Hirosima és Nagaszaki bombázása

A két japán város, Hirosima és Nagaszaki bombázása a második világháborút

lezáró katonai művelet volt 1945-ben. A bombázást az amerikai légierő hajtotta
végre, és mindmáig ez a két eset az egyedüli példa nukleáris fegyverek háborús
alkalmazására. A japán városokat leromboló gyújtóbombás hadművelet után a
szövetséges erők már Japán inváziójára készültek (ez volt az Operation
Downfall, a Bukás-hadművelet). A háború az európai hadszíntéren véget ért,
amikor a náci Németország 1945. május 8-án aláírta a fegyverletételi
nyilatkozatot, de a csendes-óceáni hadszíntéren tovább folyt. Az Egyesült
Királysággal és a Kínai Köztársasággal karöltve, július 26-án az Amerikai Egyesült
Államok a potsdami nyilatkozatban határozottan felszólította a japán fegyveres
erőket a feltétel nélküli megadásra, „gyors és teljes pusztulással” fenyegetve,
ám ezt a szigetország kormánya figyelmen kívül hagyta. 1945 augusztusára a
szövetségesek Manhattan terve már túl volt az atombomba kifejlesztésén és
tesztelésén, és az amerikai légierő 509. összetett csoportja már rendelkezett
olyan, a Silverplate fedőnév alatt felkészített B–29-esekkel, amelyek képesek
voltak azt el is juttatni a Mariana-szigeteki Tinianról Japánig. Mivel Japán nem
reagált, ezért Harry S. Truman amerikai elnök elrendelte a bombázást.
Augusztus 6-án Hirosimára egy Little Boy nevű, urán töltetű, majd 9-én
Nagaszakira egy Fat Man típusú, plutónium töltetű atombombát dobtak le,
előbbit az Enola Gay, utóbbit a Bockscar bombázó fedélzetéről. A bombázások
utáni négy hónapban Hirosimában 90 000-166 000, Nagaszakiban 60 000-80
000 ember hunyt el a bombázások hatásainak következtében, nagyjából felük a
bombázások napjain. A következő hónapokban számtalan ember halt bele a
sugárbetegségbe, az égési sérülésekbe, és az egyéb sebesülésekbe, vagy a
sugárzás következtében kialakult egyéb betegségekbe. Bár Hirosimának volt
jókora helyőrsége is, mindkét városban többségükben civilek vesztették
életüket. Augusztus 15-én, hat nappal Nagaszaki bombázása után, és hét
nappal a Szovjetunió hadüzenetének bejelentése után, Japán feltétel nélkül
megadta magát a szövetséges erőknek. A megadási nyilatkozatot szeptember
2-án írták alá, ezzel hivatalosan is lezárva a második világháborút. A
bombázások szerepe a megadásban, és a felvetődő etikai, morális kérdések
máig heves viták tárgyát képzik.