A Biblia a keresztény, illetve korábbi, terjedelmesebb részében a zsidó vallás szent könyve.

A Biblia
elnevezése görög eredetű( Büblosz) jelentése: könyv, könyvecskék. Az egész európai kultúrát,
gondolkodást, vallást meghatározó hatása miatt kiemelkedő szerepe lett a Bibliának. Ismerete
hozzátartozik az alapvető műveltséghez, mind a festészetben, mind az irodalomban fontos szerepe
van.( pl. Leonardo Da Vinci Utolsó vacsorája, irodalomban pl. Madách Az ember tragédiája). A Biblia
nem csak a művészeti ágakra gyakorolt hatása miatt jelentős, hanem azért is, mert mindenféle
irodalmi műfaj kezdeti formáira mintát ad ( pl. zsoltár, példázat).

-Kr.e 1400-Kr.u 100 között keletkezhetett, több ember jegyezte le, isteni sugallatra ( így egyértelmű
szerzője nincs!)

-Kettő nagyobb része van: Ó-és Újszövetség. Az Ószövetség nyelve héber és arámi, míg az
Újszövetségnek görög.

ÓSZÖVETSÉG:

Az Ószövetség a Krisztus előtti 1000 év történéseit foglalja magába. Isten a zsidókkal kötött
szövetségéről szól(közvetítője Mózes). Az ókori élet fejlődésének egy meghatározott pontján
megindult a múlt irodalmi emlékeinek tudós vizsgálata, válogatása, a végleges szövegek kialakítása.
Ezt a folyamatot nevezzük Kanonizálásnak.A Biblia összeállításának szempontja elsősorban szigorúan
vallási volt, de kerültek a kánonba világi tartalmú könyvek, közmondások, erkölcsi és filozófiai
költemények, szerelmi és lakodalmi költészet. Kr. E. 1. sz-ban zárták le végleges formában az
Ószövetség könyveit. 70 bölcs lefordította az Ószövetséget görögre, latin neve a fordításnak:
SeptuagintaIsteni sugallatra ugyanazt írták le szóról-szóra.

Szerkezete összetett:5 tanítói könyv/Mózes 5 könyve( a hagyomány Mózesnek tulajdonítja-> Tóra),

1zsoltárok könyve, prófétai könyvek( 4 nagy próféta van: Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel, Dániel ; és
kispróféták pl: Habakukk, Zakariás).

ÚJSZÖVETSÉG:

Az Újszövetség az ókeresztény irodalom legfontosabb alkotásait foglalja magában, hatása az európai

művelődésre felmérhetetlen, rengeteg irodalmi és képzőművészeti alkotás merített az evangéliumi
eseményekből. Jézus születésétől számított 200 évet mutatja be, Isten az emberiséggel köt
szövetséget, Jézus a közvetítő.

Szerkezete:

1. Négy evangélium( Máté, Márk,Lukács ők hasonlóképpen írták le az eseményeket, ezért

őket „együtt látóknak”, azaz szinoptikusoknak nevezzük + János)

evangélium: jóhírt, örömhírt jelent. Jézus életét bemutató mű.

2. Apostolok cselekedetei: az őskeresztény egyház történetét írja le, ehhez kapcsolódnak Pál
levelei.

3. Jelenések könyve: szerzője János apostol, a keresztény egyház fennmaradásáról szóló

látomásait írta le.

TEREMTÉS KÖNYVE:

-A Teremtés könyve ( Geneszisz) Mózes első könyve, a világ teremtését és az emberiség őstörténetét
mondja el. Itt olvashatjuk a kettő teremtéstörténetet.
Az első teremtéstörténet:

-Az első teremtéstörténetet sokszor nevezik Elóhista változatnak is, hiszen az eredeti héber szöveg
Istent Elóhimnek nevezi. Ez az az Isten, aki minden más isten létezését kizárja, az, aki a szavával
teremtette meg a körülöttünk levő világot.

-Isten a világot hat nap alatt, a semmiből teremti meg, a hetedik napon pedig megpihent. „Isten a
hetedik napon befejezte művét, amit alkotott. A hetedik napon megpihent munkája után, amit
végzett”

-Elsőként a föld még puszta, kopár síkság volt, a semmiből teremt meg mindent az Úr, egyre több
mindennel ruházza fel a földet és az eget. Napokra tagolva ez így néz ki:

1. nap: Isten elválasztja egymástól a sötétséget és a világosságot

2. nap: Elválasztj a vizeket és az égboltot egymástól

3.nap: szárazföldet és a tengereket választja el egymástól, megteremti a növényeket ( hangsúlyos,

hogy ezek olyan növények, amik gyümölcsöt teremnek, továbbszaporodhatnak!!)

4.nap: megteremti az égitesteket: nap, hold, csillagok

5.nap: megteremti a vízi állatokat és madarakat

6. nap: megteremti a szárazföldi állatokat, majd végül elér a teremtés csúcspontjához, az emberhez:
egyszerre teremti Ádámot és Évát, a semmiből hozza őket is létre. A saját képmására teremti őket
( nemcsak külsőleg, de belsőleg is hasonlítanak rá arra szólítja fel őket, hogy uralkodjanak a föld
felett)

7. nap Isten munkája után megpihen ( ez a hagyományban is megmaradt, régebben a vasárnap

pihenőnap volt, nem szabadott semmit sem tenni)

A második teremtéstörténet:

-nevezik Jahvista-felfogásnak is, mert ebben a változatban Isten neve Jahve

-Itt éppen csak megemlítődik az, hogy Isten megalkotja a földet és az eget, nincs meg a 7 napra való
tagoltság sem.

- az ember teremtésén van a hangsúly: az első teremtéstörténettel ellentétben itt a föld porából
teremti meg Isten a férfit, aztán életet lehet az orrába ( hasonlóan pl. Prométheuszhoz a görög
mitológiában). Ezzel az is hangsúlyos lesz, hogy az ember porból illetve lélekből áll

-Az Isten az Édenkertbe, a Paradicsomba helyezi Ádámot: ez egy háborítatlan, gyönyörű közeg, ahol
semmi bántódás nem érheti őket. Elmondja, hogy a kert minden fájáról ehet, kivéve a kert közepén
álló fákról: a Jó és a Rossz tudás fájáról.

-Ezután Isten belátja, hogy az embernek nem jó egyedül lenni, az álaltok között nem talált magának
hasznos, egyenrangú társat,így az oldalcsontjából teremti meg számára a segítőt, Évát, a nőt. Itt már
megteremtődik a férfi dominanciája is valamiképpen a történetben, hiszen eszerint a nő csak egy
segítőtársa a férfinak, nem teljesen egyenrangúak.