A kommunikációs folyamat tényezői, célja, funkciói és összefüggései

Mutassa be az alábbi szövegek segítségével, hogyan függenek össze a kommunikációs

tényezők és funkciók!
1. A tételemhez tartozó feladat azt kéri, mutassam be, hogyan függenek össze a
kommunikációs tényezők és funkciók a megadott szövegekben. Mielőtt elkezdeném a
konkrét feladatmegoldást, szeretnék értelmezni néhány fogalmat, melyek a témához
tartoznak.
2. Kedves Nagyi! Sokat gondolunk Rád Horvátországból, nagyon hiányzol, sajnáljuk,
hogy mégsem jöttél el velünk, de hát majd legközelebb, ugye? Sok puszit küld Kati és
Ferkó
3. - Figyu! Este tali?
- No way……Bioszdoga.
- SZÍVÁS…:’ AKKOR MAJD MÁSKOR.
Lehetséges megoldás:
1. Beszédhelyzet: szóbeli vizsga. A feladó az érettségiző, a címzett a tanár, viszonyuk
formális. Az üzenet: érettségi felelt, szóbeli, monologikus, tervezett, tudományos
szövegtípus. Kommunikációs funkciók: tájékoztató, a szakszavak definiálása
értelmező.
2. Beszédhelyzet: képeslap nyaraláskor. A feladó a két unoka, címzett a nagyi, viszonyuk
udvarias, bizalmas. Az üzenet: üdvözlet, írásos, monologikus, mindennapi
szövegtípus, magánlevél. Kommunikációs funkciók: tájékoztató, érzelemkifejező,
kapcsolatfenntartó.
3. Beszédhelyzet: csetes beszélgetés két diák között. Üzenet: dialogikus, spontán,
bizalmas, diáknyelvi, írott beszélt nyelvi, vizuális jelekkel és rövidítésekkel.
Megértéséhez előismeretek szükségesek. Kommunikációs funkciók:
kapcsolatfenntartó, érzelemkifejező, tájékoztató, felhívó.
Tétel tartalma:
- Kommunikáció fogalma
- Kommunikáció folyamata és tényezői
- Kommunikáció céljai, feladatai, funkciói
Kommunikáció:
- A kommunikáció a latin eredetű „communicatio” szóból származik. Jelentése közlés,
tájékoztatás, információ csere valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer
segítségével.
- Fontos tényezők a résztvevők, vagyis a feladó és a címzett. A feladó az, aki
különböző jelek segítségével üzenetet küld a címzettnek, a címzett ezt az üzenetet
fogadja. Két vagy több ember is részt vehet egy kommunikációban.
- Az üzenetet kifejező, összefüggő jeleket kódnak nevezzük. Nyelvi és nem nyelvi
jeleket tartalmaz.
- Az üzenet csatornán keresztül jut el a feladótól a címzettig. A csatorna lehet hallható
(telefonos beszélgetés), látható (levél), érezhető (tapintás), vagy egyszerre többféle is
(beszélgetés)
- A kommunikáció akkor hatékony és sikeres, ha a felhasznált kódot a résztvevők
egyformán ismerik, azaz közös nyelvet beszélnek, és ha közös a valóság és az
előismeret, nagyban könnyítik a kommunikációt.
- A szöveg, a közlemény mindig egy adott beszédhelyzetben hangzik el, így a
kommunikációnak mindig ott és akkor, az adott helyzetben van jelentése. Ebbe a
jelentésbe beletartozik a helyzet külső és belső körülménye, a partnerek viselkedése, a
köztük lévő kapcsolat (nyelvi és nem nyelvi jelek)
- Azokat a tényezőket, melyek a kommunikációs folyamatot megzavarják, vagy az
üzenetet torzítják, a befogadóhoz való eljutását gátolják, közös néven zajnak
nevezzük.
- Létrejöhet kommunikáció emberek között, állatok között, ember + állat között, ember
+ gép között is (pl. az ébresztőóra ha cseng → jelez → információt közvetít, vagy:
számítógép programok, stb.)

A kommunikáció célja:
- Információ átadása, kapcsolatteremtés, kapcsolatfenntartás, tájékoztatás, felhívás,
gyönyörködtetés (ennek esztétikai szerepe van), érzelemkifejezés.

A kommunikáció funkciói:
- A feladó valamit közölni vagy valamiről tájékoztatni akarja címzettet akkor a
tájékoztató szerep az elsődleges. Főleg kijelentő mondatok szerepelnek a szövegben
ekkor (adatközlés).
- Amikor a feladó érzelmeit, hangulatát, érzéseit kívánja közölni akkor a kifejező
szerep az elsődleges. Felkiáltó és óhajtó mondatok a gyakoriak (érzelmek kifejezése)
- A felszólításokat és felhívásokat tartalmazó üzenetben a felhívó szerep az elsődleges
(felszólító funkció – cselekvésre bírás)
- A kommunikációt valamilyen formában megnyitjuk (köszönünk, megszólítunk,) akkor
a kapcsolatteremtő szerep érvényesül.
- Kapcsolatfenntartó funkció (köszönés, elköszönés)
- Amikor lezárjuk a beszélgetést (elbúcsúzunk) akkor a kapcsolatzáró szerep
érvényesül.
- Gyakran az üzenetnek a közlés mellett a gyönyörködtetés is a célja, ez az esztétikai
szerep
 - Amikor a nyelvről a nyelv segítségével beszélünk azt a kommunikáció értelmező –
metanyelvi - funkciójának nevezzük. (nem ismerjük egy szó jelentését)
- A kommunikáció funkciói általában együtt vannak jelen, együtt hatnak. Mindig a
kommunikáció céljától, a kommunikáció tényezőktől, a szöveg típusától függ, hogy
melyik szerep kerül előtérbe.

A kommunikáció típusai:
- Közvetlen (feladó és címzett egy időben van jelen)
- Közvetett (nincs egy idő és egy hely)
- Egyirányú (a hallgató nem lesz beszélő)
- Kétirányú (beszélgető és hallgató szerepcseréje)
- KÉTIRÁNYÚ – KÖZVETLEN -> Két barát beszélget egy asztalnál.
- EGYIRÁNYÚ – KÖZVETLEN -> Előadás az iskolában
- KÉTIRÁNYÚ – KÖZVETETT -> Telefonbeszélgetés
- EGYIRÁNYÚ – KÖZVETETT -> Televíziózás

A kommunikáció tényezői:
- Résztvevők: feladó (adó) és címzett (vevő) (Mindig a feladó küld üzenetet a
címzettnek, majd a címzett értelmezi, és ha módja van rá válaszol)
- Közös nyelv
- Közös előismeret, valóság
- Beszédhelyzet (szituáció)
- Csatorna (telefon, levél, tapintás – közvetítő közeg)
- Kód (Az üzenet kifejező, összefüggő jelei - Nyelvi és nem nyelvi kódokat (pl.
testbeszéd) is használunk – Közös jelrendszer)
- Zaj (Azok a tényezők, amelyek megzavarják a folyamatot, gátolják az üzenet eljutását)
- Üzenet (közlemény)
A kommunikáció zavarai:
- Nem értjük meg egymást
- Valaki fáradt
- Elbeszélünk egymás füle mellett
- Más beszédhelyzet

A verbális kommunikáción a nyelvi kódolású kommunikációt értjük, vagyis a

beszédet, vagy az írást. Az átadott információnak ez csak a kisebb részét teszi ki.

A nonverbális kommunikáción többféle dolgot értünk, és ezek mindig tudatosak és

akaratlagosak. Ide tartozik a megjelenés, ruházkodás, hajviselet. A testbeszéd: testtartás,
mimika, gesztikuláció, távolságtartás, szemkontaktus. Beszédünket kísérik és kiegészítik a
szöveg- és mondatfonetikai eszközök: hangsúly, hangerő, hanglejtés, hangszín, beszédtempó,
beszédszünet.