A NAGYBÖJT

EZ EGY SZENT IDŐSZAK! Sok keresztény közösségekben 4O napos

előkészület, húsvét előtt. Ez bűnbánati idő, Hamvazószerdától húsvétig tartó
böjt. A bűnbánat és a húsvétra való felkészülés a lényege ennek az időszaknak.
Krisztus kínszenvedésének emlékszakasza. Ebben a 4O napban a vallásos
gyakorlatok középpontjában a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll,
így kifejezve az Isten iránti szeretetünket. A nagyböjt lelkületének része az ima
és a szegények megsegítése is.

Liturgia és szokásaink:
Egyházunk régi szigorú szabályain mára enyhitett. A szigorú böjt
Hamvazószerdára és Nagypéntekre írták elé, ekkor a 18 illetve 6O év közötti
katolikus emberek a nap folyamán 3szor étkezhetnek és 1szer lakhatnak jól, a 14
évnél idősebb tagokat arra kérik, hogy ezeken a napokon illetve a nagyböjt többi
péntekjén ne fogyasszanak húst. Ennek az időszaknak a liturgikus színe lila, ami a
bűnbánatot jelképezi.
A katolikus egyház sajátos szertartása Jézus szenvedésének a megjelenítése a
Keresztúti ájtatosság. Ez időszak 5. vasárnapjától a feltámadásig a templomi
feszületeket egy lila kendővel letakarjak. A katolikus egyházban es más
keresztény közösségekben, az egész időszakban az istentiszteleteken nem
hangzik el az örömöt kifejező Alleluja.
A nagyböjti időszakba bele tartozik a Virágvasárnap : ez a húsvét előtti
vasárnapnak a neve. A keresztény ünnepkörben a Nagyhét kezdete. Ezen a napon
vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon. Az emberek mind
a 4 evangélium szerint megadtak ezt a tiszteletet Jézus Krisztusnak,
felsőruháikat az útra terítették és pálma agákat lengettek, ebből maradt fent a
Barkaszentelés. Az előbb említett Nagyhét a Nagyböjt utolsó hete.
Virágvasárnaptól egészen Nagyszombatig. Ezeket a napokat tartalmazza:
Nagyhétfő, Nagykedd, Nagyszerda, Nagycsütörtök, Nagypéntek és
Nagyszombat.
NAGYCSÜTÖRTÖK: ez az utolsó vacsora ,az Oltáriszentség alapításának
napja,Jézus a Gecsemáné-kertben
vesz búcsút tanítványaitól. Ez a nap a Gyász napja, ezért csütörtök estétől
szombat estéig nincsen harangozás, ez helyett van az úgynevezett „kelepelés”.
Ezen a napon tartanak Krizmamisét, amit a püspöki székesegyházakban, és Esti
misét is, vagyis az utolsó vacsora emlék miséje.
NAGYPÉNTEK: ezen a napon emlékezünk meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről,
kereszthaláláról es temetéséről. A liturgiában a húsvéti szent 3 nap 2. napja.
 Ezen a napon nem mutatnak be teljes misét, ezt „Csonka misének” nevezzük. A
szertartás három fő része: az igeliturgia (olvasmányokkal, egyetemes
könyörgésekkel), a kereszt előtti hódolat és a szentáldozás.
NAGYSZOMBAT: a húsvét vasárnapot megelőző nap. A katolikus egyház papsága
a hívekkel együtt krisztus sírjánál emlékezik meg. Ez a nap a húsvéti örömünnep
kezdete. A katolikus liturgia szerint este kezdődik a szentmise Tűzszenteléssel,
a tűz krisztus jelkepe kinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik
a keresztény egyházak, ezt követi a keresztvíz-szentelés.

HÚSVÉT
A kereszténység legnagyobb ünnepe. Az Újszövetség szerint Jézus a pénteki
keresztre feszítése után a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Halálával nem
szabadította meg a szenvedéstől a világot, de megváltotta minden embernek a
bűnét és győzelmet aratott a halál felett a feltámadásával. A keresztény egyház
szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz es a nyár elei
hónapokat. A húsvéti ünnepek a virágvasárnap, nagyhét, nagypéntek,
nagyszombat, húsvéti szent háromnap és az ünnepkör pünkösddel zárul.