GALATABELIEKHEZ IRT LEVÉL 

Bevezetés a GALATA levélhez 

 
Ebben  a  csodálatos  könyvben  Pál  úgy  ajánlja  az  evangéliumát,  mint  Krisztusnak  a  benne  való 
(Pálban)​ lelepleződését. 
1:12  Ezt  az  üzenetet  nem  ember  találta  ki  ​(nem  ember  találta  fel)​;  a  forrásom  nem  a  hivatalos  vallásos 
képzésem volt; Jézus Krisztusnak a lelepleződése ​(kijelentése)​ által kaptam ezt. 
1:15  Isten  örökké  való  szerelme  ​(szeretet  álma)  elválasztott  engem  az  anyám  méhétől  ​(az  én természetes 
származásomtól, identitásomtól)​; az Ő kegyelme lett az én identitásom ​(önazonosságom)​.​  
1:16  Ez  a  szíve  az  evangéliumnak,  amit  hirdetek;  ez  azzal  kezdődött,  hogy  a  ​(az  Isten)  ​fiúság 
lelepleződött  bennem,  ami  felszabadított  arra,  hogy  ugyanezt  a  fiúságot  hirdessem  a  nem  zsidó 
emberek  tömegében.  Nem  éreztem  azonnali  sürgetést,  hogy  véleményt  cseréljek  azokkal  ​(kikérjem 
azok véleményét)​, akik Krisztust csak egy történelmi szempontból ismerték. 
(Pál)  Szembeállítja  a  cselekedetek  törvényének  értelmetlenségét  ​(hiábavalóságát)  az  emberi  viselkedés 
javítgatásában  való  ügyetlen  ​(kétbalkezes)  próbálkozásában  a  teremtett  életünk  helyreállítottságának 
(megváltottságának)​ csodálatos lelepleződésével ​(kinyilatkoztatásával)​ bennünk, Krisztusban! 
Úgy  használja  a  ’törvény’,  a  ’hús’  és  a  ’cselekedetek  ​(munka)​’  szavakat  a  ’kegyelem’,  a  ’szellem’  és  a 
’hit’ szavakkal szemben, hogy ezzel hivatkozik a kereszt sikerének az erőteljes voltára ​(dinamikájára). 
Az ígéret Krisztus személyében teljesedett be; lelepleződve az emberi életben! 
3:21  Nem,  a  törvény  nem  áll  szemben  az  Isten  ígéretével;  hanem  hangsúlyozza  egy 
Megváltó kétségbeesett szükségességét, hogy felszabadítsa a megigazultságot az emberben, 
mint  az  ő  életét;  mint  valami  olyat,  amire  a  törvény  minden  bizonnyal  nem  képes!  Ha 
lehetséges  lett  volna  az  embernek,  hogy  megigazuljon  a  törvény  által,  akkor  az  ígéret 
szükségtelen lenne. 
3:22  Az  Írás  arra  következtetésre  jut, hogy minden ember kivétel nélkül ugyanabban a kínos 
helyzetben  van,  mindnyájan a bűn rabszolgái ​(bebörtönözték őket a bűn számára); most a hit hozza 
el  mindenki  számára  elérhető  módon  az  azonnali  szabadulás  ígéretét!  Jézus  Krisztus  teszi 
lehetővé  mindenki  számára,  hogy  elhiggye  azt,  amit  Isten  hisz  az  ő  megigazultságuk  és 
helyreállított  ártatlanságukkal  kapcsolatban.  ​(Nézd  meg  a  Róma  3:22  -t,  Jézus  az  Isten  emberbe  vetett 
hitének  a  megtestesülése.  Az  Isten  megigazítása  most  úgy  jelenik  meg  (olyan  módon),  hogy  mindenki  higgyen, 
függetlenül attól, hogy kik ők, nincs semmi különbség. 3:23 Az emberiség ugyanazon a tömege, akik egykor a bűneik 
miatt  egy  alacsonyabb  rendű  identitásra  (önazonosságra)  lettek  korlátozva,  3:24  most  megajándékoztattak  a 
felmentéssel, Jézus Krisztusnak az ő felszabadításukért fizetett váltságdíja alapján.) 
4:5  Jézus  megbízatása  az  volt,  hogy  megmentse  az  emberi  fajt  a  cselekedetek  ​(a  teljesítmény) 
törvényének uralmából ​(rendszeréből)​ és, hogy kihirdesse ​(bejelentse)​ az Istenben való igazi fiúságukat. 
4:6  Hogy  megpecsételje  a  fiúságunkat,  Isten  megbízta  a  fiúság  Szellemét,  hogy  az  Abba  ​(Apa, 
Édesapa,  Apu,  Papa)  visszhangot  rezonálja  ​(visszaverje)  a  szívünkben;  és  most  a  legbelső  valónkban 
felismerjük Őt, mint a mi igazi és nagyon kedves Édesapánkat. 
5:1  Krisztus  határozza  meg  a  hitedet;  Ő  a  szabadságod  mindentől,  amitől  a  törvény  soha 
nem  tudott  szabaddá  tenni!  Találd  meg  a  szilárd  alapodat  ​(szilárdulj  meg)  ebben  a 
szabadságban.  Ne  hagyd,  hogy  a vallás újra elgáncsoljon (​ elbuktasson) ​és befogjon ​(hasznosítson) 
egy szabály és kötelezettség rendszerbe! 
5:6 A szeretet hozza mozgásba a hitet.​(Könnyű a szeretetnek hinni!) 
 
 
GALATABELIEKHEZ IRT LEVÉL 
Bevezetés a GALATA levélhez 
 
Ebben  a  csodálatos  könyvben  Pál  úgy  ajánlja  az  evangéliumát,  mint  Krisztusnak  a  benne  való 
(Pálban)​ lelepleződését. 
1:12  Ezt  az  üzenetet  nem  ember  találta  ki  ​(nem  ember  találta  fel)​;  a  forrásom  nem  a  hivatalos  vallásos 
képzésem volt; Jézus Krisztusnak a lelepleződése ​(kijelentése)​ által kaptam ezt. 
1:15  Isten  örökké  való  szerelme  ​(szeretet  álma)  elválasztott  engem  az  anyám  méhétől  ​(az  én természetes 
származásomtól, identitásomtól)​; az Ő kegyelme lett az én identitásom ​(önazonosságom)​.​  
1:16  Ez  a  szíve  az  evangéliumnak,  amit  hirdetek;  ez  azzal  kezdődött,  hogy  a  ​(az  Isten)  ​fiúság 
lelepleződött  bennem,  ami  felszabadított  arra,  hogy  ugyanezt  a  fiúságot  hirdessem  a  nem  zsidó 
emberek  tömegében.  Nem  éreztem  azonnali  sürgetést,  hogy  véleményt  cseréljek  azokkal  ​(kikérjem 
azok véleményét),​ akik Krisztust csak egy történelmi szempontból ismerték. 
(Pál)  Szembeállítja  a  cselekedetek  törvényének  értelmetlenségét  ​(hiábavalóságát)  az  emberi  viselkedés 
javítgatásában  való  ügyetlen  ​(kétbalkezes)  próbálkozásában  a  teremtett  életünk  helyreállítottságának 
(megváltottságának)​ csodálatos lelepleződésével ​(kinyilatkoztatásával)​ bennünk, Krisztusban! 
Úgy  használja  a  ’törvény’,  a  ’hús’  és  a  ’cselekedetek  ​(munka)​’  szavakat  a  ’kegyelem’,  a  ’szellem’  és  a 
’hit’ szavakkal szemben, hogy ezzel hivatkozik a kereszt sikerének az erőteljes voltára ​(dinamikájára). 
Az ígéret Krisztus személyében teljesedett be; lelepleződve az emberi életben! 
 
 
 
 
 GALATA LEVÉL 
1. 
1:1  ​A  nevem  Pál,  a  szolgálatom  és  az  üzenetem  nem  része  semmilyen akkreditált ​(jóváhagyott) 
teológiai  képzésnek,  sem  nem  támogat  ​(szponzorál)  engem  semmilyen  vallási  intézmény  ​(vagy 
szolgálat);​   a  támogatásom  ​(jóváhagyásom)  Jézustól  a  Messiástól  és  Istentől,  a  mi  Édesapánktól 
van,  aki  feltámasztotta  Őt  a  halálból. ​(Apostol,'kényszerítve van', hogy menjen, megbízott, meghatalmazott, 
2  Kor.  5:14,  20,  Róma  1:5.  Ahelyett,  hogy  az  apostolság  egy  cím  lenne,  ez  fejezi  ki  (határozza  meg,  írja  le, 
értelmezi)  a  kényszerítő  sürgetést  az  evangélium  terjesztésére.  A  feltámadás  kinyilatkoztatása  inspirálja  a 
megbízatást (meghatalmazást); Pál látta, hogy az emberiség Krisztussal együtt feltámadt; Hóseás 6:2, Efézus 2:5,6) 
1:2  Én,  és  itt  a  Rómában  élő  hívő  csapatom  küldjük  ezt  a  levelet  az  összes  gyülekezetnek 
Galáciában. 
1:3  Köszöntünk  benneteket  kegyelemmel  és  békességgel,  ami  abból  ered,  hogy  ismerjük 
Istent,  mint  az  Édesapánkat,  és  Jézust,  aki  a  Krisztusi  élet  vezetője  ​(élén  van,  emlékeztet,  vezet, 
figyelmeztet  bennünket  a  Krisztusi  életre)​.  ​(Jézus  a  Krisztusi  élet  Ura;  az  eredeti  (teremtett)  életünk  lelepleződött 
(megjelent).) 
1:4 A kegyelem és békesség abban a tényben gyökerezik ​(szerez igazolást),​  hogy Jézus Önmagát 
adta,  mint  egy  bűnbak  a  mi  bűneinkért  és  kiragadott  bennünket  a  ​jelenvaló  vallásos  kor  ​(1) 
gonoszságából,  ami  ránk  telepedett.  Ez  pontosan  az  volt,  amit  Édesapánk  az  Ő 
szeretetében  tervezett  az  emberiség  számára.  ​((1)  ​poneros,​   munkával  teli,  nehézségek  és 
kellemetlenségek; a jó és a munka ​’poneros’ ​fájának a gyümölcse!) 
1:5  Az  Ő  dicsőséges  hírneve  ​(ismertsége,  tisztelete) ​örökkévaló ​(kortalan);​  túlnyúlik minden időn és 
korszakon.  Tisztelgünk  Neki  ​(köszöntjük,  üdvözöljük,  tiszteletünket  fejezzük  ki)  ​az  ámenünkkel! 
(Semmi,  amit  a  vallás  bármilyen  korban,  vagy  bármilyen  összefüggésben  közöl  velünk  nem  Róla  szól  (nem  illik 
Hozzá, nem írja le jól, nem tudja megérteni, nem tudja értelmezni Őt.) 
1:6  Csodálkozom  azon,  hogy  annyira  könnyen  rá  lehetett  szedni  benneteket,  hogy 
lecseréljétek  az  evangéliumot  egy  propaganda  fogásra  ​(trükkre,  átejtésre)​.  Az  evangélium  az 
eredeti,  ​Krisztusban  helyreállított  ​(megmentett)  identitásotok  ​(önazonosságotok)  integritását 
(sértetlenségét,  összhangját)  ​leplezi  le  ​(jelenti  ki);​   a  propaganda  ​fogás  ​(vagy  csel,  trükk,  átejtés)  egy 
kegyelemből  és  törvényességből  álló  egyveleg.  Egy  ilyen  keverék  egy  'csináld  magad' 
üdvtervként csapódik le.​ ​(Ami a pusztulás egyik receptje.) 
1:7  ​(De)  Nincs  más  evangélium  a  sok,  'evangéliumként'  címkézett  ​(márkázott),​   úgynevezett 
keresztény  termék  ellenére  sem.  Ha  a  törvény  bármilyen  kis  nyoma  ​(része)  megmarad,  ez 
nem  jó  hír,  ​hanem  csupán  vallásos  emberek  gondolatai,  amik  elvesznek  ​(elvonnak)  ​Krisztus 
evangéliumából. ​(Néhányan szeretik összezavarni a gondolataitokat az evangélium elferdítésével (kicsavarásával, 
kiforgatásával), hogy azok igazodjanak az ő véleményükhöz.) 
1:8  Én  magam,  vagy  bárki  a  csapatomból  úgyanúgy  legyen  átkozott,  még  akkor  is,  ha  arra 
hivatkozunk,  hogy  egy  angyal  látogatott  meg  bennünket,  ha  az,  amit  prédikálunk  csak  egy 
kicsit is eltávolodott Krisztus befejezett munkájának az örömhírétől ​(evangéliumától)​. 
1:9  Hadd  legyek  otromba  ​(nagyhangú,  zajos)  és  világos  ebben  a  kérdésben:  bármilyen 
'evangélium'  ami  nem  hangsúlyozza  a  kereszt  sikerét  ​(elvégzett,  befejezett  munkáját)​,  az  egy 
hamisítvány ​(utánzat)​ és semmi mást nem okoz, mint átkot! 
1:10  ​(Éles  ellentétben  azzal  az  idővel,  amikor  szükségem  volt  meghatalmazó  levélre  az  akkori  idők  vallási 
intézményeitől,  hogy  jóváhagyják  (támogassák)  a  küldetésemet)  Most  Isten  az  én  teljes  meggyőződésem; 
Egyedül  Neki  tartozom  elszámolással,  nem  embernek.  Krisztus  alkalmazott  engem; 
Szenvedélyes  rabja  vagyok  a  kegyelmének.  A  népszerű  vallásos  vélekedés  nem  fog  hatással 
lenni  rám,  hogy  megalkudjak  az  üzenetemben  ​(hogy  megváltoztassam  az  üzenetemet)​.  ​(Mit  számít 
ilyenkor egy megragadó önéletrajz (CV), amikor még a Teremtőd sem tart rá igényt?) 
1:11  Teljesen  világossá  akarom  tenni  a  számotokra  barátaim,  hogy az üzenet, amit hirdetek, 
nem puszta spekuláció ​(elmélkedés, töprengés, elmélet)​ vagy vallásos vita terméke. 
1:12  ​Ezt  az  üzenetet  nem  ember  találta  ki  ​(nem  ember  találta  fel)​;  a  forrásom  nem  a  hivatalos 
vallásos  képzésem  volt;  Jézus  Krisztusnak  a  lelepleződése  ​(kijelentése)  által  kaptam  ezt.  ​(2 Kor. 
5:16 Még akkor is, ha ismertük is egyszer Krisztust emberi szempont szerint (testileg), többé így nem ismerjük.) 
1:13  Mindenki  tudja  mennyire  fanatikus  zsidó  voltam,  amikor  kegyetlenül  üldöztem  Isten 
gyülekezetét. 
1:14  És  hogyan  haladtam  meg  kortársaimat  a  zsidó  hitben,  abban  a  túláradó  vágyamban, 
hogy őseim hagyományát megőrizzem. 
1:15  ​Isten  örökké  való  ​(1)  s​ zeretet  álma  elválasztott  engem  az  anyám méhétől ​(az én természetes 
származásomtól,  identitásomtól);​   az  Ő  kegyelme  lett  az  én  ​(2)  identitásom.  ​((1)  ​eudokeo:​   az  Ő 
csodálatos  szándéka,  a  jól  elvégzett  véleménye,  akarata. Az anyám méhe, a természetes származásom és identitásom, 
mint Benjámin fia (Benjámin törzséből való). (2) ​kaleo​, hívni, nevezni, név szerint idézni.) 
1:16  Ez  a  szíve  az  evangéliumnak,  amit  hirdetek;  ez  a  fiúság  lelepleződésével  kezdődött  ​(1) 
bennem,  ami  felszabadított  arra,  hogy  ugyanezt  a  fiúságot  hirdessem  ​(2)  a  nem  zsidó 
emberek  tömegében.  Nem  éreztem  azonnali  sürgetést  arra,  hogy  véleményt  cseréljek 
azokkal  ​(kikérjem  azok  véleményét)​,  akik  Krisztust csak egy történelmi szempontból ismerték. ​(A 
görög  szöveg  teljesen  világos,"Tetszett  az  Atyának,  hogy  kijelentse  (leleplezze)  a  fiát  énbennem  azért,  hogy 
hirdethessem  Őt  a  nemzetekben!"  (1)  ​en  emoi,​   azt  jelenti  ‘bennem’,  és  (2)  ​en  ethnos,​   a  ‘pogány  nemzetekben’, 
illetve  a  nem  zsidó  emberek  tömegében!  Nem  a  pogányok  'között',  ahogy  a  legtöbb  fordítás  mondja. Később, amikor 
Barnabást  elküldték,  hogy  vizsgálja  meg  a  görögök  megtérését  az  ApCsel  11-ben, ahelyett, hogy jelentette volna amit 
talált  a  Jeruzsálemben  lévő  központnak,  azonnal  megtalálja  Pált,  tudva,  hogy  Pál evangéliuma annak a titoknak a 
lelepleződése,  hogy  Krisztus  a  nemzetekben  van.  Kol.1:27.  Nem  csoda  hát,  hogy  azok  a  hívők  voltak  az  elsők, 
akiket  Keresztényeknek,  vagy  Krisztus-szerűeknek  hívtak!  Jézus  Krisztus megerősíti, hogy az ember fia az Isten fia. 
Máté  23:9  "Ne hívjatok senkit Atyátoknak a földön, mert egy Atyátok van, aki a mennyben van." Pál emlékezteti 
a  görög  filozófusokat  az  ApCsel  17-ben,  hogy  Istenben  élünk,  mozgunk  és  vagyunk;  az  emberiség  valóban  Isten 
leszármazottja.  A  saját  írásaikból  idéz,  Aratus-tól,  aki Krisztus elött 300 körül élt. A fiúság romolhatatlan magja 
éppen  annyira  benne  van  minden  emberben, ahogy a mag már benne van minden talajban, mégha a pusztában is van, 
várva  az  esőt,  hogy  felébressze  és  beindítsa  az  életét!  "Mert  ahogyan  az  eső  és  a  hó  leszáll  az  égből,  és  megáztatja a 
földet,  termővé  és  gyümölcsözővé  teszi  azt,  úgy  lesz  az  én  beszédemmel,  ami  a  számból  származik, beteljesíti a célját 
(nem  fog  csalódást  okozni),  átitatja  a  földet,  termővé gyümölcsözővé teszi azt, a tövis helyett ciprus, a vadrózsa helyett 
mirtusz  növekedik!  "Ézsaiás  55:8-11,  13.  Máté  13:44  Jézus azt mondja, hogy a mennyek országa olyan, mint egy 
elrejtett  kincs  egy  szántóföldben!  Sokkal  több  van  a földben, mint ami a szemnek látható! A 2 Kor.4:4-ben és 7-ben 
Pál  mondja,  hogy  ez  a  kincsünk  a  cserépedényben  van!  De  ennek  a  világnak  az  Istene  arra  törekszik,  hogy 
megvakítsa  az  elménket  a  hitetlenségen keresztül (egy magunkkal kapcsolatos hazugságban való hiten keresztül, IV. 
Mózes  13:33)  visszatart  bennünket  az  evangélium  világosságától,  ami  az  Isten  dicsőségének  Krisztus  arcán, aki az 
Isten  képe,  való  lelepleződése  úgy,  mintha  egy  tükörben  látnánk!  Amikor  Jézus  a  bűnösről  beszélt,  úgy  beszélt  róla, 
mint  az  elveszett  bárány,  érme,  vagy  fiú.  Lk.15.  A  felirat  és  a  kép  nem  tűnik  el  az  érméről,  amikor  az  elveszett, 
hogyan  dicsérjük  Istent  és  ugyanazzal  a  szájjal  átkozzuk  azt  az  embert,  aki  a  képére  lett  teremtve?  Jakab  3:9, 
Lukács  20:20-26.  Az  emberiség  elfelejtette  miféle  ember  volt  eredetileg;  az  ember  az  Ő  Alkotója  képének  és 
hasonlatosságának  a  hordozója;  ez  pontosan  az,  amit  Jézus  jött  leleplezni  (kijelenteni,  felfedni)  és  megváltani.  Most 
megláthatjuk  Őt  fedetlen arccal, mint egy tükörben, és azonnal átalakulhatunk (a megértésünkben, az értelmünkben) 
az  Ő  hasonlatosságára.  A  test  dicsőségről  (véleményéről)  az  Isten  dicsőségére  (véleményére).  A  törvényeskedő  vallás 
megtartotta  a  leplet  a  helyén;  az  Evangélium  felszabadító  valóságának  a  hirdetése  eltávolítja  a  leplet!  A  ‘rút 
kiskacsá’-nak  nincs  szüksége  arcfelvarrásra  vagy  leckékre,  hogy  meghamisítsa  a  hattyú  életet  (már  hattyú)!  Ahhoz, 
hogy valóban szabad legyen, csak arra van szüksége, hogy megtudja az igazságot magáról.) 
1:17  Ez  aztán  radikális!  Szándékosan  távol  tartottam  magam  Jeruzsálemtől  és  Jézus 
tanítványaitól.  Arábiába  mentem  mielőtt  visszatértem  újra  Damaszkuszba.  ​(Ennek  a 
kijelentésnek  a  súlya  nem  hagyott  választást  a  számomra;  ahelyett,  hogy  több  történelmi  adatot  tudjak  meg 
Krisztusról, arra vágyom, hogy még inkább felfedezzem Őt magamban! Nézzed meg a 2 Kor. 5:16-ot.) 
​ éfással 
1:18  Három  évvel  később  bemerészkedtem  Jeruzsálembe,  főként  azért,  hogy  ​(1)  K
találkozzam;  végül  két  hetet  töltöttem  vele.  ​((1)  Az  arám  szó  a  kősziklára  a  ’​ kefas’​,  a  görög  szó  a 
kősziklára  a  ’​ petros’.  Pál  itt Kéfásnak hívja őt annak érdekében, hogy hangsúlyozza a nevének a jelentését inkább, 
mint  az  ismerősnek  hangzó  Péter  elnevezést.  Jézus  azt  mondta,  hogy  az  ember  valódi  identitásának  és  eredetének 
szikla  szilád  (kőszikla)  alapja  az  ​’ekklesia’​,  szó  szerint  az  ’eredeti  identitás’,  az  ​’ek’,​   elöljáró  szóból,  ami  jelzi 
az  eredetet  (valamiből)  és  a  ’​ kaleo’​,  a  hívni,  elnevezni  szóból  származik.  Máté.16:  13  -  18.  Nézd  meg  még  az 
Ézsaiás 51:1 és V. Mózes 32:18, 1 Péter 2:5, 1 Királyok 6:7.) 
1:19  Ez  alatt  az  idő  alatt  nem  láttam  senkit  a  többi  apostolok  közül,  kivéve  Jakabot,  Jézus 
fiatalabb testvérét ​(öccsét)​. 
(Saul  (Pál),  Péter  (Kéfás)  és  Jakab  egy  létfontosságú  (életbevágó)  kijelentést  osztott  meg  (egymással),  mindhárman 
felfedezték  az  eredeti  identitásukat  a  természetes  szülésükön  túl,"Simon  Jóna  fia,  nem  test  és  vér  jelentette  ki neked 
(tárta  fel),  hogy  Én,  az  ember  fia  vagyok  a  Krisztus,  az  Isten  Fia;  most, hogy tudod, ki vagyok, enged meg Nekem, 
hogy bemutassalak téged magadnak! Azt mondom, hogy te Kőszikla vagy (Kősziklából való vagy) Máté 16: 17-18. 
Jézus  szolgálatának  három  éve  alatt  egyetlen  testvére  sem  hitt  Benne.  János  7:5,  de  az  1  Kor  15:7-ben  Pál  külön 
említést  tesz  arról  a  tényről,  hogy  Jézus  megjelent  Jakabnak  is  a  feltámadása  után.  Hirtelen  világos  lett  (felvirradt, 
megvilágosodott)  Jakabnak,  hogy  a  Világosság  Atyja  szülte  az  emberiséget  a  Valóság  örökkévaló  Igéje által, az Ige 
testté  lett  és  az  emberiség  halálát  halta,  és  együtt  feltámasztotta  az  emberiséget  az  élet  újságába  (új  életbe)  az  Ő 
feltámadásában.  Ha  valaki  hallja  ezt  az  Igét,  akkor  látja  a  születését  (az  eredetét,  genezisét),  mint  egy  tükörben! 
Ahogy  Péter később elismerte: "Újjászült bennünket, amikor Jézus feltámadt a halálból!" 1 Pét 1:3. Az Ige, ami az 
idő előtt volt, a mi eredetünk (genezis). Jakab 1:17,18,23,24.) 
1:20  Nem  azért  írom  ezeket,  hogy  bármivel  is  rászedjelek  benneteket;  valóban  így  kezdtem 
prédikálni ezt az evangéliumot. 
1:21 A rövid jeruzsálemi látogatásom után elutaztam Szíria és Cilicia ​(Kilikia) v​ idékeire. 
1:22 Egyetlen zsidó-keresztény gyülekezet sem ismert engem személyesen. 
1:23  Csak  hallották  azt  a  híresztelést  ​(rémhírt),​   hogy  aki  az  ő  ügyük  ádáz  ellensége volt, most 
hirdeti ugyanazt az evangéliumot, amit egyszer megkísérelt kiirtani. 
1:24  Így  felismerték  Isten  jóváhagyását  az  életemen  és  elismerték  ​(nyugtázták,  mél-tányolták) 
Istent énbennem. 
2. 
2:1  Ez  14  évvel  azután  az  első  látogatásom  után  volt,  hogy  elmentem  egy  különleges 
küldetésre  Jeruzsálembe  Barnabással;  szándékosan  magunkkal  vittük  Tituszt;  ​(mivel  ő  volt  az 
egyik  első  gyümölcsünk  Görögországban.  Emlékezz  rá,  hogy  Barnabást  a  jeruzsálemi  központ  küldte  ki,  hogy 
megvizsgálja  a  görögök  megtérését  (a  görög  megtértek  körüli  szóbeszédet);  és  ahelyett,  hogy  visszatért  volna 
Jeruzsálembe,  hogy  visszajelzést  adjon  az  idősebb  apostoloknak,  elment  Pálért,  ismerve  az  ő  tanítói  ajándékát  és  a 
kijelentését arról a titokról, hogy Krisztus Bennetek van, Kol 1:26, ApCsel 11:25,26.) 
2:2  Különösen  azt  akartam,  hogy  a  gyülekezet  legmagasabb  vezetősége  hallja,  amit  a 
pogány  nemzetekben  tanítok,  ami  az  Evangéliumról  való  kijelentésem  és  jellegzetes 
hangsúlyom. Úgy döntöttünk, hogy csak zárt körben találkozunk ​(a vezetők)​, hogy elkerüljünk 
bármilyen  esetleges  nyilvános  vitát.  Így  tudták  a  legjobban  megítélni  a  maguk  számára, 
hogy véleményük szerint a szolgálatom hiteles-e vagy sem. 
2:3  Görög  utitársunk Titus túlélte a körülmetélés alapos vizsgálatát és nem kényszerítették a 
vágásra! 
2:4  Néhány  álcázott  ​(úgymond)  zsidó  "testvérek"  titokban  belopakodtak  közénk,  hogy 
kikémleljék  vajon  körülmetélték-e  őt  vagy  sem!  Bántotta  ​(sértette)  őket  a  Krisztusban  való 
szabadságunk;  a  kémeknek  egyetlen  tervük  volt,  hogy  az  ő  törvénykező  kötelékének  a 
rabszolgáivá tegyenek minket! 
2:5  Azt  akarjuk,  hogy  tudjátok,  hogy  mindent  odaadtunk  azért  ​(mindent  megtettünk),​   hogy 
megtartsuk  az  Evangéliumot  hígítatlanul  a  számotokra;  ha  kompromittáltuk  volna  az 
​ ég  csak  egy  kicsit is, hogy igazodjunk az ő véleményükhöz, az 
üzenetet  ​(megalkudtunk  volna)  m
egész  pogány  világ  becsapottnak  érezné  magát!  Egy  csodálatos  jövőt  látunk  a  tiszta 
evangéliumnak bennetek. 
2:6  A  magas  rangú  vezetők  semmit  nem  tettek  hozzá  az  üzenetemhez  ​(semmijük  sem  volt,  amit 
hozzáadhattak  volna  az  üzenetemhez).​   Azt  kell  mondanom,  hogy  az  ő  magas  rangúságuk  a 
legkevésbé  sem ijesztett meg engem; Isten nem a látszólagos értékük ​(névértékük) ​alapján ítéli 
az embereket,​ ​(a fontos embert, és a nem fontosat is egyenlő mértékben tiszteli és szereti Isten. 2 Kor 5:14,16) 
2:7  Abból,  amit  megosztottam  velük  elismerték  az  üzenetem  pontosságát  és  úgy  érezték, 
hogy míg Péter szolgálata jobban a zsidók felé irányult, az enyém a pogány világra szabott! 
2:8  Elismerték,  hogy  éppen  annyira,  amennyire  Péter  szolgálata, hogy  prédikáljon  a 
zsidóknak,  Istentől  volt  szentesítve  ​(megerősítve,  jóváhagyva),​   ugyan annyira az én megbízatásom 
(feladatom)​ is, hogy evangelizáljam a pogányokat. 
2:9  Azok,  akik  úgymond  a  gyülekezet  oszlopai  ​(pillérei)  voltak,  Jakab  ​(az  Úr  testvére,  Gal  1:19) 
Kéfás  és  János  elismerték  az  ajándékomat  a  kegyelem  üzenetének  leleplezésében 
(kijelentésében),​   és kiterjesztették az áldásukat a munkámra azzal, hogy baráti jobbot nyújtottak 
nekünk  ​(a  közösségvállalásuk  jeleként  a  jobb  kezüket  nyújtották).​   Miközben  ők  a  zsidók  megtérésére 
koncentráltak,  engem  úgy  ismertek  el,  mint  az  embert,  akinek  üzenete  van  a  pogányok 
számára. 
2:10  Az  egyetlen  kérésük  az  volt,  hogy  adjunk  valamit  a  közöttük  lévő  szegényeknek,  amit 
lelkesen meg is tettünk, mivel már ajándékokkal felkészülve jöttünk.​ ​(ApCsel 11:29,30) 
2:11  De  amikor  Kéfás  viszont  látogatta  Antiókhiát,  elő  kellett  vennem  őt,  a  képmutatása 
miatt. 
2:12  A  görög  hívőkkel  való  közössége  annyira  őszintének  tűnt,  még  együtt  is  evett  velük, 
amíg  Jakab  csoportja  megérkezett  Jeruzsálemből.  Aztán  megmutatkozott  a  törvényhez való 
hűsége ​(a törvényhez való hűsége megmutatta a valódi színeit)!​ Kínos ​(zavaró)​ volt a színlelése ​(tettetése)!​  
2:13  A  vezető  beosztása  miatt  a  többi  zsidó  hívőt  magával  ragadta  ​(elsöpörte)  a  képmutatása; 
még Barnabást is elcsábították! Micsoda szégyen! 
2:14  Az  Evangélium  értelmezésük  egyértelműen  veszélyes.  Ezzel  kapcsolatban  nyilvánosan 
szembeszálltam Péterrel. "A kollégáid háta mögött' azt mutatod, mintha úgy élnél, mint egy 
pogány,  mintha  a  zsidó  szokásaid  többé  nem  lennének  már  lényegesek ​(relevánsak);​   most 
pedig  hirtelen  az  elavult  zsidó  szabályokkal  akarod  lenyűgözni  ezeket  pogányokból  lett 
hívőket, azért hogy jó benyomást keltsél a zsidó barátaidban!" 
2:15  A  bűn  nem  tiszteli  azt,  hogy  ki  vagy  ​(nem  személyválogató)!​   A  bűn  az  bűn,  mindegy,  hogy 
zsidó vagy-e vagy pogány. 
2:16  Nekünk  zsidóknak  kell  tudnunk  először,  hogy  senki  sem  fogja  elérni  az  Isten  előtti 
feddhetetlenséget  a  Törvény  elvárásainak  megfelelő  személyes  teljesítménnyel.  ​(1)  Amit 
Jézus  Krisztus  hisz  az ártatlanságunkkal kapcsolatban, az ami leginkább számít; Ő meg van 
győződve  arról,  hogy  eleget  tett  ahhoz,  hogy  igaznak  jelentse  ki  az  embert;  a  legjobb 
szándékunk  a  jó  véghezviteléhez  sem  képes  semmit  hozzáadni  a  megigazult 
álla-potunkhoz.  A  megigazultság  nem  a  jó  viselkedésünk  jutalma.  Mi  mint  zsidó  hívők 
tudjuk  ezt!  Semmi  előnyük  sincs  másokkal  szemben.  Zsidó  és  pogány  hasonló  módon, 
egyformán  bűnösök,  és  most  egyformán  megigazultak  egyedül  Jézus  miatt  és  semmilyen 
más okból! ​((1) Objektív genitívusz - "valakinek a hite" - Zsid.12:2 "Ő a szerzője és bevégzője a hitnek; Ő mind 
az  eredete  és  vége  a  hitnek."Róma.  1:17  "Hitből  hitbe"  Isten  meggyőzése  a  Fia elvégzett mukájának érdemében, az 
ami felébreszti a hitet az emberben.") 
2:17  Ha  azonban  a  hitből  való  megigazultságunk  felfedezése  közben,  abban,  amit  Krisztus 
szerzett  nekünk,  azt  találjuk,  hogy  még  mindig  lehetséges,  hogy  elbukjunk, akkor ne tartsd 
(ne  címkézzed)  már  magad  még  egyszer  bűnösnek!  Az  a  tény,  hogy  vétkeztél,  nem  törli  el  a 
Krisztus  keresztjét  és  semmi  okot  nem  ad  neked  arra,  hogy  elhagyjad  a  hit  általi 
megigazulást,  mintha  Krisztus  lenne  a  hibás  azért,  hogy  vétkeztél  ​(a  te  eltávolodásodért)​!  Ez 
teljesen  abszurd  ​(lenne)​!  ​(Most  hirtelen  újra  megakarjátok  tartani  a  törvényt,  hogy  valamit  hozzáadjatok  a 
megigazultságotokhoz,  mintha  Krisztus nem tett volna (nem ért volna el) eleget. Ne hagyjátok, hogy a tapasztalatotok 
által becsapva kitaláljatok egy új tanítást). 
2:18  Csak  egy  szélhámos  igyekszik  arra,  hogy  egyidőben  legyen  a  törvény  és  a  kegyelem 
embere! 
2:20  Ezek  a  kifejezések,  hogy  együtt-megfeszített,  és  vele-együtt-élő  határoz  meg  engem 
most.  Krisztus  én  bennem  és  én  Őbenne! ​(János 14:20) Az Ő szeretet áldozata a bizonyítéka a 
megigazultságomról  való  meggyőződésének!  ​(Az  élet,  amit  most  testben  élek,  az  Isten  Fiának  a  hite 
által élem. Ő hisz az én ártatlanságomban!) 
2:21  Isten  kegyelmének  a  megsértése  Mózest  részesíteni  előnyben  Jézussal  szemben!  Ha  a 
törvény  meg  tudod  volna  igazítani,  akkor  Jézus  hiába  vesztegette  az  idejét  azzal,  hogy  a 
halálodat halta!​ ​(Ez lecsökkentené a megváltást a te és Krisztus engedelmessége közötti versennyé! Róma 5:19) 
3. 
3:1  Óh  Galácziabeliek,  Galácziabeliek!  Teljesen  elvesztettétek  a  józan  eszeteket?  Nem 
látjátok,  hogy  a  törvény  megbabonázott  ​(megigézett)  benneteket  és  elhomályosította  a 
látásotokat,  hogy  eltorzítsa  annak  a  lelepleződését,  amit  Krisztus  keresztje  elvégzett  ​(elért, 
megvalósított)  bennetek?  Ez  teljesen  világosan  előre  megvolt  az  Írásokban.  Hogy  hogy  nem 
győzött  meg  benneteket  a  valóság  ​(igazság)?​   ​(Ő  nem  mint  egy  egyén  halt  meg,  Ő  a  ti  halálotokat  halta! 
Ézsaiás 53:4,5.) 
3:2  Kérlek,  érveljetek  ​(vitatkozzatok)  velem  ebben  a  kérdésben;  milyen  alapon  ​(mire  alapozva) 
kaptátok  a  Szent  Szellemet?  Ajándékról  vagy  jutalomról  beszélünk  itt?  Milyen  fajta  üzenet 
hoz  létre  hitet?  Az,  hogy  egy  kárhoztatott  bűnös,  egy  bukás  vagy,  ahogy  a  Törvény 
kijelentette  ezt,  vagy  pedig  az,  amit  Isten  igaznak  hisz  veled  kapcsolatban  ​(rólad),​   ahogy ezt 
az Evangélium jelentette ki? Ne keverjük a Törvényt a Kegyelemmel. 
3:3  Látjátok  mekkora  őrültség  lenne  elkezdeni  Szellemben,  ​(hinni  a  kereszt  sikerében)  aztán 
valamilyen  őrült  ok  miatt  visszaváltani  a  CSM  üzemmódba  újra!  Mintha  a  te  saját 
cselekedeteid  hozzá  tudnának  tenni  bármit  is  ahhoz,  amit  Isten  már  elvégzett  Krisztusban. 
(CSM-Csináld magad!, az angolban ismert kifejezés, DIY- Do It Yourself!​ ​Ez öngyilkosság...) 
3:4  Emlékezzél  arra,  ahogy  érezted  magad  akkor,  amikor  először  találkoztál  a  hittel; 
lecserélnéd  ezt  egy  vallásos  szentimentalizmusra  ​(érzésre)?​   Mindaz,  amit  addig  megnyertél 
elveszne.​ ​(A törvény nem tölti be a hitet, hanem érvényteleníti, semlegesíti azt.) 
 
3:5  Annak  tulajdonítjátok  amit  Istentől  kaptatok  amit  tettetek,  vagy  annak,  hogy  valamit 
hallottatok?  Vajon  Isten  a  kiemelkedő  erkölcsi  normátok  miatt  jutalmazott  meg  amikor 
extravagáns  csodákat  cselekedett  bennetek  és  kiárasztotta  a  Szellemét  rátok;  vagy  talán 
ahhoz  van  ennek köze, amit hallottatok a kegyelem üzenete kijelentésének a tartalmában? A 
hit forrása  az  Isten  emberért  végzett  cselekedete;  a  hallásunk  a  csatornája ​(amin  keresztül 
jön) ​ annak, amit Isten hite kijelent. 
3:6  Ábrahámnak  nem  volt  semmi  más  jogalapja  a  megigazultságára, mint egyszerűen hinni 
abban  amit  Isten  kinyilvánított  felőle!  Izsák  Isten  hitének  a  megerősítése  volt,  nem 
Ábrahám  erőfeszítéseié.  Ez minden, ami közös bennünk Ábrahámmal.​ ​(A megigazultság kijelenti 
hogy  Isten  hite  felelős  az  emberiség  üdvösségért,  ami  teljesen  ellentétes  azzal,  hogy az ember maga csinálja ezt erkölcsi 
törvények betartásával!) 
3:7  A  következtetés  egyértelmű;  a  hit  és  nem  a  test  köt  bennüket  Ábrahámhoz!​ ​(Inkább  a 
kegyelem,  mint  a  törvény  a  mi  igazi  eredetünk  (leszármazásunk).  Ismael  sokkal  többet  jelent,  mint  a  muzulmán 
vallást.  Ismael  képviseli  a  test  kétbalkezes  (ügyetlen)  erőfeszítését  a  hittel  való  versenyben;  vagyis  a  törvény  és  a 
kegyelem kevert üzenetének a prédikálását.) 
3:8 A Szentírás prófétai módon előrejelzi, hogy nem-zsidó népek tömegei igazulnak meg hit, 
és  nem  erkölcsi  törvények  betartása  által.  Az  Evangélium  eredete  Isten  Ábrahámnak  tett 
ebben  a  bejelentésében  található;  Ő  látta  az  összes  nemzetet  a  hit  ugyanazon  elvében 
képviselve,  amiben  Ábrahám  volt  az  úttörő.  "Benned  egyenlőképpen  van  képviselve  a  föld 
minden  népe  a  hit  áldásában." ​([1  Móz.  22:17]  Valóban  megáldalak téged, és megsokasítom a te magodat 
mint  az  ég  csillagait,  és  mint a homokot a tengerparton. A magod bírja az ellenségeinek a kapuját, 1 Móz. 22:18 és 
a  magod  által  áldja  magát  a  föld  összes  nemzete.  A  hitből  való  megigazultság  az  Evangélium  kinyilatkoztatása 
[Róm  1:17  és  Hab  2:4  ]  "az  igaz  hitből  (az  Isten  hite  által)  él",  a  hit  általi  megigazulás  határozza  meg  az 
életeded!) 
3:9  Ahogy ​(annak  idején) ​ Ábrahám,  most  mi,  ugyanúgy  a  hit  áldásában  találjuk  meg  a 
forrásunkat. 
3:10  A  hittel nyilvánvaló ellentétben, a törvény az átok ereje. Amint meg van írva,"Mindenki, 
aki  nem  teljesíti  a  törvény  aprólékos  követelményeit,  még  a  legkisebbet  is,  az  el  van 
ítélve ​(kárhoztatva van).​ "​(V. Móz. 27:26) 
3:11  Habakuk  meggyőzően  megerősíti,  hogy  az  Isten  hite  által  való  megigazultság  az 
egyetlen  alapja  az  életnek;  ez  véget  vet  az  erkölcsi  magatartásra  alapozott bármilyen igazzá 
nyilvánításnak az Isten szemében.​ ​(Hab 2: 4, 3: 17-19) 
3:12  A  törvénynek  és  a  hitnek  semmi  köze  egymáshoz!  Törvény  az ember ​cselekedeteit és a 
tapasztalatait  veszi  úgy,  mint  ami  meghatározza  az  életét.  ​(A  hit  Istennek  a  cselekedetét,  a 
teremtésének bennünk való helyreállítását veszi úgy, mint ami meghatározza az életünket.) 
3:13  Krisztus  váltott  meg  minket  az  átoktól,  ami  annak  a  következménye,  hogy  nem tudtuk 
betartani  a  törvény.  A  keresztjében  az  emberiség  minden  átkát  koncentrálta  önmagán. 
Abban,  hogy  halálra  adta  magát,  magába  szívta  és  feloldotta  az  átok  hororrját  a 
személyében. Az Ige kijelenti, hogy bárki aki a fán függ megtestesíti az átkot. ​(V. Móz. 21:23) 

3:14  Krisztusnak  ez  a  tette  szabadította  fel ​(1)​ Ábrahám  áldását  a ​(2) ​ a  pogányokon!  Most 
szabadok  vagyunk,  hogy  fogadjuk ​(1) ​ a  Szellem  áldását.​ ​((1)  A  megigazultság  Istennek  Krisztus 
elvégzett  munkájában  való  hite  által,  és  nem  a  mi  viselkedésünk  jutalmaként.  Krisztus  engedelmességében  a  Mózes 
28 elavult! [Rom 5:19, Ef 1: 3] (2) A nem zsidó népek tömege.) 

3:15  Mindannyian  tisztában  vagyunk  a  ténnyel  hogy  polgári  ügyekben  egy  végrendelet, 
miután  jóváhagyták ​(érvénybe  került)​,  mérvadó,  és  nem  nyúlnak  hozzá  a  későbbiekben ​(nem 
hamisítják meg).​  

​ brahámnak és az 
3:16  Fel  van jegyezve, hogy az Ígéret​ (a hit általi megigazulás áldásának az Ígérete)Á
ő  magvának  szólt,  egyes  számban,​ ​(így  ki  van  zárva  a  saját  erőfeszítése  amit  Izmael  születése  érdekében 
tett). ​Izsák, az Ígéret gyermeke és nem a test gyereke tükrözi a Messiást. 

3:17  Ez  az  én  érvelésem:  Isten  a  Krisztusban  való  Ígéret  szövetségét  támogatta ​(hagyta 
jóvá) ​430  évvel  korábban  mielött  a  törvény  adatott  volna. A törvény később nem cserélte le az 
Ígéretet!​ ​(Isten  eszköze  az  emberiség  igazzátételére  mindig  az  Ígéretben  való  hit  által  lesz, és soha nem a saját, az 
erkölcsi törvények megtartására irányuló képességeink által.) 

3:18  A  törvény  és  az  Ígéret  nem  egyeztethetőek  össze ​(nem  kompatibilisek)​;  Az  egyik  rendszer 
érvényteleníti  a  másikat.  Isten  Ígéret  által  ajándékozta meg Ábrahámot az örökösével​ (és nem 
a viselkedésének a jutalmaként.) 
3:19  Akkor  mi  a  haszna  a  törvénynek?  Ez  egy  áthidaló  rendelkezés  volt  arra  nézve,  hogy  az 
emberek  tudatában  legyenek  a  rossz  tetteik  súlyának,  és  ugyanakkor  megmutassa  nekik  a 
Megváltó  ígéretét,  a  Messiási  magot!  Angyali  lények  adták  ezt  Mózesnek,  mint  a 
közvetítőnek. 

3:20  Ábrahámnál  nem  volt  közvetítő,  csak  Isten  volt ​(ott)​! ​(A  Mózesi  Törvény  megkívánta,  hogy 
legyen  közbenjáró  (közvető),  mert  az  egy  olyan  megállapodás  volt,  amelyben  az  emberiségnek  is  volt  egy  része,  és 
Istennek is. Emberiség része az volt, hogy engedelmeskedjenek a parancsolatoknak, Isten része az volt, hogy áldja meg 
őket.  Isten  szövetsége  Ábrahámmal  egy  kegyelem  szövetség  volt;  az  ember  Jézus  Krisztusban  Isten  maga  fogja 
teljesíteni (betölteni) az emberiség részét, és így nincs szükség közvetítőre.) 

3:21  Nem,  a  törvény  nem  áll  szemben  az  Isten  ígéretével;  hanem hangsúlyozza  egy 
Megváltó kétségbeesett szükségességét, hogy felszabadítsa a megigazultságot az emberben, 
úgy,  mint  az  ember  életét;  valami  olyat,  amire  a  törvény  minden  bizonnyal  nem  volt  képes! 
Ha  lehetséges  lett  volna  az  embernek,  hogy  megigazuljon  a  törvény  által,  akkor  az  ígéret 
szükségtelen  lenne.​ ​("Mert  ha  bármilyen  szabály  megtartásnak  lett  volna  ereje  arra,  hogy  életet  hozzon  létre 
benünk,  akkor  erre  az  időre  már  biztosan  elértük  volna  ezt."  -  A  Message  fordítás.  Róma  5:6  "Isten  időzítése 
teljesen  tökéletes  volt;  az  emberiség  a  leggyengébb  volt  akkor,  amikor  Krisztus  a  halálukat  halta  -  teljes  csődben 
voltunk a saját magunk megmentése érdekében tett erőfeszítéseink terén.") 

3:22  Az  Írás  arra  következtetésre  jut, hogy minden ember kivétel nélkül ugyanabban a kínos 

helyzetben  van, mindnyájan a bűn rabszolgái ​(bebörtönözték őket a bűn számára)​; ​ most a hit hozza 
el  mindenki  számára  elérhető  módon  az  azonnali  szabadulás  ígéretét!  Jézus  Krisztus  teszi 
lehetővé  mindenki  számára,  hogy  elhiggye  azt,  amit  Isten  hisz  az  ő  megigazultságuk  és 
helyreállított  ártatlanságukkal  kapcsolatban.​ ​(Jézus  az  Isten  emberbe  vetett  hitének  a  megtestesülése.  Az 
Isten  megigazítása  most  úgy  jelenik  meg  (olyan  módon),  hogy  mindenki  higgyen,  függetlenül  attól,  hogy kik ők, nincs 
semmi  különbség.  Az  emberiség  ugyanazon  a  tömege,  akik  egykor  a  bűneik  miatt egy alacsonyabb rendű identitásra 
(önazonosságra)  lettek  korlátozva,  most  megajándékoztattak  a  felmentéssel,  Jézus  Krisztusnak  az  ő 
felszabadításukért fizetett váltságdíja alapján. [Rom 3:22-24]) 

3:23  A  törvényhez  voltunk  kötve, fogva  tarva a  kényszerítő  hatása  alatt,  amíg  a  hit 
kinyilatkoztatása eljött, mint a megmentőnk! 
3:24  A  törvény  úgy  működik,  mint egy rabszolga, akit az ura a gyermekei felügyeletére jelölt 
ki  addig,  amíg  el  nem  érik  azt  a  kort  amikor  Krisztus  megfelelő  iskolájába mehetnek, hogy 
megtalálják a hitben kijelentett és jóváhagyott megigazultságukat. 

3:25  Most,  hogy  megérkeztünk  a  célunkhoz,  a  prófétai  jelzőtáblákra  és  útmútatókra  nincs 
tovább  szükség.  A  hit  lecserélte  a  Gondnokot ​(az  őrt,  felügyelőt)​.  Most,  hogy  eljött  a  hit,  a 
törvény nem lényeges ​(nem releváns) ​többé. 

3:26  Amit  Jézus  Krisztus  hisz,  hogy  igaz  veled  kapcsolatban,  az  a  végső  megerősítése  az 
ember  helyreállított  fiúságának.  Az  Ő  hite  az  egyetlen  érvényes  referenciája​(viszonyítási 
pontja) ​ a hitednek! 

3:27  Bárki,  aki  elmerült  Krisztusba,  az  teljesen  fel  van  öltözve  Őbenne!  Ő,  aki  a  vadonatúj 
ruhatárad,  megerősíti  a  fiúságodat!​ ​(Ettől  kezdve  a  pelenkás  napoknak  vége!  "A törvény  cselekvése  által 
való saját megigazultságunk a szennyes ruhához hasonlít! "[Ézsaiás 64:6]) 

3:28  Semmi  sem  hasonlít  a  korábbi  identitásodra,  úgy  mint  zsidó  vagy  pogány, szolga vagy 
szabad,  férfi  vagy  nő,  Billabong ​(egy  márka)​,  vagy  Gucci.  Krisztusban  mindnyájan 
egyformán jelentősek vagytok. 

3:29  Mivel  Krisztus  az  Ígéret  magja,  ezért  csak  a  Vele  való  egységünk  felismerésében ​(az 
inkarnációban,  megtestesülésben) é​ rtjük  meg,  hogy  mi  is  hasonló  módon  kapcsolódunk 
Ábrahámhoz  és  az  Ígéret  örökösei  vagyunk.  A  hit  és  nem  a  test  köt  bennünket 
Ábrahámhoz. ​(Ugyanolyan hit által örököljük az ő megigazultságát!) 

 
4. 
4:1  Egy  kiskorú ​(csecsemő)​ örökösnek  nincs  több  szava ​(a  házban)​, mint egy rabszolgának, bár ő 
birtokol mindent! ​(A legjobb, amit a törvény tudott tenni, hogy megerősítette, hogy az ember a bűn rabszolgája.) 
4:2  Házi  felügyelet  és  a  ház  szabályok  alatt  marad  az  apja  által  kijelölt  ideig,  amíg 
hivatalosan eléri a fiúi állapotát. 
4:3  Pontosan  így  történt  velünk  is;  elraboltak  bennünket ​(a  bűn) ​ és  a  törvény  mintha 
csecsemő  korra  korlátozott  volna  minket.​ (Ez  egy  alacsonyabb  gondolkozás  mód  Ádám  bukása 
eredményeként.) 
4:4  De  aztán  a  nap  felvirradt;  az  idő  legteljesebb  betetőzése!​ ​(Minden  amit  előre  megmondtak  (a 
próféták)  az  Krisztusban beteljesedett!)​ ​A fiú megérkezett az Atya megbízásából; a törvényes útlevele 
a  bolygóra  az  anyja  méhe  volt.  Egy  emberi  testben,  -  pontosan  olyanban,  mint  a  miénk,  - 
 élte az életét, a törvény szigorú vizsgálatának alárendelve. 
4:5  Jézus  megbízatása  az  volt,  hogy megmentse az emberi fajt a cselekedetek (a teljesítmény) 
törvényének  ​uralmából  (​rendszeréből)​   ​és,  hogy  ​kihirdesse  (​bejelentse​)  ​az  Istenben  való  igazi 
fiúságukat. 
4:6  Hogy  megpecsételje  a  fiúságunkat,  Isten  megbízta  a  fiúság  Szellemét,  hogy  az  Abba 
(Apa,  Édesapa,  Apu,  Papa)  visszhangot  rezonálja  ​(visszaverje)  a  ​szívünkben;  és  most  a  legbelső 
valónkban felismerjük Őt, mint a mi igazi és nagyon kedves Édesapánkat. 
 
Galata levél 4:5 
Az volt a megbízatása, hogy megmentse az emberi fajt a 
cselekedetek ​(a teljesítmény) ​ t​ örvényének​ ​uralmából​ ​(rendszeréből) ​ ​és, hogy​ ​kihirdesse​ ​(bejelentse) ​ ​az 
Istenben való igazi fiúságukat. ​(És most újra felismertük az igazi fiúi állapotunkat! [János 1:12; lásd János 
1:11-14] "Bár nem egy idegen bolygóra érkezett, a sajátjaihoz jött, de az övéi nem ismeriték fel Őt [Zsoltár24:1]. 
De mindenkit, aki felismerte a Vele való összekapcsoltságát, (hogy egy Vele), azokat meggyőzött arról, hogy Ő 
(Jézus) az ő (mi, emberek) eredeti életük, és igazolja bennük, hogy az Ő leszármazottai vagyunk. Ezek azok, akik 
felfedezik az eredetüket Istenben, túl a természetes fogantatásukon! Az ember Istenből származik. Nem a szüleink 
találmánya vagyunk! Hirtelen a láthatatlan örök Ige átható formát vesz fel! Az Inkarnáció (Megtestesülés)! Őbenne, 
és bennünk! Isten örökkévaló gondolatának a legpontosabb, kitapintható formája jut kifejezésre az emberi életben! 
Az Ige emberré (emberi lénnyé) lett ; mi vagyunk a lakcíme; Ő bennünk lakik! Fogjul ejti a tekintetünket! A 
dicsőség amit látunk nem egy vallásos utánzat; Ő a hiteles ​monogenes ​ (egyszülött), aki csak Istentől született. 
Őbenne ismerjük fel az igazi eredetünket. A Dicsőség, amit Ádám elvesztett, visszatért! Teljességében! Csak a 
Kegyelem képes kommunikálni a Valóságot (az igazságot) ilyen komplett összefüggésben!) 
Galata levél 4:6 
Hogy megpecsételje a fiúságunkat, Isten megbízta a fiúság Szellemét, hogy Abba ​(Apa, 
Édesapa, Apu, Papa) ​ visszhangot rezonálja ​(visszaverje)​ a​ ​szívünkben; és most  felismerjük Őt a 
legbelső valónkban, mint a mi igazi és nagyon kedves Édesapánkat. ​(Az Atya eredeti élete, ami 
lelepleződött az Ő Fiában, az Élet Szelleme, az igazgat bennünket most. [Róma 8:14] Micsoda 
szegényes helyettesítése a szolgaság a fiúságnak! Teljesen ellentétesek; Az egyik erőteljesen a félelem által irányít; a 
fiúság ellenben gyengéd reagálás Abbára (Édesapánkra). [Róma 8:15] A Szelleme rezonál belül a szellemünkkel, 
megerősítve a tényt, hogy Istentől származunk. [Róma 8:16] Mert az Ő leszármazottai vagyunk, a jogos örökösei, 
Isten maga a mi örökrészünk, amit Krisztussal együtt, közösen örököltünk. [Róma 8:17]) 
Galata levél 4:7 
Látod, milyen ostobság lenne ha egy fiú továbbra is rabszolga mentalitásban élné az életét? 
A fiúságod feljogosít arra, hogy azonnal részesüljél Isten örökségének teljes gazdagságában, 
ami Krisztus miatt a tiéd.​ ​(Törvényeskedés minden formája (bármilyen álruhában is van) teljesen ellentétes a 
fiúsággal! Fiúság nem eladó!) 
Galata levél 4:8 
Ami igazán ledöbbent engem, hogy milyen hiszékenyek vagytok ti Pogány hívők, mivel 
teljesen összekúszáljátok magatokat újra, nyomasztó zsidó szertartásokban! Úgy értem, 
hogy tudok mindent arról, ahogy a Krisztus előtti időkben rabszolgaként éltetek a 
képzeletbeli isteneknek, a pogány hiedelmeitekben. Galata levél 4:9 
Időközben megismertétek az igazi Istent ​(aki meglehetősen eltér az általatok elképzelt istentől);​ ami 
azonban a leglényegesebb, felfedezni azt, hogy Ő mindvégig ismert benneteket! Mindezek 
után, hogy vonzódhattok ismét a vallási megtévesztés szánalmas elveihez? Nem számít, 
hogy a milyen álruhában jön a törvényeskedés, akár pogány vagy zsidó ​(az álruha),​ ugyanazt 
azt a rabságot hordozza mind. 
Galata levél 4:9 
Időközben megismertétek az igazi Istent ​(aki meglehetősen eltér az általatok elképzelt istentől);​ ami 
azonban a leglényegesebb, felfedezni azt, hogy Ő mindvégig ismert benneteket! Mindezek 
után, hogy vonzódhattok ismét a vallási megtévesztés szánalmas elveihez? Nem számít, 
hogy a milyen álruhában jön a törvényeskedés, akár pogány vagy zsidó ​(az álruha),​ ugyanazt 
azt a rabságot hordozza mind. 
 
Galata levél 4:10 
Aztán hirtelen ott vannak a különleges napok, hónapok, időszakok, valamint az éves 
ünnepek, amelyeket szigorúan megünnepeltek; ez nem más, mint babonás vallásos érzület. 
Galata levél 4:11 
Meg vagyok rémülve, úgy tűnik minden szenvedélyemet elvesztegetem rajtatok! 
Galata levél 4:12 
Arra kérlek benneteket, hogy utánozzatok engem ​(abban a meggyőződésemben, hogy a zsidó szokások 
és ezek az ő árnyék-érzületeik (a valóságnak csak az árnyékai) elavultak, idejétmúltak).​ Pontosan 
ugyanabban a hajóban evezünk, tényleg nem rólam szól ez az egész; hanem rólad! ​(A zsidó 
vagy pogány hátterünk nem számít semmit! Nem azért vagyok itt, hogy szavazatokat szerezzek vagy 
veszítsek magam vagy a szolgálatom számára! Az Evangélium az én ügyem, és sürgetésem felétek!) 
Galata levél 4:13 
Soha nem alkudtam meg ha az evangéliumról volt szó, az első naptól fogva, 
amikor találkoztunk, bár nehézségem volt a testemben, semmi nem vonta el a figyelmemet 
az üzenettől. 
Galata levél 4:14 
Emlékszem milyen vendégszeretőek és érzékenyek voltatok velem szemben, annak ellenére, 
hogy legyengült állapotban voltam! Ahelyett, hogy zavarba jöttetek volna, vagy taszítva 
éreztétek volna magatokat, úgy bántatok velem, mint egy angyallal, ugyanolyan tiszteletet 
mutattatok irántam, mintha Jézus Krisztus felé tanúsítottátok volna. 
Galata levél 4:15 
Akkor annyira túláradó hálával voltatok felém, hogy örömmel nekem adtátok volna azt is, 
ami a legértékesebb a számotokra, még a saját szemeteket is, azért, hogymegkönnyebbülés 
jöjjön a kellemetlen állapotomba. Micsoda gyengéd szeretet az, amit mutatatok 
irányomban! 
Galata levél 4:16 
Ó, jaj! Hogyan lehetséges, hogy ugyanaz az igazság, ami akkor összekötött bennünket, 
most az ellenségetekké tesz? 
Galata levél 4:17 
Azok az emberek, akik az ellenségetekké tesznek engem, nem a javatokra teszik ezt: nagyon 
buzgók abban, hogy elkülönítsenek benneteket tőlem, és így a zsidó 
érzületük ​(szentimentalizmusuk)​ felé mutatott lelkesedésetek növelik a vallásos egojukat! ​(Nem 
látjátok, hogy a törvény és a követői nem magatok miatt szeretnek benneteket; minden vágyunk saját maguk felé 
irányul!) 
Galata levél 4:18 
Ha a lehető legjobb ok miatt szeretnétek buzgók lenni, akkor legyetek buzgók a 
kegyelem miatt. Bolonddá teszitek magatokat azzal, hogy kedvesek vagytok hozzám, 
amikor veletek vagyok, de buzgók vagytok értük a hátam mögött! Ez nem rólam szól, 
féltelek titeket ​(féltékeny vagyok rátok)!​ Az üzenet az, ami leginkább számít, nem valakinek a 
saját, magán programja! 
 
Galate levél 4:19 
Drága kicsiny gyermekeim, olyan féltéssel ​(féltékeny szeretettel)v​ agyok irántatok, mint egy anya 
az újszülött csecsemője iránt! Az Evangéliumommal szültelek titeket egyszer; most 
ugyanolyan szülési fájdalmakat érzek, mint az elején. Azért vajúdok, hogy Krisztus teljes 
realizálása ​(felismerése) ​ ​(1) k
​ iformálódjon belül bennetek!​ ​(A (1) ​morpho s​ zó azt jelenti, hogy formába 
önteni, a m​ eros -​ ból származik, ami forma vagy rész; vedd észre, hogy a szó, amit bűn-nek fordítanak, a h
​ ameros​, 
​ etamorpho ​ együtt a formával.) 
azt jelenti, hogy forma nélküli vagy a kiosztott része nélkül; m
Galata levél 4:20 
Vágyom arra, hogy veletek legyek most; Azt akarom, hogy halljátok a sürgetést a 
hangomban! Bárcsak meg tudnálak győzni benneteket arról, hogy a törvény egy 
zsákutca!​ ​(Minden saját erőfeszítésetek azért, hogy hozzá akartok adni ahhoz, amit Isten már tökéletessé tett 
Bennetek Krisztusban, csak időpocsékolás! Olyan ez, mint megpróbálni újra feltalálni a kereket.) 
Galata levél 4:21-23 
Mivel annyira izgat bennetek a törvény, értsétek meg kérlek a prófétai üzenetét: 
  
A törvény rögzíti a tényt, hogy Ábrahámnak két fia volt: az egyik egy rabszolgalánytól, a 
másik egy szabad nőtől. 
  
Az egyik a testtől való ​(ez a Csináld Magad - fa)​, a másik a hit által ​(az ígéret).​  
Galata levél 4:24 
Van egy párhuzamos jelentés a két fiú történetében: két rendszert képviselnek ők, a 
cselekedeteket ​(munka) ​ és a kegyelmet. 
Galata levél 4:25 
A Sínai egy arab sziklás helység amit Hágár után neveztek el,​ (az ígéret földjén kívül).​ Ennek a 
kapcsolata a Mózesi törvénnyel tükrözi Jeruzsálemet, mint ami a zsidó törvényeskedés 
fővárosa. Hágár az anyja a cselekedetek törvényének. 
Galata levél 4:26 
De a felülről való anya, az emberiség igazi anyja a kegyelem, a szabad Jeruzsálem; ő az 
anyja az Ígéretnek. 
Galata levél 4:27 
Mert meg van írva: "Örvendezzél óh, te gyermektelen! Ünnepeljél, mint egy jubileumi 
évfordulón ​(mint egy korszakváltó esemény beköszöntekor)​! Mert bár még soha nem vajúdtál 
korábban, a gyerekeid száma messze felülmúlják azét, aki férjhez adatott ​(a törvénynek)​! 
Galata levél 4:28 
Mi Izsákra hasonlítunk: a hit szült bennünket, az Ígéret a szülőnk. 
Galata levél 4:29 
Úgyanúgy, mint amikor a test gyermeke üldözte a hit gyermekét, úgy most ezek 
a keresztény álruhájukba bújt jeruzsálemi zsidók is igyekeznek zaklatni benneteket; 
Galata levél 4:30 
azonban a Szentírás egyértelműen mondja: "Távolítsd el a rabszolga anyát és a fiát; a 
rabszolga fiú nem örököl a szabad fiúval. ​(Pontosan ugyanilyen módon szabadulj meg radikálisan a 
gondolkozásodban a rabszolga anya és gyermeke mentalitástól. A világosság erőfeszítés nélkül eloszlatja a sötétséget.) 
Galata levél 4:31 
Ismerjetek fel, hogy kinek a gyermekei vagyunk testvéreim: nem a rabszolga-anya fiai 
vagyunk, nem a törvényé, hanem a szabad anya fiai; a kegyelem fiai vagyunk! 
 
 
5. 
5:1  Krisztus  határozza  meg  a  hitedet;  Ő  a  szabadságod  mindentől,  amitől  a  törvény  soha 
nem  tudott  szabaddá  tenni!  Találd  meg  a  szilárd  alapodat  ​(​szilárdulj  ​meg​)  ​ebben  a 
szabadságban.  Ne  hagyd,  hogy a vallás újra ​elgáncsoljon (​elbuktasson)​  ​és befogjon (​hasznosítson)​  
egy  szabály  és  kötelezettség  rendszerbe!  ​(Ebben  a  párhuzamban,  Krisztust  jelképezi  (képviseli)  Sára,  a 
hit-anya, aki megszült téged a feltámadásban. A sziklából vésett sír jelképezi Sára halott méhét! 1 Pét 1:3) 
5:6 A szeretet hozza mozgásba a hitet.​ ​(Könnyű a szeretetnek hinni!) 
Galata levél 5:1 
Krisztus határozza meg​ (definiálja) ​ a hitedet; Ő a szabadságod mindentől, amitől a törvény 
soha nem tudott szabaddá tenni. Találj szilárd alapokra ebben a szabadságban. Ne hagyjd, 
hogy a vallás újra elbuktasson és kihasználjon téged egy szabályok és kötelezettségek uralta 
rendszernek! ​(Ebben a párhuzamban, Krisztus Sárát képviseli, ő a hit-anya, aki megszült téged a 
feltámadásban. A faragott sziklasír képviseli Sárah elhalt méhét! [1Pet1:3]) 
 
Galata 5:2 
Nekem Pálnak, az a véleményem, és hivatkozhattok is rá: ha újra azt fontolgatjátok, hogy a 
körülmetélkedés szükséges ahhoz, hogy az Isten előtt való állapototokon javítsatok, akkor 
Krisztusnak semmi jelentősége sincs a számotokra. Akkor azzal együtt ki is törhetnétek Őt 
teljesen az életetekből! ​(Még mindig ragaszkodni bármilyen zsidó szentimentalizmushoz, mint 
pl.: megtartani a szombatot, és a többi, ezeknek ugyanaz a hatása.) 
 
Galata levél 5:3 
Kategorikusan kijelentem, hogy ha a körülmetélést helyeslitek ​(propagáljátok),​ akkor azonnal 
kötelesek vagytok az egész törvényt megtartani! ​(Aki 'á'-t mond, mondjon 'bé'-t is!) 
 
Galata levél 5:4 
 
A törvény általi megigazultság semmiben nem hasonlít ​(semmi közös nincs bennük)​ a kegyelem 
általi megigazultsághoz; teljesen ellentétesek. Ahogy lehetetlen az bárki számára, hogy 
egyszerre egy időben két, egymással ellentétes irányba utazzon, ugyanúgy Krisztus is 
lényegtelenné válik bárki számára, aki továbbra is a törvény alapján keresi 
a megigazultságot. 
 
Galata levél 5:5 
Meg vagyunk győződve, hogy abszolút semmi haszna sincs senkinek abból, ha 
testben ​(testileg)​ keresi megigazultságot; a megigazultság a szellemi valóság dimenziója és 
csak hit által lehet megragadni. Amit Isten hisz, az a mi kizárólagos 
referenciánk ​(hivatkozásunk, amire hivatkozunk).​  ​(Bármi más alap a megigazultságra teljes reménytelenségben 
hagyja az embert.) 
 
Galata levél 5:6 
Isten azt hiszi, hogy mi teljes mértékben képviselve vagyunk Krisztusban, ami a 
körülmetélkedést vagy a test bármilyen hozzájárulását kiveszi az egyenletből. A szeretet 
hozza mozgásba a hitet. ​(Könnyű a szeretetnek hinni!) 
 
Galata levél 5:7 
Úgy indultatok el, mint egy sportoló egy küldetésre, ki zavart meg ​(ki vont el 
benneteket)​ benneteket? Úgy tűnt teljesen meg vagytok győződve az igazságról! 
 
Galata levél 5:8 
Isten nem zavarodott össze veled kapcsolatban. Ő nevezett el Téged! 
 
Galata levél 5:9 
Még a legkisebb mennyiségű élesztő hatását is lehetetlen elrejteni; az erjedési folyamat 
azonnal elindul. ​(Egy kis törvényeskedés is megrontja az ember egész életét.) 
 
Galata levél 5:10 
A 'törvénykező - gyülekezeti' emberek zavarásának ​(ellentevékenységének) ​ ellenére, én továbbra is 
meg vagyok győződve, hogy hasonlóan gondolkozunk az Úrban. Nem számít hogy, 
milyen magas poziciót is birtokol bárki, ne hagyjátok, hogy a címük megzavarjon 
benneteket! Ugyan az a törvényt, amit hirdetnek lesz az ítéletük! ​(Az erjedési folyamat 
elkerülhetetlen, ha törvénykező gondolkozásmódod van.) 
 
Galata levél 5:11 
Megalkudjak a kereszt üzenetének hírdetésében és a körülmetélkedést hirdessem, csak 
hogy elkerüljem az üldözés! Micsoda őrültség lenne ez? ​(Ez az egész ügy ott csapódik le, hogy azt 
gondoljuk, hogy a megigazulás annak a következménye, hogy az embernek még mindig kell valamit tennie, vagy 
tudjuk, hogy ez annak az eredménye, amit Isten már megtett!) 
 
Galata levél 5:12 
Ezek az emberek, akik annyira lelkesen le akarnak vágni dolgokat​(körül akarnak metélni 
benneteket)​, inkább vágják ki teljesen a törvénykező befolyásukat az életetekből ! 
 
Galata levél 5:13 
A megváltott ​(helyreállított)​ identitásotok határozza meg a szabadságotokat, testvéreim! De a 
szabadság nem azt jelenti, hogy most már szabad vagy arra, hogy újra alkalmazd a törvényt. 
Éppen ellenkezőleg, a szabadságod a legteljesebb kifejeződését abban a szeretetben 
találja, amely egymásnak szolgál! Amennyire szabad vagy a törvénytől, úgyanúgy legyél 
rabszolgája a szeretetnek!​(Legalább végre szabadon élheted az életet, aszerint ahogy erdetileg meg lettél 
alkotva.) 
 
Galata levél 5:14 
A szeretet már betöltötte a törvényt: a törvény lényege ez; tartsd veled egyenragúan 
értékesnek a többi embert.​ ​(Újra és újra be lett bizonyítva, hogy ezt teljesen lehetetlen elérni a CSM -fa elv 
(Csináld Magad fa, a jó és a gonosz tudásának fája) alkalmazásával. 
 
Galata levél 5:15 
A törvénykező gondolkozásban a legjobb erőfeszítések is előbb vagy utóbb viszályban 
végződnek: visszavágás, tönkretenni, lerombolni egymást, a másikat, felfalni, 
elpusztítani egymást.​ ​(Ez nagyon durva! Nézd meg, hogyan puszítja el a válás a szerelemben szőtt álmokat; 
volt üzleti partnerek harcolnak egymással a bíróságon; gondolj csak bele hogy válik értéktelenné az élet a bűn háború 
miatt!) 
 
Galata levél 5:16 
Ez a következtetésem: a Szellem legyen az uralkodó tényező ​(hatás)​a mindennapjaitokban és 
lássuk azt hogy győzi le a test sóvárgását.​(A Szellem elégedett a szeretet törvényével, a kegyelem 
kijelentésével; a test igyekszik bizonyítani és megelégíteni magát a CSM (Csináld Magad) törvénnyel. A hit legyőzi a 
testet.) 
 
Galata levél 5:17 
Amíg a cselekedetek törvénye még mindig munkálkodik a fejedben, ez egy katalizátor a 
katasztrófához ​(ez előidézi a katasztrófát)​: ez olyan, mintha elkaptak volna egy háborús övezet 
közepén, miközben olyan dolgokat akarsz csinálni amire a teremtett voltodból 
kifolyólag vágysz; de a test erős ellenállását találod azzal szemben, amire a Szellem 
vágyik:​ ​(A két fa, a test és a szellem, két ellentétes erőhatást képvisel, két különböző gondolkozásmódot, egy külsőt 
az igazi, valós személy számára, aki vagy, de aki közben otthont ad egy vírusnak, aminek a befolyása 
elkerülhetetlenné és nagyon jól láthatóvá válik.) 
 
Galata levél 5:18 
Azok, akiket a Szellem vezet ​(a hitnek a szelleme) ​ mentesek a törvénytől.​ (a személyes teljesítménytől. 
[Nézzed a Gal. 3:3-at]) 
 
Galata levél 5:19 
A test hatása nyilvánvaló: ákárhol is a törvénykező, ítélkező hozzáállás uralkodik, a szexuális 
bűnök burjánzanak! Bármi lehet: házasságtörés, tisztátalanság, erkölcstelenség és 
felháborító kicsapongás; 
 
Galata levél 5:20 
(A CSM - csináld magad - életmódot az önerő és az önzés hajtja. A törvénykező gondolkozásmód, a test, bizonyos 
fajta magatartást támogat, aminek nagyon jól látható tünetei vannak:)​, mint a bálványimádás, amely 
magunkról való torz kép imádása, a gyűlölet, a kábítószer, az állandó konfliktus, a féltékeny 
gyanakvás, erőszakos dühkitörések, mindenki csak magáért van egy vérre menő versenyző 
világban, egymáson taposás, hogy eljussunk a csúcsra, széthúzás, eretnekség, manipulálni 
az emberek gondolatait hamis tanításokkal.​(A test nem a te "alacsonyabb rendű" természeted; ez a 
bukott ember gondolkozásmódja, ami próbálja puszta akaraterővel, függetlenül követni az életet, amire teremtettünk, 
amiről bizonyságot tesz minden ember lelkiismerete.) 
 
Galata levél 5:21 
Felemésztve irigy önsajnálattal, gyilkossággal, részeg kábulatban, ittas kicsapongással, 
kéjelgéssel, veszekedésekkel és féltékenységgel, amit ez ​(a test, a bukott gondolkozás mód)​ indít 
be. Ahogy már korábban mondtam: azokban, akik ezt a fajta életmódot gyakorolják, semmi 
közös nincs bennük az Isten országával.​ ​(A Krisztusi élet tekinténye - az élet, szemben van ezzel, és le is 
győzi a test uralmát.) 
 
Galata levél 5:22 
A szellem ​(a hit általi megigazultság)​ a következő módokon fejeződik ki: szeretet, öröm, 
békesség, kitartás, kedvesség ​(hasznosság, szolgálatkészség)​, jóság, hűség, szelídség, önuralom ​(a 
szellem ereje).​ ​(Teljes ellentétben a jó és a rossz tudásának fájával, az élet fája erőfeszítésmentesen hozza a gyümölcsét, 
összhangban az élet eredeti tervével!) 
 
Galata levél 5:23 
Törvényeskedés sem nem hasonlít ehhez, sem nem képes ellenkezni ezzel. Nincs törvény a 
szeretet ellen!​ ​(A szeretet nem versenyez a törvénnyel; a szeretet extravagáns (különc) abban, ahogy a Krisztusi 
életet bemutatja.) 
 
Galata levél 5:24 
Azok, akik értik, hogy a megigazultságuk Krisztustól van, és nem annak a jutalmaként jön, 
hogy képesek megtartani a törvényt, azok felfedezték, hogy a testük, a kényszerítő 
hatásaival és a vágyaival együtt megfeszíttettek Krisztussal.​ ​(Gal. 2:20; nézd meg a Gal. 5:18-t) 
 
Galata levél 5:25 
Mivel a hit határoz meg bennünket, és nem a test, a Szellemtől vesszük a vezetést a 
mindennapi életünkben. Van egy tekintély abban ahogy járunk ​(ahogy élünk);​ úgy menetelünk 
sorban, mint a katonák!​ ​(A Krisztusi élet az uralkodó tekintély az univerzumban!) 
 
Galata levél 5:26 
Hagyjatok abba minden erőfeszítést arra vonatkozóan, hogy megpróbáljátok lenyűgözni 
egymást. A cselekedetek törvénye lehúzza ​(lecsökkenti) ​ az életeteket irigy összehasonlításra, és 
kicsinyes versenygésre, míg a szeretet mindig a másik javát keresi!​(Ez teljes szabadságot jelent 
minden külső törvénytől!) 
 
 
6. 
6:1  Testvérek,  ha  úgy  tűnik,  hogy  valaki  továbbra  is ​(1)​ várja  a  következő ​(2)​bukást ​(mivel 
egyszerűen  túl  sok  terhet  hordoz,  nézzed  a  2.  verset),​   a  hitben  való  helyzetetekből  állítsátok 
helyre  az  ilyen  személyt  az  udvasiasság,  tisztelet  és  a  kegyelem  szellemében,  miközben  a 
saját  hozzáállásotokat  is  ellenőrzés  alatt  tartjátok ​(hogy  nehogy  törvénykezésbe  essetek 
közben);​   a törvénykező megközelítés szeretné gyanakodva megszondázni a problémákat. ​(A 
(1)​ ​ prolambano szó,  azt  jelenti,  hogy  vár  valamit,  számít  rá;  a (2) paraptoma,  a para szóból 
származik,  ami közelséget  jelent,  egy  befolyási  körből  származó,  és  a pipto,  azt  jelenti,  hogy 
elveszíti  magasságot,  abbahagyni  a  repülést,  szárnyalást,  elbukni.  Ne  feledjétek,  a  kegyelemet és 
nem a törvényt képviselitek.) 
6:2  Krisztus  életének  a  törvénye  különbözteti  meg  a  szellemi  életedet  ​(​a  ​spiritualitásodat​)​; 
levenni  a  terhet  valakinek  a  válláról,  ez  Krisztus  törvényének  a  ​betöltése.  ​(A  kegyelem  üzenete 
eltávolít  a  törvényhez  kapcsolódó  minden  terhet,  ​úgy  mint  a  bűnösséget,  a  gyanakvást,  a  kisebbrendűségi  érzést,  a 
szégyent és​ ​bűntudatot.) 
6:3  Bárki,  aki  azt  képzeli,  hogy  ő  olyan  valaki,  aki  igazából  nem  is,  az  egy  hazugságban  él. 
(A  törvényrendszer  támogatja  a  színlelést  (a  tettetést);  a  kegyelem  leleplezi  (felfedi,  kijelenti)  a  valódi,  Krisztusban 
megváltott identitásodat (önazonosságodat).) 
6:4  Most  anélkül,  hogy  bármilyen  nyomás  lenne  rajtad  a  színlelésre,  szabadon  ​kifejezésre 
juttathatod  önmagad,  és nem valami hamis életet, amit megpróbálsz hamisítani. Értékeld ki 
(​vizsgáld  ​meg​)  ​úgy  a  saját  ​viselkedésedet  ​(életedet)​,  hogy  ne  legyen  szükséged  mások 
jóváhagyására ahhoz, hogy megerősítsék az örömödet. 
6:5 Végülis mindenki a saját életét éli​ (​bár​ ​megosztjuk​ ​az​ ​életünket​ ​egymással)​ ​. 
6:6  Mind  a  tanítvány,  mind  a  tanító  ugyanabból  a  forrásból  táplálkozik;  egyformán 
részesednek  minden  jó  dologban.  Az  Ige  amit  megosztanak  egymással  tükrözi  azt,  ahogy 
az ​(Ige)​ különböző módon rezonál ​(visszahangzik)​ bennük. 
6:7  A  show  business  nem  téveszti  meg  Istent!  Ne  hagyd  magad  félrevezetni,  majd  később 
mind  ezekért  Istent  okolni ​(felhúzod  az  orrod, megharagszol  rá)​,  mintha  Isten  lett  volna  az,  aki 
cserben  hagyott  téged.  Az  aratás  mindig  megmutatja,  hogy  milyen  magot  vetettünk ​(amit 
vetsz, azt aratod).​  
6:8  A  test ​(a  hústest) ​ nem  tud  versenyezni  a  Szellemmel;  úgyanúgy,  ahogy  Ádámnál  a 
CSM​ (Csináld  Magad,  a  Jó  és  a  Gonosz  tudása, DIY  -  Do  it  Yourself) ​fa gyümölcse  a  mai  napig  halált 
okoz,  addig  a  hit  a  korokon  át  ható  élet ​(örök  élet)​ szellemi  gyümölcsét,  az  Isteni  életet 
okozza. 
6:9  Minden  jó  cselekedetnek  előrelátható ​(kiszámítható) ​ az  aratása.  Ne  csüggedjetek  el  a 
köztes  időkben. ​(Legyél  biztos  benne,  hogy  a jó cselekedeteidet a szeretet vezérelte inkább, mint a kötelességtudat. 
A hit szeretet által munkálkodik, a kötelesség akaraterő által.) 
6:10  Használjunk  ki  minden  lehetőséget,  hogy  áldás  legyünk  mindenkinek  akivel 
találkozunk, anélkül, hogy elhanyagolnánk azokat akikkel egy család vagyunk a hitben. 
6:11  Azért,  hogy  érezzétek  a  sürgősséget a hangomban, a következőket a saját kezemmel, és 
nagy betűkkel fogom írni: 
6:12  Azok,  akik  arra  ösztönöznek ​(kényszerítenek) ​ benneteket,  hogy  körülmetélkedjetek,  csak 
próbálják  elkerülni  a  Krisztus  keresztjéért  járó  üldöztetést.  Ők  inkább  előnyben  részesítik a 
népszerűséget  a  zsidó  kollégáik  körében,  és  így  ezzel  veszélyeztetik  a  kereszt  üzenetét. 
Számukra csak ez a testen lévő külső jel az, ami számít. 
6:13  ​Nem  is  annyira  a  törvény  az,  ami  igazából  érdekli  őket,  hanem  csak  az,  hogy  a 
​ icsekedhessenek,  ami  a  jele  annak,  hogy  sikeresen 
testeddel ​(testi  módon  veled) d
megszereztek ​(toboroztak) ​téged a saját ügyüknek. 
6:14 Nem lehet másban dicsekvésem ​(büszkeségem),​ mint a mi Urunk Jézus Krisztus 
keresztjében, akin keresztül az egész világ megfeszíttetett nekem, és én is a világnak. A 
vallási-rendszerek és a világ elismerése ​(éljenzése) ​ nem vonzó a számomra ​(nem tetszik nekem)​. 
Ami őket illeti, én meghaltam a számukra ​(olyan vagyok, mint egy halott ember).​ ​ ​6:15​ ​A Krisztusban 
való új teremtés elviszi a pálmát ​(minden figyelem és elismerés az övé)​; nem az számít, hogy valaki 
körülmetélt-e, vagy sem! ​(Isten összekapcsolt bennünket Krisztusban, amikor Ő meghalt, mi is meghaltunk, 
amikor feltámadt, Vele együtt feltámadtunk az új életbe.) 
6:16 A Krisztussal való egységünk szabja meg a lépést ​(a tempót, az ütemet) ​ és tesz bennünket az 
igazi  Izraellé,  és  nem  az,  hogy  zsidók  vagyunk-e  vagy  pogányok,  körül  vagyunk-e  metélve 
vagy  nem!  Ó,  micsoda  békét  találunk  az  Ő  irgalmában!  Ez  a  szabály  az az új törvény ami a 
mindennapi  életünk  vezérlőelve ​(aminek  úgy  rendeljük  alá  magunkat,  mint  a  mindennapi  életünk 
vezérlőelvének)!​   
6:17  Többé  már  senki  sem  fog  zaklatni  engem ​(Hagyjon  már  engem  mindenki  békén!-  így  mondanánk 
magunk  között,  a  ford.  megjegyzése)​.  Elég  heget  hordok  már  a  testemben,  ami a ​(márka) ​ jele annak, 
hogy  Jézus  Krisztus  tulajdonában  vagyok. ​(Azok a hegek, amiket ezért az Evangéliumért való üldöztetés 
óta viselek, sokkal jelentősebbek nekem, mint a körülmetélés hege!) 
6:18  Testvéreim,  ami  Urunk  Jézus  Krisztus  kegyelméről  való  kijelentés ​(lelepleződés, 
kinyilatkoztatás)​ legyen  a  szellemetek  szabálya ​(ami  szabályozza  a  szellemeteket,  ez  határozza  meg  a 
szellemi életeteket).​   
Ámen