You are on page 1of 7

Kisérettségi 10.

1. Biblia: keletkezése, részei és a bibliafordítások

A Biblia vagy Szentírás a kereszténység szent könyve. Görög eredetű szó, jelentése
könyvek, könyvecskék, iratok. Mivel Isten üzenetét tartalmazza, kinyilatkoztatásnak
nevezzük. Két részből áll az Ószövetségből és az Újszövetségből.
A katolikus kánon szerint az Ószövetség 45, az Újszövetség 27 könyvből áll.
Kanonizáció – a görög kánon szóból származik, aminek a jelentése: mérték, ill.
mérőnád. A bibliai könyvek válogatásának gyűjtésének és szent könyvekké
nyilvánításának a folyamata.
Apokrif – jelentése: rejtett, titkos. Azok a zsidó és ókeresztény iratok, amelyek nem
kerültek be a kánonba.
Ószövetség / Ótestamentum (testamentum - végrendelet):
Nyelve: héber, kisebb részben arámi
Az Ószövetség könyveinek jelentős része a zsidóság őstörténetét dolgozza fel, a
monoteizmus jellemzi. Ezek közül az első 5 könyv Mózes 5 könyve, azaz Tóra
(Teremtés, Kivonulás, Leviták, Számok, Második Törvénykönyv).
Erkölcsi, vallási, társadalmi törvényeket tartalmaz.
A mózesi könyvek közül az 1. a Teremtés könyve, azaz a Genezis. A Genezis első 11
fejezete a világ teremtését és az emberiség őstörténetét mondja el.
Septuaginta – hetvenes fordítás. Latin eredetű szó, jelentése: 70. A hagyomány
szerint 70 zsidó bölcs egymástól függetlenül ugyanúgy fordította le az Ószövetséget a
héber eredetiből. A katolikus egyház ezt az összeállítást fogadta el, ezt kanonizálta
hivatalosan.
Pátriárkák: Isten szövetséget köt az ősatyákkal. (Ábrahám, Izsák, Jákob)
Próféták: vezetők, Isten által kiválasztott emberek, akik az Ő nevében beszélnek.
Nagypróféták: Izajás, Jeremiás, Ezekiel, Dániel.
12 kispróféta: Azok a próféták, akiktől kis terjedelmű írások maradtak fenn. Pl.:
Jónás, Mikeás, Szofoniás.
Keletkezése: Kr.e. 12. századtól Kr.e. 2. századig íródott.
Újszövetség/ Újtestamentum:
Nyelve: görög, néhány arám nyelvű szöveg
Isten új szövetséget kötött az emberiséggel, fia, Jézus Krisztus által.
Részei: a 4 evangélium, az Apostolok Cselekedetei, Szent Pál levelei, a katolikus
levelek és a Jelenések könyve.
Központi alakja Jézus Krisztus (születése, tanítása, szenvedéstörténete, halála és
feltámadása). Fontos szerepe van a tanítványoknak, a 12 apostolnak is.
Keletkezése: Kr.u. 60 és 130 között
Bibliafordítások:
Vulgata: az Ó-és Újszövetség latin fordítása Szent Jeromos által.
Septuaginta: az Ószövetség első és legjelentősebb görög fordítása, 72 bölcs fordította
le 72 nap alatt a „hetvenek fordítása”.
Huszita Biblia: első magyar nyelvű fordítás, Tamás és Bálint pap munkája,
kb. 1420-30 között készült.

Sylvester János: a teljes Újszövetséget fordítja le magyarra, 1541.

Károli Gáspár 1590-ben Vizsolyban nyomtatta ki első teljes magyar nyelvű


protestáns Bibliáját.

A Biblia a legtöbb nyelvre lefordított könyv

Műfajok a Bibliában:

Bibliai műfajok: A Biblia nem egységes mű, hanem könyvek gyűjteménye, így benne
különféle műfajok keverednek: mítoszok (pl. az ember teremtése), történeti munkák (pl. Bírák
könyve), lírai műfajok (Zsoltárok könyve, Énekek éneke), prófétai könyvek, apokalipszisek
(Jelenések könyve), levelek (pl. Pál levelei) stb.

elbeszélés - teremtéstörténet, bűnbeesés

dal – Énekek éneke

himnusz, zsoltár – I. Korintusi levél Szeretethimnusz, Zsoltárok könyve

boldogságmondás – A hegyi beszéd

példabeszéd, parabola – A tékozló fiú, Az irgalmas szamaritánus

apokaliptikus irodalom – Izajás próféta, Jelenések könyve

Néhány bibliai szöveg bemutatása:

● Első teremtéstörténet
A szerző az Isten nevet használja, kedveli az ismétléseket,

rendszerezéseket, a “fajuk szerint” kifejezést. A szöveg erősen patetikus.

Mindez a Papi szerzőre utal.

A teremtés hét napja:

1. ég, föld, világosság,

2. boltozat, a vizek (nem a tenger!) szétválasztása,

3. a szárazföld és a tengerek szétválasztása, növények,

4. Nap, Hold, csillagok,

5. tengeri állatok és madarak,

6. szárazföldi állatok és az ember,

7. az Isten megpihen.

Kapcsolódó teológiai tanítások:

- A világ nem örökkévaló, hanem teremtett, azaz van kezdete és vége:

"Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet". Tehát pl. a "Mit csinált

Isten a teremtés előtt?" kérdés nem tehető fel, mert a teremtés a kezdet,

előtte pedig nincs idő.

- A világ nem magától jött létre anyagi mozgásokból, folyamatokból,

hanem Isten teremtette a semmiből.

Az Isten azonban transzcendens: fölötte áll a világnak, és örökkévaló.

- Isten a szavával teremtett, azaz szellemi módon, s ezt a szót Igének is

mondják. (A katolikus Isten-tanban a Fiú személye.)

- Az ember a teremtés koronája: az Isten képmása, amennyiben szellemi

lény: “Teremtsünk embert a képmásunkra!” S a nő ugyanúgy Isten-képű:

“Férfinak és nőnek teremtette őket.”


- A hetedik napon az Úr megpihent, a teremtés befejeződött. Ennek a

napnak szentelik a zsidók a szombatot.

- Isten mindent jónak teremtett: “Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit

alkotott.”

Értelmező megjegyzések:

A 6 nap munkájában a természet fejlődésének (és evolúciójának) képe

bontakozik ki: ősanyag – rendezett kozmosz és Föld – növényvilág –

halak – madarak és szárazföldi állatok – ember.

Figyeljük meg az ősanyag képét! (Görög filozófusok a Káosz szót

használják.) "A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket

és Isten lelke lebegett a vizek fölött." – A föld kavargó, sötét mélységnek

látszik, nem azonosítható a földgolyóval. Isten lelke világosan elválik a

mélységtől.

De nem mindenről, ami itt meg van nevezve, mondja a Biblia, hogy

Isten teremtménye: “Isten szólt: Legyen világosság! … Isten elválasztotta

a világosságot a sötétségtől.” A sötétségről azonban nem mondja, hogy

Isten teremtette, ez a világosság hívatlan párjaként lép elénk. Hasonlónak

kell tekintenünk a semmit: önmagában nincs se sötétség, se a semmi.

● 42. zsoltár:

Igazi lírai szöveg: nem hittételeket fogalmaz meg, hanem az énekszerző

(énekmondó) személyes érzelmi kapcsolatát fejezi ki az Istennel. Tartalmi

lényege az énekes vágyakozása az Istennel való személyes kapcsolatra.

Ezt gyönyörű hasonlattal vezeti be: Ahogy a szarvasüsző a forrás vizére

kívánkozik, / úgy vágyakozik a lelkem utánad, Uram. / Lelkem szomjazik


az Isten után. Az Istenre való szomjazás az ószövetségi ember valóságos

hitélménye, számára az Istenvágy volt az egyedüli szellemi-lelki táplálék.

A lírai szöveg szabad gondolatritmusba szerveződik, amit ismétlések

tesznek zártabbá, tagoltabbá: Lelkem, miért vagy szomorú és miért

háborogsz? A lélek szomorúsága történelmi értelmezést nyer, a pogány

népekkel való háborúskodások során veszítette el a zsidóság a szent

hegyet (Sion?), ahol az Úr sátra állt, s így nem tudják áldozatukat

bemutatni.

● Újszövetségi (keresztény) hittételek:

- Jézus egy személyben két természet: egészen ember és egészen Isten.

(Homo usion, azaz egylényegű az Atyával.) Ezért az Istennek járó imádás

illeti meg.

- Jézus kinyilatkoztatta a Szentháromságot: Atya, Fiú és Szentlélek. A

három isteni személy egylényegű, azaz az Atya természete a Fiúnak és a

Szentléleknek is természete. Jézus a Fiú személyével egy (két természet

egy személyben).

- A bűn Ádám és Éva bűnbeesésének a következménye, amely magában

az emberi természetünkben rejlik (pl. önösségünk, tisztátalan testi

vágyaink), s az Atya haragját, büntetését váltotta ki (áteredő bűn). Az

Atya gyűlöli a bűnt, de szereti teremtményeit, kivált az embert, aki saját

képmása, s ezért elküldte Fiát, hogy megváltson bennünket a bűn

állapotából (megváltás). Jézus tehát a második Ádám, akinek megváltó

halálában való részesedéssel újjászületik természetünk bűntelen,

megváltott állapotban, s kiszabadulva a halál hatalmából (pokol tornáca),


bebocsátást nyer a mennyei paradicsomba (üdvösség).

- Az Újszövetség nem törli el az Ószövetséget, hanem beteljesíti, s

kiterjeszti az egész emberiségre. Minden keresztény az Isten választott és

üdvösségre meghívott népének a tagja (egyetemes, vagyis katolikus

egyház).

- A Tóra bonyolult előírásai helyett a kereszténység egyetlenegy törvényt

ismer: a szeretet parancsát, illetve ennek két szabályát: „Szeresd Uradat,

Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a

legnagyobb, az első parancs. A másik hasonló hozzá: Szeresd

embertársadat, mint saját magadat.” (Mt 22,37-39)

- A megváltott ember mentes a törvény hatalma alól: „Nincs semmi

elmarasztaló ítélet azok ellen, akik Krisztus Jézusban élnek. Hiszen a lélek

törvénye, ami a Krisztus Jézusban való élet folyománya, megszabadított

téged a bűn és a halál törvényétől.” (Róm 8,1-2)

● Máté evangéliuma

A mennyek országának eljövetelét hétfelvonásos drámaként mutatja be.

● A messiás-gyermek születése: családfa – a napkeleti bölcsek –

menekülés Egyiptomba – betlehemi gyermekmészárlás.

A gyermekségtörténetet egy midrásban beszéli el. (A midrás egy

történeti magot teológiai és pedagógiai célzattal kiszínezve ad elő.) Mária,

József jegyese, mielőtt egybekelnének, gyermeket fogan a Szentlélektől.

A szűzi fogantatás messiási jel. Az istengyermeket a Gonosz akarja

elpusztítani, mert lerombolja munkáját, a gyermekre azonban az Atya

különleges gondviselése vigyáz. E különleges gondviselés jelei a csodák.


Feltűnő a Mózessel való párhuzam is. Mózes hatalmát is jóslat hirdette

előre, s emiatt a király (fáraó) az összes zsidó fiúgyereket megölette. A

kisded Mózes azonban egy kosárban a Nílusra bízva csodálatosan a fáraó

lányához került, s így megmenekült. Jézus messiási hatalmát is próféták

és csillagok hirdetik, ill. a csillag nyomán érkező napkeleti bölcsek, s a

féltékeny Heródes az összes betlehemi csecsemőt lemészároltatja

(betlehemi gyermekmészárlás). Jézus megmeneküléséről egy angyal

gondoskodik, aki utasítja Józsefet, hogy fussanak Egyiptomba

(menekülés Egyiptomba). Így fog Jézus is Egyiptomból jönni, mint

Mózes.

You might also like