A NAGYBÖJT

K É SZ ÍT E T TE : S Z IMKU S Á R L OTT
A NAGYBÖJT
KIALAKULÁSA
• A korai
keresztények nagypénteki és nagyszombati böjtjé
ből fejlődött ki, s Irenaeus a húsvéti viták idején
(196) említi, hogy némelyek húsvéti
előkészületül egy, mások két napig, ismét mások
40 óráig böjtölnek.
• Alexandriában 250 körül már kenyéren és vízen
böjtölnek a hívek az egész nagyhéten át, sőt még
előbb; de a nicaeai zsinaton már a 40 napi böjtről
is szó esik, melynek eredetét a 3. század második
felére vezethetjük vissza. Szt. Atanáz 2-ik böjti
levelében (330) a 40 napi böjtöt már mint
kötelezőt írja elő.
 A NAGYBÖJT KIALAKULÁSA

• A nagyböjt előírásai különbözők voltak

keleten és nyugaton; a nyugatiak csak
a vasárnapokat számították le, mint
amikor nem böjtöltek, míg keleten
szombaton és vasárnap sem böjtöltek,
s ezért a nagyböjtöt előbb kezdették
meg. Néhol a nagyhetet nem
számították a 40 naphoz s így
a nagyböjt korábban kezdődött.
A SZÉKESFEHÉRVÁRI SZENT ISTVÁN-
BAZILIKA FŐOLTÁRA BÖJTI
LEPELLEL LETAKARVA
EGYHÁZUNK JELENLEGI BÖJTI
FEGYELME
I. Böjtök fajtái
-Szigorú böjt
Jelenti a húsos, zsíros, tojásos ételektől és a tejtermékektől való tartózkodást,
kivételt képez a hal fogyasztása. A szigorú böjt megtartása 21-60. életév között
kötelező, egészségeseknek és saját háztartásukban étkezőknek. Ajánlatos
azonban e korhatár alatt és felett mindazoknak, akiknek testi fejlettsége és
általános egészségi állapota ezt az önmegtagadást elbírja. Csak a Nagyböjt első
napján és Nagypénteken van előírva. A szigorú böjt különösen szigorú
változata csak "kenyér és víz" magunkhoz vételévei történő megtartása.
EGYHÁZUNK JELENLEGI
BÖJTI FEGYELME
-Egyszerű böjt (hústalan napok)
A húsételektől való megtartóztatást jelenti a hal kivételével. 7 éves kortól kell
megtartani, amin gyakorlatilag az első áldozás korát kell érteni, a felső határ a
60. életév. A Nagyböjt minden szerdáján és péntekjén és a másik három böjti
időszak péntekjein kötelező megtartani. Felmentéssel élhetnek alóla
mindazok, aki a szigorú böjt alól is megkapják. Bárki azonban, aki nem szereti a
húst vagy ezen kötelezettségnek eleget tenni nem tud, a bűnbánati nap
lehetőségei közül választva fejezheti ki sorsközösségét Krisztussal.
 SZERTARTÁSAINK
• Krétai Szent András kánonja
• A Nagyböjt első négy napján hétfőtől
csütörtökig a vecsernye után előírja négy
részben a kánon végigimádkozását,
mintegy nagyböjti beiktatást jelent
számunkra. Majd ez megismétlődik
egyben ötödik héten, csütörtökön az
utrenyében, mintegy pecsétként
hitelesítve a mi bűnbánati érzésünket..
• Nagyböjt hétköznapjain a liturgia-végzése
tilos volt, ezeket hívjuk aliturgikus
napoknak, kivéve az angyali üdvözlet
ünnepét. Ennek oka az a tény, hogy a
szent liturgia, az ünnepek ünnepe,
Krisztus feltámadásának és jelenlétének
az örömteli megélése, és ez az öröm nem
fér össze a bűnbánattal. De az Egyház
gondoskodni akar a hívekről, és ezért
hetente kétszer, szerdán és pénteken a
vecsernyében ünnepélyesen kiszolgáltatja
a szent eucharisztiát, amelyet előző
vasárnap hagytak az oltáron ezekre a
napokra.
 SZERTARTÁSAINK

• Nagyböjt hétköznapjain a liturgia-végzése tilos

volt, ezeket hívjuk aliturgikus napoknak, kivéve
az angyali üdvözlet ünnepét. Ennek oka az a
tény, hogy a szent liturgia, az ünnepek
ünnepe, Krisztus feltámadásának és
jelenlétének az örömteli megélése, és ez az
öröm nem fér össze a bűnbánattal. De az
Egyház gondoskodni akar a hívekről, és
ezért hetente kétszer, szerdán és pénteken
a vecsernyében ünnepélyesen kiszolgáltatja a
szent eucharisztiát, amelyet előző vasárnap
hagytak az oltáron ezekre a napokra.
NAGY SZENT BAZIL
LITURGIÁJA
• Mindkét liturgiák Szent János
Aranyszájú és a Szent Bazil lett a norma
uralkodása alatt Justinianus.
• A Szent Bazil liturgiája eltér a Szent János
krizosztomtól, különösen az anafórától, a
liturgiát évente tízszer használják az
ortodox liturgikus naptár fő ünnepeinek
megünneplése során .
FRESKÓ
AZ OHRIDI SZÉKESEGYHÁZBAN,
SZENT BASIL ÁBRÁZOLÁSA A
NEVÉT VISELŐ ISTENI LITURGIA
FELSZENTELÉSE SORÁN
ELŐSZENTELTEK
LITURGIÁJA
ELŐSZENTELTEK LITURGIÁJA

• Előszenteltek liturgiája, a gör. kat. egyházban azon isteni tisztelet, mely a

nagybőjt szerda és péntek, valamint a nagyhét hétfő, kedd és szerda napjaira
van előirva. Tulajdonképen nem liturgia, hanem csak ünnepélyes áldozás,
mivel benne átlényegülés és bemutatás nincs, hanem csak áldozás. Hasonlít
tehát a latin egyház missa praesancti ficatorum-jához. Behozta a VI. sz.-ban
szt. Gergely pápa Germán konstantinápolyi patriarka előterjesztésére.
ELŐSZENTELTEK LITURGIÁJA
• A bizánci szertartású Egyház nagyböjti előírásai között van egy különös liturgikus szabály. Ez
a szabály megtiltja a Szent és Isteni Liturgia ünneplését a nagyböjt hétköznapjain. Az előírás
világos: semmilyen körülmények között nem szabad megünnepelni az Isteni Liturgiát
hétfőtől péntekig, az Örömhírvétel ünnepe kivételével. Szerda és péntek estére, a nagyhét
első három napjára ill. néhány ünnepre azonban a Görögkatolikus Egyházunk áldozási
istentiszteletet ír elő, amit az „Előre Megszentelt Adományok Liturgiájá”-nak nevez.
A bizánci szertartású Egyház nagyböjti előírásai között van egy különös liturgikus szabály. Ez
a szabály megtiltja a Szent és Isteni Liturgia ünneplését a nagyböjt hétköznapjain. Az előírás
világos: semmilyen körülmények között nem szabad megünnepelni az Isteni Liturgiát
hétfőtől péntekig, az Örömhírvétel ünnepe kivételével. Szerda és péntek estére, a nagyhét
első három napjára ill. néhány ünnepre azonban a Görögkatolikus Egyházunk áldozási
istentiszteletet ír elő, amit az „Előre Megszentelt Adományok Liturgiájá”-nak nevez.
ELŐSZENTELTEK
LITURGIÁJA
• Ez a „Liturgia” első részében a böjti
nagyvecsernye szertartásával kezdődik,
az állhatatos ekténiától azonban a
szokásos Liturgia menetét követi, de úgy,
hogy kimaradnak belőle mindazok a
részek, amelyek a kenyér és bor
átváltoztatására, azaz az Eucharisztia
létrehozására vonatkoznak. Ez a második
rész tehát egy ünnepélyes áldozási
szertartás, amelyben az áldozók az előző
vasárnapon átváltoztatott Szent
Titkokban részesülnek.
ELŐSZENTELTEK LITURGIÁJA ÉS
"KOLIBA" SZENTELÉS
FELKERESÉS
VÉGE