándékába és céljaiba, mely közönséges úton nem volna lehetséges. Példák ennek a mű-
ködésére:

1. Isten tudomására hozta Péternek Anániás és Safira összebeszélését (Ap.Csel. 5,1-11.).

2. Isten látást adott Anániásnak, mielőtt az Saulhoz ment (Ap.Csel. 9,10-18.).
3. Isten kijelentette Agabusnak, mi vár Pálra Jeruzsálemben (Ap.Csel. 21-10-13.).
Ez ugyanakkor prófécia is volt.

Az ismeret beszéde természetfeletti képességet jelent az ismeretre, és nem társul természetes

ismerethez, melyre értelmi törekvéssel lehet szert tenni. Isten tudat velünk valamit, amit nem
lehet sem tanulással, sem más kijelentése által, sem a Biblia tanításából megismerni.

Lehet, és kell is, hogy legyen ismeretünk enélkül a szellemi ajándék nélkül is. A Biblia meg-
értése nem függ ettől az ajándéktól. Megismerhetjük az Igét tanulmányozás és ima által.

 A BÖLCSESSÉG BESZÉDE – Természetfeletti kijelentés vagy látás Isten szándékáról

és céljáról, melyhez bölcsesség járul, tudva azt, hogy mit kell tenni, vagy hogyan kell
megoldani a problémát. Példák a működésére:

1. Isten megmutatta Pálnak, mit tegyen a hajótöréskor (Ap.Csel. 27,1-44.).

2. Isten bölcsességet adott a Jeruzsálemi Tanácskozásnak a gondok megoldásához
(Ap.Csel. 15,1-22.).
3. A tizenkét apostol bölcsességet kapott arra, hogyan ossza el a javakat az emberek kö-
zött (Ap.Csel. 6,1-8.).

Kaphatunk bölcsességet Istentől ima által (Jak. 1,5.; 3,14-18.). Az emberi, földi bölcsesség
megszerezhető tapasztalat, találkozások, és az idő múlása által. Nem ezekről szólunk, amikor
a bölcsesség beszédéről beszélünk.

 A LELKEK MEGÍTÉLÉSE – Természetfeletti betekintés a szellemi világba, akár Is-

ten, akár a Sátán céljairól van szó. Példák a működésére:

1. Elimást, a varázslót ennek az ajándéknak köszönhetően fedte fel Pál (Ap.Csel. 13,4-
13.)
2. Pál megítélte egy lánykában a jövendőmondás szellemét (Ap.Cseé. 16,16-18.).
3. Simont, a varázslót megítélte Péter apostol (Ap.Csel. 8,14-25.).

Sokféle szellem létezik napjainkban a világon; ezért szükségünk van arra, hogy ez az ajándék
működjön az életünkben. Tanulunk, és megtanít minket az idő és a tapasztalat, de sajátos
szükségletek és esetek, amikor szellemi biztonságunk ettől az ajándéktól függ (Zsid. 5,14.;
Préd. 3,10.).

Sok dolgot meg lehet határozni a Szentírás segítségével, és az ember cselekedetei és viselke-
dése alapján. Vannak, amik helyesnek tűnnek, vagy hangzanak, de valójában a Sátán munkája

225
áll mögötte, vagy farkasok, báránybőrbe bújva. Isten megadja a módot annak meghatározásá-
ra, melyik a tévelygés szelleme az igazság szellemével szemben (I. Ján. 4,1-6.; I. Tim. 4,1-5.).

Urunk tudja, mi van az emberben, és ennek az ajándéknak köszönhetően képes azt a mi tudo-
másunkra is hozni. (1) Tudta, mi van az emberben (Ján. 2,23-25.). (2) Érti a szívnek a gondo-
latait (Luk. 9,47.). (3) Kutatja a szívet (Jer. 17,9-10.). (4) Ismerte az ember gondolatait (Luk.
6,8.). Sok és különféle szellem van napjainkban; ezért szükségünk van Istenhez fordulni a
megkülönböztetés szelleméért.

 GYÓGYÍTÁS AJÁNDÉKA – A gyógyítás természetfeletti működése azoknak az éle-

tében jelenik meg, akik imádkoznak, és nem vesznek igénybe emberi segítséget, sem
gyógyszereket. Példák a működésre:

1. Publius gyógyulása (Ap.Csel. 28,8-9.).

2. A sánta ember meggyógyulása az Ékes kapunál (Ap.Csel. 3,1-16.).
3. A sánta és a béna meggyógyítása Samáriában (Ap.Csel. 8,6-8.).

Minden élő szervezetnek van egy örökölt gyógyító mechanizmusa, azzal a képességével
együtt, hogy helyrehozza önmagát betegség, baleset vagy sérülés esetén. Gyógyulási folyamat
mindenkinek az életében jelen van, amikor beteg, műtéten megy át, vagy baleset éri. Noha a
természetes gyógyulásra minden élő szervezet képes; nem ez az a természetfeletti gyógyulás,
melyre a Biblia utal.

A gyógyulás állandó és jelenlévő ígérete Istennek, mely történhet ettől az ajándéktól függetle-
nül (Márk 16,14-20.; Jak. 5,13-15.). A gyógyulás jöhet ezen az ajándékon keresztül bizonyos
esetekben. A gyógyulás, melyre ez a szövegösszefüggés utal, Isten gyógyításának különleges
megnyilatkozása egy szent vagy egy lelkimunkás közreműködésével, aki imádkozik valaki-
nek a gyógyulásáért.

Nyilvánvalóan minden természetfeletti gyógyulást csodának tekintünk; mindazonáltal nem

minden csoda gyógyulás. Csoda lehet a vihar lecsendesítése, a halottak feltámasztása, egy
börtön ajtajának megnyílása, vagy hasonlók. A sánta ember meggyógyítását az Ap.Csel. 3,1-
16. alapján úgy nevezték, NYILVÁNVALÓ CSODA, és GYÓGYÍTÁSNAK CSODÁJA
(Ap.Csel. 4,16.; 22.).

Habár az orvostudomány és a keresztény orvosok kitűnő munkát végeznek, ez nem Krisztus

gyógyító szolgálatának a kiterjesztése; munkájuk nem kötődik a bibliai feljegyzésekhez és
gyógyítási módokhoz. Tegyük az emberek munkáját és Isten munkáját a megfelelő látószög-
be, nehogy elvegyük a dicsőséget Istentől, és az embereknek tulajdonítsuk.

 CSODATÉVŐ ERŐK – Természetfeletti dolgok, melyeket Isten gyermeke visz véghez

a természet és az emberi tapasztalás ellenére. Példa a működésére:

1. Péter kiszabadul a börtönből (Ap.Csel. 12,1-19.).

2. Eutikus feltámasztása (Ap.Csel. 20,7-12.).
3. Utalások az Ap.Csel. 8,6-13-ban, Zsid. 2,4-ben és a Gal. 3,5-ben gyógyítás csodái le-
hetnek vagy említésre méltó csodák a gyógyításon kívül.

A csoda egy olyan szó, amit könnyedén használ társadalmunk, amikor az emberek meglepeté-
süket fejezik ki egy újdonsággal, az orvostudománnyal, építészeti csodákkal stb.-vel kapcso-

226
latban. Bár ezek a dolgok lehetnek nagyszerűek és kiemelkedők, de akkor is emberi művek.
Több dicsőséget adnánk Istennek, és jobb szövegösszefüggésben használnánk ezt a szót, ha
bibliai módon a szellem természetfeletti munkájára alkalmaznánk. Biztos, hogy egy termé-
szetfeletti gyógyulást vagy eseményt, ami a természet folyása ellenére következik be, csodá-
nak kell neveznünk, minden dicsőséget Istennek adva.

 HIT – Természetfeletti képesség az Istenben való hitre egy bizonyos szükséglet esetén,
emberi kételkedés, hitetlenség vagy ésszerűség nélkül. Példák a működésre.

1. Pál olyan hitről beszél, mely hegyeket mozdít el (I. Kor. 13,2.).
2. Figyeld meg Péter és János hitét a sánta emberért (Ap.Csel. 3,1-16.).
3. A hit imája a Jakab 5,15-ben időnként magába foglalhatja a hit ajándékát, bár általá-
nos értelemben nem foglalja magába.
4. A hit ajándéka működhetett az alábbi példákban, sok más esettel együtt, melyek nin-
csenek itt említve.

a. Péter kiszabadulása a börtönből (Ap.Csel. 12,1-19.)

b. Eutikus feltámasztása (Ap.Csel. 20,7-12).
c. A csodák Samáriában (Ap.Csel. 8,6-13.).

A hit teljességgel elengedhetetlen az ajándékok, vagy bármelyik ajándék megszerzésében, és

a működtetésében. Kétségtelen, hogy a hit ajándéka gyakran párosul másik szellemi ajándék-
kal; mint pl. a gyógyítás ajándékával, a csodatévő erőkkel, hogy megvalósulhassanak. A szö-
vegösszefüggésben, mint a Szellem ajándékát, a hit különleges mértékét kapjuk Istentől bizo-
nyos esetre. Mikor különleges szükséglet áll elő, hitben járunk és: (1) Ragasztanunk kell a hi-
tünk mellé (II. Pét. 1,5-10.). (2) Használd a hit pajzsát, mint a fegyverzetünk részét (Eféz.
6,16.). (3) Hagyjuk, hogy a Lélek megteremje a hit gyümölcsét az életünkben (Gal. 5,22.).

A hit, a hit szellemi ajándékán kívül, állandóan a hívő szívében lakozik, és hatalmas eredmé-
nyei vannak az életünkben és mások életében. Tanulmányozd e kézikönyv második leckéjét
ezzel a leckével kapcsolatban.

 PRÓFÉTÁLÁS – Természetfeletti módon ihletett beszéd a szóló anyanyelvén, és a cél-

ja, hogy építsen, intsen, és vigasztaljon. Példák a működésére:

1. Agabus szárazságot prófétált (Ap.Csel. 11,27-30.).

2. Filep négy lánya prófétált (Ap.Csel. 21,8-11.).
3. Pál beszélt néhány jövőbeni dologról, mely az egyházra várt (Ap.csel. 20,28-38.).

Tanulmányozd az I. Kor. 14. fejezetét gondosan ennek az ajándéknak a vonatozásában.

Mindhárom ajándék, mely a beszéddel kapcsolatos, szabályozva van a megnyilvánulások
számának tekintetében egy istentisztelet alatt. Nem több, mint három prófécia hangozhat el
egy nyilvános összejövetelen. Isten célja ezzel az, hogy megőrizze az istentiszteletek rendjét,
és hogy minden ékesen és jó renddel történjen (I. Kor. 14,40.).

Amikor Isten a prófétálás ajándékában használ minket, nem válunk prófétává abban az érte-
lemben, ahogy az Eféz. 4,11-ben áll. Lásd e kézikönyv hatodik fejezetét.

 NYELVEK NEMEI – Természetfeletti ihletett beszéd egy másik nyelven vagy egy is-
meretlen nyelven, melyet a szóló nem ismer. Példák a működésére:

227
 1. I. Kor. 12,10.
2. I. Kor. 13,1.
3. I. Kor. 14,1-40.

Lapozz e kézikönyv hatodik leckéjéhez a téma részletes tanulmányozásához.

 NYELVEK MAGYARÁZATA – Természetfeletti képesség anyanyelven megmagya-

rázni egy olyan nyelven elmondott üzenetet, mely nem ismert vagy nem értett a magyará-
zó által.

Lapozz e kézikönyv hatodik leckéjéhez a téma részletes tanulmányozásához.

A Szellem ajándékai nem adatnak nekünk úgy, mint folyamatos bizonyítékai a Szent Lélek-
nek. A Szellem ajándékai Isteni adományok, szellemi javak, és csodálatos dolog az életünk-
ben, melyek nem érhetők el emberi képességekkel. Az ajándékok a gyümölcstermés és köz-
ben adatnak.

A fontos ajándékok három megkülönböztetett fajtáját, formáját vagy osztályát említi a Biblia.
Tanulmányozd mindegyiket teljességében, és áldást nyersz.

1. A Szent Lélek Isten ajándéka (Ap. Csel. 2,38.; 11,17.; Róma 6,23.).
2. A szolgálat Isten ajándéka (Eféz. 4,11-12.).
3. A kilenc lelki ajándék Isten ajándékai (I. Kor. 12,1-13.).

A keresztény mindennapi életében létező és jelenlévő erő a bölcsesség, az ismeret a hit és a

gyógyítás használata. Ezek a szellemi javak és ígéretek a mieink, melyeket folyamatosan igé-
nyelnünk kell. Az ehhez szükséges erő mindegyik területen elérhető az egyes ajándékok, vagy
mindegyik ajándékon keresztül. Vágyakozz és imádkozz buzgón a szellemi ajándékokért az
életedben és a helyi gyülekezetedben. Ezek egyaránt elérhetőek mind a lelkimunkások, mind
a szentek számára, és használatuk által Krisztus teste intést kap, épül, és vigasztalást nyer.

MEGJEGYZÉSEK

228
 KÖZÖSSÉG ÉS LÁBMOSÁS
MÁTÉ 26,26-29.
I. KOR. 11,1-2., 23-24.
JÁN. 13,1-17.

Isten Igéjének egyik sarkalatos tanítása, mely megérdemli az alapos vizsgálatot és tanulmá-
nyozást minden hívő részéről, a közösség és a lábmosás. A téma terjedelme miatt meg kell
vizsgálnod minden utalást, továbbiakat keresve hozzá a tanulmányod során. A lecke első ré-
szében az Úrvacsorai közösséget fogjuk tanulmányozni: a másodikban a lábmosást.

ÚRVACSORA

Mivel a téma az Ószövetségben gyökerezik, először lapozzunk oda, hogy lássuk az előképet,
majd az Újszövetséghez a beteljesedésért.

 ELŐKÉP – Egy személy, dolog vagy esemény, mely képvisel vagy szimbolizál egy
másikat, ami ezután fog eljönni.

 BETELJESEDÉS – Egy személy vagy dolog, melyet képviselt vagy előre vetített egy
korábbi előkép vagy szimbólum.

Tartsd emlékezetedbe ezt a két szót egész bibliatanulmányod során, mivel nagyon sok előkép,
előrevetítés, megjelenés és szimbólum van a Bibliában.

A PÁSKA előképe az Úrvacsorai közösségi szolgálatnak, míg az Úrvacsora egy beteljesedés.

Tanulmányozd velem a Páska részleteit.

 A PÁSKA – Mielőtt elmerülnénk e téma részleteiben, gondosan el kell olvasnod a II.

Móz. 12,1-28.? 40-51., 13,3-10., IV. Móz. 9,1-14., V. Móz. 16,1-8. igeszakaszait.

Izrael egyiptomi rabszolgaságban volt négyszázharminc éven keresztül. Mózes Egyiptom-

ban élt, hogy felkészüljön Izrael kivezetésére Egyiptomból Isten vezetése alatt. Jelentős
csodák történtek, melyek legyőzték az egyiptomi isteneket. Az utolsó csoda során Isten
elküldte a halál angyalát Egyiptomba, hogy ölje meg az elsőszülötteket minden családban,
akiknek a házán a páskabárány vére nem volt felkenve az ajtó szemöldökfájára és az ajtó-
félfára. Hogy megóvja népét a halál angyalától, Isten rendelkezést adott Izraelnek a Páska
megtartásáról, melynek célja, hogy tovább adják, és így fenntartsák az emlékét a szabadu-
lásnak. Az alábbiakban főbb pontokat és részleteket találsz, melyet Izraelnek be kellett
tartania a Páska megünneplésénél.

1. A BÁRÁNY

a. El kellett különíteni egy bárányt a hónap tizedik napjától tizennegyedik napjáig.

b. Hibátlannak kellett lennie.
c. Egyéves hím báránynak kellett lennie.
d. Báránynak vagy kecskének kellett lennie.
e. Meg kellett sütni, nem volt szabad sem nyersen, sem főzve megenni.

229
 f. Az egészet meg kellett enni keserű füvekkel; a fejet, a lábakat, és a belsőségeket is.
g. Egészben kellett tartani, a bárány csontját nem volt szabad megtörni.

2. AZ EGYÉN

a. Ha egy család túl kis létszámú volt ahhoz, hogy megegyen egy egész bárányt, meg kel-
lett hívniuk a szomszédjaikat, hogy segítsenek elfogyasztani a bárányt.
b. A bárány vérét kívül az ajtó két félfájára, és a szemöldökfára kellett felkenni. Nem le-
hetett a küszöbre kenni.
c. Az izraelitáknak utazáshoz kellett felöltözniük a bárány elfogyasztásakor. Sietve kellett
enniük, felövezve magukat, lábaikon saruval, és kezükben bottal.
d. Az összes kovászt el kellett távolítaniuk a házukból; az izraelitáknak kovásztalan ke-
nyeret kellett enniük hét napon át a Páskát követően.
e. Semmilyen munkát nem lehetett végezni Páska napján.

3. A PÁSKA ELRENDELÉSE

a. A Páskára Niszán vagy Abib hónapban került sor (a kettő ugyanaz).

b. Egy idegen, aki nem volt izrealita, NEM ehetett a páskabárányból.
c. A szolgák vagy a rabszolgák ehettek a páskabárányból, ha körül voltak metélve.
d. A páskabárányt egy házban kellett megenni. Nem lehetett kivinni a házból, vagy házról
házra hordozni.
e. Az idegenek akkor ehettek a páskabárányból, ha a férfiak hajlandók voltak
körülmetélkedni. Ezeket nevezték zsidó prozelitáknak.
f. Egyetlen törvény vonatkozott mindenkire, mind az otthon születettekre, mind az idege-
nekre, ha ettek a páskabárányból.
g. Mindenkinek, aki tiszta volt (nem szennyezte be törvénysértés), és nem volt úton, ennie
kellett a páskabárányból, máskülönben kivágatott a nép közül. Ha valaki nem tartotta meg
a Páskát, bűnt követett el (IV. 9,13.).
h. A Páska szokásos napja a Niszán vagy Abib hónap tizennegyedik napja volt. Ez az első
hónap a zsidó évben. Ha valaki ekkor tisztátalan volt, vagy éppen utazott, akkor a második
hónap, Ijjár vagy Ziv tizennegyedik napját kellett tekinteni a Páska napjának (IV. Mózes.
9,9-11.)
i. Izraelnek ott kellett megölnie a páskabárányt, ahová az Úr az Ő nevét helyezte (V. Móz.
16,5-6.).

Mivel ezek a dolgok előképezik az újszövetségi Úrvacsorai szolgálatot, jelentőséggel bírnak a

mai egyház számára. Az Úrvacsorai szolgálat megértése függ a Páska megértésétől.

Tíz sajátos utalást találunk a Bibliában arra, hol tartották meg a Páskát. Kétségkívül másokat
is figyelembe vettek, de mi csak ezt a tíz utalást tekintjük át; ezek a következők.

1. Az eredeti Páska (II. Móz. 12,1-28.).

2. Páska a pusztában (IV. Móz. 9,5.).
3. Az első Páska Kánaánban (Józs. 5,10.).
4. A Páska Ezékiás idejében (II. Krón. 30,13-15.).
5. A Páska Jósiás idejében (Ii. Kir. 23,21-23.; II. Krón. 35,1-19.).
6. A Páska Zorobábel idejében (Ezsdrás 6,16-22.).
7. A Páska, melyen Jézus gyermekként részt vett (Luk. 2,41.).
8. Az első Páska Jézus szolgálata során (Ján. 6,4.).

230
 10. Az utolsó Páska Jézus szolgálata során (Máté 26,17.). Ekkor került bevezetésre az Úrva-
csora gyakorlása.

Most nézzük meg az újszövetségi közösségi gyakorlatot az Úrvacsorán. Sok előkép beteljesü-
lését fogjuk látni, a kisebb jelentőségűeket a tanulóknak kell tanulmányozniuk.

Ábrahám találkozott Melkisedekkel, és ekkor Melkisedek kenyeret és bort hozott Ábrahám-

nak, melyek gyönyörű előképei az Úrvacsorai szolgálatnak (I. Móz. 14,18-20.). Krisztus pap-
sága a Melkisedek rendje szerint való, és nem Áron rendje szerint (Zsid. 7,1-28.).

 AZ ÚRVACSORA – Mielőtt belemerülnénk ebbe a tanulmányba, el kell olvasnod a kö-

vetkező igerészeket: Máté 26,26-29.; Márk 14,12-25.; Luk. 22,7-20.; Ján. 6,51-56.; I. Kor.
5,6-8.; 10,16-21.; 11.1-2.; 23-34. Az „Úrvacsora” vagy az „Úr asztala” kifejezéseket a kö-
zösségi szolgálat megnevezésére használjuk. Az „Eucharistia” szó ugyancsak a közösségi
szolgálatot írja le. E kifejezések bármelyike elfogadható, és ugyanarra a dologra utal.

1. MIT KELL HASZNÁLNI JÉZUS KRISZTUS TESTÉNEK ÉS VÉRÉNEK JELKÉPE-

ZÉSÉRE AZ ÚRVACSORÁN?

A Páska idején minden kovászt, vagy kovászos kenyeret el kellett távolítani az izrealiták
házából. Amikor Jézus megtörte a kenyeret a Máté 26,26-29-ben, és kijelentette: „ez az én
testem”, kovásztalan kenyeret használt.

Tehát nekünk is sima lisztből és vízből kell sütnünk kenyeret, vagy vennünk kell kovász-
talan kenyeret, mely kifejezetten Úrvacsorai szolgálat céljára készült. Mielőtt a kovászta-
lan kenyeret kiosztjuk, a pásztor, vagy az erre kijelölt személy hálát ad, és megáldja a ke-
nyeret, és megtöri, jelképezve ezzel Jézus Krisztus testének megtörését miérettünk.

Az átlényegülés tanát II. Ince Pápa vezette be a Laternei Zsinaton 1215-ben, azt állítva,
hogy a kenyér és a szőlő leve, a pap áldását követően, ténylegesen Jézus Krisztus testévé
és vérévé válik. Ez nem biblikus tanítás, és nincs igei alapja. A kovásztalan kenyér és a
szőlő leve jelképezik Jézus testét és vérét, de nem ténylegesen azok.

2. MI A KOVÁSZ?

A kovász, mely élesztő vagy savanyított tészta, célja az erjesztés. Ez az az anyag a ke-
nyérben, amelytől megnövekszik, felpuffad, és tartása lesz. Minden kovászt el kellett tá-
volítani az izraeliták házából a Páska alatt, és utána még hét napig. A Páskát követő hét
napos ünnepet nevezik a Kovásztalan Kenyér Ünnepének.

A kovász a bűn, a hamis tanok, vagy tévedések jelképe, kiábrázolva azokat a dolgokat,
melyek felfuvalkodottá, önmagasztalóvá és büszkévé tesznek. Tanulmányozzuk az alábbi
igeverseket:

a. Jézus figyelmeztetett a farizeusok és szadduceusok kovászára (Máté 16,6.? 11-12.).

b. Jézus figyelmeztetett Heródes kovászára (Márk. 8,15.).
c. Pál figyelmeztetett a rosszaság és gonoszság kovászára (I. Kor. 5,6-8.).
d. Pál figyelmeztetett arra, hogy egy kis kovász az egész tésztát megposhasztja (Gal.
5,9.).

231
 Minden kovászt el kell tisztítani az életünkből annak érdekében, hogy a Kovásztalan Ke-
nyér Ünnepét őszinteségben és igazságban tarthassuk meg (I. Kor. 5,6-8.).

Semmilyen bűn (kovász) nem volt Jézus Krisztus életében, és ahhoz, hogy méltóképpen
jelképezzük az Ő testét, kovásztalan kenyeret kell használnunk (II. Kor. 5,21.).

3. MIT KELL HASZNÁLNUNK JÉZUS KRISZTUS VÉRÉNEK JELKÉPEZÉSÉRE?

Kétféle felfogás létezik ebben a kérdésben. Az egyik azt állítja, hogy szőlőlevet kell hasz-
nálni, a másik azt, hogy erjesztett szőlőlevet vagy bort. Arra kérlek, hogy kövesd a pászto-
rod tanítását ebben a kérdésben.

Ha ezt kompromisszumnak érzed, a válaszom az, nem hiszem, hogy az üdvösséged azon
múlik, melyiket használod az Úrvacsora gyakorlásánál. Akár bort, akár szőlőlevet hasz-
nálsz, mint Jézus Krisztus vérének jelképét, ez önmagában nem üdvösségkérdés. Nem
szabad használnunk paradicsomlevet, görögdinnyelevet vagy hasonlót, csak mert ezek a
növények is indásak. A kóla, az almalé, az áfonyalé stb. nem elfogadhatóak Krisztus véré-
nek jelképezésére. A szőlőtő levének szükségszerűen szőlőlének vagy bornak kell lennie.

Számunkra a pásztor, vagy valaki, akit erre kijelölnek, megáldja a szőlőlevet, mint Krisz-
tus vérének jelképét. Mindenkinek, aki rész vesz ezen, szent hódolattal, dicsérettel, és tisz-
telettel kell viseltetnie Krisztus vére iránt, mely érettünk kiontatott.

4. MILYEN GYAKRAN VEGYEK RÉSZT ÚRVACSORÁN?

Isten Igéje nem rendelkezik a gyakoriság kérdésében. Pál azt mondja, hogy valahányszor
esszük ezt a kenyeret, és isszuk ezt a pohár, az Úrnak halálát hirdessük, amíg el nem jön
(I. Kor. 11,26.). Azon a véleményen vagyok, hogy az Úrvacsorát legalább egy évben egy-
szer meg kell tartani; ez a legkevesebb! Izrael egy évben egyszer tartotta meg a Páskát.
Nem sérti a Szentírást, ha annyiszor tartunk Úrvacsorát, ahányszor a pásztor felhív erre.
Sose hagyd, hogy megszokottá váljon, vagy könnyedén vegyük, tekintet nélkül arra, hány-
szor vesszük.

5. AZ ÚRVACSORA VÉTELE ELENGEDHETETLEN AZ ÜDVÖSSÉGHEZ?

A zsidók, akik nem voltak tisztátalanok vagy nem voltak úton, bűnt követtek el és kivá-
gattak a nép közül, ha nem tartották meg a Páskát (IV. Móz. 9,13.; Ján. 6,48-58.).

Igen, az Úrvacsora vétele elengedhetetlen az üdvösséghez! Miért ne akarna bárki is részt

venni a közösségi gyakorlaton, és így megemlékezni az Úr testéről és véréről? Kivételek
lehetnek: az újonnan megtért, aki meghal, vagy ha az Úr elragadja az egyházat, mielőtt
Úrvacsorát tartottak volna.

Mindesetre tedd célkitűzéssé, hogy ott leszel az Úrvacsorán. Ha ez lehetséges, vedd ké-
sőbb, vagy bárhol, ahol éppen vagy. Ha tisztátalan vagy a bűntől az életedben, térj meg, és
tedd jóvá, mielőtt részt veszel a közösségben.

6. MIT JELENT: „KRISZTUS, A MI HÚSVÉTI BÁRÁNYUNK”?

232
 Jézus Krisztus a húsvéti bárány beteljesedése (I. Kor. 5,6-8.) Megáldoztatott értünk, mint
egy hibátlan és szeplőtelen bárány (II. Kor. 5,21.; I. Péter 1,18-19.; Zsid. 9,12-14.). Vérét
az életünkre kell alkalmazni az evangéliumnak való engedelmesség által (I. Kor. 15,1-4.;
Ján. 3,1-8.; Ap.Csel. 2,1-4.; 38.).

A húsvéti bárány vérét sosem volt szabad a küszöbre kenni (arra a helyre, ahol jársz), csak
a szemöldökfára és az ajtófélfára. Krisztus vérét nagyra kell becsülnünk mindnyájunknak,
és sosem kerülhet a lábunk alá (Zsid. 6,1-6,; 10,28-29.). Krisztus az Isten báránya, aki el-
veszi a világ bűneit.

7. MERRE KELL TEKINTENÜNK AZ ÚRVACSORAI SZOLGÁLAT SORÁN?

Amikor részt veszünk az Úrvacsorán, kétfelé kell tekintenünk egyidejűleg (I. Kor. 11,26.).

a. VISSZATEKINTÜNK Jézus halálára a Golgotán, tisztelettel, ámulattal, alázattal, há-

laadással és szeretettel. Amikor HIRDETJÜK a halálát, ez azt jelenti, kijelentjük, prédi-
káljuk, tanítjuk, terjesztjük annak hírét. Az egyetlen mód, hogy hirdessük az Úr halálát,
az Úrvacsora.

b. ELŐRE TEKINTÜNK az Úr eljövetelére. Pál kijelenti, hogy hirdetjük az Ő halálát,

amíg el nem jön. Minden Úrvacsora annak kinyilvánítása, hogy hisszük és várjuk az Úr
eljövetelét.

8. MIT JELENT AZ, HOGY „MÉLTATLANUL”?

Figyeljük meg, hogy ez nem csupán „MÉLTATLANT” jelent! A méltatlan egy mellék-
név, melynek jelentése, érdem nélküli, hitvány, és érdemtelen. A méltatlanul egy határo-
zószó, melynek jelentése tiszteletlenül, oda nem illően, vagy bármilyen méltatlan módon.
A méltatlan egy állapot: a méltatlanul egy mód; ez két teljesen különböző szó. Egyikünk
sem érzi méltónak magát arra, hogy részesüljön az Úr testéből és véréből, de Ő méltókká
tett minket erre a megváltás által. A méltatlanul-nak a módra, szellemre, viselkedésre és
magatartásra kell vonatkoznia, amikor Úrvacsorát veszünk.

9. MIT JELENT AZ, HOGY „PRÓBÁLJA MEG AZ EMBER MAGÁT”?

A páskabárányt el kellett különíteni négy napra abból a célból, hogy megvizsgálják, van-e
valami hiba benne, és ez idő alatt az egyén felkészült a Páskára, eltávolítva a kovászt a
házából.

Az önvizsgálatra szükség van, mielőtt Úrvacsorai közösséget gyakorlunk (Zsolt. 26,2.; II.
Kor. 13,5.; I. Kor. 11,28.). Szívünknek szabadnak kell lennie az ítélettől, bűntől és vétek-
től. E szolgálatot megelőzően imádkoznunk, böjtölnünk kell, és megvizsgálnunk a lelkün-
ket alázattal. Pál négy okot tár elénk, amiért önvizsgálatot kell tartanunk.

a. Megóv minket attól, hogy méltatlanul együnk és igyunk.

b. Megóv minket a gyengeségtől, a betegségtől, és az elalvástól. Ennek a három dolog-
nak fizikai és szellemi vonatkozása is van.
c. Megóv minket attól, hogy megítéljen minket a világ. Megítélni magunkat, ebben az
igerészben (I. Kor. 11,28-32.) azt jelenti, teljesen elkülöníteni, visszatartani, megkülön-

233
 böztetni. Megítélve lenni azt jelenti, megbüntetni, megbosszulni, befejezni, elítélni, át-
kozni, elvégezni, eldönteni, kétségbe vonni, és ítéletet mondani.

Az önvizsgálat az Úrvacsora gyakorlása előtt bibliai követelmény mindannyiunk számára.

10. MIT JELENT, HOGY „NE TÖRESSÉK MEG A CSONTJA”?

Amikor a páskabárányt feláldozták, az egyik különleges követelmény az volt, hogy „cson-

tot se törjetek össze abban”. (II. Móz. 12,46.; IV. Móz. 9,12.). Ez a bárány volt az előképe
Krisztusnak, a mi húsvéti bárányunknak (I. Kor. 5,6-8.), és ugyanakkor egy prófécia volt,
hogy egyetlen csontja sem fog megtöretni (Zsolt. 34,20.).

Római szokás volt, hogy ha valakit keresztre feszítettek, a lábszárát megtörték, hogy így
siettessék a halálát. Amikor Jézushoz jöttek, miközben Ő a kereszten függött, már halott
volt. Ahelyett, hogy megtörték volna a lábszárát, nyilvánvalóan rosszindulatból, átszúrták
az oldalát, és ezzel próféciát töltöttek be (Zak. 12,10.). Egyetlen csontja sem töretett meg,
ahogy a prófécia megmondta; Jézus tökéletesen beteljesítette, amiről a páskabárány szólt
(Ján. 19,31-37.).

Akkor tartjuk meg helyesen ezt az előképet, ha nem törjük meg egyetlen csontját sem
megtörve az Ő igéjét. Helyesen hasogatjuk, engedelmeskedünk neki, de nem törjük meg.

11. MIT JELENT „MEGBECSÜLNI AZ ÚR TESTÉT”?

A TEST szó három különböző módon szerepel a Bibliában.

a. A mi fizikai testünk (Róma 12,1.).

b. Az Úr Jézus Krisztus fizikai teste (I. Kor. 11,29.).
c. Az egyház, melyet Krisztus testének nevez az Ige (Kol. 1,18.).

Pál az I. Kor. 11,29-ben nem utal az egyház, Krisztus testének a megkülönböztetésére. Ő

ezt a kijelentést az Úrvacsorai szolgálattal kapcsolatban teszi, amikor emlékeznünk kell az
Úr Jézus Krisztus megtört testére. Az Úrvacsora célja, hogy emlékezzünk a megtört testre
és a Golgotán kiontott vérre, nem pedig az egyházra. Az egyház nem töretett meg, és nem
annak a vére folyt ki értünk. Pál egyedül Krisztus fizikai testére utalhatott annak fényében,
hogy: (1) Ő a testében elhordozta a bűneinket (I. Péter 2,24.). (2) „…Áldozatot és ajándé-
kot nem akartál, de testet alkottál nékem” (Zsid. 10,5.). (3) Az Ésa. 53-ban Krisztus a
szenvedő áldozat, megsebesíttetett, megrontatott és ostoroztatott; ez az Ő testén teljesedett
be. (4) Ő Benne lakozik az istenségnek egész teljessége testileg (Kol. 2,9.). (5) Meghal-
tunk a törvénynek (Róma 7,4.). (6) Megbékéltetett minket az Ő emberi testében a halál ál-
tal (Kol. 1,21-22.). (7) Jézus kijelentette: „Ez az én testem, mely ti érettetek adatik…”
(Luk. 22,19-20.).

A Bibliából bizonyítható, hogy Pál Krisztus fizikai testéről szól, nem az egyházról.

12. MIT JELENT AZ, HOGY „HA VALAKI ÉHEZIK, OTTHON EGYÉK”?

Pál felteszi a kérdést: „Hát nincsenek-é házaitok az evésre és ivásra?” (I. Kor. 11,22.).
Azt is kijelenti: „Ha pedig valaki éhezik, otthon egyék,” (I. Kor. 11,34.). A korinthusi
gyülekezet tagjai nyilvánvalóan hoztak magukkal egyéni és otthoni ételt, és a gyülekezet-

234
 ben fogyasztották el az Úrvacsora idején. Megosztás és zavar keletkezett, mivel a gazda-
goknak sok ennivalójuk volt, sőt, le is részegedtek, míg a szegényekkel senki sem törő-
dött.

Az Úrvacsorai szolgálat sosem célozta az ételek bőségét, mint ahogy otthon étkezünk. Az
ilyen lakmározás tiszteletlen lenne és elfogadhatatlan, mint az Úr halálára való emlékezés.
Csupán egy kis darab kovásztalan kenyeret, és egy kevéske bort kell magunkhoz venni az
Úrvacsorán. Először a kovásztalan kenyeret kell elfogyasztani, majd nyomban utána meg
kell inni a bort. Minden másfajta ételt ettől elkülönítve, az Úrvacsorától elvonatkoztatva
kell elfogyasztani, nyilvánvaló megkülönböztetést téve a kettő között.

Egyesek úgy magyarázzák ezt, hogy bűn a gyülekezetben, ha közösen étkeznek a gyüle-
kezeti épületben, mely nem erre a célra szolgál. Semmilyen típusú ételek és italok fo-
gyasztása nem megengedett az istentiszteleti helyen, semmikor. Az erre kijelölt helyen le-
het fogyasztani ételt, és ez nem sérti a Szentírást. A pénzváltók kiűzése a templomból nem
vonatkoztatható ide (Ján. 2,13-17.). Erkölcstelenség volt pénzt váltani tisztességtelen ha-
szonnal, amikor áldozati állatokat árusítottak.

Isten házát mindig tiszteletben kell tartani, és az Úrvacsorát helyes szellemben kell gyako-
rolni, mentesen dőzsöléstől és dorbézolástól.

Izraelnek úgy kellett tekintenie a Páskára, mint emlékeztetőre, melyet nemzedékeken át meg
kellett tartani örök rendtartásként (II. Móz. 12,14-17.). Pál a rendtartásra utal (előírásra, ha-
gyományra, útmutatásra vagy parancsolatra, mint irányadóra vagy megalapított vallási szer-
tartásra), és arra inti a gyülekezetet, hogy tartsa meg (I. Kor 11,2.). Két sajátos rendelkezéssel,
nevezetesen a hajviselettel és a közösségi szolgálattal foglalkozik az I. Kor. 11. fejezete.

Isten Páskára vonatkozó rendelkezése folytatódik az Újszövetség kegyelem korszaka alatt az

Úrvacsorai szolgálat által. Ezt a szolgálatot meg kell tartani az egyháznak mindaddig, amíg az
Úr vissza nem jön. (I. Kor. 11,26.). Sose feledjük el a közösséget Krisztus testével és vérével,
emlékezve arra: „Mert egy a kenyér, egy test vagyunk sokan; mert mindnyájan az egy kenyér-
ből részesedünk.” (I. Kor. 10,16-17.)

LÁBMOSÁS

A kereszténység, mint egész, elhagyta vagy mellőzte az igazságot a szentek lábának megmo-
sásáról. Tanulmányozd Ján. 13,1-17. és I. Tim. 5,9-10. verseit, miközben belekezdünk ebbe a
tanulmányba.

Kezdettől fogva világosan állítom és hiszem, hogy a szentek lábának megmosása alapvető ta-
nítása az Újszövetségnek a mai egyház számára. A lábmosást a mi Urunk vezette be, mint
rendelkezést az újszövetségi egyház számára, közvetlenül az után, hogy bevezette az Úrvacso-
rai szolgálatot. Az Úrvacsora gyakorlása lábmosás nélkül nem helytelen, de a lábmosásnak
követnie kell az Úrvacsorát, amikor csak lehetséges, valamennyi szent és lelkimunkás részvé-
telével. Legalább egy évben egyszer meg kell tartani az Úrvacsorát és a lábmosást.

Ebből következően ezt a közösségi szolgálatot a férfiaknak és nőknek külön kell tartaniuk. A
férfiak a férfiak lábát mossák meg, a hölgyek pedig a hölgyekét. A lábmosás legalább egy

235
személy mindkét lábának megmosását jelenti, tiszta vízzel leöblítve és törülközővel megtö-
rölve a személy lábát.

A szentek lábának mosása közben imádságos szellemben kell lenni, és örvendezni, hogy azt
tehetjük valakinek, amit Jézus tett a tanítványainak. Miközben a te lábadat mossák, imádkoz-
nod kell azért, aki mossa a lábad, kérve Isten áldását és elismerését az alázatáért. Mindenki-
nek meg kell mosnia valakinek a lábát, ha fizikailag képes erre, és az ő lábát is meg kell, hogy
mossák.

Ebben az esetben nem lehet különbséget tenni. Lehet olyasvalaki jelen, aki szegény, más bőr-
színű, hátrányos helyzetű, vagy akár egy kicsit koszos és ápolatlan, mégsem hagyhatjuk ki őt,
sem nem utasíthatjuk el a lábának megmosását. Jézus kétségkívül megmosta Júdás lábát, csu-
pán néhány órával az előtt, hogy Júdás elárulta Őt, és bűnösök kezére adta. A lábmosás szol-
gálata ledönti a korlátokat, érzéseket, és nehezteléseket, melyek a szívünket uralhatják. Fi-
gyeljünk meg néhány fontos igazságot a Bibliából a lábmosással kapcsolatban.

1. MIT JELENT AZ, HOGY „HA MEG NEM MOSLAK TÉGED, SEMMI KÖZÖD
SINCS ÉN HOZZÁM.”?

Jézus ezt a kijelentést Péternek tette, aki megkérdőjelezte Jézus cselekedetét (Ján. 13,8.).
Nem igaz-e ez a mi esetünkben is, ahogy igaz volt Péter esetében? El kell hagynunk a
lábmosás szolgálatát, ha nem fontos, nem bibliai, vagy nem alapvető. De a lábmosás
fontos, bibliai, és alapvető, és a híveknek gyakorolniuk kell Jézus visszatéréséig. Ez
egyfajta azonosulás Krisztussal, mely nem helyettesíthető semmilyen más módon, csak
ha megmossuk valakinek a lábát.

2. MIT JELENT AZ, HOGY „A KI MEGFÜRÖDÖTT, NINCS MÁSRA SZÜKSÉGE,

MINT A LÁBAIT MEGMOSNI”?

Amikor Jézus figyelmeztette Pétert, hogy semmi köze nincs Ő Hozzá, ha a lábait meg
nem mossa, Péter ezután kérte, hogy Jézus ne csak a lábát, hanem a kezét és a fejét is
mossa meg (Ján. 13,8-10.). Jézus azt felelte, hogy ha megfürödtünk, nem kell újra fü-
rödnünk, csak a lábainkat kell megmosnunk. Tanulmányozd az alábbiakat:

a. MEGFÜRÖDÖTT – A görög LOUTRON szóból ered, melynek jelentése, az egész

személy lemosása, megfürdetése, vagy bemerítése. Ez a bűntől való megváltásunkra
utal. Amikor újjászületünk, Isten szemében meg vagyunk FÜRDETVE! (II. Péter
2,22.; Jel. 1,5.; Eféz. 5,26.; Zsid. 10,22.; I. Kor. 6,11.; Tit. 3,5.).

b. MOSÁS – A görög NIPTO szóból ered, melynek jelentése: megtisztítani, különösen

a kezet, a fejet, a lábat vagy csak egy testrészt.

Jézus azt mondja itt nekünk, hogy miután megváltattunk, nem kell még egyszer a fürdés
folyamatán keresztül mennünk. Azért kell megmosnunk egymás lábát, mert ez tisztán
tart minket a szellemi szennyektől a mindennapi együtt járásunk során Istennel. A szel-
lemi tisztulásra akkor kerül sor, amikor egymás lábát megmossuk.

3. MIT JELENT AZ, HOGY „PÉLDÁT ADTAM NÉKTEK”?

236
 Jézus kijelentette, hogy a tanítványok lábainak megmosásával példát adott, melyet kö-
vetni kell. Azt mondta: „Mert példát adtam néktek, hogy a miképen én cselekedtem vele-
tek, ti is akképen cselekedjetek.” (Ján. 13,15.). Mivel Krisztus megmosta a tanítványai
lábát, hogyan tehetnék én annál kevesebbet, semhogy megmosom az Ő mai tanítványai-
nak a lábát? Micsoda példa! Ha igazán olyan akarok lenni, mint Jézus, íme egy klasszi-
kus példa, melyet követnem kell.

4. MIT JELENT AZ, HOGY „HA TUDJÁTOK EZEKET, BOLDOGOK LESZTEK, HA

CSELEKSZITEK EZEKET.”?

A boldogság más dolgok mellékterméke; nem önmagától állandósult, kézzelfogható do-

log önmagában. A szentek lábának a megmosása melléktermékül létrehozza a boldogsá-
got a hívő életében, mert (1) tudjuk, hogy az Ő részesei lettünk, (2) szellemileg megtisz-
tultunk, (3) követtük Jézus példáját, (4) engedelmeskedtünk Isten Igéjének.

5. MI VOLT PÁL TANÍTÁSA A GYÜLEKEZET SZÁMÁRA AZ ÖZVEGYEKKEL

KAPCSOLATBAN?

Számos más követelménnyel együtt Pál kijelenti, hogy az özvegyeket választani kell a
gyülekezeti szolgálatra. „…ha a szentek lábait mosta,” (I. Tim. 5,3-10.) Pál nem utal ar-
ra, hogy csupán az özvegyeknek kell a szentek lábát mosni, hanem hogy nem választha-
tók gyülekezeti szolgálatra, ha ezt nem tették. A lábmosás tehát fontos volt Pál számára,
ha ilyen hangsúlyt helyezett rá.

A lábmosás bibliai, alapvető, és áldás a gyülekezet számára. Vegyél részt rajta alázattal és
örömmel, ahányszor csak tudsz. Az Úrvacsora gyakorlása közel visz minket Istenhez. A láb-
mosás közel visz minket egymáshoz.

MEGJEGYZÉSEK

237
 KÉZRÁTÉTEL
ZSID. 6,1-2.

MEGJEGYZÉS:

A kézrátétel egyike a KRISZTUSRÓL SZÓLÓ HAT ALAPTANÍTÁSNAK; a többit ké-

sőbbi leckékben fogjuk tanulmányozni. Mind a hat könnyen azonosítható megjegyzéssel
és lecketémaként (Zsid. 6,1-2.).

Nagyon keveset hallani napjainkban a kézrátétel tanáról. Noha ez nem olyan népszerű, mint
néhány más téma, meg van a helye Krisztus alaptanításai között. Urunk a földi szolgálata so-
rán kiemelkedő szerepet tulajdonított ennek a tanításai között.

Mivel a Szentírás csak hat alaptanítást jegyzett fel, és ezeknek egyike a kézrátétel, ösztönzést
kell, hogy érezzünk a gondos tanulmányozására. Jézus sok csodálatos igazságot tanított, és
mindegyik létfontossággal bír. Ez a téma annyira fontos, hogy az ALAP részét képezi (Zsid.
6,1.). Mélyre kell ásnunk, és Krisztusra építenünk, a Kősziklára, hogy keresztény életünk biz-
tonságban legyen. A alapozási munka lassan halad, nem lehet gyorsan végezni, mert hajlamo-
sak vagyunk arra, hogy tovább siessünk más témákra, melyeket magasabb értékűnek tekin-
tünk; végül azonban meg fogjuk bánni a döntésünket.

E tanulmányunk célja, hogy megvessük az alapkövét és alapelvét a kézrátétel tanításának; lá-

tást adjunk a tárgyalt témáról, melyet kiegészíthetsz a tanulmányod során.

A KÉZ JELENTŐSÉGE A BIBLIÁBAN

Mint a magunk, mások és Isten felé való szolgálat eszköze, a kezünk a legfontosabb tagja a
testünknek. Számos esetben történik rá utalás a Bibliában, úgy is, mint fizikai kézre, mint
szellemi jelképre, és még Isten munkáját is az emberek között olvassuk úgy, hogy Isten keze
(Jer. 1,9.; Jób 2,10.; Ap.Csel. 11,21.; Jel 1,16-20.).

Azok a bibliai utalások, melyek Isten jobb kezére vonatkoznak, nem fizikai helyet jelölnek
meg, hanem a jóindulat helyét, a tekintély helyét, a kapcsolat és a hatalom helyét (Luk.
22,69.; Zsolt 16,11.; 110,1.; 118,15-16.; 138,7.; Zsid. 8,1.; ),24.; 10,12.; 12,2.; I. Péter 3,22.).
A kezek ki vannak hangsúlyozva Krisztus tanításának alapelvében, a szellemi munkában,
adakozásban, továbbadásban, és megerősítésben.

Az isteni közlés nem az emberek akaratából és szeszélyéből megy végbe. Annak, akire a kéz-
rátétel történik, és annak, aki a kezét ráveti valakire, összhangban kell lennie Isten akaratával
és Igéjével, teljes hittel, mielőtt a kívánt eredmény megjönne.

Isten a kézrátételtől önállóan és függetlenül cselekszik, de felhasználja ezt az eszközt és mó-

dot, hogy sok nagyszerű tettet véghezvigyen. Bibliai módon eljárni követelmény ebben az
esetben. Isteni tapintatra is szükség van minden alkalommal, valahányszor kézrátételt alkal-
mazunk valakire.

238
Minden témát saját belátásom szerint osztottam kategóriákra, ahogy a Bibliából vettem. Át-
láthatóság és bibliai látás a célja ezeknek a témáknak.

KÉZRÁTÉTEL

Öt alapterületet veszünk át, melyeken a kézrátételt használják. Más területek is felmerülhet-

nek a tanulmányod során, de ezek az alapvetők a Bibliában.

 ÁLDÁS – Hatalmas hatása van az egyén életére, ha Isten egyik lelkimunkása vagy
szentje ráveti a kezét valakire, kimondva Isten áldását az életére. Az életkor nem korlátoz-
za Istent abban, hogy ily módon használjon valakit, vagy így vegyen áldást.

1. Jézus rávetette a kezét a gyermekekre és megáldotta őket (Márk 10,13-16.; Máté

19,13-15.) A gyerekeknek szükségük van Isten áldására, hogy ily módon segítségül hív-
ják rájuk az Úr nevét a szülők, a szentek, és a lelkimunkások.

2. Efraim és Manassé megáldásakor Jákob keresztben helyezte József fiaira a kezét, így
ruházva rájuk a születési jogot (I Móz. 48,14-16.). Olvasd el, hogyan áldotta meg Izsák
Jákobot, amikor az elnyerte az elsőszülöttségi jogot (I. Móz. 27,18-29.).

A hit cselekvő erő mindkét fenti példában, ahol Jákob másokra helyezte a kezét (Zsid. 11,20-
21.). A hitnek mindig ott kell lennie a szívünkben, amikor rávetjük a kezünket valakire imá-
ban, kérve Istent, hogy áldja meg őt. A kérésünk akár gyermek, akár felnőtt esetében észszerű
és bibliai legyen, hogy elnyerhessük azt.

 VEZETÉS – Amikor emberek vezető pozícióba kerülnek, különösen azok, akik öröklés
útján kerülnek oda, alapvető számukra, hogy Isten keze velük legyen az emberek jóváha-
gyásával együtt. Azok kézrátétele, akik tekintéllyel bírnak, azokon, akik vezető pozícióba
lépnek, áldást, útmutatást, és vezetést nyújt a Mindenható Istentől az életükben.

1. Józsué, miután Mózest követte a vezetésben, kézrátételt kapott (IV. Móz 27,18-23.;
V. Móz. 34,9.).

2. Lévi és utódai ki voltak választva Isten számára, de Izrael elé lettek állítva, és az
egész nép rájuk vetette a kezét (IV. Móz. 8,1-22.). Micsoda jele ez a támogatásnak, a jó-
akaratnak és az alávetettségnek Izrael részéről, bizalmat adva ezzel ezeknek az embe-
reknek a munkájukhoz, és tudomásukra hozva, hogy a nép mögöttük áll.

3. Amikor Pált és Barnabást a gyülekezet kiküldte missziós útjukra, a tanítók és a prófé-

ták rajuk vetették kezüket, és valószínűleg a gyülekezet tagjai is rávetették a kezüket.
(Ap.Csel. 13,1-4.).

4. Hét férfit választott ki a korai egyház, hogy szolgáljanak az asztaloknál, így az apos-
tolok az idejüket imádságra és az Igének szentelhették (Ap.Csel. 6,1-7.). Ezekre a férfi-
akra rávetették kezüket az apostolok, és így kerültek egy felelősségteljes, vezető pozíci-
óba.

Mindenféle vezetésnek, a legkisebbtől a legnagyobbig, szüksége van Isten, valamint a férfiak

és nők jóváhagyására, tekintélyére és áldására, ha vezetésre jelölik ki.

239
Ha a helyi gyülekezet, állami, nemzeti, vagy nemzetközi szervezet vezető szerepbe helyez
embereket, nem sérti meg a Szentírást, ha a pásztor, a lelkimunkások, a szentek így cseleked-
nek, és rávetik kezüket a választott vezetőre. Miután ezt megtették, a leendő vezetőknek ket-
tős felruházásuk van Istentől és az emberektől; és amíg az életük tiszta, és megteszik, ami tő-
lük telik, támogatnunk kell őket imában, anyagiakban vagy bármi másban, amire felszólíta-
nak.

 A SZENT LÉLEK VÉTELE – Az Istenbe vetett hit, a vízkeresztség Jézus Krisztus

nevében, és a Szent Lélek alapvető követelményei az újjászületésnek. Veheti valaki a
Szent Lelket a vízkeresztség előtt, de ezután alá kell vetnie magát a vízkeresztségnek
(Ap.Csel. 10,44-48.). Isten kézrátétel útján is adja a Szent Lelket, de ez nem elengedhetet-
len Isten Szellemének vételéhez. A Szent Lélek nem közölhető valakivel olyasvalaki által,
aki maga nem rendelkezik a Szent Lélekkel. Isten megkeresztel minket a Szellemmel
(Ap.Csel. 1,5.), akár kézrátétellel, akár anélkül; mivel Ő adja a Szent Lelket, méltó min-
den dicsőségre, amikor valakit betölt a Szellem. Kezet tenni valakire, és kérni, hogy Isten
adja neki a Szent Lelket, helyes, és bibliai cselekedet, ezután többit Istenre kell hagyni.
Tanulmányozd e kézikönyv 5. leckéjét, a Szent Lélekről szóló mélyebb tanulmányért.

1. Péter és János Samáriába ment, ahol Filep hirdette az igét a samáriaiaknak, és megke-
resztelte őket Jézus nevében. Ők nem vették a Szent Lelket addig, amíg az apostolok rá-
juk nem vetették a kezüket. Ekkor vették a Szent Lelket (Ap.Csel. 8,14-28.).

2. Anániás elment Saulhoz (később Pál), és rávetette a kezét, hogy vegyen Szent Lelket
(Ap.Csel. 9,17-18.).

3. Pál Efézusban rávetette kezét azokra, akik csak János keresztségét ismerték, és vették
a Szent Lelket, nyelveken szóltak, és újra megkeresztelkedtek Jézus nevében (Ap.Csel.
19,1-6.).

 GYÓGYÍTÁS – Sok utalást találunk a Bibliában a gyógyításra vonatkozóan a kézráté-

tel által. Isten végzi el a gyógyítást; nem valaki kézrátételének hatalma vagy szentsége
hozza a gyógyulást (Ap.csel. 3,12.; 16.). Isten tud és gyógyít is kézrátétel nélkül, de fel-
használja ezt a módot, sőt, megparancsolja a hívőknek, hogy így tegyenek, mint ahogy
látni fogjuk ebben a leckében.

Két fontos dologra van szükség ehhez a tanulmányhoz, hogy tisztán lássunk, biblikusak
maradjunk, és elkerüljük a zűrzavart.

1. A HÍVEK KÉZRÁTÉTELE – Minden szent ráteheti kezeit a betegekre, kérve Istent,

hogy gyógyítsa meg őket (Márk 16,18.). A laikusok nem kenhetnek meg senkit olajjal;
ezt csak a lelkimunkások szolgáltathatják ki, vagy azok, akiket kijelölnek erre a szolgá-
latra.

2. A LELKIMUNKÁSOK KÉZRÁTÉTELE – A lelkimunkásoknak kell megkenniük

olajjal a beteget az Úr nevében, kérve a gyógyulást. Tehetik valakire a kezüket megke-
nés nélkül is, és úgy is kérhetik a gyógyulást. Nincs gyógyító erő az olajban; a gyógyu-
lás Jézus Krisztustól jön; az olajjal megkenés a hit cselekedete, és engedelmesség Isten
Igéjének.

240
Számos igeszakaszt találunk tanulmányozásra ennek a tárgynak az összefüggésében: (1) A
híveknek rá kell tenniük a kezüket a betegekre (Márk 16,18.). (2) A lelkimunkásoknak meg
kell őt kenniük olajjal (Jakab 5,14-15.). (3) Jézus meggyógyította a sokaságot (Luk 4,40-41.).
(4) Egy asszony, akiben a betegség szelleme volt, meggyógyult (Luk. 13,11-13.). (5) Péter
anyósa (Máté 8,14-15.). (6) A béna ember felkel (Ap.Csel. 3,1-16.). (7) Jézus meggyógyít
némelyeket, de a hitetlenség akadályozza őt (Márk 6,5-6.). (8) Jézus meggyógyít egy vak em-
bert, és kétszer veti rá a kezét (Márk 8,22-26.). (9) Különleges csodák történtek Pál keze által
(Ap.Csel. 19,11-12.). Pubilus meggyógyult (Ap.Csel. 28,8.). (11) Krisztus meggyógyította a
leprást (Mát. 8,1-3.).

Mindezekben a kezek volta a csatornák, melyeken át Isten gyógyított. Napjainkban, amikor

oly sok a betegség, szenteljük magunkat az Ő szolgálatára, és legyünk csatornák, melyeken
keresztül Isten megérinthet másokat.

 SZOLGÁLAT – Ez a rész azoknak szól, akik szolgálatba lépnek, és lelkimunkára szen-

telik magukat. Minden leendő lelkimunkásnak gondosan tanulmányoznia kell ezt a témát,
amíg világosan meg nem érti.

1. Timótheus – Fiatal lelkimunkás volt, akit Pál emlékeztetett a felelősségére, hogy tart-
sa ébren Isten tüzét az életében és a szolgálatában. Timótheus nyilvánvalóan próféciát
kapott, és Pál erre emlékeztette, buzdítva őt arra, hogy ne lankadjon el (I. Tim. 1,18.;
4,14.). A presbitérium rátette a kezét, így szentelve fel őt a szolgálatra; Timótheusnak
tehát komoly feladata volt.

2. PÁL ÉS BARNABÁS – Nem csak a Szent Lélek szava számított itt, hanem a gyüle-
kezet tagjai rátették a kezüket ezekre az emberekre, mielőtt kiküldték őket (Ap.Csel.
13,1-4.).

Ezeket a szolgálatba lépéseket tartsuk észben, ha kettős felszentelésre van szükség; elő-
ször Istentől, másodszor embertől. Ha nem bizonyulunk hűségesnek az emberek szemé-
ben, nem szerezzük meg a bizalmunkat, jóindulatokat, felhatalmazásukat és áldásukat, a
szolgálatunk nem éri el a célját.

A felelősség azokon nyugszik, akik másokra vetik kezüket bármilyen okból. Mivel belevetjük
magunkat a szolgálatba Isten vezetése alatt, ahogy az Ő Igéje megadja a felhatalmazást, szá-
mos tényezőt kell figyelembe vennünk.

AZ ELVÁLLALT FELELŐSSÉG

Ha ráveted valakire a kezed bármilyen okból is (erre nem kényszerít senki), azzal bizonyos
személyes felelősséget vállalsz a dologban. Mielőtt elfogadjuk azt a tevékenységet, melyet
Isten engedélyével az ember megtehet azon a területen, néhány dolgot mérlegre kell tennünk
bibliai szemszögből. Fogadd el a személyes elkötelezettség kihívásait, és hagyd, hogy Isten
használjon téged, akár lelkimunkás vagy, akár szent.

1. HELYES ÉLET – Szent és istenfélő életet kell élnünk Isten Igéjével összhangban, és jó
hírnévnek kell örvendenünk a helyi gyülekezetben, mielőtt kézrátételt alkalmazunk valakin.

241
 a. Skéva hét fia vállalta a felelősséget a Sátán kiűzésére, holott nem volt erre felhatalma-
zásuk (Ap.Csel. 19,11-17.).
b. Simon nem volt rendben Istennel, de meg akarta szerezni a kiváltságot, hogy ha valaki-
re ráveti a kezét, az Szent Lelket vegyen; Péter megdorgálta őt ezért (Ap.Csel. 8,14,23.).
c. Mielőtt adunk, kapnunk kell. Péternek és Jánosnak volt valamije, amit adhatott, mielőtt
megfogták a sánta ember kezét.

2. HELYES INDÍTÉK – Helyes indítéknak kell vezetnie minket, amikor valakire rátesszük
a kezünket, kérve Istent, hogy segítsen rajta. A dicsőség és a tisztesség Istené; sose adj vagy
fogadj el dicsőséget, ha Isten kézrátétellel használ téged.

Alázatnak kell fémjeleznie azokat, akiket Isten használ; tanulmányozd Péter és János maga-
tartását az Ap.Csel. 3,12-ben és 16-ban. A feltűnősködésnek, a figyelem felhívásnak, a di-
cséret vagy tisztelet elfogadásának távol kell állnia tőlünk. Mi csupán agyagedények va-
gyunk, akiket Isten kiválaszt, hogy munkálkodjon rajtuk keresztül; adj neki minden dicső-
séget és tisztességet.

3. A HIT KÖVETELMÉNY – Amikor valakire rátesszük a kezünket, és kérjük Istent, hogy

cselekedjen az életében, hitet kell gyakorolnunk abban, amit kérünk. Higgyük, hogy Isten
megteszi, amit kérünk tőle.

A Jézus Krisztus nevében való hit gyógyította meg a sánta embert (Ap.Csel. 3,1-16.).
b. Izsáknak és Jákobnak hitük volt, amikor másokra tették a kezüket (Zsid. 11,20-21.).
c. A hitből való imádság menti meg a beteget (Jak. 5,14-15.).

4. A KÉZRÁTÉTELT NE HIRTELENKEDJÜK EL – Pál figyelmezteti Timótheust, hogy

ne siesse el az emberek felszentelését a szolgálatra vagy arra, hogy felelősségbe vagy veze-
tésbe helyezze őket (I. Tim. 5,17-22.; II. Ján. 1,7-11.).

Ez egy jó szabály mindenki számára, ha kézrátételről van szó; legyünk körültekintőek, óva-
tosak, és biblikusak a szó legigazabb értelmében. Ha csupán hóbortból tesszük valakire a
kezünket, gondolat nélkül, ok vagy cél nélkül, csökkentjük a fontosságát és a szentségét a
dolognak. Krisztus alaptanítását gyakoroljuk, nem szórakozunk egy régi mutatvánnyal.

5. KÖRÜLTEKINTÉS – Mindazoknak, akik másokra vetik a kezüket, figyelmességet, elő-

vigyázatosságot, és előzékenységet kell tanúsítaniuk az iránt az ember iránt, akiért imád-
koznak. Az alábbiakban néhányat felsorolunk ezek közül a területek közül, melyekhez csa-
tolhatsz továbbiakat tapasztalatból és tanulmányozásból.

a. Ne kezeld nyersen a másik embert, különösen, akiért imádkozol a szószéknél, vagy aki
beteg. Az ilyen viselkedés inkább nyugtalanít, mint jót tesz. A nyers hang nem hoz na-
gyobb hatalmat Istentől; ez csak nem odaillő figyelmet vonz.

b. Ha ellenkező nemű egyénért imádkozol, csak a fejére tedd a kezed. Elég ennyit monda-
ni?

c. Leütni egy hölgy kalapját, vagy összeborzolni valaki haját szükségtelen, helytelen, és
senki sem kéri.

242
 d. Körbejárni a helységet, és mindenkire rátenni a kezünket ok nélkül nem helyes. Célnak,
oknak, indítéknak kell lennie a kézrátétel hátterében.

e. Ha hitetlenek között tevékenykedünk, vagy olyanok között, akik nem ismerik ezt a taní-
tást, bölcsességet és tapintatot kell tanúsítanunk az irányukban. Légy biztos abban, hogy
Isten vezet téged a kézrátételben, máskülönben megsértheted őket.

Isten munkája ellentétes a meg nem tisztult testi móddal vagy gondolkodással, de ha az Igével
és a Szellemmel összhangban megy végbe, meghozza a kívánt eredményt. Jómodor és illem a
Mindenható méltóságával mindig társul Krisztus alaptanításához. Legyen mindig így a kézrá-
tételnél.

Isten megengedi, hogy rátegyük a kezünket másokra, és kérjük Őt, hogy áldja meg őket a mi
imánkon keresztül, ami nagy kiváltság! Isten népének el kell fogadnia a kézrátétel kiváltságát,
és felelősségét egyaránt; fájdalommal teli, éhes, és magányos világban élünk, mely nem csak
az emberi érintésre vágyik, hanem isteni érintésre is. Amikor megérintesz másokat, érintsen
meg Isten is Téged.

MEGJEGYZÉSEK

243
 A HOLTAK FELTÁMADÁSA
ZSID. 6,1-2.

MEGJEGYZÉS:

A holtak feltámadása egyike a KRISZTUSRÓL SZÓLÓ HAT ALAPTANÍTÁSNAK; a

többit későbbi leckékben fogjuk tanulmányozni. Mind a hat könnyen azonosítható meg-
jegyzéssel és lecketémaként (Zsid. 6,1-2.).

A Teremtés könyvétől a Jelenések könyvéig a holtak feltámadása a téma, és ez az emberiség

reménysége. Ábrahám, a mi szellemi atyánk, hitte, hogy Isten fel tudja támasztani Izsákot,
miután ő feláldozta a fiát (Gal. 3,7.; Zsid. 11,17-19.; Róma 4,17.).

Mivel a témánk az egyik legátfogóbb téma mind az Ó-, mind az Újszövetségben, biztatlak to-
vábbi kutatásra a feltámadásról. Jézus Krisztus feltámadása lesz tanulmányunk fő pontja, más
feltámadásokkal együtt, melyekről a Biblia tanít.

Mielőtt elkezdenénk ezt a tanulmányt, szeretném, ha elolvasnád az I. Kor. 15,1-58. igesza-

kaszt más bibliai utalásokkal a tárgyról.

FELTÁMADÁSOK A BIBLIÁBAN

Felsorolunk példákat a Bibliából, melyekben Isten feltámaszt embereket a halálból, utalásként

és a téma érvényességére.

1. Az özvegy fia feltámadt a halálból (I. Kir. 17,17-23.).

2. A sunamita fia életre kel (II. Kir. 4,8-37.).
3. A moábita férfi feltámadt Elizeus sírjában (II. Kir. 13,20-21.).
4. Jairus lánya feltámadt (Márk 5,22-43.).
5. Naini özvegy fia feltámadt a halálból (Luk. 7,11-15.).
6. Lázár feltámasztása (Ján. 11,1-46.).
7. Tábitha (Dorkás), feltámadt a halálból (Ap.Csel. 9,36-42.).
8. Eutikhus feltámadása (Ap.Csel. 20,1-12.).

„Asszonyok feltámadás útján visszanyerték halottjaikat…” (Zsid. 11,35.), olyan kijelentés,

mely minden valószínűség szerint az első vagy a második pontra utal; ha nem, akkor történtek
más feltámadások is, melyeket nem említ a Biblia.

Micsoda felhője a bizonyságoknak tanúsítja Isten dicsőséges feltámasztó hatalmát! Más fel-
támadások, melyeket a Biblia feljegyez, más címszó alatt lesznek találhatók. Mindegyik fenti
feltámadás az enyészetnek szólt, vagy ideiglenes feltámadás volt, azaz mind a nyolc emberről
feljegyezték, hogy újra meghaltak, és jelenleg sírban vannak. Egyik sem támadt fel romlatlan-
ságra, sem nem kapott megdicsőült testet, mely nem hal meg többé. Egyszer ez meg fog tör-
ténni, így eljutottunk a következő pontunkhoz.

244
 A BECSESEBB FELTÁMADÁS

„Asszonyok feltámadás útján visszanyerték halottjaikat; mások kínpadra vonattak, visszauta-

sítván a szabadulást, hogy BECSESEBB FELTÁMADÁSBAN részesüljenek. (Zsid. 11,35.).
Azok, akikről a Zsid. 11. szól ÁLDOZATAI voltak a hitüknek, míg mások GYŐZTEK. Pál
azokról beszél, akiket megkínoztak, és akik nem fogadták el a szabadulást, hogy egy becse-
sebb feltámadásban lehessen részük. Mi a becsesebb feltámadás?

Ez a romlatlanságra történő feltámadás, amikor valaki a feltámadása után többé nem néz
szembe a halállal. Azok, akik életre keltek a Zsid 11,35. első mondatrésze szerint, újra meg-
haltak, és most a sírban várakoznak a becsesebb feltámadásra. Romlatlanságra feltámadni, és
többé soha meg nem halni becsesebb feltámadás, mint úgy feltámadni, hogy utána ismét
szembe kell nézni a halállal.

Még ha csupán rövid időre is történik a feltámadás, mielőtt újra bekövetkezik a halál, nem
csökkenti a dicsőséget és a győzelmet a halál felett. Micsoda győzelem annak, aki meghalt,
hogy feltámadt a halálból, még ha nem is mérhető a becsesebb feltámadáshoz.

Isten feltámasztó hatalma mit sem csökkent; ma is tud, és feltámaszt halottakat. Ők ismét
meghalnak, várva a jövőbeni feltámadásra, amikor halhatatlanságra támadnak fel. A minőség
számít itt, nem pedig a feltámadás eseménye. A becsesebb feltámadásról Dávid így beszél:
„…öröm tölt el, ha meglátlak, amikor fölébredek.” (Zsolt. 17,15.).

HA NINCS HALOTTAK FELTÁMADÁSA

Számos téves nézet létezett Pál ideje előtt, és Pál korában is a feltámadással kapcsolatban. A
sadduceusok, egy vallásos szekta Jézus korában, azt tanították, hogy nincs feltámadás (Márk
12,18.). Az ő filozófiájukat vallották némelyek Korinthusban az I. Kor. 15,13 szerint. Egy
másik tévtanítás, mely rombolta egyesek hitét, azt hirdette, hogy a feltámadás már megtörtént
(II. Tim. 2,17-18.). Pál felteszi a kérdést a hívőknek, mi lenne, ha nem lenne holtak feltáma-
dása, vagy ha az már a múlté lenne. Micsoda tragédia és szomorúság lenne, ha bármelyik igaz
lenne! Pál párhuzamba állítja ezeket a hamis tanításokat néhány lehangoló következménnyel,
ha ezek a tanítások igazak. Akkor:

1. Krisztus sem támadt fel (I. Kor. 15,13.).

2. A mi igehirdetésünk hiábavaló (I. Kor. 15,14.)
3. A hitünk hiábavaló (I. Kor. 15,14.; 17.).
4. Hamis tanúi leszünk Istennek (I. Kor. 15,15.).
5. Még mindig a bűneinkben vagyunk (I. Kor. 15,17.).
6. Azok, akik elaludtak Krisztusban (meghaltak) elvesztek (I. Kor. 15,18.).
7. Bánkódnánk, mint a többiek, akiknek nincs reménységük (I. Tessz. 4,13-18.).

Dicsérd Istent, hogy a fentiek egyike sem igaz, van holtak feltámadása, és nekünk hirdetnünk
és hinnünk kell ezt, és úgy rendeznünk az életünket, hogy mi is részesei lehessünk.

245
 AZ ELSŐ FELTÁMADÁS

Köteteket lehetne írni csupán erről az egy témáról; ezért röviden megemlítem, amit érzek az
első feltámadás különböző szegmenseiről, részeiről vagy állomásairól. E pontok némelyike,
mely segít a tanulásban, nyitva álla a megbeszélés és megvitatás előtt. Vedd figyelembe eze-
ket a Biblia szemszögéből, miközben e nagyszerű témát kutatod.

Mielőtt sor kerülhet a feltámadásra, be kell következnie a halálnak. Az elragadtatás, mint Illé-
sé, nem feltámadás. Tegyünk különbséget a FELTÁMADÁS és az ELRAGADTATÁS kö-
zött; ez két különböző dolog.

 KRISZTUS FELTÁMADÁSA – Krisztus volt az első, aki halhatatlanságra és romolha-

tatlanságra támadt fel, és elindította az első feltámadást. „Hogy a Krisztusnak szenvedni
kell, hogy mint a halottak feltámadásából első…” (Ap.Csel. 26,23.), azt jelenti, hogy Krisz-
tus, Aki elsőként támadt fel a halálból, többé nem hal meg. Az első feljegyzett feltámadás a
Bibliában az özvegy fia az I. Kir. 17,17-23-ban; de ez csak ideiglenes helyreállítása volt az
életnek, és az özvegy fia meghalt újra. Krisztus örökké él, és sosem lát romlást (Zsid. 7,16.;
Jel. 1,18.; Róma 6,9.; Ap.Csel. 13,34.). Jézus Krisztus az: (1) Elsőszülött a halottak közül
(Jel. 1,5.). (2) Első zsengéjük azoknak, akik elaludtak (I. Kor. 15,20-23). (3) Elsőszülött a
halottak közül (Kol. 1,18.). Jézus Krisztus elindította és megalapozta a feltámadás rendjét,
melynek mindnyájan szeretnénk részei lenni.

 A RÉGI SZENTEK FELTÁMADÁSA – Fontos megjegyeznünk, hogy ezek a régi szen-

tek NEM jöttek ki a sírjaikból, amíg Krisztus fel nem támadt (Máté 27,50-53.), tehát fenn-
tartva az első feltámadás rendjét, Krisztus az első zsenge.

Ők nyilvánvalóan ószövetségi szentek voltak, és nyilvánvaló, hogy NEM minden ószövet-

ségi szent támadt fel ekkor, mivel a Biblia csak azt mondja SOK (Máté 27,52.). Azon a vé-
leményen vagyok, hogy ezek a szentek nem haltak meg újra, hanem romolhatatlanságra tá-
madtak fel. Ha így van, akkor elragadtattak a mennybe, és most élnek az Úr jelenlétében,
megdicsőült testben. Isten Igéje hallgat sok részletről, mint ezekről is, de ahogy éneklünk,
egyre jobban és jobban fogjuk érteni.

 SZELLEMI FELTÁMADÁS – Itt nem a fizikai halálról és feltámadásról van szó (Eféz.
2,1-6.; Ján. 5,24-25.; Róma 6,1-11.). Holtak voltunk a bűneinkben, de Isten feltámasztott
minket, és odaültetett Jézus Krisztusban a mennybe. (Tanulmányozd e kézikönyv Élet és ha-
lál c leckéjét ennél a pontnál.)

A Ján. 5,24-29-ben Jézus mind a szellemi, mind a fizikai feltámadásról beszél. A 24. és 25.
vers azokkal foglalkozik, akik nem haltak meg fizikailag, de átmentek a halálból (szellemi-
leg) az életre (szellemileg). A 28. és 29. vers kifejezetten azokkal foglalkozik, akik a sírban
vannak, ami fizikai halált jelöl. Tanulmányozd Krisztus tanítását Páléval kapcsolatban eb-
ben a témában.

 AZ EGYHÁZ ELRAGADTATÁSA – Az elragadtatásról Krisztus visszatérésével kap-

csolatban találunk utalást a Bibliában. (I. Tessz. 4,13-18.; Ján 5,28-29.; I. Kor. 15,1-58.).

Az egyház elragadtatásakor feltámadnak a holtak, akik Krisztusban haltak meg, akik hitben
haltak meg, győzedelmeskedve a bűn felett. Ez a csoport annak az egyháznak a kiterjedése,

246
mely Pünkösdkor formálódott (Ap.Csel. 2,1-4.) az egyház elragadtatásáig. Mindenki, aki
Krisztusban halt meg (Róma 6,3-4.; Gal. 3,27.) fel fog támadni az egyház elragadtatásakor.

Amikor az elragadtatás megtörténik, a Krisztusban meghaltak fognak először feltámadni; az

élő szentek nyomban ezután elragadtatnak; a két csoport egyesül a felhőkben, amikor talál-
koznak az Úrral a levegőben, hogy Vele legyenek örökké. (I. Tessz. 4,13-18.). Nagy vára-
kozással tekintünk ez elé az esemény elé.

 PÁLMAÁGAKAT TARTÓK – Nyilvánvaló, hogy ezek a fehér ruhás, pálmaágakat tartó

emberek mártírok, akik megölettek az egyház elragadtatása előtt (Jel. 7,9-17). Az ötödik pe-
csét felnyitásakor látjuk azok lelkeit az oltár alatt, akik megölettek Isten Igéjéért. Ők azért
kiáltanak, hogy a vérük legyen megbosszulva; de ők fehér ruhát kapnak, és azt mondják ne-
kik, hogy várjanak még egy keveset, amíg szolgatársaik és testvéreik, akiknek meg kell
öletniük, szintén megöletnek (Jel. 6,9-11.). A Jel. 6,11. és a Jel. 7,9. között a mártíroknak ez
a megöletése bekövetkezik. Ezt az időt nevezzük nagy nyomorúságnak, a fenevad vagy
antikrisztus hatalma idejét, amikor egységben a parázna asszonnyal megöli mindazokat,
akik kiállnak Isten beszéde mellett (Jel. 6,9.). Mivel az egyház elragadtatik, nyilvánvalóan
ezek azok az őszinte szívű emberek, akik sosem hallották az igazságot, de most Isten Igéje
mellett döntenek, és ezért elveszítik az életüket.

A nyomorúság e rettenetes idején Isten feltámasztja őket a halálból, hogy trónja elé álljanak
(Jel. 7,15.) Az események sorrendjében mások is megöletnek a fehér ruhás, pálmaágat tar-
tók feltámadását követően.

 KÉT TANÚBIZONYSÁG – Azon a véleményen vagyok, hogy ez a két tanúbizonyság

Mózes és Illés, akik elküldetnek a földre a nyomorúság idején, hogy prófétáljanak ezerkét-
százhatvan napig. Csodálatos, Isten-adta hatalom nyilvánul meg, miközben ezek az emberek
szolgálnak a földön. Miután ezek a napok beteljesednek, a feneketlen mélységből feljövő
fenevad legyőzi, és megöli őket. Három és fél napon át hever a holttestük az utcán, miköz-
ben az egész világ látja őket, és az emberek ajándékokat küldözgetnek egymásnak a prófé-
ták halála feletti örömükben. A műholdak korában, mai modern világunkban könnyen lehet-
séges, hogy a világ lássa őket, ha nem is a halálukat, de a holttestüket, közvetlenül a haláluk
után. Ezután feltámadnak a halálból, és elragadtatnak a mennybe az ellenségeik szeme láttá-
ra (Jel. 11,1-11.).

 A LEFEJEZETTEK – Időrendileg a Jel. 11,1-11-et követően, miután a két tanúbizony-

ság feltámadt, látjuk a fenevadat vagy antikrisztust dühének teljességében. A hamis próféta,
melyet szintén fenevadnak neveznek, elkészíti a fenevad képét (Jel. 13,10-15.; 19,20.). En-
nek a hamis prófétának van hatalma arra, hogy életet adjon a képbe, és mindazok, akik nem
imádják ezt a képet, megöletnek (Jel. 13,11-18.). A Jel. 14,13. ugyancsak említést tesz azok-
ról, akik meghalnak ebben az időszakban. Nem kétséges, ezek lefejeztetnek Isten beszédé-
ért, amiért elutasítják, hogy imádják a fenevadat, vagy a képét, és akik visszautasítják, hogy
a fenevad jelét a homlokukra vagy a kezükre vegyék (Jel. 20,4.).

Krisztus ezeréves földi uralma (millenium) előtt, ezek az emberek, akiket lefejeztek, feltá-
madnak a halálból, és uralkodnak Krisztussal a földön.

Isten Igéje kijelenti e csoport feltámadásáról szóló híradás után: „Ez az első feltámadás.”
(Jel. 20,5.).

247
 MEGJEGYZÉS:
Száznegyvennégyezer zsidó lesz elpecsételve a János szerint a Jel 7,1-8-ban.
János a Jel 12,1-5-ban beszél egy fiú-magzatról, aki elragadtatik a mennybe.
Ebből a két eseményből egyesek azt magyarázzák, hogy a fiú-magzat a száz-
negyvennégyezer, míg mások szerint a fiú-magzat Krisztus. Nem próbálom
megállapítani, kire vonatkozik a fiú-magzat ezen a ponton; de állítom a tényt,
hogy az a száznegyvennégyezer, aki Isten trónjához ragadtatik, NEM része az
első feltámadásnak (Jel. 14,1-5.). Nincs feljegyzés, vagy jelzés arra, hogy
száznegyvennégyezerből bárki, vagy valamennyi meghalt vagy megöletett
volna. Ez ÁTALAKULÁS, nem FELTÁMADÁS.

A FELTÁMADOTT TEST

A korinthusiakban kérdések merültek fel, akárcsak bennünk, a feltámadással kapcsolatban.

Ezek egyike az volt: „Mi módon támadnak fel a halottak? és minémű testtel jönnek ki?” Min-
den részletre nem kapunk választ, de a Biblia nyújt némi betekintést a feltámadott test milyen-
ségébe. Jegyezzük meg itt ezeket.

1. Tanulmányozd Pál gabonamag hasonlatát a feltámadással kapcsolatban (I. Kor. 15,35-

38.).
2. Pál összehasonlítja a mennyei testet a földi testtel, amikor a feltámadásról tanít (I. Kor.
15,39-41.).
3. Pál összehasonlítja a kapcsolatot, hogyan vettetünk (temettetünk) el, és hogyan kelünk
(támadunk) fel (I. Kor. 15,42-44.).

a. Elvettetik romlandóságban – feltámasztatik romolhatatlanságban.

b. Elvettetik gyalázatosságban – feltámasztatik dicsőségben.
c. Elvettetik erőtlenségben – feltámasztatik erőben.
d. Elvettetik az érzéki (természetes) test – feltámasztatik a lelki (szellemi) test.

4. Jézus megdicsőült testtel keresztül tudott menni a zárt ajtón a tanítványaihoz (Ján.
20,19-23.; Luk. 24,36-39.).
5. János elmondja nekünk, hogy amikor feltámadunk, olyanok leszünk, mint Ő (I. Ján.
3,1-3.).
6. Mert a mi hitvány testünk elváltozik az Ő dicsőséges testének hasonlatosságára (Fil.
3,20-21.).
7. Hordozni fogjuk a mennyeinek ábrázatát a feltámadásunkkor (I. Kor. 15,45-49.).
8. Olyanok leszünk, mint az égnek angyalai, tehát mi sem fogunk meghalni (Márk 12,18-
27.).
9. A feltámadást nevezik az emberi test megváltásának (Róma 8,23-25.).
10. Nem emberi kézzel által készített sátrat öltünk magunkra a feltámadáskor (II. Kor. 5,1-
8.).

Tanulmányozd: I. Kor. 15,1-58.; I. Tessz. 4,13-18.; Jel. 21,1-7. további látásért és ismeretért
megdicsőült testünkkel és az örökkévaló létezés állapotával kapcsolatban.

248
 A MÁSODIK FELTÁMADÁS

Megkülönböztetésül az első feltámadástól, a második feltámadás el van választva az elsőtől a

millenniummal, Krisztus ezer éves uralmával a földön. A második feltámadáskor támadnak
fel a gonoszok is minden nemzedékből Ádámtól elkezdve. E feltámadásban részesülők nagy
többsége bűnös, azon kevesek kivételével, akiknek neve benne találtatik az Élet Könyvében.
Azok, akik ekkor üdvözülnek, a millennium idején nyertek megváltást, vagy az azt követő rö-
vid időszak alatt.

A második feltámadás a végső feltámadás az összes halott számára valamennyi nemzedékből,

akik nem részesültek az első feltámadásban. Dániel és Jézus is említik ezt a feltámadást (Dán.
12,2-3.; Ján. 5,28-29.).

Nekünk, akik élünk, meg kell tennünk minden erőfeszítést, hogy részesei legyünk az első fel-
támadásnak (Jel. 20,4-6.). Bárki, akinek lehetősége van hallani az igazságot és engedelmes-
kedni annak a kegyelem idején, és mégsem teszi, el fog veszni (II. Tessz. 2,1-12.). A vissza-
esők, és azok, akik elutasítják az igazságot, hazugságban fognak hinni és elkárhoznak, ha nem
lesznek ott az egyház elragadtatásában. Ma van az üdvösség napja; miután az egyház elragad-
tatik nincs második esély azok számára, akik elvetik az igazságot.

A holtak feltámadása, mint a megváltottaké, mind az elveszetteké, sarkalatos igazsága Isten

Igéjének. Ez Krisztus alaptanítása, mint ahogy az egyház alapköve is. Miért ne tanulmányoz-
nánk, kutatnánk, és ásnánk ki az igazságnak ezt a drágakövét, miközben törekszünk részt
venni az első feltámadásban? Tűzd ki célul a szívedben, hogy ott leszel azon a grandiózus
egyesülésen az égben, amikor Jézus visszatér.

MEGJEGYZÉSEK

249
 ÖRÖK ÍTÉLET
ZSID. 6,1-2.

MEGJEGYZÉS:

Az örök ítélet a egyike a KRISZTUSRÓL SZÓLÓ HAT ALAPTANÍTÁSNAK; a többit

későbbi leckékben fogjuk tanulmányozni. Mind a hat könnyen azonosítható megjegyzés-
sel és lecketémaként (Zsid. 6,1-2.).

Az ítélet, sokféle jelentéssel, olyan kifejezés, melyet széles körűen megtalálunk a Bibliában.
Túl nagy terjedelmet igényelne minden egyes területének tanulmányozása a mi tanulmá-
nyunkhoz; csak főbb pontokat vetünk itt fel.

Az örök ítélet Krisztus következő alaptanítása. Ezeket az alaptanításokat be kell építenünk az

életünkbe, mielőtt tovább lépünk. Ha egyszer belealapoztuk az életünkbe, felszerelkeztünk
arra, hogy tovább haladjunk Isten Igéjének más harcmezőire.

Az örök ítélet, nem csak az ítélet általános témája, lesz az alapja ennek a tanulmánynak. Nem
minden ítélet örök; némelyik egy bizonyos időszakra vonatkozik, és sajátosan lehet ideigle-
nes, és szellemi. Az ember, szükség esetén, az ige ítéletével néz szembe az élet különböző
dolgaiban. Az örök ítélet, a végső szó, a perdöntő érv kizárólag Isten kezében van. Néhány
dolog, amiben egyedül bízhatunk azon napon, amikor Isten mindenre fényt derít. Nekünk csak
Isten országának kulcsa áll a rendelkezésünkre; Isten kezében vannak a halál és a pokol kul-
csai.

AZ ÍTÉLET BIZONYOSSÁGA

Az embernek szembe kell néznie Istennel az ítélet idején; ez a tény határozottan ki van jelent-
ve a Bibliában.

1. Isten minden cselekedetet ítéletre hoz Salamon szerint (Préd. 11,9-10.; 12,13-14.).
2. „És miképen elvégezett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután az ítélet.”
(Zsid. 9,27.).
3. A Biblia egyértelműen kijelenti, ki fog minket megítélni: (a) Isten mindenek bírája (Zsid.
12,23.). (b) Az Úr a mi bíránk (Ésa. 33,22.; Júd. 1,14-15.). (c) Egy nap ki van jelölve, ame-
lyen Isten meg fogja ítélni a világot Jézus Krisztus által (Ap.Csel. 17,30.; 10,42.; Róma
2,16.). (d) Minden ítélet Jézus Krisztusnak adatott (Ján. 5,22.).

Jézus Krisztus az egyetlen igaz Isten, Aki megjelent testben, fog ülni az ítélet trónusán, mint
az egész emberiség bírója. Az Ő Igéje, a Biblia lesz az a könyv, mely által megítéltetik min-
den ember minden nemzedékből és nemzetből, aki Ő előtte áll.

ÍTÉLETEK, MELYEKRE A BIBLIA UTAL

250
Különféle felfogások és magyarázatok léteznek az ítéletekkel kapcsolatban, melyekre a Biblia
utal. E területek közül sok nyitva áll a viták előtt, de érintjük azokat tanulmányunkban is. No-
ha nem ez e tanulmány fő pontja, rámutatok néhány ítéletre a Bibliában, melyekről az örök
ítéleten kívül van szó.

1. Néhány bibliamagyarázó kiemeli az Izraelt nemzetét sújtó sajátos ítéletet. Bár történtek
utalások a múltbeli, jelenlegi és a jövőbeni ítéletre Izraelre vonatkozólag, ők is ugyanazon
mérték szerint lesznek megítélve, mint más nemzetek, amikor eljön az örök ítélet ideje.
2. Krisztus megváltó munkájára a Golgotán sokan utalnak úgy, mint a bűn feletti ítéletre.
3. Isten Igéjére önmagában is gyakran utalnak úgy, mint ítéletre (Zsolt. 119,7.; 13.; 160.;
164.).
4. A bárány tizenkét apostola fog ülni a tizenkét trónszékben, és ítélni fogják Izrael tizenkét
törzsét Krisztus ezeréves uralma alatt (Máté 19,28.; Luk. 22,30.).
5. Az önbírálat, vagy magunk megítélése ebben az életben, fontos felelőssége
mindannyiunknak, melyet tanulmányoznunk kell és meg kell értenünk. Itt előre küldhetjük a
bűneinket, így nem fognak minket követni az ítéletre, hogy elítéljenek minket (I. Tim. 5,24-
25.). Ez mindjárt az elején bekövetkezik, amikor újjászületünk (Ján. 3,1-8.), amikor meg-
mosattunk Krisztus vérében (Jel. 1,5.; I. Péter 1,18-19.). A megtérésnek, és az istenfélő
életnek köszönhetően folytatódik megtisztulásunk a vér által, előre küldve bűneinket (I. Ján.
1,7.). Nincs ítélet azok számára, akik így tesznek; ahogy a samáriai asszony szembenézett a
bűneivel ebben az életben, és leszámolt velük. Ha megítéljük magunkat, nem ítéltetünk el (I.
Kor. 11,31.).
6. Azoknak a dolgoknak a megítélése, melyek jelen vannak az életünkben fontos területe az
ítéletnek (I. Kor. 6,1-8.). Amint probléma adódik közöttük, a hívőknek ítéletet kell gyako-
rolniuk azokban a dolgokban, melyek az életükhöz tartoznak, és ne menjenek a törvény elé.
Az atyafiaknak nem szabad ügyvédet fogadniuk, és törvény elé menniük a testvéreikkel
szemben, amikor személyes érzések, viták és különbözőségek lépnek fel. Ez nem zárja ki
azt, hogy ügyvédhez forduljanak törvényes dolgokban; ez személyes ügyekre vonatkozik a
gyülekezeten belül, melyekben a gyülekezetnek kell ítéletet hoznia.

Egy régi, elcsépelt, nem biblikus közhely, amit gyakran hallunk, hogy nem szabad ítélke-
zünk, nehogy mi is elítéltessünk. Ez a Máté 7,1. kiragadása a szövegösszefüggésből. Ta-
nulmányozd a szöveget az egész igeszakaszban (Máté 7,1-5.), és meg fogod látni, hogy Jé-
zus arról beszél, ne legyünk ítélkezők, bírálóak, vagy kritikusak a másikkal szemben, ami-
kor nekünk gerenda (2x4 vagy nagyobb tárgy) van a szemünkben, míg testvérünk szemében
csupán szálka van (kicsike porszemcse). Ha így teszünk, magunkra vonjuk Isten ítéletét és
átkát. Ez mégsem tiltja meg nekünk, hogy megítéljünk dolgokat a Biblia szabályain belül. A
bűnt bűnnek kell ítélni, a rosszat rossznak, és a jót jónak, anélkül, hogy megsértenénk Isten
Igéjét.

Míg ítéletet hozunk az életünkhöz tartozó dolgokban, az alábbi útmutatásokat kell betarta-
nunk:

1. Ne kedvezz a gonosz személyének, hogy elfordítsd az igazat az ítéletben (Péld. 18,5.).

2. Nem tekinthetünk személyekre az ítéletben (Péld. 24,23.).
3. Az ítélet Isten házán kezdődik el, ami azt jelenti, hogy az üdvösség pillanatától az
egyház és Isten ítélete és tekintélye alatt vagyunk (I. Péter 4,17.).
4. Ne ítéljünk külső alapján, hanem igaz ítélettel ítéljünk (Ján. 7,24.).
5. Döntéseink mérlegelésénél tudnunk kell, hogy mi is hasonló ítélettel fogunk ítéltetni
(Máté 7,2.).

251
 6. Ha nem vagyunk irgalmasak, mi sem számíthatunk irgalomra (Jakab 2,12-13.; Máté
5,7.).

ÖRÖK ÍTÉLET

Jézus tanított az örök ítéletről, tehát nem szabad félreértésnek lennie abban, mit értett ez alatt.
Minden ember minden nemzedékből és nemzetből végül szembe fog nézni Istennel az ítélet-
kor.

A Biblia alapján meg vagyok győződve, hogy nincs fokozata és erőssége a jutalomnak vagy
az ítéletnek a tudás, a képesség, és a korszak alapján, amelyben élsz, sem a megváltottak, sem
az elveszettek számára (Luk. 12,47-48.; Róma 2,12-16.; II. Ján. 1,8.).

Az örök ítélet nem határozza meg, hogy megmenekültél vagy elvesztél; Isten tudja ezt már a
halálod pillanatában. A halál percében a szellem visszatér Istenhez, Aki adta azt, hogy a po-
kolba vagy a paradicsomba jusson (Préd. 12,7.). Az ember lelke ott várakozik ebben az ideig-
lenes állapotban az üdvösségre vagy a büntetésre a feltámadás napjáig. Ha meg vagy váltva, a
paradicsomból jössz elő, és részese leszel az első feltámadásnak. Ha elvesztél, a második fel-
támadáskor támadsz fel. Ítéletre jössz elő a cselekedeteid alapján, és elveszed, amit megérde-
melsz. Az ítélet napján kijelentetnek és nyilvánvalvá lesznek az emberi szív titkai, amikor a
feltámadottak Isten előtt állnak (Róma 2,16.; I. Kor. 4,5.; Jel. 20,11-15.).

Az örök ítéletnek két fontos tényezőjét kell megvizsgálnunk ennél a pontnál.

 KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE – A hívők csak ebben az ítéletben fognak megítéltetni,

míg a hitetlenek máskor és más ítéletben. Ismétlem, Krisztus ítélőszéke nem határozza
meg, hogy megváltattál vagy elvesztél, de meghatározza az örökkévaló jutalmad terjedel-
mét. Amikor elragadtatunk, örökké az Úrral leszünk, tehát semmi sem választhatja el töb-
bé Krisztustól azokat, akik elragadtattak (I. Tessz. 4,17.). Számos fontos igeszakaszt kell
alaposan megvizsgálnunk ennél a pontnál; álljunk meg és tanulmányozzuk azokat most:

1. II. Kor. 5,1-10. 5. Róma 14,10-12.

2. II. Tim. 4,1. 6. I. Péter 1,15-19.
3. Róma 2,6. 7. I. Kor. 3,10-15.
4. I. Ján. 4,10,21. 8. II. Ján. 1,8.

Az ítélőszék a görög BEMA szóból származik, melynek jelentése lépés, emelvény, trón vagy
bíróság. Az egyház elragadtatása után lesz egy ítélet a hívők számára Krisztus ítélőszéke előtt.
Jézus Krisztus a bíró, és a jutalom a Biblia alapján lesz meghatározva. Rávilágítanék az ige-
szakaszokra négy, illetve hét pontban.

1. János elmondja nekünk, hogy a teljes szeretet kiűzi a félelmet (I. Ján. 4,18.); jegyezzük
meg, hogy nem azt mondja, MINDEN félelmet. Lehet tökéletes (teljes vagy érett) szeretet
a szívünkben és az életünkben, mégis küzdhetünk félelmekkel ebben az életben; mint a
háborútól, balesettől, betegségtől stb.-től való félelem. János itt a Krisztus ítélőszékétől
való félelemről beszél. Ha szeretet van a szívünkben, ahogyan lennie kell, nem gyötör

252
 minket a félelem attól, hogy szembenézzünk Istennel, mert tudjuk, hogy minden rendben
van, és várakozással tekintünk a jutalom elé.

2. Pál figyelmezteti a szenteket arra, HOGYAN építsenek az alapkőre, mely Jézus Krisz-
tus (I. Kor. 3,10-15.). Minden ember munkáját tűz fogja megpróbálni, hogy MI (milyen
fajta, minőségű, módú és típusú) az. Kétféle építőanyagot lehet használni; az egyik éghe-
tő, a másik nem éghető. Hat fajta vagy fokozatú építőanyagot lehet használni a hívőnek,
mellyel építhet erre az alapra: aranyat, ezüstöt és drágaköveket (éghetetlen anyagok), fát,
szénát és pozdorját (éghető anyagok).

James Lee Beall néhány érdekes megjegyzést tesz ezekről az anyagokról, melyek megvilágít-
hatják ezt az igehelyet. Idézek a Laying the Foundation (Alapvetés) c. könyvéből; Logos In-
ternational, Plainfield, New Jersey; Copyright 1976, 374-376. old.

„HOGYAN FOGJA KRISZTUS MEGKÜLÖNBÖZTETNI AZOKAT A CSELEKEDE-

TEKET, MELYEK MÉLTÓK A JUTALOMRA AZOKTÓL, MELYEK ELÉGNEK A
ÍTÉLŐSZÉK ELŐTT?
Azok a cselekedetek, melyek a Krisztussal való együtt élésünkből származik a Szent Szel-
lem által, jutalmazást nyer. Ezeket könnyen fel lehet ismerni, mert hordozzák Krisztus ha-
sonlóságát. Ezek Isten cselekedetei, és mindig a Vele való kapcsolatból erednek. Három-
féle lehet: arany, ezüst és drágakő.

A. ARANY: ez az, ami megpróbálásra és jóváhagyásra kerül a hitben várakozás által. Azt
az utasítást kaptuk, hogy „vegyünk” aranyat, amikor jövünk megismerni Istent a hitpróbák
megtapasztalásával és türelemmel. Isten beszél arról a jellemről, melyet kifejleszthetünk
az Istennel való találkozás által a megpróbáltatás olvasztókemencéjében (Jel. 3,18.; Jób
23,10.; I. Péter 1,7.; Jak. 1,2-4.; Péld. 17,3.).

B. EZÜST: az indítékok és a jellem megtisztulása a következménye Isten megtisztító ha-

talmának. Ahogy megígérte, Isten próba alá vet minket, hogy a jellemünk fejlődjön az Is-
tenbe vetett bizalomban és a Tőle való függőségben, és az indítékaink tisztaságában. Az
önzés szennye eltávolíttatik (Mal. 3,3.; Zak. 13,9.; Zsolt. 66,10.).

C. DRÁGAKŐ: Az értékek, melyek bennünk rejlenek, a döntések által nyomás alá kerül-
nek. A jellemünk formálódik, ahogy bajokkal kerülünk szembe, melyekben Isten kegyel-
me jön hozzánk, és feleletet ad rájuk az Ő elsőbbsége alapján. A drágakövek azok a dol-
gok, melyeket a legdrágábbaknak kell tartanunk. A szívünk ott van, ahol a kincsünk (Jer.
15,19.; Jel. 21,19-21.; Ésa. 54,11-14.; Mal. 3,16-18.).

Ezekkel szemben azok a cselekedetek égnek el, melyek nem lettek „tűzbiztosak” ennek az
életnek a során. Ezek önerőből jöttek létre, nem pedig a bennünk lakozó Szellem életétől
való függőségből. Mivel ezek a cselekedetek nem a Krisztussal való egyesülésünk gyü-
mölcsei, távol vannak az Ő életétől, ezért „holt cselekedetnek” tekintjük őket. Ezek há-
romfélék lehetnek: fa, széna, pozdorja.

A. Fa: saját kezünk cselekedetei, vagy a természetes tehetség eredményei, melyben nem
volt jelen a Szent Szellem segítsége. Azok, akik tehetségesek, gyakran esnek abba a kísér-
tésbe, hogy bálványozzák saját alkotóképességüket, zsenialitásukat és ügyességüket. Ezek
jó dolgok, nincs örökkévaló értékük. Alkalmat adnak a bálványimádásra (V. Móz. 4,28.;
Dán. 5,4.; 15,4.; II. Kir. 19-18.; Róma 1,25.).

253
B. SZÉNA (vagy fű): azok a dolgok, melyekkel le akarunk nyűgözni másokat, a megjele-
nés, a személyiség vagy a társadalmi helyzetünk eszközeivel. Elhitethetjük az emberekkel,
hogy többek vagyunk annál, mint amik vagyunk, de Isten látja a szívünket. A népszerűség
rövid életű. A valóság hamarosan utolér minket, és vonzerőnk gyorsan szertefoszlik (I. Pé-
ter 1,24.; Zsolt. 103,15-16.; Ésa. 40,6-8.; Jak. 1,10-11.).

C. POZDORJA: a nem lényeges dolgokat le kell metszeni az életünkről, hogy gyümölcsö-

zőbbek lehessünk. A természetben a gabonából csak egy rövid szár marad az aratás után.
Aratáskor ezt elégetik (Jób 21,18.; Ésa. 5,21-24.; 33,11-12.; Abd. 1,17-18.; Mal. 4,1.; Ján.
15,1-6.). Más gondolatokat és igehelyeket is csatolhatsz a fentiekhez.

Ilyen esetben az ember munkái tönkremennek, míg maga az ember megmenekül. Tartsd
emlékezetben, hogy Istennek ezek a gyermekei jutalmat kapnak, nem csupán a cselekede-
tekért, hanem azért, hogy MIT (13. vers) építettek, és HOGYAN (10. vers) építették. Itt
minden ember megmenekül, de a jutalmuk nem ugyanaz. Tanulmányozd János intését újra
és újra: „VIGYÁZZATOK MAGATOKRA, HOGY EL NE VESZÍTSÜK, A MIT
MUNKÁLTUNK, HANEM TELJES JUTALMAT NYERJÜNK.” (II. Ján. 1,8.).

 A FEHÉR ÍTÉLŐSZÉK – A végső részéhez érkeztünk Isten örök ítéletének, mely

meghatározza az emberiség sorsát (Jel. 20,11-15.; I. Kor. 6,1-8.). Figyelmedbe ajánlom
azokat a tényeket, melyek ezt az ítéletet veszik körül.

1. Mindenki, aki itt megjelenik, a második feltámadáskor támad fel, melyre ezer évvel
az első feltámadás után kerül sor (Jel. 20,5-6.).
2. Egyetlen gonosz ember sem támad fel ezt megelőzően, ezért az elveszettek minden
nemzedékből ezen az ítéleten fognak megjelenni.
3. Némelyek, akik az első feltámadás után térnek meg a millennium idején, és azok,
akiknek neve benne van az élet könyvében, ugyanolyan jutalomban részesül, mint
azok a szentek, akik Krisztus ítélőszéke előtt álltak (Jel. 20,15.).
4. Az ítélet a cselekedetek és a nyilvánvalóvá tett igazság alapján fog megtörténni
(Róma 2,11-15.). Kain Mózes törvénye előtt élt. Nabukodonozor az egyházkorszak
előtt élt – mindkettő ennek megfelelően lesz megítélve. Isten méltányosan és igazsá-
gosan ítél meg minden korszakban élőt.
5. Szentek fogják megítélni a világot (I. Kor. 6,2.): ez az az ítélet, melyben Krisztussal
együtt ülnek majd, miközben Krisztus megítéli a világot.
6. A szentek angyalokat is fognak ítélni (I. Kor. 6,3.). A bukott angyalok, akik erre a
napra vannak fenntartva, szembesülnek az ítélet idejével (II. Péter 2,4.; Júd. 1,6.).
7. A halál és a pokol a lakóival együtt a tűznek tavába vettetik a fehér ítélőszék előtt;
ez a második halál (Jel. 20,14.). A tűznek tava a végső és örök tartózkodási helye az
elveszetteknek minden nemzedékből. Nem kétséges, hogy a Máté 25,31-46. ítélete eh-
hez az időhöz kapcsolódik, mint ahogy látjuk a bal oldalon álló kecskéket, akik az
örök tűzre mennek.

A GONOSZOK MEGSEMMISÜLÉSE

254
A gonoszok megsemmisülése hamis tanítás, mely a II. és III. századból ered, és ma is hirde-
tik. A gonosz emberek el lesznek pusztítva testileg, lelkileg, és szellemileg és megszűnnek
létezni, e tan felállítói szerint.

Az ilyen tanítás FELTÉTELES HALHATATLANSÁGOT hirdet, azaz halhatatlanságunk

függ attól, hogy meg vagyunk-e váltva, vagy elveszünk: a megváltott emberek halhatatlanok
és örökké élnek; akik nem jutottak üdvösségre, azok halandóak, létezésük korlátozott, és meg-
szűnnek létezni az eldöntött büntetés végén. A feltételes halhatatlanság teljesen bibliaellenes;
halhatatlanok vagyunk, örök, örökké tartó lelkünk van, függetlenül attól, meg vagyunk-e vált-
va vagy elveszünk.

Vannak, akik ezt a tant Justin Mártírnak, Ireneausnak, vagy más korai egyházatyáknak tulaj-
donítják, de ezeknek az embereknek a tanítása az örök büntetésről túlságosan világos ahhoz,
hogy a tant nekik rójuk fel.

Arnobius, aki a Kereszténység apológiája hét könyvét írta 296 és 303 között, kijelenti az em-
ber szabad akaratával és a bűn nem ismeretével kapcsolatosan: „…a lélek kilép a testből, de
kizárólag Istentől függ az örök élet ajándékáért. A gonoszok a tűz Gyehennájába vettetnek, és
végül megsemmisülnek.”46

Arnobius, és mások, akik tanították ezt a tant, tévedése megmutatható az alábbi igeversekből.
Ne feledjük, hogy Jézus tanított az örök ítéletről.

1. Örök tűz büntetése (Júd. 1,7.).

2. Azok, akik baloldalon álltak, örök tűzre mennek (Máté 25,41-46.).
3. Örök veszedelemmel lakolnak (II. Thessz. 1,7-10.).
4. Kárhozat feltámadása (Ján. 5,29.).
5. Örök tűz (Máté 18,8.).
6. Feltámadás örökkévaló gyalázatra (Dán. 12,2.).
7. Akik káromolnak, örök kárhozatra méltók (Márk 3,29.).

A megsemmisülés félrevezető, bibliaellenes tan, melyet el kell kerülniük azoknak, akik hisz-
nek Isten Igéjében. Szögezzük le egyszer és mindenkorra az Úr Beszédéből: örökké létező,
halhatatlan teremtmények vagyunk, arra a sorsra, hogy a menny örök örömébe lépjünk, vagy
a tűz tavának örök szenvedésébe.

Az élők és holtak várják az elszámolás napját a Mindenható Isten előtt. Mi, akik élünk, el-
dönthetjük, mit hozzon számunkra az a nap; a holtaknak már volt erre alkalmuk, és ennek
alapján ítéltetnek meg. Mit tartogat számodra ez a nap? Csak te döntheted el! Ha elveszett
vagy, fordulj a szerető és irgalmas Isten felé, aki nem akarja, hogy bárki is elvesszen, hanem
hogy megtérjen. Hagyd, hogy megmentse a lelked, amíg van rá idő.

MEGJEGYZÉSEK

46
Philip Schaff, Historyof the Christian Church (Grand Rapids, Baker Book House, 1858, Copyright 1910), II.
kötet, 859.860. old.

255
 TÖKÉLETESSÉG
ZSID. 6,1-2.

KRISZTUSNAK mind a hat ALAPTANÍTÁSÁT tanulmányoztuk ebben a kézikönyvben;

ezek: megtérés a holt cselekedetekből, Istenbe vetett hit, a keresztségről szóló tanítás, a kézrá-
tétel, a holtak feltámadása, és az örök ítélet. Most a kihívás számunkra, hogy haladjunk a tö-
kéletesség felé. Némelyek a tökéletességet az alaptanítások közé sorolják, míg mások nem;
bármi is az álláspontod, fontos tanulmányozni a tökéletesség témáját.

MEGHATÁROZÁS

Számos görög és héber szót fordítanak tökéletességnek. A tisztesség kedvéért megmutatok

minden háttér-szót a tökéletességre vonatkozóan, ahogy a Biblia használja. Nem egy elszige-
telt szót, vagy néhány homályos jelentést választottam a tanításom alapjául. Bármely görög és
héber lexikon ugyanazt az alapmeghatározást fogja megadni, amit itt találsz:

 HÉBER SZAVAK:

1. TAMIYM (tómim) jelentése egész, teljesség, igazság, fedhetetlen, teljes, tökéletes,

őszinte, tiszta, szeplőtlen, makulátlan, igaz és osztatlan.
2. SHALEM (sólom) jelentése teljes, barátságos, egész, igaz, kész, békés, tökéletes,
csendes és osztatlan.
3. TAM (tóm) jelentése teljes, kegyes, jóindulatú, kedves, összekapcsolt, tökéletes, si-
ma, makulátlan és igaz.
4. TUMMIYM (túmim) jelentése tökéletesség, Thummim, ami a teljes igazságot képvi-
seli. Ez az, ami fel volt írva a főpap ruhájára: Urim és Thummim.
5. MIKLAH (mikló) jelentése tökéletesség és teljesség.
6. KALIYL (lólil) jelentése teljes, az egész, sajátos áldozat egészen elfogyasztva, egész,
minden, fikarcnyi, tökéletes, teljesen, egészen égő áldozat, és osztatlanul.

 GÖRÖG SZAVAK

1. TELEIOS (teliosz) jelentése teljes, nagykorú, ember és tökéletes.

2. TELEIOTES (teliotész) jelentése teljesség és tökéletesség.
3. TELEIOO (telio) jelentése teljes, bevégez, tökéletes, felszentelt, befejezett, betöltött
és tökéletes.
4. TELEILOSIS (telioszisz) jelentése befejezés, felülvizsgálat, felmentés, tökéletesség
és teljesítés.
5. TELESRHOREO (teleszforeo) jelentése hordozni a befejezésig (érettség) gyümölcsöt
érlelni, gyümölcsöt tökéletesíteni.
6. AKRIBEIA (akribia) jelentése pontos, tökéletes mód, és pontosan.
7. KATARTIZO (katartidzo) jelentése teljesen befejezni, megjavítani, hozzáigazítani,
összeállítani, megragasztani, helyreállítani, teljesen ellátni, és alaposan felszerelni.
8. HOLOKLERIA (holokléria) jelentése fizikai egészség, tökéletes épség, teljes minden
részében, egész és osztatlan.
9. ARTIOS (artiosz) jelentése friss, teljes és tökéletes.
10. DIASOZO (diaszodzo) jelentése kúrálni, megőrizni, megmenteni, biztonságba he-
lyezni, meggyógyítani, és tökéletesen éppé tenni.

256
A héber szavak ezekben a meghatározásokban megtalálhatók az Ószövetségben, a görög sza-
vak pedig az Újszövetségben. Gyors áttekintésben megfigyelheted, hogy a jelentésük ugya-
naz, csak bizonyos dolgokban vagy helyzetekben adódik különbség. A tökéletesség szó bibliai
használata messze van az angol meghatározástól:

TÖKÉLETESSÉG (Webster) jelentése: teljes minden tekintetben, hiba vagy mulasztás nél-
küli, ép, és hibátlan. A teljes kiválóság állapotában, tudásban vagy minőségben, hibátlan és
legkiválóbb.

„Senki sem tökéletes!” vagy „senki sem volt soha tökéletes, kivéve Jézus Krisztust!” elcsépelt
közhelyek a nyelvünkben. A Webster szótár meghatározása a tökéletességről helyes, de a Bib-
lia nem használja a Webster szótár modern meghatározását, amikor a tökéletességről beszél.
Ezért ez a tanulmány az eredeti nyelv meghatározásán alapul, és nem a Webster szótárén. Ne
ijesszenek meg ezek a megjegyzések, amiket azok mondanak, akik nem értik a Bibliát. A tö-
kéletesség bibliai tan, és elérhető Isten szemében, míg itt élünk a földön.

Két dolgot kell emlékezetünkben tartanunk, miközben a tökéletességet tanulmányozzuk: (1)

ISTEN TÖKÉLETES a szó minden értelmében. Ő hiba nélkül való, nincs benne hiányosság,
változhatatlan, bűntelen, nem kísérthető, és mindent tud. Míg nekünk csupán részismereteink
vannak (I. Kor. 13,9.), Isten mindent tud. Vég nélkül beszélhetnénk Isten tökéletességéről, de
legyen ez a néhány megjegyzés elég, miközben tanulmányozod az Ő tökéletességét (II. Sám.
22,31.; V. Móz. 32,4.; Máté 5,48.; Jób 36,4.; 37,16.).
(2) ISTEN IGÉJE TÖKÉLETES minden szempontból. Nincs szüksége kiegészítésre, törlésre
vagy javításra; csak arra van szüksége, hogy tanulmányozd, hallgasd, hirdesd és engedelmes-
kedj neki (Zsolt. 19,7.; Jak. 1,25.; Jel. 22,18-19.).

A TÖKÉLETESSÉG TANÍTÁSA

Isten külső, fizikai tökéletességet követelt a lévitáktól az Ószövetségi papság idején. Ma bel-
ső, szellemi tökéletességet követel a hívők újszövetségi papsága idején (I. Péter 2,9.).

Arra kapunk kihívást és felszólítást a Bibliában, hogy legyünk teljes, egész, helyreállított, fel-
nőtt emberek Krisztus Jézusban. Isten Igéje utasít minket, hogy ne vétkezzünk tovább, mégse
csüggedjünk el, ha kudarcot vallunk; van szószólónk az Atyánál (I. Ján. 2,1-2.). Mivel Isten
tudta, hogy lesznek kudarcaink, a tökéletesség az emberek között nem jelent hibátlan, bűnte-
len egyént, aki soha nem vétkezett és soha nem is fog. Amikor Istennek egy igaz szentje vét-
kezik, (és közben folyamatosan küzd, hogy ne bukjon el), sietve Isten elé kell járulnia bűnbá-
nattal, vagy oda kell mennie a társához, ha ellene vétett. Azok a szentek, akik így tesznek, az
erőfeszítésükkel együtt, hogy megtartsák Isten Igéjét, küzdelmükkel, hogy jobb szentek le-
gyenek, és követik a békességet és a szentséget minden emberrel, érettek Isten szemében.

Isten akarata az életünkre a tökéletesség, mely egyszerűen érettség, felnőttség, vagy teljesség
Krisztusban. Azok, akik nem nőnek fel, nem hozzák helyre a hibáikat, nem járnak alázattal
engedelmességben az Úr Igéjének, még csecsemők, testiek és képzetlenek az Igében (Zsid.
5,12-14.; I. Kor. 3,1-3.). Hosszú időn át tekintettük a tökéletességet elérhetetlen célnak ebben
az életben. Arra hívlak, hogy kelj fel és indulj el e bibliai cél felé Krisztusban. Az emberek

257
szemében nem leszel tökéletes; de Isten előtt lehetsz teljes, egész, és hiánytalan. Érhet kudarc,
de felállhatsz, mert „felnőtt” vagy Krisztusban.

Isten Igéje az alábbi utalásokban arra tanít minket, hogy van valami, amire „…törekedjünk…”
(Zsid. 6,1.). Bibliailag mi tökéletesíthetők vagyunk: tanulmányozd ezeket az igeverseket eb-
ből a szempontból.

1. Ügyelnünk kell a feddhetetlen emberre (Zsolt. 37,37.; 64,1-4.).

2. Tökéleteseknek kell lennünk, mint ahogy Atyánk a mennyben tökéletes (a szeretet a
téma ebben a szövegösszefüggésben) a szeretetben (Máté 5,48.).
3. Az ötféle szolgálat a szentek tökéletesebbítésére adatott (Eféz. 4,11-13.).
4. Isten Igéje azért adatott, hogy tökéletesek legyünk, és alaposan felkészített (II. Tim.
3,16-17.).
5. A nyelv megfékezése a tökéletesség része (Jak. 3,2.).
6. A tökéletességre való törekvésnek szüntelennek kell lennie (Fil. 3,10.17.).
7. Dolgok, melyek segítenek elérni a tökéletességet (Kol. 1,28.; Jak. 1,4.; I. Péter 5,10.;
Zsid. 2,10.; II. Kor. 13,9.).

A Webster szótár meghatározása szerinti tökéletességet sosem érjük el az emberek szemében.

Hagyd abba az aggodalmaskodást azon, amit Webster mond, és haladj tovább az érettség és a
teljesség felé Krisztusban.

A TÖKÉLETESSÉG KÖVETELMÉNYE

Isten Igéje számos területére mutat rá az életünknek, amelyen tökéletesedésre van szüksé-
günk. Rendkívüli szükség van fejlődésre és érettségre az alábbi négy területen. Másokról is
szól a Biblia; ezeket ajánlom tanulmányozásra, miközben mi az alapokat kutatjuk.

 HIT ÉS CSELEKEDETEK – Isten olyannyira egymáshoz illesztette ezt a két lényeget,

hogy egyik sem lehet a másik nélkül. Külön mutatjuk be őket, hogy mindegyik fontosságát
kiemeljük, de végül mindkettőnek jelen kell lenni, és együtt kell járnia egyesülten, hogy va-
lami nagyszerűt lehessen véghezvinni. Az egyiket nem lehet a másik fölé emelni; mindkettő
fontos és alapvető tényező az életünkben.

1. HIT – Pál a Zsid. 11,1-ben megadja a hit meghatározását. Miután megváltást nyertünk,
tovább kell haladnunk és fejlesztenünk hitünket Istenben a tökéletesség és az érettség
pontjáig.

a. Pál segíteni akart a tesszalonikabeli szenteknek, hogy tökéletesítsék azt, amiben fo-
gyatkozás volt a hitükben (I. Tessz. 3,10.). Tanulmányozd a kétségbeesett kiáltását
annak az embernek, aki hitetlenséggel küzdött (Márk. 9,14-29.).
b. Hittel kell kérnünk Istent, semmit sem kételkedvén (Jak. 1,5-6.).
c. Tartsuk meg a reménységnek vallását tántoríthatatlanul (Zsid. 10,23.).
d. Ábrahám hitét a cselekedetei tették tökéletessé; a hit cselekedetek nélkül megholt
(Jak. 2,14-26.).

Isten azt akarja, hogy a Benne való hitünk érett legyen addig a pontig, hogy bízhassunk Benne
függetlenül attól, amit tesz. Akár értjük Őt, akár nem, bízunk Benne és szolgálunk Neki.

258
 2. CSELEKEDETEK – Isten azt várja tőlünk, hogy mindent fektessünk bele az imába és a
Benne való hitbe. A cselekedetek a hit szelleme vagy élete (Jak. 2,26.). Cselekedetek nélkül
a hitünk önmagában halott.

a. Ábrahám hitét a cselekedetei tették tökéletessé (Jak. 2,22.).

b. Isten tökéletessé akar tenni minket minden jó cselekedetre, amit az Ő akarata szerint
teszünk (Zsid. 13,20-21.).
c. A gazdag ifjú sok jót cselekedett, mégsem volt tökéletes abban, amit Isten akart
(Máté 19,21.).
d. Szárdisz cselekedetei nem voltak tökéletesek Isten előtt (Jel. 3,2.).

Végezz összehasonlító tanulmányt a Róma 4.; Gal. 3.; és Jak. 2. között, figyelve a hit és a cse-
lekedetek közötti összefüggésre.

 SZÍV – Számos ószövetségi és újszövetségi jellemvonást találunk Isten elvárásai között

a szívre vonatkozóan. A félszívű keresztények rövidéletűek Isten munkájában; a Sátán
megtámadja a szívük oszthatóságát és odaszenteltségét, és elválasztja őket Isten szereteté-
től.

1. Salamon arra buzdítja Izraelt, hogy tegyék a szívüket tökéletessé Isten előtt (I. Kir.
8,61.). Az idegen asszonyok elfordították Salamont Istentől, mert a szíve nem volt tö-
kéletes az Úrhoz(I. Kir. 11,4.). Dávid figyelmeztette Salamont, hogy tökéletes szívvel
szolgálja az Urat (I. Krón. 28,9.).
2. Abijának, Júda királyának a szíve nem volt tökéletes Isten előtt (I. Kor. 15,1-3.).
3. Ezékiást érdemes tanulmányozni, amikor a tökéletes szívről gondolkozunk Isten
előtt (II. Kir. 20, 1-7.; II. 32,24-31.).
4. Amásia, Júda királya híjával volt a tökéletes szívnek (II. Krón. 25,1-2.).
5. Isten megmutatja hatalmát azokhoz, akiknek szíve tökéletes (II. Krón. 16,9.; Zsolt.
101,1-3.).
6. Szeretnünk kell Istent TELJES szívünkből (Luk. 10,27.; V. Móz. 6,5.).
7. Tanulmányozd azokat a dolgokat, melyek a szívből származnak, és amelyektől
őrizkednünk kell (Márk 7,20-23.).
8. A korai egyház egy szívvel szolgálta Istent, vagy a szív tisztaságában (Ap.Csel.
2,42-47.; 4,31-37.).
9. Anániás és Szafira szíve nem volt egyenes Isten iránt (Ap.Csel. 5,1-11.).

A belső érettség, a megosztatlan szív, és a tiszta szemek rendkívül szükségesek (Máté

6,22-23.). Rúben ítéletet vont magára, amiért a szíve megosztott volt (Br. 5,25.); hogyan
elégedhetnénk meg kevesebbel? Ahol a kincsünk van, ott van a szívünk is. Isten segít ne-
künk, hogy megtartsuk a szívünket az igyekezetben, kérve Őt, hogy kutassa és tegye töké-
letessé a szemében.

 GYÜMÖLCSTERMÉS – Isten azt akarja, hogy gyümölcstermő keresztények legyünk

(lásd e kézikönyv A Lélek gyümölcse c. leckéjét), eltávolítva az életünkből mindent, ami
akadályozza, vagy tönkreteszi a szellemi gyümölcsöt.

1. A mag, amely tövisek közé esett, nem hoz gyümölcsöt a tökéletességre (Luk. 8,4-15.).
Ezek a tövisek jelentik: (a) A világ gondjait. (b) A gazdagság csalárdságát. (c) Az élet
örömeit. (d) A vágyat más dolgok után. (b) A tökéletesség a gyümölcstermésben nem
lehet teljes, ha hagyjuk ezeket a töviseket felnőni; végül megfojtják az Igét.

259
 2. Jézus tanította a gyümölcstermés fontosságát, és azt, hogyan lehet teljes (Ján. 15,1-
8.).
3. A Lélek gyümölcsének megtermése minden keresztény céljának kell lennie (Gal.
5,19-23.).
4. E hat dolog hozzáadása a hitünkhöz lényeges, ahogy Péter kiemeli, ha gyümölcsözők
akarunk lenni (II. Péter 1,4-10.).

Gyümölcstermő keresztény az eredménye a tökéletességnek vagy érettségnek, teljesség-

nek, és Krisztusban felnőttségnek.

 SZERETET – A tökéletességet a szeretetben akkor érjük el, amikor tudjuk szeretni az

ellenségeinket, és szólunk mindenkihez, különösen azokhoz, akik más vallásból, más hit-
ből, fajból, stb.-ből valók. Szeresd felebarátodat, mint magadat, és szeresd testvéreidet
őszinte szeretettel.

1. Jézus parancsa, hogy legyünk tökéletesek, miként a mi mennyei atyánk tökéletes

(Máté 5,43-48). Ebben a szövegösszefüggésben a szeretet a téma.
2. Isten Igéjének megtartása a tökéletes szeretet kimutatása (I. Ján. 2,4-5.).
3. Az egymás iránti szeretet kimutatja a tökéletességet a szeretetben (I. Ján. 4,11-21.).
4. A szeretet a tökéletesség kötele (Kol. 3,14.).

A gyűlölködésnek, a viszálykodásnak, és a keserűségnek nincs helye Isten gyermekének a

szívében és az életében. Az előítélet, a személyválogatás, és az elfogultság eltűnik, amikor
Isten szeretete tökéletesíti az életünket. Isten segít minket, és éretté tesz addig a pontig, ami-
kor már másokat is tudunk szeretni, nem csupán családtagjainkat és közeli barátainkat; meg-
látjuk az éhező, szenvedő, magányos világot, és úgy szeretjük őket, ahogy Isten szereti.

AZ ELÉRT TÖKÉLETESSÉG

A tökéletesség elérhető, különben Isten sose hívott volna el minket arra, hogy legyünk tökéle-
tesek (Zsid. 6,1.). „A megtérés a pillanat csodája, de egy szent létrehozása egy élet munkája”,
gyakran ismételt és igaz megállapítás. A célunk, hogy csecsemőkből felnőttekké váljunk, mi-
vel a tej csecsemőknek való, míg „az érettkorúaknak pedig kemény eledel való”. (Zsid. 5,12-
14.).

A csecsemők az emberi test minden tagjával születnek, de ezek a tagok még messze vannak
az érettségtől. Férfiak és nők úgy születnek bele Isten országába, hogy mindennel rendelkez-
nek, ami a tökéletesség eléréséhez szükséges. Isten Igéje, a Szent Lélek, és a szolgálat segít-
ségével a tökéletesség vagy érettség elérkezhet.

1. Noé igaz ember volt, és tökéletes a nemzedékében (I. Móz. 6,8-9.).

2. Isten arra kéri Ábrahámot, hogy járjon Ő előtte, és legyen tökéletes (I. Móz. 17,1.).
3. Jób tökéletes és feddhetetlen ember volt (Jób. 1,1-8.; 2,3.; 8,20.; 9,19-22.).

Biztos, hogy a Szent Lélek segítségével ebben a kegyelem korszakban te is, én is felnőhetünk,
érettek lehetünk, és elérhetjük a tökéletességet, ha ezek az ószövetségi emberek is elérték. So-
ha ne torpanj meg, hanem menj tovább, ahogy Pál buzdít a Zsid. 6,1-ben. Jobb vagy, mint

260
voltál, de nem vagy minden, ami lehetnél. Bontsd ki a tehetségedet, használd az ügyességedet,
és fejleszd az életedet a teljes képességig Isten Országában.

MEGJEGYZÉSEK

261
AZ ÉLETEM, A CSALÁDOM, A BARÁTAIM, A GYÜLEKEZETEM ÉS ISTENEM
IRÁNTI ÉRZELMEIT LEGJOBBAN E KÖLTEMÉNY SZAVAI FEJEZIK KI:

„Amikor e múló világ letűnik,

Amikor te fénylő nap, kihunysz,
Amikor Krisztussal állunk dicsőségben,
Végigtekintve a bevégzett életen,
Akkor, Uram, akkor fogom teljesen tudni –
Addig nem – hogy mennyivel tartozom Neked.”

(Robert M. McCheyne: I Am Debtor)

Isten áldása legyen Rajtad!

Crawford D. Coon

262
 „SZÉP RENDDEL EGYBERAKATVÁN”

I. Az egyedüllét romboló hatása

II. A kor két Szelleme

A. A Szent Szellem
B. A sátáni szellem

A MÚLTBAN (Eféz 2,1-3.) DE MOST (Eféz. 2,13-22.)

Az ellenség szelleme Krisztus Szelleme

Önös akarat
Isten akarata
Önös érdek A Test érdeke
Önös vágyak A Test vágya
Önös élvezetek A Test öröme
Öntörvényűség A Test vezetése

III. Gyűljetek egybe!

A. A Biblia parancsa

Eféz. 2,5.: „megelevenített együtt”

Eféz. 2,6.: „együtt ültetett”
Eféz. 2,19.: „polgártársai a szenteknek”
Eféz 2,21.: „szép renddel rakattatván”
Eféz. 2,22.; „együtt építtettek”
Eféz. 4,16.: „szép renddel egybeszerkesztetvén”
Zsid. 10,25.: „magunk gyülekezete”
Ap.Csel. 1,14.: „egy szívvel-lélekkel foglalatosak valának”
Ap.Csel. 2,1.: „egyakarattal”
Ap.Csel. 2,41.: „hozzájuk csatlakozék”
Ap,Csel. 2,44.: „a kik hivének, együtt valának”
Ap.Csel. 2,46.: „minden nap egyakarattal”

B. A Zsid. 10,25. parancsolja, hogy „gyűljünk egybe”

263
„Megragadni… Összegyűlni… menjetek, és gyűljetek egybe,
mint harcosok…. gyűljetek egybe egy helyen…. jöjjetek össze
bizonyos célból….”

IV. 5. Alapvető tényezői az egybegyűlésnek

1. Új kihívás
2. Szent Szellem
3. Szellemi ajándékok
4. A közösség hatása
5. A segítség és a bátorítás helye

V. 4. A gyülekezet alapelkötelezettsége

1. Felelősség (Zsid. 10,25.).

2. Részvétel
3. Együttérzés
4. Krisztus a középpontban

VI. A részvétel látszólagos ellentmondásai

SZÜKSÉGÜNK VAN RÁD!

FONTOS VAGY A SZÁMUNKRA!

264