A Biblia világa, hatása az európai kultúrára

Az európai kultúra két alappilléren nyugszik. Egyik a görög-romai, másik a zsidó-keresztény kultúra. Ennek foglalata a Biblia, a világ talán legismertebb
könyve. A keresztények szerte a világon a Biblia tanításaira alapozzák hitüket és viselkedésüket, a zsidok pedig tisztelik és használiák az Oszövetséget.

Fogalma:
A Biblia azoknak a könyveknek a gyújteménye, amelyeket a zsidó és a keresztény hagyomány isteni eredetünek ismer el, és a hit és erkölcs
alapnormáinak tart. A Biblia a vilag teremtésével kezdodik az emberi és torténelmi idok kezdeten, és a végitélettel zárul az idok végezetén. A
ketto közt áttekinti az emberiség őstörténetét, a zsidó (kiválasztott) nép történetét, a kereszténység kialakulását.

Részei:
a Biblia két részböl áll: Ószövetség (2/3) és Újszövetség (1/3).

Az Ószövetség a zsidók szent könyve (régiesen Ótestamentum). Az Újszovetséget a zsidok nem ismerik el szentnek, csak keresztény gyujtemény, a
keresztenység szent könyve (Újtestamentum).

Nyelve:
Az Oszovetség héber, kisebb részben arámi nyelven, az Ujszövetség görög nyelven fródott.

Jelentése:
A Biblia szó jelentése: a görög biblosz (könyv, tekercs) szó többes számú, kicsinyíto képzos alakja.
Mára a szó jelentése: "Könyvek könyve", Könyvek, irás, Szentirás, Tekercs, Iratok.

Keletkezése:
Az Oszövetség Kr.e. 12. szazadtol Kr.e. 2.szazadig frodott, az Ujszövetség pedig a Kr.u. 1.században keletkezett.

Tartalma:
Ószövetség
Az isteni kegyelem és üdvösség igérete a zsidok osatyjának, Abrahámnak, és megerositése leszármazottai: Jákob, Izsak, Jozsef és Mózes által.
Isten kiválasztott népe a zsidók.

Újszövetség
Megerosített és kiteriesztett szövetség Isten és egyszulött fia, Jézus Krisztus által a benne hivok számára.

Forditások:
o Septuaginta: a héber szöveg elsó és legjelentösebb görög forditása, Ptolemaiosz idején. 72 bölcs forditotta le 72 nap alatt à „hetvenek
forditása"
o Vulgata: Szent Jeromos által készitett latin nyelvú forditás
o Rotterdami Erasmus: újraforditotta a Vulgata Ujszövetségi részét.
o Luther Márton: a reformáció elindítója, aki német nyelvre forditotta le a Bibliat.
o A zsinagógákban ma is a Targumból, a Biblia arámi forditásából olvasnak.
o Huszita Biblia: elsó magyar nyelvú fordítás, Tamás és Bálint pap munkaja, kb 1420-30 között készült.
o Sylvester János: a teljes Üjszövetséget forditja le magyarra, 1541.
o Károli Gáspár 1590-ben Vizsolyban nyomtatta ki elso teljes magyar nyelvú protestáns Bibliajat.
o Káldi György készitette el az elso magyar nyelvü katolikus Bibliát, 1626.
o Ballagi Mór: az elso magyar nyelvû zsidó kiadas elkészítoje, 1840.

Apokrif müvek
(görog apokrüphosz=elreitett szóból származik) Azokat az ókorban a zsidó vagy a keresztény vallás szolgalatában keletkezett iratok, amelyek
nem kerültek be a Biblia kanonizalt szövegei köze. (kanon=mérték szerint való dolog) A kanonikus gyujtemény kifejezés arra utal, hogy a
Biblia teljességében tartalmazza az Istentöl ihletett iratokat.

A Biblia felosztása

Ószövetség

1. A zsidók szerint:
• Tóra
Törvény = Mózes I-V.
• Nebiim
Próféták könyve
• Ketubím

írások köre 2. A keresztények szerint

Történeti könyvek (pl. Mózes I-V.)
Tanító könyvek (pl. Zsoltárok, Példabeszédek, A Prédikátor könyve)
Prófétai könyvek (pl. Eszaiás, Jeremias, Ezékiel, Dániel, Jónás k.)

Újszövetség

Történeti könyvek: Maté, Márk, Lukacs és János evangéliumai, az Apostolok cselekedetei

Tanító könyvek: Levelek
Prófétai könyv: János jelenései (Apokalipszis)
A Biblia múfaji sokszinúsége:

Epika
Evangélium:
A szó jelentése jo hir, öromhir. Az Újszövetségben Máté, Márk, Lukács, János ( evangélisták) irták le Jézus szavait és tetteit. Kozülük Máte,
Mark, Lukács a szinoptikusok. (Az ő evangéliumaikban Jézus emberi mivolta a hangsulyosabb, ill. nyelvezetük, stilusuk egyszerúbb; a
múveletlen, tanulatlan hallgatóság számára készült)

Példázat:
Olyan rövid, tanító célzatú elbeszelés, mely egy szoveg vagy egy beszed kereteibe foglalva követendo vagy elvetendo erkölcsi tanulságként áll
valamely vallási, erkölcsi tétel bizonyitásának szolgálatában. (erkölcsi célzatú, tanítói jellengú) Feladata, hogy válaszra vagy választásra
szolitson fel. Az evangéliumokban találhatjuk Jézus példázatait. (pl. Elveszett juh, Elveszett brahma, Tékozló fiú)

Elbeszélés:
Az Oszövetség és az Újszövetség történetei nagyrészt történelmi elbeszélések (pl. József története)

Líra
Zsoltár:
A Zsoltárok könyve 150 zsoltárt tartalmazó imagyujtemény. A zsoltár olyan lirai müfaj, melynek megszólitottja Isten (Istenhez és Istenról
szól), az olvasót is Isten útjára buzditja, megragadja az érzelmeket, segit szavakat találni saját imáinkhoz, használja a figura etymologicat. Orök
emberi problémák, érzések, magatartásmódok fogalmazódnak meg bennük, témajuk az üldöztetés, a szenvedés, a halal vagy ép az orom, a
hála, a dicséret. Az imádkozó élethelyzete szerint vannak köztök panaszzsoltárok, hálaadó zsoltárok, bölcsességi zsoltárok, himnuszok.
Szerzöinek Dávid királyt, Mozest és Salamont tartjak.

Szerelmi dal:
Az Énekek Éneke a szerelmi és lakodalmi költészet gyújteménye.

Jeremiád:
=sirató ének. Jeremiás könyvében.

Egyéb
Levelek:
Pál levelei. Ezek címzettje a gyülekezet vagy annak vezetoje, témájuk egy adott, fennálló probléma.

Törvények, Parancsolatok:
A helyes életvitelt irják le, magatartási és erkölcsi törvenyeket fogalmaznak meg. (pl. Hegyi beszéd, 10 Parancsolat)

Közmondások, erkölcsi és filozófiai költemények

(Példabeszédek könyve, Jób könyve)

Prófétai és apokaliptikus irodalom:

A „prófécia" görög szó, jelentése az isteni üzenet hirdetése. A próféta maga a hirdetó, az isteni üzenet a próféta különbözo módon adja tovább.
(proféták pl. Ezékiel, Dániel, Habakuk...). Jelenések könyve=János apostol Apokalipszise: az isteni kinyilatkoztatást látomás formajában kapja
a kiválasztott; a látomásokban minden jelképpé válik.
Az ókori keleti irodalmakból az egész késobbi európai kultúrát, gondolkodást, vallást meghatározó hatása miatt kiemelkedo szerepe lett a Bibliának.

Az elnevezes gorog eredetu, jelentese: könyvek, iratok. Ismerete hozzatartozik az általános múveltséghez. A Biblia mindenféle irodalmi mufai kezdeti
formáira mintat nyuit. (elbeszélés, példázat, párbeszédes jelenet, himnusz, jövendölés, szerelmi dal)

A Biblia keresztény, illetve korábbi terjedelmesebb részében a zsidó vallás szent könyve. A „könyvek" korábbi s nagyobb csoportja az Oszövetség,
másik része pedig az Ujszovetség iratait tartalmazza. Ennek a megnevezésnek az az alapja, hogy a bibliai „störténet szerint Isten, Abrahámmal, IzsáKkal
és Jákobbal szövetséget kötött, szigorú törvények sokaságát írta el. számukra, s ezt a szövetséget, a zsid népet Egyptomból kivezeto Mózessel újra
megerösítette: nekik ígérte örök hazául az „ígéret földjét", a Kánaánt. A zsidósag azonban az elkövetkezö évszázadok során a szent könyvek szerint
megszegte a régi szovetséget, vétett a törvények ellen, s ezert a proféták közül Jeremiás már egy „uj szovetségrol" adott hírt. A kereszténység szerint
Isten ezt az új szövetséget Jézus Krisztus által kötette meg, aki Isten fiaként kínhalálával megvaltotta az emberiséget, s ezzel eltörölte az osbúnt. A
Megváltótól azt várták, hogy békét és dicsoséget hoz a Földre

Ószövetség

Az Oszövetség kb. ezer év irodalmat tartalmazza Kr.e. 12. sz-tól Kr.e 2. sz-ig. A könyvek nagy részének nyelve a klasszikus héber, de néhány
mú aráni nyelven iródott. Az egyes bibliai könyvek kialakulása megirása között évszázadok teltek el. Az ókori élet fejlodésének egy
meghatározott pontján megindult a múlt irodalmi emlékeinek tudós vizsgalata, válogatása, a végleges szövegek kialakitasa. Ezt a folyamatot
nevezzük Kanonizálásnak.

A Biblia összeállitásának szempontja elsosorban szigorúan vallasi volt, de kerültek a kánonba világi tartalmú könyvek, közmondások, erkölcsi
és filozófiai költemények, szerelmi és lakodalmi költészet. Kr. E. 1. sz-ban zárták le végleges formában az Ószövetség könyveit.

A vizözon:
„ Amikor az Ur látta, hogy nagy az emberek gonoszsága a Foldon rosszra irányul, megbánta az Ür, hogy embert teremtett a Foldon." Isten
elhatározta, hogy buntetésul özönvízzel törli el a Föld színérol a romlott emberiséget. Egyedül Noénak és családjának kegyelmezett meg, mert
„Noé igaz ember volt."

A vizözon történetének 2 forrása van:

A jahavista forrás: Isten megbánja tettét: nem fogja többé kirtani a Földön éloket. Az özönvizet es. okozta, tartalmat kerek számok
jelzik (összesen két hónap, Noé madarak révén igyekszik megállapítani, felszáradt-e már a föld. Miután kijutott a
bárkából, els dolga, hogy tiszta állatokból áldozatot mutasson be (minden állatból 7-7 vitt magával.)
A másik forrás: Nem csupán esóból, de a „mélyseg vizeibol" is eredezteti az áradatot. A bárkába vitt állatok számát 2-2-ben állapítja
meg. Közli a bárka megfeneklésenek helyét is: „ Ararát hegyeinek (egyiken)".

A jahanovista szöveg az eredetibb. Könnel el lehet különíteni egymástól az özönvíz-történet 2 változatat, ha figyelünk az
ellentmondásokra.

Újszövetség

Az Üjszövetség az okeresztény irodalom legfontosabb alkotásait foglalja magában. Az Újszövetség végleges szövegének nyelve a görög. Az
elso négy részt négy evangélium alkotja. Az evangélium „jó hírt", „örömhirt" jelent. Az elso három könyv Maté, Márk illetve Lukács
evangéliumaként ismert. A szerzök Jézus életének, születésének, tanításainak, az emberekert vállalt kinhalálnak, keresztre feszitésének
elbeszélésekor ugyanazt a hagyományanyagot dolgozták fel. A negyedik Janos evangéliuma. Jézusról elsosorban, mint Istenrol beszél, aki bár
emberi testet öltött magára, de isteni lényeget, tekintélyet, hatalmát szüntelenül kimutatja.

Az Úiszövetség hatása az európai múvelödésre szinte felmérhetetlen. Megszámlálhatatlan mennyiségú irodalmi, képzomúvészeti, zenei alkotás
merített témáját elsosorban az evangéliumi eseményekbol. A leggyakrabban ezek közül Jézus születését és kinhalálát dolgozták fel.

Jézus kínhalála és feltámadása: Jézus szenvedéstörténetet mind a négy evangélium lényegében azonos módon mondja el. A zsidó tömegek
eloször kedvezöen fogadták Jézust és tanításaid, de késöbb lelkesedésük kihült, lelohadt. A zsidók azzal vádoltak, hogy jogtalanul nevezi
magat Messiásnak, a zsidok királyának. A papokat, a zsido vezetöket felháborította és megbotránkoztatta, hogy Jézus isteni rangot követel
magának. A papi fotanács mondta ki Jézus fölött a halálos ítéletet istenkáromlás miatt. A halálos téletet a helytartónak, Pilátusnak is jóvá
kell hagynia. Pilátus nem találja búnösnek az eleje hurcolt, megkötözött Jézust, mert kijelentette, hogy az o királysága nem ezen a világon van.
Kisérletet tesz megmentésere, a felizgatott tomeg követelésére azonban kénytelen elítélni, de a felelôsséget a zsidókra hárítja, egy jelképes
cselekedettel: kezet vizzel megmossa. A kézmosás jelenete a felelosség búnös elhárításának lett örök jelképe. Jézust keresztre feszítve végeztek
ki. A kinszenvedés drámáiával szembeállítiák Isten diadalmas válaszat: a feltámadást.

Jézus kinhalálának napja a keresztény ünnepek között az ún. Nagypéntek, a feltámadásé húsvet.

Az Újszövetség további könyvei:

Az Újszövetség második része Az apostolok cselekedetei. Ehhez kapcsolodik Pál 14 levele, s a 7 ún. „katolikus levél". A kánon
negyedik része a János apostolnak tulajdonitott Jelenések könyve. A Jelenések könyvének szimbolikus látomásai azt a hitet kivániák
megerosíteni, hogy Krisztus egyháza diadalmasan fennmarad, ellenségei pedig el fognak pusztulni.

A Bibliát eddig több száz nyelvre forditották le.

Magyarul 1590-ben jelent meg Károli Gáspár fordításában. Utóélete, hatása művészetekre szinte felmérhetetlen. Az Ó- és Újszövetség számos története
tovább élt a későbbi irodalmakban, s él ma is jelképkent, hasonlatként, érvkent, hivatkozási alapként.