Farsang és népszokásai

A farsang változó hosszúságú ünnep. Ideje vízkereszt napjától (január 6.)

hamvazószerdáig tart. Ilyenkor a nagyobb téli munkák már befejeződtek, a
disznóvágás is lezajlott, a lakodalmak is elmúltak, a tavaszi földmunkák
ideje még nem jött el. Így ez volt a legalkalmasabb időszak az
ünneplésre, vigasságra, táncra.
Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári
hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai
hatásra utaló adatok is.A farsang bajor-osztrák jövevényszó, a "vaschang"-
ból származik. Ezt a szóformát őrzi a Nyitra megyei köszöntő
refrénje:"Agyigó, agyigó, fassang, fassang!".Első írásos jelentkezését 1283-ból
ismerjük bajor-osztrák adatokból. Magyarországon a középkorra tehető a
kialakulása. Elterjedése valószínűleg három fő területen történt: a királyi
udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében. A királyi udvarban
jelentős volt az itáliai hatás, míg a másik két szinten német mintával kell
számolni. Ezt az is bizonyítja, hogy nálunk a latin gyökerű karnevál
kifejezés a farsangra vonatkozóan nem honosodott meg, inkább a városi,
álarcos, báli mulatságokra használják a hétköznapi szóhasználatban.
A farsang a tél befejeződésére utal. Ennyiben a téli ünnepkör része, de
már előre, a tavaszra utaló mozzanatok is megjelennek benne. Innen adódnak a
határnapjai: Gergely-nap, virágvasárnap. Eleve egy ősi hiedelem hívta életre a
hozzá kapcsolódó zajos mulatságokat. Azt hitték ugyanis az emberek, hogy a tél
utolsó napjaiban a Nap legyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek.
Vigalommal, alakoskodással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni
őket.
Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, a földi tűz
segíti a Napot abban, hogy erőre kapjon. A kormozás, busójárás, téltemetés
szokásai mind a gonosz tél elűzését jelképezték. A tél és a tavasz küzdelmét
jelmezekbe bújt emberek játszották el. Természetesen a tavasz lett a győztes, és
a tél elbujdosott szégyenében. Csúcspontja a farsang vasárnaptól húshagyó
keddig tartó utolsó három nap, ami tulajdonképpen nagy mulatságok
közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg
a híres karneválokat (Rio de Janeiro, Velence). Magyarországon a farsang
farkának nevezett időszak legnevezetesebb eseménye a mohácsi busójárás.