‘Vagyok’ ​Igék a Tükör Bibliából

János evangélium 1:1

Ha visszamegyünk teljesen a 1​​ kezdetekhez, azt találjuk, hogy az 2​​ Ige már 3​​ jelen
van ott; 4​​ szemtől szembe Istennel. Az Ige a 3​​ ‘Vagyok’;Isten 2​​ ékesszólása Őbenne
visszhangzik és 4​​ végződik. Az Ige egyenlő ​(azonos)​ Istennel. ​(Kezdetben, 1​ ​arche,
sorban az első, idő, hely, vagy rang. Az Ige, 2​ ​logosz ​Istennel volt; itt és újra a második
versben János a 4​ ​pros ​görög elöljárószót használja, ami azt jelenti, hogy valami felé,
szemtől-szembe.
Ebben a mondatban három alkalommal használja János a befejezett aktív indikatív
formáját az 3​ ​eimi ​igének, azaz ​aen ​[​ἦν] lenni, [​Kezdetben ‘volt’ az Ige stb.] ami azt
mutatja, hogy nincs eredete Istennek vagy az Igének, hanem egyszerűen folyamatos
létezés van, “Vagyok”. Egy teljesen más ige az ​egeneto, ​“valamivé válni” a János
1:14-ben jelenik meg az Ige Inkarnációja (megtestesülése) kezdetekor. Az Ige testté
‘lett’. Az Inkarnáció (a megtestesülés) nem Jézus eredete (származása). Nézd meg a
különbséget a János 8:58-ban, “mielőtt Ábrahám lett ​[​született, ​genesthai​ a
ginomai​-ból] Én Vagyok.” Az ​eimi​ szó, az Én Vagyok; a létezés lényege, időtlen
létezésre utal.)
János 1:15

Bemerítő János felemelte a hangját és határozottan kihirdette hogy Jézus volt az

akiről az ő szolgálata és prófétai üzenete szólt. Nyilvánvalóvá tette, hogy bár
Jézus fiatalabb mint ő, mivel ő 1​​ látta a 2​​ születését, messze ő fölötte áll, és a
Messiási küldetésében - az Ő “Vagyok-ságában” - , mindig is mindenek fölé
emelkedő, mindent megelőző volt. ​(A 2​ ​szemeim előtt 2​ ​született - szemtanúja voltam a
születésének, vagyis fiatalabb mint én; 1​ ​emprosthen mou​ 2​ ​gegonem​ [​a ​ginomai​-ból.]
oti protos mou​ 3​ ​ean ​[eimi​]​ - de ő előbb volt mint én születtem - Később Jézus
emlékeztet bennünket, hogy mielőtt Ábrahám lett, ​[​ginomai​] én Vagyok! ​[eimi​]

János evangélium 8:58

“Minden bizonnyal ​(teljesen biztosan)​ mondom nektek, hogy mielőtt Ábrahám

született, Én Vagyok!” ​(Nézd meg a János ev. 1:1 jegyzetét. Ebben a mondatban
három alkalommal használja János a befejezett aktív indikatív formáját az 3​ ​eimi ​igének,
azaz ​aen ​[ἦ
​ ν] lenni, [​Kezdetben ‘volt’ az Ige stb.] ami azt mutatja, hogy nincs eredete
Istennek vagy az Igének, hanem egyszerűen folyamatos létezés van, “Vagyok”. Egy
teljesen más ige az ​egeneto, ​“valamivé válni” a János 1:14-ben jelenik meg az Ige
Inkarnációja (megtestesülése) kezdetekor. Az Ige testté ‘lett’. Az Inkarnáció (a
megtestesülés) nem Jézus eredete (származása). Nézd meg a különbséget a János
8:58-ban, “mielőtt Ábrahám lett ​[​született, ​genesthai​ a ​ginomai​-ból] Én Vagyok.” Az
eimi​ szó, az Én Vagyok; a létezés lényege, időtlen létezésre utal.)

János evangélium 9:5

A “Vagyok-ságom” ismételt jelenléte a világban a világ világossága! Én vagyok a

kozmosz világossága!” ​(Nézd meg a magyarázatomat ezzel kapcsolatban a Kolosszé
3:4-ben, az 1​ ​otan​ szót gyakran úgy fordították, hogy “amikor”, jobb fordítás, a “mindig,
mindenkor”. Így, “Mindig amikor Krisztus megjelenik mi is vele együtt megjelenünk az Ő
dicsőségében.” A Walter Bauer Lexikon szerint az ​otan​ szót gyakran használják
ismételt cselekedet leírására.)
János evangélium 14:6

Jézus így szólt: “Az Én “Vagyok-ságom” ​[​ami benned tükröződik]​ ​a te utad; ez a te

igazságod és a te életed! Mostantól minden egyes ember teljesen szemtől szembe
tud lenni az Atyával amiatt amit cselekszem.

Kolosszé 2:10

Jézus tükrözi vissza a 1​​ tökéletességünket és 2​​ bizonyítja a valódi identitásunkat. Ő

a ‘Vagyok’ bennünk. ​(Isten tökéletességet csomagolt a ‘Vagyok’ -ba, ami benned
tükröződött vissza. Minden késedelem idejétmúlt. Többé nem foglalkozunk az ‘Ilyen
voltam, ilyen szoktam lenni’ vagy a ‘törekszem hogy ilyen legyek’ féle hozzáállásokkal;
ünnepeljük azt, hogy ‘Vagyok’! Az 1​ ​arche​ szó azt jelenti, rangban az első; az 2​ ​exousia
szót gyakran tekintélynek, hatalomnak, fordítják; az összetevői, ​ek ​+ ​eimi​, a
‘Vagyok’-ból való, abból származik, aki vagyok. Vége van azoknak a napoknak, amikor
a cselekedetek törvénye és egy alsóbb rendű identitás uralma irányította az életünket.
(Nézd meg a Kol. 1:19-t.) A teljes mértéke mindannak, amit Isten elgondolt az ember
(emberiség) számára, az Őbenne lakik.
"A saját teljességed csak Őbenne valósult meg." Phillips fordítás.)