HÚSVÉTI

NÉPSZOKÁSOK
KÉSZÍTETTE: BEKE NÓRA
MIT ÜNNEPLÜNK HÚSVÉTKOR?

A Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Az Újszövetség szerint Jézus-

pénteki keresztre feszítése után-a harmadik napon vasárnap feltámadt.
Halálával megváltotta minden ember bűnét:,,Atyám,bocsáss meg nekik,
mert nem tudják mit cselekszenek.” Feltámadásával, pedig ,,győzelmet
aratott” a halál felett.
HÚSVÉT ELŐTT: A NAGYBÖJT, NAGYHÉT

• Húsvét előtti 46(vasárnapokat is beleszámítva ilyenkor ugyanis, nem lenne kötelező

tartani a böjtöt) napot Nagyböjtnek nevezik. Ez idő alatt sokan nem esznek húst és olyan
is van aki alkoholt sem fogyaszt. A Nagyhét a Nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól
nagyszombatig tart, tehát napjai: nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda, és a húsvéti Szent
Háromnap: nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat. A Nagyhét régi magyar nevén
sanyarúhét vagy vizeshét.
NAGYCSÜTÖRTÖK

Nagycsütörtökön vagy más néven csonkacsütörtökön Krisztus utolsó vacsorájára,

elfogatására, és szenvedéseire emlékezünk. Ezt a napot zöldcsütörtöknek is nevezik, mert a
hagyomány szerint főleg friss zöld levelekből (csalán, spenót, sóska, saláta) készült ételeket
fogyasztottak őseink. Ezen a napon a templomokban elhallgatnak a harangok ,,a harangok
Rómába mennek” és csak nagyszombaton szólalnak meg újra. Régen a harangok
elnémulása után senki nem fütyült, dalolt vagy muzsikált, mert a tradíció alapján ezzel csak
növelte volna Jézus szenvedését. Egy másik néphagyomány szerint (amely abból ered, hogy
az apostolok nem virrasztottak együtt Jézussal) nagycsütörtökön nem volt szabad sokat
aludni, mert akkor egész évben lusták leszünk.
NAGYPÉNTEK

Jézus kereszthalálának napja, a legszigorúbb böjt és a gyász ideje. Ezt a napot a népi
babona szerencsétlennek tartotta, tilos volt baromfit vágni (nehogy más állatok elhulljanak),
az asszonyoknak tilos volt mosni (nehogy a ruha viselőjébe villám csapjon), és kenyeret
sütni (nehogy kővé váljanak), a férfiaknak pedig tilos volt a földművelés. Nagypénteken
egyedül csak húsvéti tojást volt szabad festeni. A tojásból jósoltak is, nagypéntek éjjelén
feltörték, aztán egy pohár vízbe csurgatták, és a vízben úszó tojás alakja megmutatta milyen
lesz a jövő évi termés. A lányok tojáshéjat tettek a küszöbre, hogy megtudják, mi lesz a
férjük foglalkozása (ami megegyező lesz az első férfi foglalkozásával, aki a tojáshéjra lépve
bejön a házba).
NAGYSZOMBAT

Húsvét ünnepének előnapja. A csend és reményteli várakozás ideje, a nagyböjt vége. A

nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. Az első harangszóra
szokás volt kiszaladni a kertbe és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés
lehulljon, és ne legyen férges az új. Az első harangszóhoz kapcsolódik a ,,féregűzés”
hagyománya is, a gazdasszony a harangszó alatt a ház falát söpörte, miközben így
szólt: ,,Kígyók, békák távozzatok!” Kedves nagyszombati szokás volt, hogy reggeli
mosdóvízbe piros tojást tettek, melynek egészségmegőrző szerepet tulajdonítottak.
HÚSVÉTVASÁRNAP

A feltámadás napja. Hagyományosan a családok közös reggeliken vettek részt, ahol

kalácsot, tojást, sonkát, bárányt és bort tettek az ünnepi asztalra. Ezen a napon tilos volt
seperni, nehogy elseperjék a házhoz érkező locsolókat.
HÚSVÉTHÉTFŐ

A locsolkodás napja, nem véletlenül hívták a nagyszüleink vízbevető hétfőnek. A népszokás

szerint ilyenkor a legények sorra járták a házakat és versek kíséretében dézsából vagy
vödörből hideg vízzel megöntözték a legszebb ruhájukba öltözött lányokat, akik a
locsolásért cserébe piros tojást adtak. Hagyományosan a húsvétkedd a visszalocsolás napja
volt, amikor a lányok minden, útjukba akadt legényre hideg vizet zúdítottak.
MODERN HÚSVÉT AVAGY HÚSVÉT A 21.
SZÁZADBAN
Habár még mindig tanítják az iskolában és az ovisok nagyrésze is tudja, hogy ez egy
keresztény ünnep, bennük már inkább az ragadt meg, hogy a húsvéti nyuszi hozza az
ajándékot amit elrejt a kertben. A locsolkodás egyre inkább kezd elfelejtődni, ma már
kölnivel és szódával locsolnak, illetve vannak akik pénzt kérnek a locsolásért cserébe.
HONNAN ERED A HÚSVÉTI NYÚL?

A kisebbek még hisznek benne, a nagyobbak pedig nem tudják honnan ered és miért. Én
eleinte azt hittem vagy Amerikából vagy Angliából ered, aztán utánanézés után
megtaláltam. A húsvéti nyúl a germán mitológiából ered. Eszerint Ostara, Oestre vagy
Eastre (innen ered pl.: angolul-Easter, németül-Ostern kifejezés) volt a tavasz és a
termékenység istennője, egyben a gyerekek legjobb barátja. Az istennő, hogy elkápráztassa
a gyerekeket, az egyik madarát nyúllá változtatta. Ez a nyúl élénk színűre festett tojásokat
tojt, amelyeket az istennő a gyerekeknek adományozott.
PÜNKÖSD

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a

kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepeljük. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös
szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek, ezen a napon áradt ki Jézus
tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények
számára. Pünkösd hétfő nálunk munkaszünetinap, viszont mivel húsvét utáni 7. vasárnapra
(vagyis húsvét utáni 50. napra) esik nincs fix időpontja. Például 2022-ban június 5-én,
tavaly május 28-án, idén május 19-én kezdődik.
NÉPSZOKÁSOK

A magyar kultúrában több szokás is kötődik a pünkösdhöz. Sok ezek közül a kereszténység
előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római floráliákra, amelyek tavaszt köszöntő
ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb
értelemben termékenység) istennőjét köszöntötték. Az istennő görög néven Khlórisz, azaz
Zöldellő, Viruló.
MÁJUSFA

A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak
májusfát. Másik jeles alkalma pünkösd volt. A május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor
bontották le. A májusfa, a zöld ág a természet megújulásának a szimbóluma, és legtöbb esetben
az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is. A májusfát csoportba szerveződve
állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak
erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Színes
szalagokkal, étellel, itallal díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították, de
egyes területeken a legények a rokon lányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is
volt egy közös fájuk, aminek a kidöntését ünnepély és táncmulatság kísérte.
PÜNKÖSDI KIRÁLY

A középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás)
kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi
király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen
ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is
tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak,
kocsmázhattak.
TAVASZKÖSZÖNTÉS

Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítéslécei közé tűznek zöld ágakat,
virágokat (bodzát, pünkösdirózsát, jázmint) azért, nehogy belecsapjon a házba a villám.
Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.