Magyar nyelv

1. tétel

A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMAT TÉNYEZŐI ÉS FUNKCIÓI

1. A kommunikáció fogalma

Kommunikácó = közlés, tájékoztatás, információcsere valamilyen eszköz és jelrendszer

segítségével.

 2. a kommunikációs nyelvi folyamat tényezői:

      Feladó : aki közöl valamit   → a szereplők szerepeik felcserélődhetnek

      Címzett : akit tájékoztat     (lehet dialógus, vagy monológ formájú)

      Üzenet : amit közöl    → ennek az eljuttatása a cél

      Kód : amivel az üzenetet a címzett megérti →közös jelrendszer, ami hagyományokon

alapul, közösségileg elfogadott, a kommunikáció eszköze

      Csatorna: amin keresztül eljut az üzenet a címzetthez, pl.: levegő, telefon, televízió,
könyv  →a kommunikáció egyik feltétele.

További  fontos tényezők még:

      Beszédhelyzet : milyen helyzetben, milyen körülmények között zajlik a kommunikáció,

mi váltja ki a kommunikációt.

      Közös előismeretek a valóságról 

3. a megértést zavaró tényezők:

      Zaj: valamely zavaró tényező, ami zavarja az üzenet befogadását.

      Redundancia: felesleges terjengősség, ami szintén negatív módon befolyásolja a

megértést.

4. A kommunikáció funkciói:

  I. Alapvető funkciók:

      Tájékoztatás  (referenciális funkció): vélemény-, vagy gondolatközlés egy adott

dologról, ill. arra vonatkozó kérdés,  pl.: Nyitva van az ablak. Nyitva van az ablak?

      Érzelemkifejezés  (emotív funkció): belső érzéseink, vágyaink

megfogalmazása  pl.: Hideg van, fázom.

      Felhívás  (konatív funkció): a hallgató befolyásolására való törekvés (tiltás v.

parancs)   pl.: Csukd be az ablakot!

1
 Magyar nyelv

 II.  Mellékfunkciók

   Kapcsolattartó (fatikus funkció): a kommunikáció megkezdésére, fenntartására vonatkozó

funkció (pl.: Jó napot kívánok!), ill. a partnerek egymáshoz való viszonyát
tisztázza,  pl.: Béla, légy szíves

                  (kapcsolattartás, zárás)     pl.: Szia!, Viszlát!

   Értelmező  (metanyelvi funkció): magyarázat. Ezt a funkciót főleg maga a nyelv látja

el. 1.) a nyelv segítségével a nyelvről beszélünk

     2.) rákérdezünk a kódra, a nyelvre

Pl.: Azt az ablakot,

          (metanyelvi)          amelyik az asztalnál van.

       Jól értettem, azt mondta, hogy...

      Esztétikai (poétikai funkció)  : az üzenet nyelve stilisztikai értékű, művészi

        (poétikai) megformáltságú.

5. Ezek összefüggései a kifejezésmóddal:

- a feladó és a címzett személye, életkora, műveltsége befolyásolja, milyen szöveg születik

- a valóság, vagyis a szöveg témája befolyásolja a szövegtípust

- a kód függ a témától, a szövegalkotótól, a címzettől, a beszédhelyzettől

→ kódtípusok, pl. a nyelvi kód - ezen belül fajták, pl. a nyelvi kódon belül az egyes nyelvek
külön fajták

- a beszédhelyzet függ a felek viszonyától (tartós/időleges, társadalmilag

meghatározott/maguk alakítják ki), a kommunikáció helyétől, idejétől (intim/nyilvános)

- a szövegalkotó és a címzett kapcsolata is meghatározza a szövegalkotást és a szövegértést

( pl. egy Kosztolányi-történet másképp hat írásban, mint szóban)

- kommunikáció történhet írott vagy beszélt formában is

- tájékoztatás: tárgyilagos jelleg

- érzelemkifejezés:

-         írott szöveg esetében: szavak, írásjelek útján történhet

2
 Magyar nyelv

-         beszélgetés közben: nyelvi és nem nyelvi jelekkel (szóhasználat, hanglejtés, mimika,
gesztusok...)

- felhívás: a feladó a címzetthez fordul (kéri a figyelmét, türelmét, megértését, stb.)

- kapcsolatteremtés: köszönés, megszólítás - létrejöhet a kommunikációs kapcsolat

  kapcsolatfenntartás: beszélgetés közben megkérdezzük partnerünket, érti-e, figyeli-e, amit

mondunk

  kapcsolatzárás: búcsúzás

- esztétikai szerep:

- nyelvi megformáltság, minél hatásosabb, szebb kifejezések használata

A kommunikációs funkciók általában együtt vannak jelen, együtt hatnak a szövegben

A kommunikáció céljától, a szöveg típusától függ, hogy melyik szerep kerül előtérbe.