TUDOMÁNY
A féleíem neve: SARS
A fertőző tüdőgyulladás megrengette a Távol-KekteL
Az idei tavasz számos „meglepetést” tartogatott a világ számára. A novemberben kez­
dődött atípusos tüdőgyulladás-járvány végigszáguldott a földiekén, aztán az iraki há­
ború sokkolta az embereket, de a természeti katasztrófák sem maradtak el; a hosszú
hideg tél, a későn érkező tavasz, a ma is tartó szárazság vagy éppen a túl sok eső okoz­
ta áradások Afrikában, az egymást követő földrengések Kínában, Törökországban
mind-mind nehézségeket okoznak az emberiségnek.
A z iraki h á b o rú m ellett a K ínából kiinduló, sú ­
lyos a k u t lég ú ti sz in d ró m a (S evere A cute
R espiratory S y n d ro m e), a SARS-járvány m in­
d e n bizonnyal b ek e rü l a jövő tankö nyveibe, hi­
szen m in d k ettő alapjaiban rázta m e g a v ilá g o t
M ik özben n é h á n y o rszá g b an m á r lecsen g ő ­
b e n v an a SA R Sjárvány, K ínában m egállítha­
tatlan ul szedi áld o z ata it A távol-keleti orszá­
g o k b a n v alóságo s p án ik h an g u la t uralkodik,
n e m is o k nélkül. A „nagy le h e tő sé g e k o rsz á ­
gai” m á ra elv esztették vo nzerejüket, n e m ér­
k e z n e k tu risták a m á s k o r oly k ed v elt hely ek ­
re, a re p ü lő te re k ü re se n k o n g an ak , a külföldi
cég k ép v iseletek b e z á rtá k irodáikat, a b efekte­
tő k elm arad n ak . K ínában m á r h e te k óta
n in c se n tan ítá s az isko lák ban, é s am i
talán leg in k áb b in d ik áto ra a féle­
le m n e k eg y k o m m u n ista or­
szágban, elm ara d t az eg y éb ­
k é n t eg y h e te s re ny újtott m a­
jális. T avaly 87 m illiónyian
v e tte k ré sz t a m u n k a ü n n e ­
p é n ta rto tt ren d ezv én y ek en ,
az id é n ez a sz ám n éh án y
száz m illióra teh ető . Peking-
b e n tö b b m in t tizen ö tezren k a­
ra n té n b a zárva várják, h o g y m eg-
ú sszák-e a v íru s tá m a d á s á t A kínai fő­
v áro sb an kijelölt 21 k ó rh á z m e g te lt b e te g e k ­
kel, így n e m tu d ják fogadni az új fe rtő z ö tte k e t
S o k ak at ú g y e n g e d n e k haza, h o g y a gy ógyu­
lás m é g n e m teljes, így o tth o n u k b an visszaes­
nek . M é g az is előfordu lt egy-egy távol-keleti
n ag yváros k ó rh ázáb an , h o g y az orv o so k é s az
e g é szség ü g y i szem ély zet kö zül n éh án y a n
m eg tag a d ták a m u n k á t é s elm en ek ü ltek . A z
u tcák o n m aszk o s e m b e re k e t látni, m in denk i
siet é s m in d en k i fél.
M ilyen új „ ellen ség g e l” találta m a g á t sz em ­
b e az e m b e risé g ? A z első h íra d á so k arról
szóltak, h o g y e g y k ü lö n ö se n sú ly o s tü d ő g y u l­
lad ás szed i áld o zatait H o n g k o n g b a n , Peking-
b e n é s m é g n é h á n y h ely en . E lein te azt h itték ,
h o g y az in flu en zán ak valam i sa já to s fejtája
o k o zza a járv ányt, d e a tü z e te s e b b vizsgálato k
k id erítetté k , h o g y e g y teljesen új v íru s (víru­
sok?) ám o k fu tá sá n a k e s n e k áld o zatu l a m e g ­
b e te g e d e tt e m b e re k . A világ n e v e s lab o rató ri­
u m ai lázasan k e re s n i k e z d té k a k ó ro k o zó t,
m ivel a g y ó g y ítá s é s m e g e lő z é s sik e re c sa k
e n n e k ism e re té b e n le h e t m egfelelő . M eg in ­
Demokrata 2003/20
d u lt a v e rse n y fu tá s az idővel, h isz e n a k ó r h a ­
lálozási arán y a 8-15 százalék k ö rü l m ozo g.
A h o n g k o n g i eg y etem ku tatói m árciu s 27-
é n jele n tették be, h o g y sik e rü lt azo nosítaniuk
a kó roko zókat, az úg y n ev ezett K orona-vírusok
(C oronaviridae) családjába tartozn ak. E ze k a
v íru so k n e m ism e re tle n e k az orv o stu d o m án y ­
ban , m ivel a m áso d ik leg g y ak o rib b fertőző
á g e n sk é n t sz ere p eln ek az e m b e r k ö zö n ség es
m eg fázáso s b e te g sé g é b e n . A fe rtő zés g y o rs
terjed é se é s a sú ly os végkifejlet viszont azt bi­
zonyította, h o g y a ko ro n a v íru so k e g y új tö rzse
okozza a bajt, m ég h o zzá olyan tö rz sre g y an a­
k o d n ak , am ely n e m ré g k e rü lh e te tt á t az álla­
to k ró l az e m b e rre . (M ás e s e tb e n is előfor­
d u lt m ár, h o g y e re d e tile g c sak álla­
to k ra n ézve v eszély es m ik ro b ák
k é ső b b az e m b e rt is m eg b ete-
g ítették.) Z av art ok o zo tt az is,
h o g y a SARS h á tte ré b e n - a
jelenlegi helyzettől elté rő e n
- általában b a k té riu m o k és
n e m v íru so k állnak. Á prilis
v é g é re eg y k an ad ai é s eg y
am erik ai szak értő c so p o rt fe­
lülvizsgálta é s h itelesítette a
SARS v íru sán a k e d d ig elk észített
k é t g en etik ai té rk é p é t M ik özben a ví­
ru s áldozatairól é s a fe rtő zö ttek szám áró l a leg­
k ü lö n b ö ző b b sz ám o k rö p k ö d te k a kínai m éd i­
ában, az e m b e re k m á r h e te k ó ta arró l su tto g ­
tak, h o g y a „hivatalos” a d a to k at m e g kell szo­
rozni tízzel ah h o z, h o g y m eg k ö zelítsék a reális
é r té k e t A h a m is tájékoztatás a k o m m u n ista ál­
lam o k b an te rm é sz e te s állapot; h a ak a rn a k
se m tu d n a k igazat m ondani. K ína k ö zism ert
arról, h o g y a fö ld ren g ése k áldozatain ak szá­
m á t is m in d ig eltitkolja, így c sa k b ec sü ln i le­
h et, h o g y h án y án h aln a k m eg . íg y van ez a
SA R Sjárvánnyal is. N e m ré g e g y pek in g i sajtó-
tájékoztatón m é g is elhan gzott, h o g y h am isa k
az adato k. E z é rt a pek in g i p o lg á rm estert, az
eg é szség ü g y i m in isztert é s m á s felelő sö k et le­
váltottak. E n n e k elle n ére m a se m tu d h a to k a
valós szám ok; a k ato n asá g ró l szó se m esik, p e­
d ig k o ráb b an a katon ai k ó rh áz ak je le n te tté k a
té v e s tájékoztatás eg y ik g ó c á t
P e k in g b e n b e z á rtá k a k ö n y v tá ra k a t é s az
e g y ik le g n a g y o b b k ín ai e g y e te m e t A h á z a s­
sá g k ö té s e k is sz ü n e te ln e k . A C N N h írtelev í­
zió é rte s ü lé s e sz e rin t P e k in g k ü lv á ro sá b a n
fo tó : archív
e g y 100 h e k tá ro s te lk e n a lak íto ttak ki k a ra n ­
t é n t N yolc n a p a latt fö lé p ítetté k P e k in g b e n
az első SA R S -kórházat is.
A SA RS tü n e te i h a so n líta n a k e g y sú ly o s
in flu en záh o z. 38 fo k feletti lázzal k ez d ő d ik ,
izom fájd alm ak k al, fejfájással, to ro k fájással. A
fe rtő z ö tte k k ö ré b e n 2-7 n a p o s lap p a n g ási idő
u tá n h e v e n y tü d ő g y u lla d á s fejlődik ki, am ely
k o m o ly lé g z é si n e h é z s é g e k e t ok oz, n e m e g y
e s e tb e n a p á c ie n s é le té t c s a k léle g e z te tő g é p ­
p e l le h e t fö n n ta rta n i (g o n d o lják el, h á n y
lé le g e z te tő g é p v a n P e k in g b e n , v ag y m o n d ­
ju k a távoli ta rto m á n y o k b a n ). A p o n to s d iag ­
n ó zish o z e le n g e d h e te tle n a m e llk a srö n tg e n ,
m e r t c s a k ilyen m ó d o n k ü lö n b ö z te th e tő m e g
a b e te g s é g p é ld á u l az a k u t h ö rg h u ru ttó l vag y
m á s h a so n ló k ó rtó l. A járv án y e z idő sz e rin t
m é g n e m te tő z ö tt K ínában , így to v áb b i m e g ­
b e te g e d é s e k v á rh a tó k . A v íru sc sa lá d ellen
v é d ő o ltá s é s g y ó g y sz e r m é g n in cs. G ő zerő ­
vel fo ly nak a k u ta tá so k . H o n g k o n g i k u ta tó k
sz e rin t a SA R S-vírus ig e n g y o rs a n m u tál, így
a g é n á llo m á n y a a m e g je le n é se ó ta m áris
m eg v álto zo tt, e z é rt n e h é z e lle n sz e rt találni.
A zt m a m é g n e m le h e t tu d n i, h o g y a m u táci­
óval p u sz tító b b á válik-e a v íru s v ag y köny-
n y e b b e n leh et-e m ajd m eg fék ezn i.
A párizsi P a s te u r In té z e t eg y ik v iro ló g u sa
sz e rin t a k ó ro k o z ó olyan g y o rsa n terjed t,
h o g y h a K ínában n e m k ez elik m eg felelő en a
k ialak u lt h ely z ete t, a k á r g lo b á lissá is v álh a t a
járv ány. M ag y a ro rsz ág is m e g te tte az ilyen
e s e tb e n le h e tsé g e s é s sz ü k s é g e s óv intézk e­
d é s e k e t SARS-os b e te g d iag n o sz tizálásra al­
k a lm a s g y o rs te s z t é rk e z e tt h az án k b a, e n n e k
e lle n é re k iju th a t a v íru s a re p ü lő térrő l, h isz en
a lap p a n g ási idő alatt a b e te g s é g tü n e te i n e m
fe ltű n ő e k é s d iagn osztizálni se m le h e t A
S z en t László K ó rh ázb an ü g y eleti re n d s z e rt
h o z ta k lé tre , id e h o z z á k a g y a n ú s e s e te k e t
A z ápoló sz em ély zetn ek sp eciális m aszk o k at
sz e re z te k b e , b á r m é g p o n to sa n az s e m tu d ­
h ató , h o g y m ik é n t terjed a k ó r. A nnyi m á r
b izto s, h o g y tá rg y a k felszín én (kilincs, lift
n y o m ó g o m b ja stb.) n é g y ó rá n á t is fertő ző k é­
p e s m a ra d , az e m b e ri ü rü lé k b e n p e d ig ak á r
n é g y n ap ig is. A lacso n y h ő m é rsé k le te n - 0
C elsius-fok alatt - g y ak o rlatilag b á rm e d d ig
k ih ú zh atja. A leg g y ak o rib b a csep p fertő z és,
d e a fe n tie k sz e rin t érin tk e z é s ú tján is terjed .
K ö zb en k id e rü lt, h o g y a járv án y e lle n é re
to v áb b fo ly tatják a h a z á n k a t n é p sz e rű sítő
k a m p á n y t, K ín áb an 40 m illió fo rin to t k ö lte ­
n e k e r re a célra. A p a rla m e n t id eg e n fo rg alm i
b iz o ttsá g á n a k szo cialista tag ja sz e rin t n a­
g y o n s o k p é n z t je le n te n e h a z á n k n a k , h a K ína
tu risz tik a i c é lo rsz á g n a k te k in te n é . M eg v á sá­
ro lju k a kó rt!? A z e lle n z é k a k a m p á n y azo n ­
n ali leállítá sát kö v etelte.
E d d ig i g y o rsm é rle g , am irő l tu d a W H O :
h ate z e rö tsz á z n á l tö b b fertő zö tt é s n ég y sz áz­
ö tv en n él tö b b h a lá le s e t C s a k re m élh etjü k ,
h o g y a járv án y elk erü li h a z á n k a t é s idővel
g y ó g y sz e rt is találn ak a m eg állítására.
(hankó)
17