TÉSZABÓ i Nagy húsvéti

. JÚLIA
i képeskö·nyv
TÉ~~~~~ ~ Nagy
húsvéti
* képeskönyv
MÓRA FERENC KÖNYVKIADÓ
Duccio di Buonisegna:
A „Maesta"-oltár
részlete:
Keresztre feszítés
(14. sz., Siena, dóm)
A régi korok emberei ezer szállal
kapcsolódtak a természethez.
Nemcsak munkájukat, életük
rendjét, de örömeiket és bánatai-
kat is befolyásolta a természet
örök változása. Élet és halál pár-
huzamát látták felvillanni a tél
és a nyár kettősében, s mindez
szabályozta életüket is, melyet
az ünnepek osztottak kisebb-
nagyobb szakaszokra.
A tavaszi napéjegyenlőséggel
egyre hosszabbodott a Nap útja,
s ez jelentette számukra a fény,
a világosság, a Nap feltámadását.
A legtöbb népnél igen gazdag
hiedelem- és szokáskincs kap-
csolódott a tavasz beköszönté-
hez. Ezekben szerepet kapott a
termékenység, a tűz és a víz, a
két éltető őselem, s ezek tisztító
szerepe is.
A tél, a rossz szellemek elűzése
s a tavasz, a termékenység kö-
szöntése azután a későbbi hie-
delmekben is állandóan vissza-
visszatér.
Sok nép teremtett olyan istent
magának, kinek élete, halála,
majd feltámadása e természeti
ritmus rendjét követi. Adónisz,
a görög mitológia meghaló, majd
feltámadó istene, a régi egyip-
tomiak napistene, Ozirisz vagy
Ré, Tammúz - mind olyan ala-
kok, akik átmentek halálon és
feltámadáson, s ezzel a meg-
haló, majd életre kelő Napot je-
lenítik meg.
Ők jelképezik a földben rejlő galmazása a magyar irodalom-
mag kikelését, az emberek örök ban Juhász Gyula Húsvétra című
reményét a megújulásban, a fel- verse:
támadásban és sorsuk jobbra
fordulásában. Köszönt e vers, te váltig
A feltámadás gondolata olyan visszatérő
mély emberi vágy, mely korok- Föltámadás a földi tájakon,
tól és nemzetektől függetlenül Mezők smaragdja, nap tüzében
minden emberi lény sajátja volt ego,
és marad; az a vágy, hogy az élet Te zsendülő és zendülő pagony!
győzedelmeskedjék a halálon, Köszönt e vers, élet, örökkön
az elmúláson. Mindezt gyakran élő,
egy jelképes figurába, a félig Fogadd könnyektől harmatos
emberi istenbe vetíti ki. dalom:
A keresztény vallás egyik legna- Szívemnek már a gyász is röpke
gyobb ünnepe a húsvét, hiszen álom
a feltámadás és a megváltás alap- S az élet: győzelem az elmuláson.
gondolatát foglalja magában. En-
nek megfelelően igen nagy sze- Jézus mint Orpheusz (4. sz., Athén)
repet játszik benne a győzelmi
mozzanat: az emberi alakban
megtestesült Isten alászállott a
holtak országába, majd harmad-
napon felt_ámadt, s ezzel győze­
delmeskedett a halálon, a gonosz
erőin.
A húsvét ünnepe napjainkban is
megőrizte tavaszünnep jellegét,
amikor is felelevenítjük az ősi
tavaszköszöntő népszokásokat
és a termékenységgel kapcsola-
tos ünnepségeket, amelyek mel-
lett természetesen tovább él a
keresztény ünnep szép és gaz-
dag hagyomány- és szokásvilá-
ga is.
Az ünnepben összefonódó két
gondolat, az elmúlás és a feltá-
madás egyik legköltőibb megfo-
3
 MI TÖRTÉNT EZEN
A NAPON?
A feltámadás, vagyis a húsvéti
ünnep eseménye egy hosszabb
történet része, melynek főhőse
Jézus, s a Bibliában az Újtesta-
mentumot az ő életének és taní-
tásainak szentelték.
Jézus, aki egész életében erre a
nagy tettre, az emberiség meg-
váltásáért vállalt kereszthalálra
készült fel, ez az ember , aki Is-
ten fia volt, tudta, mi a feladata.
Alakja azonban - hiszen ember
is volt - nem mentes a gyengesé-
gektől, a kétkedéstől sem, s
olyan mély és emberi tulajdon-
ságok jellemzik, melyek miatt
mindmáig irodalmi művek, kép-
zőművészeti alkotások és filmek
dolgozzák föl életének és sorsá-
nak eseményeit.
A négy evangélista Jézus életé-
nek a történetét az evangéliu-
mokban hagyta ránk. Nem is
egy szereplővel találkozhatunk,
akiknek jelleme árnyalt, nem
jók vagy rosszak, hanem vívódó
emberek, akik adottságaik sze-
rint hol a legjobbra, hol inkább
a rosszra törekednek, de kétsé-
gek között és vívódva cseleksze-
nek. Ezek az alakok teszik még
élőbbé ezt az eseménysort.
Jézus tanításaival és példamuta-
tó életével egyre több tanít-
ványt és hívet szerzett, s útra
kelt, hogy a húsvét zsidó ünne-
pét a nagy városban, Jeruzsá-
lemben ünnepelje meg, ahol -
mint tudta - sorsa és küldetése
beteljesedik. Jézus a zsidó nép
fia volt, s mind hívei, mind el-
lenségei e népből kerültek ki.

A naumburgi dómban
a szentélyt leválasztó falon
a passió jeleneteit ábrázolták.
Képeinken: Az utolsó vacsora

4
Szamárháton, zarándokként ér-
kezett a városba, ahol ünneplő
tömeg fogadta, kezében a béke
jelképével, pálmaágakkal. Az
emberek ruháikat a porban eléje
terítették, hogy arra lépjen,
gyermekeiket magasba emelték,
hogy megáldhassa őket. Ám a
főpapok, akik féltették a hatal-
mukat és a tekintélyüket, elér-
kezettnek látták az Ídőt, hogy
megszabaduljanak Jézustól.
Ugyanakkor féltek a tömegtől,
ezért cselhez folyamodtak. Ta-
nítványai szűk körében akarták
elfogni a Mestert, s az egyik ta-
nítványt, az árulásra hajló Jú-
dást bízták meg, hogy őt a kato-
náknak megmutassa.
A húsvét első napján szokásos
hagyományos vacsorát, a bá-
rányt Jézus tizenkét tanítványa
körében költötte el, s így szólt :
„Bizony mondom néktek, tikö-
zületek egy elárul engem".
Mindannyian kérdezték, melyi-
kük lesz az, de Jézus tudtá, az
árulja majd el, aki vele együtt
mártja kezét a tálba. S mikor
Júdás kérdezte, ő lesz-e az, Jé-
zus rábólintott: „Te mondád".
Ezen az utolsó vacsorán Jézus
fontos dolgokat cselekedett. Ke-
nyérrel kínálta tanítványait,
mondván: „Vegyétek, ez az én
testem", és borral, mondván:
„Igyatok ebből, mert ez az én
vérem". Ezt a jelenetet ismétli a
pap a keresztény szertartásokon.
A vacsora során beszélt Jézus a
feltámadásáról is, s arról, hogy
leghűségesebb tanítványa, Péter
is megtagadja majd őt.
E szomorú előjelek.tői terhes este
után Jézus tanítványaival a Get-

Az ezüstpénz, Júdás csókja, Péter

megtagadja Jézust, Kajafás
kaiOnái és Krisztus Pilátus
elő,t (12- 14. sz.)

s
 semáné-kertbe indult, és kérte
tanítványait, virrasszanak vele.
De azok ebben sem tudtak a
kedvére tenni, igen hamar el-
nyomta őket az álom. így a két-
kedéstől és szorongástól gyötört
Mester egyedül maradt ébren.
Itt, ebben a kertben lelt rá Júdás
a fegyveresek kíséretében, s
csókkal árulta el Mesterét. El is
fogták Jézust, s ő nem engedte
tanítványainak, hogy védelmez-
1 zék, mert nem szegülhetett
szembe az Atya akaratával.
A főpap elé vezették, ahol meg-
jövendölte, hogy ő, az embernek
fia, az Isten jobbján ül majd a
mennyekben. Ezt bírái istenká-
romlásnak tekintették, s halálos
ítélettel büntették. Az embere-
ket könnyű volt Jézus ellen lází-
tani, megalázták, kicsúfolták az
Isten fiát, hű tanítványa, Péter
pedig - a jövendölés szerint -
háromszor megtagadta mesterét,
hogy azt ne higgyék, Jézushoz
tartozott ő is.
Másnap reggel Júdea római
helytartója, Poncius Pilátus elé
vitték Jézust, hogy az ítéletet
végrehajtassa rajta. Ekkorra Jú-
dás tettét mélységesen megbán-
ta, a vérdíjat, a harminc ezüst-
pénzt visszaadta a főpapoknak,
s önkezével véget vetett életé-
nek. Az események menetét
azonban már nem állíthatta meg.
Pilátus nem tartotta bűnösnek
Jézust, ezért lehetőséget akart
adni a megmenekülésére. A ha-
gyomány szerint a tömeg kíván-
ságára egy rabot szabadon en-
gedhetett.,A cserébe ajánlott bű­
nös, Barabbás és Jézus közül a

Mantegna: Krisztus
az Olajfák hegyén (1455, London)
és Keresztre feszítés e. képének
részlete (1459, Párizs),
A kockavetés - már a XV. század
alkotásai
G:otto f reskóciklusát a padovai Scrovegni-kápolnában
..; 14. század elején festette.
l\eres::tre fes zítés és Krisztus sir_atása című képeit mutatjuk be.

Giotto a Scrovegni-kápolnában
Jézus életét és szenvedéseit ábrázolta.
A szenvedélyes érzelmek nemcsak
a szereplőket, hanem
az eget benépesítő
angyalokat is jellemzik.
 Az olasz reneszánsz
mesterei: Donatello,
Michelangelo és Luca
Della Robbia a passió
jeleneteit más-más
szobrászati műfajban
mintázták meg.
(Firenze)
(Fent, balra)
Michelangelo öregkori
Pietája
(1503, Firenze)
(Fent, jobbra)
Donatello: Keresztlevétel
(Lent)
luca Della Robbia:
Mennybemenetel

8
(Fent, balraJ Botticelli:
Krisztus siratása
(1495, Milánó)
s egy 17. századi breton
szoborcsoport, a Sírba tétel.
Jobbra, Saint Thégannec.
A két időben és térben
egymástól távol keletkezett
s nem is egyformán jelentős
mű meglepően sok
rokonságot mutat
(LentJ A magyarországi
M. S. Mester, bár Botticelli
kortársa, egy korábbi
festői stílus képviselője
(Feltámadás, részlet,
Esztergom)
nép Barabbás megmenekülését
választotta. Pilátus pedig jelké-
pes kézmosással érzékeltette,
nincs köze Jézus halálához.
így hát a helytartó katonái elve-
zették a foglyot, bíborköpenybe
öltöztették, fejét töviskoszorú-
val övezték, kezébe nádszálat
adtak, és gúnyolták: „Íme a zsi-
dók királya".
Majd a nehéz kereszttel a vállán
Jézus elindult a Golgota hegyé-
re, hogy beteljesüljön a sorsa.
Megfeszítették. Volt, aki segített
a haldoklón, volt, aki bántotta,
s az őket megszemélyesítő ala-
kok újra és újra megjelennek a
passiót, vagyis Jézus szenvedé-
Ny írbátor templomának barokk passióoltárán ( 1737), az ún. Krucsai-oltáron látható
a Krisztus Pilátus előtt jelenete
10
sét bemutató képzőművészeti al-
kotásokon is.
A katonák, akik a kereszt lábá-
nál őrt álltak, kisorsolták maguk
között Jézus ruháit. Sokan csú-
folták, ha valóban Isten fia, mi-
ért nem szabadítja meg magát.
Jézus azonban vállalta sorsát, s
meghalt a kereszten. Halálakor a
jeruzsálemi tempiom oltárát dí-
szítő kárpit megrepedt, a föld
megnyílt, bizonyítván, hogy Jé-
zus valóban Isten fia volt.
Este egyik tanítványa, Arima-
teai József kérte, hadd vigye el
a testet, hogy illően eltemethes-
se. Egy sziklasírba fektette a te-
temet, s a sír.elé követ görgetett.
Mindez pénteken történt. A fő­
papok a sírhoz őrt állítottak, at-
tól tartottak, kilopják a testet, s
azt híresztelik majd, hogy föltá-
madt, hiszen Jézus azt jövendöl-
te, hogy a halála utáni harmadik
napon elhagyja sírját.
Vasárnap három asszony, közöt-
tük Jézus anyja is, finom kene-
tekkel érkezett a sírhoz, amely
nagy földindulás közepette föl-
tárult, megjelent egy angyal, s
jelentette, Jézus nincs már ott,
föltámadt. Szaladtak az asszo-
nyok, hogy megvigyék a hírt a
tanítványoknak.
Az úton találkoztak a feltáma-
dott Jézussal, aki még többször
megjelent-tanítványainak és Má-
ria Magdolnának is, s bizonyíté-
kát adta feltámadásának.
A Jeruzsálemben található Gol-
gota tetejére, a Szent Sír feltétele-
zett helyére Nagy Konstantin
már a 4. században templomot
építtetett. Ez a templom, bár
többször átépítették, ma is hirde-
ti a feltámadást, s minden évben
ünnepi szertartások színhelye.

AZ ÜNNEP
A húsvéti ünnep n eve a külön-
böző nyelveken más és más. Kö-
zös eredete azonban legtöbbször
a húsvét héber neve, a pészah.
Ez a szó kikerülést, elkerülést
jelent. Eredetileg a keresztény és
a zsidó ünnep egy be is esett.
A niceai zsinat i. sz. 325-ben
szabályozta a keresztény ünne-
pek rendjét, s ekkor vált el a két
ünnep ideje. A pészah szóból
ered a holland pasen, a ·svéd
pask, a spanyol pascua, az olasz
pasqua, a francia paques szó, va-
lamint a latin és görög elneve-
zés : pascha is.
A húsvét angol neve passover,
amely átrepülést jelent. Gyak-
rabban használják azonban az
Easter elnevezést, amelynek
gyökere a német Oster szóval
együtt másutt keresendő. Őse
egy germán istennő, Ostara, aki
az alvilág úrnője volt, s ünnepe A Krucsai-oltár részlete: Krisztus ostorozása
a tavaszi napéjegyenlőség idejé-
re esett. Elképzelhető, hogy ne-
ve az East, a Kelet szóból szárma- A k eresztény ünnepek legtöbbje ugyanakkor a zsidó húsvét, a
zik, s a napfelkeltére utal. A szó kapcsolódik valamely korábbi, pészah is fontos szerepet játszik.
a magyarban nem található meg, „ pogány" ünnephez, azt ol- A több ezer éves zsidó vallás
de érdekes módon Csikménysá- vasztja magába. A húsvét is egy- tanítása szerint ezen a napon a
gon a húsvéti körmenet neve: beesik a tavaszi napéjegyenlőség zsidóknak az egyiptomi rabság-
kikerülés, míg más vidékeken ez idej én tartott, termékenységgel ból történt menekülését ünnep-
a feltámadáshoz kapcsolódik. kapcsolatos ünnepekkel, s igen lik. Az Ótestamentumból tudjuk,
A magyar szó: húsvét, a megelő­ sok eleme, mint maga a feltáma- hogy a halál angyala lecsapott az
ző időszak, a negyvennapos böjt dás, az újjászületés hite is ezek- egyiptomiakra, a zsidók kapuja
lezárulására utal. ben gyökerezik. Kialakulásában azonban a frissen leölt bárány

11

Szent Péter. Mozaik a ravennai San Vitaléból (6. sz.)
vérével volt megjelölve, így az ő
házukat elkerülte (pészah =el-
kerülés). Az ünnep első estéjén
ma is szokás elolvasni az Egyip-
tomból való kivonulás történe-
tét, a Hagadát.
A keresztény év felépítése szo-
rosan követi Krisztus életének
eseményeit, s az ünnepek megfe-
lelnek a Nap járásának is. Aka-
rácsony a téli napforduló, a hús-
vét a tavaszi napéjegyenlőség
idejével esik egybe. E pontok
köré rendezve helyezkednek el
Jézus életének eseményei, s az
erre emlékező ünnepek : vízke-
reszt, Jézus megkeresztelése, a
negyvennapos böjt, húsvét,
majd újabb negyven nap múltán
a mennybemenetel, ezután egy
héttel pedig a ciklus lezárása-
ként pünkösd, a Szentlélek eljö-
vetele. A naptár szerint ez asza-
kasz a nyári napéjegyenlőséggel,
június 22-vel zárul le. A Jézus
életével kapcsolatos események
tehát mind a nap felszálló ágá-
ban zajlottak.
Magyarországon a húsvétot az
1099-es szabolcsi zsinat óta ün-
neplik. Az ekkor még négyna-
pos ünnep tartamát 1611-ben
háromnaposra, 1771-ben Xl. Ke-
lemen pápa határozatára kétna-
posra csökkentették. 1911-ben
X. Pius pápa a második napot is
töröltette a kötelező ünnepna-
pok közül, de nálunk máig is
megtartották.
Az Újtestamentum négy evangé-
liumának szerzői: Máté, Márk,
Lukács és János lényegében egy-
behangzóan, de apró részletei-
ben különbözően mesélik el Jé-
zus földi életének utolsó napjait.
Bár maga az elárulás és a megfe-
szítés rövid pár nap alatt zajlott,
a megelőző s az utána zajló ese-
mények hosszabb időt fognak
át, melyekhez azután a keresz-
tény egyház számos ünnepet
kapcsolt, s így egy, a karácso-
nyihoz hasonló hosszú ünnepi
szakasz jött létre. A keresztény-
ségnek az elterjedésével ez az
ünnepi ciklus a világ legtöbb
országában nagy jelentőségre
tett szert.
A keresztény egyház liturgiájá-
ban így ez a hosszú ünnepi idő­
szak átfogja a kora tavasz és a
nyár eleje hónapjait. Az előké­
születi idő a nagyböjt, amely Jé-
zus negyvennapos sivatagi böjt-
jének az emlékére, önmegtartóz-
tatásra tanít. Majd nagyobb és
kisebb ünnepek követik, s a
húsvéti ünnepkör a pünkösddel
ér véget. E,t az ünnepi ciklus a
karácsonyi ünnepi szakasz pár-
ja, csak régebbi annál. Latin ne-
ve Septuagesima, vagyis hetve-
ned, mivel hetven napig tart.
Húsvéti időnek is nevezik. Nem-
csak ünnepnapok szabják meg
belső rendjét, hanem kisebb ün-
nepi szakaszok is, így a böjt
 •
utolsó hetének neve nagy hét, a
húsvét utáni hét húsvét hete,
egyes magyar vidékeken cson-
kahét vagy fehérhét, mert fehér-
vasárnapig tart.
Ezek az ünnepi szakaszok szigo-
rúan megszabott tevékeny-
ségekkel is párosulnak, amelyek
nagyrészt az egyház előírásai­
nak felelnek meg, s valamilyen
módon utalnak Kris~tus életé-
nek erre a szakaszra eső esemé-
nyeire.
A farsang utolsó napja, húsha-
gyókedd fergeteges ünnepnap.
Nevében már a másnap kezdődő
böjtölésre utal a magyar szó.
A böjt régen hamvazószerdán
kezdődött, s negyven napig tar-
tott. A nap onnan kapta a nevét,
hogy ekkor a templomban meg-
szentelik az előző évi barka ha-
muját, s megkenik vele a hívők
homlokát, mivel bajelhárító ha-
tást tulajdonítanak neki. Nagy-
böjtben sok helyütt egy nap
csak egyszer ettek, olajjal vagy
vajjal főztek, zsírt és húst nem
fogyasztottak, csak száraz növé-
nyi eledelt. Ez nagy megpróbál-

A húsvéti bárány elkészítése.

A bárány a zsidó
húsvét fontos szereplője.
Az Arany Hagada Bárány a mennyezet kozepéről (Ravenna, San Vitale)
(1320 k., Barcelona)
egyik illusztrációja

tatást jelentett a hívő emberek vennapos koplalást, a tilalom

számára, de az egyház felfogása
szerint szükség volt az ünnepet
megelőző hosszú önmegtartózta-
tásra. Ennek egyébként minden
bizonnyal gyakorlati oka is volt:
a felhalmozott élelmiszer a tél
végére már alaposan megfogyat-
kozhatott, s a takarékosabb ét-
kezés biztosíthatta, hogy kitart-
son tavaszig. Ma már kevésbé
szigorúak az egyház böjti előírá­
sai, nem követelik meg a negy-
csak a nagyböjt utolsó hetére,
nagypéntekre vonatkozik.
Virágvasárnappal kezdődik a
nagyhét, amelynek minden nap-
ja Jézus jeruzsálemi tartózkodá-
sának valamely eseményéhez
kapcsolódik. Ezen a vasárnapon
Jézus Jeruzsálembe való bevo-
nulásának emlékére az emberek
pálmaágakkal, a mi hidegebb
éghajlatú vidékünkön barkás
ágakkal mennek a templomba.
Nagycsütörtökön az utolsó va-
csora és a tanítványok lábának
megmosása - amely a vendég-
szeretet jelképe volt - emlékére
szokássá vált, hogy Rómában a
pápa mosta meg 12 szerzetes lá-
bát, míg a keleti egyház feje, a
pátriárka is ugyanígy cseleke-
dett ezen a napon. Az uralko-
dók, akik Jézus utódainak, e vi-
lági királyoknak számítottak,
szintén követték ezt a szokást.
Ferenc József például minden
évben nagycsütörtökön alázato-
san megmosta szegény emberek
és asszonyok lábát, majd meg-
ajándékozta őket.
A középkori Angliában nemcsak
a királyok, hanem a nemesek is
tartották a nagycsütörtöki láb-
mosás szokását. Itt azonban
nemcsak 12 embernek mostak
lábat, hanem éppen annyinak,
ahány évesek voltak. Például
III. Edward angol király, amikor
ötvenéves volt, ötven szegény
ember lábát mosta meg, és mind-
egyik kapott tőle egy pár papu-
csot. Bár ma is van Angliában
király, illetve királynő, ezt a
szokást nem űzi. Legutóbb 1685-
ben II. Jakabról jegyezték fel,
hogy eleget tett ennek az uralko-
dói feladatnak.
Nagycsütörtök estéjén a haran-
gok elhallgatnak, a hagyomány Lőcsei Pál mester lőc_sei főoltáráról: Az utolsó vacsora részlete (15. sz.)
szerint Rómába mennek. Ehhez
a hiedelemhez egy monda is
kapcsolódik. Eszerint 1467-ben ák, aki nagyon vágyott az örök A hagyományok szerint a haran-
nagyszombaton a római Szent városba. És mert ismerte a le- gok római útjának az a célja,
Péter-bazilikában egy alvó em- gendát a harangok római útjá- hogy lássák a pápát, bár sok he-
bert találtak. Kiderült, hogy ő ról, nagycsütörtökön belebújt a lyütt úgy tartották, hogy a tojá-
Kopeczky Mihály, késmárki di- templomuk harangjába, s a ha- sok gyűjtése is, melyeket azután
rang nyelvéhez kötözte magát. röptükben leszórnak a gyere-
Nagy rázkódást érzett, mintha keknek, amikor majd visszatér-
A breton templomok előtt álló
ldrepült volna a toronyból, s el- nek.
kőkálváriák szoborcsoportjai: vesztette az eszméletét. Arra éb- Nagypéntek, Jézus kereszthalá-
Az utolsó vacsora (Pleyben) redt, hogy a Szent Péter sekres- lának a napja, gyászünnep.
s A lábmosás (Guimiliau) tyése költögeti. Nem is ment Az emberek a fal vak szélén álló
a naiv művészi látásmódot vissza Késmárkra, ott maradt Kálvária-dombokra vonulnak,
tükrözik (17. sz.) Rómában. ott megállnak a stációkat jelölő

15
kis kápolnáknál, és megismétlik
Jézus keresztvitelének útját. Je-
ruzsálemben egy szerzetes ke-
reszttel a hátán teszi meg a Gol-
gota hegyére vezető utat. Ezt a
napot a székelyeknél hosszú-
napnak nevezik. Ekkor adták
elő a passiókat- Jézus szenvedé-
seinek dramatizált verses törté-
netét - a templomokban vagy a
templomok előtt, és a kolostori
énekek egy fajtája, a Mária-siral-
mak is ehhez a naphoz kötőd­
nek. Ilyen Mária-siralom az
egyik legrégibb nyelvemlékünk
is, amely a fiát sirató anya fájdal-
mát tükrözi:

Világ világa
Virágnak virága !
Keserűen kínzatul,
Vos szegekkel veretül.

A templomokban az oltárokat
letakarják, a harangok hallgat-
nak, mindenki várja a másnapot,
az évente megismétlődő re-
ményteljes ünnepet.
Nagyszombat már a feltámadás
jegyében zajló ünnepek sorát
mutatja. Az esti körmenetek, a
templomokban az új tűz gyújtá-
sa - amely egyszerre Jézus és a
remény jelképe, ahogy kará-
csonykor is - azt adja hírül,
hogy Jézus feltámadt, a megvál-
tás közel. Ez az este visszahozza
a harangokat is Rómából. A re-
mény és az öröm perceit Louis
Aragon a Nagyhét című regényé-
ben így örökíti meg:

(Fent) Bizánci mozaik.

Az utolsó vacsora
kora középkori ábrázolása
a ravennai San Apollinare Nuovo-
templomból
(6. sz. eleje)
(Lent) Giotto:
Júdás csókja
1304-6, Padova)
„ ...És akkor a halott, megrökö-
nyödött városban nehéz kondu-
lásokkal, egyszerre teljes erőből
megszólaltak a harangok. Éjfél,
a harangok visszatértek Rómá-
ból, a templomokban pedig,
közvetlenül a húsvéti virrasztás
Glóriája után, leszedték a leplet
a szobrokról és a képekről a ha-
rangok dicső zengése}<özepette,
amelyben templom templomnak
válaszolt, a Föltámadásnak azzal
a sietségével, mely nem várja
meg a hajnalt, amikor Mária
Magdolna és a másik Mária el-
ment a sírt meglátogatni. Éjfél-
kor az egész keresztény világ
föladja már a csütörtökön este
kezdődött, kibírhatatlanul hosz-
szú némaságot. A harangok zen-
genek, az élet újrakezdődik."

HÚSVÉT
A KÉPZŐMŰVÉSZETBEN
Krisztus feltámadását egyik
evangélium sem írja le, csak az
üres sírról és Jézus későbbi meg-
jelenéseiről, cselekedeteiről ér-
tesülünk. Így maga az esemény
rejtve marad, s csak a hit tudta
elfogadhatóvá és hihetővé tenni
a hívők számára. A festészetben
a húsvéti képek azért olyan
meghatóak, mert a titokzatos
pillanatokra utalnak, s ezeket a
szinte felfoghatatlan eseménye-
ket öntik sok évszázadon át ki-
alakult s végül is mindenki szá-
mára érthető formákba.

(Fent) El Greco:
Krisztust megfosztják ruháitól
(1583, München)
címü képének részlete
(Lent) Részlet a titokzatos
világú németalföldi festő,
Hieronymus Basch:
Keresztvitel című képéből
(15. SZ ., Gent)

Donatello: Feszület {1444- 49, Padova). Az emberi test pontos ismeretéről
tanúskodik ez a bronzszobor, melyen még szinte él a megfeszített alak
Azokat az elbeszélő képsorokat,
amelyek Jézus szenvedéseit és
kereszthalálát ábrázolják, pas-
siók.épeknek nevezzük. A passió
szó eredetileg szenvedést, kín-
szenvedést jelent. Így nevezik
az evangéliumoknak azokat a ré-
szeit, amelyek Jézus szenvedé-
seit mutatják be, valamint azo-
kat a dramatikus játékokat, ame-
lyek ugyanezzel a témával fog-
lalkoznak. Zenei műfajt is j elöl-
18
vacsora bensőséges, ám a keserű
órákat előre vetítő jelenete kö-
vetkezik. Ezen az ábrázoláson
nem hiányozhat a legfiatalabb
tanítvány, János, aki Krisztus
ölébe hajtja a fej ét. Júdás, a ké-
sőbbi áruló is a kompozíciók ki-
emelt helyén szerepel. Jellegze-
tes eleme ezeknek a képeknek a
tanító Jézus felemelt ujja. Az
asztalon a vacsora, a húsvéti bá-
rány, amely a korai keresztény
ábrázolásokon h al is lehet.
Ezután következik az Olajfák
hegyén töltött éjszaka átszelle-
mült jelenete, ahol a kétkedő,
majd hitében újra megerősödő
Jézus magányos alakja mindig
elkülönül az alvó tanítványok
csoportjától.
Dunaiszky Lőrinc: Ecce Homo
(Budapest). A 19. századi magyar
művész a kigúnyolt Krisztus megrázó
képmását alkotta meg
het, mégpedig azokat a zene- és
énekkarra, szóló énekhangra írt
zeneműveket nevezik így, ame-
lyeknek szövege a passiótörté-
netet dolgozza föl, s ezeket még
ma is előadják a templomokban.
A legismertebb ilyen zenemű Jo-
hann Sebastian Bach Máté pas-
siója.
A tágabb és bővebb eseménysor
kezdete lehet Krisztus bevonulá-
sa Jeruzsálembe, majd az utolsó
 be is illeszkednek a passiósoro- ható. Máskor a kereszt alatt há-
zat képei közé. A katonák koc- rom személy: Mária, Jézus any-
kavetése, amint sorsot vetnek ja, Mária Magdolna és a tanít-
Krisztus ruháira, a jellemábrázo- vány, János látható. Az össze-
lás gazdag, festői példája. roskadó anya bemutatása a fes-
A sorozat csúcspontja, amely tőknek módot adott a legna-
gyakran templomi oltárképként gyobb kínok és szenvedélyek
is szerepelhet, a Jézus keresztha- ábrázolására is. A 13- 14. század-
lálát bemutató keresztre feszítés. ban a megfeszített Krisztus
Ez a kép önmagában is már a olyan, mintha élne, majd a ké-
feltámadást jelképezi, ugyanak- sőbbi korokban meggyötört, a
kor az emberi esendőség és az halál pusztításait magán viselő
égi boldogság képi megjelené- alak lesz.
se. A Golgota-ábrázolásokon a A feltámadás rejtélyes és felfog-
Krisztussal együtt megfeszített hatatlan, éppen ezért ábrázolha-
két bűnöző, lator keresztje is lát- tatlan eseményét körülírással

Michelangelo Pietája a római Szent Péter-székesegyházban látható

(1489-99)

Az elfogatást, Júdás árulását leg-

többször tömegjelenetként ábrá-
zolják. Ez az eseményt amely el-
dönti Jézus sorsát, lehet a képso-
rozat nyitó darabja is. Ahogy a
Jeruzsálembe való bevonulás, ez
is igen nagyszámú szereplő és
érzelem megjelenítésére nyújtott
lehetőséget. A jó és a rossz har-
cát láthatjuk a képeken, az át-
szellemült és finom arcú Krisz-
tus, valamint a durva és gonosz
arcú Júdás képmásán.
Krisztus elítélését több jelenettel
is bemutathatják. Állhat bírái, a
főpapok előtt vagy Pilátus előtt
is. A pilátusi jelenet külön típu-
sa, az ún. Ecce homo-ábrázolás.
Itt leginkább csak maga Krisz-
tus, a szenvedő ember látható,
de például Munkácsy Mihály
híres képén a helytartó és a tö-
meg is megjelenik. Krisztus
szenvedései, ruháitól való meg-
fosztása, töviskoronázása, osto-
rozása más képeken látható.
A keresztvitel s annak állomásai
külön sorozatot alkothatnak, de
19
mutatja be a Biblia és a képző­
művészetek is. A nyitott sír, a
rajta ülő s a feltámadás hírét ho-
zó angyal, valamint a sírhoz ér-
kező asszonyok a szereplők. Más
festményeken Krisztus hosszú-
kás, tündöklő dicsfényben:
mandorlában emelkedik a nyi-
tott sír fölé, kezében ·a jelképes
fehér és vörös keresztes zászló-
val, amely önmagában vagy egy
Krisztust jelképező báránnyal
jelenik meg az ábrázolásokon.
A síron ülő angyal légies, túlvi-
lági könnyedsége, repdeső lep-
lei, amelyek később a feltámadó
Krisztust is körüllengik, éles el-
lentétben állnak a képeken min-
dig látható alvó katonák durva
arcával, öltözékével és fegyve-
reivel.
A feltámadás utáni megjelenések
képei között szerepel Jézus talál-
kozása Mária Magdolnával, aki
bizonyságképpen meg akarja ra-
gadni Jézus köntösét, vagy a ta-
nítványokkal elfogyasztott em-
mauszi lakoma. Ezek inkább ön-
álló képek vagy nagyobb soro-
zatok részei lehetnek, mint ami-
lyenek Giottónak, a 13. századi
itáliai festőnek Padovában látha-
tó csodálatos freskói.
Krisztus életének, szenvedései-
nek és halálának eseményei te-

(Balra) Gauguin: Sárga Krisztus, hát a témák gazdag tárházát je-

Rouault: Krisztus-fej s egy
útszéli Krisztus -
a modern művészet törekvései
igen közel állhatnak
a naiv művészet látásmódjához
(Jobbra)
Giotto Feltámadása
(Padova)
két jelenetet kapcsol össze:
a nyitott sír
mellett
a „Ne érints engem!"
Magdolnája
s a feltámadt Krisztus
lentették a művészek, festők,
szobrászok számára, hogy a val-
lásos jeleneteken keresztül álta-
lános emberi mondanivalót is
megörökíts~nek. Erre minden
bizonnyal a szárnyas oltárok
voltak a legalkalmasabbak, mi-
vel itt az egész eseménysort fej-
lődésében kibontakoztat;.~a mu.../
'
tatha tták be.
Ezek a különös gonddal épített
remekek több méter magasak
voltak, s nyitható-csukható, aj-

tószárnyszerű részekkel látták el
őket, amelyeket kívül-belül fest-
mények díszítettek. A közepén
szoborkompozíció vagy tábla-
kép is állhatott. Az oltárszárnya-
kat nagyböjt idején zárva tartot-
ták, ilyenkor váltak láthatóvá a
szárnyak külső részét borító
festmények. Ezek általában a
húsvéthoz kapcsolódó témákat
dolgoztak fel. Magyarországon
is fennmaradt több középkori
szárnyas oltár, némelyik ugyan
kicsit hiányosan. Ilyen például
Kolozsvári Tamás kétszárnyú
festett oltára, amelynek íves zá-
ródású középképén a Kálvária-
jelenet, vagyis a keresztre feszí-
tés látható, a szárnyakon belül
passióképek, kívül pedig négy
szent (Benedek, Egyed, Miklós
és egy elveszett) életéből vett
események találhatók, amelyek
a húsvét ünnepéhez kapcsolód-
nak.
A keresztre feszítést ábrázolja az
isenheimi oltár is, amely nem
passióoltár. Négy szárnyát Jézus
és a szentek életéből vett jelene-
tek díszítik. A menny bemenetel
ábrázolása a témának az egyik
legtitokzatosabb megjelenítése.
A magyar művészet egyik legje-
lentősebb középkori festője
M. S. mester, akit csak névbetűi­
ről ismerünk. A 15. századi mű­
vész szárnyas oltára tábláira
bontva maradt fenn, és sok da-
rabja elveszett. Mivel ezeknek
az oltároknak a témáját bizonyos
törvényszerűségek alapján állí-
tották össze, a szakemberek a
megmaradt részek alapján kö-
vetkeztetni tudtak az egészre.
Középrésze valószínűleg egy
szoborkompozíció volt, amely
Máriát és Jézust ábrázolta.
A szárnyakat nyolc női szent
szobra díszítette. Csak becsukott
szárnyaknál látszottak a hátol-
dalon lévő festmények, a felső
sorban Jézus életének esemé-
nyei, alul pedig passió-jelene-
telc Ez utóbbiakból mind meg-
maradt: az Olajfák hegyén, Ke-
resztvitel, Kálvária, Feltámadás.
Az egész hatalmas mű eredetileg
több mint 10 méter magas lehe-
tett. Lenyűgöző hatásához a ké-
pek művészi erején kívül a ha-
talmas méretek is hozzájárul-
hattak.
A húsvéti templomi ünnepségek
során szerepet kapott a Szent Sír
is, amelynek különösen szép
darabját, a garamszentbenedeki
úrkoporsót ma az Esztergomi
Keresztény Múzeumban őrzik.
Az úrkoporsó valójában kere-
kekre szerelt sírláda, amelyet fe-
lül gazdagon faragott építészeti
díszítés és tető zár le. Apostol-
szobrok díszítik. Szerepe a ga-
ramszentbenedeki bencés apát-
ság húsvéti liturgiájában, a szer-
zetesek által előadott Jézus ke-
resése-jelenetben volt, amelyet a
Pray-kódex megörökít, de fenn-
maradt a népszokásokban is.
(Fent)
A Krucsai-oltár
és a naumburgi
oltárrekesztő
teljes passió-
eseménysort
ábrázol
(Lent)
A halott Krisztus
legmegrfkóbb
ábrázolása /
Mathias
Grünewald
többszárnyú
oltárán
a külsif szárnyak
becsukásakor
vált láthatóvá
( 1510-15,
Colmar, Múzeum)
(Fent)
Hatalmas
szárnyas oltár
a lőcsei
Szent Jakab-
templomban.
Nyitva Mária,
Szt. Jakab és János
szobrai, a szárnyakon
életük jelenetei
láthatók
(Lent)
Csukott szárnyakkal
a húsvéti ünnephez
kapcsolódó
festett passiójelenetek
tárulnak
a néző elé. Teljesen
1508-ban
készült el
Grünewald oltárának külső, szétnyitott szárnyain Jánosréti Mester Krisztusa, bár szinte egyidősek,
átszellemült Feltámadás tűnik elő merevebb, régiesebb (15. sz. vége, Budapest)

Hans Memling: Passió (15. sz. vége, Torino). A különös festményen együtt jelenik meg az egész eseménysor
A kérdés-felelet játék felidézi a
Jézus sírjához érkező emberek
és a feltámadását hírül adó an-
gyalok párbeszédét.
Az előadás során az úrkoporsó-
nak azt az oldalát fordították a
nézők felé, amely a sírhoz érke-
ző asszonyok jelenetét ábrázolja.
Az ellentétes, rövid oldalon
Krisztus a holtak között (a pokol
tornácán) jelenete láfható, a két
hosszanti oldalra pedig alvó ka-
tonákat faragtak.
Mindez jól példázza, milyen szo-
ros kapcsolat volt az egyházi és
a népszokások között, s hogy
nemcsak az utóbbiak épültek be
az előbbibe, hanem az ellentétes
folyamat is lejátszódhatott. Míg
a templomi szöveg, az asszonyok
és az angyal párbeszéde fontos
bizonysága volt a feltámadás-
nak, addig a népi előadásban bi-
zonyos humoros elemek kaptak
hangsúlyt. Mellékszereplők je-
lentek meg, akikkel az asszo-
nyok a sírhoz menet találkoztak,
s szóba elegyedtek. Például egy
kereskedő, akinél az asszonyok
megálltak, hogy keneteket ve-
gyenek, az · ősi színjátékok ha-
gyományos alakjának, a vándor
kuruzslónak a rokona, a játék
legnépszerűbb figurája lett. Ezt
a vallásos témájú népi játékot a
10. században már templomban
is előadták.
Az úrkoporsón látható másik je-
lenet, Krisztus pokolra szállása is
egy húsvéti játék témája. A Bib-
lia egy rövid utalása, s más, a
Bibliába be nem vett, ún. apok-
rif szövegek szerint Krisztus, Agararnszentbenedeki Úrkoporsó
feltámadását követően alászállt a (15. sz. vége, Esztergom)
Pokol tornácára, s ott holtakkal,
köztük Ádámmal és Évával, az
első emberpárral is találkozott. dagodott, és nagyon népszerűvé varga, molnár elnyeri méltó
A témát a korai középkor művé­ vált. Szereplői az ördögök, akik büntetését, míg az öregasszo-
szete is igen kedvelte. Eredetileg kétségbeesve látják, hogy kiürül nyok és a diákok megmenekül-
ez is liturgikus játék volt, ké- a pokol, így hát felkerekednek, nek, de csak azért, mert velük
sőbb számos vidám elemmel gaz- hogy benépesítsék. A csaló pék, nem b~r az ördög sem.

Húshagyókeddi maskarások Mohán; indulnak a járókelőket „kormozni"
SZOKÁSOK,
NÉPSZOKÁSOK
A húsvét ünnepe igen sok szá-
lon kapcsolódik a tavasz megér-
kezésével, az élet megújulásával
és a termékenységgel összefonó-
dó népszokáskincshez. Ennek
oka elsősorban az ünnepi szaka-
szok időbeni egybeesése. E nép-
szokások nagyrészt nem épültek
be a keresztény vallás ünnepi
rítusaiba, hanem azzal párhuza-
mosan, mint a falusi közösségek
ünnepi szokásai maradtak fenn.
Ugyanakkor azonban az idő ta-
26
golása, az ünnep által kijelölt
hosszú szakasz, amely farsangtól
pünkösdig tart, számos olyan
népszokást is tartalmaz, amely
ötvözi a keresztény vallás eleme-
it az ősi természetvallások ele-
meivel. Ezt az ünnepsort ezért
legjobban a keresztény naptár
segítségével tudjuk áttekinteni.
A tél vége, a tavasz megérkezése
már az ókori Rómában is nagy
ünnepek kezdetét jelentette.
A bacchanália, amely Bacchus-
ról, a mulatság és a bor istenéről
kapta a nevét, a féktelen öröm
ünnepe volt.
A farsangi időszak mulatságai és
népszokásai a tél legyőzését, a
tavasz megérkezését ünneplik.
Európa-szerte igen elterjedt szo-
kás a telet jelképező szalmabábu
elpusztítása, elégetése vagy víz-
be fojtása. Nálunk egyes vidé-
keken a báb neve kisze, kice, s
virágvasárnapi szokásainkat
gazdagítja.
Farsang utolsó három napja
- farsang farka - a fékevesztett
öröm és mulatság ideje volt. En-
nek oka nem utolsósorban a rá-
következő hosszú böjt, az ön-
megtartóztatás ideje. E két sza-
kasz találkozásának jellegzetes
népi játéka Konc vajda és Cibere
vajda, a farsang és a böjt tréfás
háborúsága volt. E húshagyó-
keddi, vagyis farsang utolsó nap-
ján játszott szokás szereplői szal-
mabábok voltak, s .a legyőzött
Cibere vajdát, a farsang megsze-
mélyesítőj ét énekszó kíséretében
végigvitték a falun, majd a bábot
elégették vagy vízbe vetették
vagy keresztüldobták a templom
kerítésén, hogy elkergessék a be-
tegséget, az éhséget.
Farsangi vénlánycsúfoló népszo-
kás a tuskóhúzás, amely elsősor­
ban a Dunántúlon, Kelet-Ma-
gyarországon és Erdélyben ter-
jedt el. A lánynak öltözött legé-
nyek arcukat bekormozva tus-
kót húztak a pártában maradt
lányok háza elé.
A húshagyókedd Franciaország-
ban és az Egyesült Államokban
a legvidámabb farsangi jelmezes
felvonulások ideje. Angliában a
neve panca!<.e-day, vagyis pala-
csintanap, s finom ételeket, sü-
teményeket készítenek. Ez a nap
is mozgó ünnep, s a húsvét nap-
jától függ, mikorra esik. Őse a
római fornacalia, a kemencenap,
valószínűleg innen ered a sok
finom sütemény készítésének
szokása.
 A böjt alatt régen főleg kenye-
ret, száraz növényi eledeleket
ettek, s egyes vidékeken máig
szigorúan tartják, bár az egyház
számos engedményt tett.
A hosszan tartó böjti időszakot
kisebb ünnepek tagolják. A ma-
gyar néphagyományban a köz-
beeső vasárnapoknak nevük
volt: a másodiké gy.zsalyvasár-
nap, az ötödik a feketevasárnap,
a hatodik virágvasárnap.
Virágvasárnap már a húsvéti ün-
nepsorozat része. Angolul Palm
Sunday a neve, utalva a Jézus
jeruzsálemi bevonulásakor len-
getett pálmaágakra. A magyar
népszokások ezen a napon a ter-
mékenységgel, a tavasz érkezé-
sével állnak kapcsolatban, de
mindegyik utal a pálmák vasár-
napjának növényközpontú ün-
nepére. A zöldág-hordás, más
néven villőzés is a termékenysé-
get segítő eljárás. A zöld ággal,
amely a virágzó élet jelképe,
megütögetik a fiatal lányokat,
menyecskéket.
A barkaszentelés a keresztény és
a „pogány" szokások és hiedel-
mek ötvözŐdéséről tanúskodik.
A virágvasárnapot megelőző
szombaton sok helyütt a gyere-
kek az erdőbe mennek barkát
gyűjteni, néhol a fiúk süveggel
feldíszítve, a lányok koszorú-
ban. A barkát virágvasárnap a
templomokban megszenteltetik.
A szentelt barkának bajelhárító
szerepet tulajdonítanak.
A moldvai csángók fűzfa sípot
fújnak, habajgatnak, s ezzel a
tavaszt költögetik. A zajkeltő
szokások célja a rossz szellemek

Kiszehajtás Kartalon (Pest megye).

A felöltöztetett szalmabábot
a folyóhoz viszik,
és vidám szertartás keretében
az Ipolyba veszejtik (Nógrád
megye)

27
Zöldágjárás Kékkúton. A fiatalok koronavirágból tartott kapun át- meg átbújva járják végig a falut
elűzése, ezért sok helyen zajos
határkerülést tartottak.
A nagyhét napjainak ünnepi
szokásai a bibliai történet rend-
jét követik.
Nagycsütörtök vagy más néven
zöldcsütörtök napjának egyházi
eseményeiről már szóltunk.
A Rómába ment harangokat sok-
felé a fiúk kereplőkkel helyette-
sítették. Az étrendbe erre a nap-
ra valamilyen zöldfélét, parajt,
salátát vagy metélőhagymát ik-
tattak.
Egyes vidékeken az asszonyok
nagycsütörtök este a falu szélén
álló Kálvária-dombra mentek, s
ott virrasztottak.
A Pilátus-égetés vagy -verés is
nagycsütörtöki szokás volt,
amely egy Pilátust jelképező bá-
bu elégetéséből vagy megveré-
séből állt.
Nagypénteken, Krisztus kereszt-
halálának napján a víz mágikus
ereje kap fontos szerepet. Az is-
mert mondóka: „Nagypénteken
mossa holló a fiát, ez a világ
kígyót, békát rám kiált" e szoká-
sokhoz kapcsolódik. A rituális
mosakodás bajelhárító tulajdon-
sága érvényesül a hajnali mosa-
kodás ban ott is, ahol csak fiatal
lányok végezték a következő
vers kíséretében: „Az én vizem
folyjon el, az én szeplőm múljon
el!" Az eljáráshoz friss folyóvíz
szükséges, ezért a lányok már
kora hajnalban a patakra men-
tek.
Ehhez a naphoz jellegzetes éte-
lek is kapcsolódnak. Hagyomá-
nyos étel volt a korpából készhlt'
savanyú leves, esetleg a t(jljás.
Csanád német asszonyai nagy-
pénteki kenyeret sütöttek, ame-
lyet vagy megőriztek a követke-
ző nagypéntekig, vagy odaadták
az első koldusnak. úgy tartot-
ták, ez a kenyér áldást hoz a
házra, ha megőrzik. Ám ha oda-
adják, a koldus imádkozik majd
a háziak boldogulásáért.
Angliában igen elterjedt a forró
húsvéti kalá,cs - hot cross buns -
szokása. Manapság az Egyesült
Államokban is találkozhatunk a
kis kereszttel díszített süte-
ménnyel. A forró húsvéti kalá-
csot leginkább utcai árusoktól
veszik.
A nagypénteken sötét, díszeitől
megfosztott templomokat nagy-
 szombat reggelére virágokkal és környékén szokás volt az Ernma- megtisztuló rítusban gyökere-
zöld ágakkal díszítik fel. Ez a usz-járás. Az emberek annak zik. Az eredeti, a víz tisztító ere-
nap hagyományosan a másik emlékére, hogy Jézus a tanítvá- jével és a termékenységgel kap-
őselem, a tűz ünnepe. A keresz- nyokkal az Ernmauszba vezető csolatos jelentést a keresztény-
tény vallás Krisztust a kialvó, úton találkozott, kimentek a vá- ség a keresztelés rítusához kap-
majd újra fellobbanó tűzzel is ros határában álló kápolnához, csolta. A korai kereszténység
azonosítja, bár a kultusz feltehe- és vidám mulatozást csaptak. Ez idején a húsvét volt a keresztelés
tően a kereszténység előtti idők­ a nap egyébként Európa-szerte ideje is. A locsolkodás mondai
ből való. Már a germánok is a játék, és a vidámság napja. magyarázatai a feltámadás ese-
gyújtottak őseiknek tavaszi tü- Magyarország egyes vidékein ményeivel hozzák összefüggés-
zeket, s e tüzeknek d.émonűző húsvét hétfőjét vízbevető hétfő­ be. Eszerint a sírt őrző katonák
szerepet tulajdonítottak. nek is nevezik. Ennek oka a leg- vízzel öntötték le a feltámadást
Este a templomban az új tüzet ismertebb húsvéti népszokás, a felfedező, ujjongó asszonyokat,
ünneplik, amelyet csiholással locsolás. A lányokat régen ki- illetve így akarták elhallgattatni
élesztenek, s a Krisztust jelképe- vonszolták a kúthoz, s egy vö- őket.
ző húsvéti gyertyát ezzel gyújt- dör vízzel leöntötték, vagy a pa- Háromszék vidékén a falusi le-
ják meg. takhoz vitték, s ott megfürdet- gények csapatosan járták a falu
Sok helyen szokás nagyszomba- ték őket. A húsvéti locsolás egy utcáit, s dalolva köszöntöttek be
ton új ruhát felvenni, vagy leg- ősi termékenységvarázsló és a házakba:
alább kalapot, kesztyűt.
A feltámadás napja húsvétvasár-
nap. Ez a kereszténység egyik Fehérvasárnapi szokás: komatálküldés (Csököly). Elsősorban fiatal lányok
legnagyobb ünnepe. ajándékot küldenek egymásnak barátságuk jeléül
Sok országban szokás a napfel-
keltét ezen a napon 'e gy magas
hegy tetején várni. Ehhez több
hiedelem is kapcsolód:i,k. Egyik
szerint a felkelő napKrísztus fel-
támadásának a bizonyítéka, a
másik szerint, aki jól figyel,
megláthatja benne a Krisztust
jelképező bárányt a zászlóval.
Hollandiában, Németországban,
Svédország déli részén este tüze-
ket gyújtottak, s ezen a lányok
és a fiúk átugráltak. A húsvéti
tojás ajándékozása sok ország-
ban ezen a napon történik, míg
nálunk a hétfői locsolás kelléke.
A hagyományos húsvéti sonkát
már nagyszombat este, a böjt le-
zárásával megkezdik. Húsvét
vasárnapján más hagyományos
ételek elfogyasztására kerül sor.
A sonka mellé tojást, tormát fo-
gyasztanak. E nap ünnepi étele
a bárány, amely azonban egyre
inkább kiszorul napjaink ünne-
pi étrendjéből.
Húsvét másnapján német terüle-
teken, nálunk pedig Kecskemét
 Kivirradt a tavasz ma húsvét
napjára,
új életet öltött ismét föl magára.
Én is e szent napon örömöt
hirdetek,
mert Jézus feltámadt! Ezen
örvendjetek!
Már régen szokása minden
kereszténynek:
örvendeznie e nap ifjúnak és
vénnek.
Én is köszöntöm hát ezen szent
napunkat,
és hozzá frissítem szép
leánykájukat.
Mert hogy mit akarok, már azt
is megmondom,
öntözködni jöttem. Szóm nem is
cifrázom.
Frissítő balzsamos víz is van
kezembe,
ez hozta húsvétot
emlékezetembe.
Engemet öntöző Apollónak
\ -- hívnak,
vizemtól a lánykák mint virágok
nyílnak.
Kérem hát alássan e háznak az
urát,
engedje megönteni kedves
leánykáját!

Ez a húsvéti szokás századunk-

Termékenységvarázslás és jó mulatság: a locsolás (Acsa)
Vízbevető hetfü nekünk is úgy
tetszik:
Látjuk az utcákon, egymást
hogy öntözik.
Öntünk gazdát, asszonyt,
kedves leányával,
Várunk piros tojást, de azt is
párjával.
Ha párjával adják, meg fogjuk
köszönni,
Ha párral nem adják, nem fogjuk
elvenni.
Kisebb gyerekek szülőkkel men-
tek locsolni.
Eleinte, főleg a módosabbak, pa-
tikában vett rózsavízzel öntöz-
tek, a szegényebbek illatos szap-
pan feloldásával készítettek sza-
gos vizet. Az inasok, a kisfiúk
később aztán már pénzt is kap-
tak.
A locsolás sok helyütt vidám
mulatozássá, este táncvigalom-
má alakult.
ban egyre inkább elterjedt a vá-
rosokban is, természetesen kissé
szelídített formában. A férfiak,
fiatalemberek és a kisfiúk is fel-
kerekednek hétfő reggel, hogy
végigjárják a rokonokat, ismerő­
söket. Kölnivízzel locsolnak. Az
öntözést kísérő leggyakoribb lo-
csolóversek mind új keletűek,
ezért egy-régi népköltést muta-
tunk be, hátha bekerül a városi
versek közé :
Ákombákom, berkenye;
Szagos húsvét reggele.
Leöntjük a virágot,
Visszük már a kalácsot.
(Sepsiszentgyörgy)

30
A húsvéti népszokások sorát egy
fehérvasárnapi szokás bemuta-
tásával zárjuk. Ezen a napon a
lányok komatálat küldtek egy-
másnak. A kosárból vagy tálból
nem hiányozhatott a húsvéti to-
jás, kalács, kis üveg ital. A lá-
nyok örök barátságot kötöttek,
ettől kezdve komának szólítot-
ták (kornálták) és magázták egy-
mást, s ez egész életültben elkí-
sérte őket. A kornatálat köszöntő
kíséretében adták át:
Kornatálat hoztam,
Meg is aranyoztarn.
Szűz hozta szűznek,
Koma hozta komának,
Ha nem tetszik komának,
Hazaviszem azon az úton,
amelyiken hoztam.
(Baranya megye)
zés, a szédereste az Egyiptomból
való menekülés emlékét őrzi.
A szédertálon jelképes jelentésű
ételeket : bárányt, keserű füve-
ket, zöldféléket, sós vizet és ke-
letlen kenyeret, maceszt helyez-
nek a tojás mellé. A tojás az élet
mulandóságára, valamint az ál-
dozatra és a reményre utal.
Jellegzetes húsvéti tojástálakat
találunk Jugoszláviában is.
A tálak közepén lévő kis mélye-
désbe sót, vagyis Krisztusnak
mint az élet sójának a jelképét
tették, körben pedig a 12 tojás-
forma mélyedés az apostolokat
megjelenítő tojások elhelyezésé-
A patak mente vagy a kút a locsolás színhelye
re szolgált. Egyes vidékeken a
szédertáléhoz hasonló ételekből
húsvéti tálat is összeállítottak.
A magyar falvakban húsvétkor
különböző ételeket kosárba tet-
tek, s ezeket a templomban a
pappal megszenteltették. Ezek
között szintén szerepelt a tojás,
amely Krisztus keresztfáját, dí-
szítése pedig kötelét, a mellé he-
lyezett torma - mint a szédertá-
lon is - a keserűséget jelképezte.
A szentelt ételek elfogyasztása
során először a tormából ettek,
hogy a gonosz lelkeket elriasz-
szák. Úgy tartották, hogyha a
szentelt tojáson megosztoznak,

A TOJÁS, A BÁRÁNY
ÉS A NYÚL
A tojás az élet újjászületéséne)c<.
és a termékenységnek egyik-teg-
ősib b jelképe.
Nem véletlen; hogy éppen a to-
jás vált a világ és az élet teremté-
sének a szimbólumává. Ez a for-
rna az egyik legtökéletesebb
alakzat, amit a természet létre-
hozott, új életet s ezzel a szüle-
tés, a teremtés titkát is magában
hordozza. Kicsiségében is képes
a világegyetem nagyságát s az
élettelenből az élőbe való átme-
net megfejthetetlen rejtélyét jel-
képezni. Új-Guinea egyik tör-
zsénél például a tojásra és a csa-
ládra ugyanazt a szót alkalmaz-
zák. Kínában a tojás a kezdet
jele. A skandinávok, a balkáni
népek, sőt az ősi Egyiptom lakói
is a sírokba tojást tettek.
A tojások a zsidó hagyományok-
ban is fontos szerepet játszanak.
A hagyományos húsvéti étke-

31

Szédertál Pesaróból (1659, Budapest)
és valaha az erdőben eltévedné-
nek, elegendő csak arra a sze-
mélyre gondolniuk, akivel elfe-
lezték, és máris eligazodnak.
A szabolcsi görög katolikus val-
lásúak egy kosárba sonkát, to-
jást, túrót, formázott vajat, bá-
rányt, tormát tettek, s mellé
bort. Ezt a pap a templomkert-
ben ünnepélyesen megszentelte,
s azután szaladni kellett haza,
mert úgy hitték, aki utolsónak
érkezik, még abban az évben
meghal.
Ám nemcsak az étrendben van
fontos szerepe a tojásnak, hanem
egyéb szokásokban is.
Bod Péter régi magyar történet-
író szerint megjelenése a magyar
hagyományokban három forrás-
ra vezethető vissza. Egyik a zsi-
dók húsvéti tojásfogyasztása, a
másik az ókori jelképek világa,
amelyben a föld megszületésé-
nek, Asztarté istennőnek a szim-
bóluma volt. A harmadik ok pe-
dig a hosszan tartó böjti időszak
megszorításai, hiszen a kereszté-
nyek nemcsak zsíros ételt, húst,
vajat, de tojást sem ehettek, így
a sok tojást összegyűjtötték,
„osztán Húsvétban nagy öröm-
mel ették, osztották jó akaróik-
nak. S hogy kedvesebb legyen,
meg is kezdették festeni. . ." -
írja Bod Péter.
A tojások színezése, díszítése is
régi korokra nyúlik vissza. Már
az ősi zsidó szokások között is
találkozhatunk vele. A színek és
a díszítő minták alkalmazása
nemzedékről nemzedékre ha-
gyományozódott, s mindig igen
mély jelentéssel bírt.
A leggyakrabban használt szín a
piros, magyarázatát a színek mági-
kus erejébe vetett hit adhatja.
A pirosnak védő erőt tulajdonítot-
tak, s a hiedelem szerint az ártó
szellemekkel szemben nyújtott
védelmet. Már a rómaiaknál is ki-
emelt szerepe volt ennek a szín-
nek, hiszen egy monda arról szólt,
hogy császár születését jelezte, ha
egy tyúk piros tojást tojt.
A tojások piros színe Bálint Sán-
dor kutatásai szerint Krisztus
vérét jelképezi. Erre utal az a
monda is, amely Körmendről va-
ló, s így szól:
Egy asszony a kosarában tojást
vitt, letérdelt a kereszten szen-
vedő Krisztus elé, és imádkozott.
Krisztus vére a tojásokra csep-
pent, s megfestette.
Gyuláról származó monda sze-
rint egy asszony, ·aki éppen a
kötényébe tojást szedett, amikor
~ feltámadás hírét meghallotta,
s~aladt, hogy elújságolja a szom-
szédoknak is, de azok nem hit-
ték el: „úgy támadt ő fel, ahogy
piros a tojás a kötényedben !" -
mondták. Erre az asszony a kö-
tényébe nézett, és ámulva látta,
hogy minden tojás megpiroso-
dott.
A lengyelek mondái szerint a
húsvéti tojások Mária Magdolna
kosarában váltak pirossá, ami-
kor Krisztus sírjához ment a ke-
netekkel. Más monda arról szól,
hogy az első piros tojásokat Má-
ria készítette Názáretben, hogy
a gyermek Jézust szórakoztassa.
,
Változatok a tojásról.
Régi fém-, üveg-
és selyemmel
bevont tojások,
ma már értékes
dísztárgyak.
Képeslapok századunk
elejéről
 \

·---..... ·"'--- ~..-.-•••<••-~•••„-- •• •••<~uo~._-,,

~Qldog du&~én
o ünnepeket o
 Halottsiratást
-
Áttört kőtojás Egyiptomból. Időszámításunk előtt 500 körül készült ábrázoló
festett ókori tojás
Görögországból

Kis-ázsiai fajansztojások {16. sz.)

Nemcsak piros, hanem sárga és

zöld tojásokat is festett, s azóta
- mondják a lengyel parasztasz-
szonyok - minden jó anya vagy
háziasszony így tesz, mert a tojá-
sok az új élet jelképei.
A tojásfestés szokása s a tojások
díszítése az egész világon elter-
jedt. Országonként és népen-
ként különböző díszítő szokások
és technikák alakultak ki.
Még a királyi udvarok is részt
vettek a tojások díszítésében.
1290-ben I. Edward angol ki-
rálynak ~lattvalói 450 tojást
küldtek húsvéti ajándékként,
amelyeket azután színekkel dí-
szítettek vagy aranylevelekkel
borítottak, s szétosztották a pa-
lota alkalmazottai között.
Készítettek nemes anyagokból,
ékkövekkel díszített tojásokat
is. Ennek legnagyobb mestere az

34
orosz cárok megrendelésére dol-
gozó híres francia ötvösmester,
Fabergé volt. E tojások anyaga
arany, platina vagy hegyikris-
tály volt, s drágakövek és arany
ötvösmunka díszítette. Belse-
jükbe apró hintók, épületek
vagy zenélő szerkezetek kerül-
tek. A szláv népeknél egyébként
a tojások ikonként is szerepel-
tek. "
A tojásfestés népszokásként el-
sősorban Kelet-Európában ma-
radt fenn a 20. századig. Eredeti-
leg a tojások egyszínűek voltak,
pirosas színüket növényi festő­
anyagoktól kapták. Erre szolgált
a vöröshagymahéj, a börzsön
vagy a bíbortetű.
Később, elsősorban német terü-
leten kialakultak a feliratos tojá-
sok. A díszítést viasszal „írták"
a héjra, amit aztán festés után
lekapartak. Lehetett a szöveg
név, üzenet, esetleg a keresztény Fából készillt tojás, Isten Báránya-ábrázolással (19. sz.)
jelképek valamelyike. Kaparás- Mellette barokk és rokokó dísztojások:
sal is díszíthették a már megfes-
t ett tojásokat, itt az előtűnő me-
szes héjon rajzolódott ki a minta.
A minták ismerői a tojásfestéssel
foglalkozó asszonyok voltak,
akiktől a lányok megvásárolhat-
ták a tojásokat.
Számos országban a különösen
szépen díszített tojások közül
néhányat egész évben megőriz-
telc Ezeknek szerencsét hozó
vagy ördögűző hatást tulajdoní- ·
tottak vagy egyszerűen csak i.· : '.
dísztárgynak használták. "(#
Magyarországon a festett, díszí- j
(
tett tojás ajándékozása elsősor-

•
ban a húsvéti locsolkodáshoz
kapcsolódik.. A díszített tojások

;
I
1

II. Sándor cár porcelántojásai

a 19. századból valók,
. .a· ....•.
az egyiken látható két betű : í" . .·
XB, jelentése: ·S\ l

Krisztus feltámadott (t „ !
..t

35
A húsvéti tojások gazdag
mintakincse, a tojáshímzés
hagyományos technikái
az ország különböző
részein egyéni változatokat
mutatnak. A tojások
felületének osztása,
a geometrikus vagy
növényi minták, a feliratok
szerepeltetése jellemző
jegy. A z előzéklapon, a könyv
elején a minták
elrendezéséből, itt pedig
a színekből
és a motívumokból mutatunk be
válogatást. A tojások színezésére
kezdetben
általában növényi festőanyagokat
használtak. Ma már
ezek szinte ismeretlenek,
gyári festékekkel helyettesítik.
Ezeket a mintákat Malonyay D. :
A magyar nép művészete
és Arnhold N.: A tojáshímzés
technikái Baranyában című
művekből válogattuk

festésének hagyományos formá-

ja, a minták elrendezése tájegy-
ségenként változhatott.
A nálunk leggyakrabban hasz-
nált minták geometrikusak. Dí-
szítéskor a tojást hosszanti vona-
lakkal két, majd keresztvona-
lakkal négy mezőre osztják.
A hosszanti vonalak számának
növelésével a nyolc vagy tizen-
hat mezős osztás is előfordul, de
ritka, mivel megváltoztatja a to-
jásdíszítés jellegét. Ezt a művele­
tet rámázásnak nevezik.
Az így kialakított, lényegében két - meleg viaszba mártják, s A különböző tojásgyűjtő népszo-
háromszögletű mezők alkotják a rajzolnak vele. A minta valójá- kások célja az volt, hogy a legé-
geometrikus vagy virágdíszítés ban akkor lesz látható, ha ezután nyek min~l több tojáshoz jussa-
keretét. Néha az osztóvonalakon a tojást meleg festőlébe teszik, s nak a tojásjátékokhoz. Angliában
is díszítenek. A díszítmények a szabadon maradt felületet a múlt század vége körül fiatal
vidékenként és festőnként vál- megfestik. A melegtől felpuhult férfiak csoportjai járták a falva-
tozóak, s nevük van: tulipános, viaszréteg festés után lekaparha- kat, nevük pace-eggers volt a
fenyőágas, rózsás, almás stb. .tó, s a minta fehér marad. húsvéti tojás nevéből. Álarcban
A tojásra a mintát leggyakrab- A díszített tojás neve hímes to- vagy feketére festett arccal, sza-
ban viasszal rajzolják fel. Az író- jás, s a tojásfestést más néven lagokkal díszített ruhában s
kát - kis, szárra szerelt csövecs- tojáshímzésnek is nevezik. ének kíséretében tojásokat kér-
tek a házaknál. Ma már gyere-
kek öltöznek be, s járnak házról
házra, és nem is tojást, inkább
csokoládét kapnak, mivel a to-
jásjátékok kihalóban vannak.
Pedig valamikor egész Európá-
ban nagyon elterjedtek voltak
változataik. Egyik ilyen, Kecs-
kemét környékén is ismert játék
a tojásütés vagy tojáskoccintás.
Ketten egymással szemben állva
a tojásokat egyre erősebben ösz-
szeütögetik, addig, míg az egyi-
ké el nem törik. Az győz, akié
épen marad. A széttört tojásokat
azután megették.
Romániában a látogatók vittek a
gazdának tojást, megütögették
vele, miközben a hagyományos
húsvéti köszöntést mondták:
Krisztus feltámadott ! Mindhá-
rom húsvéti napon így köszön-
tötték, csak az első napon a he-
gyesebb véggel ütöttek, míg hét-
főn és kedden akármelyik részé-
vel, akár az oldalával is. Ha vala-
kinek a tojása maradt, úgy gon-
dolták, túléli a többieket.
A tojásjátékok közé tartozott
még a tojással való labdázás is.
úgy tartották, hogy aki a feléje
dobott tojást elejti, még egy esz-
tendeig nem leli meg a párját.
(Balra, fent)
A tojáspatkolás különleges
kézügyességet kíván
(Balra, lentJ
A melegen kiolvasztott,
letörölt viasz
szabadon hagyja a minta
helyét
(Jobbra, fent)
A viaszt írókának vagy
gicának nevezett
kis eszközzel viszik fel
a tojás héjára.
A hagyományos módszer
mellett egy új kísérlet:
tojásfestő gépezet
(Jobbra, lent)
Ám az igazi mégis
a kézzel festett tojás
s a régi minták,
melyeknek minden vidéken
a legj<!bb ismerői
az idősebb asszonyok
 Különös középkori hagyomány
volt a tojástánc. A tojások között
úgy kellett táncolni, hogy azok
épek maradjanak. 1498 húsvét
hétfőjén, Ausztriai Margit és
Szép Fülöp francia király eskü-
vőjén 100 tojást raktak a földre,
és két fiatal pár táncolt közöt-
tük. Ha egy tojás sem törik el,
ígérték nekik, összeházasodhat-
nak. Háromszor kellett újrakez-
deniük, míg végre sikerült.
Végül a tojások néhány különle-
ges felhasználásáról kell szól-
nunk. Igen sok helyen szerepel-
tek tojások mint szerencsét hozó
amulettek. A görögök azt a to-
jást, amelyet a tyúk először tojt
nagypénteken, varázserejűnek
tartották. Thüringiában a ke-
resztapák gólya képével díszí-
tett tojást ajándékoztak a ke-
resztgyereküknek, .amely et az
egész életen át megőrzött.
Német hiedelem szerint húsvét
reggel egy tojáson átnézve meg
lehet látni a benne táncoló hús-
véti bárányt. De a tojás varázs-
ereje odáig terjedhet, hogy segít
az iskolás gyerekeknek a betű­
vetés megtanulásában - tartják
Badenben . Ehhez nagypénteken
tojt tojást kell adni nekik, ami-
kor először mennek iskolába.
Jóslásra is használták a tojást: ha
nagypéntek éjjelén feltörték, s

(Balra)
Dísztojások minden korból.
A legelső a 18. századból
fennmaradt ritkaság
(Jobbra, fent)
A híres ötvö~,
Fabergé 1895-ben készült,
arannyal
és gyémánttal díszített
Rózsabimbó-tojása
(Jobbra, lent)
A dobozban lévők
napjainkban készült,
ügyes és ízléses darabok
„
 (Balra, fent)
Tojás tál
Jugoszláviából.
Közepén a só Krisztus,
körben
a 12 tojás az apostolok
jelképe
{Lent)
Magyarországon
' élő németek
festette tojásÓk
századunk
elejéről.
'" Ma már múzeumi
tárgyak
(Jobbra)
Régi húsvéti képeslapok
a jellegzetes motívumokkal:
a tojás-
vagy a tojásforma-
keretezés,
a virágok, a nyúl
már igen széles körben
elterjedtek,
talán éppen
ezeknek a lapoknak is
köszönhetően

42
„
g
g
9
l!'!
e
&I
ö
{!
ll
u
(J
".l

;~ dU§Y.'il.:UiRY.~..;
Asszonyok az üres sírnál. A korai keresztény ábrázolásokon gyakran kerek sírépítményt láthatunk
egy pohár vízbe csurgatták, a
formája feltárta, milyen lesz. a
jövő évi termés. Schleswig-Hol-
steinben a lányok tojáshéjat tet-
tek a küszöbre húsvét előtti este,
hogy megtudj ák, mi lesz a férjük
foglalkozása. Ugyanaz lesz, mint
az első férfié, aki belép a házba.
A húsvéti jelképek sorában kü-
lönböző állatokat is találunk.
Ezek közül a legősibb a húsvéti
bárány. Eredetére a Bibliában
lelhetünk magyarázatot. Az
(Balra, fent) Ravennai
mozaikok bárányábrázolásai.
A Jó Pásztor alakjában megjelenő
Krisztus
(Lent) A San· Apollinare in
Classe-székesegyház híres
apszismozaikjának részlete
ótestamentumi zsidók az Úr pa-
ran csára egyéves, hibátlan bá-
rányt áldoztak, s annak vérével\
bekenték az ajtófélfát. Így az Úr
haragja őket elkerülte, s elhagy-
hatták Egyiptomot, keserű sor-
suk színhelyét. Ez a nap az Úr
ünnepe, a kovásztalan kenyér
ünnepe lett, amelyhez sokáig a
bárány feláldozása is hozzátarto-
zott.
Ahogy az Ótestamentumban a
bárány az elsőszülöttek váltsá-
ga, úgy az Újtestamentumban Jé-
zus Krisztus az emberiség váltsá-
gára jött a földre. Ez a párhuzam
Szent Pál szavaiban fejeződik
ki: „Krisztus a mi húsvéti bárá-
nyunk, aki megáldoztatott éret-
tünk" . Más helyen Péter apostol
inti a híveket a megváltás fon-
tosságára, ezekkel a szavakkal :
„Nem veszendő holmin, ezüstön
~gy arany on váltattatok meg a
ti atyáitoktól örökölt hiábavaló
életetektől, hanem drága véren,
mint hibátlan és szeplőtelen bá-
rányán, a Krisztusén". Legis-
mertebb megjelenése a Bibliá-
ban János evangéliumának. az a
sora, amelyben Keresztelő János
nevezi Jézust „Isten Bárányá-
nak, aki el veszi a világ bűneit".
Isten Báránya - Agnus Dei, - ez
a mélységesen keresztény jelkép
tehát a megváltással szorosan
összefonódik.
Az ótestamentumi zsidóknál a
bárány leölésének még nyilván-
valóan áldozati szerepe volt, s
ennek párhuzama Jézus kereszt-
áldozata. Ezért nem véletlen,
hogy különösen a korai keresz-
tény ábrázolásokon Jézus he-
 lyén gyakran találkozhatunk a
jelképes báránnyal. A feltáma-
dás egyik ábrázolási formáján is
a bárányt láthatjuk a fehér
zászlóval, amely Krisztus kezé-
ben is megjelenik, s a feltáma-
dást jelzi.

Sokkal nehezebb feltárni a má-

sik húsvéti állat, a húsvéti nyúl
megjelenését. Ha az ünnep ter-
mékenységgel kapcsolatos vo-
natkozásaira gondolunk, talán
úgy érezzük, magyarázatot talál-
tunk e szapora állat húsvéti sze-
repére.
Amikor a bárány már szent állat
volt, az ősi Asszíriában és Júdeá-
ban a nyúl tisztátalan állatnak
számított. Az antik mitológia
szerint ugyan a termékenység
szimbóluma, de még az Ószövet-
ségben is mint tisztátalan állat ·
szerepel! Mivel éjjeli állat, a
holddal is kapcsolatba hozták, s
ez az égitest is a termékenység
jelképe a keresztény mitológiá-
" ban. Így tehát megjelenése a
húsvéti ünnepek során részben
magyarázatot nyer. Kevéssé is-
mert, hogy mivel a nyúl az év
folyamán többször vált bundát,
Szent Ambrus a feltámadás
szimbólumaként is értelmezte, s
ez a párhuzam közelebb visz
bennünket a kérdés megoldásá-
hoz.
Hogyan került tehát a nyúl a
húsvéti tojáshozók közé, milyen
változásokon kellett alakjának
átmennie, hogy e mai formáját
elnyerje?
Nyúl és t<ajás ősi kapcsolatát vé-
lik felfedezni angol kutatók a

(Balra) Régi gyermekkönyv-

illusztrációk
(Jobbra) A húsvéti állatsereglet
a képeslapok
révén terjedt el
és gazdagodott

46
,

YI '"' ..,._,„
 I

Verkonocny pozdrovl
(Balra) Vallásos és mindennapi -részletek
keverednek a régi képeslapokon
és a dombornyomású képen

(Jobbra, lent)
Albrecht Dürer híres rajza:
A v adnyúl {Bécs).
Ez az állat a hagyományos
húsvéti nyúl.
A fehér szőrű,
piros szemű házinyúl
rokona a képeslapok terjesztette,
a giccs felé eltolódó
húsvéti ábrázolások révén
került az ünnep állatvilágába
(Jobbra, fent)

\
KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET!

FÉLÉDES TEJCSOKOLÁDÉ 200 G

,:"'·-- · :

; ,,. ' . ·~t~;

 germán hagyományok alvilági
istennőjének a legendájában.
Eszerint a nyúl eredetileg madár
volt, s az istennő haragjában
négylábú állattá változtatta.
E különös tulajdonságokkal ren-
delkező állat hozzánk német
közvetítéssel került, de kialaku-
lását homály fedi, csak feltevé-
sekre szorítkozhatunk.
"
Solymossy Sándor néprajzkuta-
tó szerint félreértéssel van dol-
gunk. A régi időkben egyes né-
met vidékeken szokás volt hús-
vétkor gyöngytyúkot ajándé-
kozni a tojásaival együtt.
A gyöngytyúk német neve Ha-
selhuhn, rövidebb alakjában
sok helyen csak Haselnek hív-
ták. Szokás volt a Haselről és a
tojásairól beszélni. Talán itt tör-
tént a félreértés : németül ugyan-
is a nyúl neve Hase, tehát na-
gyon hasonlít az előbbire!
Ez az összemosódás mindeneset-
re igen korán megtörténhe.t ett,
még akkor is, ha hozzánk nem
jutott el. Ugyanis már 1572-ben
egy német könyvben ez állt:
„Ne nyugtalankodj, ha a nyúl
elkerül. Elvesszük a tojásait,
szétrontj uk a fészkét !"
Meglehetősen hosszú idő kellett
ahhoz, hogy a tojáshozó nyúl
annyira népszerű legyen, mint
manapság. Felívelő korszaka a
múlt század végén, a kép es leve-
lezőlapok elterjedésével követ-
kezett be, s valószínűleg hoz-
zánk is ezen az úton jutott el.
Azóta az ipar jóvoltából húsvét
táján csokoládé- és plüssnyulak
árasztanak el mindent, s '! piaco-

Elrettentő példák
a mostani képeslap-
és csokoládépapír-kínálatból.
A korábban még
bájjal keveredő
giccsből
már csak a giccs maradt meg
 kon élő nyulakat árulnak, kiszo--
rítva ezzel a hagyományos hús-
véti állatot, a bárányt.
Gyermekkönyvek ben, képesla-
pokon tojásfestés közben látha-
tó, s a tojásokat nyuszifészekbe
vagy kosárba rakja, egyes vidé-
keken a kertben szétszórja, el-
dugja. Titokban érkezik, mint a
karácsonyi ajándékhozók. Álta-
lában húsvétvasárnap jön, de
vannak vidékek, ahol úgy tart-
ják, hogy virágvasárnap. Másutt
zöldcsütörtökön vagy a böjt bár-
mely napján várják.
Németország egyes vidékein
úgy tartották, ha egy húsvéti
tojás kikel, a csirkének nyúlfeje
lesz. A német gyerekek fészket
építenek, virággal, fűvel kibéle-
lik, így várják a nyulat. Vagy
éppen kicsi h ázat építenek a
nyúlnak, hogy oda vigye a to-
jást. Az Amerikába került német
telepesek ott is meghonosították
ezt a szokást. Dániában a szülők
a kertben elrejtett tojásokra ráír-
ják a gyerek nevét. Németor-
szágban sok helyütt az ajtó elé
kitett cipőkbe rakja a tojásokat,
vagy az ablakon keresztül érke-
zik.
A tojást azonban nemcsak a nyúl
hozhatja. Más jelképes állatok is
megjelennek ebben a szerepben,
s eredetük nem minden esetben
deríthető ki. Vesztfáliában pél-
dául tojást hozhat a róka. Ez az
állat valószínűleg piros színének
köszönheti ezt a szerepet. Gya-
kori tojáshozók természetesen a
különböző szárnyasok, a csirke,
a kacsa, a s\rájciaknál a kakukk,

A népszokások továbbéltetése
támogatókra talál
a kirakodóvásárok és a faházak
lelkes szervezői között.
(Fent) Pécsi tojásvásár
(Lent) Tojásfestést tanuló lányok
Szennán

52
a türingiai gólya, a cseheknél
néhol megjelenő pacsirta. Ez
utóbbiak a Szentlélek galambjá-
val való párhuzam révén kerül-
hettek a húsvéti állatvilágba.
Német vidékeken, de Bukoviná-
ban is tojástestű, papírfejű ma-
darakat készítenek és függeszte-
nek a szent sarokba vagy a ház
mennyezetére. „
Az ortodox keresztény orszá-
gokban nincsenek tojáshozók.
Egyedül Macedóniában jegyez-
tek föl egy Paschalia nevű hús-
véti szellemet, aki az éjféli mise
után piros tojásokat dug a gyere-
kek párnája alá, amikor már mé-
lyen alszanak.
A tojáshozók legkülönösebbjei
azonban azok a harangok, ame-
lyek nagycsütörtökön elhallgat-
nak, hogy Rómába menjenek.
Sok helyütt úgy hiszik, útjukon
tojásokat gyűjtenek, s visszatér-
ve minden jó gyereknek ledob-
nak belőlük. Ilyen tojást min-
denütt lehet találni, a kertben,
az ablakpárkányon, és a házban.
Egyes francia falvakban húsvét
reggelén a gyerekek ma is figye-
lik az eget, Róma felé fordulva,
szállni a harangokat.

NAPJAINK HÚSVÉTJA
A hívő emberek számara mind a
mai napig a húsvéti ünnep legje-
lentősebb eseményei a templom-
ban zajlanak. Virágvasárnaptól
húsvétvasárnapig tartanak a
templomi ünnepek, megszabott
rend szerint. A templomokban

A hívő emberek számára az ünnep

legjelentősebb eseményei
a templomhoz kapcsolódnak
(Fent) Bécs: Barkavásár
a Stephansdom előtt
virágvasárnap délelőttjén
{Lent) Zsámbok, körmenet

53
Szépen terített húsvéti reggelizőasztal Német húsvéti koszorú
A kereskedelem reklámokkal készül az ünnepre
rentj.ezett húsvéti koncertek, a
Schöne Ostern ! passiók előadása azonban máso-
.....:_ _- _ kat is vonz .
Az utca képe ezen az ünnepen
nem változik meg annyira, mint
karácsonykor. Egy-egy barkaág
ISOml
7!5 a kirakatokban, néhány tojás,
nyúlfigura jelzi az ünnep köze-
ledtét. Legdíszesebbek ilyenkor
az édességboltok kirakatai.
A mandulás kuglóf
is a húsvéti asztal dísze

Hagyományos étel: a kalács

Németországban és Ausztriában
a húsvéti díszítéseknek sokkal
nagyobb a hagyománya, mint
nálunk, s a kjrakatok is látvá-
nyosabbak. Számos olyan esz-
közt, dísztárgyat árulnak, amely
az otthoni ünnep fényét is emel-
heti. Ilyenek a kis háncskoszo-
rúk, amelyek fali díszként vagy
nyuszifészekként szolgálhatnak,
Az étrend mellett
- tojás, kalács, sütemények -
igen fontos
szerepe van az ünnepi
teritésnek is.
Az asztalt virággal,
tojással díszítik,
s összegyűlik
a család a reggelinél.
Nálunk
nem igazán elterjedt szokás,
de követésre méltó
(Balra, lent)
ügyes szekrényke a húsvéti
tojásoknak
 a papírmasé, üveg-, műanyag to-
jások a nálunk is kapható csoko-
ládétojások mellett.
Az ünnep középpontjába újab-
ban a gyerekek megajándéko-
zása került. Már nemcsak édes-
ség, csokoládényúl vagy -csirke,
esetleg -bárány bújik meg a
nyuszifészekben, hanem sok já-
ték is. Ezért az üzletek reklámfo-
gásainak, árleszállításainak kö-
szönhetően a húsvéti ajándékvá-
sárlási láz kezdi megközelíteni a
karácsonyit.
Nálunk a húsvét fő étkezése a
húsvét vasárnapi ebéd. A ha-
gyományos báránysült vagy tár-
konyos bárány egyre inkább ki-
szorul az étrendből, helyét a ba-
romfi foglalja el. A füstölt, főtt
húsvéti sonka a vele együtt fő­
zött, a sonkalétől különös ízt és
színt kapott tojásokkal már a
nagyszombati vacsorán asztalra
kerülhet.
Más országokban a hagyomá-
nyos húsvéti étkezés a vasárnapi
reggeli. A szépen díszített asztal-
nál mindenki tányérja mellett
tojás lapul, s fő étele a friss hús-
véti kalács.

(Balra, fent) Török János

naiv festő
Húsvéti locsolkodás (1982)
című képe
(Lent) Lukáts Kató
bájos ajándékkísérő rajzai
mutatják, hogy ízlésesen is
fel lehet használni
a húsvéti motívumokat
(Jobbra)
A hirdetésee
az ajándékozási kedvet
szeretnék növelni.
„Húsvéti meglepetések a levegőben!" -
hirdetik a repülő
tojással és tojástartóval.
A z ünnepi meglepetés könyv is lehet -
a Hertie cég ajánlata:
Tessék „felütni!"

56
 4•
tf , •
~.„~ ).-,_'Or ,'!•

.-:- -,,,.... J••

Papírszalvéták: az ünnep képi világa egyre újabb területeken jelenik meg

Oster-Überraschungen
Jieg en in der luft.

~
~11~ ~
§§
~~

1
 A Jézus életét feldolgozó
filmek hosszú
sorából idézünk néhányat
(Balra, fent) Királyok királya,
1927. Főszereplő B . Warner
(Lent) Ben Hur, 1959. Rendezte
William Wyler, Krisztus:
Charlton Heston alakította,
sosem látszott szemből a filmen
(Jobb oldalon, fent)
1961-ben Jeffrey Hunter volt
Krisztus az újabb Királyok királya
című produkcióban
A Pier Paolo Pasolini rendezte
Máté evangéliuma a legszebb
fi lmalkotás a témában (jobbra),
1964-ben készült, főszereplője
Enrique Irazoqui
(Jobb oldalon lent, balra)
A Jézus Krisztus Szupersztárt
( 1973) nálupk is sokan nézték meg,
rendezője Tim Rice,
a főszerepben : Ted Neeley
(Jobb oldalon lent, jobbra)
1977-ben készült a romantikus
szuperprodukciók nagy
rendezőjének,
Franco Zefirellinek
A Názáreti Jézus című filmje,
Robert Powell-lal a főszerepben

58
•
 NU~VÉTI
· ÜDVÖZLET

L. ----~-,-
 ~hrisfos
ainviafl
(~M-i!; .,:;.,„
-=~*:;/ad)

~- -·
Itt és az előző. oldalakon régi képeslapokból válogattunk. Az édeskés, néhol mókás képek a gyűjtők
számára ma már értéket jelentenek, elkészültükkor mindennapos dolog volt ily eneket küldeni
ismerősöknek, barátoknak

~·
Se.rie100Z.

Ünneplőbe öltözött falusi kislány várja húsvéthétfőn a locsolókat
A faluhelyen máig is szokásban
lévő ételszentelés az előírt étele-
ket: sonkát, tormát, esetleg bá-
rányhúst, tojást rendeli az ünne-
pi asztalra. A sonka valószínűleg
azért került közéjük, mert a téli
disznóvágásból már csak a füstö-
léssel tartósított ételek tartottak
ki tavaszig.
A húsvéti édességek sora a házi
sütésű foszlós kalácstól a külön-
böző formájú csokoládék, nyu-
szik, tojások, bárányok soráig
terjed. Néhol bejglit is sütnek,
holott ez a sütemény a karácso-
nyi étrendhez tartozik.
A húsvéthétfői locsolásnál az-
után a fiatalembereket is megkí-
nálják, tojásokkal tömik meg a
zsebüket, és sajnos sok helyen
szeszes italt is kapnak. A nagy
csöbrös-vödrös locsolások ma
már csak újonnan felélesztett
látványosságként élnek faluhe-
lyen, inkább az illatszerboltok-
ban vett nyusziforma üvegek
nem mindig legkitűnőbb kölni-
vizével öntözik meg a lányokat.
Sok helyütt tartanak locsolóbá-
lokat, s ez a hagyomány már a
városokba is eljutott, ezzel zárul
az ünnep hosszú időszaka.
A húsvéti szokásokhoz egyre in-
kább hozzátartozik, hogy bará-
tainknak, ismerőseinknek ké-
peslapot küldünk. A lapok kül-
dése a képeslappal egyidős, és
nagyon változatos jelképrend-
sz~rre bukkanhatunk rajtuk.
Sajnos nem mindegyik tanúsko-
dik jó ízlésről, de azért minden-
ki találhat kedvére valót. Az
ajándékozás szokásának erősö­
désével megjelentek a húsvéti-
ajándék-csomagoló papírok, a
gyárak a csokoládékat húsvéti
ruhába öltöztetik., s egyre újabb
és újabb területet árasztanak el
a nyuszis képek.
Végül szóljunk 'néhány szót a
Jézus életét, személyét megjele-
nítő filmekről. Az Újtestámen-
tum elbeszélői, az evangélisták
lépésről lépésre megörökítették
a Mester életének eseményeit, s
a Biblia révén ez a történet az
emberiség közkincsévé vált.
E szent könyvek rokonszenves
és ellenszenves, harcos és tépe-
lődő emberek hosszú sorát vo-
nultatják fel, ármány és szeretet,
hűség és hűtlenség, hit és árulás
vetélkednek a lapokon. Mindez
kitűnő anyagot szolgáltat száza-
dunk művészete, a film számára.
Napjainkig 147 színész játszotta
el a világtörténelem talán legna-
gyobb szerepét, Jézusét. A leg-
korábbi, Il}ég néma filmek szoro-
san követték az eseményeket, s
az emberré vált isten figurájának
magasztos, elhivatott, isteni jel-
legét hangsúlyozták. A filmmű­
vészet, túllépve azon a korsza-
kán, amikor elsősorban a mese,
a cselekmény volt a fontos a ren-
dezők. számára, egyre inkább az
A húsvéti mise olyan alkalom,
amiko.r még sokan felöltik a régi
népviseletet (Buják)

alakok személyiségét és rajtuk

keresztül saját koruk fontos kér-
déseit jelenítette meg. A törté-
netet inkább csak mint nyers-
anyagot, mint mindenki számára
ismert vezérfonalat ha\Sználták, s
a legtöbb ember számára így új
értelmet nyert az emberiségért
áldozatot hozó hős figurája, me-
lyet az újabb és újabb képi meg-
oldások és a zene felhasználása is
megerősít.
Így vált Jézus - aki évszázado-
kon át mint megváltó isteni lény
jelent meg - a művészet közvetí-
tésével minden ember társává,
rokonává, mindannyiunk életé-
ről készült példázatok hősévé.
Könyvünkben végigkövethet-
tük ezt a folyamatot a húsvéti
ünnep és a hozzá kapcsolódó vi-
lág legkisebb részletén is. Meg-
változott a világ, megváltozott,
amit jónak, szépnek és értékes-
nek tekintünk, de nem változott
meg vágyunk á jó, a szép és az
értékes iránt, s az iránt, hogy
mindennapjainkból kiemelked-
ve ünnepeljünk, ünnepi gondo-
latoknak adjuk át magunkat.
M. S. Mester: Feltámadás
(1506, Esztergom)
FELHASZNALT IRODALOM

Bálint Sándor: Húsvéti vallásos népszokásaink. Budapest, 1937.

Bálint Sándor: Az esztendő néprajza. Budapest, 1942.
Bálint Sándor: Karácsony, Húsvét, Pünkösd. Budapest, 1973.
Dömötör Tekla: Naptári ünnepek - népi színjátszás.
Budapest, 1964.
Dömötör Tekla: Magyar n épszokások. Budapest, 1972.
Győrffy István: Húsvéti tojások. Budapest, 1942.
Hernádi Miklós: Ünneplő társadalom. Budapest, 1982.
Hole, Christina: Easter and its Customs. London, 1961.
Mojzer Miklós: M. S. Mester passióképei. Budapest, 1976.
Newall, Venetia: An Egg at Easter. London, 1971.
Prokopp Mária: A garamszentbenedeki úrkoporsó. Budapest, 1982.
Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások. Budapest, 1925.
Solymossy Sándor: A húsvéti nyúl és tojásai. Ethnographia, 1927.
Watts, Alan: Easter. Its Story and Meaning. London, 1958.
Weinhold, Gertrud: Das schöne Osterei in Europa. Kassel, 1965.
El Greco: Krisztus megjelenik
Máriának (1582, München)

,
TARTALOM

Mi történt ezen a napon? 4

(Mit mesél a Biblia?)
Az ünnep 11
(A szó eredete, az ősi ünnep, az ünnepi naptár és a hozzá kapcsolódó
események)
Húsvét a képzőművészetben 17
(A passió és a passióképek, a szárnyas oltárok, az úrkoporsó
és szerepe)
Szokások, népszokások 26
(Az ősi rítusok és a keresztény vallás kapcsolatai, magyar és más
népek szokásai)
A tojás, a bárány és a nyúl 31
(A tojás ősi jelentése és szerepe a tavaszi ünnepekben, tojásfestés,
a húsvéti bárány - a tojáshozó nyúl és társai)
Napjaink húsvétja 53
(Továbbélő és újabb ünnepi szokások, az ünnep képi világa)
Kolozsvári Tamás: Krisztus
az Olajfák hegyén
(15. sz., Budapest)
TÉSZABÓ JÚLIA

Nagy húsvéti képeskönyv

A karácsony mellett a húsvét az az ünnepünk, amelynek
az évszázadok során kialakult gazdag szokásvilága
nagyon sok ember számára megtöri
a hétköznapok egyhangúságát. Az egyházi ünnep rituáléján
kívül hangsúlyt kaptak a profán ünneplési
módok is, s a húsvét mély tartalommal bíró eszméje
számos képző- és filmművészeti alkotás ihletője lett.
Kötetünk felvillantja az ünnep kialakulásának történetét.
Bepillantást nyújt a hozzá kapcsolódó hiedelmekbe
és népi szokásokba, amelyek vidékenként eltérő formában
öltenek testet, számos mozzanatuk a városokban is elterjedt
és fennmaradt napjainkig. Ízelítőt kap az olvasó a húsvéti
témakörben fogant festészeti alkotások gazdag világából is.

MÓRA FERENC KÖNYVKIADÓ

A képeket válogatta Tészabó Júlia
A z előzék Gaál Éva munkája
Szakmailag ellenőrizte Verebélyi Kincső és Kormányos József
Köszönetet mondunk Moskovszky Évának a rendelkezésünkre
bocsátott anyagokért
A borító fotói a kecskeméti Szórakaténusz
Játékmúzeum anyagából készültek

A 27. oldalon (lent) Inkey Tibor felvétele, a 26., 27., 29., 30. oldalon
Korniss Péter, a 33., 40., 41. oldalon Lévai Jenő,
a 10., 11. oldalon id. Schiller Alfréd
és a 9., 25., 32., 68., 70. oldalon Szelényi László fotói.
A 9., 25., 32., 70. oldalon a képet a Corvina archívuma,
és a 28., 31., 38., 39., 52., 53., 64., 65. oldalon a képet
az MTI bocsátotta rendelkezésünkre.

A fedelet Lévai Jenő felvételének

felhasználásával Csejdy Virág készítette

D Tészabó Júlia, 1990

ISBN 963 11 6589 2

Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest

Felelős kiadó: Sziládi János igazgató
Az ofszet-előkészítést és nyomást
az Ofszet és J. Nyomda végezte
Felelős vezető: Burger László igazgató
Szedte a Nyomdaipari Fényszedő Üzem (898354/10)
A kötés a Nógrádsápi Május 1. MGTSZ-ben készült
Felelős szerkesztő: Dornbach Mária
Műszaki vezető: Szakálos Mihály
Képszerkesztő: Csejdy Virág
Műszaki szerkesztő: Kellermann József
Terjedelem: 8,82 (A/ S) ív. IF 6382