Biblia – Teremtéstörténetek

I. A Biblia jelentősége:
 Az egész európai kultúrát, vallást meghatározó hatása miatt kiemelkedő szerepe van.
 Ismerete hozzátartozik az általános műveltséghez.
 Eddig már több száz nyelvre lefordították.
 A könyvek közötti kiemelt helyére utal a Könyvek könyve kifejezés.

II. Bibliai alapfogalmak

1. Jelentése: a Biblia görög eredetű szó, jelentése: könyvek (könyvecskék).
2. Fogalma: az ókori zsidó, valamint az ókereszténység korából fennmaradt legteljesebb szöveggyűjtemény. A
kereszténység hitvallása.
3. Részei: Ószövetség, Újszövetség
4. Keletkezése:
 hosszú folyamat, kb. 1500 év alatt keletkeztek egyes könyvei, több helyszínen, különböző szerzőktől,
 egységes könyvvé a niceai zsinat nyilvánított a kánon jóváhagyásával.
5. Kánon, kanonizáció:
 A kánon eredetileg zsinórmértéket jelentett.
 A kanonizáció annak eldöntése, hogy mi tekinthető Isten által sugalmazott, szent szövegnek, mi kerülhet bele a
Bibliába.
 Apokrif iratok: a Bibliába be nem került szövegek.
6. Nyelve:
 Ószövetség – héber
 Újszövetség – görög
7. A nyelvi egységesítés állomásai:
 Septuaginta: Az Ószövetséget 70 bölcs görögre fordította az i.e. III. században.
 Vulgata: Az Ó- és Újszövetséget latinra fordította Szent Jeromos 390-450 között.
8. Szerepe Európában:
A reformáció célkitűzéseivel összhangban sorra jelentek meg a nemzeti nyelvre fordított teljes bibliák. Magyarul 1590-
ben – Károli Gáspár (Vizsolyi Biblia)

III. Ószövetség felépítése

1. Mózes öt könyve = Tóra (tan, tanítás – mivel többségében erkölcsi, vallási és társadalmi törvényeket tartalmaz)
Genesis (az 1. könyv) – Teremtés könyve
 Teremtéstörténetek!!!
 Édenkerti történet – bűnbeesés
 Káin és Ábel története (Égbekiáltó bűn)
 Vízözön – Noé bárkája (galamb, olajág jelképe) - pusztulásmítosz
 Bábel tornya (Bábeli zűrzavar) – pusztulásmítosz
 József története – a Biblia legszebb elbeszélése, családtörténete (Ábrahám, Izsák, Jákob, József)
2. Próféták könyvei
a) Próféta: Isten szavának hírnöke, magyarázója; hitték, hogy küldetésük isteni eredetű (Prófécia: jövendölés,
jövendőmondás)
b) 4 nagy próféta (Izaiás, Jeremiás, Ezékiel, Dániel) 12 kisebb próféta (pl. Jónás – Jónás könyve)
3. Zsoltárok könyve
 az Ószövetség nevezetes lírai része, énekek, verses szövegek gyűjteménye,
 150 zsoltárt tartalmaz, Dávid királynak tulajdonították.

IV. Újszövetség felépítése, részei

1. Evangéliumok
a)Evangélium: jó hírt, örömhírt jelent; az apostolok Jézus élettörténetét nevezték evangéliumnak.
b) Evangelisták:
 Máté, Márk, Lukács – szinoptikusok („együtt látók”)
 János (evangéliuma eltér: Jézusról mint Istenről beszél)
c)A 4 evangélium tartalma:
A) Jézus élettörténete:
  Karácsony – Jézus születése (Betlehemi csillag, Heródes, három napkeleti bölcs)
 Virágvasárnap – a Húsvét előtti vasárnap (Jézus Jeruzsálembe való bevonulása)
 Húsvét: Nagycsütörtök – utolsó vacsora; Nagypéntek – Jézus kereszthalála (Júdás, Pilátus, Golgota);
Nagyszombat – Jézus feltámadása (Hitetlen Tamás)
 Pünkösd – Húsvét után való 50. nap (a Szentlélek eljövetelének ünnepe)
B) Jézus csodatételei: A vizet borrá változtatja a kánai menyegzőn, csodálatos halfogás,
C) Jézus példabeszédei: Példázat, parabola: erkölcsi célzatú, jelképes tanító történet, pl. A tékozló fiú története
2. Az apostolok cselekedetei (Apostolok: Jézus tanítványai)
3. Apostoli levelek - Kiemelhetjük Pál apostol levelét a korintusiakhoz – Szeretethimnusz.
4. Jelenések könyve – Apokalipszis (látomás a világ pusztulásáról)

V. A két Teremtéstörténet összehasonlítása

1. A Teremtéstörténetek helye a Bibliában:
Ószövetség → Tóra → I. könyv: Genezis
2. Az első Teremtéstörténet
 A kezdetekre irányítja a figyelmet, átfogó képet fest a világmindenség keletkezéséről.
 Hat napra osztja Isten teremtő tevékenységét:
o 1-3. nap: a szétválasztás, az élettelen világ megteremtése.
o 4-6. nap: feldíszítés, az élővilág létrehozása.
 A teremtés minden nap 3 mozzanatból áll: legyen – lett – jó.
 A hetedik nap isteni mintára pihenőnap, megszentelt nap.
 Az ember teremtése a 6. napon történik → a teremtés csúcsa.
 Isten a maga képmására: férfinak és nőnek teremtette az embert.
 A teremtett világot az embernek adta: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok
uralmatok alá.”
 Szimbolikus értelmű számok: 3 és a 7 (tökéletesség)
 Keletkezése: Kr. e. 5. századra tehető.
3. A második Teremtéstörténet
 Nem bontja napokra a teremtés folyamatát.
 Az ember nem egy csodálatosan feldíszített világ betetőzője, a teremtés koronája, hanem a föld szolgája.
 Isten a föld porából formálta meg az embert (Ádám), orrába fújta az élet leheletét.
 Azért teremtette az embert, hogy legyen, aki a földet művelje.
 Az állatok teremtésére később került sor, azzal a céllal, hogy legyen az embernek segítője.
 Az első nőt úgy teremtette meg, hogy a férfira mély álmot bocsátott, és az egyik oldalbordájából alkotta meg.
 Az asszony nem egyenrangú társa a férfinak, mert bár hozzá hasonló, sőt „hús a húsából és csont a csontjából”,
szerepe másodlagos, teremtése is esetleges.
 Az Édenkert közepén álló két fa gyümölcséből nem ehettek: „A kert minden fájáról ehetsz. De a jó és a rossz
tudás fájáról ne egyél, mert amely napon eszel róla, meghalsz.”
 A bibliakutatás régebbinek tartja ezt a történetet: Kr. e. 9-10. században alakulhatott ki.

VI. A Biblia hatása, továbbélése

1. Művészetekre
 Irodalom: Madách Imre: Az ember tragédiája
 Festészet: Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora
2. Nyelvhasználatunkra: bibliai eredetű kifejezések: Mózeskosár, égbekiáltó bűn…
3. Jelképeinkre: kereszt (a kereszténység legfőbb jelképe, a dicsőség szimbóluma), galamb az olajággal (Noé
bárkája történet alapján, jelentése: remény, Picasso óta a béke jelképe)