2019. 05. 25.

A Julianus-algoritmus - Karakter

KÖVETÉS

Karakter
2019. máj 24.

A Julianus-algoritmus
írta: Mohácsi Árpád

A magyarok korai története a természettudományok nézőpontjából.

Interjú Németh Endrével
Vajon mit tudnak hozzátenni a természettudományok (például a matematikai statisztika, az
informatika vagy a genetika) az ősmagyarság nyelvének és eredetének kutatásához? A jelek szerint
sokkal többet, mint gondolnánk. Interjúnkban Németh Endre, az önkéntes alapon
populációgenetikai modellezéssel is foglalkozó matematikus, informatikus mondja el, miként
gyarapodtak ismereteink arról, hogy voltaképpen honnan is származtak honfoglaló őseink, és olyan
vadonatúj felfedezésekről is beszámol, amelyek bízvást nevezhetők ősrégi eredetmondáink kései
igazolásainak is. Rendkívüli időutazásra invitáljuk olvasóinkat.

Friss adatkezelési tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.

RENDBEN
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk

https://akarakter.blog.hu/2019/05/24/a_magyarok_korai_tortenete_a_termeszettudomanyok_nezopontjabol 1/11
2019. 05. 25. A Julianus-algoritmus - Karakter

A magyarok elődeinek a kutatásában hogyan hasznosíthatók a legújabb genetikai kutatások?

Értelmezhető a magyar őstörténet genetikai alapon? Van olyan, hogy magyar gén? Finnugor gén?

A mai magyarok génállománya nem különbözik lényegesen a szomszédos, indoeurópai népekétől. Ezért
ha a magyarok múltjáról szeretnénk információt nyerni, akkor a genetikai vizsgálatok előtt két
lehetőség áll. Egyrészt az archeogenetikai kutatások, például a honfoglalók vagy akár az Urál-vidéki
magyargyanús temetők genetikai vizsgálata. Másrészt olyan speciális komponensek keresése a mai
magyar népességben, amelyek megkülönböztetik a mai magyarokat a szomszédos népektől és
összekötik olyan földrajzilag távoli területen élő népcsoportokkal, amelyek történelme kapcsolatba
hozható a korai magyar nyelvű csoportok őseivel. Így például az obi-ugorokkal és a baskírokkal. Ez a két
megközelítés látszólag teljesen különböző, de meggyőződésem az, hogy a két megközelítés eredményei
időben konvergálni fognak. Azaz ahogy megyünk vissza az időben, úgy fog emelkedni azoknak a
komponenseknek az aránya a magyarok elődeiben, amelyek ma is összekötik a magyarokat az obi-
ugorokkal és a baskírokkal.

Bizonyos típusú kérdésekre csak az archeogenetika adhat megbízható választ. Például arra, hogy adott
genetikai jellemzővel rendelkező csoportok keveredése milyen térségben és mikor következhetett be.
A ma élő népességek vizsgálata azonban több okból is megkerülhetetlen. Értelemszerűen jóval több
adat áll a rendelkezésünkre a ma élőkből, mint a több mint 1000 évvel ezelőtt élt emberek
maradványaiból. Ezzel is függ össze, hogy magukat a markereket, amelyeket vizsgálni kell, szinte
kivétel nélkül a ma élők vizsgálata alapján azonosítják. Továbbá a ma élőkből értelemszerűen jobb
minőségű és nagyobb mennyiségű DNS-t lehet kinyerni, és így sokkal mélyebben és pontosabban lehet
vizsgálni őket. Bár a technika fejlődésével az archeogenetikai kutatások is kétségtelenül egyre
produktívabbá válnak. Nagyon érdekes és egyben meglepő dolog, hogy meglehetősen megbízható
módszertan alakult ki arra vonatkozólag, hogy a ma élő emberek adatai alapján hogyan lehet
azonosítani egyes leszármazási vonalak fontosabb migrációs útvonalait.

Friss adatkezelési tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.

RENDBEN
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk

https://akarakter.blog.hu/2019/05/24/a_magyarok_korai_tortenete_a_termeszettudomanyok_nezopontjabol 2/11
2019. 05. 25. A Julianus-algoritmus - Karakter

Németh Endre, matematikus, informatikus, az Angyal Business Consulting fejlesztési vezetője.

Fehér Tibor barátjával önkéntes alapon populációgenetikai modellezéssel és elemzéssel
foglalkozik.

Mi azt a kérdést tettük föl, hogy a mai magyar népesség és legközelebbi nyelvrokonaink az obi-
ugorokkal milyen genetikai kapcsolatok mutathatók ki. Ez egy elég egyszerű, mégis gyümölcsöző
megközelítésnek bizonyult. Az első tanulmányunk még csak figyelemfelhívó jellegű volt, és azt jelezte,
hogy van olyan komponens, amelyik összekapcsolja a mai magyarokat és az obi-ugorokat, de nem
tudtuk, hogy mennyire speciális ez a kapcsolat, mely mai népességben fordul elő még az N-L1034
marker, amelyik összeköti az ugor népeket. És bár a mai magyar népességben kifejezetten alacsony az
N-L1034 ugor migrációs marker aránya, az elgondolkoztató volt, hogy az N-L1034 alcsoport az
Európában finnugor migrációs markernek tartott N haplocsoport (pontosabban az N-L708 alcsoport)
egyik alcsoportja, és így illeszkedik a tágabb kontextusba. Továbbá az is érdekes volt, hogy a
feltételezett ugor ősapa bő 4000 éve élt, ami illeszthető az ugor alapnyelv feltételezett leválására
vonatkozó becslésekhez.

Haplocsoport: A csak apánktól vagy csak anyánktól továbbörökített génváltozatok együttesét

nevezzük haplotípusnak, hiszen ezekből egy adott egyedben csak egyetlen egy található (a
"haplo-" előtag görögül 'egyszeri'-t jelent). A jellemzően együtt öröklődő haplotípusok
együttesét nevezzük haplocsoportnak. Gyakorlati értelemben egy haplocsoport tehát olyan
emberek összessége, akik egy "ősapától" vagy "ősanyától" származnak. A témáról bővebben itt
olvashatunk.

A kutatásokat sikerült folytatni, és reményeink szerint a napokban már elérhető lesz az a nemzetközi
együttműködésben elért eredményünk a Scientific Reports tudományos folyóiratban.

A legújabb eredmények szerint az ugor migrációs marker specifikus abban az értelemben,

hogy nagyobb arányban kizárólag az obi-ugorok és az Urál-vidéken egyes földrajzilag jól
körbehatárolható baskír csoportok, és jóval kisebb mértékben a volgai tatárok között,
illetve a Kárpát-medencében található meg.

A magyar őstörténet iránt érdeklődők számára közismert, hogy Julianus barát a Volga-Urál vidéken
találta meg a keleten maradt magyarokat, és a régészek számára is egyértelmű, hogy a mai Baskíria és
Tatársztán területe, valamint a szomszédos régiók a magyar vándorlás egyik fontos állomást
jelentették. Úgy néz ki, hogy felértékelődik azoknak a modelleknek, elméleteknek a szerepe, amelyek
az Urál vidéken a baskírok és magyarok közötti intenzív kölcsönhatásokkal számolnak. Tisztán genetikai
adatok alapján az sem zárható ki, hogy nem egy magyar töredék, hanem az Etelköz felé induló
közösséggel összemérhető, esetleg nagyobb magyar közösség maradt az Urál-vidéken.  

Visszatérve a migrációs marker kérdésére. Sokan megkérdőjelezik, hogy a kulturális és a demográfiai

folyamatok között hosszútávon maradhat bármilyen összefüggés a folyamatos keveredések miatt. Nos,
általában igazat adhatunk a szkeptikusoknak. A török nyelvek terjedésében például olyan jelentős
szerepet játszottak a kulturális hatások, olyan jelentős volt az elitek szerepe, hogy jelenleg még nem
azonosítható egyértelműen, hogy mely apai vagy anyai vonalak lehettek a meghatározók a korai török
nyelvű csoportok életében. A török nyelvű népek őshazája nagy vonalakban genetikai módszerekkel így
is azonosítható. A finnugor csoportok esetében azonban ez már nem így van. Elég egyértelmű, hogy a
finnugor nyelvű népességeket összeköti az apai vonalú N-L708 alcsoport, amely egyben el is választja a
nem finnugor népektől.
Friss adatkezelési tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
RENDBEN
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk

https://akarakter.blog.hu/2019/05/24/a_magyarok_korai_tortenete_a_termeszettudomanyok_nezopontjabol 3/11
2019. 05. 25. A Julianus-algoritmus - Karakter

Az N-L708-as mutációt hordozó ősapa több mint 7000 évvel ezelőtt élt, talán a Szajánok, a
Jenyiszej felső folyása mentén.

Európában az északi oroszokban és a lettekben, litvánokban található meg nagyobb arányban az N-

L708-as alcsoport. Finnugor szubsztrátumot különösen az északi oroszok és a lettek nyelvében
gyanítanak a nyelvészek, de a litvánok nyelvében is vannak nyomai a finnugor csoportokkal való
kölcsönhatásnak. A finnugor migrációs marker azért létezhet, mert a nyelv terjedését speciális
demográfiai viszonyok jellemezhették. Természetesen a modell megerősítéséhez archeogenetikai
kutatásokra van szükség. A megnyugtató válaszhoz megkerülhetetlen lesz, hogy megvizsgálják a
finnugor nyelvű csoportokkal összefüggésbe hozott régészeti kultúrák genetikai jellemzőit. Nagyon
érdekes, hogy a finnugor népeket egyértelműen az apai vonalak kapcsolják össze, az anyai vonalak
genetikai összetétele a legtöbb finnugor nép esetében a szomszédos népekére hasonlít. A különbség
olyan jelentős, hogy míg a finn apai vonalak 60%-a származik Szibériából, az anyai vonalak esetében ez
az arány pár százalék. Úgy tűnik a finnugor nyelvek terjedésében az apáknak nagyobb szerepe volt,
mint az anyáknak.  

Ezeknél a genetikai kutatásoknál milyen szerep jut az informatikának és a matematikának?

A DNS láncok matematikai szemszögből lényegében 4-es számrendszerben felírt számoknak vagy egy 4
betűs ABC-ben leírt szónak vagy szövegnek foghatók föl, és így ideálisan vizsgálhatók a matematikai
(elsősorban adatbányászati, statisztikai) és informatikai módszerekkel. Az általunk kidolgozott
matematikai módszerekről most nem, de a módszerekből nyert eredmények lehetséges
interpretációjáról ejtenék pár szót.

Elsőként mutattuk ki egy új matematikai módszerrel, hogy a honfoglalók a mai baskírokhoz

állnak a legközelebb.

És elsőként jeleztük, hogy az ugor elemek nagyobb arányban lehetnek jelen mai baskírok között, mint
a magyarok között. Eredményünket később nemzetközi kutatások is megerősítették.

További érdekes észrevételünk, hogy a honfoglaló és baskír, illetve a székely és baskír haplotípus
egyezések belső struktúrája meglepően hasonló. Ez azért erős észrevétel, mert független laborok és
kutatások mérési eredményei kölcsönösen megerősítik egymást. Mindenesetre a kirajzolódó kép
alapján a korai magyarokban az ugor és andronovói elemek kölcsönhatása lehetett a meghatározó. A
honfoglalókban kimutatható több jelentős Bajkál-tó vidékéréről induló genetikai komponens is, amely
komponensek hordozói lehettek török eredetű szavainknak. Modellünk alapján, egyelőre feltételesen
úgy tűnik, hogy a török nyelvű csoportokkal való kölcsönhatások igen intenzívek, de relatíve késeiek
lehettek.

Egy másik eredményünk alapján az ugor elemek a bronzkorban jelennek meg a Baraba-sztyeppén (Ob
és Irtis közötti terület) Szeima-Turbinói eszközöket használó népességek keretében, és az ugor marad a
régióban a meghatározó elem az andronovói korszakban is.

Ez azt is jelenti, hogy előbb voltunk fémművesek, mint lovasok, hiszen a Szeima-Turbinói
kulturális csoportok a kor legfejlettebb fémműves technológiáinak birtokosai voltak.
Önképünk szempontjából is érdekes lehet ez az észrevétel, amennyiben a későbbi kutatások
megerősítik eredményünket, mert azt valószínűsíti, hogy a technológiai újítások is szerepet
játszottak a korai magyarok sikerében.

A térségből az ugorokra jellemző genetikai jellemzők az i. e. 800 és 900 között tűnnek el vélhetően a
korszakra jellemző lehűléssel összefüggésben. Szibériában a lehűlés olyan mértékű volt, hogy több
közösség is elvándorlással reagált az éghajlatváltozásra. Könnyen lehet, hogy egy ilyen kisebb
elvándorolt közösségben indul meg a korai magyarok első demográfiai expanziója, mert a most
megjelenő tanulmányban azt találtuk, hogy a magyarokban, baskírokban és tatárokban található
vélhetően ugor eredetű apai vonalak expanziója nagyjából 2700 éve kezdődött meg.

Amikor genetikai nyomokat keresünk, akkor valójában mit keresünk?

AFriss adatkezelési tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.

populációgenetikusok az apai, anyai vonalakat meghatározó úgynevezett uniparentális markerek és
RENDBEN
Oldalainkon HTTP-sütiket
autoszomális használunk a jobb
markerek vizsgálatával működésért. A
foglalkoznak. További információk
keretek rövidsége miatt most csak az apai
https://akarakter.blog.hu/2019/05/24/a_magyarok_korai_tortenete_a_termeszettudomanyok_nezopontjabol 4/11
2019. 05. 25. A Julianus-algoritmus - Karakter

vonalakat reprezentáló, az Y kromoszómához köthető fontosabb fogalmakról ejtenék pár szót.  

Az Y-SNP (Single Nukleotide Polymorphism) csak apáról fiúra öröklődő, az Y kromoszóma egy adott
pontján bekövetkező olyan változás (mutáció), amely egy elemi egységet (nukleotid) egy másikra
cserél. Ahhoz hasonlít, mintha egy szövegben egy betűt egy másikra cserélnénk. Az adott véletlenszerű
változás a gyakorlatban nem ismétlődik meg, tehát egyedi jelenség. Eszerint azoknak a férfiaknak,
akikben megtalálható egy adott SNP, tisztán apai vonalon volt egy közös ősük (ősapa). Ezek a férfiak
egy csoportba tartoznak, amelyet haplocsoportnak nevezünk. Egy haplocsoport alcsoportjához pedig a
haplocsoportot meghatározó ősapa leszármazottjának azok a leszármazottai tartoznak, akiket egy
újabb SNP megkülönböztet a többi leszármazottól.

Az Y-STR a DNS-szakasz egy adott pontján egy rövid motívum, a nukleotid ismétlődésének hossza.
Mintha szöveggépelés közben egy billentyű beragadna, és egy betű többször ismétlődne egymás után.
Az SNP-vel ellentétben az STR-ben könnyebben következnek be változások, és gyakran előfordul az is,
hogy visszamutáció következik be. Egy ember több STR szakaszának vizsgálata mégis annyira
jellegzetes eredményt mutat, hogy nagy megbízhatósággal alkalmas személyazonosításra.

Milyen módon egészíthetők ki a régészeti, történeti, néprajzi, nyelvészeti, zenetörténeti

kutatások ezekkel az újfajta genetikai ismeretekkel?

Ahogy egyre inkább megyünk vissza az időben, és fogynak a szöveges források, úgy nő a genetika és a
régészet szerepe. A genetikának különösen a nagyon távoli múltra vonatkozó észrevételei, a migrációs
útvonalak, demográfiai expanziók időbeliségének azonosításában lesz megkerülhetetlen szerepe
véleményem szerint. Ennek megfelelően a populációgenetikai kutatások egyes nyelvi csoportok
őshazájának lokalizálásában, a nyelvet hordozó csoportok demográfiai dinamikájának
meghatározásában segíthetnek. Például ma már egyre többen kérdőjelezik meg finnugor alapnyelv
létezését arra hivatkozva, hogy nagy területen az ősi társadalmak egymástól elszigetelt csoportjai nem
beszélhettek azonos nyelvet.

A genetikai kutatások azonban azt jelzik, hogy azok az apai vonalak, amelyek
összekapcsolják a mai finnugor népeket, bő 7 ezer éve egyetlen nagyon szűk közösségből
indultak el, így a finnugor alapnyelv lehetősége elvi síkon legalábbis lehetséges a genetikai
adatok alapján.

Úgy tűnik továbbá, hogy az uráli vagy finnugor őshaza valamivel keletebbre lehetett, mint korábban
Friss adatkezelési tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
gondoltuk. Mindenesetre hangsúlyozni kell, hogy egy keletebbi finnugor vagy uráli őshaza semmilyen
RENDBEN
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk
mértékben nem befolyásolja a nyelvészek szigorúan nyelvi témájú eredményeit. Legfeljebb az urál-
https://akarakter.blog.hu/2019/05/24/a_magyarok_korai_tortenete_a_termeszettudomanyok_nezopontjabol 5/11
2019. 05. 25. A Julianus-algoritmus - Karakter

altáji nyelvi kapcsolatok kialakulására kínálhat egy gyakorlati magyarázatot. Érdemes megjegyezni,
hogy a genetikai adatok alapján valóban nem valószínűsíthető uráli-altáji nyelvi érintkezés. Sokkal
inkább az tűnik életszerűnek, hogy uráli csoportokat asszimiláltak az altáji nyelvet beszélő csoportok.

Talán még azt is érdemes megjegyezni, hogy Mivel a családfa modell részben biológiai párhuzamokon
alapszik, ezért a nyelvi alapú családfamodell összevetése a genetikai adatokkal csábító
megközelítésnek tűnik ugyan, azonban ez komoly nehézségekbe ütközik, mert úgy tűnik, hogy intenzív
keveredés zajlott a finnugor népek között is. Az érthetőség kedvéért — nem kis pongyolaságot
megengedve magunknak —, demográfiai értelemben például a marik permi és balti-finn, a mordvinok
permi és ugor, a lappok és a finnek pedig balti-finn és ugor keveréknek tűnnek.

A népzene azért lehet érdekes számunkra, mert egy-két eredménye egyértelmű párhuzamot jelent a
genetikai eredményekkel.

Elég egyértelmű a genetikai adatok alapján, hogy a honfoglaló népesség egy jelentős része
földrajzi értelemben Belső-Ázsiából a Bajkál-tó vidékéről származik és a Kaukázus irányába
is mutatnak demográfiai szálak.

Nos, Sípos János népzenekutató kutatásai alapján úgy tűnik, hogy a kvintváltó lá pentaton
dallamkészlet eredete a magyar népzenében szintén a Bajkál-tó vidékére mutat. Illetve szintén Sípos
János a Kaukázus előterében a karacsájok népzenéje és a magyar népzene egyes rétegei között szintén
meglepő párhuzamok mutatott ki.

Mi derült ki a III. Bélaként azonosított uralkodó genetikai vizsgálatából?

Olasz Juditnak és munkatársainak sikerült ugyan III. Béla csontjaiból kinyert DNS alapján az Árpád-ház
apai vonalának Y-STR haplotípusát azonosítani, de a kellő mélységű alcsoportbontás már nem sikerült.
Annyit sikerült megállapítaniuk, hogy az Árpádok nagy valószínűséggel az R1a haplocsoporthoz
tartoznak. Ez azonban sajnos nem elég informatív történeti szempontból, mert az R1a haplocsoport
hatalmas területen, Indiától Lengyelországig, Skandináviától Mongóliáig előfordul. Illetve kifejezetten
gyakorinak mondható olyan egymástól távoli területeken is, mint India és Lengyelország. Mi egy
osztályozási feladatként tekintettük a problémára, és így készítettünk egy becslést, hogy az adott
haplotípus mely alcsoporthoz tartozhat. Ezzel elsőként alkalmaztuk a mesterséges intelligencia
eszköztárát, a gépi tanulást a korai magyarok története, konkrétan az Árpádok eredete kapcsán.

Az első és egyben leghatározottabb állításunk az, hogy az Árpádok apai eredete az R1a haplocsoporton
belül az R1a-Z93 alcsoporthoz tartozik. Itt annyit érdemes megjegyezni, hogy ez az alcsoport döntően
türk és indoiráni népek között gyakori, és nagy valószínűséggel eredendően inkább az indoiráni népek
között lehetett gyakori, a türk népekben inkább indoiráni szubsztrátum lehet. Talán csak véletlen
egybeesés, de az Emese álma monda — amely az Árpádok eredetmondájának tekinthető — legközelebbi
párhuzamai a perzsa Kürosz és a szeldzsuk Oszmán csodás előjelekkel övezett születéséhez
kapcsolódnak.

Azaz a genetikai kapcsolatokhoz hasonlóan az Árpádok eredetmondája is iráni és törökségi

népességek irányába mutat.

A további vizsgálatok azt valószínűsítették, hogy az Árpádok az R1a-Z2123 alcsoporthoz tartoznak az

R1a-Z93 alcsoporton belül. A Z2123 haplocsoport legkorábbi, az archeogenetikai kutatások által
megerősített előfordulása a bronzkori Volga-vidékhez köthető, ahol egy, a gerendavázas régészeti
kultúrához tartozó kurgánban eltemetett személyben azonosították. Más megfontolások alapján is az
valószínűsíthető, hogy a Z2123 mutációt hordozó első férfi kb. 4000 évvel ezelőtt élt valahol a Volga és
a Dnyeper közötti területen.

Mindenesetre a Z2123 alcsoport egyértelműen az Észak-Kaukázus térségében, a karacsájok és a

balkárok között a leggyakoribb, és a haplotípus vizsgálatok alapján is karacsáj és balkár minták
kerültek a legközelebb III. Béla haplotípusához. Ez természetesen még véletlenül sem jelenti azt, hogy
az Árpádok ősei karacsájok lettek volna. És nem egyszerűen azért, mert a karacsájok és balkárok nyelvi
értelemben vett ősei csak jóval a magyar honfoglalás után érkeznek a Kaukázus északi előterébe.
Friss adatkezelési tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
RENDBEN
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk

https://akarakter.blog.hu/2019/05/24/a_magyarok_korai_tortenete_a_termeszettudomanyok_nezopontjabol 6/11
2019. 05. 25. A Julianus-algoritmus - Karakter

Általában is az ilyen jellegű észrevételek csak annyit sejtetnek, hogy az Árpádok a

karacsájok/balkárok egyik etnikai komponenséhez köthetők, de hogy melyikhez, azt
archeogenetikai vizsgálatok nélkül nem lehet eldönteni.

Sőt még így sem zárható ki, hogy valamely kevéssé vizsgált belső-ázsiai vagy közép-ázsiai területről
származnak az Árpádok ősei. Az azonban legalábbis említésre méltó párhuzam, hogy a magyar népzene
egy adott rétegének váratlanul szoros kapcsolatai vannak az Észak-Kaukázus térségben éppen a
karacsáj népzenével.

A ma élő magyarság genetikai értelemben rokona az Árpád-kori magyarságnak? És a középkori

népességnek genetikai értelemben mi köze van honfoglalókhoz?

Arra a kérdésre, hogy a mai vagy akár a középkori magyarok génállományának hány százaléka köthető a
honfoglalókhoz, akkor tudnánk egzakt választ adni, ha lennének reprezentatív mintáink az érintett
időszakokból. Mivel nincsenek, így legfeljebb hozzávetőleges becsléseket alkalmazhatnánk,
amelyeknek információértéke nem igazán meggyőző. Annyit azonban feltétlenül érdemes megjegyezni,
hogy egy viszonylag alacsony, de folyamatos bevándorlási ráta esetén is meglepően gyorsan átalakulhat
a társadalom génkészlete, annak ellenére, hogy az egymást követő nemzedékek közötti folyamatosság
egyértelmű.

A kérdés kapcsán azt érdemes megjegyezni, hogy arányaiban a mai székelyek

génállományában szignifikánsan magasabb azoknak a genetikai komponenseknek az aránya,
amelyek a korai magyarokhoz köthetők.

Egy nagyon érdekes paradoxon azonban még így is feszül a székelyek és a honfoglalók génállományának
a szerkezete között. Modellünk alapján úgy tűnik, hogy a honfoglalók egy sokszínű genetikai háttérrel
rendelkező népesség volt, egyaránt jelentős türk és ugor elemekkel. Ezzel szemben a székelyekben az
ugor komponens aránya a türk komponenshez képest egyértelműen magasabb. Ez az észrevétel nem
igazán támasztja alá a székelyek török eredetéről szóló elméleteket, és további, nehezen
megválaszolható kérdéseket vet föl. Ha a székelyek magyar eredetűek, akkor miért különböztetik meg
már a legkorábbi magyar krónikák a székelyeket más magyar csoportoktól? Mi lehet a történeti háttere
a székely hagyomány speciális, más magyar csoportoktól megkülönböztető elemeinek, például az
Attila-kultusznak, a rovásírásnak? Mi hajlunk rá, hogy a székelyek eredetéről szóló hagyományokban
több igazságelem van, mint idáig gondoltuk.

Komoly bizonyítékaink nincsenek, de több apró, egyenként nem mérvadó genetikai alapú jel
utal rá, hogy a székelyek már a honfoglalás előtt a Nyugat-Dunántúlon élhettek, és a Csaba-
mondának is lehetett valamilyen valóságalapja.

A nyelvészek a székely nyelvjárásokat a nyugat-dunántúli nyelvjárásokkal rokonítják. Az embertannal

foglalkozó kutatók szerint a középkori székely temetők emberanyaga szintén nyugat-dunántúli
párhuzamokat mutat.

A most megjelenő tanulmányban néhány mintát mély elemzésnek, úgynevezett Big-Y tesztnek vetettek
alá, és egy burgerlandi és egy székely minta került egymáshoz a legközelebb. Illetve valamennyire
rímel Csaba királyfi Görögországba való távozására, hogy az Európában az Urál-vidéken és a Kárpát-
medencén kívül Görögországban – rendkívül szórványosan ugyan- de fordul elő az N-L1034 ugor
migrációs marker. (Az ukrajnai előfordulások pontos földrajzi forrása sajnos ismeretlen.)

Részt vesz egy nyelvészeti kutatásban is, itt az egyes nyelvek történetét modellezik,
elmagyarázná, hogy mire keresik a választ, és hogy hogy működik ez a modell? Hogyan lehet
nyelvtörténeti kutatásokat végezni algoritmusokkal?

Tulajdonképpen a nyelvek leszármazásának családfamodellje matematikai értelemben egy hierarchikus

klaszterezési probléma, amelynek a megoldására számos algoritmus áll rendelkezésre. Készülő
tanulmányunkban valós nyelvi (nyelvtani és szókészletbeli) adatok alapján próbáltunk meg családfákat
rekonstruálni. Arra voltunk kíváncsiak, hogy tisztán a nyelvi adatok alapján az algoritmusok milyen
családfákat rajzolnak föl, azok milyen viszonyban vannak a hagyományos családfákkal. Illetve egy fiktív
Friss adatkezelési tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
alapnyelvből kiindulva szimulációs folyamatokon keresztül azt vizsgáltuk, hogy mely algoritmus állhat a
RENDBEN
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk
legközelebb a valósághoz, melyik algoritmus a leginkább alkalmas a családfa megrajzolására. Ezt azért
https://akarakter.blog.hu/2019/05/24/a_magyarok_korai_tortenete_a_termeszettudomanyok_nezopontjabol 7/11
2019. 05. 25. A Julianus-algoritmus - Karakter

tudtuk megtenni, mert a szimuláció során magunk állítottuk elő a családfát, így pontosan tudtuk, hogy
az élőnyelvekből vett rekonstrukció mennyire pontos. A másik érdekesség az volt, hogy megpróbáltunk
a szimuláció során egy nyelvet egy idegen nyelv hatására megváltoztatni.

A szimuláció során azt tapasztaltuk, hogy egy intenzív külső hatást és a korai leválást
kizárólag matematikai értelemben nem tudtuk megkülönböztetni.

Magyarán elképzelhető, hogy bizonyos esetekben nem korai leválással, hanem intenzív külső hatással
állunk szemben, amelyet a rendelkezésre álló adatok, a ma élő nyelvek alapján már nem tudunk
megkülönböztetni.  

Manapság elég heves érzelmeket vált ki a magyar őstörténet és a magyar nyelvtörténet kutatása.
Vajon minek köszönhető ez a kiemelkedő társadalmi figyelem? Valójában mire szeretnének választ
kapni az emberek?

Azt hiszem, a jelenségnek vannak racionális és kevésbé racionális okai. A magyar őstörténet, a
magyarok korai története rendkívüli mértékben forráshiányos, ami természetes táptalaja a magyarok
eredetére vonatkozó különböző és egymásnak ellentmondó elméletek létrejöttének. Láttuk, hogy
egyáltalán nem elhanyagolható kérdésekben késhegyre menő vita folyt a közelmúltban még az olyan
nagy tekintélyű szakemberek között is, mint a nyelvész Róna-Tas András, a régész Fodor István és Türk
Attila, vagy éppen a genetikus Török Tibor között. A névsor azt is jelzi, hogy a magyar őstörténettel
különböző szakmai hátterű szakemberek egyaránt foglalkoznak. A régészek, történészek, nyelvészek
biológusok közötti összhang megteremtése önmagában is nehéz feladat, hiszen más — sokszor ki sem
mondott — előfeltevésekkel, prioritásokkal dolgoznak, másra érzékenyek a különböző tudományágak
képviselői.

További érdekesség, hogy a forráshiány mellett számos paradoxon és kontraszt színesíti a magyar
őstörténet ismert elemeit. Már önmagában a forráshiány egyfajta paradoxon, hiszen a honfoglalás
előtti időkből enyhén szólva is szórványosak a magyarokra vonatkozó források. Ennek ellenére
honfoglaló magyarok, úgy tűnik, mégis jelentős erőt képviselhettek. Legalábbis a sikeres honfoglalás és
sikeres államalapítás erre utal. Olyan mintha váratlanul egy addig hallgatag csapat kilépett volna egy
függöny mögül. Még meglepőbb, hogy egyáltalán nem tűnik úgy, hogy a honfoglalók korábban
visszahúzódó, „rejtőzködő” életmódot folytattak volna, hiszen a honfoglalás utáni évtizedekben, az
úgynevezett kalandozások során Európa távoli szegleteibe is eljutottak.

Érdekes kontraszt, hogy a magyar a legnagyobb és egyben egyik legnyugatibb finnugor

nyelvű népesség, de legközelebbi nyelvrokonaink, az obi-ugorok a legkeletibb és egyben az
egyik leginkább veszélyeztetett finnugor nyelvű népesség. Úgy tűnik, hogy komoly, egyelőre
pontosan még nem azonosított demográfiai és asszimilációs folyamatok is szerepet
játszottak a magyar nyelv terjedésének sikerében. 

Áttérve a kevésbé racionális elemekre. A XX. század több jelentős történelmi traumát hozott a
magyaroknak, ami érthetővé teszi, hogy miért találhatnak sokan vonzónak egy olyan kétségtelenül
sikeres korszakot, mint a honfoglalást és az államalapítást környező időszakot. Illetve a lovas-nomád
életformában önmagában van valami vonzó, ami lehetővé tesz valamiféle azonosulást. Az irracionális
elemek közül leginkább szürreálisnak a finnugorokkal szemben tapasztalható ellenségességet érzem,
amely nemzeti kultúránk alapjait kérdőjelezi meg. Érdekes paradoxon, hogy a finnugor-ellenesség
elvileg inkább (bár távolról sem kizárólag) a „nemzeti elkötelezettségű” szubkultúrák sajátja.

Tetszik 11 ember kedveli. Az ismerőseid közül te lehetsz az első.

Szólj hozzá

interjú nyelv archeogenetika

Friss adatkezelési tájékoztatónkban magyarságtörténet Németh adataid
megtalálod, hogyan gondoskodunk Endrevédelméről. RENDBEN
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk

https://akarakter.blog.hu/2019/05/24/a_magyarok_korai_tortenete_a_termeszettudomanyok_nezopontjabol 8/11
2019. 05. 25. A Julianus-algoritmus - Karakter

Ajánlott bejegyzések:

Bábelből A A tíz Helyesről és Minden

jelentjük könyvszerkesztő legbosszantóbb helytelenről gyermeknek azt
titkos élete nyelvi tévesztés kell csinálnia,
amiben örömét
leli

A bejegyzés trackback címe:

https://akarakter.blog.hu/api/trackback/id/14852770

Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog
szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Eladó lakások Budapesten!

Eladó ingatlanok a legjobb áron!
Otthonos családi házak a térképen!
Több ezer kiadó lakás, albérlet Budapest kerületeiben!
Budapest panorámás ingatlanjai térképen!
Eladó lakások az Otthontérképen!

Karakter

Olvasni szexi. Add tovább.

Keresés

Keresés...

OK

Friss adatkezelési
Friss topikok tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. RENDBEN
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk

https://akarakter.blog.hu/2019/05/24/a_magyarok_korai_tortenete_a_termeszettudomanyok_nezopontjabol 9/11
2019. 05. 25. A Julianus-algoritmus - Karakter

Csöncsön: Ma, amikor bementem az egyik Libribe, vettem észre, hogy a könyv megnyerte a Libri irodalmi
közöns... (2019.05.23. 20:39) Az emlékezet vakfoltjai
Reckl_Amál: index.hu/kultur/2019/05/19/dijat_nyert_nemes_jeles_laszlo_filmje_cannes-ban/ (2019.05.19.
21:48) Cifra nyomorúság
int he: A pendrive és a winchester érdekes eset, mert azt tapasztaltam, hogy ezeket a szavakat angol terül...
(2019.04.27. 18:38) A séf megmítingelt
chrisred: @apro_marosan_petergabor: "Szerbek, görögök, oláhok, bolgárok majd 500 évig nyögték a török
elnyom... (2019.04.14. 10:02) Török-magyar két jó barát?
MAXVAL bircaman közíró: @ételizésítő: Nem sikerült egyik abszird állításodat igazolnod, ami nem csoda,
mivel alapvető ny... (2019.03.30. 06:19) A tíz legbosszantóbb nyelvi tévesztés

Címkék
1956 (1) 1984 (1) Arany János-díj (1) Arató László (3) archeogenetika (1) Az éhezők viadala (1) Az útvesztő (1) A
beavatott (1) A Legyek Ura (1) a néma forradalom (1) A szolgálólány meséje (1) Bánki Éva (3) Bánk bán (1) Berlin
(1) Botond (1) cenzúra (1) Döblin (1) dobos evelin (1) Donizetti (1) Dosztojevszkij (1) Egon Schiele (1) erdély
mátyás (1) festészet (2) film (4) foci (1) Frida Kahlo (1) Golding (1) Grecsó Krisztián (1) hajléktalanok (1) halál (2)
Hannibál (1) Harry Potter (1) helyesírás (1) idegen szavak (1) interjú (7) irodalomtanítás (4) iskola (3) jakab juli (1)
Káli holtak (1) Katona József (1) Katona József Színház (1) Kempf Béla (1) költészet (4) Kontra Ferenc (1)
könyvszerkesztés (1) kortárs magyar irodalom (10) Kőszívű (1) kötelező (2) Kovács D. Dániel (1) középkor (1)
Krusovszky Dénes (1) Kukorelly Endre (3) kulturális (5) kultúrkampf (1) kvantum (1) magyar-török rokonság (1)
magyarságtörténet (1) Marton László (1) Márton László (1) mélyolvasás (2) Mészáros Sándor (1) milorad krstic (1)
módszertan (3) műfordítás (2) Nádasdy Ádám (1) napszállta (1) nemes jeles lászló (1) Németh Endre (1) Nibelung
(1) nő (1) nyelv (5) nyelvhelyesség (3) nyelvtanítás (2) olvasás (5) opera (2) Orwell (1) pályázat (5) populáris
irodalom (1) recenzió (2) Röhrig Géza (2) ruben brandt (1) Suzanne Collins (1) Svájc (2) szavazás (1) színház (2)
szociolingvisztika (1) szómagyarítás (1) Tandori Dezső (1) tao (1) Térey (1) tldr (4) Tolsztoj (1) Török (1) török-
magyar nyelvrokonság (1) Tóth Kriszta (1) Vera (1) vlad ivanov (1) zombi (1) Címkefelhő

Szerzőink egyéb blogjai

Csöncsön blogja, a Mondataink: mondatokról, amelyek hatnak ránk, akkor is, ha nem tudunk róla
Reckl_Amál blogja: mindarról, ami nem tetszik (vagy ami éppenséggel nagyon is), kritikusan, őszintén

Blogajánló
Légi mozdony
Nagy. Erős. Félelmetes. Kormos. Mint gyerekkoromban a 424-es gőzős, amely
mellett mindig félve mentem el. Az összevetés nem kicsit sántít, de a Mi-24-es harci helikopter főként a
közelmúltbeli nagyjavítást követően már színben is hasonlatos az…
jetplanes.blog.hu

Archívum

2019 május (5)

2019 április (4)
2019 március (6)
2019 február (5)
2019 január (6)
2018 december (6)
2018 november (6)
2018 október (5)
Tovább...

Feedek
Friss adatkezelési tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
RENDBEN
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk

https://akarakter.blog.hu/2019/05/24/a_magyarok_korai_tortenete_a_termeszettudomanyok_nezopontjabol 10/11
2019. 05. 25. A Julianus-algoritmus - Karakter

RSS 2.0
bejegyzések, kommentek
Atom
bejegyzések, kommentek

Egyéb
Profil (Dinkainka)
Kilépés (Dinkainka)

Friss adatkezelési tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.

RENDBEN
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk

https://akarakter.blog.hu/2019/05/24/a_magyarok_korai_tortenete_a_termeszettudomanyok_nezopontjabol 11/11