Kisérettségi 10.

1. Biblia: keletkezése, részei és a bibliafordítások

A Biblia vagy Szentírás a kereszténység szent könyve. Görög eredetű szó, jelentése
könyvek, könyvecskék, iratok. Mivel Isten üzenetét tartalmazza, kinyilatkoztatásnak
nevezzük. Két részből áll az Ószövetségből és az Újszövetségből.
A katolikus kánon szerint az Ószövetség 45, az Újszövetség 27 könyvből áll.
Kanonizáció – a görög kánon szóból származik, aminek a jelentése: mérték, ill.
mérőnád. A bibliai könyvek válogatásának gyűjtésének és szent könyvekké
nyilvánításának a folyamata.
Apokrif – jelentése: rejtett, titkos. Azok a zsidó és ókeresztény iratok, amelyek nem
kerültek be a kánonba.
Ószövetség / Ótestamentum (testamentum - végrendelet):
Nyelve: héber, kisebb részben arámi
Az Ószövetség könyveinek jelentős része a zsidóság őstörténetét dolgozza fel, a
monoteizmus jellemzi. Ezek közül az első 5 könyv Mózes 5 könyve, azaz Tóra
(Teremtés, Kivonulás, Leviták, Számok, Második Törvénykönyv).
Erkölcsi, vallási, társadalmi törvényeket tartalmaz.
A mózesi könyvek közül az 1. a Teremtés könyve, azaz a Genezis. A Genezis első 11
fejezete a világ teremtését és az emberiség őstörténetét mondja el.
Septuaginta – hetvenes fordítás. Latin eredetű szó, jelentése: 70. A hagyomány
szerint 70 zsidó bölcs egymástól függetlenül ugyanúgy fordította le az Ószövetséget a
héber eredetiből. A katolikus egyház ezt az összeállítást fogadta el, ezt kanonizálta
hivatalosan.
Pátriárkák: Isten szövetséget köt az ősatyákkal. (Ábrahám, Izsák, Jákob)
Próféták: vezetők, Isten által kiválasztott emberek, akik az Ő nevében beszélnek.
Nagypróféták: Izajás, Jeremiás, Ezekiel, Dániel.
12 kispróféta: Azok a próféták, akiktől kis terjedelmű írások maradtak fenn. Pl.:
Jónás, Mikeás, Szofoniás.
Keletkezése: Kr.e. 12. századtól Kr.e. 2. századig íródott.
Újszövetség/ Újtestamentum:
Nyelve: görög, néhány arám nyelvű szöveg
Isten új szövetséget kötött az emberiséggel, fia, Jézus Krisztus által.
 Részei: a 4 evangélium, az Apostolok Cselekedetei, Szent Pál levelei, a katolikus
levelek és a Jelenések könyve.
Központi alakja Jézus Krisztus (születése, tanítása, szenvedéstörténete, halála és
feltámadása). Fontos szerepe van a tanítványoknak, a 12 apostolnak is.
Keletkezése: Kr.u. 60 és 130 között
Bibliafordítások:
Vulgata: az Ó-és Újszövetség latin fordítása Szent Jeromos által.
Septuaginta: az Ószövetség első és legjelentősebb görög fordítása, 72 bölcs fordította
le 72 nap alatt a „hetvenek fordítása”.
Huszita Biblia: első magyar nyelvű fordítás, Tamás és Bálint pap munkája,
kb. 1420-30 között készült.

Sylvester János: a teljes Újszövetséget fordítja le magyarra, 1541.

Károli Gáspár 1590-ben Vizsolyban nyomtatta ki első teljes magyar nyelvű

protestáns Bibliáját.

A Biblia a legtöbb nyelvre lefordított könyv

Műfajok a Bibliában:

Bibliai műfajok: A Biblia nem egységes mű, hanem könyvek gyűjteménye, így benne
különféle műfajok keverednek: mítoszok (pl. az ember teremtése), történeti munkák (pl. Bírák
könyve), lírai műfajok (Zsoltárok könyve, Énekek éneke), prófétai könyvek, apokalipszisek
(Jelenések könyve), levelek (pl. Pál levelei) stb.

elbeszélés - teremtéstörténet, bűnbeesés

dal – Énekek éneke

himnusz, zsoltár – I. Korintusi levél Szeretethimnusz, Zsoltárok könyve

boldogságmondás – A hegyi beszéd

példabeszéd, parabola – A tékozló fiú, Az irgalmas szamaritánus

apokaliptikus irodalom – Izajás próféta, Jelenések könyve

Néhány bibliai szöveg bemutatása:

● Első teremtéstörténet
A szerző az Isten nevet használja, kedveli az ismétléseket,

rendszerezéseket, a “fajuk szerint” kifejezést. A szöveg erősen patetikus.

Mindez a Papi szerzőre utal.

A teremtés hét napja:

1. ég, föld, világosság,

2. boltozat, a vizek (nem a tenger!) szétválasztása,

3. a szárazföld és a tengerek szétválasztása, növények,

4. Nap, Hold, csillagok,

5. tengeri állatok és madarak,

6. szárazföldi állatok és az ember,

7. az Isten megpihen.

Kapcsolódó teológiai tanítások:

- A világ nem örökkévaló, hanem teremtett, azaz van kezdete és vége:

"Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet". Tehát pl. a "Mit csinált

Isten a teremtés előtt?" kérdés nem tehető fel, mert a teremtés a kezdet,

előtte pedig nincs idő.

- A világ nem magától jött létre anyagi mozgásokból, folyamatokból,

hanem Isten teremtette a semmiből.

Az Isten azonban transzcendens: fölötte áll a világnak, és örökkévaló.

- Isten a szavával teremtett, azaz szellemi módon, s ezt a szót Igének is

mondják. (A katolikus Isten-tanban a Fiú személye.)

- Az ember a teremtés koronája: az Isten képmása, amennyiben szellemi

lény: “Teremtsünk embert a képmásunkra!” S a nő ugyanúgy Isten-képű:

“Férfinak és nőnek teremtette őket.”

- A hetedik napon az Úr megpihent, a teremtés befejeződött. Ennek a

napnak szentelik a zsidók a szombatot.

- Isten mindent jónak teremtett: “Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit

alkotott.”

Értelmező megjegyzések:

A 6 nap munkájában a természet fejlődésének (és evolúciójának) képe

bontakozik ki: ősanyag – rendezett kozmosz és Föld – növényvilág –

halak – madarak és szárazföldi állatok – ember.

Figyeljük meg az ősanyag képét! (Görög filozófusok a Káosz szót

használják.) "A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket

és Isten lelke lebegett a vizek fölött." – A föld kavargó, sötét mélységnek

látszik, nem azonosítható a földgolyóval. Isten lelke világosan elválik a

mélységtől.

De nem mindenről, ami itt meg van nevezve, mondja a Biblia, hogy

Isten teremtménye: “Isten szólt: Legyen világosság! … Isten elválasztotta

a világosságot a sötétségtől.” A sötétségről azonban nem mondja, hogy

Isten teremtette, ez a világosság hívatlan párjaként lép elénk. Hasonlónak

kell tekintenünk a semmit: önmagában nincs se sötétség, se a semmi.

● 42. zsoltár:

Igazi lírai szöveg: nem hittételeket fogalmaz meg, hanem az énekszerző

(énekmondó) személyes érzelmi kapcsolatát fejezi ki az Istennel. Tartalmi

lényege az énekes vágyakozása az Istennel való személyes kapcsolatra.

Ezt gyönyörű hasonlattal vezeti be: Ahogy a szarvasüsző a forrás vizére

kívánkozik, / úgy vágyakozik a lelkem utánad, Uram. / Lelkem szomjazik

az Isten után. Az Istenre való szomjazás az ószövetségi ember valóságos

hitélménye, számára az Istenvágy volt az egyedüli szellemi-lelki táplálék.

A lírai szöveg szabad gondolatritmusba szerveződik, amit ismétlések

tesznek zártabbá, tagoltabbá: Lelkem, miért vagy szomorú és miért

háborogsz? A lélek szomorúsága történelmi értelmezést nyer, a pogány

népekkel való háborúskodások során veszítette el a zsidóság a szent

hegyet (Sion?), ahol az Úr sátra állt, s így nem tudják áldozatukat

bemutatni.

● Újszövetségi (keresztény) hittételek:

- Jézus egy személyben két természet: egészen ember és egészen Isten.

(Homo usion, azaz egylényegű az Atyával.) Ezért az Istennek járó imádás

illeti meg.

- Jézus kinyilatkoztatta a Szentháromságot: Atya, Fiú és Szentlélek. A

három isteni személy egylényegű, azaz az Atya természete a Fiúnak és a

Szentléleknek is természete. Jézus a Fiú személyével egy (két természet

egy személyben).

- A bűn Ádám és Éva bűnbeesésének a következménye, amely magában

az emberi természetünkben rejlik (pl. önösségünk, tisztátalan testi

vágyaink), s az Atya haragját, büntetését váltotta ki (áteredő bűn). Az

Atya gyűlöli a bűnt, de szereti teremtményeit, kivált az embert, aki saját

képmása, s ezért elküldte Fiát, hogy megváltson bennünket a bűn

állapotából (megváltás). Jézus tehát a második Ádám, akinek megváltó

halálában való részesedéssel újjászületik természetünk bűntelen,

megváltott állapotban, s kiszabadulva a halál hatalmából (pokol tornáca),

bebocsátást nyer a mennyei paradicsomba (üdvösség).

- Az Újszövetség nem törli el az Ószövetséget, hanem beteljesíti, s

kiterjeszti az egész emberiségre. Minden keresztény az Isten választott és

üdvösségre meghívott népének a tagja (egyetemes, vagyis katolikus

egyház).

- A Tóra bonyolult előírásai helyett a kereszténység egyetlenegy törvényt

ismer: a szeretet parancsát, illetve ennek két szabályát: „Szeresd Uradat,

Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a

legnagyobb, az első parancs. A másik hasonló hozzá: Szeresd

embertársadat, mint saját magadat.” (Mt 22,37-39)

- A megváltott ember mentes a törvény hatalma alól: „Nincs semmi

elmarasztaló ítélet azok ellen, akik Krisztus Jézusban élnek. Hiszen a lélek

törvénye, ami a Krisztus Jézusban való élet folyománya, megszabadított

téged a bűn és a halál törvényétől.” (Róm 8,1-2)

● Máté evangéliuma

A mennyek országának eljövetelét hétfelvonásos drámaként mutatja be.

● A messiás-gyermek születése: családfa – a napkeleti bölcsek –

menekülés Egyiptomba – betlehemi gyermekmészárlás.

A gyermekségtörténetet egy midrásban beszéli el. (A midrás egy

történeti magot teológiai és pedagógiai célzattal kiszínezve ad elő.) Mária,

József jegyese, mielőtt egybekelnének, gyermeket fogan a Szentlélektől.

A szűzi fogantatás messiási jel. Az istengyermeket a Gonosz akarja

elpusztítani, mert lerombolja munkáját, a gyermekre azonban az Atya

különleges gondviselése vigyáz. E különleges gondviselés jelei a csodák.

Feltűnő a Mózessel való párhuzam is. Mózes hatalmát is jóslat hirdette

előre, s emiatt a király (fáraó) az összes zsidó fiúgyereket megölette. A

kisded Mózes azonban egy kosárban a Nílusra bízva csodálatosan a fáraó

lányához került, s így megmenekült. Jézus messiási hatalmát is próféták

és csillagok hirdetik, ill. a csillag nyomán érkező napkeleti bölcsek, s a

féltékeny Heródes az összes betlehemi csecsemőt lemészároltatja

(betlehemi gyermekmészárlás). Jézus megmeneküléséről egy angyal

gondoskodik, aki utasítja Józsefet, hogy fussanak Egyiptomba

(menekülés Egyiptomba). Így fog Jézus is Egyiptomból jönni, mint

Mózes.