Virágvasárnap, az Úr szenvedésének vasárnapja, „pálmák vasárnapja“.

Virágvasárnap másik elnevezése: „pálmák vasárnapja”.

Nagyböjt 6. vasárnapján kezdődik el a nagyhét, amikor az üdvösségtörténet eseményei közül Jézus

Krisztus húsvéti misztériuma jelenítődik meg a szertartásokon.

A nagyhét első vasárnapja virágvasárnap: a Jeruzsálembe bevonuló Jézust pálmaágakkal

köszöntötték, Messiásként, békét hozó királyként fogadta őt a nép. A pálmaág a gazdagság,
győzelem, fény jelképe, az ókori rómaiaknál a versenyek győztesének jutalma, valamint a vértanúság,
az üdvösség szimbóluma is. Európa északabbi tájain barkaszentelés történik ezen a napon, mely a
virágvasárnap szertartásának része. A szentmise része a passió elmondása, mert virágvasárnapon az
evangélium egészen a sírbatételig emlékezik meg a Megváltó történetéről. Nagycsütörtök: Az utolsó
vacsora, Jézus elárultatásának és elfogatásának a napja, a Húsvéti Szent Háromnap első napja. †
Olajszentelés: A délelőtti püspöki szentmise, a krizmaszentelési mise a székesegyházakban, melyben
a szent olajokat áldják meg egyházmegyék papsága számára. † Az Oltáriszentség alapításának
ünnepe: Esti szentmise minden plébániatemplomban az utolsó vacsora emlékére. A Dicsőség után
felzúgnak a harangok, szólnak a csengők és az orgona. Ezen a napon megemlékezünk a papság, az
Oltáriszentség megalapításáról valamint a szolgáló szeretet parancsáról. Nagypéntek: Jézus
szenvedésének, halálának és temetésének napja. A Húsvéti Szent Háromnap második napja. Szigorú
böjti nap. Délután 3 órakor keresztutat végez az Egyház. Szentmise ezen a napon nincsen, csak
igeliturgia, mely a leborulás szertartásával kezdődik. Krisztus kereszthalálával békességet szerzett, és
utat nyitott az emberiség számára az Atyához.