1.

A kommunikáció tényezői, funkciói

A kommunikáció a latin ’communicatio’ szóból ered, ami megosztást, közlést jelent. A

kommunikáció bármely jelrendszer szándékos és tudatos felhasználása információ átadása
céljából. Kommunikáció történhet ember-ember között, állatok és gépek között.

Ahhoz, hogy a kommunikációs folyamata megvalósuljon, több tényezőre van szükség:

1.Az adó( feladó, közlő) az, aki a kommunikációt kezdeményezi, aki közölni szándékozik a másik
féllel/felekkel valamit.

2.Közlendőjét egy jelrendszer, a kód segítségével formálja érzékszervekkel felfoghatóvá, azaz

üzenetté.

3. Az üzenet mindig egy fizikai közvetítő közegen halad át, ez a csatorna, ami biztosítja a
kapcsolatot a felek között. Ez a csatorna lehet mondjuk a papírlap, internetkábel, levegő, stb.

4.Az üzenet eljut a vevőhöz( befogadó, címzett), akinek ahhoz, hogy a feladó üzenetét megértse,
dekódolnia kell az üzenetet. Itt fontos, hogy csak úgy tudja az üzenetet dekódolni, ha ismeri azt a
jelrendszert, amit a feladó használt, illetve megfelelő háttértudása van, közös előismeretekkel
rendelkeznek a felek.

5. A közlésfolyamat mindig beszédhelyzetben, azaz kontextusban történik, amin az üzenetváltás

fizikai körülményeit értjük ( hely, idő).

6. Az egész természetesen a valóságban megy végbe

( a kommunikáció során-jobb esetben- a szerepek cserélődnek)

A közlésfolyamatnak a beszélő szándékától függően különböző céljai, funkciói vannak. Ezek a

beszéd során nem különülnek el: a megnyilatkozás céljától függ, hogy melyik funkció kerül
előtérbe:

1. Tájékoztató( referenciális) funkció: a beszédhelyzetre és a valóságra vonatkozó ismeretek

átadása -kijelentő, kérdő mondatok pl. Ma hangversenyre megyünk. v. Mikor megyünk
hangversenyre?

2. Érzelemkifejező funkció: a feladó érzelmeiről, hangulatáról beszél, azt fejezi ki - felkiáltó

mondatok pl. Jaj, de jó, hogy ma megyünk színházba!

3. Felhívó funkció: cselekvésre szólítjuk fel a partnerünket - felszólító mondatok pl. Menjünk
ma színházba!

4. Kapcsolatfenntartó funkció: biztosítja a két fél közötti kommunikáció fennmaradását

pl. Figyelsz? Érted? Itt vagy?

5. Esztétikai/gyönyörködtető funkció: célja a gyönyörködtetés, feladója üzenete minőségére

ügyel pl. szóképek,alakzatok(„ Az én szemem sűrű felhő, onnan ver engem az eső”)

6. Metanyelvi/értelmező funkció: célja a jelrendszer értelmezése és annak ellenőrzése, hogy

mindkét fél ugyanazt érti-e pl. „Az esik alatt azt érted, hogy az eső esik?”
A kommunikáció típusai:

A) A kommunikáció módja szerint lehet:

-közvetlen, ha a közlésfolyamat során mindkét fél személyesen van jelen

-közvetett, ha a kommunikáció valamilyen közvetítő eszközön keresztül zajlik

B) A visszajelzés lehetősége szerint lehet:

-egyirányú: ha azonnali visszajelzésre nincs lehetőség ( pl előadás)

-kétirányú: ha van lehetőség visszajelzésre ( pl. beszélgetés)

C) A használt kód szerint:

-nyelvi, azaz verbális kommunikáció pl. beszélgetés, chatelés

-nem nyelvi, nonverbális kommunikáció: pl. testbeszéd, külső megjelenés

D) A kommunikáló felek szerint:

-én-kommunikáció ( intraperszonális): amikor önmagunkkal kommunikálunk ( megbeszéljük

fejben a napi teendőink)

-személyközi( személyes) kommunikáció: két ember vesz részt a komm.-ban ( vita pl)

-tömegkommunikáció: egyidejűleg több embert szólít meg valamilyen technikai eszköz által pl.
tv, okostelefon

-csoportos/nyilvános kommunikáció: meghatározott kommunikációs színtereken történik pl.

ünnepi beszéd