Gyakorló feladatok

A tehetetlenség törvénye. A tömeg

1. Írd az állítások elé, hogy melyik igaz (i), melyik hamis (h)!
a) A testek mozgásállapotának változását mindig más – velük kölcsönhatás-
ban levő – test vagy mező okozza.
b) A testek mozgásállapota önmaguktól is megváltozhat.

c) A testeknek azt a tulajdonságát, hogy nem képesek mozgásállapotukat

önmaguk megváltoztatni, tehetetlenségnek nevezzük
d) Annak a testnek nagyobb a tehetetlensége, amelynek azonos feltételek
mellett könnyebb megváltoztatni a sebességét.
e) Minden test nyugalomban marad vagy egyenes pályán egyenletesen mo-
zog mindaddig, míg környezete meg nem változtatja a mozgásállapotát.

2. Írd az állítások elé, hogy melyik igaz (i), melyik hamis (h)!
a) Annak a testnek kisebb a tehetetlensége, amelyiknek azonos feltételek
mellett nagyobb mértékben változik meg a sebessége.
b) A mindennapi életben a testek tömegét különféle mérlegekkel szokás
mérni.
c) A testek tehetetlenségének mértékét jellemző mennyiséget tömegnek ne-
vezzük.
d) Annak a testnek nagyobb a tehetetlensége, amelyiknek azonos feltételek
mellett nagyobb mértékben változik meg a sebessége.
e) A tömeg jele a kg.
3. Ki fogalmazta meg elsőként a tehetetlenség törvényét?
A. Albert Einstein.
B. Galileo Galilei.
C. Isaac Newton.
D. Eötvös Loránd.
E. Arisztotelész.
4. Miért veszélyes a felgyorsult kerékpárt csak az első keréknél fékezni?

A. Nem tud elég erőt kifejteni az első fék a kerékpárra, ezért

nem biztos a gyors megállás.
B. Mert a kerékpáros a tehetetlenség miatt az eredeti nagy-
ságú sebességgel haladva lerepülhet róla.
C. Mert a kerékpár hirtelen áll meg.
5. Merre dől a szekrény, ha a teherautó hirtelen fékez?
A. Előre
B. Jobbra.
C. Balra.
D. Hátra.
E. Nem fog elmozdulni.

6. Mi történik a golyóval, ha a metró gyorsítva kiindul az állomásról?

A. A golyó mozgásállapota nem változik.
B. A golyó a metró kocsi mozgásának irányába, előre el-
gurul
C. A golyó oldalra gurul.
D. A golyó hátrafelé elgurul.
7. Miért veszélyes átszaladni a közeledő gépkocsi előtt még akkor is, ha annak a veze-
tője figyel?
A. Mert a vezetők előre figyelnek, és nem veszik észre a járókelőket.
B. Mert lehet, hogy elromlik a jármű fékje, és nem tud megállni.
C. Mert az autónak nagyobb a sebessége, mint a miénk.
D. A sebességváltozáshoz az autó tehetetlensége miatt meghatározott időre és fékútra van
szükség.
8. Írd az állítások elé, hogy melyik igaz (i), melyik hamis (h)!

a) 1 liter 4 °C-os víz tömege 1 000 g.

b) 5 t = 500 kg.

c) A tömeg jele m, amely a „massa” latin szóból származik.

d) 1 dm3 = 1kg.

e) 5 000 g = 5 kg.

9. Mennyi 1 m3 4 °C-os víz tömege?

A. 10 000 kg.
B. 100 kg.
C. 1 000 kg.
D. 10 kg.
E. 100 000 kg.
10. Melyik átváltás helyes?
A. 3024 g = 3 kg 24 dkg.
B. 3024 g = 30 kg 24 g.
C. 3024 g = 3 kg 24 g.
D. 3024 g = 3 kg 2 dkg 4 g.
E. 3024 g= 30 kg 2 dkg 4 g.
11. Melyik átváltás helyes?
A. 5 kg 7 dkg = 57 g.
B. 5 kg 7 dkg = 570 g.
C. 5 kg 7 dkg = 5700 g.
D. 5 kg 7 dkg = 5007 g.
E. 5 kg 7 dkg = 5070 g.
12. Mi történhet, ha valaki háttal a menetiránynak leugrik a mozgó vonatról?
A. Állva marad.
B. Hanyatt esik.
C. Hasra esik.
D. A menetiránnyal ellentétesen egyenletesen mozog tovább.
E. A menetiránnyal egyezően egyenletesen mozog tovább.
13. Miért hull le a szilva, ha a fát megrázzuk?
A. Mert a szilvára ható gravitációs erő nagyobb, mint a tartóerő.
B. Mert a szilvára csak a gravitációs erő hat.
C. A szilvát a rázással új erőhatás éri, amely megváltoztatja mozgásállapotát.
D. Mert rázáskor a tehetetlenség törvénye miatt szilva mozgásállapota csak a fához képest
változik meg, a földhöz képest nem.
E. Mert megérett a szilva.

14. Miért szorul rá a kalapács a nyelére, ha a földhöz ütögetjük?

A. Mert a kalapács „feje” nagyobb tömegű, mint a nyele.
B. Mert a kalapács „fejére” csak a gravitációs erő hat.
C. Mert a kalapács „fejére” ütögetéssel újabb erő hat, amely megváltoztatja mozgásállapo-
tát.
D. Mert ütögetéskor a kalapács „feje” a tehetetlensége miatt a földhöz képest nem, a kala-
pács nyeléhez képest elmozdul.

15. Miért esnek le a testek hirtelen fékezéskor a vonat csomagtartójáról?

A. Mert a csomagok mozgásállapota tehetetlenségük miatt vonthoz képest megváltozik, de
a földhöz képest nem.
B. Mert újabb erőhatás éri a csomagokat.
C. Mert fékezéskor csak a gravitációs erő hat a csomagokra.
D. Mert a csomagokra csak a fékező erő hat.
16. Miért repülnek ki a porrészecskék, ha egy szőnyeget rázunk?
A. Mert a porrészecskék taszítják egymást.
B. Mert a porrészecskék jobban vonzzák egymást, mint a szőnyeg részecskéit.
C. Mert rázáskor a porrészecskék mozgásállapota tehetetlenségük miatt a szőnyeghez
képest megváltozik, de a földhöz képest nem.

17. Miért löttyen ki a leves, ha a tányért hirtelen megmozdítjuk?

A. Mert nagyon sok leves volt a tányérban.
B. Mert a leves a tehetetlensége miatt megtartja eredeti mozgásállapotát, a tányérhoz
képest elmozdul.
C. Mert a leves folyadék, így könnyebben elmozdul, mint a tányér.
D. Mert a leves tömeg kisebb, mint a tányéré.

18. A kanyarhoz képest mi történhet a hirtelen kanyarodó járművek utasaival?

A. Hátra dőlnek.
B. Előre dőlnek.
C. A kanyarodás irányával ellentétes irányba dőlnek.

19. Egy autóbuszon ülő gyerek kezében zsinóron függő, lebegő léggömb van. Mikor fog
előre lendülni a léggömb?
A. A léggömb együtt fog mozogni a busszal, sem előre, sem pedig hátra nem fog kilen-
dülni.
B. A léggömb a busz indulásakor, gyorsításkor fog előre lendülni.
C. A léggömb a busz fékezésekor, lassításkor fog előre lendülni

20. Az Apolló 15 űrhajó Holdra szállásakor használt, Palkovics Ferenc magyar szárma-
zású mérnök által tervezett holdautó tömege a Földön 208 kg volt. Mennyi volt a
tömege a Holdon?

A. 208 kg, mert a tehetetlenségének mértéke a Holdra juttatással nem változott.

B. Több volt 208 kg-nál, mert távol volt a Földtől.
C. Kevesebb volt 208 kg-nál, mert a Hold gravitációs mezője gyengébb, mint a Földé.
 A sűrűség
21. Írd az állítások elé, hogy melyik igaz (i), melyik hamis (h)!

a) Egyenlő tömegű, különböző anyagú testek térfogata egyenlő.

b) Egyenlő térfogatú testek közül annak az anyaga nagyobb sűrűségű, ame-

lyiknek nagyobb a tömege.
c) Egyenlő tömegű testek közül annak az anyagnak nagyobb sűrűségű, ame-
lyiknek kisebb a térfogata.

e) Különböző anyagú testek tömege különböző.

f) Azonos anyagú, homogén testek tömege és térfogata egyenesen arányos.

22. Írd az állítások elé, hogy melyik igaz (i), melyik hamis (h)!

a) A sűrűség a térfogat és a tömeg hányadosaként számítható ki.

b) A sűrűség megmutatja, hogy mekkora az egységnyi térfogatú anyag tö-

mege.

c) A sűrűség jele a ρ.

kg kg
d) 1 =1 .
m3 dm3

e) Az 1 kg3ezerszerese az 1 g –nek.
m cm3

23. Egy levegővel felfújt lufit melegebb helyiségbe viszünk. Hogyan változik a lufiban
lévő levegő sűrűsége?
A. Nem változik, mer a sűrűség az anyagra jellemző állandó.
B. Nagyobb lesz, mert melegebb helyiségben a levegő részecskéi élénkebben mozognak.
C. Csökken, mert melegebb helyiségben a lufi kitágul, a benne lévőlevegő térfogata
nagyobb lesz.
D. Nem lehet megmondani, mert a lufi szétpukkad.
24. Melyik összefüggés helyes?
𝒎 𝑽
A. 𝝆 = B. 𝝆 = 𝒎 C. 𝝆 = 𝒎 ∙ 𝑽
𝑽

25. Melyik összefüggés helyes?

𝝆 𝑽
A. 𝒎 = 𝑽 B. 𝒎 = 𝝆 C. 𝒎 = 𝝆 ∙ 𝑽
 26. Melyik összefüggés helyes?
𝝆 𝒎
A. 𝑽 = 𝒎 B. 𝑽 = C. 𝝆 ∙ 𝒎
𝝆

27. Melyik állítás HAMIS?

A. Két egyenlő térfogatú anyag közül annak nagyobb a tömeg, amelyiknek nagyobb a
sűrűsége.
B. Két egyenlő tömegű test közül annak nagyobb a sűrűsége, amelynek nagyobb a térfo-
gata.
C. Két egyenlő sűrűségű anyag közül annak nagyobb a térfogata, amelynek nagyobb a
tömege.
28. Melyik állítás HAMIS?
A. 5 dm3 > 500 cm3
kg g
B. 1 = 1000
m3 cm3

C. 2,7 kg = 2,7 kg
m3 dm3

D. 7800 kg = 7,8 g
m3 cm3
𝒈
29. Az alumínium sűrűsége 2,7 𝒄𝒎𝟑 Mit jelent ez?
𝒈
A. 1 cm3 alumínium tömege 2,7 𝒄𝒎𝟑
B. 1 cm3 alumínium tömege 2,7 g.
C. 2,7 cm3 alumínium tömege 1 g.
D. 1 kg tömegű alumínium térfogata 2,7 cm3.
𝒌𝒈
30. A parafa sűrűsége 500 𝒎𝟑 . Válaszd ki a paráfára vonatkozó igaz állításokat!

A. 1 m3 parafa tömege 500 kg.

B. 1 cm3 parafa tömege 5 g.
C. 1 dm3 parafa tömege 5 kg.
D. 50 g tömegű parafa térfogata 100 cm3
E. A parafa sűrűsége 0,5 g .
cm3

31. A 240 cm3 térfogatú kerámiaszobor tömege 480 g. Mekkora a sűrűsége?

A. 2 g ;3 B. 0,5 g ; 3 C. 5 g ; 3 D. 20 g ;3
cm cm cm cm

32. A lítium a szobahőmérsékleten a legkisebb sűrűségű szilárd elem. 20 cm3 lítium tö-
meg 10 g. Mekkora a lítium sűrűsége?
A. 2 g ; 3 B. 0,5 g; C. 0,5 g ; 3 D. 200 g ; 3
cm cm cm
33. A grafikon alapján válaszd ki, hogy melyik állítás HAMIS?
A. 10 g vas térfogata kisebb, mint 10 g alu-
míniumé.
B. 3 cm3 jég tömege ugyanannyi, mint 1 cm3
alumíniumé.
C. 10 cm3 vas tömege nagyobb, mint 10 cm3
jégé.
D. 1 g jég térfogata kisebb, mint 1 g vasé.

34. Az ezüstből készült kávéskanál tömege jóval nagyobb, mint a vele azonos térfogatú
műanyag kanálé. Mire következtethetünk ebből?
A. Különböző anyagok tömege különböző.
B. A fémek sűrűsége nagyobb, mint a műanyagoké.
C. A műanyag kávéskanál kisebb sűrűségű, mint az ezüstből készült káváskanál.
D. A műanyagok kisebb tömegűek, mint a fémek.
35. A képen látható anyagok térfogata 1 dm3. Melyik állítás HAMIS?
A. A térfogatuk egyenlő, de a sűrűségük
különböző.
B. A jég sűrűsége a legnagyobb, és rézé a
legkisebb
C. A réz sűrűsége nagyobb mind a kő,
mind a jég sűrűségénél
D. A kő sűrűsége nagyobb, mint a jégé, de
kisebb, mint a rézé.
𝒈
36. Hány kg olaj fér egy 20 literes kannába? (Az olaj sűrűsége 0,9 )
𝒄𝒎𝟑

A. 18 kg; B. 1,8 kg; C. 180 g.; D. 180 g;

𝒌𝒈
37. Egy téli napon a háztetőt 20 cm vastag, 150 𝒎𝟑 sűrűségű tapadóhó fedte. Mekkora volt a

tető 1 m2-nyi felületén a hó tömege?

A. 3 kg; B. 30 kg; C. 7,5 kg; D. 75 kg;

38. Az ábrán látható egyenlő tömegű golyókat sűrűségük alapján növekvő sor-
rendbe állítjuk. Melyik a helyes sorrend?
A. Alumínium, vas, ezüst, platina.
B. Platina, vas, ezüst, alumínium.
C. Alumínium, ezüst, vas, platina.
D. Platina, ezüst, vas, alumínium.

39. A Magyar Nemzeti Bank Hunyadi Mátyás születésének

575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából
ezüst emlékérmét bocsát ki 2018. november 19-én. Mek-
kora az ezüstérme térfoga, ha a tömege 77,76
𝒈
gramm?(Az ezüst sűrűsége 10,5 𝒄𝒎𝟑)

A. 13,5 cm3; B. 7,4 cm3; C. 0,74 cm3; D. 1,35 cm3;

40. Egy karkötő 25 g aranyból és 5 g rézből készült. Mennyi a karkötő átlagsűrű-

sége?
𝒈 𝒈
(Az arany sűrűsége 19,3 𝒄𝒎𝟑 , a réz sűrűsége 8,9 𝒄𝒎𝟑 )
g
A. 14,1 g B. 16,2 C. 10,4 g
D. 1,62 kg
cm3 cm3 cm3 m3